Keresés

Iszolda

A társaság, találkozók, elveszett topikok, és a Fórum történelme

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.31 02:45:56 © (51626)

Az E=mv2 a newtoni mozgási energia képlet eredeti formája 1686-ból. Talán egy régebbi tankönyvből tanult Einstein és ezért gondolta, hogy E=mc2  :))

Előzmény: Gergo73 (51625)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.31 02:13:46 © (51624)
Az E=mv2 a newtoni mozgásegyenlet eredeti formája 1686-ból. Talán egy régebbi tankönyvből tanult Einstein és ezért gondolta, hogy E=mc2  :))
Előzmény: paramia (51622)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.30 02:23:05 © (51619)

Rosszul érted, mi köze ennek az egyenletnek a relativitáselmélethez ??


Az energia és a  tömeg között felállítható valamiféle kapcsolat. Einstein adott egy formulát, E=mc2, de a képlet helyességét nem ellenőrizte senki. Csak annyit sikerült megállapítani, hogy mondjuk atomrobbanásnál energia szabadul fel egy bizonyos mennyiségű U235 vagy Pu239 tömeg rovására. De hogy pontosan mennyi? Az elveszett tömeget ÉS a felszabadult energiát egyszerre pontosan (!!) nem ismerjük.


Az E=mc2 képlet hasraütésszerű, lehetne bármi más pl. E=3mc2/4 vagy E=1.48 mc2, nem tudni mi a jó képlet és azt sem, milyen körülmények között lehet használni.


Most az ELTE-n sikerült kiszámolni egy többé kevésbé pontosan ismert tömeget egy semennyire pontosan nem ismert, nem létező de feltételezett részecskéből, nagyon nagy számítógépes kapacitás bevetésével. Jól van..



Kilroy 51616, a relelm ..csak rossz lehet.. Nem gondolom ezt, a relelm nagyon jó a látszó valóság leírására. De a valóság más. A relelm nem rossz lehet, hanem rossz a valóság leírására. Segítek megérteni a különbséget és a következményeket ha kívánod.


Persze ha lenne rendes bizonyíték az idődilatációra, pl visszahoztak volna néhány GPS órát, vagy akár geostacionáriusra is lenne telepítve GPS jellegű órajelsugárzó, akkor nem dumálhatnék bele ilyen könnyedén, de nincs. Nincs bizonyíték, csak a vakhit. Vakhittétel.

Előzmény: paramia (51617)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.23 16:38:03 © (51611)

Hoppá, lehet, hogy csak akkor jó egy MM interferométer ha nem mér semmit...


Ha nem nyúlsz hozzá, mindent stabilan tartasz (természetesen Teve, hőmérséklet, nedvesség, légnyomás mittudomén..) és napi ciklusokat mérsz, akkor rossz az interferométer. Mert a relelm nem lehet rossz. Ez a ti bajotok..

Előzmény: Gergo73 (51610)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.23 01:45:41 © (51608)

Nagyon egyértelmű mit mértek, vagy mit kell tenni. Veszel egy MM interferométert és még véletlenül sem forgatod, hanem hagyod békén, hogy a Föld forogjon alatta.


Nézed a csíkokat. Ha mozognak baj (nektek), ha nem mozognak akkor örülhettek.


Ezt nézed néhány napig, van -e napi ciklus, esetleg havonta a Föld pályamozgás miatt. Mi ebben a lehetetlen? Még én is meg tudnám csinálni..


Stationary Michelson-Morley Experiment


Sajnos nem egy cikk, de ezt kell csinálni.

Előzmény: ivivan (51604)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.22 02:15:58 © (51602)

Ahhoz mit szóltok, hogy a Michelson interferométerrel (is) ki lehet mutatni a Föld pályamenti mozgását ? :)))


http://www.orgonelab.org/EtherDrift/Munera2002.pdf


Ha a fénysebesség minden megfigyelőhöz képest mindig ugyanaz, akkor az MM interferométer nem mérhetne napi, vagy éves ciklusokat...

Astrojan válasz | megnéz 2008.12.12 03:54:09 © (51595)

Kösz, de az egy mutáns levezetése jó szerinted ?


Én semmi másról nem beszélek csak erről. Nem baj ha nem érted a levezetést, vagy nem olvastad, csak akkor azt mondjad.

Előzmény: Gergo73 (51594)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.12 01:19:00 © (51593)

..a c2 mást jelent, egész pontosan c-szer c-t..


Természetesen, de most a kérdés az, hogy az általad is lehetségesnek tartott nagy C, amit egy mutáns 51584 -ben bevezetett és amely nagy C nem egyenlő c fénysebességgel, na ennek a négyzete lehet-e 300 000 c ? Tehát, nagy C:


A C2 kifejezi a 300 000 c sebességet ?


(Érteném a nemleges választ ha nem kezdted volna a c2-et magyarázni..)

Előzmény: Gergo73 (51591)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.11 00:46:44 © (51590)

Kösz Gergő a korrekt választ, bár eredetileg azt reméltem megnézed egy mutáns 51584 felvetését/levezetését C2 -ről:


Vezessük be az x hely és t idő helyett a következő koordinátákat:

X=x, azaz a hely maradjon ugyanaz

T=ct, azaz az idő helett használjunk egy azzal arányos távolságegységet, arányossági tényező a fény sebessége.

A sebesség ekkor általában:

v=x/t helyett V=X/T, ami =x/ct=v/c, ahol v a hagyományos x/t sebesség.

Ekkor a fény új sebessége (most C-val jelölve)

C=1, mértékegység nélkül, és akkor C2=1 marad a graviton sebességére.


A C2 kifejezi a 300 000 c sebességet ?

Előzmény: Gergo73 (51589)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.10 05:10:42 © (51586)

Gratulálok, Te vagy az első aki konstruktívan áll a dologhoz.


Gergőt megkérjük, hogy szóljon hozzá. A jelölésnek azt kell kifejeznie, hogy a graviton sebessége kb 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fénysebesség.



ivivan 51540 -ben foglaltam össze a gondokat, linkekkel.


Az "áramlás" abban nyilvánul meg, hogy a gravitonsugárzás kiegyensúlyozatlanná, anizotróppá válik tömegek közelében, az egyik irányba (a tömeg felé) több megy mint visszafelé, ezen sodrás által alakul ki a gravitációs mozgás. A C2 a gravitonokra vonatkozik, nem az "áramlásra".

Előzmény: egy mutáns (51584)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.09 02:14:18 © (51582)

..és még ezt sem sikerül tisztázni...  igyekezhetnétek egy kicsit.. :)


47761,

47351 (a c2 300 000 c -t jelöl az egyszerűség kedvéért, ALT szövegben van a pontosítás),

884 (A graviton a fénysebesség 300 000-ezerszeresével terjed,számodra c2-t, 90 000 000 000 km/s-ot jelent? Igen, kb.)

861 (A c2 nagyságrendet jelöl, azt jelenti, hogy kb 300 000 c. Nyilván a c2 nem sebesség, csak az egyszerűség kedvéért szoktam így használni.)

851

Előzmény: ivivan (51581)

Örvények
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Örvények)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.08 02:58:54 © (735)

A fény amikor behatol egy elektronos atomi rendszerbe akkor energiája az elektron energiájává alakul..


Azt hogyan magyaráznád, hogy a lézerfény behatol az üvegbe, elnyelik az elektronok (melyik elektronok, Si, O, Na, Pb ?) és minden elektron ugyanabba az eredeti irányba sugározza vissza a fotont ?


Ha elektron energiába megy át a foton (ezáltal mint foton megszűnik) akármilyen kis időre is, akkor az elektronok hogyan emlékeznek milyen irányból jött a foton, annak érdekében, hogy pontosan ebbe az eredeti irányba emittálják a kilépő fotont.


Szóródnia kellene a tér minden irányába !

Előzmény: Aurora11 (734)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.07 01:38:32 © (51579)

Feledékeny vagy, idézlek 2005 jan 13 -ból


A c négyzet igen sajátos, mint sebesség. Négyzetméter per négyzetmásodperc dimenzióval. :-)


Most hányszor akarod még elsütni? Igazad van, de a c2 jelölést ennek ellenére megtartom. Még jó, hogy ez a legnagyobb problémád..

Előzmény: mmormota (51577)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.06 01:15:48 © (51576)

És van a gravitonoknak tömege?


