Keresés

Iszolda

A társaság, találkozók, elveszett topikok, és a Fórum történelme

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2012.12.13 23:00:18 © (63162)

..de mi hajtja? A graviton. Elfelejtettem megírni? Nem, itt van: Ő mozgatja a világot, neki az a tulajdonsága, hogy gyorsan megy. Viszi a fényt, pörgeti az elektront vagy az antiprotont. Az elektron nem kering az atommag körül! Csak pörög magában a tóruszon belül. Mi hajtja a gravitont? Ő maga a hajtóerő. Ez benne a szokatlan, az energia mozog. Mi egy álló világban szeretünk lakni, megszoktuk, hogy este hazamegyünk és ugyanott találjuk az ágyunkat ahol hagytuk.

 

A graviton gyorsan megy és a szerencsénk az, hogy a graviton a töltéssel körpályára tud állni, ekkor nem megy sehova csak itt pörög. Ezért találjuk meg este az ágyat. Ha nem lenne ez a (2 féle) körpálya akkor az ágy egy másodperc alatt szanaszét villanna, szétsugárzódna, a részecskék elspiráloznának.

 

Az elemi részecskéknek (= a graviton és a töltés) nincs tömege, a tömeg illúzió amit hiába tudsz mérni makroszkópikusan, attól még nem létezik, a tömeg helyén csak pörgő elektronok meg protonok vannak, ezekben meg tömeg nélküli részecskék keringenek a tórusz felületen. A tórusz belsejében a graviton kering, ekörül spirálozik a töltés ami bejárja a tórusz felületet.

 

Örülnék ha nemcsak bohóckodnál mert a kérdés jogos. A graviton attributuma a mozgás.

Előzmény: vrobee (63161)
Astrojan válasz | megnéz 2012.12.11 04:28:24 © (63160)

Meg tudnád fogalmazni ugyanilyen velősen azt is, hogy mi az energia? Én is megpróbálkozhatnék vele?

 

Az energia elemi részecske, gravitonnak hívják. 

 

Ő mozgatja a világot, részt vesz az atomok felépítésében. Szokatlan tulajdonsága, hogy gyorsan megy, sebessége c2, a kötözködőknek kb 1 Mc. 2 tükörkép formában létezik.

 

A dimer graviton okozza a gravitáció jelenségét ami ott lép fel ahol tömegek megzavarják a gravitonsugárzás homogenitását. A gravitonsugárzás nagyon erős kölcsönhatásban van az anyaggal de ez a kölcsönhatás homogén gravitonsugárzási környezetben nem tűnik fel. A földi gravitáció két egymással szemben ható óriási erő picinyke különbsége.

 

Mindenféle energia (hő, mozgási, helyzeti, elektromos, mágneses, bio satöbbi) a gravitonok szerepére vezethető vissza.

 

Esetleg azt is, hogy pl. mi a töltés?

  

A töltés elemi részecske.

 

Csak egyetlen töltés létezik, viszont 2 tükörképi, egymásba nem forgatható formában. Mind a két tükörképi forma ugyanaz az anyag, az egyiket pozitívnak, a tükörképét negatívnak tekintjük mert így szoktuk meg.

 

A negatív forma van az elektronban, az elektront egy graviton és egy negatív elektromos töltésrészecske alkotja (tórusz).

A pozitív forma van a protonban, a protont egy tükörkép graviton és egy pozitív elektromos töltésrészecske alkotja (tórusz).

 

A fotonban mind a 4 részecske benne van.

 

Kettéhasadva keletkezik a fotonból az elektron (pozitron) vagy a proton (antiproton). Tényleg fényből lettünk, az alkotórészek két különböző fotonenergiánál záródhatnak körbe. Egyéb frekvenciáknál nem záródnak pontosan körbe ezért a keletkező törmelék nem stabil, a részecskék elspiráloznak.

 

A graviton végtelen mennyiségű, az Univerzumok ott vannak ahol a töltések találhatók.

Előzmény: nickemsincs (63133)

A sötét anyag és a sötét energia
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » A sötét anyag és a sötét energia)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.28 02:58:57 © (607)

És mi van azokkal a részecskékkel, amelyek nagy sebességük miatt később bomlanak el, mint ahogy kellene?

 

Ugyan melyik részecskékre gondolhatsz? Talán arra, amelyekről azt képzelik a fizikus urak, hogy 10 km magasan keletkeztek?

 

Mert ebben a müonos dologban alapvető tévedés van. Előszöris a müonoknak nincs órája, de nem ez a legnagyobb baj.

 

A nagyobbik baj, hogy azt képzelik, hogy MINDEGYIK müon a sztratoszférában keletkezik. De erről a valóságban nincs szó, csupán a túlnyomó többségük keletkezik ott. A kozmikus sugárzás egy kicsiny része sajnálatos, de eléri a földfelszínt és itt lenn kelti a müonokat anélkül, hogy ezeknek a müonoknak bármit kellene tenniük relativisztikusan.

 

A részecskéknek nincs jól meghatározott úthossza, az átlagos úthossz egyikre sem jellemző. A müonok is megtehetnek a levegőben rövidebb, de 600 méternél jelentősen hosszabb utat is.

 

Igy aztán a kozmikus részecskesugárzásnak még a felszínt sem kellene elérnie ahhoz, hogy a felszínen müonokat detektálhassunk. Néhány km magasságban, pl hegyekben pedig már jelentős kozmikus sugárzás terhelés van.

Előzmény: Influence Device (606)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.25 02:20:17 © (602)

Milyen millió GPS, álmos vagy? Hát, igen. Tényleg jól fejlett a rögeszméd.

 

Bár ha ezzel a részecskegyorsítós mellébeszéléssel azt akarod mondani, hogy az óravisszahozós kisérletek valóban nagyon gyenge lábakon állnak és ezek helyett mégiscsak inkább a részecskékben kellene hinni, ám tegyed.

 

Csakhát menetközben a részecskék is másként látszanak. Tényleg nem érted a problémát.

Előzmény: mmormota (601)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.25 01:50:32 © (600)

Téged nem lehet valahogy felkapcsolni csökkentett módból ? El vagy tévedve, nagyon. Nem zavarnak a gondolatkisérleteid, de nem is érdekelnek.

 

Csak az érdekel, hogy vannak e kisérleti bizonyítékok a relelm mese agymenései mellett vagy nincsenek.

 

Nem áll jól a szénátok az összesen kb 3 ellenőrizhetetlen nanoszekundumos kisérlettel, a hazudós/csaló Hafele kisérlettel meg a számtalan téveszmétekkel miszerint a relelm millió módon kisérletileg bizonyítva van.

 

Még arra sem vagytok képesek, hogy elválasszátok a menetközben látszó világot a valóságos világtól, mivel az erre vonatkozó kisérleteket folytonosan összezagyváljátok egymással.

 

Vannak kisérletek millószámra amik menetközben kimutatják a látszó relativisztikus hatásokat (de erre elég lenne a GPS is).

 

És van az összesen 3 (vagy 4) kisérlet ami a tényleges hatásra vonatkozik mert csak ezekben hoztak vissza összesen 5 (vagy 6) órát. Most ha finoman fogalmazok akkor ez nem meggyőző ahhoz, hogy az emberiség elhajítsa a logikát és egy hülyeségben kezdjen hinni. Igen hinni, mert a tudomány hit. Bármilyen hülyeségben lehet hinni.

 

Na most erre vagy olyan büszke? Vagy talán nem is érted amit írok?

Előzmény: mmormota (598)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.23 23:13:43 © (597)

És mi van a világ összes részecskegyorsítójával?

 

Semmi. A részecskék menet közben repülnek és relativisztikusan látszanak. Ugyanaz van velük mint a GPS-el, a műholdak is menet közben repülnek és relativisztikusan látszanak. Az órájukat ha visszahozod akkor megláthatod, hogy történt e velük valami repülés közben, neadjisten tényleg másként jártak. Vagy nem.

 

A részecskék nem órák és nincs nekik órájuk. A részecskéket nem tudod visszahozni, ezért kell órákat röptetni.

Előzmény: Influence Device (596)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.23 01:32:05 © (595)

7 vagy több (valószínű találnék meg) kísérlet különböző intézetektől...

 

A patkánykisérleteket ne számold bele, nem olvastad a hsz-t amire válaszoltál? Nem 7 kisérlet hanem 3 esetleg 4. A négyből 3 kisérletben csak egyetlen órát használtak ami abszurdum.

 

Hiába pontosak az órák standard körülmények között a földön, laborban, USNO-ban, azt nem tudod, hogy repülés felszállás zakatolás satöbbi közben mit tesznek az órák.

 

Eleve feltételezed, hogy az órák akkor is pontosak amikor repülnek és az eltérés (ha van) nem lehet más csak relativisztikus. Egyetlen órával ezt NEM tudod megállapítani, félelmetes tudományos melléfogás, nincs kontrol.

Előzmény: Biga Cubensis (593)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.16 00:41:39 © (592)

1971 - eredeti kísérlet négy órával, Hafele Keating, = 4 hazugság

1975 - második kísérlet, három óra lent, három óra fent, (Chesapeake) = 3

1976 - Briatore and Leschiutta kísérlete, 2 céziumóra, Nem hozták vissza, VHF jeleket néztek = 0

1996 - az NPL kísérlete (Transatlanti), 2 Ce óra, Nem kettő csak 1, a másik kontrol = 1

2010 - az NPL második kísérlete, két céziumóra, Nem kettő csak 1, a másik kontrol = 1

2010 - az UCB kísérlete (University of Californa in Berkeley), két cézium-ion órával

2010 - NIST (Chou) 2 Al órával. Nem óra és csak egy. A másik kontrol, fénykábellel összekötve, nem hozták vissza = 0

 

http://resource.npl.co.uk/docs/publications/newsletters/metromnia/issue18_einstein.pdf Transatlanti ld 1996

http://www.npl.co.uk/news/time-flies  1 db óra, visszatérve más lett az óra üteme, előző link 1996

http://www.sciencemag.org/content/329/5999/1630.full  Frekvenciát hasonlítottak össze menet közben, Chou = 0

 

Nocsak, sikerült feltornászni 5 db órára, woow, közülük az egyikről van grafikon, az óra nem volt stabil. A többiről (is) bulvárhírek szólnak, nincs közlemény, nem ellenőrizhetők a körülmények.

 

Ezért kell több órát vinni EGY kisérleten belül. Nem egyet valamikor és egyet valaki más, máskor teljesen más körülmények között.

 

Egy normális kisérlet dokumentált, mindenképpen több órát kell vinni és nem nanoszekundumokkal kell játszadozni, mert az órák repülés közben tortúrának vannak kitéve. Ezért hajtogatom mindig, hogy GPS órát (órákat) kell visszahozni.

 

A 2010-es UCB-ről mutass valami közleményt, bár tartok tőle, hogy az sem kettő hanem csak egy db óra. A másik kontrol.

Előzmény: Biga Cubensis (591)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.15 01:11:47 © (590)

Belinkelhetné még valaki néhányszor azt a 2 nyavajás kisérletet az összesen 4 db órával, hátha idetéved valami tudós ember, hadd röhögjön. Összesen 4 óra és néhány nanoszekundumos "mérési hiba", ezen áll a relelm, nem szégyellted belinkelni amit mormota is betett 489-ben például. Kevés, érted? Az a baj vele, hogy összesen 4 db óra. És összesen 2 db kisérlet.

 

Vagy fogalmazhatok úgy is, hogy összesen 8 db óra, amiből 4 db hazugság volt (HK). Ezért eleve gyanús az egész.

 

A fekete lyukkal félreérthető voltam, bocs. Úgy értettem az LHC-ben nem lett fekete lyuk, de nem ez a baj (még szép).

 

Új bekezdés kettőspont. A fekete lyukkal az a baj, hogy a relelm éppen itt bukik meg a térgörbületével, a fekete lyuknál. Nem tudja kezelni a végtelenbe tartó görbeséget, nincs ami határt szabjon a fekete lyuk nyomásnövekedésének.

 

A Higgs cseppet sem valószínű, hogy meglett, fogalmuk nincs mit találtak ha egyáltalán találtak valamit. A kérdés nem az, hogy a Higgs lett e meg, hanem van-e ott valamiféle új részecske a százbillió ütközésből válogatva, vagy csak a háttérzaj játszadozik kicsit. Erről szóltak a hírek, a Higgset csak hozzáképzeled. Ekkora erővel megtalálhatták a gravitont is ha pl a részecske spinje 2.

Előzmény: Biga Cubensis (589)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.14 03:26:37 © (588)

..valószínűleg téves a fizikusok egyik legnépszerűbb teóriája.. Az egyik? Dehiszen mindegyik az (úgyszólván).

 

A sötét anyag molekuláris hidrogén, nincs semmiféle exotikus anyag. Ennek belátásához nem LHC kell, hanem IR spektroszkópok telepítése a világűrbe. Amióta kimutatták a hiányzó mennyiségű H2-t, már nem illene keresgélni az okafogyott sötét anyagot, de a fizikus lassan ébred. Viszi a lendület.

 

Azóta már egy hidrogén halót is kimutattak a galaxis körül, lassan több lesz a hidrogén mint amennyit a sötét anyaggal kellene pótolni.

 

De nem. A sötét anyagot keressük továbbra is, mire lehetne használni az LHC-t másra. A Higgs nem lett meg, a kvarkokat nem találják, gluonok sem lettek, fekete lyuk sem lett. Talán ha sötétben keresnék..

Előzmény: Hehe64 (582)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.13 03:00:37 © (578)

Az autó saját magához képest áll. Nem lassít, nem gyorsít. Saját magához képest.

 

Igen, vannak ilyen autók. Úgy hívják őket, hogy : parkoló autók. Saját magukhoz képest parkolnak. Aztán olyan is van, hogy az autó saját magához képest nem áll, hanem mondjuk felrobban.

 

De nem tudom érzékelted e, hogy nem akarom mérni saját magához képest az óra sebességét menetközben, mert az elég triviális, hogy az egyforma körülmények között lévő órák egyformán járnak. Ha ezek a körülmények változnak, akkor változhat az órák járási sebessége is, pl rázkódás, hideg, meleg, ütés, nyomás, úthenger miegymás.

 

De az egyenesvonalú egyenletes mozgás nem tartozik bele, ettől nem változik az óra járási sebessége, ezt akarom mondani.

 

Mormotának van 2 kisérlete összesen 4 db órával néhány nanosec mérési eredménnyel és nagy adag elfogultsággal.

Van még négy másik repült óra is amit visszahoztak de 3 közülük olyan összevissza járt, hogy azokat ki kellett volna zárni a kisérletből. Ehelyett hozzáigazitották az órákat a számított értékekhez. A 4. óra (447.sz) amely a legstabilabban járt, meg éppen a várakozások ellenkezőjét támasztja alá, nem mutatott semmiféle relativisztikus "ugrást".

 

Szóval a kisérletekben szereplő órák felét Kellynek hála, úgy ahogy van ki kellett dobni ezért maradt 4 db óra a nyolcból, sokkal kevesebb repülési idővel, erre vagy olyan büszke mormota?

 

Én szégyellnék megszólalni is ennyi "bizonyítékkal" a fizika egyik sarokpillérének számító relelm mögött.

Előzmény: Influence Device (574)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.12 02:56:51 © (573)

Ha a sebességéhez képest méred.. De NEM mérem. Nem méricskélek menet közben, csak ha visszahoztam az órát.

 

Ha lassít az autó a valóságban, akkor ....továbbra is változatlan az autód sebessége. Aha. Értem már, szóval lassít az autó és továbbra is változatlan a sebessége. Szép ez a relelm, magyarázzál még egy kicsit, hadd tanuljunk..

 

Nincs univerzum idő.. Hát aztán, semmilyen idő sincs, mert idő nem létezik. Semmilyen méricskélés nem érdekel, csak az asztalon lévő 5 db etalon óra, ehhez hasonlítok. Visszahozom mind az 5 repült órát és megnézem mennyit tiktakkolt és van e különbség a kontrollhoz képest. Mit habratyolsz itt mindenféle mérésről, nem érted meg, hogy csak egyszer kell leolvasni az órákat, akkor amikor visszahoztad őket.

 

Ez a ti bajotok, ilyen elemi dolgot nem tudsz megérteni. Csak akkor mérek ha már visszahoztam az órákat.

 

Ha a sajátidő változott repülés közben akkor lesz eltérés, ha nem változott akkor meg egyformák lesznek az órák és mindegyik 365 napot mutat.

 

 

mmorcona, tudod mi a különbség egy metronóm és egy óra között? Az egyik számolja is a tiktakkolást...

Előzmény: Artyy (571)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.10 03:11:24 © (567)

A millió kisérleti bizonyítékból maradt 4 darab óra (= 3+1). Engedd meg, hogy ne higgyem el. Kösz. Aluka.

Előzmény: mmormota (565)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.10 03:07:20 © (566)

Erre a grafikonra gondoltam

visszatérés után lejt a görbe míg a kisérlet előtt vizszintes. Ez a baj.

Előzmény: Astrojan (564)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.10 03:02:03 © (564)

Közlemény ??

 

Olyan mértékben elfogult vagy, hogy nem vagy képes felfogni hogyan kellene kinézni egy tisztességes kisérletnek.

 

Ismétlésnek nevezik de nem ismétlés, hazugság. Hefeléék négy órát vittek (mind szar volt). A legjobban teljesítő órán viszont semmi relativisztikus lépcső nem volt.

 

Ezek egyetlenegy órát vittek. Nézd meg a grafikont, az óra járása megváltozott a kisérlet után, egyértelmű, hogy a repülés közben érte valami az órát, rázkódás, hideg, légnyomás bármi amitől elállítódott az óra. Tökmindegy mi történt vele, nem stabil az óra. És egy kisérlet nem kisérlet.

 

A relativisztikus méréshez több óra kell, öt vagy akár tíz, a rosszul teljesítőket ki kell zárni, ezen azt értem, hogy ha az óra nem stabil és a kisérlet után nem olyan sebességgel jár mint a kisérlet előtt akkor az az óra alkalmatlan.

 

A Hafelééek egyetlen pozitívuma, hogy viszonylag részletes adatok állnak rendelkezésre de azt is csak privát lehetett megszerezni lásd Kelly.

 

Azért hajtogatom a GPS óra visszahozását mert ott akár egy tizedmásodperc is összegyűlhetett ha igazat mond a relelm. Bár a GPS órák erre bizonyára nincsenek felkészítve, az elv a fontos.

 

1. vissza kell hozni az órát

2. sokkal több órát kell visszahozni, minimum ötöt ami stabilan jár, több lehet de egyet? Röhejes.

3. a földi órák stabil környezetben járnak, az USNO-ban is legalább 50 db van. Ebben a stabil környezetben sem egyformán járnak, a nem stabilakat rendszeresen kizárják és cserélik.

4. a földkörüli út az óráknak tortúra, felszállás, leszállás rezgés stb., hiába állítják hogy védelem volt mégis más lett az óra járása a kisérlet után. A GPS legalább nem rezeg, több éve repül stabil környezetben.

 

Azért az jó jel, hogy végre mellőzöd azokat a kisérleteket ahol az órát nem is hozták vissza, pl Chou. Ráadásul nem is óra.

Előzmény: mmormota (562)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.10 01:34:55 © (560)

Persze, mellé teszel egy olyat amelyikben jobban bízol..

 

Nem teszek mellé ! Akkor állapítom meg mi történt vele amikor visszahoztam. Hányszor mondjam, nem érdekelnek a külső megfigyelők sem a belső megfigyelők. Menetközben nem viszonyítok semmit mert ez a relelm hatásköre. A menetközben.

 

Ha visszahoztam az órát és mást mutat mint a kontroll, akkor a sajátidejével történt valami. Ha ugyanannyi akkor meg semmi sem történt vele.

 

Ezért kell visszahozni az órát, de mintha ezt már egyszer említettem volna neked :)

Előzmény: mmormota (559)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.09 23:03:33 © (558)

Az óra saját magához képest természetesen nem tud lelassulni, maga a kérdés felvetése is sík hülyeség.

 

Hogy a fenébe ne tudna lelassulni egy óra, a hétköznapi életben erre azt mondják késik az óra. Ezer oka lehet, hogy lelassul egy óra csak éppen az nem amit ti mantráztok, az egyenes vonalu egyenletes mozgás hatására, na ettől nem lassul le.

 

Ez olyan mintha a szeretett példáddal élve azt mondanánk, hogy egy autó saját magához képest (mondjuk megy százzal) nem tud lelassulni.

 

Fékezek, és az autó sebességéhez képest a következő időpillanatban az autó sebessége kisebb lesz, lelassul.

 

Mihez képest változik a saját idő? Saját magához képest. Minden időpillanatban változhat a járás sebessége, hiszen ezt állítjátok ti relativisták.

 

Ha nem változik a sajátidő akkor természetesen ha visszahozod az órát és leteszed az asztalra a többi kontrollhoz, akkor az összes óra ugyanazt fogja mutatni.

 

Ekkor már helyből bajban vagytok, mert egyik óra járási sebessége sem változott, akárhol jártak előtte.

Előzmény: mmormota (551)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.09 02:12:18 © (554)

Köszönöm a beszélgetést. Aludj inkább.

Előzmény: mmormota (553)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.09 00:54:45 © (552)

Kösz, hogy elmegyaláztad részletesen mit mondtál 472-ben, de nem ezt kérdeztem.

 

Változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő ?

 

Előzmény: mmormota (551)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.09 00:36:41 © (550)

Nem ezt kérdeztem.

 

A kérdés: változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő (érinti a fekete lyuk az óra rendszerében a járás sebességét és ezáltal az óra (végtelenül) lelassul vagy nem érinti és az óra véges sajátidő alatt beleeseik a lukba)

 

472-ben állást foglaltál a második verzió mellett: véges sajátidő alatt beleeseik a lukba.

 

Változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő ?

Előzmény: mmormota (549)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.09 00:02:59 © (547)

Rizsa, mellébeszélés, humbugolás, kerülöd a választ mint a cica a forró egeret.

 

Meg kell mondani, mihez képest mérjük. A kontrollokhoz képest mérjük !

 

Hány ezerszer mondjam el, mérni csak akkor fogunk amikor az órát visszahoztad és itt vannak az asztalon. Nem értesz a szóból? Akkor dől el, hogy mit tettek az órák a sajátidejükkel addig amig repültek.

 

Ha a sajátidejük változott akkor ezt meglátjuk az asztalon. A kontrolok 365 napon állnak, a repültek meg mást mutatnak.

 

Ha a sajátidejük nem változott akkor az összes óra egyformát mutat, az asztalon lévő 5 etalon és az 5 repült óra is mindegyik 365 napot mutat.

 

Tehát a kérdés, változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő (érinti a fekete lyuk az óra rendszerében a járás sebességét és ezáltal az óra végtelenül lelassul vagy nem érinti és az óra véges sajátidő alatt beleeseik a lukba)

 

Ne rizsázz, ez az egyszerű kérdés.

Előzmény: mmormota (546)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.08 22:48:40 © (544)

Ez a változtató erő egyre erősebb lesz ahogy az óra egyre beljebb esik, ez változtatja meg az óra járását (szerinted).

 

Francot. Jól van, jól van ez már beszéd, nem kell a rizsa. A francot nekem azt jelenti, hogy nem.

 

Ahogy az óra beljebb és beljebb esik, az esés nem változtatja meg a járását, egyetértek ezzel, megegyeztünk, a sajátidőt nem éri behatás a fekete lyukban, sem repülés közben, sem a GPS-en, sehol.

 

Ha az etanol óra százat kattan az asztalon, a lyukba eső óra is százat kattan mert a sajátidejét nem éri változás akárhol repül a francba. Innen nézve másként látszik, ez lenne a relativitáselmélet.

 

Bajban vagy mormota azért rizsázol, mellébeszélsz. Mondd ki a francot: Nem változik a sajátidő (a sietés nem változik a gyengébbek kedvéért, a járás sebessége nem változik a méggyengébbek kedvéért)

Előzmény: mmormota (543)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.08 21:20:12 © (542)

Ha az órásmester eltekeri, akkor az óra nem a saját idejét mutatja, hanem bármit amire tekerik. További hülye kérdések?!

 

Jó akkor kérdezek egy hülyét.

 

Az órásmestert helyettesítsd be egy olyan változtató erővel ami az órára van hatással amikor esik bele a lukba.

 

Ez a változtató erő egyre erősebb lesz ahogy az óra egyre beljebb esik, ez változtatja meg az óra járását (szerinted).

 

Bocs leesett, azt hitted a mester az órát állítja előre, feltételeztem, hogy érted, de rendben pontosítok.

 

Az órásmester nem előreállítja az órát mint mi tesszük tavasszal meg ősszel, hanem az órásmester azt a gombot állítja amitől sietni fog az óra, vagy késni, mert az órákon van egy ilyen gomb.

