Keresés

Iszolda

A társaság, találkozók, elveszett topikok, és a Fórum történelme

Van alternatívája a Nagy Bummnak?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Van alternatívája a Nagy Bummnak?)
Astrojan 2014.12.05 17:44:07 Creative Commons License 2080

Astrojan nem alapított vallást és nem jövendölt. Csupán az Univerzum egyik lehetséges vég-elméletét vázolta fel.

 

Kösz, ez egyeseket rettenetesen zavar, de nem baj, végülis ő az egyik leghűségesebb olvasóm.

 

Nem csillagkapu és nem téridő anomália, mert ezek nincsenek. A téridőre vagy annak görbeségére alapított eszmefuttatások minden alapot nélkülöznek, beleértve a relativitáselméletet is.

 

A relativitáselmélet egy elmélet, benne van a nevében is, nem több. A természettudományok legalaptalanabb elképzelése, melyszerint a nemlétező téridő görbül és ez a nemlétező görbület okozza a gravitáció jelenségét, felelős a hihetetlenül erős gravitációs erőért, amit aztán valahogy le is kéne tagadni, mivelhogy a relativista álláspont szerint a gravitáció nem is erő.

 

Hanem egy nemlétező téridő nemlétező görbülete.

 

De sajnálatos, a gravitációt más okozza: gravitonok (ezek léteznek, legfeljebb nem látjuk őket).

Előzmény: rhemaáb (2077)
Astrojan 2014.11.30 17:26:13 Creative Commons License 2075

az universum vége egyetlen mega fekete lyuk, míg a kezdete egy nagy fehér lyuk avagy Nagy Bumm.

 

Így van, jó gondolat, az Univerzum ciklusos, pontosan ez történik. Amikor egy (csak egyetlenegy!) fekete lyuk elég naggyá válik akkor ez megszalad, az Univerzumot a fénysebesség milliószorosával terjedő gravitációs sugárzás besöpri ebbe a megszaladó fekete lyukba. Galaxisokat, clustereket, csillagokat, mindent.

 

Olyasmi mint amikor nem leszedegeted a terített asztalt az ebéd végén, hanem lerántod az abroszt a terítékkel együtt.

 

A vég hirtelen lesz, előjel nélkül. Azért nem lesz előjel, mert a fénynél sokkal gyorsabbak ezek az események.

 

Persze kis fehér lyukak nincsenek és a fekete lyukak nem görbítik meg a téridőt mert téridő nincs. A matematikai fogalmak nem léteznek a természetben, ezért nem tudnak meggörbülni.

Előzmény: rhénai (2074)
Astrojan 2014.11.13 12:27:43 Creative Commons License 2071

A tudat egy számítógép program, a programozás születéstől (de inkább még az előtt) kezdődik.

 

Most mit mondasz egy számítógép programra ami fut? Csak az a fajta számítógép tudja értelmezni amire megírták. Értelmezni, ez fontos. Elektronok rohangálnak egy bizonyos ritmusban és ezt a gép képes értelmezni. Ha csak az órajelet elállítod, egy nagy zagyvaság lesz belőle. Programnak nevezed ezt a zagyvaságot vagy fizikailag létezőnek véled ? Ez csak elektronok mozgása bizonyos rend szerint vagy anélkül.

 

Nem tekintheted fizikailag létezőnek a tudatot, mert ez is csak egy program, ami fut. Fut addig amíg "ki nem leheled lelked" de ez csak egy allegória, nincs benned fizikailag létező lélek, a halálozással csupán leáll a program futása.

 

Ha a számítógépet kikapcsolod akkor az sem leheli ki a lelkét, csak leáll ez a hallatlanul finoman szabályozott, futó rendszer amit mi programnak nevezünk, gondolkodó lények esetén pedig tudatnak.

 

A szervetlen, fizikai világban csak kettő féle energiarészecske létezik, tömegük nincs. Ezek ketten építenek fel minden más összetettebb részecskét, normálisnak tekintett anyagot, élettelen és élő rendszereket. A fogalmakat meg mi alkotjuk. Mindet.

Előzmény: dave6847 (2070)
Astrojan 2014.11.12 10:21:46 Creative Commons License 2069

A szingularitás matematikai fogalom, a gravitációt (rosszul) leíró egyenletekből következik. A szingularitás egy matematikai pont, ahol az egyenletek által leírni vélt tulajdonságok a végtelenbe tartanak és a szingularitásban végtelenné válnak.

 

A matematikai pont pedig feltétlenül azonosítható a semmivel.

 

Semmilyen körülmények között nem állíthatod, hogy a matematikai pont fizikai tulajdonságokkal rendelkezik.

 

Hogy lenne neki kiterjedése (definíció szerint nincs), tömege, impulzusa, színe, szaga vagy akár hőmérséklete. Nincs neki.

Előzmény: rhéma (2066)
Astrojan 2014.11.11 15:56:05 Creative Commons License 2055

Igen, ez valóban alternatívája a Nagy Bummnak, ez ugyanis a nagy bummok sorozata. Az indiaiak nyilván tudtak valamit, de ezt Bungóknak egyáltalán nem szükséges olvasgatni amikor ott van a Blikk vagy a Story.

 

És igazából senki más nem állítja, hogy a Világegyetem a semmiből keletkezett, egyedül a fizikusok, ám erre nagyon büszkék. A szingularitás ugyanis egy kiterjedés nélküli matematikai pont, amibe nem fér bele az anyagi világ. Lehet nem mondják ki szó szerint, hogy a "semmiből keletkezett" de azt igen, hogy szingularitásból keletkezett. A kettő pedig ekvivalens egymással, mert a matematikai pont definíció szerint semmi, fizikai értelemben nulla.

 

Igen, jól értettél és kösz hogy beszélgetsz velem a Nagy Bummról a Nagy Bumm című topikban.

Előzmény: dave6847 (2053)
Astrojan 2014.11.11 11:34:14 Creative Commons License 2052
Előzmény: rhéma (2051)
Astrojan 2014.11.10 18:50:51 Creative Commons License 2050

Becslés. De hadd kérdezzek vissza, bár pofátlanságnak tűnhet:

 

mitől olyan biztos, hogy van egyáltalán téridő? Ahhoz képest, hogy még csak nem is részecske (még csak részecske sem, hanem matematikai definíció) elég bátran ráépítettetek egy kártyavárat, ami végtelen nagy hibával közelíti a tapasztalt világot.

 

Minden részecske hipotetikus. A protonnal igen sok kisérletet tudunk összefüggésbe hozni, az elektronnal is. De elemi részecskének képzelni az elektront aminek spinje van, az már elég otromba dolog (bátor?). Elemi részecskének (vagy ami még ennél is rosszabb, hullámnak) vélni a fotont aminek spinje van, bátor, nem?

 

Neutrínókat már nehezebb kimutatni, néha ráfogják valamire: talán ez lehetett az.

 

Higgs bozontot már igen nagy erőkkel keresték egy ideig, gyorsan adtunk is érte egy Nobelt, de az nem az volt, ezt kár volt keresni, nincs ilyen.

 

De a gravitont már kimutatták, az elektron kettéhasításával bújik elő, a neve spinon.

 

(nem tudják, hogy ő a graviton, talán többet kellene kérdezni..)

Előzmény: Biga Cubensis (2049)
Astrojan 2014.11.10 18:04:15 Creative Commons License 2048

A fekete lyuk gondolom nem kérdés, a fehér lyuk viszont ugyanolyan fizikai realitás annak ellenére, hogy ennek csak késői következményeit láthatjuk, nem kisérletezhetünk vele és csak egyszer fordult elő a mi Univerzumunk történetében. Van ennek külön neve is, BB.

 

A fekete lyukak akkor válnak fehér lyukká amikor összeolvadnak. Nem ketten vagy hárman, hanem mindannyian. Ez az összeroskadás egyszerre, hirtelen történik meg a gravitonok sebességével, ami c2.

 

Sok ilyen BB lehetett már, a Világegyetem ciklusos. Nem is értem, hogyan képzelhetett Einstein Hawking ésatöbbi akkora baromságot, hogy a Világegyetem a semmiből keletkezett (= matematikai pontból), arról nembeszélve, hogy az általunk definiált téridőről is azt képzelik, az az Ősrobbanással keletkezett (= BB).

 

Az a fajta fehér lyuk amit most keresgélhetnél, olyan nincs. Viszont a féregnek van lyuka, csak azon vélhetőleg nem akarsz utazni, az nem az a lyuk. Csillagkapu, időkapu, időutazás a jövőbe, múltba, ilyen nem létezik.

 

A csillagok között lehet utazni, a gravitonok sebességével, ez jó nagy, a z reticuli olyan 10 perc.

Előzmény: rhéma (2046)

Legyenek vasárnap zárva a boltok!
(Fórum » Politika, közélet » Aktuálpolitika » Legyenek vasárnap zárva a boltok!)
Astrojan 2014.11.09 12:08:26 Creative Commons License 4359

Vasárnap?  És a szombat? Minek az a sok bót. Elég lenne szerdán bevásárolni a birkáknak.

 

Reggel fél tizenegytől negyed háromig. És akkor együtt lehetne a család egész héten.

 

A kórházak is elég ha csak szerdán vannak nyitva. Rendőrök? Khmmm. Tűzoltók? Jaj, ez bajos, de csak ha ég a ház. Mozi, étterem, villamos? Csak szerdán. Vonat? Templom ??


Van alternatívája a Nagy Bummnak?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Van alternatívája a Nagy Bummnak?)
Astrojan 2014.11.06 12:21:23 Creative Commons License 2024

De miért tegyünk fel ilyen hülyeséget? Ha nincs tér, akkor nem tudod tágítani.

 

A fénynél nagyobb sebességű utazás viszont létezik, ezt nyugodtan felteheted. A gravitonok sebessége c2, ezzel a sebességgel lehet utazni (= határsebesség). Nem sért semmit, gyorsan mész és kész. Hogy mit látsz ilyenkor vagy mit látnak azok akik éppen téged néznek az más kérdés, a fizikásak ezen lovagolnak, hogy mit látnak. Nem mindegy?

 

Nincs fénysebesség korlát. Gravitonsebesség korlát van, ennél gyorsabban nem tudsz utazni ami kb 1Mc (becslés).

Előzmény: Neowe (2021)
Astrojan 2014.11.06 09:25:24 Creative Commons License 2019

lokálisan csak c lesz az, de hozzáadódik a tér tágulásának a sebessége?

 

Ne viccelj már, ahhoz, hogy ilyesmi csak eszedbe jusson, léteznie kellene térnek, sőt téridőnek.

 

Létezik ilyen objektum a Világegyetemben? Nem, mert ez egy matematikai konstrukció, egy kitalálás.  Vagy kimutatta már valaki, kisérletileg? Nem tudok róla. Nagyon hasznos dolog ez a fogalom, csak nem létezik a valóságban.

 

Ennélfogva NEM TUD TÁGULNI. Nem adódhat hozzá semmihez, téves az erre épülő fizika.

 

ha igazából fénysebesség felett mozogna, akkor hogyan látnánk/észlelnénk egyáltalán, a fotonok el sem érnének a szemünkig, nem?

 

Szerintem nem, a fénykibocsátó objektum bárminemű sebessége nem akadályozza a fotonok mozgását, azok majd egyszer ideérnek. Amint a foton levált a fénylő objektumról, a foton függetlenné válik az őt kibocsátó tárgytól és c sebességgel jön felénk.

Előzmény: Biga Cubensis (2015)
Astrojan 2014.11.05 22:37:02 Creative Commons License 2013

Kétféle fénysebesség-túllépésről van szó, az egyik a blazárok jet-je,

ami képes 8 hónap alatt kb 10 fényévvel arrább menni. Ebben az esetben teljesen mindegy milyen irányban halad a Jet, mert ha nem felénk jön hanem merőleges irányban, akkor ment tízszeres fénysebességgel. Ha viszont felénk jön, akkor ennél sokkal gyorsabban kell jönnie, hogy a merőleges irányban is megtegye a 10 fényév utat.

 

A másik a távoli kvazárok távolodása, ez a redshiftből adódik, pl 53w002 radiogalaxy távolodási sebessége 717314 km/sec, vagy a PG 1115+080 kvazár távolodási sebessége 520293 km/sec.

 

Kicsit több mint a c. Ja, tudom, a NASA hazudik..

Előzmény: Neowe (2009)
Astrojan 2014.11.05 09:58:10 Creative Commons License 1991

Jó, de nekik 3+2 az nem 5.

 

Különben a robbanás a gravitonok sebességével történt, ami kb 1 millió c. Így felfúvódás nem volt, a tágulás azóta lassul. A gyorsuló tágulásért ugyan Nobelt adtak, dehát tévedtek.

Előzmény: Neowe (1990)
Astrojan 2014.11.01 19:37:24 Creative Commons License 1941

Kekeckedés. Érted ezt a két szót: newtoni modellben ?

 

a mágneses mező löki egymás felé a testeket. Így igaz, rudi kekeckedik vagy csak szereti a konzervet. Fogalma nincs mi a mágnesség de már olvasott róla a wikipédiában.

 

De hogy ez miként működik, arról egyelőre nem sok fogalmunk van.

 

Így igaz, a gravitáció működési mechanizmusáról semmi elképzelésünk sincs. De hogy is lehetne, amikor a fizikus urak vonzóerőnek vagy ami még sokkal rosszabb téridő görbeségnek képzelik a gravitációt. Az igazi probléma az, hogyan lehetséges, hogy a gravitonok 1044 Newton erőt képesek kifejteni a közönséges anyagra.

Előzmény: srudolf1 (1939)
Astrojan 2014.11.01 17:03:37 Creative Commons License 1935

Amikor kanyarodik a busz, akkor mi húzza oldalra a testedet.. (Semmi nem húzza.)

 

A tehetetlenségi erő, ami éppen az ellenkezője amit ezzel bizonyítani vélsz. A gravitációs erő fordított irányban hat, a kör középpontja irányában, a Nap körül keringő Földet a gravitációs erő a Nap irányába nyomja.

 

Mivel a tested és a busz között kicsi a gravitációs erő, ezért ha kanyarodik a busz, a tested megtartja (igyekszik megtartani) egyenes vonalú egyenletes sebességű mozgását. És semmi nem húzza a testedet oldalra.

 

 

srudolf: Az áltrel szerint közeledik, csak nagyon-nagyon lassan. Hoppá, akkor mégiscsak fékeződik a Föld?

Előzmény: Bign (1933)
Astrojan 2014.11.01 15:45:35 Creative Commons License 1931

Igen, így van. Külső energia nélkül nem tud "összeesni", külső nyomóerőt kell befektetni.

 

Neked is felteszem a kérdést: mi lehet az ami húzza a Holdat a Föld felé, egy madzag, rugó vagy gumiszál? Vonósugár vagy vonóhorog ? Esetleg a nemlétező tér nemlétező görbülete?

 

A biciklipumpa is csak akkor melegszik fel ha nyomod, külső erőt/energiát fektetsz be. Ha nem nyomod soha nem melegszik fel.

 

Nincsenek vonzóerők. Minden vonzóerőnek látszó tárgy nyomóerők eredője.

Előzmény: Bign (1930)
Astrojan 2014.10.31 18:43:54 Creative Commons License 1928

Nem forrásai és nem hatnak úgy. Vonzóerők nincsenek. A középpont felé csak úgy tudnak törekedni, ha nyomod. Szerinted mi lehet az ami húzza a Holdat a Föld felé, egy madzag, rugó vagy gumiszál?

 

A Föld generál egy erőt, igen. De mi az ami közvetíti ezt az erőt a légüres térben a Holdig ??????

 

Elmegy ez a közvetítő valami a Holdig, aztán visszahúzza a Holdat. De nem ám akármerre hanem pontosan a Föld felé. Tudja hol van a Föld és pontosan arra húzza visszafele, pedig a Föld közben elég nagy sebességgel iszkol előle.

 

A térgörbítésről ne is beszéljünk mert az nem erő. Így nem is nyomhat.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1927)
Astrojan 2014.10.31 11:02:06 Creative Commons License 1926

Gratulálok. Nyomás kell hozzá.

 

Nyomás kell hozzá és NEM vonzás.

Nyomás kell hozzá és NEM térgörbítés.

 

Csak a külső energiabefektetéstől tud felhevülni a csillag. Ha belülről vesz el energiát akkor a rendszer lehűl.

 

A térgörbítés meg nem szolgáltat energiát, mert a térgörbítős gravitáció nem fejt ki erőt, kac kac.

Előzmény: srudolf1 (1925)
Astrojan 2014.10.30 20:10:48 Creative Commons License 1917

Jó, ezt értem, Te az áltrelről írtál. Ezekszerint akkor visszavonod 1906 2. pontban tett állításodat, miszerint: A gravitáció csak vonzóerőt fejt ki.

 

Mert nem fejt ki vonzóerőt? (És azt nem kérdeztem Tőled, hogy számszerint mekkora erőt fejt ki, de ha még sohasem olvastad volna, a gravitáció 1.21x1044 newton nyomóerőt fejt ki. Mi nem tetszik ebben a számszerű eredményben? Halálpontos, ezerszeresen ellenőrzött jóslat.)

 

 

Bign: A vonzóra van válasz. Ok, megosztanád velünk?

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1914)
Astrojan 2014.10.30 18:57:37 Creative Commons License 1912

Most tényleg ezt válaszoltad arra, hogy megkérdőjeleztem a kizárólagos vonzógravitáció létezését?

(A gravitáció csak vonzóerőt fejt ki.)

 

Hogy kerül ide a térgörbítés tenzorr amikor a térgörbítős modellben a gravitáció nem is erő?

 

Azt magyarázd el miért csak vonzó ERŐ -t fejt ki a gravitáció, mint állítottad a 2. pontban.

 

 

A többiekhez egy kérés: valaki magyarázza el legyen szíves bignumnak (1904), hogyan működik a nyomó gravitáció. Nekem nem megy.

 

 

Bnum:

Vonzó gravitáció esetén, a forgás miért csökkenti a gravitáció hatását?

Térgörbítős gravitáció esetén, a forgás miért csökkenti a gravitáció hatását?

 

ezekre tudod a választ? Akkor légyszíves mondd el nekem is.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1910)
Astrojan 2014.10.30 16:17:51 Creative Commons License 1907

2. A gravitáció csak vonzóerőt fejt ki.

 

Ezt honnan veszed? A pápa mondta be a HírTV-ben vagy mi a szösz? Megtennéd, hogy erre valamiféle bizonyságot adsz, esetleg közleményt?

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1906)
Astrojan 2014.10.30 11:05:47 Creative Commons License 1900

Szerintem félreérted bignumot, nekem nem úgy tűnik, hogy az elektron + protoncsillagok létét kérdőjelezi, hanem azt a képzelgő őrültséget, hogy az elektromos kölcsönhatás erejének 1/1040 részével össze lehet roppantani egy csillagot.

 

Nem is lehet, de mivel a gravitáció nyomóereje NEM ilyen kicsi, hanem 1.2x1044 newton, ezért aztán megfelelően nagy tömegű csillag esetén ez a nyomóerő mindent elsöprően létrehozza a neutroncsillagot. A fekete lyukban is neutroncsillag van, csak tömörebb "kristályban".

Előzmény: Tuarego (1897)
Astrojan 2014.10.28 18:08:16 Creative Commons License 1883

Nem kell ilyen erőt legyőznie a gravitációnak.

 

Dehogynem kell, azt kell csak igazán legyőzni. Amikor a gravitáció belepréseli a protonokat az elektronokba, akkor nyeri a versenyt a gravitációs nyomóerő. Nem erőlteti meg magát, mert a gravitonok nyomóereje 1044 newton.

 

Ez az erő persze csak akkor látszik, amikor az egyik oldalról leárnyékolódik a gravitonsugárzás, nevezetesen egy nagytömegű (és nagysűrűségű) csillag az "alulról" keresztülhaladó gravitonokat leárnyékolja és így szabadon érvényesülhet a befelé ható nyomóerő.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1880)
Astrojan 2014.10.28 11:12:59 Creative Commons License 1872

a fekete lyuk belseje már nem koordinátázható, az csupán egy szingularitásként jelenik meg.

 

De nem jelenik meg szingularitásként. Csak a relativisták képzeletében jelenik meg szingularitásként, a relelm nem írja le helyesen a fekete lyukat.

 

Az eseményhorizont az a képzeletbeli felszín ahol a kifelé tartó fénysugarat éppen c sebességgel fújja befelé a "gravitonszél", ezáltal a fény nem közeledik hozzánk. Nem az idő áll meg hanem a fény "áll" az eseményhorizonton. Ha kijjebb indul a fény, akkor lassan kimászik a gravitációs gödörből és szép lassan c fénysebességre gyorsul. Mire ideér a sebessége (majdnem) c lesz.

 

A fekete lyuk középpontjában nem lehet nagyobb a nyomás mint amit a gravitonok 1044 newton nyomóereje okoz. A gravitációs gyorsulás meg nulla a középpontban, tehát szingularitás nem létezik.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1871)
Astrojan 2014.10.28 10:06:47 Creative Commons License 1870

Na látod, éppen ezért teljesen rossz a megközelítés. Senki nem olvassa amit írok?

 

A fekete lyukban triviálisan nem lehet szingularitás, mert a Föld középpontjában nulla a gravitációs erő.

 

A Nap középpontjában is nulla a gravitációs erő.

 

A csillagok középpontjában is nulla a gravitációs erő és a gravitációs gyorsulás.

 

Minden tömegközéppontban nulla a gravitációs erő (a saját tömeg okozta gravitációs hatásra gondolok, ne zavarjuk bele a többi csillagászati objektum hatását)

 

Ebből következően egetverő tévedés azt képzelni, hogy egy fekete lyuk középpontja szingularitáshoz tartana, ez csak és kizárólag a relativitáselmélet mániája, tévedése, butasága.

 

A térgörbítés elmélete nyilvánvalóan rossz és végtelen nagy hibával írja le az anyagi világot.

 

Egészen pontosan ez a helyzet.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1864)
Astrojan 2014.10.27 16:31:37 Creative Commons License 1847

Ezért inkább azt nehéz megmagyarázni, miért nem esnek bele az elektronok a magba.

 

Azért nem esnek bele a magba az elektronok, mert az atommag külső felszíne negatív töltésű.

 

A protonok (= protontóruszok) egy elektrontóruszokból álló nanocsőben helyezkednek el. Az elektrontóruszok átmérője kb háromszorosa a protontóruszokénak, így az atommagot egy negatív töltésfelhő borítja. Ez a felhő nem engedi a héjelektronokat beleesni a magba, pl. Be9.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1844)

Mi az idő definícója?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi az idő definícója?)
Astrojan 2014.10.18 08:20 Creative Commons License 6994

De te csak hajtogatod, hogy száz éve megmondta valaki, aki semmit nem értett a világból, hogy márpedig az nem lehet, kigyulladna a Föld..

Előzmény: jogértelmező (6991)
Astrojan 2014.10.17 23:11 Creative Commons License 6984

Na figyelj lata. Ha üres a kapu, akkor miért nem jó neked pl a nyomó gravitáció, amikor az nem vezet akkora hülyeségre mint a relelm nemlétező térgörbítése, amely szingularitáshoz vezet?

 

Valószínűleg nem is érted miért és úgylehet nem is olvastad 6969-et.

 

A nyomó gravitáció határt szab a fekete lyuk központi nyomásának (ami nem lehet nagyobb mint 1044 Newton, ami a gravitonok nyomóereje), a gravitációs erő meg amúgy sem nőhet a végtelenbe mert a szingularitás helyén éppen nulla a gravitációs erő. Nem pedig végtelen, ahogy a relelmből következne, amely

 

éppen végtelen nagyságrenddel különbözik a tapasztalattól.

 

Magad is állítod 6939-ben: A mezőket is anyagnak (folytonos eloszlású anyagnak) tekinti a tudomány, minden szempontból. Hát ez a mező a DVAG, gravitonsugárzás.

 

Hogy nem sikerült még kimutatni a gravitációért felelős gravitonokat vagy a DVAG gravitonsugárzást (= gravitonpárok) az nem határoz, mert a téridőt sem sikerült eddig kimutatni kisérletileg.

 

A kettő között a különbség, hogy a téridő kisérleti kimutatása nyilvánvalóan nem is várható soha.

A gravitont meg már kimutatták (= spinon).

 

De ti csak hajtogatjátok, hogy száz éve megmondta valaki, aki semmit nem értett a világból, hogy márpedig az nem lehet, kigyulladna a Föld..

Előzmény: Szelki Lata (6982)
Astrojan 2014.10.17 21:01 Creative Commons License 6969

Ez egy az egyben így van. Lata bár szereti terjeszteni az általa biztosnak vélt forrásból származó, általa megérteni vélt információmorzsákat amiket tudni vél, de saját bevallása szerint is nem él belőle. De ezt nyilván nem véli érteni, mert különben nem karattyolt volna vissza.

 

Mert kisérletekre meg matekra ÉS a saját elképzelésükre (teória, hipotézis, elmélet) alapítják a tudományukat, csak ez maradt ki, az ÉS.

 

Jó példa a higgs bozont. Képesek voltak dollármilliárdokat beleölni a protonütköztetőbe, mert szegény Péter azt képzelte, hogy majd az ad tömeget az anyagnak. Aztán azóta is majdnem megvan.

 

Vagy akár az einsteini téridőgörbítős gravitáció elképzelés, ami ugyan nem vezet sehova, legfeljebb ahhoz a marhasághoz, hogy a fekete lyuk közepe felé egyre nagyobb a gravitáció (= görbület), szingularitással küszködve, amikor egy test középpontjában nyilvánvalóan nulla a gravitációs erő.

Előzmény: Bign (6965)
Astrojan 2014.10.17 19:47 Creative Commons License 6963

az ismert részecskék között is vannak olyanok, amelyek között nincs kölcsönhatás: pl. az elektron és a gluonok között..

 

Ez tudod csak azért van, mert gluonok nincsenek. Az atommagban elektronok ragasztják össze a protonokat, nincsen benne enyv. Na persze nem is tudta kimutatni senki ezt az enyvet, hasonlóan a kvarkokhoz, olyat sem látott még senki.

 

A mágnességért meg a graviton felel (elsődlegesen).

Előzmény: Creativus (6959)
Astrojan 2014.10.17 14:24 Creative Commons License 6954
Szabad a gazda, aki tudja, ossza meg velünk. Viccelsz? Ha érdekelne reagáltál volna 6926-ra. Mert ez az anyag: graviton energiarészecske és elektromos töltés energiarészecske.

Semmi más nincs csak ez a kettő elemi részecske. Nincsenek mezők vagy virtuális részecskék.

Ezek ketten építenek fel minden létezőt amit anyagnak nevezhetünk, atomokat sugárzásokat, fotont, pozitront. Mindenféle "elemi részecskének" kikiáltott százféle részecskét és a mezőnek titulált jelenségeket. Ezek ketten az anyag, tekintheted definíciónak ha úgy tetszik.

Ja, hogy ezt nem olvastad elég sok közleményben? Akkor várnod kell néhány száz évet..
Előzmény: protag0ras (6951)
Astrojan 2014.10.16 21:15 Creative Commons License 6940

Tetszik az anyagfogalomhoz való hozzáállásod de ehhez szükségtelen a dégyé idézet.

 

..gerjesztett Higgs-mező is az anyag egyik fajtája lenne, ha létezne ilyen. De nem létezik.

 

Ja, hogy Nobelt adtak érte? Hát jól elcseszték. Pedig már majdnem megvolt a 49 pi mega 6 gamma megaszigmával.

Előzmény: Yorg365 (6938)
Astrojan 2014.10.16 11:46 Creative Commons License 6926

Aki nem tekinti anyagnak az anyag építőköveit az nagyon szerény képességűnek tűnik.

 

Az anyagot kétféle energiarészecske építi fel, az elektron, a proton és a foton is ezekből épül fel.

 

Az elemi részecskéknek tömege nincs, de az anyag nem a tömeggel egyenlő, a tömeg csak járulékos tulajdonság, akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak, mint pl az elektronban.

 

A fotonban is van ilyen körözés, ezért értelmezhető tömege, csak közben az egész foton rendszer gyorsan megy és nem tudjuk rátenni a mérlegre, hogy a súlyát megmérjük egy marék fotonnak.

Előzmény: Tuarego (6925)
Astrojan 2014.10.15 18:34 Creative Commons License 6907
Hagyjad, nem kell mindenre ráugrani. Túléltük már itt a sósmiket is pedig az igazán kemény dió volt. Úgy értem szellemileg.
Előzmény: Tuarego (6906)
Astrojan 2014.10.15 14:51 Creative Commons License 6901
Miben terjed a fény?

Semmi esetre sem térben, mert tér nincs. Teljesen egyetértek veled a mező tekintetében, mert a mezőnek van fizikai (anyagi) tartalma, a térnek nincs mert az matematikai fogalom.

Így azt mondhatjuk, hogy valamiféle mezőben terjed a fény, de ez félrevezető.

A Világegyetemet (ami a mi Univerzumunk) és azon túl is a végtelenbe nyúlóan a gravitációs mező tölti ki, ami gravitonpárokból áll.

Fény akkor keletkezik, ha a gravitonpárok töltéspárokat kötnek meg. Így a fény az amikor a gravitációs mező gravitonjai töltéseket szállítanak.

A gravitációs mező tömegek közelében inhomogén, ezt éljük meg mi, emberek gravitációs hatásként.
Előzmény: Tuarego (6876)
Astrojan 2014.10.11 13:05 Creative Commons License 6658

Sehogy.

Előzmény: Tuarego (6657)
Astrojan 2014.10.11 10:23 Creative Commons License 6656

a palástján éppen 80m hosszú festéknyom marad..

 

Elméletben. Miből képzeled, hogy ezt nem érti: Elméletben. Egy elcseszett elméletben, ahol összezagyválják a tárgy hosszát a mozgás közben mérhető, összevissza LÁTSZÓ, időadatokból kiszámolgatott, virtuális hosszadatokkal.

Előzmény: genetta_genetta (6655)
Astrojan 2014.10.10 22:09 Creative Commons License 6646

Légy szíves ne vitasd hogy ez hossz vagy nem hossz, a fizikusok ezt nevezik hossznak és kész.

 

Miért ne vitathatná? A fizikusok egy hülyeséget neveznek hossznak, ami nem a tárgy hossza, hanem egy szubjektív, megfigyelőfüggő adat.

Pontosan a fizikusiak azok akik kutyának nevezik a tyúkot. Hiába van ezer fizikus aki kutyának hívja a tyúkot, mert van másik hétmilliárd normális aki a kutyát kutyának hívja.

A mozgó hossz nem objektív mérőszám, mert attól függ ki, hogyan méri.

Előzmény: mmormota (6616)
Astrojan 2014.10.01 23:32 Creative Commons License 6455

Mindkét mozgó labor megméri ugyanannak a fényjelnek a sebességét..

 

Mikor mértek ilyet? Magadtól is rájöhetnél, sohasem. A képzeleted rabja vagy.

Előzmény: mmormota (6449)
Astrojan 2014.10.01 22:15 Creative Commons License 6436

hagyjátok már ezt a "kicsinek látszik" hülyeséget!

 

Miért hagyjuk ezt a hülyeséget? A kérdés az, ha kicsinek látod, akkor tényleg kicsi lett ott fenn hülyeség, vagy csak látszólag kicsi. Változik -e a hossza ha kicsinek látod.

 

Analóg módon a kisebbnek látszó bot esetéhez. Ha gyorsan megy a bot akkor kisebbnek látszik.

 

És ha tízen mind máshonnan nézik, akkor tízféle hossza lesz a repülőnek hülyeség, vagy csak egy. Egy repülőnek a hosszát különben nem órával szokás mérni. Az Andromeda galaxis hosszát sem órával mérik.

 

Szöget mérnek, amely szög alatt az objektum két kiválasztott pontja látszik. Távolságot becsülnek hozzá, mert tudják, hogy ki kell számolni a látszó méretből a valódi méretet.

 

 

mormota 6434: amit meg mozgásban mérnek azt elnevezik "mozgóhossznak" akkor boldogabb lennél?!

 

Igen. Mert a mozgóhossz attól függ honnan nézed, megfigyelőfüggő, szubjektív adat. A valódi hosszát akkor kapod meg ha visszaszámolsz, a valódi hossza nem változik meg.

Előzmény: emp (6431)
Astrojan 2014.10.01 21:27 Creative Commons License 6429

Mire jönne rá? Talán arra, hogy ha a repülő kicsinek látszik ott fenn, akkor az kicsi ???