A világot 4 elemi részecske építi fel: graviton A, graviton B, elktromos töltés + és elektromos töltés -. Ezeknek nincs tömege, a tömeg akkor ugrik elő amikor ezek kombinálódva "megállnak". A graviton nem áll meg de töltéssel kombinálódva nem száguld el egyenesen, hanem egyhelyben kering (tórusz). A tórusznak sem lesz ettől tömege, mert a tömeg egy illúzió, a tórusz keringésből adódó tehetetlenségének a mértéke.


A graviton A és B együtt alkotja a gravitont, ez egyenes vonalban terjed, sebessége c2, esetleg olyan értelemben lehet neki tömeget tulajdonítani mint a fotonnak (a foton nyugalmi tömege nulla)


mmormota ha azt mondanám, hogy 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fény akkor boldogabb lennél?

Előzmény: ivivan (51575)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.06 00:14:10 © (51573)

..a fekete lyuk nem veszik bele saját magába?


Nem saját magába, a saját szingularitásába miért nem esik bele? De erre nem kell válaszolnod, ha azt mondanád, hogy megáll ott az idő..


Nem az volt, hogy a DVAG áramlása okozza a gravitációt (mintegy magával ránt mindent).. De.


Még egyszer leírom mit értek "áramlás" alatt: több graviton lép be mint amennyi kifelé jön. Így a DVAG mindig befelé "áramlik" (nem véletlenül teszem idézőjelbe, mert nem egy közönséges áramlás, inkább áramlás különbség) de a gravitonok kifelé is jöhetnek. Csak több megy be mint ki az árnyékolás miatt.


A c2 kb. 300 000 c nagyságrendű sebességet jelöl.

Előzmény: ivivan (51571)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.05 01:33:28 © (51568)

És mit gondolsz miért nem foglalkozik a relelm ezzel a kritikus ponttal?

Mert itt véget ér a tudománya.

Attól, hogy nem beszél róla senki, a kérdés még nem oldódik meg.



egy mutáns 51565, egy bolygóból kijön a másik oldalon, csillag tömegnél már egyre nagyobb rész nyelődik el, az elnyelt rész hevíti a csillagot, anyaggá alakul, úgy értem konvencionális anyaggá mert a graviton is anyag, a graviton működteti a világot, az atomot. BH méretnél az elnyelés már feltűnő, és van egy BH tömeghatár ahol az összes bemenő graviton elnyelődik. Ennél nagyobb tömegű BH belsejében már nem nő tovább a középponti nyomás. A graviton sebessége mindig c2, az "áramlás" úgy jön létre, hogy több graviton lép be mint amennyi jön kifelé.


A fénysebeség az eseményhorizont környékén irányfüggő, befelé 2c kifelé= 0 (nem c2). Az eseményhorizonton belül már csak egyirányú a fényterjedés, befelé, maximálisan c2 lehet. (a c2 egy jelölés, nagyságrendet jelöl, ne kössetek bele)

Előzmény: Gergo73 (51561)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.04 00:46:43 © (51560)

Szívesen segítek a magam egyszerű módján megkülönböztetni az eseményhorizontot a BH közepén a relelm által elképzelt és megkövetelt szingularitástól.


Míg az eseményhorizonton úgyszólván semmi különleges nem történik attól eltekintve, hogy a DVAG "áramlása" éppen fénysebességet ér el, és egy radiálisan kifelé tartó fénysugár az eseményhorizonton áll, ezt a fotont soha nem láthatjuk meg mert nem ér ide. Befelé 2c a foton sebessége.


A szingularitásban egyetlen pontba kellene tömörülnie az anyagnak, ezáltal fizikailag megsemmisülve. Ez a logikai bukfenc, anyagmegsemmisülésre ugyanis semmilyen megfigyelésünk nem utal (anyag nem vész el), kizárólag a relelm TÉVES gondolatmenetéből következik. Ez a kényszerű következtetés önmagában megkérdőjelezi a relativitáselmélet logikáját.


A fekete lyuknak bele kellene vesznie saját szingularitásába, de nem teszi. Persze jön az áthidaló megoldás, hogy az idő itt lelassul, de hát hol van arra kisérleti bizonyíték, hogy az idő a valóságban is lelassul ?


A nyomó gravitáció nem igényli szingularitás feltételezését a BH közepén, mert a középponti nyomásnak határt szab a BH-n kívüli Univerzum DVAG nyomása.

Előzmény: ivivan (51554)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.03 05:03:07 © (51551)

Rendben van, a tiéd lehet lemniszkátaformájú vagy amilyet akarsz, az enyém végtelen. Mint a sík. Vagy az egyenes. Nem kör, hanem egyenes.


Első közelítéssel megfelel ha belenézel a Hubble távcsőbe és kiválasztasz egy olyan galaxist a világ végén ahol nem látsz gravitációs lencsét (ezt most nyilván jó elkerülni, de szerencsére ritka), ez lesz az egyenes, hívhatod x tengelynek is ha jól esik.

Előzmény: Gergo73 (51550)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.03 03:54:31 © (51549)

uramisten, ebben annyi hülyeség van...


Egyetértek, amit leírtál abban tényleg csak néhány kötözködő hülyeség van, kivéve ezt a néhány sort amit valóban kifelejtettem a felsorolásból, s most pótolom.


A tér mint matematikai fogalom végtelen. Fizikailag pedig nem létezik, mert nem anyag, tehát sem nem véges, sem nem végtelen, sem nem görbíthetetlen, sem nem sárgászöld, sem nem semmilyen, mert nincs.


Bár szerintem úgysem érted meg, felesleges is kínlódnod.


..éter létezik (= DVAG) ..


Ez lerövidítve így hangzik: DVAG = sötét energia (ha) létezik, nem fékezi a Földet.


De szerintem úgysem érted meg, felesleges is kínlódnod.


Logikai bukfencek
1. Szingularitás:
érted? Ő maga a logikai bukfenc.


Á, nem hiszem, hogy érted, hiszen olvasni sem tudsz.

Előzmény: pint (51545)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.02 03:25:12 © (51542)

A tér mint matematikai fogalom végtelen. Fizikailag pedig nem létezik, mert nem anyag, tehát sem nem véges, sem nem semmilyen, mert nincs. OK?


Ezt bízd azokra..  Nem bízom. :)

Előzmény: Gergo73 (51541)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.02 02:16:21 © (51540)
Problémák a relativitáselmélet körül
Rohán János
 

Mi az amit biztosan lehet tudni?

 

1. A tér egy matematikai fogalom, geometriai konstrukció amelyet a gondolkodó ember hozott létre, fizikailag nem létezik
2. A tér nem görbíthető mert tér nem létezik
3. Görbült tér így nem okozhat és nem okoz gravitációt
4. A tér nem tud felfúvódni mert tér nem létezik
5. A tér végtelen

 

Ellentmondásos vagy megkérdőjelezhető kisérletek

 

1. Hafele Keating kisérlet
2. Michelson interferométeres kisérletek forgatás közben
3. Gravitáció elnyelési vizsgálatok (Eötvös)
4. Pound és Rebka

 

A relativitáselméletet megkérdőjelező kisérletek

 

1. Allais effektus,

Foucault inga !!! gyorsul
Az inga gyorsul, tehát napfogyatkozáskor a gravitációs erő nő.
A Hold már a Nap által gyengített DVAG sugárzásból nyeli el a maga részét, ezért az össz elnyelés kisebb lesz mint amikor a két égitest egymás mellett látható

Saxl és Allen

Torziós inga !!! lassul
2 hét múlva is mértek amikor a Hold szembenállt a Nappal:
kb ugyanannyival lassúbb a szembenálláskor a (torziós) inga

2. Silvertooth, Marinov
3. Hafele Keating 447. sz. óra, valamint a 361 sz. óra Westward trip


Félreértelmezett kisérletek, téves gondolatok

 

1. A GPS mint az idődilatáció bizonyítéka: NEM IGAZ, egyetlen GPS órát sem hoztak még vissza
2. Poincare: a Föld felizzana és elpárologna ha lenne éter: NEM IGAZ, éter létezik (= DVAG) s a Föld nem párolog el !
3. A hidrogén molekula nem sugároz láthatóan és ha nem látjuk akkor az nincs is, mondják a fizikusok, ezért kitalálták a wimpeket. Pedig attól, hogy nem látjuk, a molekuláris hidrogén még jelen van az Univerzumban. A sötét anyag egyszerűen H2 molekula !
4. A gravitáció a leggyengébben kölcsönható erő a természetben: NEM IGAZ, mert a legerősebb !! Csak azért látszik gyengének mert az anyagban nagyon gyengén nyelődik el, a gravitonok áthatolóképessége nagyon nagy
5. Fénysebesség maximális: ezt az einsteini gondolatot nem támasztja alá semmi
6. A müonok nem érhetnék el a földfelszínt mert a sztratoszférában keletkeznek: NEM IGAZ, a tengerszinten keletkeznek !!
7. Heisenberg: ha nem tudunk egyszerre 2 féle információt begyűjteni egy részecskéről mert közben meglökjük, attól még a részecskének (egyidejűleg) megvannak ezek a tulajdonságai.