 

Amikor rosszul jár a karórád akkor az órás ezt a gombot állítgatja addig amig az óra megfelelően pontos járású nem lesz. A pontos idő beállítása a karórádon az egy másik esemény.

 

Na, nem tudom tiszta e.  Most már olyan szóljon aki érti is amit olvas.

Előzmény: mmormota (540)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.08 03:52:24 © (538)

Mondjuk saját magához képest. Nem kell mérned, a mérés csak később következik amikor visszahoztam az órát. Most nincsenek külső megfigyelők, meghaltak a lukban†.

 

Változik a sajátidő vagy nem ?

 

Ha nem érted, akkor mondjuk így: vele együtt esik egy órásmester aki nem halt meg és tekeri az órát, elállítja a sietését. Az óra így saját magához képest lassul. Vagy gyorsul ha éppen olyan kedve van a mesternek.

 

Nem világos?

Előzmény: mmormota (537)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.08 03:17:03 © (536)

A belehulló óra sajátideje megváltozik ?

Előzmény: mmormota (535)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.08 02:56:35 © (534)

u.i. Astrojan kedvéért: igen, ez a különbség a mutatott időben megmarad, ha mindkettőt ismét egymás mellé tesszük... :-)))

 

Most (bár sajnálatos ) egy kis lélegzethez jutottatok a takarítás után, akkor nézzük 472-t is,

 

Attól függ, kinek az idejében mérve. Külső, az adott távolságot megtartó megfigyelő rendszerében a behulló anyag megállni látszik a horizonton. A behulló objektum viszont véges saját idő alatt eléri a szingularitást.

 

A behulló óra sajátideje akkor most változik vagy nem változik szerinted. Letehetnéd a garast valahova, mert a kettő együtt nem megy.

 

Ha a behulló anyag sajátideje nem változik, akkor ugye elég hamar beleesik a lukba. De akkor visszahozva az órát (nehogy beleköss, még hamarabb visszahozzuk mielőtt nagyon beleesne) az etalonhoz hasonlítva nem is lesz semmi eltérés, hiszen a repült óra sajátideje nem változott. Ugyanúgy mint az asztalon várakozó etalonnak, neki értelemszerűen nem változik a sajátideje.

 

Valami más elképzelésed van esetleg? Vagy semmilyen?

 

A fizikusok ott tévednek, azt hiszik engem érdekel a külső szemlélő véleménye. Nem érdekel !!!! Az érdekel mit látok itt az asztalon amikor előttem vannak az összegyűjtött órák.

Előzmény: mmormota (511)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.05 01:23:40 © (501)

Tényleg szörnyű, az életkedvem megy el tőled. Vannak itt értelmes emberek is?

El se vitték, csak felrakták egy pocra...  Elvitték és felrakták egy pócra. Aztán nem hozták vissza.

 

..de az öszeszedett elcsúszás az megmarad. Milyen összeszedett elcsúszás? Ez egy frekvencia jeladó, nem számlálja a frekvenciát hanem frekvenciaelcsúszást hasonlít össze menet közben, egy 70 méteres fénykábellel küldi a jelet és látja, hogy másmilyen mint az etalon ami az asztalon maradt.

 

A relelm mese csak akkor lehet valóságos ha egy órát viszel el sétálni (ez nem óra csak egy jeladó, nem számlálja a jelet), és annak az órának séta közben megváltozik a SAJÁTIDEJE és amikor visszahozod az órát akkor ezt meg is tudod állapítani az asztalon maradt etalon által számlált jellel összehasonlítva.

 

Ha nem változik meg a sajátideje akkor nincs miről beszélnetek, mert akkor nem változik az óra járása, mint ahogy arra utaltál is 472-ben, miszerint a sajátidő nem változik meg, hacsak nem vezetsz be egy 2.0-ás relativitást is, hogy a változatlan sajátidő is kedved szerint változzon.

 

Az a gond, hogy a rögeszme teljesen bezárja a gondolataidat. Eleve eldöntötted hogy két jó óra csak különféleképpen járhat..

Előzmény: mmormota (498)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.02 17:16:29 © (497)
"a sajátidőd mérése változik-e azt már önmagában nem tudod megmérni ugyanabban a téridőben."

De nem ugyanabban a téridőben kell megmérni, nem érted? Hanem itt az asztalon, ezért kell visszahozni az órát.

Miért úgy akarod mérni ahogy nem lehet? Úgy kell mérni ahogy lehet. Ha itt vannak az órak az asztalon akkor mindegyiknek megállapíthatod a sajátidejét. A többi nem érdekel.

Ezért tragédia ha valaki azt gondolja, hogy nem is kell visszahozni az órákat mert úgyis rálátunk a radarral. Meg látjuk a GPS-t is amint kering. Meg a hegyről telefonon bemondják az időt ahelyett, hogy visszahoznák az órát. Vagy a Chou órája ami egy fénykábellel volt összekötve az etalon órával ahelyett, hogy visszahozták volna.

A HK-ék akarva akaratlan meghamisították az eredményeket, nem az okát kell keresni az mindegy.
Előzmény: Artyy (496)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.02 13:36:15 © (495)
Pont a Miklóstól kellett idézned? Azt nem vetted észre, hogy Ő kritika nélkül elfogadta a HK mérési eredményeit? Legalább mormotának hinnél, a mérési eredmények lettek meghamisítva. Az órákat menet közben olyan tizenötször egymáshoz igazították, addig mesterkedtek az adatokkal amíg kijött a kívánt eredmény. A HK kisérlet fölháborító tudományos csalás, becsapod magad a hozzáragasztott rettentő méretű matematikával amit Miki odatett, ezt HK-ék legalább megoldották két oldalon. Miki nem a mérési eredményt igazolta hanem a csalással összetákolt eredményt, nem mindegy. Őt nem érdekelte a hamisítás.

És ha én mindig 5 métert ugrom, akkor hiába ugrálnak körülöttem millióan akármennyit az az én 5 méteremet hidegen hagyja, attól az enyém nem lesz kisebb sem nagyobb. Legkivált akkor nem, hogy ha az én 5 méteremet mindig ugyanazzal a méterrúddal mérem

ami itt van előttem az asztalon !!

Attól tartok nem akarod érteni.
Előzmény: Artyy (494)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.01 22:53:34 © (492)

Vagyis lelassulnának a Földiekhez képest és kevesebbet mutatnának. Ezt írtad most.

 

A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.. Ezt meg 2 napja.

 

Nem érzed úgy, hogy döntened kellene? Az elsőben a sajátidő változásra voksolsz, a másodikban meg arra, hogy akár a fekete lyukba hulló óra járása NEM VÁLTOZIK MEG.

 

 

(A Hafele Kisérletben tévedsz, nagyon nem volt meg az eredmény, az órák legalább tízszer olyan rosszak voltak mint a kívánt pontosság. Az eredményeket kozmetikázták, így fabrikálták meg a kívánt eredményt, példa:

 

clock 408 (Eastward)  'corrected' from +166ns to    -55ns;
clock 361 (Westward) 'corrected' from    -44ns to +284ns.


Érted mi ez? Plusz 166 ról korrigálták mínusz 55-re. Erre nem mondhatod, hogy  teljesen jó volt a kisérlet, semennyire sem volt jó. Addig szépítgették az eredményt amíg jó lett.

 

A linked nem kisérlet, csak egy óra. A Chou kisérletben meg nem hozták vissza az Aluminium órát, menetközben hasonlították össze a frekvenciákat, ami röhej, mert az világos, hogy eltérő lesz mozgás közben. Mozgás (keringés) közben a GPS óra is jónak látszik annak ellenére, hogy az órák osztóját a fellövés előtt elállítják.

 

A menetközben látszó eltérést nem vitatja senki, csak a visszahozott óra számít.)

Előzmény: Artyy (490)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.01 16:11:33 © (488)
Figyelj, érted azt a mondatot, hogy
"a kezdeti feltételek szerint minden elromlott és csak ez a tíz stoppered van. Meg az eszed. Ha van."

Ha nincs, nincs. Nincs atomórád, nincs GPS-ed, nincs áramod, nincs semmid, csak tíz stopper. Meg a robot.

Nem érdekelnek az atomórák, az mind, mind hazugság. Te is tévedsz, hatalmasat. Nincsenek ilyen kisérletek, ha értenél hozzá meg is lepődnél. Van a Hafele Keating ami kifejezetten csalás, kérdezd mormotát, ő talán már érti miért. Van két repülős kisérlet egyetlen atomórával, az egyikről azt hazudták, hogy a Hafele kisérlet ismétlése, de ez NEM IGAZ, nem ismétlés, egyetlen órával, egyetlen felszállással, nem körbe a földön oda vissza.
Van még egy piknikező apuka aki a hátizsákban felvitt a hegyre egyetlen atomórát két napra és lelkendezve hirdeti hogy ő bizonyítta a relelmet. Közlemény sehol.

Nemhogy százezer kisérlet de egyetlenegy rendesen megtervezett és megcsinált kisérlet sincs. Van még a Chou óraja, ami nem is óra és nem is hozták vissza. Na ez van a százezer kisérlet helyett, a semmi. Úgyhogy maradjunk a stoppereknél.

Visszahoztad a stoppereket itt vannak az asztalon. Az etalonok 365 napot mutatnak, mert ez a saját idejük.

Mit mutatnak a repült órák? Erre válaszolj, a többi NEM érdekel, kímélj meg tőle.

Vélhetően azok is a saját idejüket mutatják, mi mást tehetnének. Na de mennyi ez, 1 nap vagy 365 nap? (a többi lehetőséget most hanyagoljuk ha kérhetlek)
Előzmény: Artyy (487)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.01 11:37:07 © (486)
"Ez már magában bizonyíték."
Ez sajnos csak a saját butaságodra bizonyíték. Segíts megértened, rendben?

Tegyük fel, a földön elfogytak a rádiók, a teleszkópok, minden elromlott, csak tíz darab stoppered van ami számlálja a napokat meg egy robot ami el tudja vinni az órákat jó messze.

Indítsd el a stoppereket egyszerre a két kezeddel, ötöt tegyél le az asztalra, a másik ötöt meg küldd el a robottal egy fekete lyukba (jó, jó, csak jó közel hozzá).

365 földi nap múlva hozasd vissza az órákat a lyukból és tedd magad elé az asztalra. Most megvizsgálhatod mind a tíz óra sajátidejét.

A földi órák 365 napot mutatnak ez nem vitás, remélem. De mennyit mutatnak az utaztatott órák?

Ha 365 napot, akkor az utaztatott órák sajátidejével nem történt semmi és igazad volt amikor azt állítottad, hogy "A belehulló anyag ideje saját magához képest nem is fog megváltozni"

Ha mondjuk csak 1 napot mutatnak az utaztatott órák akkor én vagyok a hülye, a relelm igazat mond amikor azt állítja, hogy az órák másképpen járnak odafönn.

Persze erre a válaszra nem számítok, mert ugye a relelm azt is mondja, hogy az órák sajátidejével nem történik semmi.

Nehogy gyere a relativisztikus mérésekkel, meg a távoli megfigyelésekkel mert a kezdeti feltételek szerint minden elromlott és csak ez a tíz stoppered van. Meg az eszed. Ha van.
Előzmény: Artyy (485)
Astrojan válasz | megnéz 2012.11.01 00:17:47 © (484)

 A GPS óra magához képest változatlan így van Ez az egyik verzió

 na de a saját valósága eltérhet egy másik óra saját valóságától. És ez a másik verzió.

 

Ezek között kell döntened. Nem térhet el a két óra valósága, hiszen Te mondtad, hogy az órák saját valóságával az ég egy világon semmi sem történik: A belehulló anyag ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.

 

Ez pontosan annyit jelent, hogy akármi történik az órákkal, a mozgásállapotban vagy gravitációs állapotukban beálló bármilyen változás az órák járását nem változtatja meg. Te mondtad. Már csak meg kell értened amit mondtál.

 

A behulló anyagot gyorsíthatod, hatalmas gravitációs erőtérbe helyezheted, az órájuk járása ettől nem változik meg.

 

Kit érdekel, hogy ezt most Te honnan szemléled és mit látsz belőle? Most itt nem az a kérdés, hogy hogyan írod le messziről nézve, ez nem számít. A kérdés az, hogy az óra járásával történik e valami vagy semmi sem történik vele. Erről kell döntened.

 

Azt állítottad, hogy semmi sem történik vele, lásd kék mondat. A kérdés könnyen eldönthető:

 

Vissza kell hozni egy GPS órát

 

és megnézni mennyit kettyegett. Mert menetközben másként látszik, ez tény. De a valóságban ugyan mennyit? Hiszen a sajátideje nem változott még szerinted sem, akármennyit gyorsítasz rajta. Ezt csak akkor tudod eldönteni ha visszahozod az órát.

Előzmény: Artyy (483)
Astrojan válasz | megnéz 2012.10.31 20:24:46 © (482)
"A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.."

Akkor megegyeztünk, a mozgás és a gravitációs állapot az órákra semmi de semmilyen hatással nincsen. Az órák nem fognak gyorsabban vagy lassabban járni a valóságban.

Az összes relativista hókuszpókusz csak a látszó világra vonatkozik, a valóságban a mese dolgok a hoszkontrakációval meg az idődilattanciával NEM TÖRTÉNNEK MEG.

De ugye akkor abban is megegyezhetünk, ha "A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni" akkor a GPS óra saját magához képest szintén nem változtatja a járását ott fönn, keringés közben.. :))

Döntened kell, két lovon nem ülhetsz egyszerre, a kettőt nem zagyválhatod össze. Vagy a dilattanciát választod vagy amire letetted a garasodat, ide:

"A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.."
Előzmény: Artyy (481)
Astrojan válasz | megnéz 2012.10.30 02:23:37 © (480)

Remélhetőleg elégedett vagy a mélyebb indoklással vagy tán nem logikát keresel benne? Azt hiába keresel mert annyi nincs benne mint tyúkszemben a látóideg.

 

A fizikus logika ez: tanuld meg azt a rengeteg marhaságot amit ÉN mondok (mert mások mégnagyobb marhaságokat mondanak)

 

Aztán meg hidd el és kussolj.

 

Nincs ismert hatás ami megállíthatná a további összeomlást..

 

Hazugság. A relelm a fizikusok szerint sem alkalmas a fekete lyuk leírására, pont ott nem jó. A nem extrém helyeken írja le a LÁTSZÓ világot. De a valóság ott is más. Ha logikát keresel akkor nyomó gravitáció. Az összeomlást a csillag felszíne állítja meg. Mint ahogy a Földön sem esel bele a magmába (a föld magjába) mert megállít a földféreg amin állsz, a talaj.

 

A fizikusok szerint mind a két óra lassabban jár (az egyik innen nézve, a másik amonnan nézve). Na innentől kezdve egy szót sem lenne érdemes rá vesztegetni.

 

Ez csak akkor lehetséges ha az órák nem a valóságban járnak másként hanem csak úgy látszanak.

 

De ezt mormota is így éli meg tudat alatt, lásd 472, csak nem mondhatja ki, mert akkor szembeköthetné magát a tükör előtt.

 

Fogd fel mormota, hogy a sajátidő a valóság. És ez egy millió tonna matematikával is így van.

Előzmény: Aparadox (478)
Astrojan válasz | megnéz 2012.10.27 18:51:05 © (476)
"..a behulló anyag megállni látszik a horizonton. A behulló objektum viszont véges saját idő alatt eléri a szingularitást."

Látod mormota, megállni LÁTSZIK, csak úgy látszik. De a valóság más, a belehulló anyag idejével nem történik semmi, úgy esik bele ahogy kell, szépen gyorsulva, az eseményhorizonton éppen fénysebességgel, beljebb meg méggyorsabban. Aztán koppan egyet és megáll az objektum felszínén (ez most nem matematikai számított felszín paradox, hanem a csillag felülete aminek a behulló anyag beleütközik)

Azért látszik megállni, mert onnan a fény pont fénysebessegű szembeszelet kap és innen nem tud kimászni, a földre soha nem érkezik meg. Nem az órája állt meg, csak fúj a szél. Graviton szél.

Hjah, persze ha te kiszámítottad.. akkor nincs mit tenni.
Előzmény: mmormota (472)
Astrojan válasz | megnéz 2012.10.27 16:55:38 © (474)
"Nincs más mint az altrel matematikája. Az teljesen naív elképzelés, hogy csak úgy megáll az összeomlás.."

Ejnye mormota, teljesen naív elképzelés, hogy NEM áll meg a belehullás, pont itt mond csődöt a relelmed, a fekete lyuk egy csillag, nem érted? Vedd úgy hogy a Napba hullik bele az anyag, de ez a Nap egy sokkal nagyobb tömegű csillag.

Van más mint a bárgyú relelm, de lehet hogy te ezt még nem is érted? Elmondom mégegyszer. A fekete lyuk központi nyomása NEM LEHET NAGYOBB mint a fekete lyukon kívül mindenhol jelenlévő DVAG gravitonok által okozott nyomás. Ez jó nagy, de NEM végtelen. A DVAG végtelen mennyisegű de nem végtelen erejű. Ez a külső nyomás szab határt a fekete lyuk belső nyomásának.

Mitől naív ez az elképzelés? Azért mert nem a tied? Ezért jobb a nyomó gravitáció mint a relelm. A relelmmel ne csinálj semmit a fekete lyuknál mert ostobaság.

Megáll az összeomlás mert nincs is semmilyen összeomlás, addig nő a nyomás amíg a növekvő tömeg teljesen leárnyékolja a kívülről érkező gravitonsugárzást.

Aztán már nem nől, nincs itt semmiféle szingularitás, igazad van paradox.
Előzmény: mmormota (470)
Astrojan válasz | megnéz 2012.10.22 13:01:14 © (466)
"Attól, hogy az áltrel nem tudja értelmezni a fekete lyuk felszínét, szerintem még kell lennie felszínének." A fekete lyuk egy objektum, csak nem látjuk. A napnak nincs felszíne, nem értelmezhető rajta a felszín geometriai fogalma. Mert egy gázgömb ami nem is gömb alakú, állandóan változó, robbanó viharos csillag. A felszín elméleti, elvont, matematikai konstrukció, ezért az eseményhorizontnak van felszíne, mert az eseményhorizont is egy matematikai konstrukció.

A földnek nincs felszíne, mert nem tudjuk, hogy ebbe a matematikai/geometriai definicióba bele kell e érteni a föld gázburkát, a hullámzó óceánokat az éppen repülő repülőgépeket vagy az ugráló embereket.

A felszín tehát számítható, bizonyos egyszerűsítő, idealizáló feltételek mellett, de nem egy létező dolog.
Előzmény: Aparadox (462)

Létezik-e az Idő?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Létezik-e az Idő?)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.26 21:36:28 © (592)
Konkrétan értetted az utolsó mondatot 589-ben?

"miért nem alakfűggő a gravitáció, vagyis miért nem más egy gömbnek mint egy ugyanolyan tömegű hosszú rúdnak különböző nézőpontból?"

Miért, nem más? Tudsz valamit erről? Szerintem egy hosszú rúd a végénél nem ugyanakkora (helyi) gravitációs erőt okoz mint a közepénél.
Előzmény: ZorróAszter (590)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.26 20:56:18 © (589)
"Mi történik azzal a gravitonnal, ami nem hatol át a testen?"

Hoo, így kellet volna kezdeni. Elnyelődik, melegíti a testet, A Föld ezért meleg, ezért vannak vulkánok, olvadt a Föld belseje, a Föld nem tud kihűlni. A nagyobb bolygók melegebbek (belül), a csillagok meg izzanak. A csillagok képződésekor HIDEG gázfelhők nyomódnak össze (a nyomó gravitáció, DVAG gravitonsugárzás) hatására és felmelegednek. Ekkor még nincs nukleáris láncreakció, az csak később indul be amikor elég meleg lesz a csillag magja. Hidrogénből is lesznek csillagok, abban még nincs urán, plutónium meg kálium, ugye ezekkel szokták magyarázni a Föld magma hőtermelését. Árapály is szóba jön, de ez inkább az Io-nál, a Föld esetében ez nem elég a hőtermelés magyarázatához.

A gravitonok ALKOTJÁK is az anyagot (úgy értem a barionos anyagot), részt vesznek a felépítésében, az Univerzum szigetek ott vannak ahol az elektromos töltések, mert a DVAG graviton sugárzás végtelen kiterjedésű.

Az elnyelődés mechanizmusát nem ismerem, sajnos.
Előzmény: ZorróAszter (588)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.26 18:36:23 © (587)
Az az érzésem, hogy a legcsekélyebb mértékben sem érted mi a nyomó gravitáció, egy néhány méteres vasgömb árnyékolása semmire sem elég a Földön a földi gravitációval szemben. Ráadásul szimmetrikus is, tehát nulla a gravitációs hatása a vasgömb középpontjában álló testedre.

Ha súlytalanul akarsz lebegni akkor a Föld belsejében lévő vasgömb közepére kell leússzál, ott a (földi) gravitáció tényleg nulla.
Előzmény: ZorróAszter (586)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.25 10:04:34 © (585)
Kösz, ha így haladunk akkor nem az lesz a kérdés, hogy hol a hiányzó anyag, hanem, hogy mit kezdjünk a rengeteg anyaggal :))

Az ESA már 15 éve kimutatta a galaxisokban található molekuláris hidrogént a világűrbe telepített IR spektroszkóppal. Ez már egymagában is felülírja a képzeletbeli exotikus sötét anyagot, ez a mostani forró híg hidrogén csak hab a tortán.
Előzmény: Pacemaker (584)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.24 15:33:59 © (583)
De le lehet. Ez okozza a gravitációs erőt a Földön. A Föld golyó árnyékolja az alulról rajta keresztüljövő gravitonokat. Bizonyitsd be, hogy nem lehet, de Eötvös tévedett, vele ne bizonyits, mert veszítesz.
Előzmény: ZorróAszter (582)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.24 02:15:07 © (580)

Mivel a gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás, ezért ezek a felismerések nagyon soká fognak bekövetkezni. Nem jött még el az ideje. De eljött az ideje.

 

Mindig padlót fogok amikor elmagyarázom, hogy a gravitáció a legerősebb kölcsönhatás, csak nem látod ezeket a nagy erőket mert minden irányból hatnak. Erre belököd a szokásos dumát, hogy a gravitáció a leggyengébb kölcsönhatás.

 

A megmutatkozó erő (eredő erő, amit mi gravitációs erőnek hívunk) az árnyékoló tömeg mennyiségétől függ. Ha csak 2 atomot figyelsz a világűrben, távol az árnyékoló, planetáris gravitációt okozó tömegektől akkor a két atom között valóban kicsi lesz a gravitációs erő (eredő erő), de az atomokat ettől még hatalmas erő nyomja minden oldalról.

 

De egymás irányában csak elenyésző erő generálódik, mert egy egy atom csak nagyon, nagyon kevés DVAG gravitont tud leárnyékolni. Erre azt hiszed, hogy a gravitáció egy gyenge kölcsönhatás. A kölcsönhatás nagyon erős a gravitonokkal, az atomok között viszont csak kicsi erő generálódik, úgyszólván nulla.

 

Miért nem vagy képes ezt megérteni? A kölcsönhatás nem az ami az atomok között van, a kölcsönhatás a gravitonokkal történik !

Előzmény: Aurora04 (579)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.23 03:56:33 © (577)
"valamilyen elméleti számításokat kellene készítened.. ami a modelledet igazolja a jelenlegi modellel szemben."

A jelenlegi modellel szemben semmilyen számításra nincs szükség, mert a jelenlegi modell abszurd, logikátlan, légbőlkapott, hasraütésszerű kitaláció. Mert a matematikai teret görbíti ami nem létezik a valóságban. És nem is mutatta ki senki ezt a matematikai teret vagy téridőt mert nem létezik.

A matematikai fogalmakra nincs hatással a szervetlen anyagi világ, szemléltetésképpen szerinted mi történik,

ha egy sinusfüggvényre ráütsz egy kalapáccsal?
ha egy gömböt beteszel az úthenger alá?
ha egy hexaédert beledobsz a tűzbe?
ha egy téglalapot bevizezel, mondjuk beledobod a tengerbe?
ha egy egyenlőoldalú háromszögbe beleversz egy százas szöget?
ha a téridőbe beleteszel egy csillagot?

Meg kell értened, hogy a matematikai fogalmakat nem kezelheted fizikailag létezőként. Erre minden általános iskolás gyermek szerintem képes, csak a fizikusok veszítették el a normális gondolkodásukat.

(Megelőlegezem a fizikus válaszokat, kiegyenesedik, behorpad, oxidálódik (felhevül, megolvad, elpárolog), vizes lesz, kilukad, meggörbül..:))
Előzmény: Aurora04 (576)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.22 01:00:44 © (573)

A gravitációt részecskék impulzusából adódó erőnek tartod? Nem.