 

Mert a repülő mérete relatív a mormotametafizikában?

Előzmény: mmormota (6427)
Astrojan 2014.09.28 21:48 Creative Commons License 6313

Az idõ egy általunk alkotott fogalom.

 

Na végre, ez jó és lényeges. Nem kell keresni/kutatni az idő tulajdonságait mert az idő nem létezik. Az időt kitaláltuk, definiáltuk, megalkottuk a fogalmat és ezt a fogalmat mi, emberek ruházzuk fel nekünk tetsző tulajdonságokkal. Szeretünk valamiféle rendet tenni az események halmazában, hasznos ez a fogalom.

 

De kitalálni, hogy az idő az ősrobbanással keletkezett, egetverő baromság.

 

A tér dettó.

Előzmény: mmormota (6162)
Astrojan 2014.09.10 22:50 Creative Commons License 5978

Számolni lehet vele a LÁTSZÓ világot !.. Innen így látom onnan úgy látom.

Előzmény: Tuarego (5976)
Astrojan 2014.09.10 21:30 Creative Commons License 5967

Nincs olyan óra, amely közvetlenül az időt mérné.

 

De van. Az idő egy definíció és pillanatnyilag az USNO kb 50 atomórája méri az időt definíció szerint. Pontosan úgy van ahogy mondod, valójában bizonyos fizikai események periodikus változásait számolgatják.

 

Nem lehet, hanem biztosan nincs idő. Sem tér. Sem térhőmérsékleti időentalpia. Nomeg természetesen téridő sincs. Ilyen, meg hasonló fogalmakat definiálhatunk ha hasznosnak véljük de a természetben csak mozgó anyag van. Fogalmak nincsenek.

Előzmény: Tuarego (5958)
Astrojan 2014.09.10 20:55 Creative Commons License 5955

itt olyat, hogy a fény nem c-vel megy, nem is tudom, ki mer állítani :)

 

Én. Az eseményhorizonton pl a fény kifelé 0c-vel, befelé 2c-vel halad :)

Előzmény: Tuarego (5954)
Astrojan 2014.09.10 12:10 Creative Commons License 5903

mi a pontos oka annak, hogy az egyik lesz öregebb és nem a másik?

 

Semmi oka nincs, az ok csupán matematikai hókuszpókusz. Itt már többen is belátták, hogy Természetesen nem kell hozzá hogy valami változzon a rúdban.

 

Fizikailag semmi sem változik a rúdban, így az órában sem. A tömeg sem változik, hazugság az egész. Mire visszahozod az órát (ikret) természetesen egyforma öregek lesznek. Ezért kell visszahozni, mert menetközben másmilyennek látszik.

 

A sajátidejüket hasonlítod össze miután visszahoztad őket, az pedig nem változtatta a járás ütemét. Meg a hosszát sem.

Előzmény: protag0ras (5900)
Astrojan 2014.09.09 16:13 Creative Commons License 5824

A 2009 júl 22-i Napfogyatkozásra gondolsz? Jó, hogy előszedted, sajnos csak az előkészületekről van némi információm, az eredményekről még nem hallottam, lehet kínaiul van.

Előzmény: protag0ras (5798)
Astrojan 2014.09.08 21:50 Creative Commons License 5795

Hát pont arról. Az a sajátidő amit együttmozgóként látsz megváltozik-e attól, hogy az órát elviszed sétálni. Mivel azt írtad nem az órákra van hatással a (hozzánk mért) sebesség, ebből nyilvánvalóan következik, hogy a sajátidőre nincs hatással, ha mozgatod az órát.

 

A külső megfigyelő mérésére van hatással, minden külső megfigyelő különféleképpen látja/méri, ezt hívják szubjektív megfigyelésnek, attól függ honnan nézed.

 

De az objektív kettyegés, a sajátidő nem változik, az mindig egyforma járású, természetesen, mert az órákra nincs hatással a hozzánk mért sebesség, Te írtad.

 

S, mire visszahozod az órát és itt lesz megint az asztalon, össze is tudod hasonlítani a két óra sajátidejét, mint ahogy mormota is írta 5786, hiszen

 

a mutatott értékeket hasonlítja össze, ami per definíció megegyezik az órák sajátidejével.

 

Nincs rá kisérlet mormota, pontosan tudod, hogy nem hiszem el azt a néhány rossz/hazug kisérletet amire felvágsz és teljes magabiztossággal hivatkozol. És nyilván nem is igaz.

Előzmény: emp (5791)
Astrojan 2014.09.08 19:20 Creative Commons License 5790

..a két találkozás között kevesebb saját ideje telt el mint a helyben maradottnak.

 

az órákra nincs hatással a sebesség de azért mégiscsak hatással van rá a sebesség.

 

Ebben maradhatunk mókuska?

Előzmény: mmormota (5788)
Astrojan 2014.09.08 17:33 Creative Commons License 5787

Na végre, akkor tovább mehetünk.

 

az órákra nincs hatással a sebesség

 

tehát a sebesség befolyásolja az óra sajátidejét vagy sem ? Nem a látszó idejét ami mindig más és más a megfigyelők mozgási és elmeállapotától függően hanem a sajátidejét amire a sebesség immár többek szerint nincs hatással. Mint ahogy a bot valódi, fizikai hosszára sincs hatással.

 

Akkor szerinted? 15758..

Előzmény: mmormota (5786)
Astrojan 2014.09.08 15:27 Creative Commons License 5785

Értem, bár ezt nem kérdeztem. Akkor az órák sajátidejét hasonlítod össze vagy valami mást ??

 

1, Igen, a sajátidejüket hasonlítom össze.

2, Nem, nem a sajátidejüket hasonlítom össze.

 

Megtennéd, hogy a kérdésre válaszolsz? 1 vagy 2 ?

Előzmény: takacs.ferenc.bp (5784)
Astrojan 2014.09.08 11:19 Creative Commons License 5783

Azt kérdeztem, hogy amikor szinkronizálod az órákat (könnyítésül, vekkereket 1 másodperces tűréshatárral amik itt vannak előtted az asztalon és veled együttmozgók) akkor

 

az órák sajátidejét hasonlítod össze vagy valami mást ??

Előzmény: takacs.ferenc.bp (5782)
Astrojan 2014.09.08 10:56 Creative Commons License 5781

Lehetetlen szinkronizálni az órákat??? Ne bomolj.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (5780)
Astrojan 2014.09.08 10:27 Creative Commons License 5779

Felejtsd már el a technikai részleteket, ne beszélj félre. A kérdés ez:

 

Az órák sajátidejét hasonlítod össze vagy valami mást ??

Előzmény: takacs.ferenc.bp (5778)
Astrojan 2014.09.08 09:36 Creative Commons License 5777

Kedves Feri, tudom, én magyarázok félre. Az órák közel vannak egymáshoz amennyire csak lehet (= előtted vannak egy asztalon). Ettől az égitestek egyforma távolságban vannak és hozzád képest nem mozognak, az órák veled együttmozgók és minden óra méri a saját idejét. Nem a szinkronizálás technikai praktikája érdekel, a kérdés a lehető legyegyszerűbb:

 

Az órák sajátidejét hasonlítod össze vagy valami mást ??

Előzmény: takacs.ferenc.bp (5776)
Astrojan 2014.09.06 10:35 Creative Commons License 5773

az órákra nincs hatással a sebesség

 

Na, hogy értsed is amit már magad is tudsz csak nem hiszed, némi kisegítő mentőkérdés.

 

Itt van az asztalon előtted két óra (jó, legyen inkább 50), szinkronizálod őket.

 

Az órák sajátidejét hasonlítod össze vagy valami mást ??

Előzmény: takacs.ferenc.bp (5764)
Astrojan 2014.09.03 21:55 Creative Commons License 5771

nem az órákra van hatással a (hozzánk mért) sebesség..

 

Jól van, ha az órákra nincs hatással a sebesség, akkor visszahozzuk az órát és ugyanannyit mutat mint a földön maradt (előzőleg egyformán beállított) etalon óra.

 

Nem ülhetsz két lovon egyszerre. :) És piszkosul nem érdekel, menet közben mit látsz az órákon.

Előzmény: emp (5770)
Astrojan 2014.09.03 20:01 Creative Commons License 5769

ha történne valami (az órákkal, bottal, tömeggel), akkor nem is arról beszélnénk, hogy az idő relatív, hanem lenne esetleg egy topik a "Sebesség hatása az órákra" címmel.

 

Azt akarod mondani, hogy a sebességnek nincs hatása az órákra?

 

Az egész relativista bagazsé éveken keresztül hülyeségeket tanított nekünk? Hogy a GPS óra látszó ütem-eltérései nem valóságosak?

 

És a Chou Alu metronómja a valóságban nem változtatja a kattogási ütemét attól, hogy lassan megy? Csupán menetközben másként látszik az ütem? És a Hafele Keating is hazudott?

 

Jó. Jó nagy bajban vagytok.

Előzmény: emp (5767)
Astrojan 2014.09.1 09:30 Creative Commons License 5763

.. this fun "experiment" was to measure.. plot show the clocks aren't perfect (even these excellent atomic clocks vary randomly at ten nanosecond level..

 

Ezt a kisértetet találtad hozni a relatintásításelmélet bizonyítására? Amikor TF már megmondta a tutit, semmi sem történik az órákkal? Meg a bottal. A dgy megmondta a tutit, semmi sem történik a tömeggel? Lassan itt is mindenki beletörődik, a bottal nem történik semmi relatimisztikus.

 

A Mt Rainieren hideg van, más a légnyomás, zötykölődnek az órák az úton satöbbi. De legalább visszavitték az órákat.

Előzmény: muallim (5759)
Astrojan 2014.08.31 17.52 Creative Commons License 5758

A specrel sehol sem állítja, hogy a relativisztikus rövidülés tényleges fizikai elváltozás lenne..

 

Fijúg, akkor mi a francot vitáztatok velem annyit lassan egy évtizede, ha a botrövidülés látszólagos és valójában/objektíven, a valóságban a bottal nem történik semmi, nem rövidül meg.

 

Nyilván az idődilatáció sem történik meg a valóságban, hiszen a hosszkontrakciót is csak órajelekkel lehet kimérni, de akkor az is csak látszólagos. Így a GPS óra járása nem változik meg repülés közben.

 

Hányszor is mondtam már el, hogy le kell hozni egy (sok) GPS órát ??

Előzmény: takacs.ferenc.bp (5753)
Astrojan 2014.08.27 15:48 Creative Commons License 5620

Természetesen nem kell hozzá hogy valami változzon a rúdban.

 

Akkor hogy a francba gondolod, hogy a GPS óra változik, He ???

Előzmény: mmormota (5617)
Astrojan 2014.08.27 13:23 Creative Commons License 5602

Lacikám, szégyellsz?

 

 

TF 5600: egymáshoz képest mozgó óráknál mindig a másik az, amelyik lassabban jár.

 

Mind a két óra lassabban jár, röhögnöm kell, már ne is haragudj. Érteni véled egyáltalán amit leírsz?

 

Ne legyen semmiféle visszafordulás, már írtam ezt 4824-ben: csak egyenletes sebességű utazás. Akkor (ilyen esetben) szerinted már nem is létezik idődilatáció meg ikerparadoxon ????????????

 

Persze, hogy nem, hiszen az egész csak látszólagos hókuszpók. Magad is megírtad már többször, az órákkal objektíven, a valóságban nem történik semmi. Csak szubjektíven.

Előzmény: Tuarego (5597)
Astrojan 2014.08.27 12:26 Creative Commons License 5598

Na, akkor a kisérletező ember olyan atomokat rakott össze, amik nem léteznek környezetünkben.

Hány olyan gépezet, elektronika van ami magától nem született volna meg..

 

Semmi köze az anyag egymáshoz való elrendeződésének az anyag keletkezéséhez. Az atomok összeállásával, bomlásával nem keletkezik anyag és nem szűnik meg. Az anyag nem vész el csak átalakul. Az anyag semmi más csak kétféle elemi részecske. Ezek nem semmisülnek meg és nem keletkeznek.

 

Nem sántít.

Előzmény: muallim (5593)
Astrojan 2014.08.26 23:01 Creative Commons License 5534

Szerintem jók a kérdések, a NED (Nasa Extragalactic Database) pl listázza a galaxisok relatív sebességét a CMBR -hez viszonyítva is, ami elég jó viszonyítási alapnak tűnik.

 

Aztán persze kiszámolja a heliocenterhez képest, a galaxiscenterhez képest vagy a VirgoA -hoz képest is.

Előzmény: protag0ras (5528)
Astrojan 2014.08.26 22:19 Creative Commons License 5523

Világos előttem ezek után, hogy az idő, amit a "múlt-jelen-jövő"-ből származtatunk csak az emberi agy, intelligencia szüleménye. A "folyamatok", az idő telése stb. mind csak illúzió, az idő csak a jelent, a most állapotainak sorozatát ..jelenti.

 

Ebben az őrültekházában jó olvasni értelmes hsz-t, Laci Te kivétel vagy, proxi is jófelé tapogat..

 

Ti meg kis bogaraim, ügyeljetek az egészségetekre, nehogy megüssön benneteket a buta. :)

Előzmény: muallim (5513)
Astrojan 2014.08.26 22:02 Creative Commons License 5519

..ne is próbálkozz azzal, hogy mmormota agyába képezed magad. Nem fog menni. Bolond lukból bolond szél fúj.

 

Szegény mormota, hát már őt is kikezded ? :))

Előzmény: Szelki Lata (5508)
Astrojan 2014.08.26 20:46 Creative Commons License 5506

Akkor jó, aggódtam, hogy úgy értette az "objektíven"-t, hogy szubjektíven, de így rendben van:

 

a GPS órákkal a valóságban/objektíven nem történik semmi, szubjektíven meg annyiféle mérési eredményt kapunk ahányféle mozgásállapotú megfigyelő vizslatja. Messziről.

 

Szerintem ebben maradhatunk, még akkor is ha nem érted.

Előzmény: mmormota (5505)
Astrojan 2014.08.26 19:44 Creative Commons License 5499

Na mormota, mit szólsz 5492 -höz?? Lata bár biztos nem így értette ahogy mondta, de ezt írta:

 

Már hogyan történhetne a GPS órákkal bármi is "objektíven" ?? :)))))

 

Véreztessétek csak ki egymást :)

Astrojan 2014.08.26 11:04 Creative Commons License 5488

A tudósoknak nincsenek arra vonatkozó vizsgálati eredményeik, hogy konkrétan azok a müonok, amiket a felszínen regisztráltak, pontosan milyen magasságban keletkeztek, tehát mekkora utat futottak be. Erre csak feltevéseik és statisztikai becsléseik vannak.

 

Úgy van. Rossz a becslés.

 

 

TF 5487: kösz a válaszodat, ilyen körülmények között ez már önmagában is nagy bátorság.

 

..az anyag csupán valami alig észrevehető fodrozódás a téridő tengerében.

 

Nem, sajnos. Az általunk hétköznapinak tartott anyag csupán némi "fodrozódás" az általunk félreértett és bizonyos értelemben nehezen kimutatható sugárzásban.

 

Nem téridő, hanem nagyon nagy áthatolóképességű sugárzás "tenger" (= DVAG).

Előzmény: Tuarego (5479)
Astrojan 2014.08.25 16:51 Creative Commons License 5452

Tisztességesen válaszoltál, ezért nem akarlak megbántani, de elkerülhetetlenül annak fogod érezni.

 

Pont a béna kell legyen a példaképed? Azt sem tudja mi a nyomó gravitáció. Ha tudná (és értené) nem írna ilyen hülyeségeket.

 

..a világról tehetünk olyan kijelentést, hogy létezik, létezik tőlünk függetlenül. Igen.

 

Olyat viszont csak gyengeelméjűek tehetnek, hogy az anyagi világ nem létezik, esetleg nem létezik tőlünk függetlenül. És ha meghalunk vagy kihalunk, attól az anyagi világ NEM szűnik meg létezni.

 

Csak az anyagnak lehet fizikai szerkezete, igen. A továbbiakban viszont hatalmas tévedés azt hinni vagy képzelni, hogy az anyagot a téridő foglalja magába. Fordítva ülsz a lovon és nem tudsz szabadulni a sztereotípiáidtól (= a két utolsó bekezdés, téves a logikád)

 

Ugyanis az anyagi világ létezik, létrehozza a gondolkodni próbáló Ferit, aki megalkotja (jó, megtanulja) azt a rengeteg fogalmat amit nagy örömmel használunk a saját boldogulásunkra.

 

Létrehozza a tér fogalmat, ami nagyon hasznos a tájékozódáshoz, aztán ha már nagyon okos akkor létrehozza (kitalálja) a téridő fogalmat, amivel futtában is megpróbálhatja leírni az eseményeket.

 

A tér NEM keletkezhetett az Ősrobbanással, mert az egy (emberi) definíció, ráadásul az anyag sem keletkezett az ősrobbanással, mert az anyag nem keletkezik, nem vész el csak átalakul.

 

És igen, majdnem jó: a ..téridőt (mint fogalmat) is mi magunk ruházzuk fel tulajdonságokkal, szerkezettel, igen. Csak az apró szépséghiba: a téridő nem létezik fizikailag. Ebben tévedsz.

 

A téridőt kitaláltuk, ugyanúgy mint a sinusfüggvényt, a paralelogrammát vagy a számokat.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (5451)
Astrojan 2014.08.25 10:35 Creative Commons License 5450

..a térgörbületet leíró tenzorok, mind-mind kivétel nélkül a téridő fizikai szerkezetére vonatkoznak, tehát arra, hogy a téridőben levő objektumok, töltések, tömegek, sugárzások, gravitációs hullámok mi módon kerülnek kapcsolatba a szomszédos téridő pontokkal..

 

Kivétel nélkül hatalmas tévedésben vagy, sajnálatos így keverni a matematikai fogalmakat a létező anyagi világgal, mert a tenzorok NEM a térgörbületet írják le hanem az anyagi objektumok (látszó) viselkedését, a téridőnek NINCS fizikai szerkezete, fizikai szerkezete csak az anyagnak lehet.

 

A téridőnek csak matematikai szerkezete lehet, lévén matematikai konstrukció.

 

Téridő nem létezik, a téridő fogalom egy emberi alkotás.

Az anyagi világ létezik, az anyag NEM emberi alkotás.

 

A kettőt azért mosod össze, hogy legalizálhasd a nemlétező téridőt. Enélkül nem tudsz görbíteni vagy felfújni és az Ősrobbanást valódi robbanásnak kellene tekintened. Csak akkor át kellene lépned a fénysebesség-korlátot ami számodra tabu.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (5449)
Astrojan 2014.08.24 18:49 Creative Commons License 5412

Jó, akkor tehát a rakétás iker lesi a földi tesóját, a földi tesó az ő számára

 

1. gyorsabban öregszik vagy

2. lassabban öregszik szerinted?

 

A 3. verzió az enyém, az neked tilos: egyformán öregszenek.

 

4. nem öregszenek  :)))

Előzmény: Szelki Lata (5410)
Astrojan 2014.08.24 18:08 Creative Commons License 5402

Akkor erre tessék a csomót kötni tanár urak, mielőtt teleedukáljátok az agyunkat mindenféle marhasággal. Ébresztő !!

Előzmény: Bign (5399)
Astrojan 2014.08.24 17:30 Creative Commons License 5398

Úgy van. Érdekes, hogy arra senki sem válaszol mit lát a rakétában ülő iker amikor vizslatja a földi tesóját. Azt látja, hogy földi tesó gyorsabban öregszik ?????????????????????????????

Előzmény: Bign (5396)
Astrojan 2014.08.24 11:59 Creative Commons License 5358

Legyártatsz néhány atomórát jó közelítéssel egyformán járóra. Egy idő múltán egy részüket felviteted az űrbe. Újabb idő múltán a maradékot is felviteted az űrbe..

 

Nocsak, gratulálok. Végre egy hsz ami nem a bigottságot akarja ráerőltetni a hitetlenekre.

 

 

Bign 5352: szégyen, hogy ilyesmivel egyáltalán foglalkozni kell "tudományosnak" minősíthető fórumon.

 

 

fuhur 5353: Ha az észlelés alklamatlan a világ megismerésére, akkor mit javasolsz? Hogyan ismerjük meg a világot?

 

Senki nem mondott ilyet (szerintem). A repülőt odafönn kicsinek észleled, de senki nem akadályoz meg, hogy kiszámold a valódi hosszát. Néhány dolgot észlelned kell hozzá, pl távolságot, mások által kitalált szögfüggvényeket, esetleg más megfigyeléseket.

 

De azt állítani, hogy a repülőgép kisebb lett odafennt, hallatlan primitívség..

Előzmény: Hazavágyó (5351)
Astrojan 2014.08.24 10:24 Creative Commons License 5349

..bizonyosan állítható, hogy a különböző helyeken levő órák nem működhetnek szinkronban.

 

A működés meg a látás két teljesen különböző dolog. Ha te másként látsz valamit nem jelenti azt, hogy az másként is létezik.

 

Legfőképpen azt nem jelenti, hogy ha ezer helyről figyelve ezerféleképpen látod ugyanazt az objektumot, akkor az ezerféleképpen működik.

 

1. Egymás mellé helyezed az órákat és szinkronizálod őket.

2. Most elviheted az óráid egy részét (= néhány órát) sétálni.

3. Visszahozod az órát és megnézed kiestek e a szinkronból.

 

De óra legyen !!!!!!!!! Óra legyen ami számlálja a ciklusokat, ne csak egy frekvencia jeladó amit távolról figyelsz meg (lásd Chou Al "órája" amit nem hoztak vissza..)

Előzmény: takacs.ferenc.bp (5340)
Astrojan 2014.08.23 16:51 © 5297

Nincs olyan szabály, hogy egyformán kellene öregedniük.

 

Röhögnöm kell. Bármire képes lennél, csak ne kelljen belátni, hogy mind a két iker lassabban öregszik. Hiszen a repülő iker is azt fogja látni, hogy a fődieper meg a fődi giliszta lassabban öregszik.

 

Oszt amikor a Főd visszatér hozzá az egyenesvonalú egyenletesen kanyargós mozgása után akkor nagyot néz: nohát, milyen fiatalos ez a fődigiliszta tesóm..

Előzmény: mmormota (5294)
Astrojan 2014.08.21 01:05 © 5193

Mi lesz az impulzusmegmaradással?

 

A graviton örökmozgó, ő a motorja az anyagi világnak. Ha állsz egy repülőajtóban akkor tekintsük az impulzusodat nullának. Ha kiugrasz akkor gyorsulsz, nő az impulzusod is. A graviton gyorsít (mert szemből -alulról- kevesebb graviton jön).

 

a graviton árnyékot ki kellene tudnunk mutatni mondjuk amikor a Hold a Nap elé kerül a Földről nézve, vagy nem?

 

De igen. Magyar mérnök mutatta ki, aki ráadásul Magyari. Napfogyatkozáskor a gravitációs erő kisebb mint amikor a két objektum egymás mellett látszik. A lakihegyi adótorony a  műszer mutatója.

 

 

Hazavágó: Az elektron nem elemi részecskének minősül, két alkotórésze körpályán mozog, tórusz felületet leírva (a graviton megy körpályán, körülötte az elektromos töltésrészecske spirálozik, mintegy spirálrugó pályán). Emiatt mutat tömeg tulajdonságot és gyorsítható, stabil részecske.

 

Stabil azért mert éppen körbezáródik benne a graviton. Ez a frekvenciától függ.

Ha a frekvencia kisebb, akkor a két alkotórész "elspirálozik".

Ha nagyobb, akkor még van 1 lehetőség egy szűkebb körpályára állni, ez a proton energiája.

 

A tömeg sebességfüggése tévedés, nem a tömeg nő meg hanem egyre nehezebben gyorsít a gyorsító erő, mert egyre nehezebben ér utol.

Előzmény: fuhur1 (5188)
Astrojan 2014.08.20 23:19 © 5186

Mondtam, hogy csak egyet, nem akarok végtelen értetlenkedő vitát. Erre egy sincs.

 

A tömeg néküli, ámde erőhatást kifejtő gravitonról?

 

Igen, posztulátum, ha nem bánod. A tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, csak akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak. Nemlétező, matematikai pontokból felépített, erőhatást kifejtő téridő nem zavar? A graviton ezzel szemben anyagi részecske, ég és föld a különbség.

 

Vagy arról az elképzelésről, hogy a graviton mindenhol jelen van..

 

Ez miért baj? Szokatlan? Az nem bűn, szokjad. A nemlétező téridő keletkezése nem zavar?

 

a tömeg (égitest) leárnyékolja

 

Igen, inkább az az érdekes, hogy milyen gyengén árnyékolódik. A Földön gyakorlatilag keresztülmegy. A nyomóerő úgy alakul ki, hogy felülről több graviton nyom mint alulról, de a különbség nagyon nagyon kicsi.

 

És az árnyékban nem keletkeznek gravitonok?

 

Nem. Gravitonok sehol sem keletkeznek, mert elemi részecskék.

 

Mert akkor az árnyékokat ügye érzékelnünk kellene, de nem detektáljuk.

 

Dehogynem, ez okozza a súlyodat, mérheted (detektálhatod) mérleggel.

 

hogyan magyarázható kisméretű (realtív kis méretről beszélek), ámde nagy tömegű égitestek nagy gravitációja.

 

Az árnyékolás tömegfüggő. Ilyen esetben közelebb kerülhetsz a tömeghez, így lesz erősebb a gravitáció a felszínen. Távolabb mindegy milyen sűrű az objektum, csak az össztömeg számít.

 

Namármost annyira vacak nem lehet a modell, nem gondolod?

 

A számítások jók, a modell nem jó (fizikailag nem létezik a téridő). A számítások a nyomó gravitáció testközeli gradiensére vonatkoznak, ezt írja le a görbülő téridő modell.

 

lifetime of free muons of 2.19703 ± 0.00004 μs

 

Na itt a probléma. Igenis azt jelenti, hogy ez egy átlag, (mint a féléletidő, ami azt jelenti, hogy a müonok fele ennyi idő alatt bomlik el), csak itt nem fele, hanem 63%-a bomlik ennyi idő alatt (= 1/e része marad meg).

 

Csak a mean -t felejtetted le. Mean lifetime. Sajnos.

Előzmény: fuhur1 (5178)
Astrojan 2014.08.20 20:23 © 5177

gravitáció mibenléte, graviton, nyomó gravitáció, ..egyetlen kiragadott szituációra jók (esetleg), de azonnal talál az ember garmadával olyan esetet, amire egyáltalán nem igaz.

 

Húha, ez érdekelne, légy szíves csak egyet tegyél ide, ne többet, hogy ne zavarodjunk össze.

Előzmény: fuhur1 (5176)
Astrojan 2014.08.19 21:18 © 5107

Ostobaságodat a pökkhendiséged pótolja. Valóban, nagyon jól megfogalmaztad.

 

Ráadásul nem is kell 600 méterre lenyúlniuk a kozmikus protonoknak, mert a müonoknak csak az átlagos szabad úthossza 600 méter. Sok van közülük ami kevesebbet tesz meg és sok van közülük ami többet. Ezek kilométereket is meg tudnak tenni. Íme az igazság.

 

Nem érzed úgy, hogy néha csendben kellene maradnod?

Előzmény: Szelki Lata (5105)
Astrojan 2014.08.19 10:59 © 5090

Az órákkal tényleg nem történik semmi. Ebben maradhatunk. A vallásod megbukott.

Előzmény: Szelki Lata (5084)
Astrojan 2014.08.18 22:19 © 5083

Igen, ideje lenne így 400 év távlatából lassacskán megérteni a relativitás elvét. Kölcsönösen lassabban jár az órájuk, igen.

 

És ez csak egyféleképpen lehetséges: ha csak látszólag járnak másképpen.

 

A valóságban meg nem történik velük semmi relativisztikus. Az iker visszajön és ugyanolyan idős lesz mint a tesója. Akár hiszitek akár nem.

 

Vissza kell hozni végre a GPS órákat.

Előzmény: Szelki Lata (5082)
Astrojan 2014.08.17 21:23 © 5076

Fogalmuk sincs. A lényeg, hogy a repülőtér kisebb lesz. De csak ha gyorsan megy. És keddre esik.

Előzmény: Bign (5075)
Astrojan 2014.08.17 13:27 © 5049

de egy fizikusnak legalább részben normálisnak kell maradnia..

 

De szép is lenne...

Előzmény: Hazavágyó (5048)
Astrojan 2014.08.17 12:15 © 5046

Nem megy össze semmi. OK, ehhez tartsd magad.

 

Egyszer el kell fogadd, hogy a gravitonsebesség a határsebesség a természetben, aztán meg kell értened, hogy a relativitás elve a látszó világra vonatkozik.

 

És igen, ha távcső szemeim lennének amivel zoomolni is tudok, akkor mindig más méretűnek láthatnám a repülőteret és ehhez még sasnak sem kell lennem.

 

Egy mikroszkóppal nézve már nagyon nagynak láthatod a repülőteret, de ettől a repülőtér

nem nő meg

könyörgöm az élő Máriához.

Előzmény: srudolf1 (5045)
Astrojan 2014.08.17 11:53 © 5044

Henrik hazudik. A követői meg tévednek. A repülőtér meg nem lesz kisebb. Röviden.

Előzmény: Platon (5042)
Astrojan 2014.08.17 09:57 © 5039

A megfigyelő inerciarendszerében ténylegesen kisebb lesz.

 

Azt a beteges dolgot akarod mondani, hogy a repülőgép inerciarendszerében a repülőtér ténylegesen, valóságosan, igaziból kisebb lesz, a repülőtér összemegy?

 

Nem azt akartad mondani inkább, hogy a repülőtér messziről nézve látszólag kisebb lesz ?

Előzmény: Platon (5034)
Astrojan 2014.08.16 19:53 © 5032

A bolygó lakók úgy látják hogy a távolodó űrhajón jár lassabban az óra, az űrhajósok meg úgy látják hogy a bolygón.

 

Erről van szó, úgy látják. Mivel mindkét óra nem járhat kölcsönösen lassabban ezért az órajárás változása csak látszólagos lehet. Fizikailag nem változik a járásuk, de bárhonnan nézed mindig mást látsz. Kiivéve ha egymás mellett állnak.

 

Hasonlóan amikor felmegy a repülő kicsinek látszik. A repülőről meg a repülőtér látszik kicsinek.

 

Azt közben egyik sem lett kisebb.

Előzmény: Platon (5003)
Astrojan 2014.08.15 22:07 © 4983

4815: Az öregedés/fiatalodás szempontjából a gyorsuló szakasz a döntő.

 

York szerint pedig döntően a gyorsulás miatt következik be a jelenség. Ezt sem írtad?

Előzmény: Yorg365 (4981)
Astrojan 2014.08.15 17:13 © 4953

Igen, nézve, és is tudom.

 

Jó indítás, jelentős előrehaladás. Már csak a kisérlet hiányzik, úgy értem hiteltérdemlő kisérlet.

 

Az állítás nagyon erős, tehát erős bizonyíték kell. Végülis csak a logikus gondolkodást kell feladni.

Előzmény: mmormota (4942)
Astrojan 2014.08.15 16:22 © 4941

Ha a visszatérő iker órája mást mutat, mint az itthon maradó óra..

 

De nem mutat mást !!!!

 

Nektek szent meggyőződésetek, hogy mást mutat, de erre nincs kisérleti alátámasztás, csak hazugság, téveszme, bigottság.

 

Ha lenne hiteltérdemlő kisérlet erre a nagyon erős állításra, akkor. De nincs !!!!!

 

Csak néhány szar kisérlet meggyőződéses mantrázása van, semmiféle fizikai alátámasztással/magyarázattal. Ezenfelül meg a másik mantra: miért kellene visszahozni az órát.?

Előzmény: takacs.ferenc.bp (4916)
Astrojan 2014.08.15 09:24 © 4906

Az, hogy az egyik iker fiatalon jön vissza az űrutazásból, a másik meg közben megöregedett, az NEM LÁTSZAT, HANEM TÉNY.

 

Honnan veszed ezt a hülyeséget ? 4819

Előzmény: Tuarego (4885)
Astrojan 2014.08.14 20:28 © 4853

Viszont nem látom, mi lenne az a fizikai hatás, ami az utazó időlassulását okozná.

Ilyet a specrel nem állít. Ilyen a specrel szerint NINCS. Igazad van.

 

Ez itt a bökkenő...