 

Logikai bukfencek

 

1. Szingularitás: nem létezik
2. A fény minden megfigyelőhöz képest c sebességgel halad: ezt a szentenciát már minden fizikustanonc bemagolja, de logikailag képtelenség (leírni le lehet, csak nem igaz).
3. Ha a világegyetem kora csak 13 Gév, akkor a galaxisok az ősrobbanás helyéről 0 idő alatt jutottak el oda ahol a most látható fényüket kibocsátották. Ez a fény ugyanis 13 Gévig utazott amíg ideért hozzánk.

4. Ha a tér tágulna akkor tágulnia kellene az atomoknak, a galaxisoknak és a méterrúdnak is. Ezáltal a feltételezett tágulást észre sem tudnánk venni.

Astrojan válasz | megnéz 2008.12.01 03:04:46 © (51528)

Az idő egyértelműen létezik..


Az időjárással kevered :)


Amúgy meg tudnád mondani miből van az idő, ha már szerinted létezik?

Előzmény: ivivan (51527)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.28 23:44:26 © (51526)

A tér és az anyag között semmiféle kölcsönhatás nem lehet, mert a tér nem anyag.


Ezzel szemben az influenzavírus hatással van az emberi anyagra meg az agyra, a hőenergia hatással van a kőzetekre de nincs hatással a térre, a mozgó autó hatással van az útmenti fára de nincs hatással az időre, legfeljebb az időjárásra.


Tér és idő nem létezik, téridő sem létezik, értelemszerűen bármelyik (fogalom) torzulása sem okozhat gravitációt. A görbült téridő nem oka a gravitációnak.


A fizikusok nem keresik az okokat és ez olyan mintha egy orvos nem keresné a betegség okát hanem beérné a tüneti kezeléssel. Vagy azt mondaná: ne várjatok tőlem gyógyítást, én csak leírom a betegségeket.


A gravitációt a DVAG gradiens okozza.


Amit persze kecsesen le lehet írni térgörbületként. Csak nem igaz.

Előzmény: Gézoo (51523)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.26 00:52:27 © (51521)

De nem fizikai tulajdonsága a hullámhossza! A hullámhosszt mindig a frekvenciából és a sebességből számoljuk..


Ehhez képest érdekes, hogy a métert is erre definiálták régebben (1976-1983, wiki):


A méter a kripton-86 atom 2p10 és 5d5 energiaszintje közötti átmenetének megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa.


Ezt valahogy mérni kellett, nem számolni...

Előzmény: ivivan (51519)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.25 01:59:05 © (51517)

Az elnyeléshez az kell, hogy a frekvencia legyen éppen megfelelő.


Ezt honnan veszed? Van erre valami kisérleti vagy más bizonyítékod?


A frekvencia ugyanis mindig ugyanaz, a hullámhossz ami változik amikor változik a fény sebessége.


Nagyon kevés matematikai érzékkel belátható, hogy mindegy melyikkel számolsz addig amíg a fénysebességet állandónak tekinted. A baj akkor kezdődik amikor a fénysebesség is elkezd változni...


Vagyis amit mondasz az önmagában nem ér semmit..

Előzmény: mmormota (51515)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.24 03:28:00 © (51514)

Szerintem ehhez nem kell áltrel, mert én egy nagyon egyszerű dolgot állítok:


A mozgó hangszórómembránra ragasztott Fe izotóp abszorber csak akkor nyel el ha éppen megfelelő a sebessége.


Mit kompenzálhat ez a sebesség? Ezt fontold meg, ehhez nem kell wikipédia mert ezt sehol sem találod meg, csak itt és most.


Én azt állítom, hogy azért mert a leeseő fény sebessége változott meg egy picit és ezt tudja kiegyenlíteni a hangszóró mozgása.


Egy hangszóró mozgása nem a gravitációs redshiftet fogja kompenzálni, nem is a gravitációt, hanem a fény megváltozott sebességét állítja helyre a Fe57 hez képest. Ezért tud elnyelni.


Természetesen úgy értem, hogy a redshift a fény megváltozott sebességének a következménye, tehát nem a redshift az elsődleges.

Előzmény: ivivan (51513)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.23 04:29:05 © (51512)

Rendben, a GPS bonyolult rendszer, nem tudom megítélni mitől működik jól.


Annak viszont örülnék, ha hozzászólnál a Pound Rebka kisérlethez, hogyan lehet egy hangszóróval kompenzálni az "elromlott" fény tulajdonságait?


A hangszórómembránra szerelt Fe57 abszorber csak bizonyos sebességeknél nyeli el a 22 m magasról leeső -és ettől megváltozó- gammafotont. Hogyan lehet ezt másként értelmezni minthogy a lefelé eső foton sebességnövekedését kompenzálja ki a hangszóró mozgása?


(Ha nincs magasságkülönbség akkor a kibocsátott foton símán elnyelődik az abszorberen anélkül, hogy az abszorbert mozgatni kellene - Mössbauer)

Előzmény: ivivan (51507)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.22 02:14:15 © (51505)

Nem a GPS hibatűrése alapján kell megbecsülni van -e valóságos idődilatáció vagy csak látszólagos van. A GPS órát erre a célra csak akkor tudod használni ha visszahoztad a Földre.


Különben sem úgy kellene kiszámítani ahogy kihoztad a 3 km eltérést, a GPS azért egy bonyolult rendszer/hálózat.

Előzmény: ivivan (51497)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.21 03:25:21 © (51495)

1. A specrelben nincs éter.


Igen, rendben van. A baj csak az, hogy a valóságban van éter, ez a DVAG.


2. A specrelben a fénysebesség minden inerciális megfigyelő szerint ugyanannyi.


Igen, így van a specrelben. A baj csak az, hogy a valóságban meg nem ugyanannyi. (Pound Rebka, Silvertooth, Marinov)


3. A Gézooelméletnek nincs köze a specrelhez.


Ahhoz nincs. Leginkább az Astrojanelmélethez van köze ami szerint a relelm a látszó világot írja le (remekül), a valóságban azonban nem történnek meg a relelm meseszerű elképzelései, az iker visszatér és ugyanolyan idős lesz mint a tesója (Hafele Keating 447.óra).

Előzmény: NevemTeve (51494)

Mi a tömeg?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a tömeg?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.07 04:27:41 © (1280)
Előzmény: Aurora11 (1278)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.03 02:28:18 © (1239)

Egyik mozog balra 0,999c-vel, a másik jobbra 0,999c-vel, a közeledési sebességük a kettő egyszerű összege, 1,998c.

Remek, ha egyszer 2c vel közelednek egymáshoz a valóságban, akkor 1000 év alatt 2000 fényévvel lesznek közelebb egymáshoz. Bárhonnan nézed.


Láthatsz meseszerű dolgokat ha felülsz a fotonra, de a valóság attól nem változik meg. A foton menetrendszerűen érkezik az Andromédáról akkor is ha rajta ülsz, meg akkor is ha nem ülsz rajta.

Előzmény: mmormota (1238)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.30 02:35:05 © (51392)

Az okozza a gondot, hogy a gravitációs vöröeltolódást a fény sebességnövekedése okozza.


Ez következik a Pound és Rebka kisérletéből, mivel ők a leeső fény sebességnövekedését kompenzálták a hagszóróval. A hangszóróra szerelt detektor csak abban az esetben nyel el amikor a fénysebességnövekedést éppen kompenzálta a lefelé mozgó hangszórómembrán.


Egy hangszóró mozgása nem a gravitációt kompenzálja ám, hanem egyszerűen sebességet !!


A fénysebesség nem állandó..


mmormota tudom előre: a megnemértés újabb magaslataira értél, nem értettél meg semmit, senki nem ért semmit aki nem azt mondja amit te.. :))

Előzmény: cíprian (51391)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.27 04:13:46 © (51324)

Aha, szóval Einstein azt akarta mondani, hogy az egyik erő nem különböztethető meg a másiktól ha azok egyforma nagyok...