 

..az egészhez az kellene, mint bizonyíték, hogy ezeket a szemben álló hatalmas erőket önmagukban is ki tudd mérni, és ne csak elméletileg tételezd fel őket. Nem kívánsz tőlem túl sokat?

 

Szerinted kimérte valaki a téridő létezését? A kvarkokat? A gluonokat? A Higgs bizonyokat? A húrokat? A bránokat? A párhuzamos Univerzumokat? A dimenziókat?

 

Csak pont a gravitonok által okozott erőt akarod kiméretni velem, de neked nem jó a mérleg, mert a mérleg pont ezt méri, a két erő különbségét, a testsúlyodat.

 

Ha egymagában akarod mérni az erőt akkor a mérleget el kell vinned egy fekete lyuk felszínére és ha ez a fekete lyuk elég nagy és így az egyik oldalról (alulról) érkező DVAG graviton sugárzást teljes egészében leárnyékolja akkor a mérleg kimutatja a DVAG gravitonsugárzás teljes erejét, önmagában. Hja, hogy a mérlegbe közben belepaszírozza a sugárzás a testedet?

 

Hát ez pech.

Előzmény: Aurora04 (572)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.20 11:32:59 © (571)
..a nulla tömegű kettes spinű részecskék tenzormezeje azonos a linearizált Einstein egyenletekkel

Akkor miért követeled tőlem a képleteket, elindultál a megértés útján, ott vannak a képletek a relelmben, ezek írják le a gravitonok elnyelődése által létrejövő gradienst, ami a nyomó gravitáció okozója.

Nem az a gond, hogy nincsenek képletek, mert vannak, a megoldandó feladatot az jelenti, hogy be kell iktatni egy korlátozó tagot az egyenletekbe (ami a nyomó gravitációból adódik), amely átalakítással megszűnik a szingularitás és a fekete lyuk központi nyomása nem emelkedhet a végtelenbe, mert annak egy természetes akadálya van. Ez pedig a gravitonok által okozott nyomás.

Ezt a nyomóerőt Te nem látod, mert a gravitonok az ellenkező oldalról is nyomják a barionos részecskéket, így a felületes szemlélő arra gondolhat, hogy a részecskéket nulla nyomóerő éri.

Gravitációs környezetben (tömegek közelében) a szimmetria sérül, az egyik oldalról kevesebb graviton érkezik és a barionokra egy nettó (eredő) erő hat, ez lesz az általunk ismert gravitációs erő, ami két szembenálló hatalmas erő picinyke különbsége.

ha részecske közvetíti, akkor igencsak kölcsönhatás, csak metrikaként interpretálták, és a képletek jók voltak, mert a kettes spinű részecske tenzormezeje tényleg úgy viselkedik, mint a téridő metrikája

Na, hát erről beszélek, gratulálok.
Előzmény: Aurora04 (570)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.19 19:11:46 © (569)
Standard Modell így is eléggé fenome logikus, mert sok benne a megmagyarázhatatlan szabad paraméter. Akkor nem lehet logikus :))

Könyörögve kérlek ne kavard össze a matematikai modellt a fizikai modellel. A matematikai modell NEM MAGYARÁZ MEG SEMMIT. Csak leír. Ha jó a matematikai modell akkor esetleg jól leír, de mindig, mondom MINDIG közelítően fogja leírni a valóságot. Persze, hogy kellenek képletek ezt soha nem vitattam, de van nektek bőven, csak nem tudjátok mit ír le, magad mondtad, tele van megmagyarázhatatlan paraméterekkel.

Kell egy fizikai modell, ami azért elég jó kell legyen és ezt össze kell gyurmázni a képletekkel, akár a már meglévő és többé kevésbé jól működő képletekkel.

A relativitáselméletet tudnám itt egy példának felhozni mert a gravitációt leíró képletek NEM a térgörbület egyenletei hanem a DVAG gradiens tenzorai. Így a nyomó gravitációt leíró egyenletek maga a relativitáselmélet. Foghíjas a relativitáselmélet, de nemsok energiabefektetéssel korrigálható az egyenletrendszer a nyomó gravitáció alapján és akkor nem lesz a fekete lyukban szingularitás. Azért ez szép eredmény lenne nem gondolod?
Előzmény: Aurora04 (568)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.17 01:13:00 © (567)

De sokkal több elemi részecskét kénytelen használni, mint kettő. Háát, ez legyen az ő baja..

 

Ez egy olyan modell ami a világon mindent megmagyaráz.

Egy olyan modellt, ami mindent leír, akkor készíthetnénk, ha minden jelenséget ismernénk a világon.

 

Nem azt mondtam, hogy mindent leír, hanem azt, hogy mindent megmagyaráz. Ez nem leírás, hanem egy FIZIKAI modell, nem matematikai, hanem fizikai. A matematikai leír, a fizikai megmagyaráz. Csak a kettő együtt egy egész.

 

Egy fizikai modell alkotásához nem kell ismerni a világ összes jelenségét, elég ha az ismert jelenségeket meg tudja magyarázni, a később megismerteket is beleértve. De vigyázz, meglehetősen sok jelenséget félreértelmeznek a tudós urak, minden kisérlet egyfajta értelmezés is egyben, a legjobb példa mindjárt itt van, a Chou órája.

 

A nagy bizonyíték az idődilatációra, aztán tessék, mégcsak nem is óra, semmilyen számlálóműve nincsen, csupán egy metronóm, egy Al frekvencia jeladó, az persze a pontosabb fajtából.

 

Vagy említhetném a Pound és Rebka kisérletet, ahol a leeső fény sebességnövekedését gravitációs redshiftnek értelmezték.

 

Vagy a Hafele Keating kisérletet úgy értelmezték, hogy az bizonyítja az idődilatációt. Közben tök rosszak voltak az órák.

 

Vagy az Eötvös féle gravitációs árnyékolási kisérleteket, ahol Eötvös félreértette a gravitációt, összezagyválta a vonzó gravitációt a nyomó gravitációval, mert a nyomó gravitációt valójában nem ismerte.

 

Vagy a Világegyetem tágulását úgy értelmezték, hogy visszafele göngyölítve egy matematikai pontból indult az Ősrobbanás, mert rossz a kiindulás ugye, az einsteini térgörbítés.

 

Vagy a kedvenced, a Heisenberg féle határozatlansági reláció, Bohr szegény úgy értelmezte, hogy ha a megfigyelés bizonytalanná válik a parányok világához közelítve, akkor a parányok maguk a bizonytalanok..

Előzmény: Aurora04 (566)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.16 21:40:28 © (565)
a specrel szerint lennie kellene negatív energiának

A matematikai apparátusban lehetséges, de nem a természetben. Ez éppen akkora marhaság mint a visszafelé megyek az időben, még akkor is ha ezt valamelyik modell vissza tudja adni. Ha a specrel szerint kell lennie negatív energiának akkor rossz a specrel.

az elemi részecskék pontos tömegértékét sem tudod kiszámolni

Hát pedig én ki tudom. Az elemi részecskék tömege aszongya hogy, annyimint pontosan nulla. A 2 elemi részecske a graviton meg az elektromos töltés. A tömeg illúzió, csak a körpályán mozgó elemi részecskéknek ugrik elő tömege.

Ez egy olyan modell ami a világon mindent megmagyaráz :)
Előzmény: Aurora04 (564)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.16 20:40:47 © (563)
És a térgörbítés a szingularitásban ahol a nemlétező kvarkok a nemlétező Higgys bozonyokkal agyonnyomják a gluonokat amik szintén nincsenek? Az milyen fizika ahol a semmiből keletkező virtuális részecskék a nemlétező mezőkön attól függően bizonytalanok, hogy Te nézegeted e az egyik részecskét vagy nem? A visszafelé megyek az időben csak hab a torkán.

Amiket Te szoktál magyarázni, az egy kicsivel sem kisebb marhaság, a különbség csak annyi, hogy Te jókora matematikai apparátussal és millió béna fizikussal a hátad mögött teszed ugyanezt.

Pontosan Te voltál aki nemrég azt fejtegette, hogy ha matematikailag rendben van akkor az maga a valóság, azt tekinted valóságnak amit ki tudsz számolni. Megkeressem a hsz-t?
Előzmény: Aurora04 (562)
Astrojan válasz | megnéz 2012.09.16 01:25:36 © (552)

Nem ugyanaz a gond vele, mert én sohasem emeltem négyzetre a cét, a cnégyzet jelölés csupán egy szemléltető eszköz, annyit jelent, hogy a gravitonok sebessége jó nagy. De a gyengébb felfogásúaknak már átjavítottam kb 1 Mc -re, te mormota ezt jegyezd meg.

 

Inkább azon rugóznál, hogy mi van Chou órájával, ami nem is óra, csak a fizikához nem értő fizikusoknak ez NEM magától értetődő szenzáció..

Előzmény: mmormota (551)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2012.09.08 08:46:31 © (504)
Neked mormota, ha ezer évig magyarázom akkor sem érted meg, mert elvakult vagy, nem azt olvasod ki a soraimból amit leírok, hanem amit te beleképzelsz.

Akkor mégegyszer, VISSZA KELL HOZNI AZ ÓRÁKAT !!!

Visszahozták az Al órákat Chou-ék ? Nem, nem hozták vissza.

Tudom előre a válaszodat, nem kell visszahozni az órákat mert az órák már olyan pontosak voltak, satöbbi.

Soha nem fogod megérteni, hogy NEM az ütemet kell összehasonlítani menetközben, hanem a ciklusok abszolut számát, amit CSAK akkor tudsz megtenni ha az órát visszahozod.

A Chou kisérletben az órák egy fénykábellel voltak összekötve, menetközben hasonlították össze az ütemet és NEM az össz ciklusok számát hasonlították össze, mint azt már a cikk megjelenésekor leírtam, csak persze azt nem olvastad. Meg a cikket sem.
Előzmény: mmormota (502)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2012.09.07 21:04:10 © (501)
Nem, ezt jól látod, ígyis úgyis megkapják a fizetésüket. Nem tudsz visszamenni a múltba csak csalással, odapiszkíthatod magad egy régi fényképre esetleg.

Hibernálni nem kell magad a jövőutazáshoz, hiszen minden nap, minden másodpercben utazunk a jövőbe. Amíg élünk. Semmit nem kell tenni érte, állva utazunk.

Az idő nem rövidül le, nem dilatál, nem nyúlik. Esetleg más ütem látszik ha gyorsan megy az óra, de ez könnyen tisztázható, mert csak vissza kell hozni az órát és a Földön le lehet ellenőrizni, hogy valóban másként kettyegett-e az óra amikor gyorsan repült.

Mert ha másként kettyegett, akkor a visszahozott óra mást mutat mint a földi etalon óra.

A tragikomikus dolog az, hogy ezt a kisérletet még nem végezték el. Senki nem hozott még vissza GPS órát. Egyedül a csaló Hafele Keating hazugság kisérlet amire a fizikusok mutogatnak. Ja, meg a müonok, amik a földfelszínen keletkeznek.
Előzmény: Zuu123 (500)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2012.09.07 15:23:37 © (497)
maga az idő nem más, mint illúzió.. Remek, kiindulásnak nem rossz.

az anyagi világ keletkezésekor az idő is létrejött.. Ez sajnos hülyeség. A szervetlen anyagi világnak (ie, Ősrobbanáskor) hogyan lehetett illúziója, he ??

Nem jött létre ha belebetegedtek akkor sem. Az idő akkor jött létre amikor az értelme nyiladozó emberi elme az időt definiálta. Ekkor létrehozta az ember az idő FOGALMAT.

A szervetlen anyagi világ mozgása NEM idő, ám !

Az anyag sem jött létre az Ősrobbanással, itt a tévedés, anyag nem vész el, csak átalakul, az Ősrobbanás egy hirtelen kialakuló gigászi fekete lyukból jött létre, amiben benne volt a Világegyetem anyaga. A robbanás kezdősebessége kb 1Mc, ezt nézték be a fizikusak felfúvódásnak.
Előzmény: Artyy (496)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2012.09.05 01:02:46 © (493)

Most sem jelent sokkal többet, az idő valamiféle periodikus mozgásokra alapozott definíció (esetünkban a Föld keringése és forgása), egy ember által létrehozott fogalom ami a természetben nem létezik.

 

Az anyaghoz vagy az Univerzumhoz vajmi kevés köze van, egészen biztosan nem keletkezett az Ősrobbanással. Egy álló anyagi világban (ahol nincs semmiféle mozgás) semmi értelme nem lenne az idő fogalomnak, mert az idő mégcsak nemis az anyaghoz hanem az anyag periodikus/ciklikus mozgásához köthető.

 

Azt kitalálni, hogy az idő az Ősrobbanással keletkezett, a természet totális félreértése. A tér dettó.

 

Ez csupán azért érdekes, mert ha tér nincs, akkor nem tud felfúvódni és más mechanizmust kell kitalálni a megfigyelhető világegyetem leírására.

Előzmény: simpleboy (492)

Megtalálták a Higgs bozont?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Megtalálták a Higgs bozont?)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.20 12:53:30 © (683)
Ha azt veszem alapul, hogy még a neutron létezését se fogadod el..

Nem tudom értetted-e, ha egyáltalán olvastad mit írok a neutronról.

A neutronnak vélt/nevezett részecske MINDIG egy páros, egy elektron tóruszba pattintott proton tórusz duo. Érdekes módon a neutron mindig egy protonra és egy elektronra bomlik. Az atommagban nem bomlik mert az elektron nem tud leesni az őt vezető, egymás mellett lévő protontórusz vezetősínekről.
Előzmény: mmormota (682)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.20 11:59:32 © (681)
Úgy van Robikám, nem fedezték fel a Higgs bozontot és mivel még a spinjét sem tudják ezért aztán nem tudni hogy felfedeztek e egyáltalán valamit ami megfeleltethető lenne a Higgys bozontnak. Amennyiben 2-es lenne a billiárd ütközésből kiválogatott részecskék spinje, akkor meg felfedezték a gravitont. Ugye mungó ?
Előzmény: vrobee (680)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.20 10:08:01 © (679)
Ha bebizonyosodik kétséget kizáróan, hogy az LHC-ben tényleg a Higgs-bozont detektálták, akkor lesz annyi tisztesség benned, hogy elismered...

Látom van annyi tisztesség benned, hogy elismerted, SEMMI módon, valamint semmilyen kétséget kizáróan NEM BIZONYOSODOTT BE hogy megtalálták volna a Higgs bozontot.

Ehhez tarthatnád is magad, mielőtt letagadod.
Előzmény: Mungo (674)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.18 21:41:35 © (671)
Vákuumenergia? Az a baj, hogy normálrendezéssel eltüntetik, amúgy meg végtelen lenne.

Az miért baj ha matematikai hókuszpókusszal bármit tesznek vele? A baj akkor lenne ha valaki a vákuumenergiát tüntetné el.

Amúgy a vákuumenergia végtelen mennyiségű (= a gravitonok mennyisége végtelen) de az egyes gravitonok energiája NEM végtelen természetesen.
Előzmény: Aurora04 (650)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.18 00:59:11 © (647)
Mi az a DVAG?
Vákuumenergia ami gravitonokból áll. Hívhatod graviton mezőnek ha akarod, de egyértelműen gravitonok építik fel, nagysebességű graviton részecskék halmaza, a nyomó gravitáció okozója.

Az elektromágnesség esetén ott az elektromágneses mező

Jó, akkor mi az elektromágneses mező? Miből van?

..az elektron és foton mezejével 13 tizedesjegy pontossággal lehet kiszámolni mondjuk az elektron mágneses momentumát.

Azt akarod mondani, hogy megmérte valaki 13 tizedes pontossággal az elektron mágneses momentumát?
Előzmény: Aurora04 (645)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.17 21:48:26 © (644)
Kérlek Astrojan, ne a mikrokozmoszra ne probáld használni a klasszikus pontmechanikát.

Jó, soha nem probáltam használni a klasszikus pontmechanikát, nálam nincsenek pattogo fotonok a protonok és az elektronok között, gravitonok vannak, ezek MŰKÖDTETIK a protonokat és az elektronokat, nincs itt semmi klasszikus mechanika. Hívhatod mezőnek a gravitonokat, de ha nem a gravitonokból álló DVAG-ot hívod mezőnek, akkor mit ???

Mit nevezel mezőnek, miből áll? Étert? Miből van a Te étered (meződ)?

A Higgs meződ miért nem ad tömeget a fotonnak? A neutrínónak sem ad tömeget?

A határozatlansági relációt hiába emlegeted, mert ha Te nem tudod határozottan megállapítani a részecskék tulajdonságait, mert megfigyelés közben lökdösöd őket, az a részecskéket semennyire sem zavarja. Nem ők a határozatlanok hanem Te vagy! Nem látod őket pontosan, de ők ettől nem lesznek pontatlanok.

Ha egy homályos szemüveget teszel fel, attól a világ még nem lesz sem homályos, sem határozatlan.

Ha azt képzeled, hogy a részecskék viselkedése mondjuk a Jupiteren attól függ, hogy Te itt a Földön megfigyelsz néhány részecskét vagy sem, akkor valamit nagyon elrontottál.
Előzmény: Aurora04 (636)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.17 00:37:43 © (634)
..baromi erős feszültségek vannak benne. Ha bármely picit megpöckölnéd a golyót, akkor az a deformáció sokkal hamarabb csillapodna le, mintha nem lenne a golyó a traktorok között.

Nem nagyon tudlak követni, ha a golyó nincs a traktorok között, akkor a benne lévő nulla deformáció nulla idő alatt csillapodik le. Ennél hamarabb hogyan tudna csillapodni a feszültség alatt lévő golyó ?


631, Igen ám, de a gravitációs erő csak vonzó lehet

Hát ezt meg honnan vetted? Hiába beszélek itt évek óta? A gravitációs erő éppencsak vonzó NEM lehet, mert a Holdat nem rugók vagy kötelek tartják földkörüli pályán, nincs rá mechanizmus ami a vonzást megmagyarázná.

A nyomó gravitáció ad egy mechanizmust és a nyomó részecske a Te általad említett 2-es spínű tömegnélküli, nagysebességű graviton, energiarészecske.

630, "Nagyon picik a részecskék tömegei, ezért nem léphet fel jelentős kölcsönhatás."

Semmi köze a részecskék tömegéhez, a tömegnélküli graviton energiarészecske nyomja a protonban keringő graviton-töltés páros energiarészecskét. A graviton nem a tömeget látja mert az emberi, makroszkopikus fogalom, ő csak a keringő energiarészecskéket látja.

A gravitonnak nulla tömege van, a keringő rendszernek meg tehetetlensége van. Ehhez rendeljük mi hozzá a tömeg fogalmat. Mondom mi, emberek.
Előzmény: Aurora04 (626)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.15 08:06:40 © (628)
Az áltrelnek lehet, hogy van érvényességi határa, mégpedig a feketelyukaknál, de amúgy jó elmélet. Egy kettes spinű, nulla tömegű részecske által közvetített kölcsönhatás.

Gratulálok! Az áltrel NEM térgörbületet ír le, mert tér nem létezik. A gravitáció gravitonok okozta kölcsönhatás. Az áltrel ezt írja le. Zsolti, megegyeztünk.

a csapágygolyó... lehet, hogy nem mozdul semerre, de ettől még baromi erős feszültségek vannak benne.

Ez a helyzet a protonokkal és az elektronokkal is. Hatalmas nyomás alatt vannak, s ha az egyik irányból csökken a (graviton) nyomóerő, akkor a proton meglódul. Ez a gravitáció.
Előzmény: Aurora04 (626)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.14 17:03:59 © (621)
Rendben, elmegyaláztad a Newtoni fizika szerint, amit ugye senki nem tekint a gravitáció hű leírásának, döntsd el mit fogadsz el, vélhetően az einsteini kamuzó, hablatyoló mesét.

Amennyiben a térgörbítős változatot tartod a valóság helyes (vagy csak legmegfelelőbb) leírásának, akkor kérlek magyarázd el a visszalökődést amint kizuhan a wc tartály a repülőből a saját szavaiddal, persze elég érettségi színvonalon is, nem vagyok kíváncsi képletekre.

Mi lökődik vissza, mi fog görbülni, a repülő vagy a csomag, netalán egy képlet vagy egyenlet fog görbülni, esetleg görbül a tér ami aztán visszalökődik, nyilván visszalökődik valami, hiszen ezt már az érettségire is tanultátok.

Szóval ez nekem nem tiszta, ha a gravitáció nem erő hanem téridő görbület, akkor mi lökődik vissza? Vagy hazugság lenne a visszalökődés?

Arra már gondolni sem merek, hogy hazugság lenne a térgörbítés ? Az.
Előzmény: y1 (620)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.14 13:11:07 © (619)
Előszöris, gravitációs vonzás nincs, gravitációs nyomás van.

A Föld gyorsulása nem visszalökődés, hanem egy másik folyamat, a Föld gyorsulása a túlsó oldalról őt érő erő hatására.

A visszalökődés az, amikor a pilóta nagy erővel kihajítja a csomagot a repülőről, akkor visszalökődik a repülő, meg a pilóta.

Ti meg érettségivel ezt összekeveritek a Föld másik oldalát érő eseményekkel.

A Föld akkor is gyorsul a repülő felé, amikor ki sem dobod a csomagot.
Előzmény: y1 (618)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.14 11:52:46 © (616)
..akkor a dolgok hátralökése nélkül is lehetne gyorsulni.

És? Nem lehet? Szerinted mi lökődik hátra amikor a tárgyak gyorsulnak, pl amikor egy wc tartály kiesik egy repülőből? Ez a dolog egészen addig folyamatosan gyorsul ameddig földet nem ér. Mi lökődik vissza? A gravitáció pont ilyen, nem lökődik vissza semmi, a végtelen gravitációs sugárzás (a DVAG gravitonok, energiarészecskék) gyorsítja a szabadon eső tárgyat.

Akkor ez egy megmaradási sertés, hombre ?
Előzmény: y1 (615)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.14 08:48:29 © (612)
Nem gondolom, hogy mélységében értenéd a dolgot. Megpróbálom fizikus nyelven elmondani, hátha úgy megérted.

A gravitációs erőt Te két erő eredőjeként érzékeled. Ez a két egymással szemben ható erő horribilis, viszont az eredőjük lehet akármilyen kicsiny, akár nulla is.

Vegyünk két traktort, homlokrakodóval és állítsuk egymással szembe őket. A kettő közé tegyél egy csapágygolyót és nyomjad a traktorral.

Most láthatod, hogy mekkora a (gravitációs) erő, ha a két traktor egyforma erős akkor az eredő erő kicsi, a csapágygolyó alig mozdul el.

De mondhatod azt, hogy a csapágygolyóra csak ez a kicsi erő hat, és a golyóra ható erő a világ leggyengébb hatóereje ? Csak azért mert a két traktor (erő) egyforma ?

Csak azért mert Te csak az eredő erőt vagy képes mérni? Az eredeti erőket nem látod, azt nem tudod kimutatni.

Most állítsd a traktorokat egy enyhe lejtőre (imitáljuk a gravitációs környezetet). Most a csapágygolyó elindul. Látod ettől az eredeti erőt amit a traktor az 1100 lóerejével kifejt? Nem.

Keresed ezt az erőt? Nem, nem keresed, mert azt szajkózod, hogy a csapágygolyóra nem erő hat, hanem a Minkowsky tér görbülete mentén halad a golyó a gumilepedéken és nem hat rá erő. Akarom mondani Cumilepedő.

A feketelyuknál tényleg nagyon erős a gravitáció, de csak azért, mert a fekete lyuk tömege óriási, mérete viszont iszonyúan pici Rendben.

áltrel szerint pontszerű Na látod, ezért rossz az áltrel, szingularitás nem létezik.
Előzmény: Aurora04 (611)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.13 22:48:21 © (609)
Pedig örültem volna egy makroszkopikus impulzusmegmaradás sértésnek..

Rendben, SERTÉS. (az impulzusmegmaradás-t nem egészen értettem :)
Előzmény: y1 (608)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.13 12:16:35 © (605)
Nem, nem neutron gazdag, mert neutronok nincsenek, nem léteznek.

Elektrongazdag. ld. Atommag szimmetria, az atommag felépülése proton és elektron tóruszokból: http://astrojan.zz.mu/atomper.htm

Elektrongazdag példa, http://astrojan.zz.mu/be16.htm

Mi lenne ha nemileg tájékozódnál mielőtt hozzászólsz? A határozatlanság nem tilt meg semmit, ne légy nevetséges, az csak a megfigyelésre vonatkozik. Az elektron tesz arra, hogy Te látod e a pontos helyét vagy esetleg Te határozottan meg sem születtél..
Előzmény: y1 (603)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.13 11:36:03 © (601)
Akkor lőj pozitront

Bizonyára vannak olyan atommagok, amik szívesen vennék a pozitront befogás céljára, de ezek NEM azok, amik elektront fognak be. Az elektrongazdag atommagok elképzelhető, hogy befognák a pozitront ami természetesen egy magelektronnal azonnal szétsugárzódna.