Ilyet a specrel nem állít. Ilyen a specrel szerint NINCS. Igazad van.

 

Nem olyan nehéz megérteni az ikerparadoxont. Igazad van.

 

Az, hogy ez évek, évtizedek óta nem megy valakinek, na az a bökkenő. Igazad van.

 

..csak akkor nem kellene okoskodni. Igazad van.

 

De akkor minek okoskodsz???

Előzmény: Szelki Lata (4825)
Astrojan 2014.08.14 15:44 © 4824

Már megbocsáss ez nem bökkenő. Ez egy hatalmas zakkanás hasraeséssel :))

 

De aki a gyorsulásokba mega megfordulásba akar kapaszkodni, annak írom, hogy nem kell megfordulnia.

 

Előzőleg elküld egy rakettát előre és majd az fordul vissza !!

 

Emez utazó viszi az óráját és amikor szembetalálkozik a már visszafelé jövő rakettával akkor átsugározza az óraállását és ezzel az óraállással indítja a visszafelé tartó reppülő óráját.

Előzmény: Tuarego (4823)
Astrojan 2014.08.14 12:03 © 4819

Na most, mióta pontosabban tudunk mérni, kiderült hogy az órák nem járnak egyformán.

 

Az órák soha nem járnak egyformán. De:

 

1. GPS órát soha nem hoztak vissza.

2. A Hafele Keating kisérlet egy nagy hazugság.

3. A Hafele Keating kisérlet megismétlése egy nagy hazugság, mert nem ismétlés volt: egyetlen atomórával, az óra előzetes és utólagos kontrollja nélkül, nem körbe a Föld körül és nem oda vissza két ellenkező irányban, valamint nem 15 felszállással. Sokkal rövidebb úton mint a HK kisérletben (transzatlanti járattal), feltételezve, hogy az egyetlen atomóra szállítás közben sokkal pontosabb mint amit HK-ék használtak. Közlemény nincs róla.

4. Ezenkívül egy rövidke repülőgépes körözés kisérlet volt még.

 

Tehát nem derült ki, hanem volt néhány elcseszett kisérlet aminek a fele szándékos hamisítás, a másik fele meg botrányos kisérleti tervezésű.

 

Ebben hiszel ilyen erősen ??

Előzmény: mmormota (4807)
Astrojan 2014.08.13 19:39 © 4760

..ha a fenntartózkodása alatt késést szed össze.

 

Figyelj Feri, már csak egyszer mondom el. Pont az a kérdés, összeszedi ezt a késést (sietést), vagy nem szedi össze a késést (sietést).

 

NEM ÉRDEKEL, hogy közben nézi valaki az órát vagy nem nézi. Nem érdekel, hogy bárki messziről mit illuminál össze menet közben.

 

Csak az érdekel, hogy összeszedi a késést/sietést, vagy nem szedi össze. Mert pont ez a lényeg, ha eddig nem értetted volna meg. Ezt tudod megállapítani a visszahozott órán.

 

Menet közben nem tudod megállapítani. Uff.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (4753)
Astrojan 2014.08.13 18:39 © 4750

Szerintem magad sem érted mit edukálsz itt össze: Ha az atomórát elvisszük A-ból B-be, ahol A szerint..

 

De nem érdekel A szerint, B szerint vagy gamma szerint mi történik !!!

 

Csak az érdekel, ha 1 vagy 10 év múlva az órát visszaviszed A-ba. Ekkor és csak ekkor leolvasod az órákat. Érted ezt a rövid mondatocskát ?????????

 

Ha az adott atomok lokálisan mindig ugyanolyan frekvenciájú fényeket bocsátanak ki (= mindig ugyanúgy rezegnek), mint ahogy írtad 4719-ben, akkor a leolvasott különbség 0 azaz nulla lesz, az eltérés látszólagos volt.

 

Ha lesz eltérés, vagyis a leolvasott eltérés =/= 0, akkor vagy rosszak az órák, vagy van idődilatáció (= nem látszólagos).

Előzmény: takacs.ferenc.bp (4727)
Astrojan 2014.08.13 15:27 © 4722

Az adott atomok lokálisan mindig ugyanolyan frekvenciájú fényeket bocsátanak ki..

 

Na látod, ez a beszéd, a Cs atomok is mindig ugyanolyan frekvenciával rezegnek, de ha ezt egy másmilyen helyről nézük akkor az észlelt (órajel) frekvencia változni fog.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (4719)
Astrojan 2014.08.13 12:34 © 4709

Húha, ezzel nem leszel népszerű a hívők számára.

 

Csak utólag döntheted el mennyit kettyegett az óra odafennt. Visszahozod és megnézed mennyit mutat (összehasonlítod a etalon órával, azzal ami nem repült).

 

Ha egyformák, akkor nincs idődilatáció, mert az csak látszólagos.

Ha nem egyformák akkor vagy rosszak az órák, vagy esetleg tényleg van idődilatáció.

 

(Ezért nem szabad egyetlen atomórával kisérletet csinálni..)

Előzmény: takacs.ferenc.bp (4708)
Astrojan 2014.08.13 12:08 © 4707

Te jó ég, olvastad a hsz-t amire válaszoltál? A pirosbetűst.

 

Azt kellene eldönteni, hogy az óra másképpen jár odafennt vagy csak másképpen látszik innen lentről (= a Cs gyorsabban rezeg repülés közben vagy semmi sem történik vele).

Előzmény: takacs.ferenc.bp (4706)
Astrojan 2014.08.13 11:08 © 4705

The frequency measured during that interval was ..

 

Már az első alkalommal elcseszték, szerinted visszahozták ezt az első "tesztórát" ? Nem hozták vissza. Akkor meg mi a szakramentumot bizonyítasz vele ?

 

Hogy fent másképpen látszott? Hiszen ezt nem vitatja senki.

Előzmény: mmormota (4698)
Astrojan 2014.08.12 18:22 © 4617

Mi az a jelenség, ami miatt a modern fizika alapjait kell döngetni?

 

Van Boeven. Itt van mindjárt a relelm alapja, a nemlétező térgörbület.

 

Aztán a relelm zsákutcája a szingularitás, meg az irtó kicsiny gombostű fejénél sokkal kisebb semmiből az Univerzum előpattanása a nemlétező tér felfújódásával.

 

A térgörbítős gravitációt aztán elég nehéz összegyúrni a kvantumfizikával, mert ugye a relelm letagadja, hogy a gravitáció erőhatással jár.

 

Aztán, senki sem hozott még vissza GPS órát, így aztán nem tudhatjuk történik e valami a repülő órákkal vagy ezt csak beképzeljük neki.

 

Senki sem látott még kvarkot például, de a modernizált fizika ebből építkezik, talán nincs is ilyen.

 

Gravitont meg nem keresnek, mert jó nekik a lekvárk.

 

A részecskék tulajdonságai attól függenének, hogy megfigyeli őket valaki vagy sem? Ez is nagyon gáz. Elég egyszerre ennyi?

Előzmény: fuhur1 (4610)
Astrojan 2014.08.12 17:08 © 4606

Köszönöm kimerítő elemzésedet és különösen azt, hogy sikerült egyetlen lekurvázás nélkül megtenned.

 

..gravitonjai c2 sebességgel mozognak.

 

Igen, remélem tudod mit jelöl: kb 1 millió c. Kizárt?

 

..folyton elnyelődnek, mégis mindig van belőlük, nem fogynak, nem ritkulnak.

 

A gravitonok elemi részecskék, nem keletkeznek és nem semmisülnek meg. Végtelen mennyiségben állnak rendelkezésre, mindenütt ottvannak, az Univerzumon túl is. Kis mennyiségben elnyelődnek az Univerzumban. Nem fogy csak elnyelődik, nem vész el. Képtelenség?

 

..nem is lassulnak, az elmélet szerzője szerint örökmozgók.

 

Igen, a gravitonok valóban szokatlan tulajdonságúak, de tényleg annyira szokatlan? Az elektronok spinje például lassul ? Vagy úgy pörögnek, hogy nem perdülnek? A protonnak is van.

 

Vagy a foton például lassul? Amíg bele nem ütközik valamibe, addig örökké megy. Nem veszít sebességet, energiát, frekvenciát. Vagy mégis? Húha, az nagy baj lenne nektek: a fáradó foton.. (Igaz, ez nekem is pofon lenne..)

 

Számodra ettől még fizika szaga van a fotonnak?

Előzmény: Szelki Lata (4596)
Astrojan 2014.08.12 11:04 © 4579

Aztán modellezték amit láttak..

 

Igen, így készült a relativitáselmélet. Lövésük se volt arról mi lehet a gravitáció, de még elmagyarázás és szájbarágás után sincs.

 

Na persze, hogy is lehetne, amikor a Newtoni modellel meg a kemény éterrel kiszámolták, hogy a Föld egy másodperc alatt elpárologna ha ebben a kemény éterben róná a köröket a Nap körül.

 

 

Tuarego 4546: Óriás vagy (..ilyen alapon a test hőmérsékletváltozását is értékelhetnénk távolságként, ha azt is egy diagramon ábrázolnánk..). Szerintem valami nagy elme meg is fogja csinálni. Ötödik dimenzióó...

Előzmény: mmormota (4572)
Astrojan 2014.08.11 18:48 © 4493

Viszont voltak akik kifejtették rendesen, Newtoni mechanika alapján a (nyomó gravitációs) elképzelést..

 

Nem szégyellted ezt leírni? Newtoni mechanika alapján akarod leírni a gravitonok működését?

 

Pedig arra már magad is rájöttél, hogy a kvantumrészecskék viselkedése teljesen más mint a megszokott, makrovilág tulajdonságai.

 

A gravitonok tulajdonságai, kölcsönhatása a hétköznapi anyaggal meghökkentően más mint amit megszoktunk és amit Newton leírt.

 

És akár rendesen fejted ki, akár rendetlenül, Newtoni mechanika alapján csak tévedni tudsz.

Előzmény: mmormota (4422)
Astrojan 2014.08.11 11:46 © 4476

..egy kalapács létezése sokkal kevésbé bizonyítható, mint egy kísérleti eredmény.

 

Akkor most fejbevághatlak azzal a nyomorult kalapáccsal ??

Előzmény: takacs.ferenc.bp (4475)
Astrojan 2014.08.10 21:31 © 4426

Igen, a megpörgetett giroszkópnak jelentős súlycsökkenése van. Ja, hogy aki ezt az akadémián kisérletileg bemutatta kizárták a Royal Society-ből? Így kell ezt csinálni..

Előzmény: Bign (4405)
Astrojan 2014.08.10 19:12 © 4385

Ha a gumipelenka síkját kb 90.43o -al elforgatod akkor a golyóid felcsavarodnak a térdedre.

Előzmény: őszszakál (4381)
Astrojan 2014.08.09 13:04 © 4312

Sötét anyagot se látott még senki

 

Tévedsz, én is láttam már. Meg lehet gyújtani, az elegyet durranógáznak hívják. Nagyléptékben akkor válik láthatóvá ha kilépsz a légkör fölé, a levegő atmoszférán túlra. A sötét anyag molekuláris hidrogén.

 

minden irányú nyomás nem okoz összeható erőt.

 

Már ne is haragudj, de hosszú évek alatt sem sikerült megértened a nyomó gravitáció működését. Figyelj, nem mondom el többször: a Föld elnyel némi gravitonsugárzást amikor a gravitonsugárzás keresztülmegy rajta. Tehát a Földfelszínen NEM lesz mindenirányú nyomás, mert az egyik irányból kevesebb graviton érkezik. Felülről több, alulról kicsivel kevesebb.

 

Tehát felülről egy kicsivel több graviton nyomja a testedet lefelé, mint amennyi graviton nyomja a testedet alulról felfelé. Ettől van a súlyod.

Előzmény: Bign (4307)
Astrojan 2014.08.09 11:22 © 4304

Minden anyagi részecskét, amivel közvetlenül kölcsönhatásba tudunk lépni, végtelen kiterjedésű erőtér vesz körül.

 

Igen, de nehogy félre értsd, ez NEM a részecske erőtere, valamiféle végtelenbe nyúló derengése.

 

Az erőtér a graviton tenger, ennek a kiterjedése végtelen. Ebben a hihetetlenül erős sugárzásban a részecske hatása exponenciálisan csökken a tőle mért távolsággal, ezért tőle nem túl nagy távolságban a hatása gyakorlatilag nulla lesz.

 

Semmiképpen nem állítható, hogy egy részecske hatása a végtelenbe nyúlik.

Előzmény: Bign (4302)
Astrojan 2014.08.09 09:25 © 4301

természetesen a higanyszál akkor is kitágul, ha nem figyeljük a kísérletet..

 

A tudományos gondolkodás szégyene, hogy emellett egyáltalán érvelni kell, az elfajzott idealizmus betüremkedése a tudományosnak csúfolt világba.

Előzmény: Tuarego (4298)
Astrojan 2014.08.08 19:24 © 4281

Azt kérdeztem fejbevághatlak-e egy valóságos kalapáccsal ami szerinted nemlétező.

 

Igen vagy nem ? Egyszerű kisérleti fizika.

 

Ellentétben veled aki súlyos idealista tévelygésben szenvedsz és mégis engem vádolsz filozofálással.

Ne képzeld, hogy kíváncsi vagyok a filézőfádra, csak ennyit várok: igen vagy nem.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (4273)
Astrojan 2014.08.08 17:57 © 4271

Azt kérdeztem fejbevághatlak-e egy valóságos kalapáccsal ami szerinted nemlétező.

 

Igen vagy nem ?

Előzmény: takacs.ferenc.bp (4263)
Astrojan 2014.08.08 12:15 © 4260

Az a helyzet, hogy nem léteznek fizikailag létező dolgok..

 

Én ezt szégyelltem volna leírni, de sebaj. Akkor most már fejbevághatlak egy ilyen szerinted "nemlétező" kalapáccsal, hümm ?

Előzmény: takacs.ferenc.bp (4256)
Astrojan 2014.08.08 09:41 © 4255

..célszerűbb és pontosabb egy olyan modell, amely bevezeti a téridőt fogalmát..

 

Fogalmát mormota, fogalmát !! Semmi kifogásom az ellen ha bevezetsz egy fogalmat amit mindenféle neked tetsző számításokra használsz, hiszen ezer más fogalmat is bevezettünk már.

 

De a geodetikusok nem fognak tágulni (maguktól), nem fognak felfúvódni és semmi esetre sem keletkeznek ! A geodetikusok NEM keletkeztek a Föld megszületésével vagy az Univerzum kialakulásával, ezeket célszerűen és hasznosan definiálod, úgymond létrehozod a képzeletedben.

 

Ez itt a probléma amit nem akarsz megérteni. Fizikailag létezővé avanzsálod a kitalált fogalmadat, ami aztán felfúvódik. A kitalált, fizikailag nemlétező, elméleti fogalmad (a téridő) gravitációs erőt és gyorsulást okoz neked, ez a baj.

 

A gravitációt más okozza, fizikailag létező dolog okozhat gravitációs hatást. Matematikai objektumok meg nem okozhatnak semmit.

Előzmény: mmormota (4254)
Astrojan 2014.08.07 22:49 © 4247

Nem a tér görbül hanem a fény útja. A fény nem megy a legrövidebb úton, a fény ezen a hosszabb, görbe úton megy. A graviton megy a legrövidebb úton.

 

Ha kiméred a =/= 180o -t akkor az nem háromszög és következtethetsz, hogy a fényút görbe.

 

De ettől nem lesz fizikailag létező a tér fogalom, nem tud felfújódni a tér, nem tud keletkezni.

 

A fényút görbületét nem a tér okozza, hanem ahogy Tuarego is mondta, az eltérő gravitációs potenciálok gradiense, fizikailag a különböző irányokban haladó gravitonok eltérő mennyisége.

 

Ezt fogalmazod meg a térgörbülettel, de ez a térgörbület (fogalom) nem oka a gravitációnak, hanem csak egy leírása az anyagi világ történéseinek.

 

Az anyagi világ ami működik, függetlenül attól, hogy valaki megpróbálja kitalált fogalmak segítségével leírni vagy sem.

Előzmény: mmormota (4240)
Astrojan 2014.08.07 16:17 © 4227

Sajnos itt egy óriásit tévedsz. Meg persze máshol is de maradjunk ennél:

 

1. Ha egyenes vonalakkal rajszolsz akkor valóban háromzöget kaphatsz. Ha a belső szögek összege nem 180o akkor a felrajzolt idomod NEM háromszög !!

 

2. A háromszög szögeinek mérése SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT nem jellemző a tér görbületére, mert a háromszög síkidom.

 

3. A tér nem görbülhet mert tér nincs.

 

Ami görbülhet az a fényút. Mint amikor a macskát pörgeted a farkánál fogva, akkor a macskaút is görbe lesz, de ettől a tér nem lesz görbe.

 

Vagy a bicikliszelep például görbe pályát ír le, de ettől nem lesz ott görbe a tér. Ám.

Előzmény: mmormota (4226)
Astrojan 2014.08.06 15:22:02 © 4192

Kicsit segítenék be ha nem haragszol, mert amúgy jó olvasni valami értelmes rara hangot:

 

A foton maga az anyag. A többi stimmel.

Előzmény: Tuarego (4191)
Astrojan 2014.08.06 11:01:23 © 4183

Igen, fenntartom.

 

1. A tér egy matematikai fogalom, geometriai konstrukció amelyet a gondolkodó ember hozott létre, fizikailag nem létezik.

..

5. A tér (mint fogalom, ezt ALT szövegben olvashatod) végtelen.

 

Mint ahogy egy egyenes is, definíció szerint végtelen. De ettől nem lesz fizikailag létező az egyenes, mert az egy matematikai konstrukció.

 

Tiszta agyrém egy matematikai pontokból álló konstrukciót, fizikailag létezőnek tekinteni. Hangsúlyoznám, hogy a matematikai pontok kiterjedése nulla.

 

Nem közelítően nulla, hanem teljesen nulla.

Előzmény: srudolf1 (4172)
Astrojan 2014.08.05 20:45:57 © 4169

Én alapvetőnek tartom, hogy megkülönböztessük a valódi (anyagi) létezőt a virtuális (tehát csak az agyunkban, ill. ennek másodlagos termékeiben) létezőktől.

 

Huhúú, ebből nagy baj lesz. Mert pikk pakk ott találjuk magunkat, hogy tér csak az agyunkban létező fogalom, ezáltal nem fúvódhatott fel, nem keletkezhetett az ősrobbanással sem másmilyen módon, mert a teret, időt vagy a téridőt kifejezetten mi emberek találtuk ki és definiáltuk a saját használatunkra.

 

Ha a téridő nem létezik akkor sajnálatos de nem tud görbülni és a gravitációt másvalami okozza. A kvantumgravitációs tanszéken azt rebesgetik, hogy a gravitáció kvantumocskái okozzák.

 

Nem keverendő a Schrödinger mocskáival..

Előzmény: Tuarego (4165)
Astrojan 2014.08.03 22:18:45 © 4154

Jó, rendben, szólj bátran, szívesen elmegyalázom a homályos részeket :)) Na jó, nem szívesen..

 

 

Hazavágó: szerintem jól gondolod. A mozgási energia/impulzus vagyis a becsapódáskor okozott kár sebességfüggő, a tárgyak hossza meg nem sebességfüggő. Bár ha elég magasról ejtesz le egy hazavágót akkor annak a hossza valóban változhat. A becsapódáskor.

 

És az is igaz, amíg a hazavágó elég magasan van, annak hossza kicsi. Amint a földhöz közelít, annak hossza egyre nagyobb (nak látszik).

 

Ezt felejtik el hozzátenni a fizikusak a menetközbeni hosszméréshez: kisebbnek látszik.

Előzmény: Sidereus Nuncius (4151)
Astrojan 2014.08.03 19:32:58 © 4147

Segíthetek? A mozgóhossz-mérést úgy kell elvégezni, hogy veszel egy nagy levegőt, szépen odanavigálsz melléje (= mellé állsz), fogod a collstokot és megméred milyen hosszú.

 

Most ne hidd, hogy viccelek, így kell hosszúságot mérni. Legalább egyszer de inkább néhányszor ezt meg kell tenni és ekkor megtudod milyen hosszú a tárgy (az eredményt célszerű megjegyezned).

 

Ha most arra vagy kíváncsi, milyen hosszúnak LÁTOD mozgás közben (!) a tárgyat, akkor méricskélheted mindenféle órajelekkel, hangjelekkel vagy fényjelekkel és akkor kiszámolsz valamit ami nem a tárgy hossza, hanem amit a sebes mozgás közben ebből látsz, nyilván mást és mást a sebességi állapotoktól függően.

 

De tudnod kell, hogy a tárgy hossza nem az amit a különböző sebességi állapotokban méricskélsz, mert már néhányszor megmérted a tárgy hosszát amikor odanavigáltál melléje.

 

Ha a tárgy hosszát a menetközbeni megfigyelésekből akarod megtudni, akkor vissza kell számolnod a relatív sebességek figyelembevételével és akkor megkapod a tárgy valódi hosszát (ami természetesen a nyugalmi hossznak felel meg).

 

Remélem fel tudod dolgozni..

Előzmény: Sidereus Nuncius (4145)

Csillagok közti űrutazás
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csillagok közti űrutazás)
Astrojan 2014.07.30 09:43:32 © 1164

A gravitonok nem ütköznek egymással..

 

Nem lehet kijelenteni, nem tudni hogyan működnek, csak valószínűsíthető, hogy nem ütköznek úgy mint pl a levegő molekulái egymással. A tükörképi párok kölcsönhatással vannak egymásra, mert ezek a párok stabilak és ezek okozzák a gravitációs nyomóerőt. Nem tudni hogyan, de irtózatos erővel nyomják az anyagot. Ez nem egyszerű ütközés, a makrovilágban nagyon szokatlan módon valósul meg a kölcsönhatás.

 

A gravitonpárok sebessége nagyon nagy és normálisan egyenes vonalban mozognak. A graviton elemi részecskéknek tömege nincs.

 

A tér bármely (üres) pontjába minden irányból (nyugalomban) ugyanannyi graviton érkezik és távozik, a (-) végtelenből a (+) végtelenbe. Igen.

 

Ez a szélárnyék nem kúpszerű.. De igen, kúpszerű. Az egymással szembefordított gravitációs reaktorokat tölcsérszerűen emelik ki a síkból és a hajó a tölcsér csőre felé indul el.

 

Az árnyékolt térrészben bárhol ugyanolyan hatások (gyorsulás) érik az anyagot, függetlenül az eltérítés helyétől való távolságtól. Hacsak nem ügyeskeded össze valahogy, technikai probléma. De a gondolat logikus, gratulálok.

 

Egy lencse önmagában nem koncentrál és nem árnyékol.. De ez NEM lencse. Olyasmi mint egy kúpszerű esernyő ami félremozgatja előled az esőcseppeket. És az esernyőt másodpercenként hússzor kinyitod.

 

Ha mégis sikerülne, akkor sem lehetne a gyakorlatban űrhajó mozgatására felhasználni.. Technikai probléma. Változatos alakú, a legkülönbözőbb méretű repülő tárgyak, anyahajók ugrálnak a térben, ahol a fókuszálást illeszteni kell a hajó alakjához. Nem állíthatod, hogy nem lehetséges amikor ezrével itt vannak. Engedjük már meg, hogy egy jóval fejlettebb civilizáció sokkal okosabb mint mi.

 

Még nem tudni, hogy mi történik az elnyelt gravitonokkal..

 

Az elnyelt gravitonok előszöris melegítik a testet. A Föld magja izzik, a csillagok felhevülnek és a fehér törpék sem akarnak lehűlni.

 

Mivel a gravitonok alkotják is az anyagot, ezért az elnyelt gravitonok az anyagképződésben vehetnek részt. Lehet belőle például elektron. Vagy proton.

Előzmény: togent (1163)
Astrojan 2014.07.29 19:43:37 © 1162

..a tömeg (anyag) nélküli univerzumot nagy sűrűségű graviton fluxus járja át minden irányból?

 

Igen, pontosan ezt mondom.

 

A graviton ilyen értelemben független az anyagtól?

 

Ilyen értelemben talán, de semmilyen más értelemben nem az. A graviton maga az anyag, az egyik elemi részecske. Ő építi fel az anyagot és ő mozgatja. Mozgatja a fotont és pörgeti az elektront, protont (neutron nincs, a neutron mindig egy elektrontóruszba pattintott proton tórusz), miközben alkotja is ezeket a másik elemi részecskével összefogva (ami az elektromos töltésrészecske).

 

Ezek ketten alkotják az anyagi világot, tehát a graviton az anyagi világ szerves része.

 

Úgy lehet könnyebben elképzelni, hogy a gravitonsugárzás végtelen, mindenhol van.

 

Ahol az elektromos töltések vannak, ott vannak az Univerzumok (mert ketten együtt alkotják az általunk hétköznapinak tekintett, barionos anyagot).

 

Mindkét fajta elemi részecskének van tükörpárja, így vannak négyen. Mind a négy benne van a fotonban.

 

Űrhajó: nem megritkítani kell a gravitonsugárzást hanem eltéríteni. Elfókuszálni magad elől, oldalra. Így a gyorsító hatás csak hátulról érkezik. A gyorsító hatás akkora lehet, mintha sok tízmilliárd Naptömeg nehezedne a testedre (!!), de nem érzed, mert szabadesésnek minősül.

Előzmény: togent (1161)
Astrojan 2014.07.29 13:03:01 © 1159

Jó, jó, de ne becsüld le az olvasótársakat, szerintem olyan tíz-tizenöt év múlva már megértik.

 

 

togent: ..tehát csupán a kettő különbsége érzékelhető.. Igen, ezt akarom magyarázni.

 

"Mi értelme van feltételezni, hogy nem az egészet nyeli el..?"

 

Ha az egészet elnyelné, akkor a kis testek és a nagy tömegek ugyanakkora gravitációt gerjesztenének. Mert éppen az előbb említett különbség okozza a gravitáció jelenségét.

Előzmény: Diótörő (1158)
Astrojan 2014.07.28 17:54:31 © 1155

Hát elmegy a könyvig, csak közben a könyv is elment fénysebességgel odébb.

 

Egy dolog biztos: mindenhez képest nem lehet egyforma a foton sebessége, a 109 éves fizika egy téveszme. A foton sebessége akkor = c (c a Földfelszínen vízszintesen haladó fény sebességének felel meg), ha nem fúj a gravitonszél (= tömegektől távol), ekkor és csak ekkor állandó a foton sebessége. A gravitonszél itt azt jelenti, hogy a tömegek felé több graviton érkezik, mint amennyi belőle kijön. A túloldalról belépő gravitonsugárzás jön kifelé belőle, aminek egy kicsiny része az anyagban elnyelődik.

 

Ha szembe fúj a szél akkor a foton lassúbb,

ha hátulról fúj a szél akkor a foton gyorsabban halad mint c.

 

Ha egyik irányból sokkal kevesebb graviton érkezik akkor a tárgyak, részecskék, űrhajók, mormoták sodródnak a gravitonáramlással, mármint azzal amelyik irányban több érkezik.

 

A foton sem kivétel, ugyanúgy sodródik mint az ágyúgolyó: az ágyúgolyót a Föld felé sodorja a gravitonszél. És lám, a Nap mellett elhaladó csillagfény tényleg a Nap felé sodródik.

 

Rangoon, nemhogy nem érted, hanem még arról sincs fogalmad miről beszélek, hümm, hümm.

Előzmény: mmormota (1154)
Astrojan 2014.07.28 12:54:08 © 1151

Képzelődsz.

Előzmény: Rangun (1150)
Astrojan 2014.07.28 11:46:56 © 1149

A teret nem sűrítheted be mert tér nincs. Besűrítheted a levest vagy a kajszilekvárt, de a teret nem, mert az matematikai fogalom. Besűrítheted a hidrogén atomokat vagy molekulákat bár a csillagközi térben ebből elég kevés van, de rakétával esélytelen a csillagok között utazni mert lassú.

 

A csillagközi utazásra egyedül a gravitáció alkalmas, a gravitációt ugyanis nagyon gyors részecskék okozzák amik elképzelhetetlen nagy erővel nyomják az anyagot. Ezt a sugárzást fókuszálva, magad elől eltérítve a hátad mögül érkező sugárzás azonnal akár 1 milló c sebességre gyorsítja a testedet úgy, hogy ezt észre sem veszed mert szabadesésnek felel meg.

 

Az energiaszolgáltatás egy pénzdarab méretű fémes anyag, a 115. elem.

 

 

mormota: azért nem tudsz tovább gyorsítani fotonnal egy fénysebességgel haladó űrhajót, mert a foton is csak fénysebességgel kullog utánad. Nem tudsz kilőni hátrafelé egy fotont, hogy impulzust közvetíts általa a hajódnak mert a foton nem tudja elhagyni a hajót, lévén a sebessége azonos veled.

 

A foton mindig fénysebességű, mert csak ennyit tud a DVAG sugárzásban. A foton sebessége csak akkor változik, ha a DVAG "áramlik", magyarul ha az egyik irányban több graviton halad mint vele szemben, ez történik a tömegek közelében és ezt a graviton gradienst éljük meg mi gravitációként.

 

 

snvc: nem zúzza szét, mert az elfókuszált gravitonok viszik magukkal, legalábbis a kisebbeket. Ezért is talán, a gravitációs reaktorokat wobbler-szerűen működtetik és nem ugranak egyszerre túl nagy távolságra, egy bolygóba vagy csillagba bizonyára nem lenne üdvös beleugrani.

Előzmény: togent (1145)
Astrojan 2014.07.27 18:35:28 © 1144

Egy fotonhajtómű legfeljebb fénysebességre gyorsíthatna egy járművet. Ezzel a sebességgel nem jutsz el sehova, így nem lehet utazni a csillagok, neadjisten a galaxisok között, de talán így: BL video.

Előzmény: togent (1141)
Astrojan 2014.07.15 17:48:55 © 1137

A kifejlett, önmagát értelmesnek tartó méhlepényesek ugyanarra az ökológiai fülkére startoltak rá, pontosan 7 180 576 030-an. Ezek a nagyon értelmes méhlepényesek arra még nem jöttek rá, hogyan kellene egyensúlyban tartani ezt a pici bolygót, legalábbis a mi szempontunkból.

 

Ez az ökölológiai nyomás nem kifejezetten helyszűke, hiszen férnénk még százszorennyien is, de már tizedennyien is tönkretesszük, kiheréljük a Földet (sikerült például már 2000 atombombát felrobbantani rajta).

 

Ha nem lettek volna háborúk, kolera meg pestis akkor már ezer éve ránk szakadt volna ez a demográfiai túlburjánzás ami most feldúlja az életünket, elég csak a megőrülő időjárásra vagy a kimerülő nyersanyagkészleteinkre gondolni.

 

Nem tudni, hogy helyszűke van -e odakinnt, nem tudni mit akarnak nálunk, de abból a szempontból szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hogy nem startoltak rá a fülkénkre, legalábbis az utóbbi néhány tízezer évben. (Nem azt mondom, hogy nem járnak ide, hanem hogy hagynak mászni. Még.)

Előzmény: Tuarego (1135)
Astrojan 2014.07.14 15:26:52 © 1111

az ununpentiumot 2004-ben szintetizálták..

 

Most bolondozol? Nem szintetizálták. Egy-egy elemnek akár ötvenféle izotópja létezhet. A 115-ös esetében talán (!) sikerült előállítani 3 atomot a 288-as tömegszámúból. De ez bizonyosan nem az az izotóp ami stabil lenne. A 299- körüli tömegszámú lehetne stabil (esetleg gyenge alfasugárzó) amit használni lehet meghajtásra.

 

Ha lenne ebből egy nagyobb darab (néhány deka, egyes állítások szerint birtokolnak néhányat), akkor sem tudsz építeni köré egy meghajtót.

 

Körülbelül amiatt, amiért a rómaiak nem tudtak volna szilícium csipet előállítani csak azért mert találtak náluk homokot.

Előzmény: Biga Cubensis (1105)
Astrojan 2014.07.12 22:20:57 © 1104

Ez alapján ugyan nem tudod megépíteni a csillagugrót, de valahogy így kellene:

 

http://www.gravitywarpdrive.com/Gravity_Generator.htm

 

http://astrojan.zz.mu/ideg.htm

Előzmény: Hazavágyó (1103)
Astrojan 2014.07.11 10:27:33 © 1101

Az anyag: 2 féle elemi részecske. Tömegük nincs.