A gondolat lényege hibás, össze szeretné mosni a külső gyorsítást (autóülés) a gravitációs sugárzás okozta gyorsítással. Ég és Föld, az egyik alma a másik körte, az egyik rakétahajtás a másikkal meg lehet utazni a csillagok között !!


Einsteinnek óriási szerepe van a kettő összemosásában..

Előzmény: mmormota (51323)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.27 03:14:54 © (51322)

Tényleg lehetne találni egy olyan létezhetetlen körülményt amivel ki lehetne menteni az einsteini okoskodást ?


Ez kb olyan mintha azt állítanám: egy csukott szemű színvak mucugoró a vaksötét mocsár fenekén semmilyen módon nem tudja megkülönböztetni a pirosat meg a kéket :)

Előzmény: Simply Red (51313)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.26 02:01:30 © (51308)

Hogyan különbözteted meg a két esetet a lift belsejéből? Mérleggel megfelel? pl 14589


De! Ha netalán tényleg nem lehetne megkülönböztetni (annak ellenére, hogy meg lehet) akkor sem szabadna egy kalap alá venni a kettőt mert két teljesen különböző dolog. Látszólag lehet bizonyos hatásaiban hasonló, de éppen ez a probléma: a relem nem a valóság leírását keresi hanem megelégszik a látszattal.


A világ megismeréséhez nem elegendő a látszó dolgok matematikai formulákba öntött leírása (amivel pillanatnyilag nagy büszkén megelégszik a fizika), meg kell ismerni a valóságban lezajló folyamatokat is.


Amúgy meg vágd el a köteleket és megtudod.


1. A lifted tengerszinten volt (mivel 1g hatott rád) hamarosan véged béged.

2. Ha a világűrben lévő 1g -vel gyorsított liften vágod el a kötelet akkor legfeljebb nem gyorsulsz a végtelenbe, de bajod nem esik :)

Előzmény: ivivan (51303)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.25 04:20:33 © (51291)

..mindegy, hogy gravitációs téren esik-e át a tér... Jaj, ne már, biztos, hogy ezt a hülyeséget akartad írni?


Minden folyamat lelassul..

Hol van a kisérlet ??


A fejedben lassulnak le a folyamatok, a valóságban nem.


Elolvastad 51261-et ? Abszolút nem mindegy, hogy külső erő gyorsít, mint egy autóülés, vagy pedig úgymond egy "belső" erő gyorsít, mert ekkor a gravitációs sugárzás fogja közvetlenül minden molekuládat gyorsítani.


A második eset akkor valósul meg ha kiugrasz egy repülőgépből és szabadon esel. Ekkor gyorsulsz mert minden atomodat külön külön gyorsítja a gravitáció.


Az autóülésben nem ez történik mert ott az atomok egymást nyomják, a hátsó feled atomjai nyomják az elöl utazó sejtjeidet. Érted a különbséget ?


Ez a különbség azért lényeges mert ezen bukik Einstein híres liftes gondolatkisérlete (is).

Előzmény: Aurora11 (51289)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.24 03:19:12 © (51261)

Gézoo drága, ezt szántad kisérlet helyett ? Nem lesz elég.


Arról nem beszélve, hogy egy kicsit (nagyon) el is tévedtél: az autó ülése nem az összes sejtedet gyorsítja hanem csak a nadrágodat. A nadrágod a bőrödet, a bőröd az irhádat stb. Nagyon lényeges különbség még ha nem is érted.


Amennyiben valami az összes sejtedet egyformán gyorsítja akkor éppen szabadon esel, súlytalan vagy és nem érzel semmiféle erőt. Két alapvetően különböző eset...


Az órák esetében a súrlódással keveredtél össze, ez zavarhatja a cágeros faliórát, a toronyórát, a vízórát, de hogyan zavarja mondjuk a napórát ??


Szóval megismétlem, kisérlet kell, anélkül nem lehetsz elég okos. Nem az érdekel, hogy Te vagy bárki más miket gondol a súrlódásról, hanem az, hogy mikor mutatták ki tisztességes kisérlettel, hogy a gravitációs körülmények hatással vannak a Cs vagy Rb atomórák rezgéseire. :)


De a hegymászó piknikező apuka atomórás kisérletével nem leszek elégedett...

Előzmény: Gézoo (51238)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.23 01:14:58 © (51236)

a gravitáció okozta módosulás így is bejön, ezért a fenti óra sokkal gyorsabban járna..


A gravitáció sem hat rá. Blöff az egész. Mutassatok egy kisérletet ahol a gravitáció hatással volt az órákra.


Hogy mindenki értse: olyan kisérlet kell amikor néhány órát (nem egyet !!) felvisznek mondjuk egy hegyre, ott járatják ellenőrzött körülmények (hőmérséklet, miegymás) között mondjuk néhány hétig, majd visszahozzák és összehasonlítják az etalon órával.


Az órákat előzőleg megfigyelés alatt kell tartani azért, hogy lehessen látni hogyan járnak az órák, grafikonon ábrázoljuk. Csak akkor lehet az órákat használni ha lent stabilan járnak és nem összevissza mint a Hafele kisérletben.


A visszahozás után az órákat ismét megfigyelés alatt kell tartani, azért, hogy látni lehessen elromlottak e az órák a szállítástól, rázkódástól, hidegtől mittudomén mitől, grafikonon ábrázoljuk.


Ha a visszahozott órák ugyanolyan tempóban járnak mint mielőtt felvitték volna a hegyre (az előzetes megfigyelés grafikonja és a visszahozás utáni megfigyelés grafikonja szigorúan párhuzamos) na akkor és csakis akkor lehet valamit mondani a relativisztikus időváltozásról (ami a grafikonon egy lépcsőben nyilvánulna meg).


Ha nincs lépcső akkor nincs gravitációs idődilatáció sem.

Előzmény: ivivan (51191)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.22 02:15:02 © (51190)

Azt képes vagy megérteni, hogy a geostacionárius pálya 35 786 km magasan van ?


Ide, mondom ide ha telepítesz egy GPS jellegű órát, ami lesugározza az órajeleket akkor ezeket az órajeleket nem kell torzítani. Mert a GPS pályán keringő órákat még a Földön megerőszakolják, de a geostacionáriuson nem kell.


Mindezt azért mert hozzánk képest nem mozog. ÁLL.


Érted-e már okoska? Nem kell elhinned, de legalább megérted-e amit mondok?

Előzmény: ivivan (51180)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.21 03:22:23 © (51171)

Abban igazad van, hogy nem abszolút változáson esik át a mozgó rendszer, hanem csak mi látjuk másnak a mozgó rendszer idejét...


Hohóó, hány éve vártam, hogy ezt végre valaki belássa. Köszönöm Aurora.


A geostacionáriusra telepített "GPS" órajelet nem kellene torzítani, nem kellene megerőszakolni, az hozzánk pontos időközökben érkezne le. Csak a fény futásidejét kellene figyelembe venni amíg a foton a 30 000 km magasságból földet ér.


Mindezt azért mert hozzánk képest nem mozog. ÁLL. Nincs sebességkomponens.


A gravitáció sem hat rá. Blöff az egész. Mutassatok egy kisérletet ahol a gravitáció hatással volt az órákra. (De remélem senkinek sem lesz arca a műkedvelő hegymászó apuka háromnapos játszadozásával előhozakodni.. Tudományos igényű kisérletre gondolok, ez talán elvárható.)


Tudom Dubois, te most belinkeled a grafikonodat, csakhát ezt a grafikont nem támasztja alá semmiféle kisérlet. Vagy szerinted vittek már fel geostacionáriusra órát ?

Előzmény: Aurora11 (51151)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.20 03:23:16 © (51141)

Nem vitatom ám én, hogy ezeket a meseszerű dolgokat LÁTJUK, kiszámolhatod a tikk takkokat amit LÁTSZ, közben váltogathatod a rendszereidet, meg a megfigyelőket. Tehát nem azt vitatom amit leírtál


Azt vitatom, hogy ezek a dolgok a valóságban is megtörténnek-e.


Nem történnek meg és nincs is rá kisérleti bizonyíték.


A (feltételezett) hosszkontrakció meg az idődilatáció egymással szervesen összefügg, egymásból számoljuk őket. Hosszt nem tudsz mérni a távolból csak a LÁTOTT fényjelek beérkezési idejét tudod mérni. Ebből számolod a vélt hosszkontrakciót, de érdekes módon a tárgy visszatér és pontosan emlékszik az eredeti hosszára. Halálpontosan. Súrlódásmentesen tágult és zsugorodott.