De a pozitron vélhetően nem könnyen közelítheti meg a magot mivel az elektronhéj elektronjaival már a mag megközelítése előtt szétsugárzódik. De ötletnek érdekes volt.

A töltések nem részecskék, hanem tulajdonságok. Nincs "töltés" nevű részecske.

Tényleg? Nem tudom olvastál e már tőlem, de ebben a modellben VANNAK.

A foton akkor bomlik amikor megáll, amikor beleütközik egy atommagba. Téves a dedukciód, mert a foton a megállás után is ugyanakkora sebességgel halad, csak most nem egyenesen, hanem az alkotórészei fénysebességgel keringenek tovább a két tóruszban.

Ráadásul Te a részecskepár összimpulzusát (ami a poztiron és elektron haladó mozgásából szarmazik) kétféle előjellel összegezted, így kaphatsz nullát. De az elektron impulzusához hozzá kell adni a pozitron impulzusát, ami csak akkor nulla ha a pozitron és az elektron nem repül szét hanem a keletkezés helyén áll. Ekkor pont annyi fotonenergia használódott el, amennyi kiadja a részecskepár energiáját. Ha a foton energiája ennél nagyobb akkor szétrepülnek a részecskék.
Előzmény: y1 (600)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.13 00:14:37 © (599)
De ha kicsi nyelődik el belőlük, akkor pont gyenge a kölcsönhatás

NEM ! Nem azt látod amit a Föld nyel el belőle, hanem azt tapasztalod meg gravitációs erőként amit a Földfelszínen érzékelsz a két irányú erő KÜLÖNBSÉGEKÉNT !!!

Az erő nagyon nagy. Az erő nagyságát csak akkor látod amikor az egyik irányból nem jönnek gravitációs sugarak, a gravitonok. Ez a helyzet a fekete lyukak esetén, amelyen már csak kevéssé vagy egyáltalán nem tudnak áthatolni a DVAG gravitonok és ekkor láthatod meg a gravitációs sugárzás valódi erejét.

A gravitációs sugárzás nagyon nagy erőt jelent, nem lehet azt állítani, hogy a gravitáció a világ leggyengébb kölcsönhatása. Azért látod gyengének mert saját magát kompenzálja, az anyagot mindkét irányból nagyon nagy erővel nyomja.

Ha az egyik irányból kiesik az erő, akkor megláthatod, hogy mekkora.
Előzmény: Aurora04 (598)

Mi okozza a gravitációt?
(Fórum » FILOSZ » Új fizika » Mi okozza a gravitációt?)
Astrojan válasz | megnéz 2012.08.08 19:45:02 © (1138)
A gravitáció nem görbült "valami", hanem a görbült téridő, ami a semmi. Ezt a görbületet nem okozhatja extradimenzionális áramlás, sem semmilyen más áramlás, lévén a semmi nem tud görbülni sem részecskétől, sem pedig hókuspókusztol.

Lehet tudni miért lehet így leírni a gavitációt, mert a DVAG gradiens térgörbületnek látszik.
Ezt a látszó világot írjak le az egyenletek, de nem a tér görbül mert az nincs, hanem a gravitonáramlásban beálló egyenetlenség, a tömegek közelében létrejövő gravitonáramlási inhomogenitás az értelme az egyenleteknek. Az inhomogenitás oka a tömegek graviton elnyelése, így a Földből kicsivel kevesebb graviton lép ki mint ami oda belép.

Az önmagával egyensúlyban lévő DVAG gravitonáramlás a tömegek közelében a tömeg felé mutató erőt generál, mivel a tömeg felé több graviton áramlik mint ami a tömeg irányából érkezik. Mit nem értesz?
Előzmény: Törölt nick (1137)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.28 09:47:32 © (1112)
Miféle frame draggingot? Nyomó gravitációban nincs semmiféle vonszolódás, itt nincs téridő amit lehetne vonszolni, ez csak a relativitáselmélet hülyesége. Itt legfeljebb fém draggingról lehet szó, ez sajnos nálunk Mo-n kimutatható 29 szigmával, kilogrammonként.

A fénysebesség nem állandó, a gravitációs erőt a DVAG gradiens okozza, amit gravitonok áramlása hoz létre. A gradiens a tömegek közelében alakul ki, mert a tömegen áthaladó gravitonok enyhén árnyékolódnak és ezért a tömeg túloldalán némileg kevesebb lép ki mint ami itt belép. A két ellentétes irányú erőhatás különbsége okozza a súlyodat, mert lefelé nagyobb erő nyom mint felfelé.

A relativitáselmélet egyenletei a nyomó gravitációt írják le, a DVAG gradienset ami térgörbületnek LÁTSZIK, mondom látszik. Nem térgörbület, hanem annak látszik.

Ráadásul rosszul írja le, mert nem képes határt szabni az extrém körülmények hatására létrejövő fekete lyukak belsejében a végtelenbe tartó, növekvő nyomásnak.

A nyomó gravitáció képes erre, a középponti nyomás nem tart a végtelenbe, szingularitás nem létezik.
Előzmény: Törölt nick (1111)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.27 22:00:12 © (1109)
A másik lehetőség, hogy a gravitációt gravitonok áramlásaként képzeljük el.

Igen, ez a nyomó gravitáció. A vákuum energia gravitonokból áll amik energiarészecskék, sebességük sokkal nagyobb mint a fényé, olyan 1 Mc körüli. Áthatolóképességük nagyon nagy, egyenes vonalban terjednek, mennyiségük végtelen, a végtelenből jönnek és oda tartanak. Ahol az elektromos töltésrészecskék vannak ott vannak az Univerzum szigetek.

Az elektromos töltésrészecskék rákapaszkodnak a gravitonokra, ebből lesz a fény-foton, a gravitonok haladási sebessége lecsökken c-re.

A foton kettéhasadásával elektron-pozitron tóruszok keletkeznek, nagyobb fotonenergiánál pedig a proton-antiproton páros alakulhat ki.

A tömegek közelében a fénysebesség változik a foton irányától függően. Fekete lyuk példát választva, az eseményhorizonton KIFELÉ tartó foton sebessége éppen nulla lesz, ezért ez a foton a földi szemlélőhöz soha nem érkezik meg. NEM az idő lassul le !

A BEFELÉ tartó foton sebessége 2c lesz, beljebb egyre gyorsul, a határsebesség az 1Mc.

A c fénysebesség csak a Földön vízszintes irányban mért fénysebességet jelenti. A Földön a lefelé eső fény sebessége növekszik, ezt a sebességnövekedést Pound és Rebka egy hangszóróval és a Mossbauer effektus segítségével ki is tudta mutatni (az értelmezésük persze rossz volt)

Tehát a kérdésedre igenis kézenfekvő magyarázatot ad a nyomó gravitáció.
Előzmény: Törölt nick (1108)

Létezik-e az Idő?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Létezik-e az Idő?)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.25 00:04:21 © (468)
Mert nem létezik.
Előzmény: ZorróAszter (467)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.24 11:00:24 © (466)
Na, nézzünk valami egyszerűbbet, hátha azt megérted,

Miért nem megy Batman Ozzy Osbourne koncertre ? (szegediek előnyben :)
Előzmény: ZorróAszter (464)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.23 01:04:08 © (460)
Lehetséges, hogy az idő az ősrobbanással indult..

Nem lehetséges. Az időnek semmi, de SEMMI köze nincs az ősrobbanáshoz, már ha volt olyan egyáltalán (személyes véleményem szerint volt, már sokszor).

A fogalmak nem keletkeztek robbanással, az idő nem anyag, ezért nincs szerkezete, sem semmije, mert az idő egy definíció. Az idő fogalmunk a Földhöz kötött, annak keringése és forgása alakította ki az idő fogalmunkat, nem létezik valamiféle rejtélyes idő a galaxisban vagy azon túl amit meg lehetne ismerni vagy visszafelé lehetne forgatni.

Az idő fogalmat meghatározó Föld nem létezett az ősrobbanáskor, nembeszélve az emberről aki az idő fogalmát kialakította.

A szervetlen anyagi világnak nincs szüksége atomórákra, csak az embernek van szüksége az idő fogalomra, az idő akkor keletkezett amikor az ember azt definiálta.

És ez nem az ősrobbanáskor történt.
Előzmény: ZorróAszter (459)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.16 23:52:45 © (446)
Melyik fizikus is mondta, hogy "az létezik, amit meg tudok mérni." ?

Sajnos mindegyik fizikus ezt vallja. Ha a másodfokú transzdiagonális inkrementációt akarod mérni spektroszkópiai módszerrel és a spektroszkóp mér valamit akkor ez a most kreált hülyeség attól kezdve a fizikusnak létezik. Pedig megalapozottan vélelmezhetjük, hogy a spektroszkóp valami egészen más dolgot mért, legfeljebb nem tudjuk mit.

A másik véglet például a sötét anyag, a molekularis hidrogén. Mivel a fizikusok a H2-t a földfelszínről, a légkör elnyelő hatása miatt nem látják, nem tudják mérni, ezért a Világegyetemet alkotó molekuláris hidrogén a számukra nem létezik annak ellenére, hogy egyéb okokból tudják, hogy lennie kell ott jelentős mennyiségű anyagnak.

Inkább képesek valami extravaganza anyagfajtát kitalálni, legyenek akkor mondjuk axionok.

És innentől kezdve hiába találod meg a H2-t, nem, nem, ők inkább ragaszkodnak a wimpjeikhez, meg az axionokhoz, hiszen olyan hülyék nem lehettek, hogy a Világegyetemet alkotó anyag 30%-át képtelenek voltak észrevenni. Pedig csak eltakarta a légkör, az IR vonalakat elnyeli a levegőréteg.

A graviton is ilyen, nem tudjuk közvetlenül mérni, kimutatni, akkor az a fizikusoknak nincs.

Inkább görbítik a teret. Ami tényleg nincs.
Előzmény: bélukám (444)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.12 23:43:41 © (419)
Hogyan is tudhatnád, hiszen az se érti aki csinálta. Hidd el, a világ érthetetlen, mert a fizikusok nem értik és ezt le akarjak nyomni a Te torkodon is.

A világ olyan, hogy másmilyen fizika és teljesen más kozmológia kell a leírásához.

A matematikai leírás többé kevésbé használható, de a fizikai magyarázat teljesen téves, ezért az használhatatlan zsákutca, gondolok itt pl a gravitáció térgörbületes leírására. Ebből ki nem sülhet semmi és egyben megakadályozza a gravitonok utáni kutatást is.

Inkább keresgélik a szerencsétlen Higgys bozontot, ahelyett, hogy a gravitont keresnék tizedannyi energiabefektetéssel már akár meg is lehetne, csak protont kellene bontani.

Egyébként a graviton létezésének bizonyítékat sem illene erőteljesebben követelni mint a tér létezésének bizonyítékat, hiszen mindkettő a gravitáció működésének leírására szolgál.

Csak mivel a tér matematikai konstrukció, eleve kizárt a kisérleti kimutatása, magyarul elmebetegség lenne kisérletileg keresni, addig a graviton felfedezése cseppet sem képtelenség, amennyiben van olyan részecske előbb utóbb meg is lehet találni.

Van olyan részecske.
Előzmény: ZorróAszter (418)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.08 23:47:05 © (411)
Az LHC-ről ma csak az állítható, hogy a jósolt tartományban új elemi részecskét találtak. Ez megegyezik az előrejelzéssel..

Semmilyen jósolt tartomány nem volt. Végignyálazták a teljes rendelkezésre álló energiatartományt olyan 480-tól 130 GeV-ig és nem találtak semmit. Előzőleg már átnézték a kisebb gyorsítókkal 0-110 GeV-ig. A legvégére maradt egy szűk tartomány ahol keresgéltek, de valamit találni kellett.

Amit állítani lehet, az annyi, hogy hatalmas erőfeszítéssel, billiárdnyi ütköztetés után egy NEM előrejelzett tartományban kierőszakolnak valamit a háttérből, amiről nem lehet tudni, hogy micsoda. Mindenki reménykedik, hogy megfeleltethető a Higgynek. Ennyi.
Előzmény: 7fő (405)

Megtalálták a Higgs bozont?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Megtalálták a Higgs bozont?)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.07 10:22:25 © (493)
..vsz nem létenze tér és idő...
Kinyilatkoztatás, kinyilatkoztatás. Ezek most sem létenzek.

Ki és mikor mutatta ki a tér vagy az idő létezését? Mutass egyetlen kisérletet vagy közleményt ahol kisérletileg kimutatták a téridőt, hogy létenzik.
Előzmény: Banzai84 (486)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.07 06:15:09 © (478)
Kinyilatkoztatás, kinyilatkoztatás !

Előbb-utóbb pont olyan lesz a Higgs bozon mint a graviton, addig csűrik csavarják.

Graviton = vakuumenergia, tömeget okozza, energiarészecske, mindenen áthatolva nagyon nehezen kimutatható, az anyaggal (barionos anyaggal) való kölcsönhatása nehezen értelmezhető, gyorsan megy.

Kíváncsi vagyok mikor találjak ki, hogy duplex részecske a Higgs..
Előzmény: Banzai84 (471)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.06 10:46:44 © (450)
A régebbi étert azért találták ki, hogy azt megpöccintve abban a közegben hullámok keletkeznek mint a levegőben vagy a vízben és ezek a gömbhullámok lennének a fény.

Most ebből a nyilvánvalóan nemlétező fajta éterkoncepcióból aztán levezették, hogy ennek fékeznie kellene a földet, a Föld ebben a téveszmésen feltételezett, kemény közegben mozogva másodpercek alatt felizzana. Ezzel az ostobasággal aztán már száz éve elvetették az éter létezését, bármilyen éterét. Ezt szajkózzák a fizikusok, mint a nyomó gravitációt kizáró tényt.

Jól látod, azt már nem kérdezik miért nem fékez a sötét energia vagy a Higgs bozonok alkotta matematikai "mező" vagy akár a neutrínók tengere.
Előzmény: Pacemaker (449)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.06 01:23:49 © (437)
Jó, hogy utánanéztél, viszont a 891-es galaxisnál elsősorban a hideg hidrogéngázra alapozták a megállapításokat, ami az atomos hidrogén tízszeresét mutatta ki.

A másik két, hasonló poziciójú, edge-on galaxisnál viszont a meleg komponenseket vizsgálták, ami a 891-nél is csak kisebb súllyal esett a latba, tehát a kétféle megfigyelés nem összemérhető.

Az NGC 891-en végzett vizsgálatokat nem lehet lesöpörni, ezzel erőteljesen kellene foglalkozni, mert a sötét anyag ott van ahol az atomos hidrogént már előzőleg feltérképezték és ez nem más mint H2.

Természetesen jó lenne ha további vizsgálatokat terveznének ezügyben, van erre egy csomó hasonló edge-on galaxy, itt van pl a ragyogó NGC 4013, de ha mást mérnek akkor nyilván más lehet az eredmény is.
Előzmény: Első Polgár (427)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.05 21:38:42 © (426)
Igen. A rózsaszín link az ESA publikációja.

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9152926&go=73556896
Előzmény: Első Polgár (416)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.05 17:38:36 © (410)
Kösz, hogy megszólítottál, semmiképpen nem bohóckodás, halál komolyan csinálják vélhetően. De rendkívül sok a tévedés, félreértelmezés és a legsúlyosabb baj, hogy az alternatívakat senki nem hajlandó megfontolni.

A sötét anyagról kiderült, hogy nem létezik de ezt a tudósvilág nem hajlandó tudomásul venni. Úgy 15 éve az ESA felküldött egy IR spektrométert a légkör fölé a világűrbe ahol a molekuláris hidrogén vonalai nem nyelődnek el. Kiderült, hogy a vizsgált galaxisban tízszer annyi a molekuláris hidrogén mint az atomos. Ez azért bajos, mert a Világegyetemet az atomos hidrogén 21 cm-es vonalán térképezték fel a földfelszínről, mert ez látható a légkör alatt is. Ez a hidrogén nem volt elég a látható anyaghoz az általad említett okoskodás alapján. Ezért kiokoskodták a megfigyelhetetlen sötét anyagot, az axionokat meg a wimpeket.

De abban a pillanatban amikor megtalálták a tízszeres mennyiségű molekuláris hidrogént meglett a hiányzó anyag, többé nincs szükség az exotikus sötét anyagra.


A látható anyag ugyanis olyan 4%-át teszi ki a Univerzumnak, ami döntően hidrogén.

Most ha ennek tízszeresét megtalálod, ami legyen olyan cirka 30%, akkor keresed e tovább a sötét anyagot ?

Hát így mennek a dolgok a fizikában.
Előzmény: MageGuild (407)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.05 14:38:00 © (406)
Senki. Vannak akik azt képzelik, hogy értik. Érthetik a matematikáját például. De hogy ennek az egésznek vajmi kevés köze van a reális anyagi világhoz az egészen biztos.
Előzmény: Pacemaker (405)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.05 00:42:24 © (398)
A proton a jelenlegi ismeretek szerint nem elemi részecske, hanem rengeteg kvarkból álló képződmény.

Akkor azt a hülyeséget kidobhatjuk a lexikonokból végre, hogy a proton 2 felkarkból meg 1 lekvárkból áll?

Vagy csak a három neked már rengeteg :)) (csak móka, ne haragudj..)
Előzmény: Aurora502 (392)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.04 21:27:49 © (388)
..a tömeget a Higgs-mező virtuális részecskéi játszanak közre, amik nem 125 GeV-esek, hanem sokkal kevesebbek.

Akkor nem azt a részecskét kellene keresni ami közrejátszik? A sokkal kisebb energiáknál ugyanis semmit nem találtak. Majdcsak találnak valamit amire rá lehet fogni a Higgset.

Ha az elképzelt, nem létező, látszólagos azaz virtuális részecske lenne a működő/ható részecske akkor a 125 GeV-es miért lenne Higgs?

Hangsúlyoznám, nem számolták ki előre, hogy 125 GeV-nél kell lennie, a 125 onnan jött, hogy sehol máshol nem találtak még csak hasonlót sem. A kisérleti átnyálazás végére maradt ez a szűk energiatartomány, ahol egyébként is nagy a nyüzsgés.. Ugye banzáj?
Előzmény: Aurora502 (387)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.04 16:22:33 © (377)
Mit találtak meg? Nem olvastad a cikket? Szinte megvan. Nem megvan, hanem szinte van meg, úgy mint már ezerszer az évek során. Könnyen lehet, hogy majdnem már megtaláltuk a valamit, s ha találtunk valamit arról fogalmunk nincs, hogy mi az.

"..amikor azt mondom, hogy megfigyeltük a részecskét, akkor azt állítom, hogy egyelőre csak annyi adatunk van, ami alapján biztosan tudjuk, hogy van ott valami.."

Hát ennyi a fantasztikus nagy felfedezés.
Előzmény: Banzai84 (375)

Létezik-e az Idő?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Létezik-e az Idő?)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.03 21:04:46 © (403)
Aztán amikor a gravitáció lehetséges mélyebb okairól kérdezték..

Próbálnád csak most kérdezni nagyon tisztelt fizikusainkat, elmondanák, hogy őket bizony ez nem érdekli (mivel fogalmuk sincs róla), esetleg elhabognának valamit a görbülő térről (ami nincs), vagy kiszúrnák a szemedet a gumilepedővel..
Előzmény: ZorróAszter (402)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.02 21:52:56 © (399)
Nem baj, nagyon jól kiegészítettétek egymást.

Nagy bajban van a fizika amennyiben az idő, tér, téridő fogalmat amit ő használ és amire az egész fizika épül nem neki, hanem a filozófiának kellene definiálni.

Sikerült úgy elhomályosítani az agyakat, hogy a matematikai fogalmakat képesek lettek az emberek létező objektumokként beállítani. Olvastam már itt olyat is pl, hogy a fény nem is részecske, hanem hullámfüggvény, ami TERJED.

Az idő dilatál, a tér meg hajladozik, tágulgat, felfújódik a hasa, adjatok neki espumizant..
Előzmény: 7fő (397)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.02 17:35:30 © (395)
..lehetnek következményei a fizikában annak, ha ezt a kérdést hagyománytiszteletből rosszul válaszoljuk meg.

Hogy lehetnek-e? Teljesen más kozmológia például, ha nincs téridő (mert nincs) akkor nem tud felfúvódni, nem tud keletkezni (mondjuk az Ősrobbanással), nem tud felcsavarodni, nem tud tágulni, tehát másként kell értelmezni az Ősrobbanást vagy a Világegyetem tágulását és akkor rettenetes hülyeségekkel etetik a népet mondjuk a National Geography-n. Vagy akár itt a fórumon.
Előzmény: ZorróAszter (393)
Astrojan válasz | megnéz 2012.07.02 14:54:19 © (392)
..dolgok, amelyek objektíven léteznek, ám ebben az anyagi világban semmilyen tapasztalatunk nem lehet róla.

Ezen pontositanék, mert vagy még nincs mert buták vagyunk, vagy tényleg nem is lehet közvetlen megtapasztalásunk, pl a Napba vagy egy fekete lyukba nem tudunk belemenni szétnézni. A tapasztalatszerzést azonban egyik sem zárja ki, ha a világot amúgy jól értelmezzük (amire a fizikusok jelen állapotukban NEM törekednek, sőt erre kifejezetten büszkék, hogy őket nem érdekli a valóság helytálló/igaz értelmezése, kizárólag a matematikai leírása), akkor intuíciónkat használva képet alkothatunk az elérhetetlen világokról is.

Az első csoportba tartozhat a gaviton is, nem tudjuk közvetlenül kimutatni, talán azért mert butak vagyunk és nem is keressük elég intenzíven a fizikusok félrevezetett ismeretei okán. Arról nembeszélve, hogy az egyik felét már kimutatták.

Vagy a Higgs bozon, a téves elképzelések miatt őt keresik nagy erőkkel, de az LHC eredményei alapján úgy néz ki sosem lesz meg, mert nem is létezik olyan.

A párhuzamos világegyetem teljes abszurdum, az anyagi világ félreértése, fantazmagória az extra dimenziók keresése, mivel dimenziók nem léteznek.

Ezért is fontos kérdés létezik e távolság avagy sem. Vagy az idő. Téridő.
Előzmény: Creativus (391)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.30 20:33:45 © (375)
Hogyan lehet megmagyarázni pl. az elektronnál 200-szor nehezebb müont?

Hasonlóan mint az ezerszer nehezebb protont (1836x). Az elektron tórusz közepében kering egy graviton (fél) mintegy karika és ezen "karika" körül spirálozik egy negatív jelű elektromos töltésrészecske, amely kialakítja a tórusz felületet.

A proton ugyanezt teszi egy másik graviton-féllel kialakított karikával amely körül spirálozik a másik elektromos elemi töltésrészecske, amit pozitívnak hívunk. A protonban keringő részecskéknek nagyobb az energiája/frekvenciája, ezért a karika kisebb, az elektrontórusz átmérője a protontórusz kb háromszorosa.

A keringő graviton-félnek körbe kell záródnia !! Ez energia/frekvencia függő. Két helyen sikerül körbe (karikába) záródnia, egyik az elektron/pozitron, a másik pontosan meghatározott frekvencia a proton/antiproton.

Csak ez a két frekvencia ad karikát, ennek következtében ez a 2/2 részecske stabil.

Az összes többi energiánál, ahol a graviton nem zárul körbe/karikába, nem tér vissza magába, ott a részecskék elspiráloznak. Tehát a nem stabil részecskék így jöhetnek létre, például az általad kérdezett müonok.
Előzmény: Creativus (367)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.30 17:01:33 © (362)
Az igaz, hogy nem válaszoltam, de az én álláspontom világos, az anyagi világ létezik, a fogalmakat meg mi kitaláltuk. Mivel semmilyen anyagi objektumra nem tudod értelmezni a távolságot, kénytelen vagy matematikai egyszerűsítésekre. Ezekre a matematikai absztrakciókra aztán értelmezzük a távolság fogalmat.

Ne tőlem kérdezd mi két gömb távolsága, mert én azt válaszolom, hogy nincs neki. Pontosan ahogy mondod, a gömbök középpontjainak értelmezhető a távolsága, mert azok pontok. A felszínüknek értelmezhető legkisebb távolsága mert azok is pontok, esetleg legnagyobb távolsága. Gömb az anyagi világban nem létezik, ezt ne felejtsd el, a csapágygolyó NEM GÖMB !!!

Láthatod, hogy az anyagi objektumok közötti távolsággal van baj, nem tudod értelmezni.