 

Az egyik a graviton. Van belőle 2 tükörképi alak, legyen az egyik balos a másik jobbos, mint két apacsavar.

A graviton gyorsan megy és örökmozgó, működteti az anyagi világot, ő a motor. Végtelen mennyiségű sugárzás, amit gravitonpárok alkotnak. Ez okozza a gravitációt.

 

A másik az elektromos töltésrészecske. Van belőle 2 tükörképi alak, legyen az egyik balos a másik jobbos, mint két anyacsavar.

Ahol az elektromos töltések vannak ott vannak az Univerzumok.

 

Ez a két elemi részecske építi fel az általunk ismert anyagi világot, sugárzásokat, fotont, müonokat, elektront, protont, pozitront, atomokat, molekulákat, hazavágyót.

 

A kézzelfogható anyagi világ akkor alakul ki amikor az elemi részecskék körpályára állnak, ekkor ugrik elő az általunk érzékelt tömeg tulajdonság.

 

A kétféle elemi részecske nem keletkezik és nem semmisül meg. Ezek vannak.

 

Az ember által alkotott fogalmak, bár nagyon hasznosak számunkra, ezek nincsenek. Ezek csak a mi fejünkben lévő számítógépünkön futó programok, a programozás már embriókortól elkezdődik és van akinek egész sokáig eltart. Ha a számítógépet kikapcsoljuk akkor a fogalmak megszűnnek.

Előzmény: Hazavágyó (1100)
Astrojan 2014.07.10 14:58:43 © 1098

Ha nem lenne tér, nem lennének távolságok sem..

 

Sajnálatos, hogy nem vagy egyedül ezzel a sztereotíp gondolkodással, de távolság sem létezik.

 

Az anyag létezik, semmi más. A többi, ember által alkotott fogalom, eszme, definíció csak a fejedben létezik. Létezik az asztal meg a szekrény. Köztük nem tudsz távolságot megadni, mert a távolság  matematikai definíció.

 

Csak és kizárólag matematikai pontok között tudod értelmezni a távolság fogalmát, tehát kijelölhetsz az asztal sarkán egy képzeletbeli matematikai pontot meg a szekrény oldalán egy másik képzeletbeli matematikai pontot és ezek között értelmezheted a távolság fogalmat. A szekrény és az asztal között a távolság fogalom értelmetlen, mert nem igaz.

 

nemcsak hogy mozgás és hely de még tárgyak sem léteznének..

 

Teljesen félreérted a világot.

Előzmény: snvc (1097)
Astrojan 2014.07.10 13:06:16 © 1096

Nyilván nem lehet megfigyelni közvetetten. Sem. És sehogy sem, mert nem létezik.

 

Meg tudod figyelni közvetetten a matematikai pontot? Létezik a természetben matematikai pont?

 

Ha létezne meg tudnád figyelni, legalábbis közvetetten. Dehát definíció szerint nem létezik mert a matematikai pont kiterjedése nulla. Nulla egész nulla nulla.

 

Ezekből a pontokból épül fel az egyenes, a sík vagy a sinusgörbe. Egyik sem létezik, mert matematikai, elvont fogalom. Mint a tér.

 

Egy nagy tömegű objektum NEM hajlítja meg a teret, mert tér nincs. A fényút görbül. Amikor egy nagyítóval fókuszálod a fényt akkor meghajlik ott a tér? Csak azért mert ott görbe úton halad a fénysugár?

 

Tehát nincs ott egy meggörbült tér ami módosítja a fénysugár haladását. A nyomasztó gravitonra létezik ez a megfigyelés, mert a nagytömegű égitest felé több graviton halad mint amennyi az égitest felől érkezik.

 

A nyomasztó graviton lefelé nyom téged a Föld felé. Ez a megfigyelés.

Előzmény: Biga Cubensis (1095)
Astrojan 2014.07.10 09:41:50 © 1094

Igen? És mit látsz? Látod a teret? Vagy talán látod a téridőt? Melyiket látod, talán a Minkowskit? Nem kevered mondjuk a tornateremmel? Vagy a Széchenyi térrel?

 

A legjobb esetben is csak fotont tudsz megfigyelni amit bizonyos objektumok bocsátanak ki vagy vernek vissza. Nem tudod megtapogatni a teret, csak objektumokat tudsz érzékelni. Részecskéket vagy tárgyakat. Elvont, matematikai objektumokat nem tudsz megfigyelni, nem tudsz megfigyelni hexaédert vagy egy matematikai pontot.

 

Meg tudsz figyelni egy hexaéder alakú objektumot, de hexaédert soha.

Meg tudsz figyelni egy pontszerű tárgyat, de matematikai pontot soha.

Meg tudod figyelni a tárgyakat és azok egymáshoz való viszonyát, de a teret soha,

 

nem tudom érted e amit magyarázok? A tér fogalom csak a fejedben létezik, ráadásul van belőle többféle is (nem a fejedből, a tér fogalomból).

Előzmény: snvc (1093)
Astrojan 2014.07.09 19:05:04 © 1090

Mikor figyelted meg kisérletileg a teret? Ezen tényleg nincs mit megérteni.

Előzmény: mmormota (1089)
Astrojan 2014.07.09 18:27:39 © 1088

Jó, melyik megfigyelés egyezik a szingularitással?

Mikor figyelted meg kisérletileg a teret? És a téridőt mikor mutattad ki kisérletileg?

 

A tudomány vallás. Egyik tudós ezt hiszi a másik meg azt. Melyik a tudósabb?

Vannak olyan tudósok, akik azt hiszik, hogy a nemlétező teret fel lehet fújni.

Meg olyanok akik azt hiszik, hogy a nemlétező téridő valamikor keletkezett.

Meg olyanok akik azt hiszik a Világegyetem a semmiből keletkezett.

Meg, meg, meg..

 

Nem érted,  hogy a számítások nem a téridő görbülését írják le hanem a nyomó gravitáció gradiensét? Próbáld már megérteni, hogy neked NINCS fizikai modell a számításaid mögött. Ez nem szégyen, csak az ha nem vagy hajlandó megérteni.

 

A számítások megvannak, de azok a látszó világot írják le. Ez nagyon hasznos csak nem igaz. Ez egy kulcs, amivel vissza lehet számolni a valóságos eseményekre. A nyomó gravitáció meg lehetőséget ad a relelm egyenleteinek korrigálására és akkor nem ütközöl szingularitásba, mert a nyomó gravitáció határt szab a fekete lyuk belsejében kialakuló nyomásnak, az nem nőhet a végtelenbe, mert nem lehet nagyobb az őt létrehozó nyomóerőnél, ami a DVAG nyomóereje, 1044 Newton.

 

Az elmélet akkor működik, ha azt alkalmazva a számítás egyezik a megfigyeléssel, kísérlettel.

 

Igen, természetesen. De megpróbáltad már megérteni amit mondok?

Előzmény: mmormota (1087)
Astrojan 2014.07.09 17:25:54 © 1086

Definiálni kellene a robbanás és a felfúvódás fogalmát, mert elég közel állnak egymáshoz.

 

Nem, sajnos. Ég és Föld a különbség. A robbanás egy anyagi objektum szétrepülése ami egy nagy fekete lyuk volt. A kezdősebesség c2, ami a gravitonok sebessége.

 

A felfúvódás egészen más, egy képzeletbeli, nemlétező téridő, 10-30 sec időtartományba eső tágulása, sohanemlátott, mesébeillő kitalálása, a természettudományok megcsúfolása csak azért, hogy ne kelljen feladni a fénysebesség maximum bugyuta elképzelését. Ugyanis ha nem a téridő metrikát fújod fel akkor előjön a fénysebesség sokszoros túllépése az Univerzumunk hajnalán.

 

Vagy, ami szintén meglehetősen zavaró: a Világegyetem nem lehet 13 Géves, mert fénysebességű tágulás esetén is legalább kétszer ennyi idő kell, hogy a fénykibocsátó kvazár a robbanás helyéről a fénykibocsátás helyére eljusson, majd pedig a kibocsátott fény idáig a Földig araszoljon.

 

Rengeteg távoli kvazár vöröseltolódását mérték ki..

 

Igen, ezek szolgálnak kontrollként ahhoz az egyhez, ami a legtávolabbi és ez az egy alapján godolják, hogy az Univerzum gyorsulva tágul. A sok kvazár messze van ugyan de ezek szolgáltatják az alapvonalat, amihez képest a legtávolabbit megpróbálják elhelyezni. Ennek a legtávolabbinak nagyon nagy a mérési, értelmezési hibája.

 

Nemcsak a távolságmérés a probléma, hiszen még a host galaxis is alig látszik és a szupernova típusára is csak a galaxis típusából következtetnek, ami azért elég bizonytalan. Ha nem pontos a szupernova besorolás akkor gyökeresen más következtetéseket lehet levonni.

 

Nem ismert a host galaxist kitöltő anyag/gáz abszorbens mibenléte/mennyisége ami szintén alapvetően befolyásolja a következtetéseket.

 

A Nature-ben nem olvastad még? Szerinted attól lesz valami igaz vagy sem, hogy a TV híradóban bemondják? Vagy a Science-ben kinyomtatják?

 

a nyomó gravitációra is csak a saját elméletedet találtam a gugliban..

 

Igen, ez elég nyomórúságos..

 

 

gacsat: A nyomó gravitáció a tágulást fokozná. Nem?

 

Nem. Mint ahogy a Földön feldobott tárgyat is a Föld felé nyomja. Nem fokozza a tárgy kirepülését a Föld hatóköréből hanem gátolja.

 

 

mormota: a kiszámolás és a működés két különböző dolog. A nyomó gravitáció működik. A relelmet meg számolod de a természet ami működik. A relelm szingularitáshoz vezet, ami biztosan nincs a természetben.

Előzmény: Diótörő (1083)
Astrojan 2014.07.09 15:58:23 © 1079

Igen, a Világegyetem felrobbant és NEM felfúvódott. Nagy sebességgel robbant fel amit a felkentek felfúvódással szimulálnak. Nem gondolod, hogy azoktól kellene megkérdezni miféle természettudományos végzettségük van akik a nemlétező tér nemlétező metrikáját fújják fel ???

 

A tágulás lassul, mert a nyomó gravitáció a tágulást fékezi. A sugárzás a végtelenből jön ami az Univerzumon keresztülhaladva némileg elnyelődik, mire átér az Univerzum másik oldalára egy kicsit kisebb erővel nyomja a "szélső" galaxisokat kifelé. Az eredeti, kívülről jövő sugárzás nagyobb, ez nyomja össze az Univerzumot, a tágulás sebessége lassul/fékeződik.

 

Ennek az ellenkezőjét NEM tapasztalják a tudósok. Ami történt, az egyetlenegy, nagyon távoli szupernova megfigyeléséből levont téves, hibás következtetés. A megfigyelt SN típusa, távolsága, a megfigyelt fény elnyelődési viszonyai, mind hatalmas hibával/bizonytalansággal terheltek.

 

Ezért állítom, hogy a gyorsuló tágulásért kiosztott Nobel tévedés volt, de legalábbis mindenképpen elhamarkodott. A higgs Nobel is ugyanígy járt, sajnos.

Előzmény: Diótörő (1076)
Astrojan 2014.07.09 12:03:57 © 1075

Attól, hogy a gravitonpárok sebessége c2, azaz kb 1 millió c. A fénysebességnek semmi köze az utazáshoz, az utazás nem rakétahajtóművel történik hanem a gravitonsugárzás manipulálásával.

 

Az űrhajó maximális sebessége nem lehet több mint a gravitonok sebessége, a fénynek itt nincs szerepe.

 

A Világegyetem is így robbant fel, a gravitonok sebességével. Nem volt semmiféle felfúvódás, egy nagysebességű robbanás volt ami azóta is lassul, a nyomógravitáció lassítja. A Nobel tévedés volt.

 

Ne bolondozz a nyomó gravitációval, hiszen melegszenek a csillagok (meg a Föld is), a probléma nem ott van, hogy nem fékeződik a Föld (fékeződik, hosszútávon, nagyléptékben). A problémát a graviton-barionos anyag kölcsönhatásának mechanizmusa jelenti. Hogyan csinálja?

Előzmény: snvc (1073)
Astrojan 2014.07.09 09:56:12 © 1072

Nyomaszt? Itt az 1071-től balra az első keresztútnál a megoldás. Használd, jó egészséget kívánok hozzá.

Előzmény: Biga Cubensis (1071)
Astrojan 2014.07.09 07:41:12 © 1070

Kösz, hogy alátámasztod amit mondok, csak nem érted.

 

Az aszteroida egy csomó részecske, ami lassan megy. Lehet vele utazni csak nem érdemes. Villamossal is utazhatsz a csillagok között (mondjuk kilövöd a villamost egy parittyával), de nem gondolom, hogy csillagközi utazáson bárki ezt értené.

 

A fény, mint részecske sebessége is édeskevés a csillagközi utazáshoz. Akkor mit akarsz egy aszteroidával?

 

Ha a villamosba beszereled a gravitációs reaktorokat, akkor igen, lehet vele "térugrálni".

Előzmény: Hazavágyó (1068)
Astrojan 2014.07.08 21:08:36 © 1064

Ó, remek. Akkor elmondom, hogyan lehet utazni a csillagok vagy akár a galaxisok között. Féreglyukkal nem, az biztos, mert olyan nincs. Ami van az meg rossz szagú.

 

Az utazáshoz kell létezzen a természetben egy olyan részecske ami gyorsan megy. Ha ez nincs akkor nem lehet utazni a csillagok között. Sehogy.

 

De szerencsére itt van a graviton. A graviton párok sebessége c2 (nem igazi!) és hatalmas erővel nyomják az anyagot, a gyorsító erő 1.2 x 1044 Newton (ez tényleg ennyi).

 

Az utazás ezzel a hihetetlen gyorsító erővel történik, mégpedig úgy, hogy az egyik oldalról érkező sugarakat el kell fókuszálni magunk elől. Ez esetben a hátulról érkező DVAG gravitonsugárzás a testünket meg a hajót ezzel a gigantikus erővel gyorsítja.

 

Semmi szétlapítás meg palacsitasütés, mert a gyorsulás szabadeséssel történik, a gyorsító erőt nem érzékeled.

 

A fókuszáló reaktor lehet pl 3 (akár több) szembefordított eszköz egy síkban. A 3 fókuszáló egység egy egyenlő oldalú háromszög csúcsain helyezkedik el és befelé néz a háromszög középpontja felé.

 

Ha a síkból kifordítjuk a reaktorokat tölcsérszerűen, akkor a tölcsér csőre felől érkező gravitációs sugarak eltérülnek előlünk, ezáltal azok nem nyomnak minket és a hátulról jövő gravitonok akár c2 sebességre gyorsítják a csillagközi rombolónkat. Egy közelebbi csillag tíz perc.

 

Nincs semmiféle időlassulás, csak gyorsan odaérünk.

Előzmény: ítélőszék (1061)

Létezik-e az Idő?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Létezik-e az Idő?)
Astrojan 2014.06.03 22:22:09 © 1121

létezhetnek (szerintem vannak is) ciklikus univerzumOk..

 

Ez már egész jól hangzik, akkor ezen az úton érdemes elindulni.

 

de a miénk nem ilyen.

 

De ilyen. Egyetlen nagyon távoli, nagyon nagy mérési hibával terhelt szupernova megfigyeléséből vonták le a téves következtetést, hogy a Világegyetem gyorsulva tágul. Ez nem igaz, a Nobel téves volt. Az sem biztos, hogy SNI volt, tehát nem tudod a távolságot, még a host galaxis is alig látszik, semmi biztosat nem állíthatsz erről a kisérletről. Ez egy mérés. Hibás mérés. Erre nem alapozhatod a jelenlegi tudásodat.

 

Rendben, fogadjuk el, hogy semmiből nem lesz valami, mindig csak valamiből lesz valami.

 

Nagyon jó, fekete lyukká nyomódik össze az Univerzum, soha nem lesz narancs méretű vagy Planck méretű. Itt az axioma annyi, hogy az elemi részecskék léteznek. Nem keletkeznek és nem semmisülnek meg. Ha úgy tetszik örökké léteznek.

 

Ha elfogadjuk azt, hogy a természetben vannak törvények..

 

De a természetben nincsenek törvények. A törvényeket mi találjuk ki a saját használatunkra. A mozgató erő a graviton (örökmozgó, a sebessége neked kb 1Mc, a többieknek c2).

 

A gravitonok végtelen mennyiségűek és ebben a gravitontengerben az Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltésrészecskék vannak, mert ezek ketten alkotják az Univerzumokat.

 

Rengeteg Univerzum létezhet, mi csak a mienket vizsgáljuk, azt sem látjuk be egészében.

 

csakis a semmiből keletkezés lehet a végső válasz

 

Nem jó kérdés. A két elemi részecske létezik. Ilyen szerencsénk van. Az elemi részecskék nem keletkeznek és nem semmisülnek meg.

 

Akkor most kérdezd meg, hogy hogyan keletkeztek..

 

Ja, és semmi más nem létezik csak amit ez a két elemi részecske felépít: foton, neutron, atomok, molekulák, Lata, Univerzum. Ezek léteznek.

 

Gondolat, függvények, számok, definíciók, lepkeszárny csattogás, ezek nem léteznek, csak a gondolatainkban.

 

Csak a mozgó anyag létezik, semmi más. És ez is csupán pörgő energia (részecske).

 

A Higgs meg ugyanolyan gyenge lábakon áll mint a gyorsulva tágulás. Nagyon sok pénzbe került a semmi.

Előzmény: Szelki Lata (1102)
Astrojan 2014.06.03 19:19:40 © 1092

Tehát volt egy előző univerzum. ..az a kérdés, hogy az előző univerzum pontról pontra ugyanolyan lefolyású volt-e?

 

Semmiképpen. Mint ahogy nálunk sem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba, a Világegyetemet az irdatlan mennyiségű mozgó részecske statisztikusan összegeződő hatása működteti.

 

Ez azt jelenti, hogy nem volt  EZ vagy ezzel megegyező hsz abba a bizonyos nemlétező indexfórumba elküldve.

 

Tehát különbözött az előző Univerzum, méghozzá ahhoz hasonlóan ahogy az egyik galaxis különbözik az összes többi galaxistól, de mégiscsak egy galaxis. Soha nem lesz kettő ugyanolyan.

 

A Világegyetemet az örökmozgó graviton energiarészecskék működtetik, ők okozzák az Ősrobbanásokat és ugyancsak ők okozzák a Világegyetemek hirtelen összeroskadását egy nagy fekete lyukba aminek a sebessége c2. Ugyanez a kezdősebessége az Ősrobbanásnak, nincs semmiféle téridő felfújódás hiszen a téridő nem is létezik, lévén matematikai konstrukció.

 

Egy nagy fekete lyuk robban fel és ugyancsak egy fekete lyukba roskad össze az általunk ismert Világegyetem (az összes csillagával és fekete lyukával).

 

A mozgató erő a horribilis 1.2 x 1044 Newton nyomóerő, a gravitonok nyomóereje. (Ez igazi négyzet Lata)

Előzmény: Creativus (1089)
Astrojan 2014.05.26 11:12:36 © 929

Az órák mindig mást mutatnak.

Mást mutatnak Singaporeban és mást Moszkvában.

Mást mutat az én órám mint a tied, ezek talán csak rosszul járnak, de ha ez lenne az idő, ám legyen.

Mást mutat a toronyóra ami a 45-ös bombázásnál megállt és mást mutat a kvarcóra amiből kifogyott az elem vagy a homok.

Mást mutat az óra ami messze van és mást mutat amelyik gyorsan megy.

A rádiós órám csak villog mert a szomszédba éppen belecsapott a villám. Meg is döglött.

 

Amit az órák mutatnak ???

Előzmény: mma (928)
Astrojan 2014.05.24 17:57:48 © 909

Bizony nem stimmel, relativista észjárással.

 

De a nyomó gravitáció árnyékolását kiválóan alátámasztja ez a hallatlanul egyszerű kisérlet ezzel a hatalmas kijelző mutatóval, ami pontosan mutatja a gravitációs erő változását a fogyatkozás előtt és közben. Magyari kisérleti gondolata zseniális volt, végülis a torony az Õ édes gyermeke, Õ tervezte, felügyelte az építését.

 

Tehát, a torony a fogyatkozás előtt kelet felé mozog, mert keletre van a Nap is és a Hold is. Ez nem számít, mert ez lesz az alapvonal.

 

Most jön az első kontakt, 7h43 perckor, a torony kitér keletre, megmagyarázhatatlan okból. Ezt a rémisztő kitérést szintén produkálja Wang graviméteres mérése is (itt nincs hőmérsékleti probléma a kötelekkel, mert ugye nincs kötél)

 

Jön a fedés, a toronynak tovább kellene mozognia kelet felé a relativista gondolkodással mert a két objektum hatása vektoriálisan összegeződne. De nem ez történik, a torony kitér nyugatra 35 cm-t.

 

Miért? Azért mert a Nap is és a Hold is külön-külön kiárnyékol egy kis részt az érintetlen DVAG-graviton sugárzásból, tehát a Földet keletről érő nyomóerő kicsit kisebb lesz a fogyatkozás előtt.

 

Az első kontaktot ugorjuk át, talán tényleg valamiféle interferencia okozza a keleti kihajlást, rejtélyes a dolog.

 

Itt a fedés, amikor a Hold már NEM az eredeti DVAG sugárzást árnyékolja hanem a Nap által már némileg legyengített gravitonsugárzásból nyel el. A két árnyékolás összege már kisebb lesz mint a fogyatkozás előtt, tehát a Nap-Hold rendszer gravitációs hatása kisebb lesz, a torony nyugatra dőlhet.

 

És ezt teszi.

Előzmény: srudolf1 (908)
Astrojan 2014.05.24 16:38:21 © 907

Most bizonyítottad a nyomó gravitáció árnyékolhatóságát.

 

A torony kilengése ugyanis kb +/- 8cm volt egy 300 méters toronynál az 1999 fogyatkozás alkalmával, amikor a fogyatkozás délben volt, csaknem a torony felett. Előnytelen helyzet, mert a tornyot legfeljebb felfelé vagy lefelé mozgatta a fedéskor megváltozó gravitációs erő.

 

Tehát ez a kisérlet sokkal inkább kontrollnak tekinthető, mint árnyékolási kisérletnek. Egyetértek veled abban, hogy ez a hat-nyolc centiméteres elmozdulás nem (jól) értékelhető az árnyékolás szempontjából és a kötelek melegedése/feszülése, a széljárás amennyiben volt némi légmozgás, okozhatta a 6-8 cm-es kitérések egy részét vagy nagy részét.

 

De én nem ezt a kisérletet linkeltem be (bár szerepel az irodalomjegyzékében), hanem az 1961-es kisérletet, amikor a fogyatkozás csaknem vízszintes irányból hatott a toronyra és így a torony kitérése lényegesen nagyobb volt, hozzávetőleg ötszöröse az augusztusi kilengéseknek.

 

Ez a mérés semmire sem használható.

 

Nem, nem. Ez a mérés pontosan kontrollként használható, s mint említetted bármikor megméred a torony kilengését 6 órán keresztül, kaphatsz +/- 6 cm-es kitéréseket, véleményem szerint is, ez lehetséges. Augusztusban meleg volt, sokkal nagyobb a fedés okozta hőmérsékletváltozás is mint februárban reggel 8-9 órakor. Februárban a Nap eleve nem emelkedik olyan magasra még délben sem, mint nyáron.

 

De a 65 cm-es kilengést a vízszintesen érkező gravitációs változás okozta 1961 február 15.én reggel.

 

A teodolit leolvasási pontossága 500 méteres távolságból +/- 2 cm körüli.

Előzmény: srudolf1 (906)
Astrojan 2014.05.24 12:06:54 © 903

Mérted? A pályák folytonos befolyás alatt állnak amihez a Földfelszínről látható fogyatkozásnak vajmi kevés köze van. A pályákra az van befolyással, hogy milyen közel esnek egy másik objektumhoz.

 

De ha már a napfogyatkozást említetted, annak igenis döntő hatása van a relativista álláspontra nézve: napfogyatkozáskor ugyanis nem csökken a földfelszínen mérhető gravitációs erő, hanem növekszik.

 

Igen, erő és nem pedig térgörbület. Ha felettünk van a két objektum (= a Nap és a Hold) akkor az a földfelszínen mérhető gravitációs erőt nyilván csökkenti. Minél közelebb látszanak egymáshoz annál jobban. Fedéskor azonban ez a trend megfordul, ami a relativitáselmélettel nem összeegyeztethető. A nyomó gravitációt és az árnyékolást viszont bizonyító erejűen alátámasztja.

 

Nagy pofon ez a térgörbítő képzelgésnek, könnyedén kimérhető az árnyékolás, csak napfogyatkozás kell hozzá. Meg néhány jó magas torony, pl lakihegyi rádióadó torony ehhez ideális, mert csak egyetlen ponton van feltámasztva, két egymással szembefordított kerámia félgömb szigetelőn nyugszik és 300 méter magas (a legmagasabb ilyen szerkezetű adótorony).

 

Ja és egy teodolit. Az is kell hozzá.

Előzmény: ZorróAszter (901)
Astrojan 2014.05.24 10:31:22 © 900

Na, egész normális húrokat pengetsz. De ennek ellenére nem így van.

 

Nincsenek irreverzibilis folyamatok, csak reverzibilis folyamatok vannak. Minden folyamat oda vissza lejátszódhat és lejátszódik elemi szinten. Az irreverzibilitás azt jelenti, hogy ezen rendszerből kiszabadulnak részecskék és ettől kezdve nem vesznek részt a visszaalakulásban mert eltávoztak.

 

De ezek a folyamatok is visszafordíthatóak megfelelő energiabefektetéssel, megerőszakolással ha úgy tetszik, mert a folyamatok mindig valamiféle egyensúlyra törekszenek ami oda-vissza folyamatokat feltételez.

 

Ha a Nap mellé teszel egy másik Napot, mondjuk egy sokkal nagyobbat, akkor már nem lesz annyira nyilvánvaló a Nap irreverzibilis energialeadása, mert éppen fordítva lesz, ő vesz fel energiát a nálánál sokkal nagyobb, energetikusabb szomszédjától.

 

Nincs olyan, hogy az idő előre halad, vagy az időnek iránya van, mert az idő nem egy fizikailag létező dolog hanem egy definíció. Az általunk definiált időt mi ruházzuk fel tulajdonságokkal és a végén azt képzeljük, hogy az talán visszafelé is tud haladni vagy lelassul esetleg megáll.

 

De nem tesz ilyet hiszen nem is létezik.

Előzmény: Hezitáló0 (897)
Astrojan 2014.05.23 11:22:35 © 888

Astrojan csak a sebesség mérőszámát emelte négyzetre, a sebességet nem

 

Ezt a butaságot csak te parádéztad ide, Tuarego ugyanis ezt mondta (719):

 

Astrojan – állítása szerint is – a sebesség dimenzióját nem, hanem csak a mérőszámát emelte négyzetre.

 

Nem ártana az én véleményem is: semmit nem emeltem négyzetre.

 

Tettem egy megalapozott de durva becslést a gravitonok és így a gravitáció terjedési sebességére ami kb 5-6 nagyságrenddel nagyobb mint c. Lehet több és lehet némileg kevesebb. c-nél bizonyosan sokkal nagyobb és semmiképpen nem végtelen.

 

Erre használom ezt a szemléltető jelölést, c2. De külön neked Lata bár fájlalom, legyen a jelölés: kb 1Mc.

 

Remélem modik szépen fejeztem ki magam. Tuarego kaptál levelet.

Előzmény: Szelki Lata (881)
Astrojan 2014.05.22 15:43:02 © 875

Az viszont már tényleg érdekes kérdés, hogy miért csak a másik test tömegétől függ a gyorsulás.

 

Azért mert a másik tömeg az ami gyengíti a szemből érkező gravitonsugárzás hatását némi árnyékolással. Az almára, ha úgy tetszik hátulról érkező, gyengítetlen sugarak hatnak, ami persze tömegarányos. Ha nincs ott a Föld (az alma előtt) akkor szemből is ugyanakkora erő hat az almára és az alma nem megy sehova (nem gyorsul).

 

Ha ott van a Föld, akkor a Föld tömegével arányos elnyelés miatt a szemből (= a Föld felől) ható graviton nyomóerő kisebb, ezért az alma a Föld felé megindul (gyorsul).

 

Tehát az alma gyorsulása csak a Föld tömegétől függ de nem függ az alma tömegétől. Az alma tömegétől a Föld gyorsulása függ.

Előzmény: mma (816)
Astrojan 2014.05.14 19:55:04 © Cenzúrázott hozzászólás, index fórumból törölve 698

Ez érdekes és fontos. Na látod, akkor ezen az úton el lehetne indulni.

 

Pl. fékeződni kellene a bolygóknak az ismeretlen részecskék olyan viselkedésével számolva amik nagyon más tulajdonságúak mint azt te kalkulálod.

 

A graviton tulajdonságai annyira szokatlanok, hogy nem számolhatsz vele úgy mintha azok normálisak lennének. Úgy kell számolnod, hogy jó eredményeket kapj és ebből lehet visszakövetkeztetni a gravitonok tulajdonságaira. Nem várhatod el sem tőlem, sem mástól, hogy kitalálja a gravitonok tulajdonságait megfigyelések nélkül.

 

Amit a gravitonok tulajdonságaira következtetni lehet:
- elemi részecskék
- két, egymásnak tükörképi párja létezik, párban okozzák a gravitációt
- sebességük c2
- elektromos töltésrészecskékkel kapcsolódva létrehozzák a nekünk normális, barionos anyagot.
- örökmozgók, működtetik az anyagi világot
- nyomóerejük hihetetlen, kolosszális, 1.2x1044 newton
- a gravitációs erő félreértett. Nem a leggyengébb hatóerő, hanem a legerősebb. Ami gyengének látszik belőle az csak az árnyékolás gyengeségére utal.

 

A matematikai leírás készen van (félig-meddig), a relelmet a nyomó gravitációs elképzelés alapján lehet javítani, amely megoldást kínál az extrém körülményekre a szingularitás kiküszöbölésével.
A kozmológiai felfúvódás kiváltható a gravitonok sebességével történő ősrobbanással.

 

A valós körülmények megismeréséhez éppenhogy vissza kell számolni a látszó világ leírásával foglalkozó relelm segítségével, mert igenis érdekes, hogy mi történik a valóságban. De az nem a relelm.

Előzmény: Tuarego (695)
Astrojan 2014.05.14 18:20:44 © 703

Azért döbbenetes, hogy ennyi év után semmit nem sikerült megértened abból amit magyarázok.

 

Nagyon tévedsz az alapvető kérdésben, mert a te normál fizikádra civilizációs zsákutcát lehet építeni, amit mi sem bizonyít jobban mint

a gravitáció totális figyelmen kívül hagyása (= a gravitációs erő nem is erő, hanem a nemlétező téridő nemlétező görbülete)

a relelm bukása a szingularitás határeset kezelésével

az idődilatációs hazugság néhány kisérlet, néhány nanoszekundumos "eredményével"

a relelm összeférhetetlensége a kvantumfizikával amint azt magad is állítod.

 

Nagyon más mint azok a dolgok amikről hétköznapi tapasztalataink vannak, ezért nem lehet olyanokból összerakni egy magyarázatot.

 

Ennek ellenére te számításokat végzel a számodra teljesen ismeretlen gravitonokkal, figyelembe veszed milyen egyéb hatásai lennének ezeknek az ismeretlen részecskéknek amik nagyon más tulajdonságúak mint azt te kalkulálod és aztán kijelented, hogy a modell nem jó (mert hülyeséget számoltál ki).

 

Nem a "mi a foton" a kérdés..

 

Hát neked nem, mert fogalmad sincs róla de erre nagyon büszke vagy. Fogalmad nincs mit írsz le az elektrodinamikai egyenleteiddel és sértőnek találod ha odateszek egy valódi, fizikai modellt: ezt a modellt írod le matematikai módszerekkel.

 

A leírás erre a fizikai modellre vonatkozik. Nem érted? Nem.

 

A relelm egyenletei a nyomó gravitáció gradiensét írják le (rosszul). Érted? Nem.

 

Kösz Tuarego

Előzmény: mmormota (700)
Astrojan 2014.05.14 16:06:11 © 698

Ha nem úgy működik a természet, mint ahogy Astrojan írta, akkor szerinted hogyan működik?

 

Mormota egyszerű válasza: nem tudja hogyan működik. De az Astrojan mindenképpen hülye.