Vagy pedig nem csinált semmit.

Előzmény: Aurora11 (51117)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.19 03:41:27 © (51112)

..m nem függ a sebességtől..


Bruhaha, egyetértek. A baj csak az, hogy idődilatáció sem létezik, a valóságban nem történik meg az órák átállása, hanem csak látszólag. Értelemszerűen, csak a másik rendszerből nézve látszik úgy. Ezért a tömeg sem változik a valóságban.


mmormota emlékeztetlek, hogy a hosszkontrakció nem létezik a valóságban ...!

Előzmény: Aurora11 (51110)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.14 03:13:58 © (50993)

Kösz Gergo.



Galfi Gergo 50969, Köszi de ha kekeckedés nélkül is tudsz írni akkor örülök a véleményednek. Sőt az is lehet, hogy azzal együtt is.

Előzmény: Gergo73 (50961)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.13 04:07:57 © (50949)

Gergo megnéznéd ezt az egy oldalnyi számtant ha szépen megkérlek? Találsz-e az átalakításokban matematikai hibát ? http://astrojan.zz.mu/tau.htm

Előzmény: Gergo73 (50948)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.10 02:41:39 © (50848)

..ez a kép akkor is kialakul, ha a fotonok szigorúan egymás után, egyesével mennek.


Ebből nyilvánvalóan következik, hogy nem egymással interferálnak a fotonok, tehát ez nem interferencia kép. Az elhajlás a rés szélein következik be aminek mértékét a fotoncsomag mozgási tulajdonságai és a réshez való viszonya szabja meg (foton = 4 egymás körül keringő részecske, lásd fotonmodell), szerintem.


A másik lehetőség, hogy nem mennek egyesével a fotonok.

Előzmény: Simply Red (50731)

Gabonakörök
(Fórum » FILOSZ » Rejtélyes dolgok » Gabonakörök)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.21 02:13:58 © (140)

Az idegenkérdés közelebbi tanulmányozásával mindenki gyaníthatja ki gyártja őket, a földönkívüliek nem szórakoztatni járnak ide.

Ezek itt értelmes lények munkái: unatkozó humán egyetemisták, minket szívató földi humanoidok. Gabonakör fotók:


Gabonakörök  http://astrojan.zz.mu/cropcirc.htm


Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.21 00:08:47 © (48593)

..a fekete lyukak mindent elnyelnének, s így a világegyetem hamar kiürülne.


Mit szólnál egy nyomó-gravitációs magyarázathoz ?

Astrojan válasz | megnéz 2008.06.17 00:29:27 © (48489)

Valóban patthelyzet van, de ennek belátása láthatóan óriási nehézségekbe ütközik:


..a relativitáselmélet vonatkozásában, tekintve, hogy az állításod csak feltételezés..


Mint ahogy a relativitáselmélet állítása is csak feltételezés, miszerint a mozgó órák más sebességgel járnak.


100 év volt rá, hogy rendesen megmérjék ezt az idődilatációt, természetesen úgy, hogy visszahozzák az órákat. Megnézni külön külön a sebesség hatását, az eltérő gravitációs viszonyok hatását, óra a Holdon, geostacionáriuson, mittudomén stb.


Ezzel szemben az egyetlen kisérlet egyetlen órájával ezeket összemosva 39 nanosec. Meg a HK kisérlet nulla eredménye.


Tehát joggal mondhatjuk, hogy a relelm állítása (is) csak feltételezés. Patt.


(Tévedés ne essék, nem az a feltételezés, hogy másként járni látszik! Mert az ezer módon alátámasztott/bizonyított.)

Előzmény: Kilroy (48474)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.12 02:19:01 © (110)

azért hinném el, mert kontrollként ott van a fizikusok és csillagászok több tízezres kontrollja.. :)))))))))))))

Előzmény: HondaVuk (109)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.11 23:04:22 © (108)

Tisztelt Astrojan! Megfigyeltünk egy fekete lyuk keletkezését a gyorsítóban!


T. Vuki, tegnap este 6h 05m 44s -kor megfigyeltem egy vadi új Big Bangot a verandán. Vedd elő a paraszti eszedet és hidd el, mert nem mese. A baj csak az, hogy azonnal elpárolgott.


Fogadok, hogy nem hiszed el. Jobb esetben kérni fogod a bizonyítékokat, kevesled, kötözködsz, hahotázol stb..


Miből állapítod meg, hogy fekete lyuk keletkezett? Bemondja a TV híradó? Érted egyáltalán a problémát ?

Előzmény: HondaVuk (104)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.09 03:00:59 © (48434)

Ez az Astrojan gondolatkísérlet (= 0 sec/nap).


Úgy van. A tiétek meg a 47 mikrosec/nap gondolatkisérlet. :)

Előzmény: Dubois (48430)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.07 02:58:51 © (48428)

Igen Dubois, a relelm szerint. Szerintem meg nulla.


Ha valaki felvinne egy UTC órát mondjuk egy Astra műholdra - tudod Arilou ami mindig ugyanott van az égen, ezért gyakorlatilag nem kell állítgatni a lavór antennát és bejön rajta a Sky csenöl - és a műhold lesugározná az órajelét akkor az a földfelszínen is UTC órának látszana.


Dehát ennek eldöntése nem okoskodás kérdése, hanem kisérletet kell végezni.

(De nehogy elkezdje valaki a műkedvelő hegymászó apuka és a gyerekek piknikező atomórás kisérletét..)


Geostacionárius esetében az lenne az előny, hogy nem kell visszahozni az órát, mert menetközben is látszana ha van relativisztikus eltérés, mivel ez a fajta menetközben azt jelenti, hogy hozzám képest áll. Igen ÁLL Arilou.

Előzmény: Dubois (48424)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.05 00:42:20 © (48418)

Leírtam a választ, téged nem érdekel (geostacionárius). A te példád rossz, nem jól definiált.


A geostacionáriusról lekiabálod az előzőleg a földön szinkronizált órád állását, akkor azon nem lesz kumulálódó relativisztikus idődilatáció a földfelszínről nézve sem. Mert az űrhajón nyilván nincs. Ez neked nem elég ?


Ha a villamosod hozzád képest mozgásban van akkor te csak képzeled, hogy a példád egyszerű.


Ezerszer elmondtam már, a valóságot akkor látod amikor a vizsgált objektum hozzád képest nem mozog.

Előzmény: Arilou (48417)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.04 23:35:22 © (48416)

Ne haragudj, nincs kedvem végeláthatatlan vitába bonyolódni a példáddal kapcsolatban. Ha lenne űrhajós, ha lenne szinkronizált óra amit a földön elindítottak egy másik ugyanolyan etalonórával egyidejűleg és számlálnák az össz rezgések számát, ha körülötted keringene körpályán és nem a Föld középpontja körül, satöbbi.


Geostacionárius pályán lévő óra nem tenne semmi furcsaságot azonkívül, hogy a fény (jel) a Föld felé esve egy picit gyorsul, egy picit gyorsabban leér mintha c sebességgel jönne.


Érd be ennyivel, kisérlet kell, nem érdekelnek az okoskodások, nemhogy kevés a kisérleti bizonyíték hanem nincs. Értsd már meg, hogy ez itt a katasztrofális probléma.



pintyőke 48414, egyetértek, amit itt összehordtál az tényleg hülyeség.



ivivan 48413, le kell hozni egy GPS órát" és semmilyen más bizonyítékot nem fogad el?


Kedves ivivan, még egy kisérlet sem bizonyíték, az idődilatációt kisérletek tömegének kellene alátámasztania, de egy kisérlet sincs. Hol van neked bizonyítékod, ne nevettess már.


Egyetlen nyomorúságos "bizonyíték" van, a HK kisérlet nulla eredménye. Ez is azt támasztja alá, hogy nincs valódi idődilatáció. Látszólagos az van, ezt nem vitatja senki.

Előzmény: Arilou (48415)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.04 02:25:40 © (48412)

Tényleg jó példa, arra, hogy miként lehet ostobaságokat kiszámolni egy olyan elmélet alapján ami nincs (nemhogy kellően) de sehogysem alátámasztva.


Ha lenne ilyen (vagy hasonló) tisztességes kisérlet legalább egyszer és az eredmény alátámasztaná az idődilatáció valóságos voltát, tehát ha csak egyszer is visszajött volna egy űrhajós (értelemszerűen visszahoztak volna egy órát) akkor lenne értelme számolgatni egyéb esetekre is.