Csak matematikai objektumok között tudod értelmezni a távolság FOGALMAT.
Előzmény: ZorróAszter (361)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.30 14:57:58 © (360)
Elolvashatnád kicsit gondosabban amit írok, a felhő csak egy könnyebben átlátható példa a megértés elősegítésére. Ne legyen felhő, legyen karosszék és a szekrény távolsága.

Meg tudod mondani mennyi a szobádban lévő két tárgy között a távolság ???

A felhős példa alapján, nem tudod megmondani. Elkezdheted egyszerűsíteni a helyzetet, idealizálni, visszavezetni matematikai leírásra, kitalálhatsz súlypontok távolságát, mértani közepet vagy ami eszedbe jut, de a két tárgy távolságát NEM TUDOD MEGADNI !!

Két atomnak sincs távolsága, mert nem pontszerűek, érted a problémát ?
Előzmény: ZorróAszter (358)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.30 00:54:46 © (355)
Aha, szóval nem létezik a felhők távolsága, vannak olyan objektumok amik között nem értelmezhető a távolság fogalom, ami magában foglalja azt is, hogy köztük nyilvánvalóan nem is létezik fizikailag távolság.

A távolságot megpróbáljuk értelmezni, megpróbáltad visszavezetni a távolságot a felhő egy fiktív, matematikai pontjára, ami természetesen csalás, csalunk azért, hogy valamiféleképpen körül tudjuk írni, meg tudjuk fogalmazni a tárgyak elhelyezkedését.

A többi, szilárd állapotú objektummal ugyanez a helyzet, mert távolságot csak egy egy kiválasztott pontjaik között értelmezhetünk, mondom ÉRTELMEZHETÜNK, nem pedig felfedezhetünk, annak megfelelően, hogy a távolság matematikai definíció, ezért csak matematikai pontok között értelmezhető.

Az anyagi világra csak lódításokkal, elhanyagolásokkal, közelítésekkel alkalmazhatjuk ezt a matematikai fogalmat, a távolságot.
Előzmény: ZorróAszter (353)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.29 20:28:07 © (346)
Az elektron tórusz. A proton is az. A neutron meg 2db tórusz, egy nagyobb elektron tóruszba pattintott proton tórusz páros. Remekül értelmezhető rajtuk a spin.

Amikor az ember megismeri a relativitáselméletet és a kvantumvilág működését, akkor egy idő múlva oda jut az okok okát kutatva, hogy fokozatosan kezd semmit sem érteni.

Csak a relativitáselméletet tudod megismerni, mert az egy elmélet de a kvantumvilág működését NEM megismered, csak az elméletét tudod megismerni, ami vagy igaz vagy nem.

Mivel fokozatosan kezded semmit sem érteni, ez arra utal, hogy a legcsekélyebb mértékben sem igazak ezek az elméletek, a valósághoz semmi közük annak ellenére, hogy számszerűleg/matematikailag többé kevésbé korrektek.

Az időtartam definíció, ami a Föld forgásából és a Nap körüli keringéséből származik.
A frekvencia periodicitás, nem több.
A távolság definíció, a Föld méreteiből következik (a párizsi délkör/40M)
A tömeg = tehetetlenség, az elemi részecskék tehetetlensége keringés közben a tóruszokban.
A sebesség = út/idő, egyszerűen egy definíció, semmi más.
Az energia = graviton elemi részecskék, alapvető tulajdonságuk, hogy gyorsan mozognak, működtetik az anyagi világegyetemet, és minket is.
Vonzás nincs, csak nyomás. Ami vonzásnak látszik ott kisebb a nyomóerő. A tóruszok gigantikus nyomás alatt vannak, amit a gravitonok okoznak (DVAG)
Az erőt a gravitonok okozzák.
Előzmény: Creativus (345)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.29 17:14:39 © (344)
Azt, hogy az anyagi objektumokon lehet-e méretet, távolságot ÉRTELMEZNI, abban szerintem nem volt vita.

Magad is értelmezed a távolságot az objektumok között és nem pedig keresed azt, mint létezőt. A vákuumban meg keresed a létező távolságot, ahelyett, hogy ott is megpróbálnád értelmezni azt.

Amúgy pedig volt vita, csak nem válaszoltál a felhő objektumok közötti távolság kérdésre.
Előzmény: ZorróAszter (343)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.29 09:56:55 © (336)
Nem egészen, mert a távolságot értelmezed. A LÉTEZŐ objektumok között ÉRTELMEZED a távolságot, amely távolság ettől nem válik fizikailag létezővé, hanem csak értelmezetté válik, elkészült egy fogalom amely LÉTEZŐ tárgyak közötti viszonyt ír le. Jól-rosszul.

A felhők léteznek de nem tudod értelmezni a felhők közötti távolságot. Csak hozzávetőleg tudod értelmezni, pontosan nem.
Előzmény: XtraP (335)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.29 07:40:47 © (334)
Ha pedig a térnek van legalább egy tulajdonsága, akkor létezik.

A tündéreknek van a hátukon szárnya, ezért tudnak repülni. Mivel van ez a tulajdonságuk, ezért a tündérek léteznek.

A manóknak zöld sipkájuk van, tehát léteznek. Hümm, hümm
Előzmény: ZorróAszter (332)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.28 22:11:52 © (328)
Azt mondani, hogy az üres térben valójában nincsenek távolságok, azzal azt is mondjuk, hogy az üres térben minden objektum érintkezik egymással.

Honnan veszed ezt a hihetetlen baromságot? Nem érted, hogy az objektumok közötti távolságot mi, emberek definiáljuk, az egy fogalom ami az agyunkban van csak és ha a tárgyak egymástól messze vannak akkor erre mi kitaláltunk egy fogalmat azért, hogy le tudjuk írni, el tudjuk mondani másnak is a véleményünket az anyag elhelyezkedéséről, mintegy térkép a tájékozódáshoz.

De ettől a távolság még fizikailag nem lesz létező, mert az objektumok a létezők, egymáshoz viszonyított helyzetük meg az absztrakciók, ha érted mik az absztrakciók.

Ha szerinted annyira létező dolog a távolság akkor mondd meg milyen távol van a Földtől a felhő. Ha lehet nanométerben !! Nem viccelek, komolyan kérdezem.
Előzmény: ZorróAszter (327)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.27 22:09:04 © (324)
akik az absztrakció tudatfüggetlenségében hisznek, … azok simán hisznek a lélekvándorlásban, a szellemekben, a manókban, 132 féle istenben, tündékben és a mesében. Meg a buburácban.

Az elektronnak töltése van. Azért mert tartalmaz egy töltés részecskét, ami elemi részecske.

Teljesen mindegy, hogy van e valaki a világon aki ezt elmondja vagy nincs senki sem, a elektron ettől függetlenül létezik. Az anyagi világ tőlünk függetlenül létezik.

Az absztrakciók meg pont fordítva, a fogalmak csak általunk léteznek, hiszen mi alkottuk őket. Mindet.

Kösz, hogy itt vagy, jó néha valami normálisat is olvasni.
Előzmény: 7fő (323)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.24 20:53:41 © (314)
Ha tér nem létezne, akkor két test között abszolút vákumban nem lehetne távolság.

Sőt még nem abszolút vákuumban sem. Nem olvasod amit írok? Távolság nem létezik sem vákuumban sem anélkül, sehogysem. A távolság emberi fogalom, a fogalmak csak a fejedben léteznek, ezek a fogalmak csupan gondolatok amit olyannyira megszoktál, hogy képtelen vagy megérteni amit magyarázok. Csak a plafon létezik meg a padló. A távolságot mi rendeljük hozzájuk.

Hogy jut eszedbe a vákuum, nem is értem. A távolság a gondolkodó ember agyának terméke, semmi köze a vákuumhoz.
Előzmény: ZorróAszter (311)

Létezik-e az Idő?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Létezik-e az Idő?)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.24 17:23:12 © (308)
Igen, az absztrakciót jól közelíted, a lényeg az, hogy a szervetlen világban nem létezhetnek ezek az abszrakciók, mert nincs ami absztraháljon.

Viszont az anyag/energiát nem véletlenül írtam, mert az E=mcc - nek nemsok fizikai értelme van, a tömeg nem egyenlő E/cc vel, legfeljebb közelítően lehet valami összefüggés, ezt a képletet soha senki nem tesztelte. Atomhasadásnál felszabadul valami jó nagy energia, de hogy pontosan mennyi és pontosan megfelel e az mcc - nek, az kérdéses.

Az anyag FELÉPÍTÉSÉBEN vesz részt az energia, ahol energián a gravitonokat értem. Az elektromos töltésekkel együtt alkotják a konvencionális anyagot. Mivel a töltéseknek sincs tömege, ugyanúgy mint a gravitonoknak, ezért a töltések is inkább energiajellegűek.

A klasszikus anyag akkor ugrik elő amikor a fény kettéhasad mint egy zippzár, a fény foton 4 alkotórészéből 2-2 alkot egy elektront és egy pozitront. Vagy nagyobb energiájú fotonnal egy protont és egy antiprotont. Kész az anyag.

Ezért mondtam, hogy az anyag és az energia ugyanaz a dolog.
Előzmény: 7fő (306)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.24 00:14:48 © (298)
..a matematikai objektumok lehetnek nemlétezők. Akkor itt a vége, a tér matematikai objektum, mint az egyenes vagy a sík.

Mindegy, hogy naiv a térfogalmad vagy nem naiv, tér sehogysem létezik csak egy fogalom alakult ki róla a fejedben. A szervetlen világnak nincs feje, nem tud kialakulni ott tér fogalom.

Az ősember NEM VEHETTE ÉSZRE A TERET, mert nincs. Az ősember kialakíthatott magában tér FOGALMAT, mert észrevehette a környező anyagi világot. Észrevehette a mammutot, a barlangok szikláit, a folyót vagy a fákat. Észrevehette a madarakat az égen vagy a bogarakat a földön. Kialakulhatott a tér FOGALMA. Megtanulta.

De nem vehette észre. Mert a teret nem láthatta. Csak az anyagot vehette észre. Naívan.
Előzmény: Nautilus_ (293)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.23 23:28:52 © (290)
Tehát ahol nincs ember, ott tér sincs?

Igen, ahol nincs ember ott tér sincs. És ahol van ember ott sincs. Mert tér nincs sehol.

A tér nem Afrikában vagy az Andromedán van hanem egyesegyedül a fejedben létezik, mint gondolat. Afrikában Afrika van, egy csomó föld meg egy csomó anyag. Tér meg egy szál se. Az Andromedán sincs tér, még akkor sem, ha ott értelmes lények élnek. De mint mondtam, tekintsük a szervetlen világot, az egyszerűség kedvéért. Ezért aztán az amőba most ne zavarjon.

Mit kellene igazolnom? Azt, hogy gömb nem létezik? El se hiszem, néztel már bele mikroszkópba? Egy csapágygolyó nem gömb, mert a gömb végtelen számú, matematikai pontokból felépülő, elméleti felület. A csapágygolyó nem ilyen mert a felülete (is) atomokból áll.

Igen, a távolság emberi fogalom. Minden fogalom emberi alkotás. Az idő is.
Előzmény: Nautilus_ (285)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.23 17:48:48 © (282)
Induljunk ki a szervetlen világból, úgyis a szervetlen anyag alkotja az anyag 99.99....%-át.

nem világos, hogy a tér akkor micsoda. Mert hiszen Te magad is elismered, hogy van valami, amit térnek nevezhetünk, nem igaz? Nem igaz.

Soha ilyet nem mondtam, nincs semmi amit térnek nevezhetünk. A tér fogalmat kitaláltuk, hányszor írjam le, a tér fogalom egy emberi absztrakció, a tájékozódásunkat segítendő. Mint az összes többi fogalom amiket csekélyke létünk folyamán kitaláltunk és nagy örömmel használjuk ezeket a kitalált fogalmakat.

Értsd meg, hogy nincs semmi a fizikai, szervetlen világban amit térnek nevezhetnél, mert amit térnek nevezel, ott nincs semmi, vagy ha van ott valami, akkor az nem a tér, hanem az ottlévő anyag.


Nem igaz, hogy az anyag a térben létezik, mert az anyag létezik és az ember kitalálta hozzá a teret, a téridőt meg az akárhányféle görbületű girbegurba teret.

Ezek matematikai fogalmak, azt próbáld megérteni, hogy parabola nem létezik csak parabola alakot közelítő formára alakított tükör/anyag. Gömb nem létezik csak gömböt közelítő formájú anyag golyó. Sik nem létezik, mert elméleti konstrukció, vannak felületek amik közelítik a síkot. Tér nem létezik, mert elméleti konstrukció, kivéve a Kossuth teret.
Előzmény: Nautilus_ (277)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.22 01:08:11 © (275)

A változás nem létezik, csak a változó anyag. Csak anyag létezik.

 

Ez az anyag aztán mozog, változik, kölcsönhat, szeretkezik, sugároz, durrog, tágul, definíciókat hoz létre amelyek fogalom szinten léteznek satöbbi.

 

Tér nincs, feltétlenül. A relációkat Te kreálod amelyek szintén fogalmak. Van egy csomó tér fogalmunk, mindet mi találtuk ki.

 

Lehet olyan világ a Te agyadban amit Te kitalálsz, de ettől a tér még nem lesz valós mert a teret mi találtuk ki, Te is kitalálhatsz egyet vagy többet.

 

Persze, hogy lehet az üres tér görbült. Ha ilyen görbültre definiálod. Csak a definíció szabja meg milyen legyen a tered.

 

..a görbületet az anyag okozza.. Na ez az ami nem igaz. Egy fogalom görbületét csak definíció tudja okozni. Szervetlen anyag nem.

Előzmény: Nautilus_ (274)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.21 22:35:58 © (273)
Igen, de mi a válasz az eredeti kérdésre, hogy létezik-e az idő?

Idő FIZIKAILAG nem létezik. Megalkottuk az idő fogalmat és ezt hihetetlen módon összezagyválják a létező, anyagi világgal. Az összes többi fogalommal ugyanez a helyzet, a fogalmakat mi alkotjuk, ezek élnek a képzeletünkben, a fejünkben ha úgy tetszik.

De a valóságban csak és kizárólag anyag létezik, semmi más. Nem anyag ÉS energia hanem anyag/energia, mert ez a kettő ugyanaz.

A tér ugyanúgy fogalom, kitalált fogalom mint az idő, tér nem létezik, csak a fejünkben.

Nem igaz, hogy az anyagi világ a térben létezik, ez hazugság. Létezik az anyagi világ és mi, emberek létrehoztuk a tér fogalmát, a tájékozódásunk segítése céljából.

De tér nincs (fizikailag), nem jött létre, nem fúvódhatott fel és nem tágulhat.

Ergo, hazugság az egész fizika ami a tér tágulására épül. Más magyarázatot kell találni a Világegyetem leírására.


És SR, a fekete lyuk nem szingularitás, hanem egy csillagászati objektum amiben ráadásul nincs is szingularitás..
Előzmény: ZorróAszter (91)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.14 22:02:16 © (62678)
az elnyelődésnek semmi köze nincs a sebességhez, annál több köze van a frekvenciához

juj, már megint ez a sztereotípia, honnan veszed ezt, éppen most mutattuk ki, hogy legalábbis nem tudjuk mihez van köze, de ha sebességet adok a detektornak akkor az mindenképpen kompenzálja a megnövekedett fénysebességet. Ami logikus.

Szerinted meg a semmivel alá nem támasztott frekvencia. A hullámhossz változás a fénysebességváltozás KÖVETKEZMÉNYE. A frekvencia meg nem változik.

Ha a fénysebesség nem állandó, akkor újra kell gondolni a frekvencia-hullámhossz összefüggést is, mert ez csak állandó fénysebesség esetén tartozik össze szorosan.

A hétköznapi életben ez a probléma nem tűnik fel, a fekete lyukban viszont oda vezet, hogy a relelm csődbe jut, végtelenbe tart a központi "térgörbület" vagyis szingularitás abszurdumba.
Előzmény: ivivan (62677)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.14 20:57:38 © (62676)
Kösz, ez már jobban hangzik. Az enyémmel összhangban van, mert SEBESSÉGET kompenzáltam sebességgel.

Az áltreles magyarázat mit mond? Sebességgel kompenzáltam egy gravitáció okozta fénytulajdonság változást, ie frekvenciaváltozást.

Az enyém minimum logikusabb, hacsak nem igaz. De ne legyek nagyétkű, beérem azzal amit mondtál, egy egy, kirúgtam a biztos talajt az áltrel alól, semmi nem bizonyítja a fénysebesség állandóságát, irányfüggetlenségét.

Az áltrel a nyomó gravitációt írja le, mert térgörbületnek vélte a DVAG gradienst. De az áltrel alatt valós fizikai létező anyagi világ áll, és ez a DVAG gravitonsugárzás valamint ennek elnyelődése a barionos anyagban. Tér meg nem létezik.

Nem láttál még gravitont? Megtalálják, már meg is találták, úgy hívják spinon.
De mikor találják meg a teret? Vagy a téridőt? Soha.

Követeled tőlem a képleteket, ott van az áltrelben, csak félre van értelmezve a világ.

Az áltrel képleteit az extrém viszonyoknál kell módosítani, mert a nyomó gravitáció határt tud szabni a fekete lyukak belsejében működő, az áltrel szerint végtelenbe tartó nyomásnak.
Előzmény: ivivan (62675)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.14 18:01:13 © (62674)
Mivel se te se én nem tudunk.. No nem egészen, elmagyaráztam mit mértek a Pound és Rebka kisérletben, mennyire pontos a mérés és mit értelmeztek félre.

Vélhetően nem értetted vagy nem akartad érteni. Tehát én tudok olyan kisérletet.

A többiek meg félreértik. Tegyünk egy próbát, tételezzük fel, hogy a fény lefelé esve gyorsul. Hogyan lehetne megmérni.

Van ez a Mossbauer effektus, nagyon érzékeny módszer, próbáljuk ezzel.

Ha a fény lefelé esik és a feltételezés szerint gyorsul, akkor nem nyelődik el a detektorban akár 22 méterrel lejjebb. Mit tegyünk, szereljük a detektort egy hangszóró membránjára és adjunk rá egy kisfrekvenciás hangot, mondjuk 20 Hz -et.

Most azt látom, hogy amikor a hangszóró lefelé menetben van akkor egyszercsak elnyelődik a gamma foton a Fe detektoron, éppen kikompenzáltuk vele a megnövekedett fénysebességet.

Pont ezt tették Pound és Rebka.

Tehát van kisérlet, akkor is ha Te erről nem veszel tudomást (és a többiek sem persze)
Előzmény: ivivan (62673)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.14 15:45:02 © (62672)
Melyik kisérletre gondolsz?

Nem az áltrel eredményeit keressük most, hanem arról van szó hogy lefelé esve gyorsul e a fény vagy nem.
Előzmény: ivivan (62671)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.13 21:58:13 © (62665)
Igen, úgy van, km/sec pontossággal annyi. De itt nagyon kicsi eltérésekről van szó ami inkább mm/sec nagyságrendbe esik. A GPS ezért nem alkalmas ennek a sebességnövekedésnek a kimutatására több okból is. Az egyik az, hogy nem erre a célra építették. A Pound és Rebka alkalmas erre a célra mivel Mossbauer effektust használ és ez nagyon, nagyon érzékeny módszer.

Tehát maradhatunk abban, hogy a fény lefelé esve gyorsul. Egy picit csak természetesen.

Egy fekete lyuknál már nagyobb a hatás, az eseményhorizonton a fény már 2c -vel megy befelé. Kifelé meg nulla sebességgel jön ugyanitt. Ezért nem érkezik meg hozzánk soha.
Előzmény: ivivan (62662)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.13 19:29:15 © (62661)
A diaméter tényleg jobb, azt nem nézi senki centigrammnak. Aztán ha már mindenki érti mi a d, akkor eztán mostmár csúfolhatnám c négyzetnek? Menjünk tovább.
Előzmény: Simply Red (62660)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.13 18:27:11 © (62659)
..mérésekkel igazolt, hogy függőleges irányban is annyi a fény sebessége, mint a felszínnel párhuzamosan Oh, pontosan melyik közleményre gondolsz?

Pound és Rebka kisérletei alapján a foton lefelé menet gyorsul, na igen, Ők nem így értelmezték, eszükbe sem jutott, hogy a fénysebesség változhat, de kimérték. Az értelmezésük viszont téves, azt hitték, hogy a gravitációs redshiftet kompenzálták a hangszóróra rögzített Fe abszorbenssel, miközben a foton sebességének a növekedését kompenzálták a mozgatással.

A cnégyzetet az értetlenkedők kedvéért átkeresztelem cg-re, ami azt jelöli, hogy kb 5-6 nagyságrenddel nagyobb sebesség mint c. Mormota ezt neked már számtalanszor elmondtam mit jelöl, igazán abbahagyhatnád, természetesen a c2 nem valódi négyzet, hanem csak egy jelölés ami arra utal, hogy előszöris nem tudom pontosan mekkora, másodszor meg hogy nagyon nagy, sokkal gyorsabb mint c. Ok, creativus? Neked cg.
Előzmény: ivivan (62654)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.13 16:00:48 © (62653)
A gravitonpárok sebessége a c2, ezek energiarészecskék, tömegük nincs. Egymás körül csavarodva száguldanak a végtelenbe, mindenhol ott vannak, az Univerzumon túl is.

Ha elektromos töltéseket kötnek meg a graviton-párok akkor fotonná válnak, sebességük lecsökken, ez lesz a c. Ezt a c-t méred a földfelszínen vízszintes irányban.

Lefelé a fénysebesség nő, érdekes módon felfelé is nől !! Persze, hogy nem érted, mert

lefelé a sebesség eleve a c-nél nagyobb és tovább nő.

Felfelé meg a fénysebesség eleve c-nél kisebb és felfelé haladva a c-t közelíti, a Földtől elég távol meg eléri a c-t.

Inerciarendszerek nincsenek, de melyik részecske sebességére gondoltál, a fotonéra vagy a gravitonéra?

Ha a fény foton kettéhasad, akkor bekunkorodik, alkalmas esetben tóruszt alkot, ez lesz az anyag (úgy értem a közönséges anyag). Ebben a tóruszban továbbra is fénysebességgel pörög a töltés, a graviton-féllel együtt, érthetően, hiszen fotonbol született.
Előzmény: ivivan (62651)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.13 12:13:38 © (62648)
A mutatóujjaidat egymás mellé tetted ? Cserélgessed őket, hátha rájössz, tökmindegy hányszor cseréled fel őket, az interferenciakép semmit nem változik ettől.

A fény NEM egyvalamiféle közeg hullámzása, nem az éter hullámzása !!!

A fény foton egy összetett részecske, 4 darabból áll, 2db graviton és 2db töltés építi fel. Nem hullámzik közeg, hanem ez a 4 részecske spirálozik egymás körül fénysebességgel a tiszta gravitonpárok alkotta DVAG tengerben, de ez a DVAG nem hullámzik.

A gravitonok párban vannak, cnégyzettel repülnek, minden irányban repülnek sokan, nagyon sokan. És nyomás alatt tartják az anyagot. Ezt a nyomóerőt nem látod, mert a DVAG sugárzás önmagával egyensúlyban van, csak akkor látszik erő, ha egy oldalról árnyékolódik a gravitonsugárzás, ekkor alakul ki a tömegek közelében a DVAG gradiens és megjelenik a gravitációs erő.

Tehát hullámzó éter ami fényt okozna az nem létezik, ne akard kimutatni MM-el, se mással mert nem fog sikerülni. Azért mert nincs.
Előzmény: ivivan (62647)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.13 10:05:19 © (62646)
Tévúton jársz az éterrel, az éter nem olyan mint ami a sztereotíp gondolataidban él. Az a fajta éter nincs. DVAG van, aminek gradiense okoz gravitációs erőt.

Nem próbálnád megérteni amit mondok?

Tedd magad elé a két mutatóujjadat, egymás mellé. Ez legyen két fénysugár, interferálnak.

Most cseréld meg a két ujjadat. Más lesz ettől az interferencia mintázat? bruhhaha.
Előzmény: ivivan (62645)
Astrojan válasz | megnéz 2012.06.13 00:42:27 © (62644)
természeti igazság, amelyet szemléletesen valójában senki sem ért

Egyszerű a magyarázat, azért mert nem igaz. Tévedés az egész fizika a fénysebesség állandósággal.

Jön egy foton az Andromédáról, 2 fényévre van tőlünk éppen, egy év alatt egy fényévet közeledik. Most (mai napon) küldünk vele szembe egy másik, földi fotont, ez egy év alatt egy fényévnyire távolodik tőlünk és jövőre éppen találkoznak, félúton.

Mekkora a két foton egymáshoz képesti sebessége, vagyis egy év alatt érnek egymáshoz, vagy két év kell hozzá?