Előzmény: Tuarego (695)
Astrojan 2014.05.13 12:11:13 © 692

Komolyan? Szerintem elég sok részecskét kimutattak már, itt van például a proton, pozitron vagy az elektron. Na jó, a higgs bozontot tényleg nem sikerült kimutatni, de ez nem csoda mert az nem is létezik.

 

Bezzeg a drágalátos téridőt már rég kimutatták kisérletileg, vagy mégsem? Én mindenesetre nem találtam meg a közleményt, de neked biztos megvan a fizika legnagyobb humbugjának kisérleti alátámasztása.

 

Idézd be ide légyszíves.

Előzmény: mmormota (690)
Astrojan 2014.05.12 16:45:50 © 687

Nem.

 

a természeti törvények miért támaszkodnak látszólag az egymásutániságra..

 

Előszöris, nincsenek természeti törvények. Csak ember által felállított, megalkotott, kitalált, kiszámított törvények vannak. A természetben ezek nem léteznek, ezek az ún törvények csak mankók, ezeket a saját boldogulásunkra definiáljuk és a természet leírására használjuk őket.

 

Az eldobott kőre minden pillanatban erő hat és a mozgása leírható egy képlettel amellyel közelítőleg kiszámíthatod hol lesz később. De a természet nem használja ezeket a képleteket, ő nem ezekkel a képletekkel számítja ki merre kell mennie a kőnek.

 

A természet, mint említettem az előbb, mozgó részecskék ütközései, egymásrahatásai következtében működik amely részecskék hatása statisztikusan összegeződik és ez az eredő mozgás vagy erő jelenik meg makroszkópikusan amit mi megpróbálunk matematikailag leírni és a magunk számára "törvényeket" alkotni. Amelyet aztán jól tudunk használni, a fizikusok nagy örömére.

 

Látszólag meg akármi lehet, képzeld el, felszáll egy repülő és ott fenn kicsinek látszik. Látszólag kicsi.

 

De valóban kicsi lesz -e, amikor ott fenn repül ???

Előzmény: moonshadow (686)
Astrojan 2014.05.12 08:59:00 © 681

elérünk egy olyan egységnyi időtartamot, mely alatt a teljes univerzumban semmiféle változás nem történik, de két ilyen egységet tekintve már van változás?

 

A kettő együtt NEM lehetséges. A kérdés első fele félig-meddig értelmes de az időtartam nem egységnyi, hanem végtelenül kicsi, magyarul pontosan = 0 mert a világegyetem folytonosan változik és mozog. A nulla időtartam duplája is nulla.

 

ha idő nincs, akkor az események egymásutániságának fogalmának értelmezésére..

 

Az események nem zajlanak egymás után. A Világegyetemben az események egyszerre zajlanak, ebben a mostani pillanatban mozog a Világegyetem összes atomja, részecskéje, sugárzása. Nincs olyan a természetben, hogy az események egymás után következnek, ezt az egymásutániságot mi ragasztjuk hozzá az eseményekhez, mert az idő fogalmat mi alkottuk meg éppen ebből a célból.

 

Tehát az események csak most, most, most és most és most zajlanak, minden pillanatban, egyszerre. De nekünk, embereknek van memóriánk és meg tudjuk jegyezni ezeket az eseményeket, olybá képzelődve, mintha ezek egymás után következnének. De a természet ezt nem tudja.

 

A természetben erők működnek és a billiárd és billiárd atom, részecske pillanatnyi (statisztikusan értelmezett) mozgása és egymásrahatása egy újabb állapotot hoz létre, az okság elve ezzel nem sérül.

 

Mi van, ha végtelen számú párhuzamos fix univerzum létezik..

 

Könnyen lehet, de a kérdés többi része zöld. Ezek az Univerzumok nem fedik át egymást itt és most, egy másik Univerzum a miénken túli Univerzumot jelent(het), nincsenek dimenziók.

 

Ha ez így van.. De nincs így.

Előzmény: moonshadow (680)
Astrojan 2014.05.11 18:30:10 © 679

Az időtartam - valamint a térfogat.. egyértelműen fizikai fogalom.

 

Úgy van, ezek fogalmak. Teljesen mindegy miféle fogalmak, az összes fogalmat mi találtuk ki. Fizikai fogalom, mert a fizikában használatosak ezek a kitalált fogalmak.

 

Attól, hogy mérsz valamit, még nem lesz az a valóságban (= a szervetlen fizikai világban) létező dolog, mert nem az időt méred hanem ciklusokat számlálsz,

 

nem a térfogatot méred hanem egy önkényesen definiált hosszúságegységet helyezel el egymás után két kiválasztott matematikai pont között és ezeket (a ciklusokat) számlálod össze. Aztán egy matematikai képlettel térfogatot számolsz.

 

De egy testnek nincs határozott, létező térfogata, nincs jól meghatározható felszíne sem és a térfogatszámítás elvont, idealizált matematikai folyamat.

 

Egy kockacukrot megnézel mikroszkóppal akkor láthatod, hogy az egyáltalán nem is kocka, valójában nem tudod kiszámítani a térfogatát mert a kocka oldala girbegurba. Az atomjai rezegnek, párolognak, az izotópjai elbomlanak stb.

 

Nincs neki térfogata. Az idealizált térfogat fogalmat mi ragasztjuk hozzá, mert szeretjük tudni (kb) egy liter -e a tej amit a bótban veszünk.

Előzmény: Hezitáló0 (678)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan 2014.05.06 11:54:45 © 63496

Véleményem szerint rosszul számoltál, mert nem a négyzetméterenkénti fotonkibocsátás éri a földfelszín 1 m2-ét, hanem az összfelületi kibocsátás.

 

Ha csak 1 m2-es Napfelszín kibocsátást veszel figyelembe, akkor bizonyosan nem 5 nagyságrenddel lesz kisebb a földfelszíni beérkezés, mert az egy 150 millió km sugarú gömb felszínén oszlik el, ami legalább 22 nagyságrend fényerősség csökkenést jelent.

Előzmény: srudolf1 (63494)
Astrojan 2014.05.04 17:45:23 © 63489

A körpálya legkonkrétabb matematikai leírása a kerülete. A graviton elemi részecske mozog ezen a körpályán. A lehető legkonkrétabban. Ekörül, egy tórusz felületen, spirálrugóhoz hasonló pályán egy elemi elektromos töltésrészecske mozog. Mindezt fénysebességgel.

 

Elektron esetében a töltésrészecske a negatív jelű, holonnak is elnevezett részecske.

 

Konkrétan ezek az elemi részecskék mozognak ezen a kétféle pályán (= kör és tóruszfelületet leíró spirális pálya).

 

Proton esetében a tükörrészecskék teszik ugyanezt, ahol a tórusz nagyobbik sugara R, körülbelül harmadrésze az elektrontórusz sugarának. A töltésrészecske természetesen itt a pozitív jelű (tükörpár) és a graviton is az elektronban található graviton tükörpárja.

 

Konkrétan. De ez nem focipálya és NEM pályán mozognak, hanem a mozgásuk közben kör és spirálrugó alakú pályát írnak le. Aminek a burkoló felülete tórusz. Még egyet kérdezhetsz.

Előzmény: Hehe164 (63487)
Astrojan 2014.05.04 16:28:40 © 63485

Itt van pl a körpálya hossza, dpi. Vagy a tórusz felszíne 4Rrpi2. Most jobb neked matematikailag?

 

De hadd kérdezzek vissza, azt gondolod, hogy ha leírsz valamit egy (csomó) képlettel, akkor az legalizálja a legvadabb marhaságokat is? Legyen itt egy példa, mondjuk szingularitás.

Előzmény: Hehe164 (63484)
Astrojan 2014.05.03 20:52:26 © 63481

Nem nagyon értetted mit mond a dgy meg a vér obi is, ugye?

 

Egyféle tömeg van, a nyugalmi tömeg - igazából nem is kell(ene) hozzá jelzőt tennünk. Ez skalár, azaz minden megfigyelő szerint ugyanannyi, a test megfigyelőhöz képesti mozgásától függetlenül.

 

A tömeg, magyarul a test tehetetlenségének mértéke, nem függ a kötési energiáktól, hőmozgástól, a külső, belső meg a középső elektronpályáktól. A tömeg nevű illúziót az elemi részek körpályán keringő tehetetlensége adja.

 

Ha az elemi részecskék nem keringenek körpályán, akkor azoknak nincs is tömegük. Ezért nincs a kötési energiának tömege, ami ráadásul éppen kiszökik a rendszerből, mert annak energiatartalma a kötési energiával kisebb lesz. Az elektronok meg nem keringenek az atommag körül, így aztán pályájuk sincs.

 

Törődj csak bele nyugodtan: nincs relativisztikus tömegnövekedés.

 

Mint ahogy hosszkontrakáció meg idődilettancia sincs. Csak fizikus van.

Előzmény: mmormota (63479)
Astrojan 2014.04.27 11:00:06 © 63463

elektronleszben. 1 elektronlesz = 1.07 sin m3/arcsec (SI unit). Minden marhaságot törvénybe lehet foglalni.

Előzmény: Hezitáló (63462)
Astrojan 2014.04.26 23:21:58 © 63461

Minden ötlet megfontolandó, ha nem jó hát nem jó. Annyit fűznék hozzá, hogy a fizikában az azonos támadáspontú húzó és nyomóerők azonos hatásúak. Ezért nem egyszerű megkülönböztetni őket és így nem gondolom, hogy meg tudnád állapítani melyiktől tartanak egymás felé a Pb súlyok.

 

Ha vonzanák egymást összetartanának a fonálon lógó súlyok.

Ha a nyomó gravitáció nyomja őket egymás felé összetartanának a fonálon lógó súlyok.

 

Miből állapítod meg, hogy melyik hatás működik? Szerintem mindegy milyen alakjuk van. De győzz meg.

 

A nyomó gravitációt (és az árnyékolást) a Napfogyatkozás bizonyítja. Tehát egy hasonló szituációt imitáló kisérletet jobban el tudnék képzelni súlyokkal, de hol van olyan érzékeny műszer ami ilyen csekély árnyékolást ki tud mutatni? Az Eötvös inga érzékeny talán, de próba cseresznye.

 

 

csabi: sajnálom, hogy csak ennyit tudtam elérni nálad, bocs.

Előzmény: Hezitáló (63456)
Astrojan 2014.04.26 19:44:15 © 63455

Majdcsak eldöntöd mikor tévedtél tömegesen. De addig is nem ártana ha tartózkodnál a cáfolatoktól.

Előzmény: Hezitáló (63451)
Astrojan 2014.04.26 16:47:09 © 63449

És ezt a lényeges mondatot érted itt: ..közismert tévhittel kapcsolatos, hogy a mozgó testek tömege megnövekszik.

 

Elolvashatnád a dgy linket:

 

Honnan a makacs tévhit? Ha mereven ragaszkodunk ahhoz a klasszikus fizikai formulához, mely szerint az impulzus = tömeg * sebesség, akkor a relativitáselméletben az ebből kiszámítható tömeg = impulzus/sebesség valóban nem lesz állandó. Csakhogy a relativitáselméletben a fenti képlet nem igaz, a helyes formula így szól (a c=1 egységrendszerben): impulzus = energia * sebesség. Ekkor az impulzus/sebesség kifejezéssel értelmezett mennyiség az energia lesz, és ez valóban függ a sebességtől..

 

Egyféle tömeg van, a nyugalmi tömeg - igazából nem is kell(ene) hozzá jelzőt tennünk. Ez skalár, azaz minden megfigyelő szerint ugyanannyi, a test megfigyelőhöz képesti mozgásától függetlenül.

 

Nem baj ha nem érted, csak ne kínozz vele.

 

 

Hezit: akkor rendben is vagyunk, megegyeztünk. A relativisztikus idődilatáció (valamint a hosszkontrakció és a tömegnövekedés is) egy látszólagos változás.

Előzmény: mmormota (63447)
Astrojan 2014.04.26 16:10:15 © 63446

Tömegesen tévedsz. Hadd idézzek DGy főtudós úrtól, mert ezt legalább jól látja:

 

A kérdés természetesen azzal a közismert tévhittel kapcsolatos, hogy a mozgó testek tömege megnövekszik. Ezt jó lenne végleg elfelejteni! Ami megnő, az a test energiája..

 

Ugyanazt a mennyiséget (illetve őt és állandószorosát) két különböző névvel ellátni (energiának és "mozgási tömegnek" is elnevezni), majd megállapítani és ünnepelni a két mennyiség arányosságát, illetve azonosságát -- ez az egyik legnagyobb bűn, amit a relativitáselmélet népszerűsítői (sajnos magát Einsteint is beleértve) az emberiség és az érdeklődő laikusok ellen elkövettek, amikor a "mozgási tömeg" vagy "relativisztikus tömeg" nem létező és felesleges fogalmát bevezették. Azóta is, több mint száz éve rosszul tájékozott/tájékoztatott emberek tömegei rágják ezt a gumicsontot...

 

Sajnálatos de ebben igaza van.

Előzmény: Hezitáló (63444)
Astrojan 2014.04.25 20:53:18 © Cenzúrázott hozzászólás, index fórumból törölve 63417

Véleményem szerint bármilyen környezetben. A Newton definíciója szerint 1 Newton erő hat akkor, ha az erő 1 kg tömegű testet, 1 másodperc alatt, 1m/s sebességre gyorsít fel. Ez az erő folytonosan nyomja a protonokat és az elektronokat. Érthetetlen, hogyan csinálja de ezt teszi.

 

Mi ezt a hatalmas nyomóerőt nem érezzük, mert minden irányból nyom. Amit érzünk belőle, az csak a Föld által némileg árnyékolt alulról érkező sugarak és az árnyékolatlanul felülről érkező sugarak nyomóerejének a különbsége. Ez okozza a testünk súlyát, ezt érezzük.

 

Ha az árnyékolás nagyobb lenne, mondjuk egy fekete lyuk lenne alattunk, akkor a felülről érkező sugarak belepaszíroznák a testünket a fekete lyukat alkotó objektumba. Valószínűleg az atomjaink elektronhéját is belepaszíroznák az atommagba.

 

Most is teli van az atommag elektronokkal, hiszen ezek ragasztják össze a protonokat az atommagban. Különben szétrepülne a sok proton. Nincsen enyv az atommagban. Elektronok és a mágnesség tartja össze az atommagot.

Előzmény: Hezitáló (63416)
Astrojan 2014.04.25 16:17:29 © 63435

..meg egy neutrínóra. No no, a neutrínó egy feltételezett bomlástermék, egy mankó. Azért találták ki, hogy el tudjanak számolni az energiával. A neutrínót nem tudod kimutatni a neutron bomlásakor, azzal csak számolunk, mint egy szükséges rosszal.

 

a mezonok ..a földfelszínen keletkeznek..  Mégis hogyan?

 

Ez most nem kérdés, úgy ahogy a sztratoszférában is keletkeznek a kozmikus protonsugárzás hatására amikor azok a levegő molekuláival ütköznek. A kérdés az, hogyan lehet a földfelszínen detektálni őket amikor a mezonok túlnyomó többsége ott fenn keletkezik.

 

A kozmikus sugárzás egy kis része leér a földfelszínre és itt kelti a mezonokat. De nem muszáj a felszínig sem lejutniuk, a néhány km magasságban képződő mezonok is leérhetnek a felszínig. Ezeknek ugyanis csak az átlagos szabad úthosszuk a 800 méter, de vannak olyanok amelyek 80 méter után bomlanak el és vannak olyanok amelyek 8000 méter után bomlanak el, nyilván ezekből van kevesebb.

 

Ezen vitatkozhatnánk, mert ha axiómaként fogadnám el az Einsteini egyenleteket..

 

Én viszont semmiképpen nem az einsteini egyenleteket tartom axiómának.

 

Persze értem, hogy a foton a föld árnyékoló hatása miatt szemből kicsit kevesebb gravitont kap az arcába.. Úgy van, menni fog.

 

..de ha ez a mechanizmus c-nél nagyobb sebességre gyorsíthatja a fotont, az azt is jelenti, hogy a sebessége egyáltalán nem állandó. Pontosan.

 

Logikus, ha a hát-graviton-szél képes gyorsítani, akkor a szembe-graviton-szél képes lassítani, nem?

Igen, így gondolom.

 

Ez kb. azt jelenti, hogy a fotonok az egész univerzumban c-től eltérő sebességgel "közlekednek", vagy nem?

 

Csak nagyon szigorúan véve. Gyakorlatilag a tömegektől távol, ahol a gravitonsugárzást homogénnek és izotrópnak tekinthetjük, ott a fénysebesség = c. Ugyancsak c a földfelszínen vizszintes irányban mérve (nem is mérik másképpen).

 

..ha nincs idődilatáció? Milyen hatástól látszanak másképp?

 

Attól, hogy folyamatosan keringenek a jeladók és a gravitációs környezet is folyamatosan változik egy egy  megfigyelőhöz képest.

 

A relativisztikus idődilatáció (valamint a hosszkontrakció és a tömegnövekedés is) egy látszólagos változás. Az ugyanis nem lehetséges, hogy innen nézve az a nagyobb, onnan nézve meg ez a nagyobb. Ez a felállás félreérthetetlen jele annak, hogy a valóságban semmi sem történik az órákkal, csupán a megfigyelők látnak mást és mást, a mozgásállapotuktól függően. Ezer különféle megfigyelő ezerféle hosszt vagy órajelet lát, de órajel csak egyetlen egy van.

Előzmény: csabix (63433)
Astrojan 2014.04.25 12:14:51 © 63434

A gravitonsugárzás végtelen utánpótlású: feltételezés, valószínűsítem

kb 1Mc sebességű: becslés

Nyomóerejük 1.21 x 1044 newton: sok mérés, számítás. A képlet F =  Gm1m2/r2, a számítás Béni Péter műve.

 

 

csabix: kösz a rengeteg kérdést, tóruszmodellben mások is gondolkodnak, de a kétkomponensű tórusz az enyém. A fénymodell következménye a tóruszmodell, a foton ugyanis 4 összetevőből áll, tartalmazza az összes fajta elemi részecskét, 2 féle gravitont és a kétféle elektromos töltésrészecskét. A két graviton egy kettősfonal alakban halad, mindkét graviton körül kering egy egy töltésrészecske.

 

Ha egy alkalmas energiájú foton megáll, kettéhasad. Az egyik fél tartalmaz egy gravitont és egy töltésrészecskét, a másik fél meg ezek tükörpárját. Ezek ha éppen körpályára állnak, kialakítják a tórusz felületet: belül kering a graviton és körülötte mintegy spirálrugó pályán kering a töltés. Így alakul ki az elektron és a pozitron, nagyobb energiájú fotonból pedig a proton tórusz és az antiproton tórusz. Ezen kétféle energiánál stabil a körpálya. Ha a foton energia nem megfelelő, akkor az alkotórészek elspiráloznak.

 

A mágnesesség kialakulása a gravitonokkal van szoros kapcsolatban, a vas mágnesességhez nem értek. Annyit tudok róla mondani, hogy a fotonban a mágneses tulajdonság akkor jön elő amikor a 4 alkotórész négyszög alakban helyezkedik el. Ekkor a két egymás mellett lévő töltés egymás hatását kioltja és a négyszög másik két sarkán lévő gravitonok mágneses tulajdonságot kölcsönöznek a fotonnak. Negyed hullámhosszal később a 4 részecske egyvonalba kerül, ahol az egyik töltésrészecskét a két graviton közrefogja, mintegy leárnyékolja. A másik töltés "kilóg" a sorból és ezáltal elektromos jelleget ad a fotonnak. Negyedhullámhosszal később a négyszögalak fordított helyzetű lesz, így a mágneses polaritás megfordul. Újabb negyed hullámhossz múlva szintén egy egyenesre esnek a részecskék, de most a másik töltés lóg ki a sorból.

 

Nincs hivatalos neve, én nem vagyok hivatal: nyomó gravitáció, tórusz modell, yin-yang fotonmodell.

 

Az anyag örök, a 4 elemi részecske nem keletkezik, nem semmisül meg. Az ősrobbanást elfogadom, de nem a semmiből, hanem egy óriási fekete lyukból ered, a robbanás sebessége a gravitonok sebessége, c2. Nem volt felfúvódás mert tér nincs, a kezdősebesség volt nagy, azóta a tágulás lassul. A nyomógravitáció lassítja, a Nobel tévedés volt.

 

A gravitonsugárzás végtelen, az Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltések vannak. Az Univerzum összeomlása nem a hivatalos nagy recs, mert az összeomlás hirtelen következik be a gravitonok sebességével, meglepetés, előre nem látható. folyt köv.

Előzmény: Hezitáló (63432)
Astrojan 2014.04.24 22:00:15 © 63431

Ez rendben van, de ha már feltetted a csizmát az asztalra és még nekem is címezted, akkor tegyük hozzá, hogy a relativitáselmélet igencsak sokat köszönhet Eötvös tévedésének és hírnevének.

 

Eötvös ugyanis úgy vélte, képes kimutatni érzékeny műszereivel a (vonzó)gravitáció árnyékolhatóságát. Sajnos nem volt tisztában vele, hogy mi lehet a nyomó gravitáció és emiatt a kisérletek megtervezésénél fatális logikai hibát vétett, ugyanis csak a nyomó gravitáció árnyékolható.

 

Ő azt gondolta, hogy megméri azt a gravitációt amit az egyik test kibocsát (pl a Nap) és a másik test meg elnyel (pl a Föld egy szelete). Ez egy logikai hiba, mert a gravitációt vagy mindkét test kibocsátja vagy mindkettő elnyeli, de hogy az egyik kibocsátja a másik meg elnyeli ez nem tételezhető fel, meg aztán ilyet nem is sikerült kimutatni.

 

A nyomó gravitációt okozó gravitonsugárzás a világűrből érkezik és MINDEN test elnyeli, egyik sem bocsátja ki, csupán átengedi. A gravitonsugárzás legnagyobb része akadálytalanul keresztülmegy a barionos anyagon, hatalmas tömegű fekete lyuk kell a számottevő árnyékoláshoz.

 

Ebből következően az ólomkvadránsok egyik felét egyszerűen figyelmen kívül hagyta aminek az eredménye az lett, hogy a gravitáció nem árnyékolható.

 

És valóban, egy rosszul tervezett kisérlettel tényleg nem.

 

De a Magyari féle árnyékolási kisérlettel hatékonyan kimutatható a gravitáció árnyékolhatósága, amint a Nap árnyékoló hatásának útjába esik a Hold.

Előzmény: srudolf1 (63430)
Astrojan 2014.04.24 16:17:17 © 63429

Jó, én is. Talált valaki cikket/forrást az eredményekről? Ha lehet nem kínai nyelven. Lám a kínaiak felérték ésszel és vizsgálják a napfogyatkozás gravitációs hatásait, ellentétben a fehér emberrel.

 

 

csabix, Kösz az érdeklődést, néhány dolgot rosszul értesz, örömmel segítek ha kérdezel.

 

Igen, jól értetted, a feltételezett gravitonsugárzás a tér minden irányából homogén és az anyag árnyékolja azt, illetve valamennyi elnyelődik, ezáltal nem lesz teljesen izotróp. A gravitonsugárzás végtelen utánpótlású, kb 1Mc sebességű gravitonpárokból áll. Nyomóerejük rendkívüli, 1044 Newton.

 

A gravitáció nem a leggyengébb hatóerő, hanem a legerősebb, hihetetlenül erős.

 

Napfogyatkozás előtt a Nap és a Hold is kitakarnak valamennyit ebből a nagyon erős sugárzásból.

 

Fedéskor a Hold már nem az eredeti sugárzásból takar, hanem a Nap által gyengített DVAG-graviton sugárzásból nyel el, tehát a kettő együtt valamivel kisebb hatású lesz mint amikor egymás mellett vannak. A földfelszínen mért gravitációs hatás attól függ milyen pozícióban van a Napfogyatkozás,

ha a fejünk felett történik, akkor a felszíni gravitációs erő nő,

ha alattunk, akkor meg csökken.

 

Tehát napfogyatkozáskor a Nap és a Hold együtt, kevésbé árnyékolja a sugárzást, mint csak a Nap és csak a Hold együttesen, amikor még csak egymás mellett látszanak.

 

Ha nincs Napfogyatkozás, csak a Nap emelkedik a fejünk fölé, akkor természetesen a földfelszíni gravitációs erő csökken. Ha a Hold, akkor is. Magyarul a súlyod kisebb lesz. Ha mindkettő a fejünk fölé emelkedik, akkor mégkisebb lesz.

 

Ha egymást fedik, akkor nem lesz annyira mégkisebb, tehát a növekedés az egymás melletti helyzethez képest értendő. És ez a kicsi borítja be a relativista mesét.

 

Nincsenek se kvarkok, se gluonok..

 

Úgy van, a tóruszmodellben ezek nem kellenek.

 

se neutronok..

 

Ezek vannak, csak nem különálló, lekvarkos meg fölkvarkos részecskék. A neutron mindig egy elektrontóruszba pattintott protontórusz páros. Érdekes módon pont ezekre bomlik.

 

A mezonok amit a földfelszínen detektálsz, azok a földfelszínen keletkeznek. Semmi okod azt gondolni, hogy azok a sztratoszférában keletkeznének. Ami ott keletkezik (= döntő többségük), az nem is ér le ide a felszínre.

 

Pound és Rebka kísérletében a fény "lefelé gyorsul".. mennyi lehet a foton maximális sebessége? Gondolom ilyenkor a gravitonsugárzás "tolná" a fotont igaz?

 

Igen. A gravitonpárok sebessége c2 (= kb 1 Mc), ez a határsebesség. Természetesen a Földön nem ez, mert a foton nekiütközik a Földnek és megáll. Fekete lyukban érdekes ez inkább.

 

Teljesen mindegy a foton milyen messziről érkezik, a homogén(nek tekinthető) világűrben a fény terjedési sebessége = c. Akkor nő egy kicsit a foton sebessége amikor a Föld gravitációs közelségébe ér és a Föld középpontja felé tart, ezt mérte ki Pound és Rebka a hangszóróra szerelt Fe abszorberrel és a hangszóró alatt elhelyezett detektorral.

 

A GPS órát meg vissza kell hozni és bár a GPS órák nincsenek felkészítve erre a célra, egy órán csak akkor tudod megállapítani mennyit kettyegett, ha visszahozod. Messziről, mozgás közben ugyanis másképpen látszanak.

Előzmény: Hezitáló (63424)
Astrojan 2014.04.21 20:41:05 © 63419

Jó, megtették, a linket feltettem, a torziós inga fogyatkozáskor lassabban járt, a földfelszíni gravitációs erő tehát nőtt.

 

A Foucault inga fordítva működik, ha a gravitációs erő nő, akkor az inga gyorsul: Allais effektus.

 

Ezekkel ki lehet mutatni a gravitációs erő változását, de nehezen kezelhető eredményeket adnak, hosszadalmas beállítással járnak, nincs rá idő az egyensúlyi helyzetek beállásához és a kisérlet nem ismételhető, mert a kisérletre összesen legfeljebb két óra áll rendelkezésre. Nem elég érzékeny tehát a viszonylag gyorsan változó gravitációs erő feltérképezéséhez.

 

Egy Wang nevű úr egyszerűen rugós erőmérőt használt egy kínai fogyatkozásnál 1997-ben, ami jó lenne, ha a fogyatkozás a fejünk felett lenne, de a kínai fogyatkozás szerencsétlenségére alacsony szögű volt, a horizont felett csak 21o. Neki a torony elhajlás vizsgálata lett volna előnyösebb a graviméter helyett.

 

A Magyari módszer egyszerű, átlátható eredményt ad, a torony választás remek, mert a lakihegyi vastorony két félgömb kerámia szigetelőn nyugszik. Elég magas a torony, remek graviméter. A működéséhez csak az kell, hogy a fogyatkozás a horizont körül történjen. Ez a feltétel adott volt 1961 február 15.-én reggel és a torony 65 cm-es kilengést produkált.

 

Az ismétlésnél a körülmények sokkal rosszabbak voltak, a Nap 60o-al állt a horizont felett, a torony mozgása csak 6-6 cm volt, a szél, a hőmérséklet változás hatása nehezebben leválasztható. (A Magyari kisérletnél tíz cm-es kitérést tulajdonítottak a szél hatásának, a grafikon közepének bal oldalán lévő zavar). Itt, az 1999 aug 11-i fogyatkozásnál lett volna előnyösebb a Wang graviméteres mérés.

 

Lehet mérni ingával, csak nem elég informatív és nehézkes.

 

A graviméter egyszerű, a toronydőlés mérése szintén, nem kívánnak hosszadalmas beállítást. Akár másodpercenként is leolvashatók a műszerek, amit az ingákkal semmi esetre sem tehetsz meg.

Előzmény: Hezitáló (63418)
Astrojan 2014.04.21 16:22:51 © 63417

Nem azt mondtam, hogy nem volna érdemes, hanem azt, hogy nem volna praktikusabb.

Előzmény: Hezitáló (63416)
Astrojan 2014.04.20 20:34:17 © 63412
Előzmény: Hezitáló (63408)
Astrojan 2014.04.20 18:18:14 © 63407

2014 ápr 29-én este napfogyatkozás Tasmániában (ausztrália).

 

A hatás vízszintes, csak torony kellene hozzá. De olyan jó torony mint a lakihegyi nemnagyon van (= 307 m, nagyon magas, egy ponton támaszkodó, nem rigid). A magas épületekkel is működhet valamelyest, ilyen van nekik 350 méteres is. Ja, és akarat is kellene hozzá. Na ebből van a legkevesebb. Pedig az egész kisérlethez nem kell más csak egy teodolit.

Előzmény: Simply Red (63401)
Astrojan 2014.04.19 19:32:59 © 63398

Igen.

Előzmény: mmormota (63397)
Astrojan 2014.04.19 17:22:51 © 63396

A Fizikai Szemle az 1999 aug 11-i Napfogyatkozás alatt történő méréseket összegzi, amikor a Nap magasan áll 13 órakor. Ez az időpont a magasan álló Nap miatt kevéssé alkalmas a torony dőlésének megfigyelésére, mert a gravitációs változás csaknem felülről éri a tornyot, ezért a lakihegyi torony dülöngélése kicsi, a 7. ábrán láthatóan csak maximum 6-7 cm.

 

Az 1961-es fogyatkozás kora reggel volt, a toronyra merőleges irányból, csaknem vízszintesen érte a tornyot a gravitációs változás, ezért a torony dülöngélése megdöbbentően látványos volt a maga 65 cm-es összesített kitérésével.

 

Az csak természetes, hogy téged a sokkal rosszabb körülmények közötti mérés fogott meg, ahol a torony dőlése sokkal kisebb amplitudójú, mert az erő (változása) felülről érte a tornyot, másrészt a hőmérséklet változása is jelentősebb hatással lehetett a feszítő kötelekre. Maga a teodolitos leolvasás hibája is kb 2 cm.

 

Ami a relelmet illeti az az 1961-es fogyatkozás totalitásakor bekövetkező torony elhajlás, méghozzá a Nap-Hold rendszertől ellentéstes irányba.

 

Ez az ami ledönti a relelm kártyavárat.

Előzmény: mmormota (63392)
Astrojan 2014.04.19 11:17:18 © 63390

Na jó, ha már cáfolat, tegyük ebbe a topikba: a relelm tanításával ellentétben Napfogyatkozáskor (= fedéskor) a Földfelszínre ható gravitációs erő növekszik. A két test (Nap és a Hold) gravitációs hatása nem összeadódik, hanem kisebb lesz.

 

http://astrojan.zz.mu/laki.htm

 


Mi az a húrelmélet?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi az a húrelmélet?)
Astrojan 2014.04.16 11:29:36 © 428

Jó, jó, a gravitációs erő növekedését a Föld nevű bolygó szélén mérjük, de ezerszer hangsúlyozom, a fogalmakat, amiket alkottunk, nagy örömmel használjuk a nekünk kedves célokra.

 

Koncentrálhatnánk a cáfoló erejű kísérleti eredményekre?

Előzmény: Hezitáló (427)
Astrojan 2014.04.15 21:54:23 © 426

Ooops, valóban elég lenne? Na legyen egy próba, Napfogyatkozáskor (= fedéskor) a Földfelszínre ható gravitációs erő növekszik. http://astrojan.zz.mu/laki.htm

 

Előzmény: Hezitáló (425)
Astrojan 2014.04.15 18:25:41 © 424

..az elmélettől független háttérként tételezi fel a téridő meglétét. Természetesen ettől még lehet igaz is.