De pillanatnyilag mi a helyzet? Az egyetlenegy mérés 39 nanoszekundum áll szemben a Hafele Keating kisérlet egyetlen elfogadhatóan járó (447. számú) órájának nulla, semmi, =0 azaz zéró eredményével.


Ha kisérlet nem támasztja alá a valós idődilatációt, akkor hiábavaló a számolgatás mert a bányászok arany nélkül fognak visszatérni, holtan.

Előzmény: egy mutáns (48410)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.02 00:47:10 © (48402)

"Sebességösszeadás" helyett valami más kifejezést kéne használni.


Egyetértek. Legyen helyette mondjuk népbutítás vagy szerencsétlenkedés. :)

Előzmény: Privatti (48393)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.01 03:03:30 © (100)

Á, nem. Csak a skizofrének tudnak olyat. A belőlük kirepülő lángoló, felheccelt részecskék meg közben azt kiabálják: a sötétlő fekete lyukból jöttünk, benne voltunk a fekete lyukban. Ebből minden pszichiáter tudni fogja, volt ott fekete lyuk, csak elpárolgott.


A fekete lyuk részecskék nagyon fontos és különleges részecskék, más tanszékeken nem keletkezhetnek, például nagyenergiájú ütközések közben, csakis és kizárólag fekete lyukban. Szép ez a fizik.a

Előzmény: big4 (99)

Mi a tömeg?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a tömeg?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.30 03:35:03 © (1230)

Vagy értelemszerűen pontatlan akármilyen sebességnél Einstein tömeg/energia képlete. :)

Előzmény: mmormota (1229)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.29 03:34:35 © (1224)

Az elemi részecskéknek tömege nincs (grav A és B, elektromos töltés + és -).

A fotonnak nyugalmi tömege nincs, dehát nyugalomban lévő foton sincs.

Hátha tényleg érdekel: hogyan ugrik elő a tömeg?

Előzmény: ACdrian (1213)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.29 00:26:35 © (96)

Hümm. Hogyan állapítod meg, hogy fekete lyuk keletkezettt, csak gyorsan elveszett ?


Én például lekvárból tudok aranyat csinálni. Egy baj van vele, hogy akármilyen nagyon rövid időn belül visszaalakul a kiindulási anyaggá. Mire te képes lennél megvizsgálni az aranyat már késő, ismét lekvár az egész. Felmerülhetne benned, hogy hazudtam: arany nem is volt soha.


Amúgy kösz, hogy nem tekinted a nyomó gravitációt tündérmesének :)

Előzmény: HondaVuk (95)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.26 02:26:26 © (48323)

Groteszk dolog látni a Phoenix felszínen tartózkodási idejének számlálóját, mert az nyilvánvalóan nem igaz. Azt kellett volna felírni, hogy ennyi ideje látjuk a marsfelszínen a robotot és nem pedig azt, hogy ennyi ideje tartózkodik már a felszínen. Így keveredik a relelm látszó valósága is a tényleges helyzettel.


és tudjuk, hogy a rádiójel pontosan 1 perc alatt ér ide az űrhajótól


Ha tudjuk, De honnan tudnánk ? Hiszen pont ebből akarsz lövetkeztetni a rakéta távolságára. Fogalmad nincs hol a rakéta enélkül. Ha a GPS -re akarsz ezzel utalni akkor a kérdés elég pongyola.

Előzmény: Arilou (48321)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.26 01:16:24 © (48320)

Persze, így már sokkal jobb.


Minden ami mozog, az illúzió, ami annyit tesz, hogy egy picit (a nagy sebesség vagy a gravitáció hatására esetleg nagyon) másnak látszik mint ami a valóságban van.


arról lehetetlen valós információkat kapni


Bizonyos körülmények között igen, pl a BH eseményhorizonton belüli világról fény segítségével nem kapsz információt mert a fény innen már nem tud kikapaszkodni.


Más, gyorsanmozgó rendszerekről jöhet információ, csak tudni kell, hogy a valóságban nem az a pillanatnyi helyzet amit a fény segítségével látsz. Ha a valóságos helyzetre vagy kíváncsi akkor azt számítani kell, mint mondjuk itt:


1. a hold kicsinek látszik ha megméred, de a távolság meghatározásával számíthatod a valódi méretét.


2. perceken belül láthatod a Phoenix űrszonda marslandolását, de a fény késik 15 percet ezért tudod, hogy mire meglátod már rég leszállt


3. ha egy görbe tükörben hatalmasnak látod magad attól még nem leszel nagyobb


satöbbi. Nem az a valóság amit látsz, hanem az amit kiszámítasz

Előzmény: Arilou (48296)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.25 01:20:22 © (48281)

Astrojannak pl csak az a valóság, ami a közvetlen közelében van, minden, ami picit távolabb van, az már mérhetetlen, értelmezhetetlen illúzió.


Te Arilou, ez most egy kifejezetten rosszindulatú acsarkodás vagy nem értettél meg semmit amit magyaráztam ? Én ilyen marhaságot soha sehol nem mondtam.


A valóság megállapításához az kell, hogy Te (a megfigyelő) és a dolog amit megfigyelsz egymáshoz képest ne mozogjanak valamint egyező gravitációs potenciálon legyetek. Ez a legcélszerűbben akkor teljesül ha az a bizonyos óra (órák) előtted van az asztalon. Vagy távolabb.

Előzmény: Arilou (48259)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.24 01:23:58 © (48233)

Néhány fizikai probléma, amire NEM használható a matematika:..
5. A feketelyuk szingularitásának leírása


Az még nem merült fel benned, hogy a BH közepén nincs szingularitás ? Nem a matematika mond csődöt hanem a relativitáselmélet, hiszen egyedül az állít ilyen képtelen ostobaságot, hogy ott bizonyos fizikai tulajdonságok a végtelenbe tartanak.


A matematika igenis képes lehet leírni a fekete lyuk közepén uralkodó viszonyokat, ugyanis a BH középponti nyomásának korlátot szab a DVAG nyomása. A fekete lyukban sohasem lesz nagyobb nyomás mint amit az egyik oldalról teljesen leárnyékolt DVAG tud okozni.

Előzmény: Holden (48207)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.22 03:09:49 © (48071)

Nem. Ezek az összefüggések maguk a természeti törvények..


Borzasztó nagyot tévedsz, ezek az összefüggések a természeti törvények megközelítő leírására tett emberi erőfeszítések. Semmi egyéb közük a természeti törvényekhez, a matematikai összefüggéseid nélkül a természet remekül működik, nincs rád szüksége. A te matematikai zsenilitásodra nekünk van szükségünk, de arra sem nagyon.. :)


Arilou jó úton jársz... Ciprian 48044, neked is szurkolok

Előzmény: Gergo73 (48064)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.18 03:03:53 © (47923)

Igen, ezt szeretném, ha erre összedobnál valami elméletet, hogy ez pontosan miért és hogyan történhet.


A relelm szerinted megmagyaráz bármit is, hogy pontosan miért és hogyan történik ?

Nem. Ő csak azt mondja, hogy ilyen a világ, meg görbe a tér. Ami nincs, mert tér nem létezik.


Tőlem természetesen elvárod ugyanezt. A relelm sem mondja meg, hogy mitől van a kontrakció, csupán leírja a látszó világot. Nem mondja meg, hogy mi okozza a gravitációt, csak leírja.


Mindezek mellett azt gondolom, hogy a keringő GPS hálózat jelszinkronizációs sajátosságai miatt van csúszás a földi órákhoz képest, ami geostacionárius műholdon nem jelentkezne, tehát egy geostacionárius holdra atomórát és jeladót telepítve ez a shift nem jelentkezne (Sagnac effektus), attól eltekintve, hogy a fény a föld felé esve egy picit gyorsul.


Addig úgyis hiábavaló az okoskodás amíg kisérletileg nincs tisztázva, megváltozik e


1. az egyenesvonalú egyenletes mozgást végző órák járása

2. a keringő órák járása

3. az eltérő gravitációs potenciálú helyen lévő órák járása

4. a gyorsuló/lassuló mozgást végző órák járása (konkrétan a Rb atomóra, esetleg hibás időt mutatna, fellövéskor be sincsenek kapcsolva)


Mindezt kisérletileg! Nem a számított grafikonokra vagyok kíváncsi !!!!!!!!!