Mert ha egy év alatt találkoznak a mai napon még egymástól 2 fényévnyire lévő fotonok, akkor a sebességük egymáshoz képest 2c, ami egyébként nyilvánvaló is.

És mindezt a szerencsétlen Michelson interferométer miatt, amit hiába forgatunk, mert a forgatástól nem is kell másznia a csíkoknak, hiszen a fénysugarak csak egyszerűen megcserélődnek. Nade ha felcserélem a sugarakat attól még nem fog változni az interferencia mintázat !!
Előzmény: Nautilus_ (62643)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.17 01:23:13 © (62564)

A "görbület" egy ugyanolyan fogalom, mint a "sebesség"..

 

Nem, nem ugyanolyan fogalom. Több dolgot mosol össze egy mondatban egy könnyed mozdulattal. A görbület csak akkor ugyanolyan fogalom amikor egy vaslemez görbületéről beszélsz, mert a vaslemez egy anyag.

 

Sebességfogalmat akkor használsz amikor egy anyagi objektum mozgását akarod leírni, az idő is egy anyagi objektum ciklikus mozgásához köthető, pl Föld keringése, Rb atom rezgése, homokóra lepergése, tiktakkos óra tiktakkolása.

 

Ha a görbületet nem egy anyagi objektumra, hanem egy matematikai fogalomra értelmezed akkor azt már azért sem tekintheted létezőnek, minekután maga a matematikai fogalom sem egy természetben létező dolog, lévén kitalált/idealizált/matematikai fogalom maga a tér is.

 

Fogalmak nem léteznek a természetben, a fogalmakat mi alkotjuk. Mindet. A természetben csak anyag van.

 

A görbületet használhatod a természet valamiféle közelítő leírására, csak azt nem lenne szabad elfelejteni, hogy a matematika NEM a természet maga, a természetben ettől nem görbül semmi, a természetben a gravitációnak valóságos, anyagi oka van (ami nem görbület, hanem egy gradiens, DVAG gradiens)

 

Ezt az okot nem ismeritek és ezért hajlamosak vagytok összezagyválni az idealizált matematikai világot a természet anyagi világával.

 

A természetben anyag van hatással egy másik anyagra, a mi kitalált fogalmainktól függetlenül.

Előzmény: ivivan (62558)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.15 23:54:49 © (62556)

..ha nem létezők, akkor "idő" és "sebesség" fogalmad sem lehet.

 

El nem tudom képzelni, hogyan keverheted össze a fogalmakat a természettel. A természetben létező dolog az anyag.

 

Mindenféle fogalmam lehet, ne szerencsétlenkedj már. Ezerféle fogalmat találtunk már ki és millió félét még nem találtunk ki. Lehet idő fogalmam, mert azt kitaláltuk, definiáltuk és használjuk mindannyian. Sebesség fogalmunk is van a rendőrök nagy örömére. Fogalom, érted? Fogalom, a fejedben, az van. A természetben ez nincs, csak mozgó anyag. Csak az anyag létezik, ami mozog, büdös, mérgező, nehéz, meleg, színes, drága, szép, hosszú, szórakoztató vagy unalmas.

 

Nem érted, hogy mik a fogalmak ?

Előzmény: ivivan (62555)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.15 21:59:50 © (62554)

Kell-e valamit keresni, ami ténylegesen görbült?

 

Igen, kell. A természettudományok ezt teszik. A matematika értelemszerűen nem teszi ezt, de az nem is természettudomány (az más kérdés, ha be akarod valahova sorolni a matematikát akkor esetleg beszorítod a természettudományok közé, mint a természet tanulmányozására szolgáló, ember által létrehozott, a természetben nem létező eszközt)

 

A fizikának illene természettudománynak lennie. Ha nincs olyan dolog a természetben ami görbül akkor tévúton jársz.

Előzmény: egy mutáns (62523)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.04 10:00:16 © (62491)
Nem görbül hanem van neki görbülete.. Jó vicc, a semminek van görbülete.. Ami egyszer ilyen máskor meg olyan. A semmi.

Nem kéne az atomot összekeverned a téridővel, mert az atom NEM MATEMATIKAI FOGALOM, hanem anyagot jelöl. Ellentétben a térrel vagy a téridővel ami matematikai fogalom, a semmi. Tudod, mint a sinusfüggvény..
Előzmény: Gergo73 (62490)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.04 08:29:26 © (62487)
Astrojannak abban igaza van abban, hogy mi találtuk ki a tér fogalmát..

Hűha, erre reagálnom kell, ha mi találtuk ki akkor hogyan görbülhet ?????

Sehogy, a gravitációt DVAG gradiens okozza. Nem tudom feltűnik e valakinek, ez itt a gravitació OKA !
Előzmény: Gergo73 (62485)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.04 08:20:59 © (62486)
A tér fogalmunk azért 3-dimenziós, mert 3 páronként merőleges pálcika létezik a világban, de 4 már nem. Ez pedig nem definíció kérdése..

A húros elképzelés akkor úgy ahogy van teszerinted (is) hülyeség, mivel extradimenziókat tételez fel, ami a fentiek szerint nem létezik. Hazudnak? Vagy tévednek.

Azt fel sem tételezem, hogy csak egyszerűen nem tudják amit te, a tér fogalmunk 3 dimenziós és kész. De már az is haladás, hogy nem a létező térrről beszélsz, hanem a tér fogalomról, amit persze mi alkotunk meg, mindenféle megfontolasból úgy, hogy az nekünk tetszen, lásd az idézett mondatot is.
Előzmény: Gergo73 (62482)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.03 21:28:06 © (62479)
..miért 3-dimenziós a terünk. Ebben az a téveszme, hogy nekünk nincsen terünk. Tér nem létezik, sem 3, sem 4, sem 11 dimenziós, sem akárhány dimenziós.

A tér fogalmunk azért 3 dimenziós mert ilyenre definiáltuk abból a megfontolásból, hogy ez nekünk megfelelően elegendő és használható. Definiálhattuk volna 6 dimenziósra vagy 145 dimenziósra, csak amint jól mondtad, ez már feleslegesen bonyolult lenne.

Mi találtuk ki a tér fogalmat, tehát nem várható, hogy a természetben megtaláljuk a választ, miért 3. Azért 3 mert nekünk így tetszik. A további dimenziók keresése elmebetegség. Definiálni lehet újabb dimenziókat de megtalálni azokat nem lehet. Mert egy sincs.
Előzmény: Bign (62477)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.03 20:36:18 © (62474)
Semminek se tudjuk a végső okát.. Nem a végső okát kérdeztem hanem az okát. Példát mondok, hogy te is megérthessed,

a kolera betegség okozója egy bacillus, vibrio comma,
a dínók kihalásának az oka egy aszteroida becsapódás,
a leves megfőlésének az oka az alágyújtás,

de mi az oka annak, hogy az autót feltolod egy dombra és az magától visszagurul ??
Előzmény: mmormota (62468)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.03 20:09:06 © (62467)
Úgy érted halvány lila fogalmad sincsen mi okozhatja a gravitációt ?

Fogalmatok.. medve
Előzmény: Gergo73 (62465)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.03 19:55:13 © (62464)
Akkor mi is okozza a gravitációt ???

De nehogy leírja valaki a téridő torzulását két dimenzióban modellezve, gumilepedővel.

Mi a gravitáció oka ?
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.02 16:00:44 © (62408)
Azt én is tudom, hogy a színuszgörbe nem ver fejbe..

Na, akkor ezen az úton el is indulhatsz. Egy gömb fejbever? Egy szám, egy sík, egy matematikai pont fejbever? Egy függvény fejbever? Bármilyen fogalom fejbever?

Fejbever bármi más mint az anyag? Csak létező dolog verhet fejbe és az anyag létezik. Létezik egy másik bolygón is ahol egyetlen ember sincs és így senki nincs ott aki definiálhatta volna a fogalmakat.

Egy a lényeg: tér nincs ezért az nem tágulhat, nem keletkezhetett, nem fúvódhat fel.

A teret (téridőt) definiáltuk és az anyagi világ leírására nagy örömmel használjuk, micsoda hülyeség ez tőled, hogy ne használjam a fogalmakat a leírásra és a kommunikációra.

De a leírás nem ver fejbe, a leíras nem okozhat gravitációt és a leírásra az anyagi világnak semmilyen befolyása nincs, mert a leírást mi találjuk ki.

Tehát graviton okozhat gravitációt, mert anyag, ellenben a térgörbület nem okozhat gravitációt mert tér nem létezik, úgyse érted..
Előzmény: Gergo73 (62407)
Astrojan válasz | megnéz 2012.05.02 01:28:51 © (62406)

Az anyagnak, mint abszolút létezőnek..

 

Na ez az amit hiába magyarázol egy fizikusnak vagy egy matematikusnak. Nekik ugyanúgy abszolút létező az általunk alkotott fogalomrendszer, például a sebesség, a tér (nem is egy, hanem többféle tér, persze fogalmunk nincs, hogy melyik a jobban létező), az idő, a téridő, a gömb, a sík, a szavak, a számok vagy a protontórusz.

 

A protontórusz Gergő, egy létező anyagi részecske által bejárt felület, de a felület Gergő NEM LÉTEZIK Gergő, mert az csak egy matematikai fogalom, nem a protontórusz létezik Gergő, hanem a töltés-energiarészecske létezik, mert ő az anyag.

 

De nem hinném, hogy ezt valaha is megértenéd, Gergő.

 

Egy fogalomnak nem gondolom, hogy neki tudsz menni biciklivel, Gergő, legalábbis úgy nem, hogy az koppanjon.

 

Végre egy vegyész!

Előzmény: MageGuild (62392)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.29 10:42:42 © (62385)
súlyos tényeket kell neked elárulnom. ..vannak véges és végtelen terek egyaránt. Komolyan? És hol vannak ezek? A galaxisban? Vagy csak a fejedben? Nem éred fel ésszel, hogy ezek nincsenek? Ezek közül egyetlenegy sem létezik, mindegyik csupán definíció, egy ember által alkotott fogalom. Ha te kihalsz, a matematikusokkal együtt, akkor megszűnnek ezek a terek, mert a valóságban nem léteznek.

A gömb felszíne 4rnégyzetpi, miért nem lapozod fel a függvénytáblát?
Előzmény: ivivan (62384)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.23 20:28:56 © (62382)
a fizikai világegyetem melyikre hasonlít a legjobban..

Nevetséges, te azt képzeled, hogy a világegyetem hasonlít bármelyikfajta matematikai definícióra? A világegyetem anyag. Semelyik része nem hasonlít matematikai definícióra.

Úgy hasonlítanak egymásra mint az egyik tojás a másik létrához.
Előzmény: Gergo73 (62380)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.23 19:07:17 © (62379)
A neutrínók is keresztülmennek (a Földön), mégis tudjuk őket érzékelni. Azt még senki nem mondta neked, hogy a gravitonok nem neutrínók?

A fény is keresztülmegy az üvegen, mégis tudjuk érzékelni, nahát..

Ha valamennyit elnyelnek az égitestek, akkor azt a mennyiséget valahonnan pótolni kell. Az honnan származik? Mondom végtelen mennyiségben léteznek és a végtelen távolságokból érkeznek, egyenes vonalban cnégyzet sebességgel. Nem Univerzum léptékben kell erről gondolkodni, az Univerzum gravitonsugárzás tartalma olyan tizezer évente lecserélődik.

egyébként még nem tudjuk, hogy a világűr térfogata végtelen, vagy nem - te miért vagy ennyire biztos abban, hogy végtelen? Mert jártam általánosba. Ott tanultam, hogy az egyenes végtelen. A sík is végtelen. És láss csodát, a tér is végtelen.

A tér nem létezik a természetben mert matematikai definíció, és definíció szerint végtelen, ezért nem kell megkérdőjelezned a végtelenségét. Az Univerzum véges, a világűr végtelen, te nem jártál iskolába?
Előzmény: ivivan (62373)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.18 21:09:45 © (62371)
A gravitonokat hogyan lehet kimutatni?

Elég nehezen, mert nagyon nagy az áthatolóképességük, a Földön keresztülmennek, következésképpen a mérőműszereken is.

Mondhatnám azt, hogy mérleggel, de erre a relativisták egyből rávágják, hogy az a térgörbület amit a mérleggel detektálok, kis tömegnél kis súly nagy tömegnél nagy súly.

Kicsit komolyabban, a graviton egyik alkotórészét már kimutatták, az elektronok kettéhasításával, mert az elektronok (és a protonok is) két alkotórészből állnak, egy graviton-félből és egy töltésrészecskéből. Ezt a graviton-felet sikerült elkülöníteni az elektronról, el is nevezték a részecskét spinonnak.

A graviton egy dimer, két ellentétes orientációjú graviton-félből épül fel, sebessége kb 1Mc

Kvarkok nincsenek, badarság az egész kvarkteória, de senki nem is látott még olyat.
Előzmény: (62370)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.18 20:24:07 © (62369)
Tudod, vagy gondolod? Érdekel a cikk.


iviv, nem a DVAG gradienst nyeli el a tömeg, hanem a DVAG-ot, pontosabban a gravitonokat, ami a DVAG-ot alkotja.

A gravitonok végtelen mennyiségben léteznek, kitöltik az Univerzumot és a végtelen világűrt az Univerzumon túl is. Az Univerzum szigeteket az elektromos töltések okozzák, amik párosodnak a gravitonokkal, így lesz belőlük elektron és proton. Neutronok nincsenek.
Előzmény: (62368)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.18 19:37:17 © (62366)
..a relativitáselmélet éppen erről szól, az óra annyiféleképpen jár ahányféleképpen nézzük.

Igen, ezért kell lehozni a GPS órát, hogy kiderülhessen ez mekkora marhaság, a látszat összekeverése a valósággal.

Az európaiak terveznek pontos órákat telepíteni az űrbe, ACES tervezet, talán kiderülhet a disznóság. A többféleképpen járásnak a mai napig semmilyen kisérleti bizonyítéka nincs. Attól tartok nem is lesz.

De kiderülhet pl az is, hogy a sebességnek nincs hatása az órákra esetleg a gravitációs állapotnak meg van, vagy fordítva, nincs rá kisérleti tapasztalat.
Előzmény: (62365)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.18 18:33:13 © (62364)
Nem gondolom, hogy könnyű lenne egy ilyen rendszert összedobni, de lényegében erről van szó. A fénysebesség nem határsebesség, a határsebesség kb olyan millió c (becslés), cnégyzetnek szoktam jelölni, de ez mindenkinek fáj, szóval millió c.

Napfogyatkozáskor mérhető az árnyékoló hatás, de kicsiben esetleg nehéz lehet kimutatni, neadjisten meghajtásra használni a DVAG gradienst.

Igen, a GPS órákkal nem tudjuk mi történik, mert egyetlenegyet sem hoztak még vissza. Messziről, keringés közben úgy látszik igen, másként jár, de hogy tényleg másként jár-e azt nem tudhatjuk. Vissza kell hozni egy GPS órát.
Előzmény: (62363)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.17 17:07:00 © (62358)
A tudomány mai állása Eötvös árnyékolási kisérleteire támaszkodik. De Eötvös nem tudta mi a nyomó gravitáció, ezért összekeverte a vonzó gravitációval és ennek következtében súlyos logikai hibát vétett a kisérletei interpretálásában, magyarul az árnyékolási kisérletei egy téves elképzelésen alapulnak.

A gravitáció árnyékolható, ez ki is mutatható napfogyatkozások alkalmával. Nem veszitek tudomásul? Azt lehet. Csak nem tisztességes.

Tévesek a számítások, hevenyészettek a kisérletek. Kérdezzél.
Előzmény: Creativus (62350)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.17 10:09:19 © (62347)
Szerinted a Nadal vagy a Sarapova miért költ olyan sokat teniszütőkre?

Nem lenne elég venni a matematikusoktól egy síkot és ezzel üthetnék a lasztit?
Előzmény: ivivan (62346)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.16 21:58:57 © (62341)
Node az a fránya helyzet, hogy nem ismerjük mi nyomja a biciklipumpát.

Mármint a csillagot össze. Ez a baj. Nem tudod mi nyomja a csillagködöt össze egy csillag gombóccá. A görbe tér bizonyosan nem, főleg nem a görbe téridő. Hümm, hümm.

A DVAG nyomhatja, a tér soha.


mormota, ha tudnám számolnám
Előzmény: ivivan (62340)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.16 21:19:15 © (62338)
Jaj, ne kaffogjál már összevissza, segítek megérteni, Te meg számolsz ha tudsz.

A hidrogénbomba tényleg elbújhatna a kockacukrot érő nyomóerő mögött, de ez az energia nem adódik át a cukornak, mert a szembőljövő gravitonok semlegesítik a gravitonok nyomóerejét.

Valóban nem tudom, hogyan csinálják a kölcsönhatást, de a tényleges hatás a tóruszra csak a két irányból érkező gravitonáram KÜLÖNBSÉGE.

Ha az árnyékolást növeled az egyik oldalon, akkor egyre nagyobb erőhatás alá kerül a tórusz a másik oldalról. Ez gyorsulást okoz (gravitációs gyorsulást értelemszerűen).

Csak azt akarom ezzel szemléltetni, hogy nem a klasszikus, ütközéses energiaátadással kell számolnod.
Előzmény: mmormota (62337)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.16 20:50:55 © (62336)
jönnek ezek a kis tömegű izék nagyon nagy sebességgel, egy részük rugalmatlanul ütközik és elnyelődik, így képzeled?

Nem mormota, így te képzeled. Előszöris a gravitonok NEM kistömegűek, a gravitonoknak nincs tömege, ők energiarészecskék. A nagy sebesség stimmel. Nem, nem ütközik rugalmatlanul, sem rugalmasan, sem sehogy ahogy te képzeled.

Valamilyen nem ismert módon vesznek részt az anyag összenyomásában, miután résztvettek az anyag megalkotásában (a protonok és az elektronok gerincét alkotják gravitonok). Hatalmas nyomás nehezedik ezekre a tóruszokra, minden oldalról hat rájuk erő amit gravitonok okoznak.

Gravitácios térben az egyik oldalról egy kicsit kisebb erő hat rájuk, ez okozza a gravitációt bign.
Előzmény: mmormota (62335)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.16 20:14:01 © (62334)
A gravitonok ELNYELŐDÉSÉHEZ a felületnek nemsok köze van, az elnyelődés csak a tömegtől függ.

a sima gravitációs kontrakció miért nem megfelelő magyarázat?

Azért, mert nincs meg a felmelegedéshez szükséges energia forrása, legalábbis nálatok.
Előzmény: ivivan (62333)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.16 16:21:31 © (62332)
(lévén a tömeg/felület arányuk hasonló). Valószínűleg nem érted a nyomó gravitáció működését (hasonlóan bign-hez), a gravitonok elnyelődéséhez a felületnek nemsok köze van, az elnyelődés csak a tömegtől függ. Sűrűségtől, felülettől, felszíntől, alaktól, sebességtől, összetételtől nem függ.

Tehát, a csillagok tömege nagyobb mint a bolygóké, ezért melegebbek. A barna törpék köztes méretűek, hőmérsékletük is kisebb mint a csillagoké. A holdak kisebbek, hidegebbek.

Természetesen zavaró a csillagok saját, fúziós energiatermelése, de én arról beszélek amikor a csillagok a keletkezésük folyamán felmelegednek. A fehér törpék már nem termelnek fúziós hőt igy az ő hőmérsékletüket is a graviton-nyelés határozza meg. Nem volt idejük kihűlni? Kacagnom kell. Nem TUDNAK kihűlni. Nem is találnak 3400 K-nél hidegebb fehér törpét.
Előzmény: ivivan (62330)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.15 21:01:14 © (62325)
Rosszul számoltál, nem ismered a kezdeti feltételeket a számoláshoz, téves elképzelésekkel számolsz. A bolygók lassulnak és hő termelődik, hiszen meleg a Föld, melegek a csillagok.

Mit gondolsz miért meleg egy csillag? Hát ezért meleg, mert nyeli a gravitonokat.

Hjah, hogy szerinted egy hidrogéncsillag uránbomlástól melegszik fel? Ez legyen a te problémád (ide ne keverd a felmelegedés után következő fúziót, ha kérhetlek)
Előzmény: ivivan (62324)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.15 20:34:22 © (62322)
A kérdésedet már 7 éve megválaszoltam, ld ugyanitt, cáfoljuk a rel topik, 9541 -hsz.

Tökéletesen helyettesíthető a vonzóerő a nyomóerővel, elemi fizika. Persze a nyomással nem helyettesíthető a vonzóerő, de ezt nem is állította senki, rajtad kívül.
Előzmény: Bign (62320)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.15 20:06:37 © (62318)
Miért nem próbálod megérteni a nyomó gravitációt? A kötözködéseid helyett kérdezhettél volna már évekkel ezelőtt is.

A graviton sohasem húz. Mindig nyom. Mindig.

A sebességük cnégyzet (ami kb egymillió c-t jelöl, a gyengébbek kedvéért). Jelölhetném kútvízzel is, akármivel jelölhetném a gravitonok sebességét, mormotának céköb.

Hatalmas mennyiségben van jelen, a DVAG mennyisége az okosok szerint 60-70 %-ot tesz ki és bár a sötét energiával nem értek egyet, a vákuumban hihetetlen mennyiségű graviton száguldozhat. Mennyiségük végtelen, nemcsak az Univerzumot töltik ki hanem mindenütt ott vannak.
Előzmény: Bign (62316)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.15 19:35:00 © (62312)
Fékezi a bolygókat. Nem tudod mérni, mert olyan kicsit fékez, de nagyléptékben a bolygópályák szűkülnek.

Hülyeséget számoltatok ki. Nem ismered a gravitonok tulajdonságait, nem ismered a gravitonok kölcsönhatásának módját a barionos anyaggal, hogyan vesz részt az anyag felépítésében a graviton, hogyan számolhattál vele?

A fixa ideáljaidból számoltad ki, hogy a Föld egy másodperc alatt elpárologna.

Idetennéd a számolást, milyen gravitontulajdonságokból következik a fékezés?

Kiindultál egy elképzelésből ami hibás. Nem a gravitonok tulajdonságaiból számoltál.

Ezt aztán szajkózzátok száz éve.
Előzmény: mmormota (62309)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.15 18:56:53 © (62306)
Bevezeti ezt a misztikus, a semmin keresztül erővel ható dolgot, ami vonzóerőt gyakorol a kőre. Ez egy nagyon szokatlan és meghökkentő elképzelés..

Javasolnám a nyomó gravitáció fontolgatását, ahol egy nehezen kimutatható, nagy áthatolóképességű, nagysebességű (céköb) gravitonrészecske nyomja a követ a semmin keresztül, erővel. Nem vonzóerőt gyakorol hanem nyomóerőt.

Ez neked nagyon szokatlan és meghökkentő elképzelés, de szokjad. Tanuld meg.

És ezt az erőt, amit a DVAG gradiens okoz, leírhatod a relativitáselmélet tenzoraival, még csak ki sem kell dobni a relelmet, egy kicsit kell csak korrigálni az extrém körülményekhez.

Miért nem érted Te ezt ?
Előzmény: mmormota (62295)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.14 20:51:55 © (62256)
következik a relativitás elméletéből.. Az még nem esett le, hogy nálam nem relativitáselmélet van hanem nyomó gravitáció? A relativitáselmélet nem fzikai modell hanem matematikai, semmi köze a fizikai világhoz, egy nagy hazugság az egész.

A relativitáselmélet egy matematikai leírása a látszó világnak. De nem a világnak/természetnek, mert a természetben nincs tér ami görbüljön. A tér nem egy wok, mert a wok az anyag, a tér meg nem anyag hanem matematika.

Ha a wokot leírod matematikai módszerekkel akkor ez a leírás soha, de SOHA nem fogja eltéríteni a pingponglabdádat, ezt kellene felfognod.
Előzmény: ivivan (62255)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.14 20:04:18 © (62252)
Most jegelhetnéd egy kicsit a 2 fokot, mert azt mmormota is elismeri/állítja, hogy nem esik egybe a gravitáció aktuális iránya meg a beeső fény iránya és ez a lényeg.

Ha nem esik egybe akkor NEM c-vel terjed a gravitáció.
Előzmény: Bign (62251)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.14 19:39:27 © (62250)
Egészen pontosan képzelődsz. Kopeikin méricskélése téveszme, fénnyel nem lehet kimérni a cnégyzet sebességet, mert csak c jöhet ki, mormota neked céköb.
Előzmény: ivivan (62249)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.14 18:21:21 © (62248)
Jó, akkor eztán neked is céköb, sajnálhatod.

Ha a Nap eltűnne, azt vélhetően csak kb 1 msec múlva vennénk észre, mert a változás ennyi idő alatt érne el minket.