 

Na éppen ezért máris nem lehet igaz. Mert téridő nincs, ezért természetesen nem tud rá építeni. Csak kártyavárat. Vagy légvárat, mint a relelm.

 

A gravitonokat folyton a fejemhez vágják, hogy nincs kimutatva (de ki van), ezzel szemben a téridő mikor lesz kimutatva? Soha, hiszen matematikai fogalom. Olyan mintha valaki matematikai pontot akarna kimutatni kisérletileg. Vagy valaki kisérletileg ki akarná mutatni a logaritmusfüggvényt.

Előzmény: Creativus (421)
Astrojan 2014.04.14 22:14:20 © 416

Teljesen mindegy milyen fogalom, lehetne biológiai vagy szekszuális, akkor is csak fogalom marad.

 

De nincs igazad, a távolság egy matematikában definiált egyenes szakasznak a hossza. Két matematikai pont között definiált a távolság.

 

Két ház között nincs definiálva a távolság, mert csak azt tudod mondani, hogy körülbelül 150 méterre vannak egymástól. A ház egyik fele közelebb van, a másik fele meg messzebb.

 

Két háznak nem tudod megmérni a távolságát csak akkor ha matematikai pontot jelölsz ki rajtuk és ezen matematikai pontok távolságát tudod csak megadni.

 

A Hold Föld távolságot is csak így tudod megadni, pl a felszínük két (matematikai) pontja között tudsz mérni lézerrel, vagy számolni tudod a tömegközéppontjuk távolságát. A távolságadat így mindig közelítés lesz.

 

A fény is ilyen, kijelölsz egy (matematikai) pontot a foton pályán, majd egy másikat ahol a foton ciklusa az előbbi pontéval megegyezik. Ez a távolságdefiníciónk.

Előzmény: Hezitáló (414)
Astrojan 2014.04.14 17:11:36 © 413

A kvantumgravitáció szerintem is sokkal szimpatikusabb, mint az a húrelmélet..

 

Akkor helyben is vagyunk. A gravitáció(s sugárzás) kvantuma a graviton.

Előzmény: drill123 (412)
Astrojan 2014.04.14 12:33:15 © 409

Azért gondolom, hogy a fogalmak nem léteznek, mert a fogalmakat mi találtuk ki. A Világegyetemben csak anyag létezik, ami összesen kettő féle elemi részecske, a graviton és az elektromos töltés energiarészecskék. Ez a kettő ami létezik fizikailag, ez épít fel bármilyen más anyagot, részecskét.

 

Amit a gondolatainkban létrehozunk fogalmakat, az nyilván nem létezik a fizikai, szervetlen világban, mondjuk a Jupiteren nem létezik egyenes, hexaéder vagy logaritmusfüggvény. Ezek csak a fejünkben létező gondolatok amivel persze mi nagyon jól elboldogulunk, el tudjuk mondani egymásnak, hogy milyen a szép, a kék vagy a büdös. A tér, az idő, a távolság szintén ilyen megalkotott fogalmak, a tér fogalomból pl alkottunk többfélét is a magunk örömére.

 

Fatális tévedés azt hinni, hogy az anyagi világ csak a térben képes létezni, ez sztereotípia, megszoktuk ezt a buta gondolatot és erre még fizikát is képesek voltak építeni egyesek.

 

Ezzel szemben az anyagi világ létezik és ehhez mi, emberek megalkottunk egy csomó fogalmat (matematikai és más számunkra hasznos fogalmat), pl távolság. De ez matematikai fogalom, mert a távolság csak két matematikai pont között van értelmezve, kiterjedéssel bíró testek között értelmetlen, pontosabban csak közelítéssel alkalmazható.

 

A tér egy fogalom. Ezért nem létezik fizikailag.

Előzmény: drill123 (408)
Astrojan 2014.04.13 18:05:53 © 406

Ha azt számolod ki vallásos fanatizmussal, ezer tizedes pontossággal, hogy a Világegyetem a semmiből keletkezett, vagy a nemlétező tér sokat görbül akkor valamit nagyon elcsesztél..

Előzmény: mmormota (405)
Astrojan 2014.04.12 20:25:45 © 404

Igen, így van, sokkal több ember nem érti a modern fizikát mint aki érti. Ahol a sokkal több tart a populáció létszámához, aki érti az meg tart a nullához.

 

De ne ijedj meg, a szakértők a matematikáját értik jó esetben, de semmi esetre sem a fizikáját. Csak képzelik, hogy értik miként tágul a nemlétező tér, a hurkák hogyan csapkodnak a farkukkal vagy a világegyetem hogyan ugrik ki a semmiből.

 

Szó nincs arról, hogy a matematikai leírás ne lenne nagy dolog, természetesen az. De amire az angol levél is vonatkozik az a fizikája, a realitástól axióma szinten elszakadó képzelődés, amikor a matematikai leírást összezagyválják a valósággal, pl a felfújódó téridő. Ami nincs. Érted ezt?

 

Ja és igen, könyvet is írt róla :))

Előzmény: mmormota (403)
Astrojan 2014.04.12 18:58:04 © 402

Azért van még itt néhány helikopter, csak egy példa levél most kaptam,

 

The stupidities and absurdities by which mathematicians have rather excused than explained their mode of procedure, which remarkably enough always lead to correct results, exceed the worst and real fantasies of the Hegelian philosophy of nature.

Good physics is the study of three-dimensional matter in motion. Good mathematics involves unlimited dimensions, from utilization of just one dimension, two dimensions, four dimensions or as many dimensions as can be imagined. This is bad physics, however. Matter has only three dimensions: Length, Width & Height. Physics has been in crisis for a century due to the intrusion of the field of mathematics. String Theory is the ultimate result of this nonsensical mathematical intrusion into physics.

Előzmény: mmormota (398)

A sötét anyag és a sötét energia
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » A sötét anyag és a sötét energia)
Astrojan 2014.04.11 21:16:26 © 620

Ez volt a tudomány? Akkor mondd csak, hogyan forgatod el az ősrobbanást az idő irányába? És honnan TUDJÁTOK, hogy a tér tágul?

 

Egy egyenes mennyit tágul másodpercenként?

 

De nehogy leírd a hubble állandót meg ezer képletet, azt honnan tudod, hogy a tér tágul és nem az Univerzum?

Előzmény: yndex (619)

Van alternatívája a Nagy Bummnak?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Van alternatívája a Nagy Bummnak?)
Astrojan 2014.03.30 21:36:05 © 1551

Astrojan konkrétan azt állítja, hogy

 

lefelé gyorsul a fény, c-nél nagyobb lesz a sebessége, a határsebesség c2.

Felfelé gyorsul a fény, c-nél kisebb sebességről mászik kifelé, a határsebesség c.

 

A gravitációs gödörben a fény sebessége irányfüggő. Az eseményhorizonton befelé 2c, kifelé nulla, horizontálisan c. Gravitonszél fújja befelé a fotont.

Előzmény: Hezitáló (1550)
Astrojan 2014.03.30 10:45:21 © 1522

Fordítva ültél a lóra. Az anyagi világ létezik.

 

Ezzel szemben az összes fogalom emberi alkotás. Az összes. Mindegyik. Az anyag fogalom is emberi alkotás.

 

 

Bign, hamarabb érne ide, de a valóságban a Nap nem gömb, a felszín különböző pontjairól induló fény más más idő alatt ér ide. Nem tudod megmondani egy folyton rotyogó, forrongó felszín távolságát, így a kérdés akadémikus.

 

Amit lehet tudni: hosszkontrakció nincs és a gravitációs kútból a fénynek ki kell másznia ami időbe telik. Ha nincs kút akkor hamarabb ideér a fény. Butaság ez a fénysebesség állandóság, ld PR.

Előzmény: mmormota (1518)
Astrojan 2014.03.29 20:14:40 © 1517

Te figyelj, a világ összes fogalmát felsorolhatod, ha nem vagy képes megérteni, hogy a fogalmakat mi alkotjuk. A nyomás egy fogalom.

 

Az anyagi világ létezik, a fogalmakat pedig mi, emberek alkotjuk. Mindet !

Előzmény: Hezitáló (1514)
Astrojan 2014.03.29 18:36:54 © 1510

A távolság matematikai pontok között van definiálva. Hiába tűnik valóságosnak, nem jelenti azt, hogy a szervetlen világban létezik távolság.

 

A távolság fogalomnak csak úgy van értelme, ha a valós tárgyakon matematikai pontokat veszel fel/jelölsz ki. Ezen matematikai pontok között van értelmezve a távolság fogalom, ami a két pont közé húzott egyenes hossza. Ezen szakasz hosszának megbecslésére használjuk a mérőszalagot, ne dobd ki.

 

Ha nem jelölsz ki a tárgyakon matematikai pontokat, akkor nincs értelme távolságról beszélni, mert nem tudod, hogy a szekrény melyik sarka és az ágy melyik pontja között érted a távolságot.

Előzmény: Szelki Lata (1508)
Astrojan 2014.03.29 16:51:57 © 1504

- Létezik-e gravitációs tér szerinted?

 

Nem, semmiféle tér nem létezik. Ellenben így hívunk valamit, valamiféle anyagot, pontosabban energiacsomagok tömegét vagy tömkelegét, amely energiacsomagok (= gravitonok) eloszlása, mozgása az általunk gravitációnak nevezett jelenséget okozza. De ez nem tér, hanem a DVAG gravitonok végtelen, nagyon nagy sebességgel mozgó, sugárzás jellegű, fizikailag létező sokasága, egyfajta anyag.

 

- Létezik-e mozgás szerinted?

 

Nem, a mozgás nem létezik fizikailag. Az anyag a létező, ami mozog. Remélem érted a különbséget.

 

- Léteznek-e összefüggések?

 

Nem, az összefüggések nem léteznek fizikailag. Az anyag az egyetlen létező, a köztük lévő összefüggéseket kitaláljuk, alkotjuk, definiáljuk, elhisszük. Természetesen az anyag ad okot az összefüggések megalkotásához, ha egy krátert látunk a Holdon akkor azt gondolhatjuk, hogy egy meteor ütötte. De ez az összefüggés nem fizikailag létező, az összefüggést magát mi alkotjuk.

 

 

Lata: Ezek az Astrojan-fizikában nem megengedett műveletek, súlyos módszertani hibák.

 

Valamit nagyon félreértesz, bármilyen műveletet elvégezhetsz, csak nem állíthatod a kitalált dolgokról, hogy léteznek a természetben pl matematikai pontok.

 

Engem az érdekelne, hogy amikor odébbrakok valamit, akkor az Astrojan-fizikában mi történik? Fizikailag, úgy értem.

 

Akkor egy anyagi objektum helyzete megváltozik a többihez képest. De csak az objektum létezik, a helyzete nem létezik fizikailag, mert az egy absztrakció.

 

Nem matematikai absztrakcióként, gondolati síkon, hanem fizikailag. Mit csináltam olyankor?

 

Arrébb tetted. Fizikailag máshol van az anyag. Itt az anyag a létező, a máshol pedig absztrakció. A máshol, meg az arrébb nem fizikailag létező, mert

 

fizikailag csak anyag létezik.

Előzmény: Hezitáló (1503)
Astrojan 2014.03.29 12:50:30 © 1499

Vegyél elő 2 akármit. Az egyiket tedd valahova, a másikat ugyanoda.. Sikerült? Na, akkor nincs tér.

 

A logikádból ez következne, de a tér nem ezért nincs. Azért nincs mert egy matematikai fogalom.

 

A matematikai fogalmakat emberek alkotják, kitalálják, ezek csak a fejünkben léteznek, mint valamiféle programok. Minden fogalom ilyen, egyetlen kivétel van, az anyag.

 

Nézzünk egy egyszerűbbet, létezik-e sík ? Fizikailag létezik-e, nem azt kérdezem van-e ilyen fogalmunk, hanem azt, hogy mondjuk a Marson létezik-e sík, lehet-e ott bányászni síkot, lehet-e vele teniszezni vagy rá lehet-e ütni egy kalapáccsal. Kimutatta már valaki kisérletileg a fizikailag létező síkot?

 

Érted mit jelent az, hogy fizikailag létezik?

Előzmény: Szelki Lata (1498)
Astrojan 2014.03.29 09:16:20 © 1495

Ég és Föld a különbség, szégyellheted ezt a fajta visszavágást. A téridő tisztán matematikai elképzelés, idea, illúzió, a természetben nem létező kitalálás, amit soha de soha nem tudsz kisérletileg kimutatni.

 

A graviton fizikailag létező energiakvantum, a kvantumgravitáció alapja (ami lehet rossz vagy téves), kimutatható, ki is mutatták csak még nem tudják, a spinon az. Mást olvastál róla, vagy csak nem értetted, hogy a szerzők egy új részecskének írták le a spinont? Hiába ágálsz ellene, ő a graviton.

 

A graviton fizikailag létező elemi részecske, nagyon nehéz kisérletezni vele, mert párban átmegy a műszereken, elenyésző nyomot hagy.

 

Érted azt, hogy a téridővel meg semmiféle módon nem tudsz kisérletezni, mert az NEM fizikailag létező entitás?

Előzmény: mmormota (1494)
Astrojan 2014.03.28 22:17:23 © 1493

Mielőtt bármit is kezdesz kiszámolni, először illene bizonyítanod, hogy a világegyetemben gumiszalag van kihúzva.

 

Azért van ez a hazugság a tértágulással, mert nem tudod másképpen odatenni a galaxist a fénykibocsátás helyére.

 

Bizonyítani illene, hogy létezik a tér. Mert nem létezik, így aztán nem tágulhat és nem fúvódhat fel.

 

Ez itt a probléma. Hol van a közlemény ahol kisérletileg kimutatták a teret ???????

Előzmény: Szelki Lata (1489)

Mi az a húrelmélet?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi az a húrelmélet?)
Astrojan 2014.03.26 20:03:47 © 371

Természetesen a 3. megfogalmazás nem csak a Földre, hanem a fekete lyukba eső megfigyelőre is érvényes.

 

Értem, akkor nézzükcsak mit is zavarodtál össze Zomfestnek,

 

a fekete lyukba eső megfigyelő gyorsuló mozgása éppen körülbelül nagyjából kiegyenlíti az idő múlás különbözőségét (az ekvivalencia elvből kifolyólag), amennyiben elhanyagoljuk a lényeges különbözőségeket, főképpen akkor hanyagoljuk el, amikor a laboratórium éppen egy fekete lyukba esik bele.

 

Mert ha már itt is elhanyagolható a ti tériridő görbülőrületetek, akkor hol görbülhet ez egyáltalán?

 

Sehol.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (370)
Astrojan 2014.03.26 11:50:47 © 369

Mennyire kicsiny? Mert ha a pontszerűnél nagyobb a laboratórium, akkor bizony megkülönböztethető, ám.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (368)
Astrojan 2014.03.24 10:18:45 © 355

Amikor a pontszerű test erőterében a ponthoz közelítünk, a vonzóerő végtelenhez tart..

 

Nem bántlak meg nagyon ha azt mondom, az energia NEM az erő út menti integrálja?

 

Az energia a részecskék tulajdonsága és semmiképpen nem keverendő valamiféle számítási feladat eredményével, sem a számítási feledattal magával. Arról nembeszélve, hogy vonzóerők nincsenek, minden vonzóerőnek látszó tárgy nyomóerők eredője.

 

Efféle elképzelésekből születik aztán a szingularitás téveszméje, rossz a modell, határt kell szabni a nyomás növekedésének, a nyomó gravitáció képes erre, a relativitáselmélet meg nem.

 

Tehát, a számított vonzóerő tarthat a végtelenbe, de ennek a valósághoz semmi köze nincs.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (352)

Van alternatívája a Nagy Bummnak?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Van alternatívája a Nagy Bummnak?)
Astrojan 2014.03.22 17:44:41 © 1466

Jó, most már egész nap szégyelltem magam, helyettük is, most már elég lesz? Légybőlkaptam!

Előzmény: Hezitáló (1465)
Astrojan 2014.03.21 15:13:57 © 1464

Értetted valamelyiket? Vagy legalábbis úgy érezted, hogy érted?

 

El tudnád magyarázni mondjuk a tórusz modellt, mi áll mellette, mi támogatja, mi az amire magyarázatot ad és mik a kétségek? Vagy bármelyiket a felsoroltak közül. Én különben nem emlékszem, hogy elméletnek neveztem volna valaha is a gondolataimat. Szégyellnem kellene, hogy vannak gondolataim?

Előzmény: kaleveleeeez (1463)
Astrojan 2014.03.20 16:54:46 © 1462

az írók nem tudják, mik is a részecskék, milyenek és miért viselkednek így, de meg tudják mutatni az egyenleteket és összefüggéseket amelyekkel a viselkedésüket előre lehet jelezni..

 

Igen, így van, de arra azért nem kellene büszkének lenni ha valakinek fogalma sincs miről beszél.

 

Tórusz modell, 2 elemi energiarészecske, yin yang foton, kristályos lézerfény, negatív burkolatú atommag, gravitáció a legerősebb kölcsönhatás, ciklusos Univerzum ecetra

 

ezzel szemben kvark humbug, enyves atommag, higgys tömeg, gyorsulva táguló kamu, a semmiből előugró Univerzum, most meg a gravitációs hullámok fodrozzák a nemlétező téridőt. Nehezen döcög a tudomány.

 

 

mormota 1460: A "mi a fény" vagy a "mi a részecske" eléggé béna kérdés.

 

Nocsak, kérdezett a Hawking?

Előzmény: Bomlat_ (1459)

Mi az a húrelmélet?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi az a húrelmélet?)
Astrojan 2014.03.19 17:30:52 © 338

Naivul azt gondoltam, hogy a gravitonodnak valami köze lehet a gravitációhoz..

 

Én meg naivul azt gondoltam, hogy az elektronnak, protonnak valami köze lehet a gravitációhoz..

 

A gravitonnak a gravitációs nyomóerőhöz van köze (= 1.2x1044 Newton), soha nem veszed észre ha nem teszel bele elektront, meg protont (vagy más barionos anyagot, esetleg ha nagyon ügyes vagy akkor mondjuk fotont is).

 

Azt a gravitációt amit hétköznapi értelemben használunk, azt a testek "hozzák a felszínre", ez az erő, amit gravitációnak hívunk csak egy elenyésző, elenyésző iciri piciri része a gravitonok nyomóerejének és ebben sokkal több de legalábbis akkora szerepe van a tömegeknek mint a gravitonoknak.

 

Newton gravitációs törvénye erre a viszonylag kis erőre vonatkozik, amit az elektronok és a protonok okoznak az árnyékolásukkal.

 

De szerinted, Newton az elektronok és a protonok tulajdonságaiból indult ki amikor megalkotta a távolságnégyzetes összefüggését??

 

Mert ha nem, akkor a Newton törvények nem érnek egy fabatkát sem, mármint a Te logikád szerint.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (332)
Astrojan 2014.03.19 11:37:22 © 331

Tényleg megáll az eszem, egy jelölésen akadsz fel, milyen jelölés lenne számodra megfelelelő a gravitonok sebességére, gamma, halef vagy mi az amibe nem kötnél bele?

 

A gravitonok sebességére adok egy becslést, nem tudom mennyi pontosan, sokkal nagyobb mint c. Az 1 millió c sokkal jobb becslés mint a fénysebességű gravitáció, ami ráadásul méricskélésen alapul. Egy elcseszett kisérleten (Kopeikinre gondolok).

 

..amíg legalább a Newton törvényeket nem vezeted le belőlük (gravitonokból), addig fabatkát sem ér.

 

Szédítően elfogult vagy, Ti talán a kvarkokból, a húrkákból vagy a bránerekből vezetitek le a Newton törvényeket ?? Vagy akár csak az elektronokból?

 

Ha nem vezeted le a Newton törvényeket az elektronokból akkor addig az fabatkát sem ér. Ezt akartad mondani?

 

valójában inkább Einsteint kellene leköröznöd.

 

Biztos lehetsz benne.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (330)
Astrojan 2014.03.19 10:03:22 © 327

a fizikusok a valóságban megfigyelhető jelenségekhez illesztik az elméleteiket..

 

A saját valóságukhoz illesztik, a saját kis kiválogatott valóságukhoz. A gravitonok sebessége c2, ami kb 1 millió c-t jelöl és nem 2c-t. Nem tudod elképzelni? Segítenék, ha hagynád.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (325)
Astrojan 2014.03.18 19:07:36 © 320

Ha a protont semmilyen véges energiával nem lehet felgyorsítani fénysebességre, akkor értelmetlen emlegetned a 10 c sebességet..

 

Ha. Ha. Ha. Bruhaha. Megint a vikipédia, ugye? Csak arról van szó, hogy Te nem láttál még olyat. Ezt ne keverd azzal, hogy nem is lehet. A gravitonok sebessége c2. Ezzel kell gyorsítani, nem rakétával, ahogy Te képzeled. És külön köszönet, hogy már vagy ötször válaszoltál és még nem hülyéztél le. Vagy legalábbis nem emlékszem :)

Előzmény: takacs.ferenc.bp (318)
Astrojan 2014.03.17 22:06:28 © 309

Véleményem szerint valami félreértés lehet a dologban. Ha valami 10 c -vel megy akkor valószínűleg mégnagyobbat üt. A fénysebesség csak egy közönséges sebesség; ami különlegessé teszi, hogy mi, emberek csak fénysebességű gyorsításra vagyunk képesek. Ebből következően nem is tudunk ennél nagyobb sebességet elkövetni, csak aszimptotikusan közelíteni.

Előzmény: mmormota (305)
Astrojan 2014.03.17 19:06:24 © 304

Megengeded, hogy az az általam mélyen nem tisztelt dávid gyulától idézzek (kivételesen):

 

..alapvető probléma a "relativisztikus tömegnövekedés" téveszméje, amit sajnos sok ismeretterjesztő könyv is terjeszt. Ebből sajnos felmérhetetlen károk és oltári félreértések származnak.. A részecskék tömege NEM NŐ a sebességgel. Ami nő, az az impulzus és az energia..

 

Mielőtt belelovagolod magad, vegyél tőle leckét, ezt az egyet jól látta meg.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (303)
Astrojan 2014.03.17 16:33:29 © 302

az ütközés energiájához egyértelműen hozzáadódik a gyorsítás energiája

 

Jujjuj. Én azt írtam, hogy a testek tömege nem nő relativisztikusan a sebességgel, és semmiképp nem tart a végtelenbe. Se. Az impulzust meg tudod különböztetni a tömegtől?

Előzmény: takacs.ferenc.bp (301)
Astrojan 2014.03.17 11:04:51 © 299

A frekvencia megváltozása a Doppler-effektus figyelembevételével történik, ami nem jár a fény sebességének megváltozásával..

 

És ezt így miből döntötted el? Olvastad a vikipédiában?

 

A fény sebességváltozása is ugyanezt okozza, itt a frekvencia nem változik, mert a frekvencia a fény forgási sebessége, ennek nincs oka változni. Ez esetben csak a hullámhossz változik.

 

A testek tömege nem változik a sebességgel, akármit számolgatsz. Ez csak annyit jelent, hogy az egyre gyorsabban haladó testeket egyre nehezebb lesz gyorsítani.

 

Ez olyan mint amikor futva tolsz egy autót. Eleinte gyorsul, s ahogy eléred a max futási sebességedet akkor az autó már egyre nehezebben gyorsul, aztán már természetesen nem gyorsul tovább.

 

Te meg azt hiszed, hogy az autó tömege végtelenre nőtt, mert már nem tudod gyorsítani.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (297)
Astrojan 2014.03.15 17:35:08 © 291

Soha nem hittem el semmit senkinek.

A tér nem egy üres valami, ahogy még mindig sokan képzelik.

 

De ezt máris elhitted..

Előzmény: whythorse (290)
Astrojan 2014.03.15 16:45:35 © 286

Tömege semminek sincs. A részecskéknek tehetetlensége van, a forgásuk/keringésük okán. Az őket alkotó elemi részecskéknek nincs tömege, mert energiarészecskék.

 

A foton is ilyen részecske, ami forog. Az őt alkotó 4 elemi részecskének tömege nincs, a tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor a foton kialakul és forog.

 

A foton annyiban más mint az elektron meg a proton, hogy míg azok egyhelyben pörögnek, addig a foton közben c sebességgel halad. Miközben pörög. Nehéz értelmezni rajta a tömeg tulajdonságot, mert nem tudod rátenni mérlegre, nem tudsz összegyűjteni belőle egy kilót.

 

A foton impulzusából számolt tömeg jóval nagyobb mint az elektron nyugalmi tömege.

 

A számolt-on van a hangsúly szerintem is, számolni sokmindent lehet. Nem a tömeg miatt löki meg a foton az elektront, a tehetetlenség NEM a tömeg miatt alakul ki hanem fordítva, a pörgő elemi részecskék tehetetlensége alakítja ki a tömeg illúzióját.

 

És tényleg nem lökné meg az elektront a nagyenergiájú foton? Dehogynem. A szórás szöge véletlenszerű, nem kifejezett visszapattanásról van szó.

 

..miért görbíti a teret az energia..

 

Ne higgyj el minden hülyeséget, a teret nem görbíti semmi, mert tér nem létezik.

Előzmény: whythorse (281)
Astrojan 2014.03.14 20:22:37 © 278

..de ettől még van tömegvonzása..

 

Nincs neki tömegvonzása. Tömegvonzása semminek sincs, az anyagnak gravitációs hatása van, ami annyit jelent, hogy a két tömeg között egymás felé mutató erő gerjed.

 

A relativisták ennél mégnagyobb hülyeséget állítanak, mert szerintük nemcsak tömegvonzás nincs, hanem erő sem gerjed a két objektum között. Nekik a tér görbül.

 

Ha egy úthenger rámegy a lábadra, akkor ne ríjj, az nem nyomja erővel, csak kicsit görbíti a teret.

 

A Kossuth teret.

Előzmény: Törölt nick (274)
Astrojan 2014.03.14 11:07:10 © 270

Legfeljebb akkor meglepő ez, ha tévesen valamiféle forgásnak tekinti valaki a spint, azzal tetézve hogy a frekvencia meg ennek a fordulatszáma.

 

Honnan veszed hogy tévesen? Tán a wikipédiából? Azt nem olvastad hozzá, hogy

a spin a részecskék tulajdonsága, amit a részecskék okoznak?

 

"spin is an intrinsic form of angular momentum carried by elementary particles, composite particles (hadrons), and atomic nuclei."

 

Hullámfüggvények nincsenek az elektronban, sem a protonban és a fotonban sincsenek függvények.

 

A spin azért kétféle pl az elektronban, mert a tóruszban két irányban keringhet a töltésrészecske a graviton körül, lehet egy jobbraforgó és lehet egy balos.

 

Ha a tóruszban egy biciklikeréknek gondoljuk a gravitont akkor a gumira tekerhetsz egy spirálrugót jobbmeneteset és tekerhetsz egy másik gumira balmeneteset, ezért kétféle a spin.

Előzmény: mmormota (265)

Van alternatívája a Nagy Bummnak?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Van alternatívája a Nagy Bummnak?)
Astrojan 2014.03.08 15:56:20 © 1443

Newton gravitációs törvénye, F=Gm1m2/r2.

Előzmény: Zománcfesték (1435)
Astrojan 2014.03.08 10:47:06 © 1434

Igen, ez az erő a gravitonok nyomóereje, ami = 1.21 X 1044 Newton.

 

Az a gravitáció amiről te beszélsz, amit a hétköznapi életben gravitációnak hívunk az csak azon hatalmas erők kicsinyke különbsége, ami erő különbséget a testek kölcsönös árnyékolása okoz egymás irányában.

 

A te példáid a víznyomással totálisan rosszak, mert a víz a testek felületét nyomja és ez NEM az egymás között fellépő erő.

 

 

 

Tuarego 1432: Ez azt jelenti, hogy a neutronoknak nagyságrendekkel kell zsugorodniuk.

 

Nem jelenti azt. Azt jelenti, hogy a neutronok KÖZÖTTi távolságnak kell zsugorodnia.

Előzmény: Bign (1433)
Astrojan 2014.03.07 21:35:16 © 1430

fekete lyuk, ami már nem neutroncsillag, hanem egészen más paraméterekkel rendelkezik.

 

Jó, akkor világosíts fel légyszíves, mik azok a más paraméterek. Tudtommal 1.4 Naptömeg felett már létezhet fekete lyuk (az alatt viszont nem létezhet). A legfőbb különbség a neutroncsillag meg a fekete lyuk között az, hogy a fekete lyukban már nem látszik a csillag, nem tudhatod, hogy milyen állapotban van az anyag az eseményhorizonton belül.

 

Egy neutroncsillag is lehet különböző állapotú attól függően, hogy a kristályosodás milyen fokozatot ért el.

 

Hogy mik az anyag legeslegelemibb alkotórészei, azt jelenleg még nem tudjuk, még ha te holtbiztos is vagy abban, hogy te tudod, ugyanis nincs erről megfigyelés és kísérleti adat.

 

Dehiszen Te is úgy használod ezt a nemtudást, mintha LENNE még elemibb alkotórész, mint a graviton meg az elektromos töltés. Gondolod, hogy a mesekvarkok vagy a bránerhúrok biztosabb lábon állnak mint a gravitonok?

 

nem a neutron a legelemibb alkotórész,

 

Ó, hát én ezt nem is mondtam, bizonyára emlékszel: a 2 elemi részecske a graviton meg a töltésrészecske.

 

így nem lehet ez a degenerálódás végső állapota.

 

Miből gondolod ezt? Semmi okod nincs rá szerintem, főleg hogyha tóruszmodellben gondolkodnál, végre.. :)

Előzmény: Tuarego (1428)
Astrojan 2014.03.07 18:26:03 © 1426

nagyon ritka az olyan hozzászóló aki érti amit leírok, a legtöbbje olvasni sem tud.

Előzmény: Hezitáló (1425)
Astrojan 2014.03.07 15:56:15 © 1424

Oh, nagyon ritka az olyan hozzászóló aki érti amit leírok, jól értetted. Az örökmozgó motor nem termel energiát hanem ő szolgáltatja. Az ő alapvető tulajdonsága, hogy gyorsan megy. Szokatlan tulajdonság, de nem is várhatunk normális tulajdonságokat az elemi részecskéktől.

 

Amennyiben a foton megáll, kettéhasad. A gravitonok nem állnak meg, körpályára állhatnak ha megfelelő a foton energiája. Ha éppen körpályára sikerül állni akkor kialakulhat egy elektron (tórusz) meg egy pozitron (tórusz). Egyébként elspirálozik. Egy másik fotonfrekvenciánál is pontosan körbezáródhat a graviton-töltés páros, ekkor proton és antiproton alakulhat ki (mindketten tóruszok).

 

Ebből következik, hogy az elektronnak nemcsak a pozitron az antianyaga hanem a proton is az !! Ezért nem találják az antianyagot az Univerzumban, mert itt van a szemünk előtt.

 

Persze nem tud felszállni a proton az elektronra mert nem azonos a frekvenciájuk, foton természetesen csak két azonos frekvenciájú antirészecskéből alakulhat ki, értelemszerűen.

 

Szóval az energia nem vész el, az örökmozgó meg örökké dolgozik, nincs veszteség, mert ez alapvető tulajdonsága a gravitonnak.

Előzmény: Zománcfesték (1423)
Astrojan 2014.03.07 12:04:43 © 1422

Ha ilyen tömeggel ez az objektum neutroncsillag lenne.. akkor a központi objektum is sugározna a neutroncsillagokra jellemző fény és rádióhullám spektrumban..

 

Nem érted, hogy ha a neutroncsillag fekete lyukká válik (és azzá vált), akkor abból nem jöhet ki a neutroncsillagokra jellemző bármilyen sugárzás?

 

Ebből viszont az következik, hogy igenis, egy még degeneráltabb anyagformába omlott össze az égitest anyaga. Nem következik.

 

Logikus, hogy az nagyobb gravitációs nyomás egyre nagyobb degenerálódást okoz.. Nem logikus. A gravitonok nyomóereje egymásba préseli az elektron és proton tóruszokat. Ezt hívjuk neutronnak.

 

Miért ne lehetnének a degenerálódásnak további fokozatai?

 

Mert az anyag építőkövei a gravitonok és az elektromos töltésrészecskék. Ezek már nem tudnak hova degenerálódni, mert ők maguk a legdegeneráltabb anyag, ezért elemi részecskék.