Ha az atomok fenn másként rezegnek akkor nincs teendő.


Ha az atomok odafenn ugyanúgy rezegnek mint itt a földön, akkor majd kitaláljuk miért látszanak másként. Ráér.

Előzmény: Arilou (47904)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.18 01:03:23 © (47902)

Jó, de akkor te végül is mit állítasz..


A legfontosabb, hogy tisztességes kisérlet kell annak eldöntésére, hogy a gyorsanmozgó órák földről látszó eltérése valóságos és tényleg megtörténik, vagy csak úgy látszik.


Ha csak úgy látszik, akkor a repülő atomok rezgése a valóságban nem változik, az eltérést más okozza, pl a jelátvitel sajátosságai, 47851.


Ha tényleg megtörténik, s az atomok másképpen rezegnek odafenn mozgás közben akkor semmi gond, buktam az egész hülyeségemmel.


mivel magyarázod, hogy a gps órák látszólag, a földről nézve gyorsabban járnak.


Ki mondta ezt? A GPS órák látszólag a földről nézve pontosan UTC időt jeleznek, hiszen ez a dolguk, a GPS óra a földről UTC -nek látszik, nem látszik gyorsabbnak.


Az atomok fenn ugyanúgy rezegnek, másként látszanának, de el van állítva az osztó, a GPS órák meg vannak erőszakolva, ezért a földről nem látszanak másként.


Az összevissza keringő órák járásával bármi történik, azt a földről (Schriever AFB) központilag úgy korrigálják, hogy UTC nek látszon.

Előzmény: Arilou (47898)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.17 23:59:48 © (47895)

Tehát elfogadja, hogy odafent az atomok gyorsabban rezegnek.


Valamit nagyon félreértettél, ezt tőlem nem láthattad sehol. Elég lett volna ha csak 2-vel korábbi hozzászólást gondosan elolvasod, én ezt állítom és ezzel értek egyet:


repülés közben az atomok rezgése nem állítódik el


Légyszíves ne terjesszél ettől eltérő hülyeséget az én nevemben. Kérdezzél, téged képesnek tartlak, hogy megértsd miről van szó. A többiek reménytelenek.


Az atomok rezgését egy csomó dolog befolyásolja, pl hőmérséklet, de az, hogy az atomóra komlpexum mozog, az nem.


Hiába szajózza Gergő, hogy ő tudja, nem igaz, nem tudja csak hiszi, mert ezt állítja a szent relelm. Nem tudhatja mert nincs rá kisérlet. Föl nem foghatja.

Előzmény: Arilou (47864)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.17 04:14:27 © (47862)

Azért kell lehozni, mert azt nem tudni, hogy az atomok rezgése is elállítódott-e repülés közben.

Ezzel az érvvel a lehozott óra eredményét is megtámadhatnád.


Úgy érted, hogy repülés közben az atomok rezgése nem állítódik el ????


Mert ez esetben megegyeztünk..

Előzmény: Gergo73 (47853)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 23:12:28 © (47851)

GPS órákról tudjuk, hogy előrébb járnak (jóval), mint a lenti azonos társaik,


Hát persze, mert fellövés előtt el lettek állítva.


ehhez nem kell lehozni őket. Ehhez nem is kell, mert mi állítottuk el az osztót.


Azért kell lehozni, mert azt nem tudni, hogy az atomok rezgése is elállítódott-e repülés közben, vagy csak valami történik a fénnyel, az összevissza keringés következtében, miközben a Föld forog a 24 GPS holdból álló hálózat alatt, ezáltal az egész komplexum jelátvitele shiftelődik.


Felesleges replikáznod, a relelm szerint elállítódik az atomok rezgése. De ezt hiába szajkózod, mivel a nagymamám szerint meg nem állítódik el.


Ha látszólag állítódik el és a valóságban nem, akkor erről semmilyen esélyed nincs menetközben megbizonyosodni.


Ezért kell visszahozni a GPS órát.


Az engem nem érdekel, hogy a relelm szerint nem lehet látszólagos az eltérés, egyáltalán az sem érdekel mi hogyan történik a relelm szerint.


Csak az érdekel, hogy mi van a visszahozott órán, repülés közben hányat rezgett a Rb vagy a Cs atom.


És most nyomathatod, hogy de a relelm szerint az ám a valóság amit látsz, mert ez nyilvánvalóan nem igaz (lásd a távoli repülő a valóságban is pici lesz esetét) De talán ezt még magatok sem hiszitek igazán..

Előzmény: Gergo73 (47845)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 03:13:16 © (47840)

Magyarán ha nincs idődilatáció, akkor bukik a relativitáselmélet.


Ez jó hír, ideje tisztázni. A csomó más dologról meg azt hisszük, hogy tudjuk..

Előzmény: Gergo73 (47837)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 01:18:41 © (47836)

Jól van Gergő, vicces vagy, de komolyra fordítva a szót, nekem eszem ágában nincs megismételni a HK kisérletet. Le kell hozni egy GPS órát. Pillanatnyilag szerintem ez a legtöbb amit a relelm érdekében (vagy ellene) tenni lehet.


Ha kiderülne, hogy nem valóságos az idődilatáció, nem dőlne össze a világ, a relelm is ugyanolyan jól használható lenne mint most, csak azt tudnánk meg, hogy a relelm a látszó világot írja le, ez nem baj. Csak jó tudni. Például a fekete lyukak környékén változtatni kell az elképzeléseken. Meg még egy pár helyen.

Előzmény: Gergo73 (47835)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 00:38:36 © (47834)

Akkor legyen igazad, nem azt a kísérletet ismételték meg..


Rendben, köszönöm.


a dilatációt csak a HK kísérlet bizonyíthatja..


Szörnyű vagy, a dilatációt csak a visszahozott GPS óra bizonyíthatja, a HK kisérlet az ellenkezőjét bizonyította, a 447. sz óra bizonyítja (alátámasztja), hogy semmi sem történt repülés közben az óra járásával. A másik három óra meg összevissza járt, nézd már meg az ábrát, mondjuk a 408. sz. óra kék vonalának párhuzamosnak kellene lennie a hozzátartozó piros vonallal. Az óra járása teljesen megváltozott repülés közben, használhatatlanná vált.


Ha a két vonal párhuzamos maradt volna és a repülés után egy lépcsőt látsz a kék vonal és a piros vonal között, akkor lenne relativisztikus dilatácós nyúlás vagy mi.

De így csak az látszik, hogy szar az óra.


Rosszul tűri a zötykölődést?


Igen, de tök mindegy, nekünk látni kellene a viselkedését repülés előtt és után, több atomórával elvégezve a kisérletet, nem eggyel, egy ilyesvalami ábrán.


Nem az a cél, hogy minél nagyobbat szedjen össze,


De igen, az a cél. Az a cél, hogy ki lehessen hámozni a zajból a valóságos eltérést ha van. Például


1 hónap körözés után 0.01 sec

2 hónap körözés után 0.02 sec

3 hónap körözés után 0.03 sec

4 hónap körözés után 0.04 sec


stb. Ennek van értelme, ez kisérlet. De egy fél napos kisérlet egyetlen mérés 0.000 000 039 sec eltérésének, ne haragudj... nulla kisérleti értéke van.

Előzmény: Arilou (47833)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.14 22:47:35 © (47832)

Én végülis örülök, hogy csak ilyen marhaságokat tudtok válaszolni. Annak megértésére azonban képesnek érezlek, nem azt mondtam, hogy nem szabad megismételni a Hafele kisérletet hanem azt,


hogy nem ismételték meg.

Tiszta?


Ha meg fel lennének téve a grafikonok, az is hazugság lenne.

Előfordulhat az is, nagyon kicsi a számított eltérés, nagy lehet a szórás, az óra járása sohasem stabil, szállítás közben egész más a járása, ki tudja? Ti mindenesetre vakon/látatlanban hisztek benne annak ellenére, hogy most(anában) derül ki a relelm sarokpontjának tekintett HK kisérletről, hogy hazugság.


Vissza kell hozni egy GPS órát !!! Az is csak 0.1 sec eltérést szedhetett össze.

Előzmény: Arilou (47830)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.14 22:13:01 © (47827)

Csak az a baj, hogy ezt a weblapot te írtad :)


Miért lenne ez baj? Ráadásul nem igaz, légyszíves nézd meg a legelső, apróbetűs sor linkjeit, ott találod az eredeti Kelly dokumentumot, én csak egy icipicit segítek a megértésben. Dubois már megértette, különbenis ő találta ezt a nagyon hasznos irodalmat.