Látod ez a kettőnk álláspontja közötti különbség. A változást valaminek közvetítenie kell, ezek a gravitonok. Nincsenek gravitációs hullámok, mert az ugyanaz a téves gondolkodás mint a fény-éter esetén. Arról nembeszélve, hogy gravitációs hullámokat sem mutatott még ki senki. Viszont gravitont azt igen (graviton-felet): ez a spinon.

A mező létrejött, már itt van, és olyan erőt közvetít, ami a Nap pillanatnyi helyzete irányába hat..

Ezen kéne elgondolkodnod, hogy micsoda butaság.
Előzmény: mmormota (62246)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.14 17:04:46 © (62240)
Sikerült kimutatni a ló és hinta relatív sebességét a nyomvonalakra alapozva.

Mindezt azért, mert a nyíl és a golyó sebessége nem azonos. Amennyiben azonos lenne -mint ahogy a graviton és a foton sebességét azonosnak vélitek - akkor nem lehetne eltérés a gravitáció és a Napról érkező fotonok irányában.

De van, mint ahogy ezt ecsetelted is.

Nincs olyan, hogy statikus gravitációs tér, meg görbe tér. A gravitációt közvetítenie kell valaminek és nem terjedhet végtelen sebességgel. Cnégyzettel terjed.

Iviv neked, csak neked meg a kreativ-nak, átjelölöm a gravitáció terjedési sebességét céköb -re. Ezzel jelölöm neked az általam becsült értéket, az 5-6 nagyságrenddel nagyobb sebességet mint c. Tehát ez a definíció a gravitáció sebességére ami egy becslés és a jelölése céköb. Remélem képes vagy felfogni, bign ezt már érti.

Képlettel, céköb = 1 000 000 c

A többieknek maradok cnégyzet ami = kb 300 000 c. Vagy 1 millió, mert nem tudom pontosan mennyi.
Előzmény: mmormota (62214)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.09 16:59:01 © (62163)
Bizonyították? Súlyosak a tévedéseid, ld. 62158, második bekezdés.

Kopeikinre gondolsz? Hiszen azt még saját maguk sem hitték el.
Előzmény: Bign (62162)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.09 16:01:36 © (62161)
Esetleg akkor nem, ha a "graviton"-ok sebessége sokkal-sokkal nagyobb.. mint a bolygók keringési sebessége

Akkor most megérted végre, hogy a gravitonok sebessége kb 5-6 nagyságrenddel nagyobb mint a c ? Ez egy becslés, amit kivántál is. A bolygók keringési sebességére adhatunk egy has értéket, legyen 30 km/sec. A c ennél 4 nagyságrenddel nagyobb. A graviton ennél még kb 6 nagyságrenddel nagyobb, ez összesen tíz nagyságrend. Ennyi van, érd be vele.

Poincare azt gondolta, hogy az éter kemény, ezért számolta ki, hogy az éter felhevítené a Földet. Abból a téveszméből indult ki, hogy a fény a megpendített éter tovaterjedő rezgése, hasonlóan a hanghoz ami a levegő rezgése. De a fény nem ilyen. A fény tűsugárzás, A foton NEM gömbalakban terjed, nem az éter rezgése. Ezért a Poincare számolás téveszme, száz éve ezt a hülyeséget hajtogatjátok, amikor még ma sem tudjátok mi a fény.

Kivéve azt aki gondosan elolvasta mi a fény, foton.pdf
Előzmény: ivivan (62159)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.09 11:44:13 © (62158)
Mindig is ez a "c negyzet sebesseg" volt a kedvenc részem az elméletedben.. Örülök. Remélem ennyi idő alatt realizáltad mit értek ezen egyszerűsítő jelölés alatt: kábé 5-6 nagyságrenddel nagyobb sebesség mint a fénysebesség.

Vicces? Miért? Azért mert képtelenek vagyunk meghatározni a gravitonok sebességét? Ha fénnyel probálod megmérni (amennyiben nagyobb mint c) akkor nem kaphatsz más eredményt, csak fénysebességet.

Matematikai modell? Van. Te is azt használod, csak fogalmad nincs mi az amit leírsz vele. A Te matematikai modelledet csak korrigálni kell, azért hogy jól leírja az extrém körülményeket, a fekete lyukak környékét és eliminálja a szingularitás problémáját.

Erre a nyomó gravitáció képes, a relativitáselmélet meg nem. Ezért kell feljavítani.

A bolygók keringése cáfolta a nyomó gravitációt? Nagyot tévedsz, a bolygók egyre csökkenő pályán keringenek csak a fékeződés nagyon lassú.

Azt miért nem kérdezed a relativistáktól, hogy a sötét energia miért nem fékezi a Földet.

A százéves tévedéseket újra kellene inkább gondolni, az a fajta éter ami alapján a fékeződést számították, nem létezik. Így a számítás is csak egy hülyeség lehetett.
Előzmény: ivivan (62156)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.09 10:46:50 © (62154)
Miért kellene 4 elemi részecske? Nem sok az? Ezt a kvarkosoktól még nem merted megkérdezni, ugye? Mert nekik aztán van boeven elemi részecskéjük.

Csak 2 elemi részecskefajta van, de ezek olyanok mint a D glukóz - L glukóz párok. A glukóz anyaga mindkettőben azonos, csak orientációban különböznek.

Így lesz kétféle graviton (A és B) valamint kétféle töltés (+ és -).

Az egyféle isteni atomból majd magad megpróbálhatsz felépíteni egy Univerzumot.
Előzmény: ins3ct (62153)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.09 09:50:34 © (62150)
A világunk keletkezett egy robbanással de az anyag nem, az anyag örök létező, az anyag mindösszesen 4 elemi részecske, ami kettő. Van egy graviton és van az elektromos töltés, mindegyikből kétféle van, egy jobbos meg egy balos, de a kétfajta graviton csak ebben, az orientációban különbözik mert az anyaga ugyanaz. Az elektromos töltésrészecskével ugyanez a helyzet, a pozitív és a negatív töltésrészecske is ugyanaz az anyag, csak orientációban különböznek. A pozitívot a proton és a pozitron tartalmazza, a negatívot az elektron és az antiproton.

Az Univerzum NEM egy fekete lyuk és nem egy fekete lyuk gerjesztett állapota, hanem egy nagy fekete lyukból robbant fel, amely fekete lyuk ugyancsak villámcsapásszerűen keletkezett az Ősrobbanást megelőzően, a már előzően is létező anyagból. Hangsúlyozom hogy az anyag a gravitonok és az elektromos töltések.

A gravitontenger (DVAG) végtelen, az Univerzum szigeteket a töltések hozzák létre.

Nincs ős fekete lyuk, a BB fekete lyuka csak egy pillanatig létezik, a keletkezése és a felrobbanása c négyzet sebességgel történik.
Előzmény: ins3ct (62149)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.06 11:06:57 © (62144)
Ne keverd a világképet a világgal.
Előzmény: muallim (62143)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.06 09:22:34 © (62142)
A leirást kevered a természettel, attól, hogy valaki másként írja le, a természet semmit nem változik, a leírásaidnak semmilyen hatása nincs az Univerzum anyagára és viselkedésére.

Régebben másként írták le a világot és láss csodát, nem is volt igaz, pl lapos Föld.

..extrapolálni ragyogóan megtanultál az időben és a térben.. egészen a BB-ig.

Nem egészen, én a végtelenig tanultam meg extrapolálni, a BB nem a kezdet, mert a Világegyetem ciklusos, az anyag végtelen ideje létezik de a formáját váltogatja.

A Világegyetem ettől függetlenül, hogy így gondolom vagy nem, a BB előtt is létezett, mert ez az anyag törvényszerűsége és nem az enyém.
Előzmény: muallim (62137)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.05 22:36:14 © (62136)
..azért létezett az univerzum kb13,4 milliárd évvel ezelőtt.. Hát nem azért.

Az Univerzum nem azért létezett mert Te megszülettél, hanem azért születhettél meg mert az Univerzum létezett. Fordítva ülsz a lovon.

Nem Te hoztad létre a szervetlen világot hanem a szervetlen világ hozott létre Téged.
Előzmény: muallim (62134)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.05 22:11:24 © (62132)
..univerzum nem létezhet önmagában, mert a világ az univerzum, az érzékelés és a tudat egységére épül. A spec. rel. ezt a világképet tükrözi..

Ez egy végtelenül nagy butaság.

Az Univerzum már akkor is létezett amikor az emberi tudat vagy egyáltalán az élet meg sem jelent a Földön. Hogy állíthatsz ilyet, hogy az Univerzum csak azóta létezik amióta az érzékelés kifejlődött.

Nem is csodálkozom ha a specrel ilyen hülyeséget tükröz..
Előzmény: muallim (62130)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.05 22:00:12 © (62131)
..ahány inerciarendszer létezik, annyi saját világ is.. Nem igaz ez, hasalsz.

Mutass egy inerciarendszert, csak egyetlenegyet.
Előzmény: muallim (62130)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.05 21:13:32 © (62129)
Ellenkezőleg? Látod Teve iviv-már velem v-an. Vagy csak fogalma nincs miket ír össze vissza.

Szóval most az szóljon aki azt gondolja, hogy a Föld pályamenti keringése a Tevegelés sebességétől függ az iviven amikor a Hamupipőke gumicipője klaffogásának üteme éppen keddre esik..
Előzmény: ivivan (62128)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.05 20:37:06 © (62126)
Ugyebár az idő és a tér nem abszolút kell legyen, mert ez nyilvánvaló én úgy képzelem. Vita lezárva.
Előzmény: NevemTeve (62125)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.05 19:56:10 © (62124)
a két ajtó nyitása között eltelt idő függ attól, hogy ki mérte meg.. tehát "függ a megfigyelőtől". Ez nem igaz.

Az eltelt idő NEM függ attól. Az, hogy te mit méricskélsz séta közben vagy repülőgépen ülve az a te magánügyed, ettől az idő folyása, pl a lepergő homok mennyisége vagy a Föld keringése

NEM VÁLTOZIK MEG.

Ez az ami nyilvánvaló, akár ezen topik olvasása nélkül is.
Előzmény: ivivan (62121)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.03 17:13:24 © (62080)
Teljesen mindegy mi a szakmája, simán lehet köztársasági elnök vagy útkaparó, a lényeg az, hogy ne kanállal egye a tudományt hanem gondolkozzon és persze nem árt ha van hozzávaló képzettsége (tanulással pl)

Végső soron az óra járása az órának és a megfigyelőnek a függvénye.. Hazugság.

Az óra járása definíció kérdése. Mi, emberek azt mondjuk, hogy az óránk olyan legyen, hogy a Föld éppen megkerülje a Napot és megnézzük hogy ennyi idő alatt hányszor pördül meg a Föld a tengelye körül. Ez = 365 -szor meg egy kicsi. A pördülést meg önkényesen beosztjuk 24 részre, a részt meg 60x60 felé. És kész az óra.

Hol látsz te itt megfigyelőfüggést ??
Előzmény: Gergo73 (62079)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.02 22:06:18 © (62065)
Az idődilatáció "látszólag" vagy "valóságos" eldöntése sajnos semmivel nem dönthető el, a legnagyobb szomorúságomra..

Dehogynem, eldönthető, csak nem kamerával hanem vissza kell hozni a GPS órát. És akkor eldönthető, hogy ott fenn, keringés közben valóban többet rezgett vagy csak látszólag rezgett eltérően a földi Rb atomhoz képest.

Hát persze, hogy csak látszólag, de ezt csak kisérlet döntheti el, hátha lassan leesik, miért kell visszahozni a GPS órát.

Igen muallim, ezért. Hogy eldönthessük, valóban másképp járnak odafönn az órák, vagy csak látszólag járnak másképp és valójában nem történik a járásukkal semmi.
Előzmény: muallim (62061)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.02 21:28:57 © (62060)
..a megnetofonjuk másként rögzíti ugyanazt a hangot.

Ugyanazt a hangot !!! A hang ugyanaz, azzal nem történik semmi. Magad is érzed valahol, hogy nincs igazad, nemcsak a sziréna ugyanaz, hanem a hang is ugyanaz.

Ezt az egy hangot mindenki másnak látja (hallja), de a sziréna rezgése mindig ugyanaz.

értsd, a Rb rezgése mindig ugyanaz (tényleg) de ezt mindenki másnak látja (tényleg).
Előzmény: Gergo73 (62056)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.02 21:11:31 © (62059)
Olyan hétköznapi tapasztalatunk nincs, hogy egy óra járása függjön a megfigyelőtől..

Na látod, ezért kell lehozni a GPS órát, hogy legyen hétköznapi tapasztalatunk. Még az is lehet, hogy igazad van, de nemsokára jön az ACES és talán eldönti a kérdést GPS óra lehozása nélkül is. Na persze természetesen nincs igazad, dehát ezért kell a kisérlet,

vissza kell hozni az órát !! Ekkor meglátjuk mi lett a keringő Rb atom sajátidejével. Megváltozott-e a járása nem látszólag hanem tényleg.
Előzmény: Gergo73 (62052)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.02 20:54:06 © (62053)
Senki sem mondta, hogy az órával bármi is történnék.. Az órával nem történik semmi..

Az órával tényleg történik valami. Nem látszólag, hanem tényleg.

Ezt a skizofrén szöveget akarod lenyomni a torkomon, de egyszer majd megérted, az órával tényleg történik valami
vagy tényleg nem történik valami, de a kettő együtt

elmebetegség.

Előzmény: Gergo73 (62049)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.02 19:29:42 © (62047)
Pedig a szirénával nem történik semmi..

Stimmel. Erről beszélek tíz éve. Még saját magad se érted amit itt írogatsz össze vissza, azt meg végképp nem amit én írok. Pedig elég lenne néha gondosan elolvasni.

Próbáld megérteni a fent idézett, saját mondatodat. És egyszer akár arra is rájössz, hogy a Rb-al nem történik semmi !
Előzmény: Gergo73 (62045)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.02 17:52:00 © (62044)
.. az ütem csak a sebesség nagyságától függ..

Tehát más ütemet látsz ha nem a földfelszínről figyeled a GPS órát.

Ha más ütemet látsz akkor MEGVÁLTOZIK a GPS Rb rezgési üteme ???

Nem, nyilvánvalóan nem változik meg.
Előzmény: Gergo73 (62043)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.02 10:49:03 © (62040)
A repülő GPS óra osztóját el kell állítani azért, hogy az órajel a földön UTC időnek látszon. De a repülő Rb atommal nem történik semmi, máshonnan nézve más ütemet fogsz érzékelni.

Ha a fénysebesség felével jön egy rakéta a Föld felé akkor milyen ütemet fog látni a közeledő GPS Rb órajelen?

És ha ugyanilyen sebességgel távolodik a műholdtól akkor az előbbihez képest milyen ütemet fog látni a hátamögött lévő ugyanazon GPS ugyanazon Rb órajelén?

Mert ha más ütemet lát, akkor a GPS hold Rb rezgés órajelével nem történik semmi.

A látszó világ nem azonos a valósággal, ezért kell visszahozni a GPS órát.
Előzmény: Astrojan (62034)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.01 21:18:16 © (62034)
Kicsit konkrétabban azt állítom, hogy a repülő Cs vagy Rb ugyanannyit rezeg mint a földi kontroll etalon Cs vagy Rb. A repülő GPS óra osztóját el kell állítani azért, hogy az órajel a földön UTC időnek látszon, mondom látszon. De a repülő Rb atommal nem történik semmi, máshonnan nézve más ütemet fogsz érzékelni. Ennyi.
Előzmény: NevemTeve (62033)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.01 19:54:40 © (62032)
Te érted amit itt összezagyválsz? Nem tudom milyen elképzelésed van a műholdak helyzetéről, de ezek a műholdak naponta kétszer megkerülik a Földet, olyan 4km-t tesznek meg másodpercenként, tehát nincsenek ott tíz éve ahol vannak, helyzetük pillanatról pillanatra változik. A fénymásodpercet ami a műholdak távolsága összekutyulod a töredékmásodperccel ami idő. Várd meg inkább a másodikát, ez az ápr elseje nem fekszik neked..

A pályaadatok változhatnak és ebbe belefér az éterszél hatása is ami nem nagy, el lehet maszatolni.
Előzmény: NevemTeve (62031)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.01 18:16:02 © (62030)
ha 3-4 ember összefog.. Igen, ezt teszik és valamilyen algoritmussal kiszámítják a műholdak pillanatnyi helyzetét. Itt lehet beavatkozni, a műholdak helyzetét úgy kalkulálják ki és korrigálják, hogy a földfelszínen a lehető legpontosabb helymeghatározást tegyen lehetővé.

Abban igazad van, hogy a GPS műhold minden irányban csak egyfajta jelet sugároz le, de az éterszél korrekciókat a radaros műholdpozició meghatározásánál lehet figyelembe venni. Ez a korrekció nem nagy érték és az ACES segíthet meghatározni a pontosabb értékeket.

Az éterszél hatás lehet nulla is attól függően, hogy milyen az aktuális műhold pálya az éterszélhez viszonyítva ami durván 370 km/sec a Leo/Crater csillagkép irányába, ezt nyilván befolyásolja az évszak, napszak, földrajzi szélesség stb. Pályaeltérésekként lehet értelmezni az éterszél hatását és ezzel lehet elfedni az éterszél hatását (ld. K.Harkess linket 62022-ben)
Előzmény: ivivan (62029)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.01 16:23:39 © (62028)
Minden GPS valami ilyesmit csinál.. Nagyon jól megfogtad a lényeget, valami ilyesmit csinál. Ilyesvalamit. Valami hasonlót.

Tudod hol vannak a GPS műholdak? Nem tudod. Van egyfajta számolásod, mert neked centiméter pontosan kell ismerned a műholdak pillanatnyi helyzetét. Csak ezután következik a lesugárzott jel, ami NEM a GPS atomóra abszolút állása hanem egy olyan jel amit úgy igazítanak, hogy az maximálisan pontos földi helymeghatározást tegyen lehetővé táblázatokkal, korrekciókkal. Számítógépes program gyúrja össze a lesugárzott jelet, alkalmassá téve a földi vevő helymeghatározó készülékek meghajtására.

A műholdak pozicióját einsteini módon számolod és a lesugárzott jelet is einsteini módon számolod és végülis megelégedésünkre szolgáló eredményt kapsz. De ez nem jelenti azt, hogy a műholdak tényleg ott vannak ahova számolod őket. Folytonos korrekciókat küldenek fel néhány másodpercenként, ezért nem igaz, hogy a GPS működése kizárja az éterszél fújását.

Melyik csillagászati megfigyelésre gondolsz ami megfelelő pontosságot érhet el az egyirányú fénysebesség méréséhez? Az égitestek helyzetére mindig pont ott számítasz ahol látod őket. A Nap melletti elhajlást is csak azért veszed észre mert a Napot mindig más csillagképben látod. A csillagok pozíciója az éterszélhez képest soha nem változik, ahhoz el kellene menned a Vilagegyetem egy másik sarkában lévő galaxisba és még akkor sem mindegy, hogy melyikbe.
Előzmény: ivivan (62027)
Astrojan válasz | megnéz 2012.04.01 09:49:47 © (62025)
Relax, nem is akarta senki... Most hazudsz vagy felejtesz? kb ezerszer írtam le nektek kis, nagy színes vagy orditó betűkkel : le kell hozni egy(vagy több) GPS órát.

Amíg le nem hozod, vissza nem hozod a keringő órát addig nem tudod összehasonlítani a rajta eltelt időt a földi etalon órával. A rezgések teljes számát kell összehasonlítani és nem a menet közben látszó frekvenciát. Mert az másképpen látszik a földről, máskülönben nincs kontroll. Az a kontroll ha visszahozod az órát és idelenn hasonlítod össze a földi, etalon órákkal.

Mivel az egyirányú fénysebességmérés még tudomásom szerint nem valósult meg, nincs ilyen mérés, ezért fontos az ACES tervezet.
Előzmény: NevemTeve (62024)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.31 20:06:03 © (62022)
A nem túlságosan bigottaknak egy link, többek között a GPS helymeghatározás - fénysebesség állandósága kapcsolatát boncolgatja (a cikk vége felé)

http://www.kevin.harkess.btinternet.co.uk/reasons_einstein_wrong/reasons_einstein_wrong.html

de az ACES tervezet is érdekes (2. bekezdés), az egyirányú fénysebesség mérésére újgenerációs atomórák telepítésével..

Úgylehet nemis kell már lehozni GPS órákat ... :))

Felrobbanó fekete lyukak?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Felrobbanó fekete lyukak?)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.03 01:16:42 © (249)
Ha a téglalapra ráütök egy kalapáccsal akkor megváltozik e az ütéstől a téglalap ?

Nem tudsz egy téglalapra kalapáccsal ráütni. A téglalap egy matematikai konstrukció, a kalapács egy fizikai tárgy.

Na végre. Akkor hogyan tudod a teret görbíteni, ami egy matematikai konstrukció egy ólomgolyóval ami fizikai tárgy ???


Jól van, levezetésképpen érdekesség, jutalomfalatok helyett: http://www.thezigzagger.com/2012/03/02/pyramids-2/
Előzmény: mmormota (246)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.03 00:39:45 © (245)
Ha a téglalapra ráütök egy kalapáccsal akkor megváltozik az ütéstől a téglalap ?

Igen vagy nem. Csak erre az egy kérdésre válaszolj, a többi nem érdekel.


(244, nem, nem változott meg a sík. Látod így illik válaszolni, nem dumálni összevissza)
Előzmény: mmormota (244)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.03 00:24:51 © (242)
Olyan mélységesen nem érted még a kérdést sem, hagyd már abba ezt az ostoba félrebeszélést. A kérdésem az:

Ha a téglalapra ráütök egy kalapáccsal akkor megváltozik e az ütéstől a téglalap ?

Igen vagy nem ? Tudod, axióma, matematika, geometria, meg tudod ezt érteni ?
Előzmény: mmormota (241)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.02 23:57:25 © (238)
Az ember által alkotott matematikai világra (geometriára) hatással van az anyagi világ, ezért meg ezért.. "Ez egy hülyeség"

Bravo, nehéz veled zöldágra vergődni, de a végén még megbánod. Tessék, helyesbítsél.

De ne dumálj félre, így értetted vagy nem?
Előzmény: mmormota (235)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.02 23:33:48 © (231)
Koncentrálhatnál erre az egy mondatra?

Az ember által alkotott matematikai világra (geometriára) hatással van az anyagi világ, ezért meg ezért, vagy nem lehet rá hatással?
Előzmény: mmormota (230)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.02 23:12:40 © (229)
Akármennyi geometriai ismereted van, a geometriai (matematikai) tér SOHA nem fog anyagi behatásra görbülni. A matematikai tér CSAK attól görbülhet, hogy te vagy másvalaki ezt a definiciót változtatja, kitalál egy másikfajta térdefiniciót.

Ezt a néhány sort próbáld megérteni, aztán jöhet a cáfolat például így: az ember által alkotott matematikai világra (geometriára) hatással van az anyagi vilag, ezért meg ezért, hümm ?
Előzmény: mmormota (223)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.02 22:42:23 © (219)
Na jó, egyszerűsítsünk: nemlétező tér görbül.

Matematiakailag definiált tér fizikailag görbül, itt a probléma.

Gondolod, hogy ennek belátásához szükséged van függvényekre meg egyenletekre?
Előzmény: mmormota (215)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.02 22:00:25 © (213)
Miért nem próbálkozol magad? Igyekezz!
Ha elég eszed van, tedd meg. Ha nincs akkor kérhetsz közönség segítséget.
Előzmény: Privatti (211)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.02 21:57:18 © (212)
Volna valami különbség köztük?

Nemlétező tér görbül, felfújódik, tágul satbi. Ez most hiedelem, vagy ez lenne a tudomány?
Sosemlátott higgs bozonyok lenne a tudomány? Vagy csak hiszel benne?
Hipotetizált kvarkleves, enyves ragasztóval amit még sohasem láttunk? Ez most hiedelem vagy ez lenne a tudomány?
Negatív energia, virtuális (látszólagos, nemlétező) részecskék, ez lenne a tudomány?
Világegyetem keletkezése a semmiből, ez lenne a tudomány szégyene?
Összezagyválni fizikát a matematikával, azt képzelve, hogy a matematikailag levezetett vagy definiált képletek fizikailag is (kötelezően) léteznek?
A tudomány mindigis hiedelem volt, csak vannak dolgok amiben már nem hisznek. Más dolgokat meg hisznek.

De mindegy, úgysem érted.
Előzmény: Privatti (209)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.02 18:11:03 © (207)
kissé hányos.. csak akkor okozzák ezek a micsodák a tehetetlenséget, ha..