Előzmény: Tuarego (1419)
Astrojan 2014.03.06 17:43:03 © 1415

Persze, hogy használható, a fizikásokat csak a látszó világ leírása érdekli. Erre elég jól megfelel a relelm.

 

De én nem ezt vitatom ember. Én a belőle levont következtetéseket vitatom,

 

például: úgy látszik (vagy inkább csak úgy gondolják a fizokosok) mintha másképp járna a GPS óra. Következtetés: másképp jár az óra. Na ezt vitatom.

 

vagy, úgy látszik (vagy inkább csak úgy gondolják a fizokosok), hogy a fénysebesség állandó, mert nem is mérik másként, csak vízszintesen.

Következtetés: a fénysebesség állandó. Na ezt vitatom.

 

vagy,  úgy gondolják a fizokosok, hogy a világ egy szingularitásból pattant elő, mert elhiszik a relelm mesét.

Következtetés: a világ a semmiből keletkezett. Na ezt vitatom.

 

vagy, úgy gondolják a fizikusek, hogy a tér görbül, mert Einstein azt mondta.

Következtetés. A tér létezik, görbül, felfújódik és szekszuális kapcsolatba lépett a szintén nemlétező idővel és lett belőle téridő. Na ezt vitatom.

 

A GPS rendszer NEM igazolja a relelmből levont következtetéseket. A GPS óra a földről nézve jónak látszik. Mondom LÁTSZIK. Na ezt igazolja a GPS rendszer.

Előzmény: Hezitáló (1413)
Astrojan 2014.03.06 15:43:09 © 1412

..akkor (a fotont) mennyivel kiljebbről kell indítani a horizonttól, hogy egyáltalán elinduljon?

 

Bármennyivel. A foton nem elindul, hanem folytonosan halad, mert van benne egy örökmozgó motor, a graviton pár, ami hajtja. Ha felfelé úszol a folyón, akkor van egy folyósebesség amikor a parthoz képest nem mész sehova. Ha a foton úszik kifelé az eseményhorizonton akkor ugyanez a helyzet.

 

 

Hezit 1406: A neutroncsillagok igen erős mágneses mezőt produkálnak. A feketelyukaknak miért nincs ilyenje? 

 

Szerintem van ilyen, csak az eseményhorizont alatt, ezért nem látszik.

 

1408: Semmi nem gyorsítja. Kint az történik, hogy a graviton ellenszél a fotont kevésbé lassítja.

1409: Gondolod érdekel mi következik a relativitáselméletből?? Butaság következik.

1410: Számos próbát? Mikor hoztak le GPS órát? Csak nem a Hafele Keating kisérletre gondolsz? Na ne nevettess..

 

t.feri 1411: Mielőtt bármit is meg kellene ebből érteni.. Nem, semmit nem kell megértened. Az esélyt megadtam.

Előzmény: Zománcfesték (1407)
Astrojan 2014.03.06 12:16:13 © 1405

én úgy tudtam, hogy csak látszólag nem zuhan bele, mert az onnan érkező fénysugarak végtelen idő alatt érnének a külső szemlélőhöz

 

Pontosan így van. Az eseményhorizont az a képzeletbeli felület ahol a kifelé tartó fénysugarakat pontosan c nek megfelelő sebességgel fújja befelé a gravitonszél, tehát a foton kívülről nézve áll, a Földre soha nem érkezik meg.

 

Ha kijjebb indítasz fénysugarat a Föld felé, akkor a foton lassan kimászik a gravitációs kútból és fokozatosan c sebességre gyorsul, mert kifelé egyre kisebb a gravitonszél. A Földre természetesen már c sebességgel érkezik meg.

 

Ez az egész idő lelassulás egy marhaság, az események ugyanúgy zajlanak mint máshol, hiszen ezt még a relativisták is elismerik, hogy a sajátidő nem változik. Az eseményhorizonton nincs anyag vagy ha van, akkor az nem fekete lyuk.

 

A fekete lyuk egy neutroncsillag, semmi okunk feltételezni, hogy ott exotikus degenerált anyag lenne, a neutroncsillag anyaga proton-elektron-proton tóruszok végeláthatatlan "kristályos" sokasága.

 

Az atommagot is proton-elektron-proton tóruszok alkotják, csak kisebb számban. Ha a gravitációs erő megnő (mert az egyik oldalról a fekluk nagyon erősen árnyékolja a DVAG gravitonsugárzást) akkor az atomok héjelektronjait belepaszírozza az atommagba és proton-elektron-proton tóruszláncok alakulnak ki.

Előzmény: kaleveleeeez (1399)
Astrojan 2014.03.06 10:46:36 © 1397

.ha a fény sebessége is változna a vörös eltolódás által..

 

Nagyon nem érted az egészet, összezagyválod a sebességből származó vöröseltolódást a gravitációs vörös/kékeltolódással.

 

A fény sebességváltozása okozza a gravitációs hullámhosszeltolódást és nem pedig fordítva, nem a vöröseltolódás okozza a fény sebességváltozását. Kérdezned kellene mielőtt összevissza beszélsz.

 

Pound és Rebka a fény energiájának megváltozását mérte ki a fény esése közben.

 

Miből döntötted el, hogy energiaváltozást mértek? Energiát vontak el a hangszóróval a fotontól? Érted egyáltalán azt amit írok?

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1394)
Astrojan 2014.03.05 21:13:20 © 1382

Jó, a két mondat nem tartozik össze. Amúgy, amikor fénysebességet mérnek más emberek, akkor forgótükrös módszerrel, vízszintesen haladó fotonok sebességét határozzák meg.

 

Pound és Rebka nem fénysebességet mért, hanem a fénysebesség változását, miközben a foton 21.5 méteres úton esett a föld felé. A Mossbauer effektus elég érzékeny módszer ezen sebességnövekedés kimutatásához.

 

A detektort (egy hangszóró segítségével) lefelé mozgatva periodikusan volt egy sebességtartomány amikor a foton sebességnövekedését sikerült kikompenzálni. Ekkor a detektor képes volt elnyelni a lefelé eső fotont.

 

Ha a foton sebességnövekedését nem kompenzáljuk ki, akkor a nagyobb sebességű fotont már nem képes elnyelni a vas detektor.

Előzmény: Hezitáló (1380)
Astrojan 2014.03.05 16:32:11 © 1376

Jó, akkor vonjuk kétségbe: Pound és Rebka

 

A Föld felé eső foton sebessége nő. Picit nő, ezért nem tűnik fel. Amúgy a fénysebességet vízszintesen mérik.

 

A hangszórómembrán megfelelő sebességű lefelé mozgatásával a sebességnövekedést kompenzálni tudod.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1375)
Astrojan 2014.03.05 11:54:00 © 1373

A frekvencia csökkenése és a hullámhossz megnyúlása is egy, és ugyanaz.

 

Na ebben nagyot tévedsz tudós Úr. Ha a frekvenciát állandónak veszed, a hullámhossz változik a fénysebességgel. Jah, hogy törvénybe iktattátok a fénysebesség állandóságát? Ez bizony szomorú.

 

Vedd észre, hogy a mondatodat úgy kellett volna kezdened: Ha.. a fénysebesség állandó.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1360)
Astrojan 2014.03.04 16:41:36 © 1352

Az a tér maga. A tér virtuális, látszólagos, kitalált, elképzelt, nemlétező, definiált, illuzórikus, a valóságban nemlétező, emberek által megalkotott fogalom.

 

A világ vezető fizikusai képesek ezt a fizikailag nemlétező fogalmat úgy kezelni mintha az a fizikai valóságában létezne. Ez elég nagy baj, ettől rossz az egész kozmológia.

Előzmény: Hezitáló (1351)
Astrojan 2014.03.04 11:41:56 © 1345

A magányos, nem túl kicsi gázfelhő összenyomódik. A gravitációs sugárzás elnyelése miatt felmelegszik, csillag képződik belőle és a további összenyomódást akadályozza a hőmozgás.

 

Magfúzió indulhat be ami tovább melegíti a csillagot. Ha az üzemanyag elfogy akkor összeomolhat a csillag, ha elég nagy tömegű. Ha nem elég nagy akkor fehér törpe alakul ki ami hőegyensúlyba kerül a környezetével és nem hűl ki soha. Fekete törpék nincsenek. A barna törpék még kisebbek, bennük nem is indul be magreakció, soha nem hűlnek ki.

 

A gravitációs sugárzás elnyelése minden csillagban lassú tömegnövekedést okoz ami a kisugárzás miatti tömegveszteséget csökkenti.

Előzmény: Hezitáló (1336)
Astrojan 2014.03.03 21:50:01 © 1332

..mi kell az összehúzódáshoz MÉG? Rugó.

 

A gázfelhőben nincs rugó, ezért NEM rántanak magukra semmit. Nincs nekik pecabotjuk amivel egymást rángathatnák. Teljesen értelmetlenül számolgatsz, mert egy gázfelhő nem kell, hogy forogjon.

 

Egy nem túl kicsi gázfelhő igenis összenyomódik ha kiteszed a világűrbe a tömegektől akármilyen távol, csak attól, hogy van gravitáció. Ellene dolgozik a hőmozgás (de a világűrben a tömegektől elég távol hideg van) vagy a csillagszél, ami a távolsággal négyzetesen csökken.

 

Ha nincs a közelben csillag vagy valami nagyobb objektum, akkor a gázfelhő összenyomódik. A nyomó gravitáció összenyomja, a tömegközéppontja felöl kevesebb graviton éri a felszínt, mint a tömegközéppont irányában, ezért összenyomódik. Nem kell hozzá semmi más.

Előzmény: Szelki Lata (1329)
Astrojan 2014.03.01 17:29:24 © 1311

Miért számoltam volna ki? Az összes fizikus imád számolni, számoljanak ha akarnak.

 

Kis segítség: a DVAG nyomóereje = 1.21 x 1044 Newton. A Föld átmérője= 12 740 km. A Föld átlagos sűrűsége =  5515 kg/m3.

 

A Földön keresztülhaladva a DVAG nyomóereje annyival csökken, ami egy 1 kg tömegű testben 1 kp súlyerőt gerjeszt, mivel a testek súlya a rá lefelé és a felfelé ható erők különbsége,

 

tehát a Földből felfelé kijövő gravitonsugárzás nyomóereje = 1.21 x 1044 - 10 Newton.

 

Na ekkora az elnyelődés. Nem nagy.

 

Ha egy 12 km mély bányába teszed a vákuum, mágneses, mittudomén milyen csapágyazású kereket, akkor is ennek az erőnek az ezredrészét kapod, arról nembeszélve, hogy a földkéreg sűrűsége csak fele az átlagnak, de ideális esetben akár fél gramos nyomóerőt kaphatnál, ha a ferdén érkező sugarakat nem vesszük figyelembe vagy valami ügyes módon kiküszöbölöd a zavaró hatásokat.

 

Ha sikerülne: örökmozgó.

Előzmény: Hezitáló (1309)
Astrojan 2014.02.28 22:09:20 © 1305

Forgásba jönne-e a "gravitonsugárzástól" az olyan - vízimalomból kiszerelt lapátkerék, amelyet félig betoltunk a diadalív alá?

 

Hányszor akarod ezt még megkérdezni Emil? Már 5 éve válaszoltam rá itt az Origóban, vagy csak feledékeny vagy? Nem, nem fog forogni. De nem azért mert nincs erő, hanem mert olyan pici.

 

Ha nem vizimalomkereket használsz hanem valamilyen hallatlanul finom csapágyazást, akkor esetleg. Meg nem diadalívet hanem mondjuk egy mély bányaaknát.

Előzmény: Hezitáló (1302)
Astrojan 2014.02.28 21:17:29 © 1301

Nem.

Előzmény: Hezitáló (1300)
Astrojan 2014.02.28 17:55:59 © 1298

A modelleket alkotjuk, kitaláljuk, nem pedig megfigyeljük.

 

Az anyagi világot megfigyeljük, nem pedig alkotjuk.

 

Ha a kettő között nem érzel különbséget az magánügy. Nem mindegy, hogy egy számítógépes modellnek vagy egy matematikai egyenletnek futsz neki vagy egy sziklafalnak.

 

Nem mondhatod, hogy mindkettő egyforma, vagy csak próbáld ki.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1297)
Astrojan 2014.02.28 16:18:33 © 1295

mo-del-l, MO-DE-LL, MODELL, Érted? MODELL. Az enyém modell. A tied meg szerinted fizikailag létező.

 

A téridő is egy modell, ami semmilyen körülmények között sem egyezik a valósággal és semmilyen körülmények között sem lesz egy modell fizikailag létező.

 

A különböző egyenletek is egyfajta matematikai modellek, de soha de soha nem lesznek az egyenletek fizikailag létezőek még ha 10 a századikon pontossággal is írnának le valamilyen jelenséget.

 

Azt állítani, hogy a téridő fizikailag létező és még ráadásul kölcsönhatásban is van az egyébként létező anyagi világgal, az a fizika a természettudományok megcsúfolása.

 

A modelleket alkotjuk, kitaláljuk, nem pedig megfigyeljük. Kitalálunk fogalmakat, például a gömbölyű kockát. De ettől, hogy ezt az egyébként hülyeség fogalmat kitaláltuk, az még nem lesz fizikailag létező eszem, iszom.

Előzmény: Szelki Lata (1293)
Astrojan 2014.02.28 11:22:48 © 1290

..a téridő is fizikai létező, ráadásul kölcsön is hat más fizikai létezőkkel.

 

Megáll az eszem Lata, kérlek tedd ide a közleményt ahol kimutatták a téridőt.

 

Ha nem mutatták ki, akkor sokkal de sokkal rosszabb helyzetben van mint a graviton, mert a graviton anyagi részecske, tehát létezhet, míg a képzeletedbeli/mesebeli téridő egy kitalált fogalom ami csak a fejedben létezik.

 

Ami létezik az a gravitonsugárzás árnyékolásából fakadó DVAG gradiens, amit Te téridő görbületnek vízionálsz. Pontosabban a fizikailag létező anyag a DVAG és ennek a gradiense ami hatással van az ott közlekedő anyagra.

 

Nincs olyan, hogy téridő, csak az egyenletekben, a képzeletünkben meg a mesefizikában.

Előzmény: Szelki Lata (1285)
Astrojan 2014.02.26 22:44:10 © 1219

Én mondjuk nem egészen így látom a MM kisérletet. A fizikusak teljes meggyőződéssel állítják, hogy az MM interferométert ha forgatjuk, akkor ki kellene mutatnia a két karban eltérő sebességeket.

 

De biztosan így van ez??? És ha mégsem képes erre az MM interferométer?

 

Most felejtsük el azt a fajta étert ami a fényt vezetné, amit csak meg kell pendíteni és máris gömbszerűen terjed a fény hullám. Az MM interferométer akkor sem tudná kimutatni a különböző sebességeket ha az éppenséggel létezne, mert forgatáskor a fénysugarak egyszerűen helyet cserélnek és ezt a műszer nem képes észrevenni, mert neki mindegy, hogy az 1. jelű fénysugár a kisebb sebességű vagy a forgatás után a 2. jelű a kisebb sebességű.

 

A fizikus okoskodás ez: futásidő különbségekkel számolnak, ez a delta t. Igen ám, de az interferométer nem tud különbséget tenni delta t és mínusz delta t között. Pedig a fizikus számítás erre alapoz, emiatt gondolják, hogy csíkeltolódásnak kellene lennie. Szerintem.

 

Mivel ez a logika hibás, ezért az MM interferométer forgatásával csikeltolódás nem is várható.

 

Arról nembeszélve, hogy a Silvertooth egyutas interferométer ki tudja mérni a Föld sebességét a mikrohullámú háttérsugárzáshoz képest, ami 370 km/sec a Crater/Leo csillagkép irányába.

Előzmény: Tuarego (1217)
Astrojan 2014.02.26 18:54:38 © 1200

Most miért kevered a föld felé gyorsuló foton (nemlétező) hullámait az atomóra periódusaival?

 

A fotonban ciklikus tulajdonságváltozások vannak miközben a foton c sebességgel halad. Nincsenek semmiféle hullámok, meg hullámhegyek. Negyedhullámhosszanként tulajdonságváltozások vannak amit mi emberek a magunk alkotta műszerekkel próbálunk kijelezni vagy kimutatni. Ezt a jelet te sinushullámnak értékeled, de a fotonnak ehhez a hullámhoz nemsok köze van, csak annyi, hogy az ő tulajdonságváltozásaiból kreáltad. a magad örömére.

 

 

Lata: a graviton sebessége durva becslésem szerint olyan kb 1 Mc. Ezt szoktam jelölni c2-vel.

Előzmény: mmormota (1198)
Astrojan 2014.02.26 17:14:03 © 1195

1088-ban minden megvan, linkek, képek, magyarázat. Írjál levelet.

 

mormota nem a beérkező sréteket akarja megszámolni, hanem valamiféle hullámokat ami nincs. A hullámjelleg nem más mint a foton spirálisan keringő (4) alkototórészeinek egymáshoz viszonyított helyzetéből származó tulajdonságváltozásai.

 

Ha a 4 alkotórész egy egyenesre esik, akkor elektromos jellege van a fotonnak.

Ha a 4 alkotórész egy négyszöget alkot akkor a gravitonok mágneses jellege dominál.

 

Ez az elrendeződés félhullámhosszanként ismétlődik, de eltérő polaritással, így egyszer pozitív lesz a foton, míg félhullámhossz múlva negatív töltésű.

 

Negyedhullámhossz eltolással meg mágneses jellegű, ami félhullámhossz múlva ellenkező polaritású mágnességet okoz. A képen tudod ezt kibogarászni. Ha megérted leesel a székről.

 

A foton a graviton alkotórészétől pörög. A graviton energiarészecske, alapvető tulajdonsága az örökös, rendkívül nagysebességű mozgás, a gravitonpárok sebessége c2. A gravitonpárok egy DNS szerű kettős spirál alakú pályán mozognak egyenes vonalban. Ezek a csillagok.

 

Ha ezek a csillagok egy egy bolygót kötnek meg (+ és - töltéseket) akkor az összesodort kettősfonal alakú pálya megmarad, csak a rendszer fotonsebességre LASSUL. Mert ez lesz a foton.

 

A gravitonszél a papírlapot tudja fújni (amire felrajzoltad a csillagokat meg a 2 bolygót).

 

A pörgés az előbbiek alapján tehát nem begyorsul, hanem inkább lassul, mert a keringő töltéseket is kell cipelni.

 

Bizonyára van tehetetlensége, ez okozza a foton tömegét. Ha a foton kettéhasad, az alkotórészek 2 tóruszt alkothatnak (1 elektron és 1 pozitron tórusz). Az ebben keringő alkotórészek tehetetlensége okozza az anyagi világ tömegét.

 

Hát mit mondjak, a Higgs Nobel egy csúnya melléfogás.

Előzmény: Zománcfesték (1190)
Astrojan 2014.02.26 12:13:03 © 1189

Mister, ha nem vigyáz kilötyögteti a sörét és a hőhullámhegyeinek száma is drasztikusan megváltozhat az útja során mialatt önmagában nem képes megállni a lábán.

 

Na de a foton NEM sörét, soha nem említettem még neked? Mert ebben a srétben forgó alkatrészek vannak és ez a forgás okozza a hullámjelleget. Tehát nem a srétek száma változik meg hanem azon ciklusok száma amik időegység alatt beérkeznek a szemedbe amikor a foton gyorsul vagy lassul.

 

Ha a foton gyorsabban jön akkor ezek a ciklusok nagyobb frekvenciával látszanak, miközben a srétek száma természetesen nem változik meg.

 

Elmondjam mégegyszer?

Előzmény: mmormota (1184)
Astrojan 2014.02.24 15:32:36 © 1153
Hát akkor rendben is vagyunk, már csak ezt kellene mantráznotok, nem az ellenkezőjét :))
Előzmény: Influence Device (1152)
Astrojan 2014.02.24 12:09:23 © 1149

..ezt az mutatja a legmeggyőzőbben ha egymás mellé teszed és mást mutat.

 

Na látod mormota, ez az ami nincs. A Chou Al "óráját" nem tetted egymás mellé, a GPS órákat senki nem tette egymás mellé. Olyasmire hivatkozol teljes meggyőződéssel, ami kisérletileg fölháborítóan semennyire nincs alátámasztva.

 

Néhány repülős kisérlet, nagyon kevés vagy csak egyetlen atomórával, néhány nanoszekundumos mérési hiba, a Hafele Keating kisérlet meg egyértelmű hazugság.

Előzmény: mmormota (1148)
Astrojan 2014.02.23 21:15:28 © 1144

Na jó, akkor tiltakozom.

 

Az Al óra tök mindegy most hol van, mert nem óra, senki sem számolta a beütéseket, nem tudnád ezt megérteni? Ez egy jeladó és frekvenciákat hasonlítottak össze és látták, hogy az menet közben más lett.

 

A GPS-nél ugyanez a probléma, mert menet közben mást látsz, de nem hoztak még vissza egyetlenegy GPS órát sem.

 

Az Al órás kisérletet így kellett volna megcsinálni: számlálod a beütéseket, tehát óra legyen.

Néhány nagyon pontos órát viszel sétálni, a kontrollok maradnak.

 

Aztán a sétáló órákat VISSZAVISZED  !!!!!! és ott összehasonlítod az etalonnal. Ha nem egyformát számoltak akkor nyertél. Nem a frekvenciát kell összehasonlítani menet közben, mert az nem egyforma, nem tagadja senki, a GPS naponta bizonyítja.

 

A polcra feltett órát meg vissza kell rakni a másik mellé és összehasonlítani a beütések számát. Erre az Al "óra" nem alkalmas, mert nem óra.

 

Meg abban is hiszel, hogy ha ellentmondott volna az altrelnek, amit ilyen pontosságnál első nap észrevennének..

 

Hogyan vennék észre amikor hülyeséget mérnek ???

Előzmény: mmormota (1142)
Astrojan 2014.02.23 17:52:24 © 1139

1. feltételezed, hogy a nagyobb gravitációjú helyeken lassabban múlik az idő,

(holott ez nem igaz, mert csupán egy külső szemlélő számára tünik így)

 

Pontosan így van. Ne is erőltesd a keresgélést, mert nincs ilyen kisérlet, képzelődés van. Van helyette pl egy kisérletnek csúfolt piknikezés, amikor egy apuka felvitt a hátizsákjában egy hegyre egy atomórát, persze csak egyetlenegyet. Ezt egy nap után valóban visszavitte, de ha egy ilyen kisérlet bizonyítja a relelm mesét akkor röhögnöm kell.

 

Egy kisérlet úgy néz ki: veszek minimum tíz atomórát és figyelem a viselkedésüket legalább heteken keresztül, grafikon. Aztán fogok ezekből 5 jólműködő atomórát és felviszem a hegyre, hőmérséklet, nyomás kontroll, rázkódást kerülöm. Ott hagyom annyi ideig amíg minden kétséget kizáróan eltérés mutatható ki az összes órán. A hegyről leszállítva az atomórákat figyelem a viselkedésüket legalább heteken keresztül, grafikon.

 

De nem egyetlen egy darab atomórával bizonyítom a relelmet. Ezen az sem segít ha esetleg máskor, másvalaki szintén felvisz egy másik atomórát, mondjuk két napra.

 

A polcra feltett Al órát meg nem vitték vissza.

Előzmény: Zománcfesték (1125)
Astrojan 2014.02.22 20:24:39 © 1121

Nem tettem a mérési határ alá! Csak ha olyan módszerekkel akarod mérni ami erre nem alkalmas, GPS, meg kettőscsillagok, meg ilyenek. Elég sokszor megírtam, hogy a Mossbauer módszer a releváns mérés.

Előzmény: Bign (1119)
Astrojan 2014.02.22 18:59:05 © 1117

Ok. Eddig ugyan mindig csak arra törekedtél, hogy megtaposs, de a normális kérdéseknek örülök, hiszen részben ezért vagyok itt.

 

Igen, a fotonpapírlapot a gravitonszél fújja. A mi viszonyaink között, a Földfelszínen oldalirányban nincs szél, lefelé van egy kicsike. Bign, ez nagyon kicsi, nanométer/sec nagyságrendű sebességváltozás, hogyan méred ki a GPS-el? Csak a Mossbauer effektus képes erre.

 

A földfelszínen kéknek látszó foton mindegy hol keletkezett és hogyan, de irányfüggése van. Csak vízszintesen beszélhetünk frekvenciáról, elhanyagolva a sebességből származó zavarokat. A lefelé tartó foton sebessége nagyobb mint c és ezt figyelembe kellene venni. Pontosabban ez a kicsi nem zavar senkit a Földön, de ha a foton egy fekluk felé esik akkor ott jelentős, sőt döntő lesz a sebességváltozás.

 

kérdések,

a: igen, miért szerinted hányfajta EM sugárzás van? A kék fény egy másfajta sugárzás mint a piros? (a frekvenciától eltekintve)

b: igen

c: a foton nem egy haladó hullám, a foton egy részecske. A foton frekvenciáját a fotont alkotó 4 részecske forgási sebessége határozza meg. Ami neked egy sinusos periodusnak látszik az a (haladó) részecskék 2 körbefordulásának felel meg, ekkor kerülnek az eredeti pozícióba, lásd fotonmodell.

d: sehogy, ez a te gondolatkisérleted. A foton nem haladó hullám. A foton egy részecske ami mehet gyorsabban és lassabban is amennyiben gravitonszél fúj. Ha nem fúj akkor a sebessége c.

Előzmény: mmormota (1113)
Astrojan 2014.02.22 16:28:25 © 1112

Amikor már ezerszer elmagyaráztam, hogy a különböző sebességgel járó órák járását nagyon egyszerű megállapítani. Veszel két egyforma órát, az egyiket elviszed sétálni. Ennyi.

 

Aztán visszahozod a sétáló órát és megnézed, hogy mást mutat mint az etalon vagy egyformát mutatnak.

 

Hogy nem lehet ezt megérteni ennyi év után? A Chou órája NEM óra, hanem egy metronóm. Nem számolja a beütéseket, hanem csak egy jeladó. Sose fogod megérteni.

Előzmény: mmormota (1111)
Astrojan 2014.02.22 10:22:49 © 1107

Tényleg azt állítod hogy egy helyen egymás mellett szaladhat egy lassú meg egy gyors kék fénysugár?!

 

Jaj mormota, a saját érdekedben igazán megtehetnéd, hogy mielőtt mindenáron hibát akarsz találni a fotonmodellben legalább megértenéd.

 

Nem állítok ilyen hülyeséget. Egy helyen egyfajta fénysebesség van, a Földön vízszintesen mérve c, ez nagyjából megfelel a szabad világűrben, a tömegektől távoli, izotróp DVAG-ban való fényterjedési sebességnek.

 

Nagy tömegek közelében irányfüggő lesz a fénysebesség, de egy helyen és egy irányban azonos.

 

A Földön ez az irányfüggés kicsi és mivel csak vízszintesen mérik, ez nem tűnt fel eddig a fizikusaknak.

Előzmény: mmormota (1097)
Astrojan 2014.02.21 21:44:58 © 1088

a foton az egy hullám, ami bizonyos körülmények között részecskeként viselkedik

 

Nem. A foton egy részecske amely minden körülmények között hullámként viselkedik. Legfeljebb nem vizsgálod a hullámtulajdonságait. 1040-ben írtam le szemléletesen a felépítését, a foton hullámjellege a következőképpen alakul ki:

 

ha a 4 részecske keringés közben egy egyenesre esik a papíron, akkor a  két csillag leárnyékolja az egyik bolygót, vagyis a 2 graviton leárnyékolja a + elektromos töltésrészecskét, ekkor a foton negatív elektromos tulajdonságot mutat. Félhullámhosszal később a két graviton közé a negatív töltésrészecske kerül, ezért a foton kifelé + elektromos tulajdonságot mutat.

 

Negyedhullámhossz eltolással alakul ki a foton mágneses tulajdonsága, ilyenkor a 4 részecske négyszög alakban helyezkedik el. A két elektromos töltésrészecske egymást semlegesíti, ezért a gravitonok mágneses jellege dominál. Félhullámhosszal később alakul ki hasonló helyzet, csak fordított polaritással.

 

Így alakul ki haladás közben a foton periodikusan változó elektromágneses tulajdonsága, vagyis a hullám jelleg.

 

Előzmény: Bomlat_ (1079)
Astrojan 2014.02.21 18:21:07 © 1073

De nem érted, hogy a foton az nem egy folyamatosan haladó hullám? A foton az egy részecske, ami forog.

 

Ha egy foton elindul fentről, vagy egy neutroncsillagról akkor az bukfencezik, megreggelizik, kimászik a gravitációs gödörből, majd alszik egyet aztán ideér a földre. Nem több, nem hegyek érkeznek, hanem egy darab foton. Nem hullámok jönnek, hanem egy darab foton.

 

Egy másik foton elindul fentről, az ugyanolyan módon mászik, eszik, amit akarsz. Ha szerencséje van akkor ideér a Földre. De nem lesz belőle több. Akármit csinálsz vele.

 

Lehet gyorsabb, lassabb, kékebb, zöldebb. De csak egy darab marad.

 

A hullámokat meg az oszcilloszkóppal te kreálod. Az nem egy foton, gondoltam megértetted.

Előzmény: mmormota (1072)
Astrojan 2014.02.21 16:39:06 © 1071

Elolvastad amire válaszoltál? Azt írtam függőlegesen nem mértek fénysebességet. A függőleges azt jelenti, hogy a Föld középpontja felé, fentről lefelé. Csak vízszintes irányban haladó fény sebességét mérték.

 

A fénysebességmérés azt jelenti, hogy meghatározom a sebességét, a lehető legpontosabban, ez manapság már törvénybe van iktatva, 299 792 458 m/sec.

 

Hol méred Te ezt a sebességet a bipbipjeiddel?

 

Amit Te írtál az fénysebesség különbségek kimutatása lenne függőlegesen, de erre a célra a Mössbauer effektus nagyon érzékeny módszer, ezt használta Pound és Rebka amivel már 21 méteres zuhanás után is kimutatta a fénysebesség növekedését.

 

Amit Te mondasz az nem bizonyítja a fénysebesség állandóságát, mert a fény befelé menet gyorsul, de ki is kell másznia, akkor meg lassul. Mit veszel észre a fénysebesség változásokból? Semmit.

 

Ezt a frekvenciaváltozásoknál felérted ésszel.

Előzmény: Bign (1070)
Astrojan 2014.02.21 12:11:07 © 1066

Hol mérted nem lokálisan? Talán az Andromédán, vagy hogyan?

 

A fénysebességet földi körülmények között tudod mérni, forgótükrös módszerekkel, ahol a tükör forgástengelyének SZIGORÚAN függőlegesnek kell lennie. Tehát vízszintesen haladó fénysugarak sebességét méred.

 

Nem Bign, függőlegesen nem mérték. A csillagászati módszerek pontossága messze messze elmarad a kívánt pontosságtól.

Előzmény: Zománcfesték (1065)
Astrojan 2014.02.21 11:15:16 © 1064

Igen, jól látod kérdést, kapsz egy piros pontot, nem tudom hogyan csinálja. De hadd idézzek mormotától, 989:

 

A részecskék meg nem így viselkednek. Teljesen mások a szabályok, idegenek, nem olyanok mint ahogy a pingponglabda viselkedik. ..nem működik ugyanaz az ösztönös intuíció, ami a pingponglabdánál. Nem ez az agyunk megszokott következtetési rendszere..

 

A baj akkor van, ha mindenáron a meglevő, másra való szabályrendszerbe akarnánk valahogy beleerőltetni a részecskefizika másfajta viselkedését. Akkor jön az a döbbent rácsodálkozás..

 

Ne legyetek elfogultak, de valóban, a graviton szokatlanul viselkedik, hatalmas erővel nyom és igen, mégis átmegy az anyagon mint fény az üvegen. Nem, annál sokkal sokkal jobban.

Előzmény: Hezitáló (1059)
Astrojan 2014.02.20 21:27:00 © 1056

Lehetne. Csak azt kell megoldani, hogy a lapátkerekek másik felét (amelyik fölfelé forog) másmilyen gravitonszél érje. Ez megoldható a gravitonok fókuszálásával. De nem ez a nagy durranás.

 

Ha egy űrjárműbe mondjuk 3 db gravitációs reaktort építesz be és azokat a háromszög középpontja felé fordítod akkor ezek semlegesítik egymást, nem történik semmi.