Ez már döfi, röfi, Ezek a micsodák tehetetlenséget okoznak és ha elég sokszor elmantrázod előbb utóbb akár még te is megérted... Persze csak ha igyekszel.
Előzmény: Privatti (203)
Astrojan válasz | megnéz 2012.03.01 19:45:33 © (193)
Persze, hogy elröhögte, hiszen fingjuk nincs mit is lehetne értelmesen válaszolni, a higgs részecske nem tud tömeget adni. A tömeget a tóruszban fénysebességgel pörgő/keringő graviton-töltés részecskepár tehetetlensége okozza, nem kell hozzá higgs.

Nem a tömeg okozza a tehetetlenséget hanem a rendkívül kicsiny sugaru körben fénysebességgel spirálozó energiarészecskék tehetetlensége okozza a tömeget.

Az A és B pontod ugyanaz, gondold meg ha a mozgó testet meg akarod mozdítani, tehát gyorsítani akarod akkor "ellenáll", s ha ellenkező irányban akarod mozdítani, tehát fékezni akarod, akkor is "ellenáll", ez a tehetetlenség.

A C meg nem létezik, két test soha nem vonzza egymást. Csupán erő lép fel közöttük és ez ég és Föld különbség. Nyomóerő.
Előzmény: ZorróAszter (192)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.29 21:48:55 © (182)
Előszöris, mikroszkópikus fekete lyukak nincsenek. Ez vélhetően a görbülő tér téveszméjéből következik, dehát tér nincs, ezért nem is görbülhet se kicsit, se nagyon.

Egy kicsit soknak tűnik nekem a Higgs bozonos fejtegetés, szerintem Higgs részecskék nem léteznek és ilyet nem is sikerült kimutatni, de még csak a ráutaló jeleket sem, pedig igensok pénzt ráköltöttek az LHC-re. Azon kénytelenek rágódni, hogy tényleg találtak egy kis puklit 120 GeV körül vagy csak a háttérzaj az amit világgá kürtöltek.

Szóval szerintem a Higgs bozont felejtsd el, mert az cseppet sincs jobb helyzetben mint a gravitonok, pedig a higgset nagyon nagy erőkkel keresték, a higgs egy zsákutca.

A fekete lyuk tömege nem csökken, legalábbis párolgással nem. Ha csökkenteni akarod a fekete lyuk tömegét akkor legfeljebb a Jetek körül lehet kereskedni.

Nem tartom valószínűnek, hogy a fekete lyuk sűrűsége számítana valamit amitől felrobban, ugyanis a külső környezet a döntő, nem a belső. A fekete lyukak ugyanis egy bizonyos méret elérése után már nem növelik a sűrűségüket, de ez nem kritikus méret mert itt nem történik semmi. A fekete lyuk tömege ettől kezdve úgy nőhet, hogy nem növekszik a belső, centrális nyomás, nem növekszik a végtelenbe.

Ezért is jó a nyomó gravitáció, mert határt tud szabni a fekete lyuk belső nyomásának (a relativitáselmélettel szemben, ami nem képes erre)

A gravitáció a tömeggel arányos, de a tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, mert az elemi részecskéknek nincs tömege.
Előzmény: ZorróAszter (171)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.28 19:22:05 © (170)
A fekete lyukak nem robbannak fel.

Csak egy. Univerzumonként csak egy.

Azt nem gondolnám, hogy a normális fekete lyukak anyaga másfajta anyag lenne mint a neutroncsillagoké. A neutroncsillagokban a nagy nyomás hatására vélhetően ... proton elektron proton elektron ... tóruszok sorakoznak egymás mellett és ezekből a csőszerű láncokból összekristályosodott szuperatommag alkotja a neutroncsillag anyagát.

Egy normális fekete lyukban esetleg még elképzelhető további tömörödés, de energiává alakulással nem számolnék (normális fekete lyukon értem a csillagokból keletkezett maradványokat és a galaxismagokban fellelhető gigász fekete lyukakat is)

Megtalálták a Higgs bozont?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Megtalálták a Higgs bozont?)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.28 17:02:00 © (342)
Nem a Föld mozgásáról/nemmozgásáról tudtunk meg érdekeset, hanem a fény terjedéséről.

Vagy arról, hogy az MM interferométer forgatása hatástalan/hiábavaló/értelmetlen tévedés, nem lehet megérteni?


vrobee, igen, tiszta matematikai tévedés, miszerint a deltaT -t megkülönböztetitek a mínusz deltaT -től. Ezt a természet nem tudja és ezért nem hajlandó mozgatni a csíkokat amikor az MM interferométert forgatod. El van cseszve a számolás. Ne legyen igazam.
Előzmény: _Fefe__ (337)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.28 11:12:27 © (336)
..korábban volt egy elmélet, ezt az MM egyértelműen cáfolta

A Silvertooth kisérlet meg rávilágított, hogy az MM koncepció egy tévedés, tehát az MM kisérlet nem cáfolta sehogysem, csupan az MM képtelen kimutatni a kívánt effektust az interferométer forgatásával.

Megérthetnéd végre borotvalkozás közben, hogy az MM kisérlet eredménytelenségének kétféle magyarázata lehet. Az egyik az amit te gondolsz róla.

A másik az, hogy az effektus létezik, de az MM eszköz forgatásával ezt nem lehet kimutatni, valamiféle koncepciós tévedés miatt.
Előzmény: vrobee (335)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.26 19:38:21 © (330)
Mit is keresett Michelson? A Föld mozgását akarta kimutatni egy olyan eszközzel ami erre a célra alkalmatlan. És ha egy eljárás alkalmatlan a kívánt célra, akkor azt számtalanszor megismételheted, a Michelson elrendezésű iterferométer FORGATÁSÁVAL nem fogod tudni kimutatni a Föld világűrbeli sebességét.

Az effektus létezik és Silvertooth ezt tudja, Michelson nem tudja.

A COBE meg ugyanakkora sebességet és ugyanazt az irányt mérte ki mint Silvertooth, szintén a fény tulajdonságainak vizsgálatával. Ez tényleg érdekes.
Előzmény: vrobee (329)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.26 12:14:51 © (327)
Aztán a kijelölt inerciarendszerről kiderült, hogy nincs..
Aztán a kijelölt inerciarendszerről kiderült, hogy van.

Amit Michelsonék ki akartak mutatni és amit az MM kisérlet ezerféle klónjával sem sikerült kimutatni azt kimutatta a COBE CMBR anizotrópiával. Michelsonék pontosan ezt akarták látni, a Föld 370 km/sec száguldását a világűrben.

Amit Silvertooth az egyutas interferométerével szintén pontosan ki tudott mérni, 370 km/sec a Crater/Leo csillagkép irányába.

Dugjátok csak bele a fejeteket a homokba truccok, mert ez a száguldás nem az a száguldás ugyebár..
Előzmény: vrobee (326)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.25 20:39:55 © (320)
..müködő matematikai modellhez igazodó szemléletet kell megalkotni

Jó, akkor mégegyszer: miből áll a mező ?

Fű, talaj, csigák, legelésző marhák, nyuszik meg a Piroska. Ez mező. De miből van a tied?
Előzmény: Aurora502 (312)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.25 19:56:25 © (307)
Hát ez az. Mező nem létezik. A nemlétező semmit írják le a számok meg az egyenletek. Mert nincs ott semmi, csak illúzió. Repkednek a fotonok, gravitonok, az elektronok, a protonok, mindenféle részecskék esetleg atommagok de köztük nincs semmi.

Persze a gravitonok nagyon sokan vannak és ezek okozhatják a mező illúzióját ami egy leírás, egyenletek és számok, de a mögötte létező anyag csak részecske lehet !!!!

Mezők nem léteznek.
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.25 19:30:34 © (300)
És miből áll egy mező ? Mondjuk az elektromágneses mező? Elektrókból meg mágnesekből?
Előzmény: Aurora502 (294)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.18 10:49:02 © (275)
Attól, hogy jön egy újabb, átfogóbb modell, a korábbi fogalomhasználatot nem szokás betiltani, max. tudni, hogy mögöttük valami más van.

A fogalomhasználatot nem, az elnevezés lehet erős kölcsönhatás, mint mondtam az a fajta külön erő kölcsönhatás szűnik meg amit most feltételezel.

Abban lesz változás amikor felsorolod az alapvető kölcsönhatás fajtákat, abból nem lesz 4-féle hanem csak kevesebb. Mert az erős kölcsönhatás és az elektromos kölcsönhatás ugyanaz lesz.

(Az atommag összetartásában mágneses erők is résztvesznek, ami a gravitonokhoz köthető)
Előzmény: vrobee (271)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.17 20:42:42 © (270)

Hogy mi van mögötte, vissza lehet-e vezetni már ismert dolgokra, az egy másik kérdés.

 

Hát nyilván erről beszélek, nincs külön kölcsönhatás ami erős, hanem ez ugyanaz a kölcsönhatás mint az elektromos, csak közelről, közvetlen közelről hat egymásra a pozitív és a negatív töltésrészecske, a kétfajta tórusz rendezetten egymás mellett pörög az atommagban és nem "bolygónyi" távolságban, mint például a héjelektronok esetében.

 

Elektron van a magban de ..az eredeti elképzelések szerint ez ellentmond a megfigyeléseknek.

 

Véleményed szerint melyek azok a megfigyelések aminek ellentmond? Annális inkább, hogy az atommag képes elektront felvenni vagy más izotópok könnyedén adnak le elektront a magból.

 

A graviton-töltésrészecske-leves NEM tartalmazza a kvarkokat, szakadj már le róla ez egy másik modell, itt nincsenek kvarkok.

 

Ha a magban lévő elektron úgy csinál mintha lenne erős kölcsönhatás akkor semmi de SEMMI jogod továbbra is feltételezni a különálló erős kölcsönhatást mintha misem történt volna.

 

Csak akkor tarthatod meg az erős kölcsönhatást, ha a magban lévő elektron NEM TUD ÚGY TENNI mintha erős kölcsönhatás lenne.

 

fefe nem muszáj ezt olvasnod ha felzaklatod magad.

Előzmény: vrobee (268)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.17 19:01:55 © (267)

..viszont ellentmond a többi feltételezéssel..

 

Biztos lehetsz benne, hogy ellentmond mondjuk a graviton - töltésrészecske leves feltételezésnek ? Amikor ezt vélhetően senki meg nem fontolta és még csak meg sem fontolhatta, mivel én találtam ki ?

 

Az erős kölcsönhatást nem ismerjük, igen. Mert nincs is olyan. Elektron van a magban, ez a töltések közötti közelség okozza az erős kölcsönhatásnak gondolt erőt. Megfontolta ezt már valaki? Vélhetően nem, mert ezt én találtam ki.

 

Aurora kérlek mellőzzük a határozatlansági relt, az nem tud megtiltani semmit.

 

Az új elmélet tartalmazni fogja a kvarkok koncepcióját ? Nem fogja, mert kvarkok nincsenek.

 

Erős kölcsönhatás kiszabadulása ? Igen, például amikor elektron kiszabadul vagy beszabadul a magba.

 

A folyadékot nem értem, mi viselkedik folyadékként, az erős kölcsönhatás ?

Előzmény: vrobee (266)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.15 13:24:23 © (264)
A megsértés megkísérlése helyett megkisérelhetted volna a választ 258-ra, mindannyiunk örömére..
Előzmény: vrobee (263)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.15 10:57:46 © (262)
Istennek kell lennie. E egy nagyon iszonyitott elmélet.

Tündéreknek kell lennie. Emegy agyon viszonyitott elemet.

Léleknek kell lennie. Ezegy vagyon bizonyitott emelet.

Manóknak kell lennie. Hiszen mankók is léteznek. Bankokis.

Szellemeknek is kell lennie. Szenteknek is kell ennie. Hiszen szellentek.. ecetrá
Előzmény: Aurora502 (261)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.14 16:31:29 © (260)
Nem állitottak elő. Ha előállítottak valamit akkor az nem kvarkgluon volt. Ugyanaz a probléma mint a Higgs bozonnal, nem lehet tudni mit állítottak elő, de könnyű ráfogni, hogy az a plazma amit felmelegítettek az kvarggluon. Azzal a felkiáltással, hogy az atommag úgyis ebből áll, akkor a plazma is csak kvargluon lehet.

Csakhogy az atommag sem kvarkokból van meg enyv sincs benne, így aztán a plazmában sem lesz belőle egy darab sem. Az valami más volt, talán csi. Vagy mondjuk töltésrészecske gravitonlekvárral.

De csak azért, hogy maradjon meg valami a kvarkokból is. Lekvark.
Előzmény: Aurora502 (258)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.12 13:14:34 © (255)
Csak a vákuumvárhatóértékét látom, ami 250 GeV-nek kell lennie..

Az jó, mert 250 GeV-nél nincs semmi. Ha ennyinél kellett volna lennie a Higgs bozonynak akkor le is zárhatjuk a vitát, Higgs bizony nem létezik.
Előzmény: Aurora502 (254)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.12 10:47:55 © (252)
- A bucka nem magyarázható a standard...., hogy statisztikus ingadozás legyen a bucka.

Ez már jobban hangzik, bucka, hupli, zaj, de nem csúcs. Semmilyen egyértelmű csúcsot nem sikerült kimutatni a teljes energiatartományt felölelő vizsgálatokban.


Aurora, miért nem ott keresték ahol már előre kiszámították a tömeget ?
Előzmény: vrobee (251)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.09 18:22:26 © (246)
.. a nyomokat ott találták, ahol (kizárásos alapon) a Higgs-bozont várták..

Ez szörnyű lódítás, nem tudták, hogy hol keressék. Először végignyálazták a TELJES energiatartományt nullától 480 GeV és nem találtak semmit, a végére maradt a 120 GeV körüli szűk tartomány. Erre azt állítod, hogy pont ide várták a Higgs bozontot.

Tehát kizárásos alapon már sehol máshol nem lehetett csak a végére maradt 114-128 GeV közötti tartomány. Borzasztó elfogultság erre azt mondani, hogy pont itt várták a Higgas bozont.

Ha itt várták, akkor minek kellett először mindenhol máshol végignyálazni, ott ahol nem várták ?

Az eddigi infók alapján a szinte semekkora jel lehetne akár a graviton is. Vagy töltésrészecske. Vagy bármi más, mondjuk pránya 99.99%-ban. Miért pont Higgs mozdony?
Előzmény: _Fefe__ (245)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.09 11:48:41 © (243)
Köszönöm robee, mondjuk inkább, hogy a szóbanforgó hepehupát akármi is okozhatta, ennek a valószínűsége 100%, a tisztánlátás végett ez nem csúcs hanem a háttérzajból csaknem semennyire kiemelkedő zavar, fefe ezt véli csaknem biztos Higgs részecskének.

A Te véleményed sokkal megfontoltabb, örülök, hogy nem nekem kell fejtegetnem azt, hogy egy picinyke kiemelkedés az NEM egyenlő a Higgs bozonnal, már csak azért is mert az átvizsgált energiatartományban sehol nem találtak egy épkézláb csúcsot amit rá lehetne fogni a Higgs részecskére. Még akkor is bajos lenne ha találtak volna egy vagy több valódi csúcsot valahol, mert a csúcs az nem Higgs bozon. Az legfeljebb a létezésének a LEHETŐSÉGE !!

De nem találtak csúcsot és ez sokkal inkább kizárja a lehetőséget, mintsem bizonyítaná.


Aurora, nem kell léteznie a Higgs bozonnak és ha nemlétezik, akkor legfeljebb kidobhatod a Standard modelledet, de semmiképpen sem kötelező, hogy létezzen.
Előzmény: vrobee (242)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.08 21:29:25 © (238)
Valóban? Van esélye, hogy megtalálják? Magyarul nem találták meg.

Teszerinted van esélye ha keresik, de számos kutató azt állítja, hogy nem találtak semmit, a Higgs bozonra csak olyan jeleket lehetne ráfogni ami csaknem semennyire nem emelkedik ki a háttérzajból, ezzel nem dicsekednék.

Szeintem meg nincs esélye semekkora sem, mert az elképzelt Higgs részecskének nincs szerepe a tömeg előugrásában, a Higgs részecskével történő magyarázat egy tévedés. 100 %-ban.
Előzmény: _Fefe__ (237)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.08 11:24:42 © (236)
..hogy a különböző tóruszaiállapotaid..

Ezek nem tóruszállapotok, hanem különböző tóruszok, az egyik balmenetes a másik jobbmenetes töltéssel rendelkezik. Ezeknek (ha létezik mind a két féle fajta) lehetnek különböző állapotaik bizonyos szűk határok között.

..ha figyelembe vesszük, hogy a Higgs-mező tömeget generál az elektronnak..

Ne vegyük figyelembe, a tóruszmodellben nincsenek Higgs részecskék, és tudomásom szerint ezeket a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült kimutani.

Higgs bozonok nem léteznek, ezáltal Higgs mező meg végképpen nem létezhet.
Előzmény: Aurora502 (235)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.07 17:22:56 © (234)
A tóruszaid képében az annak felelne meg, hogy jobbra vagy balra forognak..

A tóruszok mindegy, hogy forognak vagy sem, attól nem lesznek polarizáltak.
A tóruszokban a töltésnek lehetne kétfajta polarizáltsága, a töltés spirál alakban kering a központi graviton karika körül és ennek lehet egy balmenetes spirál vagy egy jobbmenetes spirál alakja. Azt nem tudom, hogy létezik-e mind a kettő féle alak, szerinted van kétféle elektron ?
Előzmény: Aurora502 (233)
Astrojan válasz | megnéz 2012.02.06 19:16:16 © (232)
az elektron jobbcsavaros meg balcsavaros komponense..

Ezt úgy érted, hogy az elektron nem elemi részecske? Már ha több komponense van..
Előzmény: Aurora502 (231)
Astrojan válasz | megnéz 2012.01.30 12:17:10 © (220)
Micsoda? Az enzimek később jöttek létre mint az élet?

Az élethez fehérjék kellenek, aminosavakból soha nem lesz élet fehérjék nélkül, eltévesztetted a házszámot.
Előzmény: Creativus (219)
Astrojan válasz | megnéz 2012.01.27 03:33:21 © (206)

..az elektrogyenge kölcsönhatás által biztosított előny a folyamat ideje alatt miképpen erősödik fel oly módon, hogy például a 20 aminosav.. szinte teljesen átment D-ből L formába..

 

http://www.termeszetvilaga.hu/tv99/tv9902/marko.html

 

Azért ne keverjük az aminosavakat ide, mert az élő szervezetbe beépülő L aminosavakat enzimek válogatják ki és már olyan fehérjéket eszünk amik eleve L aminosavakat tartalmaznak, D aminosavak normálisan nem épülnek be, felszívódásuk is lassúbb. Egyes bacillusok tartalmazhatnak D aminosavakat is, ugyanis a fejlettebb szervezetek nincsenek felkészülve (jól) ezek lebontására és ez a bacillusnak kényelmes. Kis mennyiségben meg mindenhol előfordulhatnak D aminosavak.

Előzmény: Aurora502 (205)
Astrojan válasz | megnéz 2012.01.11 20:46:40 © (202)
Meg.
Előzmény: vrobee (201)
Astrojan válasz | megnéz 2012.01.11 17:46:59 © (200)
Mivel lehet magyarázni az anyag hullámtermészetét?

Amivel a fény hullámtermészetét is. A fény (foton) alapvetően részecske, 4 elemi részecske építi fel. Ezek egymás körüli keringése okozza a hullámtermészetet miközben ezek négyen fénysebességgel mozognak egy irányban, ld fotonmodell. A 4 részecske egymáshoz viszonyított helyzete okozza az egyszer elektromos majd negyedhullámhosszal később a foton mágneses tulajdonságát.

Mivel a barionos anyag fotonból keletkezhet a foton kettéhasadásával (párkeltés), ezért a foton két fele szintén hullámtulajdonságokat mutat úgy a proton mint az elektron is, mert a töltés keringése a graviton-fél körül megmarad a tóruszban is ami hullámjelleget ad az összetett stabil részecskéknek (proton elektron, antiproton pozitron, ezek a stabil részecskék).

Nincs az elméletedben a határozatlansági reláció beépítve..

Persze, hogy nincs, mert annak semmi értelme nincs, megérthetnéd végre, hogy az csak a megfigyelésre vonatkozik, a természetben nincs ilyen, ezért nincs a modellben.
Előzmény: Aurora502 (192)
Astrojan válasz | megnéz 2012.01.03 02:32:01 © (190)

A spinon és holon csak olyan elektronból jött létre, ami nagyon erős kölcsönhatás alatt volt.. Természetesen, magától miért esne szét amikor az elektron normálisan egy stabil részecske, annyira, hogy a tudós világ elemi részecskének véli.


Két féldisznó is csak nagyon erős kölcsönhatásra jön létre és mégsem mondod, hogy az eredetije kvázidisznó volt vagy kváziféldisznók jöttek létre az egész disznóból..


Vagy az LHC -ben szerinted nincsenek erős kölcsönhatás alatt az ütköző részecskék? Kétféle mércével mérsz.


..de a Standard modell a kísérletekkel összhangban van. A kisérletekkel a tóruszmodell is összhangban van, csak az elcseszett értelmezésekkel nincs összhangban természetesen.


..a modelledben a tóruszokat milyen erőhatások hozzák létre? Ezek nem örvények ! A tóruszban egy graviton-fél kering ami egy energiarészecske. A graviton körül közben egy töltésrészecske spirálozik / kering. Ezek okozzák maguk az erőt.


Az egyik elektromos erőt okoz (ez az elektromos töltésrészecske, nyilván), míg a graviton a mágneses erőért felel.


A (holo)graviton alkotórészei (tehát a két fél-graviton) körbe mennek. Ha a két ellentétes polaritású graviton-fél összekapcsolódik, akkor tökéletesen kiegyenlítik egymás kalimpálását, ezért a holograviton már egyenesen megy, nagyon gyorsan.


Mezők nem léteznek, ezek hatását ne várd mert a mezőket ezek a részecskék építik fel, ezen hatások összességét érzékeled mezőként. Tehát nem a mezők okoznak erőket, hanem az elemi részecskék okozzák a mezőnek nevezett fikciókat.

Előzmény: Aurora502 (185)
Astrojan válasz | megnéz 2012.01.02 22:48:47 © (186)

a standard modell konkrét, ellenőrizhető jóslatokat ad. a tóruszmodell...? Hjahh, itt van például a Higgs bozon amiről konkrét jóslatot tesz a tóruszmodell. Az ellenőrzése folyamatban van horribilis összegeket beleölve millió fizikus haszonélvezetére.


A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy Higgs bozonok nem léteznek, kár keresni.


Ahogy elnézem az eltelt egy év alatt nem valami sikeres a keresgélés mert csak a háttérrel küzdenek annak ellenére, hogy már a teljes LHC energiatartományt végignyálazták.


A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy neutronok nincsenek, a neutronnak vélt részecske mindig egy proton-elektron részecske páros. Ellenőrizhető, hagyd szabadon a neutront és meglátod mire bomlik


A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy kvarkok nincsenek.


A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy gluonok nincsenek, az atommagban magelektronok vannak, ezek ragasztanak nem az enyv.


A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy az elektronok nem elemi részecskék, hanem kettő alkotórészből épülnek fel, ellenőrzésére lásd holon-spinon részecskepáros.


A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy a protonok kettő és nem három alkotórészből épülnek fel.


A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy a protonok nem bomlanak b+ módon, a mag által befogott elektron és a kilökött pozitron fotonból származik.


Számtalan más dolgot is megjósol a tóruszmodell, de nem gondolom, hogy neked azt érdemes lenne felsorolnom.

Előzmény: vrobee (181)
Astrojan válasz | megnéz 2012.01.02 01:56:19 © (180)

A kölcsönhatás alapvetően megváltoztatja a részecskék tulajdonságát. Igen, ezért a holon elemi részecske valamint a spinon elemi részecske tulajdonságai együttműködve egymással, egymással kölcsönhatva egy alapvetően más tulajdonságot mutató új részecskét hoz létre, ez lesz az elektron.


De így van ez máshol is, pl az atomok együttműködve totálisan más tulajdonságú molekulákat hoznak létre, vagy a csillagok együttműködve teljesen más tulajdonságú galaxisokat hoznak létre, stb.


A szabad proton a Standard modell szerint ...bizonyos atommagban pozitív béta bomlással elbomolhat. Akkor a Standard modell úgy ahogy van hülyeség, mert a proton nem bomlik el b+ bomlással !


A b+ bomlásnál foton bomlik el párkeltéssel, ahol a keletkező elektront fogja be az atommag és az elektron szintén keletkező párja, a pozitron pedig kisugárzódik.


Letehetnél már arról, hogy folyton a hivatalos állásponttal (= egy másik modellel) cáfolod a tóruszmodellt.


A standard modell szerint úgy van, a tóruszmodell szerint meg így.

Előzmény: Aurora502 (176)