 

Viszont ha kifordítod őket a síkból tölcsérszerűen, akkor a tölcsér csőre felől érkező DVAG gravitonokat elfókuszálhatod magadról és az űreszközről. A DVAG nyomóereje horribilis, 1.21 x 1044 Newton. Akár ekkora erő gyorsíthatja az eszközt és benne téged. Hátulról.

 

Az Ősrobbanás sebességével lehet így utazni. Na nem földi technológia.

Előzmény: Hezitáló (1054)
Astrojan 2014.02.20 20:05:22 © 1051

Igen, mormota is ezt az ötletet feszegette 990-ben. Egyszer már segítettek a Jupiter holdak, lehet, hogy itt is lehetne valamit látni. De a jóval nagyobb csillag jóval nagyobb sugarat is jelent amikoris a fénykibocsátó felszín jóval távolabb van a tömegközépponttól, ezért a hatás elmosódik.

 

Neutroncsillag jó lenne, de az meg kicsi és így a felületi fényessége is kicsi, a Hubble is erőlködhetne, szerintem.

Előzmény: Zománcfesték (1050)
Astrojan 2014.02.20 19:00:44 © 1049

Kösz, de nem egészen. Ha két egyforma kék színű lámpát veszel akkor a szabad világűrből induló fény kék lesz a Földön is (a földi gravitációt elhanyagoljuk). De a fekete lyuk közelébe vitt kék lámpa fényét nem kéknek látod a Földön, mert az vöröseltolódást szenved mialatt kimászik a kútból.

 

A Földre mindkét foton c sebességgel érkezik meg. Ha egyforma távolságból indultak, mondjuk az egyik jobbról a másik balról jön, akkor a szabad foton ér ide előbb. A fekluk közeléből induló meg később vagy soha.

 

 

Bign: A fotont miért pont c-re, illetve más anyagokat miért ez alatti sebességre gyorsít?

 

A gravitonpár ha elektromos töltéspárt köt meg akkor a graviton haladási sebessége c-re LASSUL.

Ekkorát tud a foton. Ha közben graviton szél fúj, akkor ez a fotonsebesség változhat 0-tól c2-ig.

 

Az elektronokban is fénysebességű a pörgés mert az elektron egy fotonnak az egyik fele. Csak itt nem egyenes irányú a haladás hanem körbe körbe pöndörödik. A proton is ugyanilyen: tórusz.

Előzmény: Zománcfesték (1048)
Astrojan 2014.02.20 18:10:31 © 1047

Tehát függetlenül attól, mekkora gravitációs kútból másztak ki a fotonok mind egyenjogúak lesznek, tökmindegy melyik csillagból szabadultak, illetve nagy-e volt a csillag, vagy kicsi.

 

Valamit félreérthettél, nem mondtam ilyet. Nincs minden csillagnak eseményhorizontja (jó, egyiknek sincs, de lehet némelyiknek definiálni, ezek a fekete lyukak).

 

Igen, azt állítom, hogy a foton az eseményhorizonton kívül, kifelé indulva szép lassan kimászik és gyorsul. Az indulási sebesség atttól függ milyen messze van az anyacsillag eseményhorizontja ha van neki olyan egyáltalán, nem mindegyiknek van, akarommondani nem mindegyiknek van értelme definiálni mert az a csillag felszíne alá esik és innen nem indulhat szabadon foton kifelé (sem befelé).

 

Tehát egyáltalán nem mindegy mekkora az anyacsillag ami a fotont kibocsátja, természetesen. És az sem mindegy milyen távolról indul a foton a csillag felszínétől. Én nem tagadom a gravitációs vöröseltolódást hanem magyarázom.

 

A fekete lyuknál egyébként nem hiányzik a tér, mert tér sehol sincs. Ettől még oda definiálsz bármit ahova akarsz.

Előzmény: Zománcfesték (1045)
Astrojan 2014.02.20 16:12:35 © 1043

miért vonatkozik a vöröseltolódás (vagy a kék eltolódás) a színkép minden egyes vonalkájára ugyanúgy?

 

Nem értem a kérdésedet, minden egyes elem által kibocsátott fotonok ugyanazt a gravitációs kapaszkodót kell kijárják, ezért számomra az a természetes ha minden egyes vonal egyformán csúszik el. Én nem mondtam, hogy ez a sebességnövekedés frekvenciafüggő, csak azt állítom, hogy minden foton, legyen az gammafoton vagy radiohullám foton, ki kell másszon a gravitációs kútból ami annyit jelent, hogy le kell győzze a DVAG gravitonok szembe szelét, mivel befelé több graviton fúj, mint kifelé. Ezt az eltolódást gravitációs redshiftnek élik meg a fizikusak, de az ok a fotonok sebességnövekedése.

 

 

mormota: a radiohullám is foton, amit oszcilloszkóppal mérsz az nem foton, hanem fotonok tömege okozta elektromos hatás.

Előzmény: Zománcfesték (1041)
Astrojan 2014.02.20 11:44:26 © 1040

Olvasod a hsz-t amire válaszolsz? A foton sebességvektor két adattal jellemzhető. 1. irány 2. nagyság. Ha az eseményhorizont alatt indul bármilyen irányban, a Földre sohasem érkezik meg, a gravitációs szél befújja a feklukba.

 

Az eseményhorizonton kifelé induló foton áll, mert pont ekkora gravitonszél fújja befelé.

Az ugyanitt befelé induló foton sebessége 2c, a sebesség rohamosan nő.

 

Az eseményhorizonton kívül, kifelé induló foton már némileg kisebb szembeszelet kap, tehát lassan elindul a Föld felé. Minél távolabb mászik az anyacsillagtól annál kisebb lesz a gravitonszél, ahol a gravitonszél azt jelenti, hogy befelé több graviton halad mint kifelé. Ezért a foton szépen lassan begyorsul. Amint elég távolra mászik az anyacsillagtól sebessége eléri c-t, mert megszűnik a szembeszél.

 

 

mormota: képzeld úgy a fotont, hogy az egy papírlap és szúrj bele egy tűt. Erre a papírlapra rajzolj ceruzával 2 pöttyet, csillagot. Ezek bináris csillagok, a tű körül keringenek. Az egyik jelöli a graviton A-t, a másik pötty jelöli a graviton B-t. Mindkét csillagnak van egy egy bolygója, az egyik bolygó a pozitív, a másik a negatív jelű elektromos töltésrészecske, a papír síkjában keringenek.

 

Ez a papírlap foton a papírlapra merőlegesen, a tű irányában halad normálisan c-vel. A papírlapot elölről és hátulról nagyon erős gravitonszél fújja. Egyformán, tehát a foton sebessége c.

 

Ha az egyik irányból kevesebb graviton érkezik, akkor a papírvitorlába belekap a szél.

Előzmény: Zománcfesték (1036)
Astrojan 2014.02.19 23:26:15 © 1034

Érdekes is lenne egy kettős csillag megfigyelése, ha egyik kicsit nagyobb tömegű ezért lassabban ér ide a fénye.

 

Igen ez tényleg elképzelhető, de legalábbis egy neutroncsillag kellene, csak ezek a kis méret miatt jócskán haloványak. Ebből lehet, hogy kijönne valami.

 

1012: a foton nem fűrészlap, minden foton különálló részecske ami spirális pályán haladva forog, de a kérdés jó.

 

 

Zománcfest: c-vel akkor jön a foton ha már kimászott az anyacsillag gravitációs teréből és már kellően eltávolodott tőle. Ha az anyuka egy fekluk akkor az eseményhorizonton belülről induló foton visszatolat, mert befújja a gravitációs szél. Az eseményhorizont az a képzeletbeli határ ahonnan a kifelé induló foton pontosan c -nek megfelelő erősségű gravitonszelet kap, ezért a foton ott áll.

 

Ha a foton az eseményhorizonton befelé indul, akkor a sebessége 2c, befelé hullva a sebessége rohamosan nő, a határsebesség c2, ami a gravitonok sebessége (nem tudom mennyi, ez egy becsült érték, kb 1 Mc).

 

Az eseményhorizonton kívül kifelé induló foton lassan kimászik a gravitációs csapdából és begyorsul c re. Az idő nem nyúlik és nem áll meg, nem szükséges elmagyaráznod mit olvastál a wikipédiában.

 

 

Bign: nincs semmiféle eseményhorizont, sem éles, sem nem éles. Az eseményhorizont egy képzeletbeli felszín, ami csak annyit jelent, hogy ott a kifelé tartó fénysebesség nulla, az innen induló fény a Földre soha nem érkezik meg.

Előzmény: mmormota (990)
Astrojan 2014.02.19 19:09:23 © 982

Ha lenne gyorsabb meg lassab fény is, mivel magyarázod, hogy a sebessége nem függ a fényforrás sebességétől?

 

Ez már tényleg nagyon ravasz, mi köze a fény sebességének a fényforrás sebességéhez???

A fény egy "nyugvó" (tömegektől távoli) DVAG-ban c sebességgel halad. Ezt méred a Földön is vízszintes irányban, mert senki nem mér függőleges irányban fénysebességet.  PR is csak a fénysebesség változását mérte (tudtán kívül).

 

A fény sebességét a gravitonáramlási viszonyok szabják meg. Ha ez szimmetrikus, akkor c.

Ha nagy tömeg közelében vagyunk akkor irányfüggő, befelé nagyobb, kifelé kisebb. Ez sosem tűnt fel a fizikusaknak, mert a földön a hatás kicsi.

 

Ha nagytömegű csillagról indul a fény, akkor az lassabb mint c, de csak a tömeg miatt. A csillag mozgásállapota nem számít a fény sebességébe. Amint a fény kikapaszkodik a csillag gravitációs teréből, a sebessége lassan nő, közelíti c-t. Mire a Földre ér egy picit nagyobb lesz mint c, a Föld gravitációs tere miatt, mivel lefelé esik.

Előzmény: mmormota (957)
Astrojan 2014.02.19 16:46:10 © 974

Ne zagyváld a dolgokat mint a fizikusok. A teret definiáltuk. Jó, hogy nem mondod már, hogy az egyenletek is az ősrobbanással keletkeztek.

 

Tér nem keletkezett, mert most sem létezik, nem is létezett soha. Kitaláltuk.

Előzmény: Zománcfesték (972)
Astrojan 2014.02.19 09:26:19 © 948

akkor legalább mondd meg milyen az szerinted..

 

A foton gyorsul ha lefelé esik. Ilyen szerintem.

 

De én nem azt mondtam, hogy a ked szerint milyen vagy a Sólyom László szerint milyen, hanem azt, hogy tegyük fel, gyorsul ha lefelé esik. Mint amikor egy súlytalan világban valaki azt mondaná, tegyük fel, hogy a tégla lefelé esik.

 

A gömb egy definíció. Nem létezik. Nem tudod megfigyelni, képzeletbeli fogalom. Ha átdefiniálod hülyeséget kapsz, de megteheted.

 

A foton anyagi részecske. Létezik, meg tudod figyelni, élhetsz róla feltételezésekkel amely feltételezéseket megfigyeléssel, kisérletekkel tudod ellenőrizni.

 

Ha feltételezed, hogy a foton lefelé gyorsul, akkor a tulajdonságai megfelelnek a megfigyeléseknek: a színe változik. Érdekes módon pont a gravitációs kékeltolódásnak megfelelően.

 

Mit akarsz itt kiszámolni? Ha a foton gyorsabb akkor egységnyi idő alatt több periódus éri a szemedet.

Előzmény: mmormota (946)
Astrojan 2014.02.19 00:06:24 © 945
"Szerinted akkor kétféle kék foton van: lassabban mozgó igazi kék ami 300ekm/h-val mozog, meg gyorsabban mozgó piros ami mondjuk 400ekm/h-val mozog mert begyorsult és ezért kéknek látszik?"

Úgy látszik végre valamit jól magyaráztam el és megértetted, igen így van. De tegyük félre egy pillanatra a személyes vonzalmadat irántam és tételezzük fel, hogy egy foton egy jó nagy csillag vagy egy fekluk felé esik és csak tételezzük fel, hogy ekkor gyorsul.

Ebben az esetben kékebbnek látszana?

Nem kell válaszolnod, igen kékebbnek látszana. Miért ne gondolnám komolyan?

Nuncius :))

Hezit: PR kisérlet, Pound és Rebka. Kérlek ne oktass ki, hogyan értelmezték a saját kisérletüket, tudom, hogyan értelmezték. Rosszul.
Előzmény: mmormota (936)
Astrojan 2014.02.18 20:38:49 © 935

Nem lehet mind a kettő igaz, mert vagy változott a foton vagy nem. Csak az egyik lehet igaz.

 

A foton ha leesik, akkor gyorsul (PR kisérlet), ez történik vele. Ezzel jár, ennek következménye, hogy egységnyi idő alatt több hullám éri a mérőműszert, a mért hullámhossz kisebb lett noha a foton frekvencia nem változott: kékebbnek érzékeled. Ezért tud visszamászni ha visszatükrözöd.

 

Az interpretációd lehet rossz, sőt általában rossz is. Mert az idő nem nyúlik, a tér meg nem görbül.

 

Viszont a foton tud lassabban vagy gyorsabban menni attól függően, hogy merre fúj a gravitációs szél (= a tömegek felé több graviton áramlik mint fordítva).

Előzmény: mmormota (933)
Astrojan 2014.02.18 08:35:13 © 923

Tekintsd olyannak a téridőt, mint a szöveges példa megoldása során az x-et. Nem az x fizikai lényegén kell merengeni, hanem a lényeg az hogy hasznos..

 

Akkor a gravitont is tekinthetem x-nek?

 

Ennek ellenére kezet lábat töritek ha a graviton nincs kisérletileg kimutatva. Csak van némi bibi, a téridő valóban egy x, csupán matematikai fogalom, de a gravitont már kimutatták, az egy anyagi részecske, úgy hívják spinon. És neki van fizikai lényege. A téridőnek meg nincs.

Előzmény: mmormota (882)
Astrojan 2014.02.17 15:14:45 © 881

Meséket mondani alap nélkül..

 

Akkor légyszíves tedd már be ide a közleményt ahol kimutatták a téridőt. Vagy a teret.

 

Enélkül ne is magyarázd tovább alaptalan számításaidat..

Előzmény: mmormota (880)
Astrojan 2014.02.17 09:53:54 © 877

csak akkor ér valamit a tudomány, ha már minden kérdésre tökéletes választ ad.

 

Ez is jellegzetes butaságod. Itt senki nem beszél a tudományról, hanem a tudomány egy részterületének csúfolt mesefizikáról.

 

Nem minden kérdésre kell tökéletes választ adni hanem a valósággal összeegyeztethető válaszokat kell adni. És amíg szingularitásba hajlik a nemlétező térgörbítésből következő mesefizika addig az nem nevezhető tudománynak. Akármennyi számítás van mögötte. Vagy nem ötte mög.

Előzmény: mmormota (874)
Astrojan 2014.02.15 17:25:09 © 866

Az Univerzumon túl az én értelmezésemben nincs semmi.

 

Semmi baj, ez a Te értelmezésed. Az enyémet meg olvashattad.

 

A ciklikus univerzum-modell nem "multiverzum".

 

Úgy van. Viszont az összes Univerzum ciklikus.

 

Ha esetleg előfordulna, hogy ciklusonként változnának valamiféleképpen a természeti állandók.

 

Nincsenek természeti állandók, ezek nem léteznek. A természetben két elemi részecske létezik, semmi más. Az ezek által létrehozott összetett részecskék alkotják a hétköznapi értelemben vett anyagot. Ezen anyagi részecskék statisztikus mozgása valamint a graviton energiarészecskék hajtóereje okozza azon illúziókat amiket természeti állandónak írunk le.

 

A téridő atomokat ugye nem gondoltad komolyan??

 

Nincsenek törvények. Mozgó elemi részecskék vannak. A törvényeket mi találjuk ki. Nem a saját szórakoztatásunkra, hanem a saját használatunkra. Nagyon hasznosak ezek a "törvények", de a természetben nem léteznek. Csak az anyag létezik. A többit mi találjuk ki.

Előzmény: Tuarego (865)
Astrojan 2014.02.15 15:16:44 © 862

Amit nálam olvashatsz az nincs benne a wikipédában, ott hiába keresed.

 

A tér görbítése szerinted miféle analógiára épül? Mert sem megfigyelésre, sem a valóságos anyagi világra, sem a logikára nem épül. Csak a mesére. Megkockáztatom: hazugságra.

Előzmény: Hezitáló (861)
Astrojan 2014.02.15 11:40:53 © 859

Abból kell kiindulni, hogy egy véges Univerzumban minden pillanatban ugyanannyi anyag, ill. vele ekvivalens energia található.

 

Nem, nem kell ebből kiindulni. Az Univerzum nyitott, a gravitonsugárzás végtelen mennyiségű (de nem végtelen sűrűségű), a DVAG az Univerzumon túl is létezik. Az Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltések vannak. Az elektromos töltésrészecskék a graviton energiarészecskékkel együtt alkotják az Univerzumot felépítő anyagot. Ahol nincs elektromos töltésrészecske ott nincs hétköznapi értelemben vett anyag, ott csak graviton van (vázlatosan).

Előzmény: Tuarego (852)
Astrojan 2014.02.14 20:18:25 © 838

Amely modell meg azt állítja, hogy a nemlétező, kitalált, idealizált téridő felfújódik, keletkezik, nyúlik, az egy tudományosnak csúfolt mesetörténet.

 

Milyen pontosságú matematikai előrejelzésed van a nemlétező tér létezésére?

 

Milyen pontosságú előrejelzésed van az anyag keletkezésére a semmiből, amikor az összes megfigyelés az anyagmegmaradás elvét támogatja?

 

Hiába számolsz Te ki butaságokat, abból csak szégyentudományt tudsz kreálni.

Előzmény: mmormota (836)
Astrojan 2014.02.13 20:37:13 © 823

Miféle aszimmetriára gondolsz? A háttérsugárzás aszimmetriája egyszerűen megadja a Föld sebességét  a háttérsugárzáshoz képest, ami olyan 370 km/sec körüli érték. Ez nem utal előző Univerzumra. Egyéb nagyléptékű aszimmetria vizsgálatok inkább belemagyarázásnak tűnnek, a kozmológiában annyi badarságot találtak már ki mint pöttyök a mákostésztán. A szimmetria vagy akár az aszimmetria nem hajtóerő, nem okoz semmit, főleg nem új Univerzumot.

 

Az új Univerzumot a gravitonsugárzás okozza, miután összerombolta az egészet. Érdekes, hogy van ilyen kozmológia, azok talán tudhatnak valamit: Siva a pusztító, aki hirtelen lerombolja a világot. És Brahma a teremtő, ami megfelelhet az ősrobbanásnak. A Visnu van most (még). Ezt vallják a hinduk.

Előzmény: Tuarego (814)
Astrojan 2014.02.13 11:53:08 © 813

Igen, maradt. Az egész világ az előző ciklus látható nyoma. Az előző ciklus nem látható, annak vége van, de a nyoma itt van. Amikor kinyitod a szemed akkor azt látod.

 

Amikor egy petárda felrobban akkor az úgymond "megsemmisül" petárda lenni és marad belőle a millió szétrepülő szikra. Ezt látjuk most, a szétrepülő galaxisokat. A hihetetlenül nagy gravitációs nyomóerő (a gravitációs erő nem a leggyengébb kölcsönhatás hanem a legerősebb!!) a szétrepülő galaxisokat fékezi.

 

A gravitációs kölcsönhatás a gyenge, nem a gravitációs erő. Két test gravitációs kölcsönhatása azért gyenge, mert a testekben a gravitációs sugárzás elnyelődése nagyon kicsi, a testek csaknem átlátszóak a DVAG gravitációs sugárzásra. Az Univerzumon keresztülhaladó gravitonsugárzás egy része elnyelődik az Univerzumban, míg a kívülről, a végtelenből érkező gyengítetlen gravitonáramlás az Univerzum tágulását fékezi (két erő különbsége a fékező erő).

 

De nem így kezdődik az új ciklus, mert az nem egy lassú folyamat, az összeroskadás hirtelen kialakuló "megszaladás" eredménye.

Előzmény: Hezitáló (806)
Astrojan 2014.02.11 20:33:36 © 796

Kösz, de nem ok nélkül gurult elő a semmiből, mert a Világegyetem ciklusos. Tehát egy előző világegyetem összeroskadásával nullázódott le, aminek a hajtóereje a DVAG gravitonsugárzás. Az összeroppanás hirtelen következik be, nem a mostani folyamatok lassú megfordulásával ami az ún nagy recs lenne, ha lenne ilyen.

 

Az összeroppanás c2 sebességgel következik be (ami kb 1 Mc sebességet jelöl, bele ne kössön valaki mert tökön..), ami villámgyors folyamatot jelent. Sajnos emiatt nem láthatjuk meg, mert a fénye nagyon, nagyon le van maradva. Reméljük még nem következett be.

 

Az összeroppanás eredménye a Nagy fekete lyuk. Ez fog felrobbanni egy újabb Ősrobbanással.

 

A megújuló ciklusodra tegyél javaslatot. Ha nincs értelmes javaslatod akkor tegyük is félre a kérdést. 

Amúgy a korhadt fahalomból lettek a széntelepek (= vasút megfelelője) és az életet könnyű kiirtani..

 

Az a bizonyos finomhangolás nem létezik. A részecskék statisztikus mozgása és a gravitonok erőhatása alakítja ki az anyag szerveződését és mozgását, amihez mi mindenféle törvényeket képzelünk hozzá. Tudatlanságunk okán.

 

A gravitonok végtelen mennyiségben állnak rendelkezésre, idő nem létezik ezért nem is keletkezhetett, sem az Ősrobbanással sem máskor. Az idő fogalmat mi, emberek definiáltuk. Ugyanúgy mint a tér fogalmat, az sem jöhetett létre az ősrobbanással. És ezért nem is fúvódhatott fel.

Előzmény: Bign (795)
Astrojan 2014.02.11 09:51:28 © 794

A tudomány hit, ez így van. Te azt hiszed, hogy a Világegyetem kb. 13.8 Géves. Régóta próbálják belegyömöszölni a gömbhalmaz csillagok korát ebbe a keretbe. Ez a cikk nem magát az ősrobbanást kérdőjelezi meg, hanem az ősrobbanás óta eltelt időt. A nagytömegű csillagok életciklusa amúgy gyors.

 

Ez az egész kozmológia rossz, nem az ősrobbanással van a legnagyobb baj, hanem azzal, hogy a nemlétező teret vagy téridőt fújják fel (=felfúvódás), szingularitásból indulnak ami szintén nem létezik.

 

Graviton sebességgel robbant fel egy nagy fekete lyuk és a Világegyetem tágulása lassul, ennek van értelme. A távoli galaxisoknak idő kellett, hogy a robbanás helyszínéről a fénykibocsátás helyére eljussanak, annak a fénysugárnak a kibocsátási helyére ami éppen most érkezett meg a Földre kb 13.8 Gév utazás után.

 

De a robbanás helyéről a fénykibocsátás helyére eljutni sok idő kellett még graviton sebességgel is (a gravitonok sebessége kb 1 Mc, = 1 millió c). Ezt nem veszi figyelembe a mostani kozmológia.

 

Ha nem lett volna ősrobbanás, akkor az égen nem tejút lenne hanem vasút.

 

A csillagászati folyamatoknak végtelen idejük lett volna ahhoz, hogy az összes anyaguk vassá alakuljon.

Előzmény: Bign (793)
Astrojan 2014.02.01 17:36:31 © 792

Olyan ez mint a szülinapi mákoskalácsom. Majdnem kaptam..

Előzmény: Astrojan (791)
Astrojan 2014.02.01 17:34:44 © 791

Szépen összefoglaltad, Hetesi jó koma, és az an extraordinary claim requires extraordinary evidence mostanában mintha tényleg nem érvényesülne, szórják a meggondolatlan Nobeleket, itt van például a Higgs bozonos (is). Itt egy pukli, ott egy pukli a háttérzajban, már majdnem megvan de soha sincs meg.

Előzmény: Tuarego (789)
Astrojan 2014.01.31 11:22:17 © 784

A graviton létezésének feltételezése ugyan nem idegen az elfogadott (Standard) modelltől sem, de te ebből a gravitonból mindjárt többet is feltételezel.

 

Ez a több valójában egy. Csak egyetlen graviton van, mint anyagi részecske. A glukózhoz hasonlíthatnám (durván) amiből aztán kétféle orientáció létezik, D és L glukóz. De talán jobb hasonlat két hatos csavar például, anyagukban egyformák, összetételük, méretük, tömegük, energiatartalmuk azonos, de orientációban lehetnek kétfélék, jobbos és balos csavar, ezek nem cserélhetők fel egymással.

 

Továbbá velem együtt sokakat meglephet az is, hogy a fotont is ezekből építed fel, ha jól tudom.

 

Igen, a fotonban mind a négy elemi részecske benne van, ami a két tükör gravitont és a két tükör elektromos töltésrészecskét jelenti.

 

Az összes többi részecske is ezekből épül fel. Az elektronban ketten vesznek részt, egy graviton és a megfelelő, negatív jelű elektromos töltésrészecske. A pozitronban ezek tükörpárja szerepel. A protonban is. Tehát a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak keringési frekvenciában különböznek. Egymásra nem tudnak "felszállni", nem tudnak annihilálódni, mert a foton csak úgy tud kialakulni ha a két összetevő azonos energiájú.

 

..hiányolom az elméleted gyakorlati, kísérleti megerősítését is.

 

A foton bomlás nem jó kisérlet? Párkeltéssel kialakul a fotonból egy elektron és egy pozitron. Ha a foton energiája (jóval) nagyobb akkor párkeltéssel kialakul belőle a proton és az antiproton. Nincsenek itt semmiféle kvarkok.

 

Nemcsak a gravitonról nincsen egyelőre megfigyelési tapasztalat, de olyanról sem tudok, ami a foton vagy az elektron finomszerkezetét alátámasztaná az általad elképzelt módon

 

De igen, van. Az elektront kettéhasították és kimutatták az őt felépítő graviton elemi részecskét és az őt felépítő (negatív) elektromos töltésrészecskét. Mivel nem tudták, hogy mi építi fel az elektront, így az alkotórészeket elnevezték spinon-nak (= graviton) és holon-nak (= töltésrészecske). Ez a kisérlet tökéletesen igazolja az elektron tóruszmodellt.

 

Sajnos a protonnal nehezebb hasonló kisérletet elvégezni, de ha sikerülne, akkor kiderülne, hogy a proton is csak kettő részecskéből épül fel. Nincsenek itt semmiféle kvarkok. Meg gluonok sem.

 

A fekete lyukak logikus magyarázat lenne a sötét anyagra, ha nem vették volna figyelembe őket. A hibatűrés nagy lehet ez igaz, de a probléma ott van, hogy a világűrbe telepített infravörös spektrofotométerrel kimutatták a hiányzó sötét anyagot, és ez a molekuláris hidrogén. Ez a mennyiség pont elég a rotációs problémák magyarázatához és így extra fekete lyukak feltételezésére már nincs tovább szükség. Ettől még lehetne, de nincs rá igény.

 

A sötét energiával kapcsolatban... miért nem sikerült még semmit kimutatni belőle?

 

Előszöris, mert nem létezik az a fajta sötét energia ami a Világegyetem tágulását gyorsítaná. A gyorsulás csak egyetlen nagyon távoli SN megfigyelésén alapszik, amely mérésnek a hibatűrése óriási.

 

A létező sötét energia viszont gravitonokból áll és ezeket a gravitonpárokat kimutatni a mi módszereinkkel azért nagyon nehéz, mert az áthatólóképességük nagyon, nagyon nagy. Átmennek a műszereken semmiféle nyomot nem hagyva maguk után. A gravitont nem így kell kimutatni, de mint mondtam, már kimutatták.

 

Márpedig, ha nem létezik, akkor a gyorsuló tágulás elmélete is vele együtt bukik, ugyanis ha nincs "hajtóerő", akkor nincs gyorsulás sem…

 

Úgy van. A Világegyetem nem gyorsulva tágul, a Nobel tévedés volt. A Világegyetem lassulva tágul.

Előzmény: Tuarego (781)
Astrojan 2014.01.30 16:41:04 © 773

3. ..egyesíthetők-e a különféle részecskék és kölcsönhatások egyetlen elmélet keretei között, amely mindegyiket egyetlen, alapvető entitás manifesztációjaként írja le.

 

Ez lenne a graviton energiarészecske és az elemi elektromos töltés. Ezek ketten hozzák létre és működtetik az anyagi világot.

 

5. Megmagyarázni a sötét anyagot és a sötét energiát.

 

A sötét anyag molekuláris hidrogén. Bárki láthatja aki kivisz a világűrbe egy IR spektrométert.

 

A tágulást gyorsító sötét energia nem létezik, mert a Világegyetem lassulva tágul. Létezik viszont egy másfajta sötét energia (= vákuumenergia) ami gravitációs energia. Végtelen mennyiségű, nagysebességű gravitonpárokból áll.

 

Általában pedig megindokolni a kozmológia standard modelljében szereplő konstansok – beleértve a sötét energia – konkrét értékét.

 

A DVAG nyomóereje = 1.21x1044 Newton. Elég konkrét? szia, örülök, hogy látlak.

Előzmény: Tuarego (759)

Egely tudomanyos attorese, mit hozott 20
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Egely tudomanyos attorese, mit hozott 20)
Astrojan 2014.01.14 11:17:36 © 3536

Azt akarod mondani, hogy így működnek a pályázatok? Vagy még így se?

Előzmény: mmormota (3535)
Astrojan 2014.01.10 16:57:04 © 3531

..a nyilvánvaló tényt, hogy mikrosütővel nem lehet magfúziót létrehozni.

 

Ez nem nyilvánvaló tény. Soha nem láttunk ilyet, nem gondoljuk, hogy így lenne, nem hisszük ezt, én sem hiszem, rövidke életünkben nem utaltak erre jelek, mindenféle tudományos megfontolást is figyelembe véve. Nem tudom érzed-e a különbséget.

 

Valaminek a lehetetlenségét nem tudod bizonyítani. Az Egelyék nemis erre kaptak pénzt hanem ennek éppen az ellenkezőjére. Aztán, hogy mire költötték, az egy más kérdés..

Előzmény: Simply Red (3530)
Astrojan 2014.01.09 19:27:06 © 3529

Nyilván vissza kell adniuk az előleget, mert nem jutottak eredményre.

 

Jól néznénk ki ha minden fizikusnak vissza kellene adnia az előleget (= a fizetését) akik nem jutottak eredményre.. :)

Előzmény: Simply Red (3528)
Astrojan 2014.01.02 20:01:26 © 3516

Te Piros, mondd csak, elolvastad a hsz-t amire válaszoltál? Mert föl nem foghatom hogyan sikerült kiolvasni belőle mindazt amit leírtál.

 

A Szondy hozzászólás sajnos igaz, egy valóvilágos seggmutogatóst ezerszer hamarabb felkapnak mint egy olyat aki valami szokatlant alkotott.

 

A nálam képzettebb emberek akiknek "ennélfogva" több alapjuk van a kételkedésre mint nekem (??), azoknak kellene a legjobban kételkedni. Nem Égelyben, mert Ő nem rúg labdába, őbenne természetes, hogy mindenki kételkedik, ez nem baj, bizonyítson.

 

A tudós uraknak a saját fizikájukban kellene kételkedniük és pontosan ezt nem teszik. A logikus gondolkodást már rég elvetették, büszkén hirdetik, hogy a világ nem logikus, 2+2=2, keletkezik az téridő, szingularitásból lett az anyagi világ, az idő (ami nincs) nyúlik, a tér (ami nincs) felfújódik, a tizenhuszadik dimenzióban (ami nincs, mert egyetlenegy sincs) ugrálnak a húrok, persze a húrkákat nem kell kimutatni csak a gravitont.

 

Hogy a gravitont már kimutatták? Hát ez senkit nem érdekel.

A Higgs bozont meg nem mutatták ki? Nem baj valakinek oda kellett adni a Nobelt.

A sötét anyagot is kimutatták, a sötét anyag a H2. Hát ez sem érdekel senkit.

Hogy az elektron nem elemi részecske? Érdekel ez valakit? Senkit.

Hogy a foton nem elemi részecske? Kit érdekel, hiszen nem én vagyok a Brad Piti.

 

Na persze ha én lennék a Claudia Schiffer... (pasija:))

Előzmény: Simply Red (3514)



Hirdetési árak | Az Index.hu adatvédelmi elvei | Szerzői jogok
Az MTE Tartalomszolgáltatási Kódexe (.doc)