Nos, a transzatlanti odavissza járat 39 nanosec -es bizonyítéka, ami nem közlemény hanem annak behazudása, hogy ő a Hafele Keating kisérlet megismétlése, halálpontos de fogalmunknincs milyen pontosságú egyetlenegy atomórával, véletlenül sem a HK útvonalon, semmilyen körülmény sem azonos az eredeti HK kisérlet körülményeivel, tehát nem a HK kisérlet megismétlése. A szállított atomórának nincs meg a repülést megelőző előélete és a repülést követő utóélete, a pontosságának grafikonos ábrázolása, köztes adatok, semmi.


Mitől van ekkora arcotok, ki van nyírva a Hafele Keating kisérlet és a relativitáselmélet a teljes ökörségével 39 nanoszekundum vélt vagy valós eltérésén táncol örömében.


Ez a videó lenne a relativitáselmélet egyetlen bizonyítéka ?


(Meg ott van még egy kis körözés egy öböl felett repülővel, néhány órás repülőúttal, ki ne felejtsük)

Előzmény: Arilou (47817)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.14 04:15:32 © (47816)

Na ne nevettess.. 47351- ben kérdeztelek, szükséged van e a Hafele Keating csaláskisérlet magyarázatára. Nem volt. Erre most beteszed a HK kisérletet mint bizonyítékot.


A Hafele Keating kisérlet szándékos hamisítás


Olvasd el, vagy kérdezzél.


Ebben a kisérletben az egyetlen óra ami (többé kevésbé) használható az a 447. számú óra. Ez pedig éppen azt bizonyítja, hogy semmiféle relativisztikus ugrás nem mutatható ki.

Előzmény: Arilou (47815)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.13 02:07:01 © (47805)

Kérdés, hogy lehet -e függetleníteni az erőtől, mivel tömeg nem is létezik, a tóruszok tehetetlensége látszik tömegnek. Ez a keringési tehetetlenség a külső erőhatásnak ellenáll, így a tömeg értelmezéséhez szükséges az erő (a gravitáció is erő).

Előzmény: Arilou (47804)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.13 01:05:47 © (84)
Ha igaz a feketelyukak párolgásának elmélete akkor nem kéne félnünk semmitől.

Csak nem igaz. Egyedül Hawking nem teljesen egészséges fejében létezik a párolgás. Virtuális részecskék nincsenek, már a nevében is benne van. Fekete lyuk nem létezik 1.4 naptömeg alatt, a relativitáselmélet nem tudja kezelni a fekete lyuk környékét, az idő nem lassul le sem a BH környékén, sem máshol. Szingularitás nem létezik csak a relelm mesében.

Ebből következően tényleg nem várható a fekete lyuk képződés mert ahhoz nagy tömeg kell, a teret nem lehet görbíteni mert tér nem létezik, az csak egy fogalom, nem anyag.

Fekete lyuk a DVAG sodrás miatt alakul ki, s ahhoz, hogy 1 oldalról leárnyékolja valami a DVAG graviton részecskéket nagy anyagmennyiség (min. 1.4 naptömeg) kell, 2 proton nem elég, akármilyen kis helyre szorulnak össze.

Tehát ez esetben nem kell aggódnunk, viszont sokkal jobban kellene érteni a világ működését, ám a relelm látszó világa nagyon félrevezető..
Előzmény: Aurora11 (77)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.11 01:11:36 © (47783)

Én megmérem repülés közben ... Mert tudok számolni.


Most megméred vagy kiszámolod? Nem mindegy mert pont ezen folyik a vita.


A relelm azt állítja, hogy nem kell számolni, mert amit lát az a valóság. Ha ez így van akkor a repülőgép méreteket sem kell számolni csak megfigyelni.


Ha kisebbnek látod a repülőt akkor az a valóságban is kisebb, ez a relativista észjárás.


Ha rövidebbnek látod a gyorsanmozgó méterrudat akkor az a valóságban is kisebb, mondjátok ti.


A müonok tengerszinten keletkeznek amit te összeszámolsz.. Bizonyíték?


miféle bizonyíték, nem én állítok olyan marhaságot, hogy elállítódik a müon órája, ami ráadásul nincs is neki. A cikkírónak kell bizonyítania, hogy a kozmikus sugárzás nem éri el a földfelszínt. De ebbe már most belebukott mert eléri, itt van. Pont elegendő mértékben éri el a felszínt.


 Kozmikus sugárzás a földfelszínen

Előzmény: ivivan (47774)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.09 23:45:56 © (47772)

Nem mindenkinek az a valóság, amit ő lát, tapasztal?


Most viccelsz ? A repülőgépet picinek látod ott fenn, akkor az most pici ? Ha meg lejön akkor nagy lesz ? Hiszen definíció szerint ez a látszat. A valóságban nem lesz pici mert messze van...


A müonok tengerszinten keletkeznek amit te összeszámolsz, óriási tévedés azt hinni, hogy azok 10 km magasból érkeznek.

Előzmény: Arilou (47771)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.09 02:38:34 © (47761)
Jól van, de annyiszor elmondtam már mit értek alatta, c2 egyszerűsített formában azt jelöli, hogy kb 5 nagyságrenddel nagyobb mint a c. Úgysem tudom mennyi, ez egy becslés. Tehát a c2 jelölés = kb (!) 300 000 x 300 000 km/sec.

S ha valaki megint Kopeikinnel jönne, az ő gondolatmenete logikailag zsákutca, neki nem is jöhetett ki más csak c.
Előzmény: Arilou (47760)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.09 02:05:50 © (47759)

Áltrelben akármekkora sebesség lehet


Ezzel ismét megdöntenéd a relelmet, mert a valóságban akármekkora sebesség nem létezik, csak a relelm mesében.


ezekből a feltételekből akár egész korrekt becslést adhatnál az ismeretlen paraméterekre:


DVAG sebesség nagyságrendje = c2

DVAG sűrűség: mivel az Univerzum anyagának 70%-át alkotja míg a neutrínók 0.3%-ot, így minden neutrínóra 200 graviton esne.


A Big bang remnant neutrínók számát 100 -ra becsülik cm3 -ként

(a proton sűrűség = 4 proton / m3 = 5% anyag. Ha ehhez hozzászámoljuk a 20% sötét anyagot ami szintén hidrogén, akkor is csak 20 proton /m3 vákuumban)


Így a gravitonsűrűségre 20 000 000 000 / m3 jönne ki.


Nem szeretek számolgatni, mert nemsok fogódzkodó van.


Elnyelés: Csak annyit lehet sejteni, hogy nagyon kicsi.


Viszont az isten állatkertje az nagy. Ezért.

Előzmény: Arilou (47754)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.08 23:33:16 © (47755)

az okozza a gondot, hogy míg a gravitáció alapvetően nem árnyékolható..


Honnan vetted ezt ? Egy aprócska logikai hiba miatt véli úgy a világ, hogy a gravitáció nem árnyékolható. Sajnos ezt a hibát éppen Eötvös követte el. Kár.


A dvag elmélettől csak annyit lehet megkövetelni, hogy a megszokott esetekben elég pontosan adja vissza a hagyományos gravitációt. :)))))


Most úgy tűnik, a paraméterek jó megválasztásával erre képes. :))))))))


Csak még azzal nem tud elszámolni, hogy mi lesz az elnyelt dvag részecskékkel.


Mivel a DVAG gravitonok részt vesznek az anyag felépítésében ezért a lehetőség adott. Egy példa: töltés részecskék megkötésével fotonná alakulhat. A foton felépítése: 1 graviton A + 1 graviton B + 1 töltés (+) + 1 töltés (-)


De az anyag is hasonló módon épül fel, pl a proton (tórusz) = 1 graviton B + 1 töltés (+)


Tehát a graviton az anyagi világ szerves része, ezért nem nehéz elszámolni vele.


A többiek meg csak károgjanak..


Ha a dvag olyan, amilyennek mondod, akkor fékeznie kéne a testek mozgását, nem?


Nem. Nem fékezi mérhetően. De a sötét energia sem fékezi a testek mozgását (mérhetően). És a DVAG = Sötét energia.


Nem ismerjük a graviton tulajdonságait, így nem tehetünk jóslásokat a viselkedésével kapcsolatban a mechanikus szemléletünk alapján.

Előzmény: Arilou (47739)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.08 02:44:52 © (47730)

Hozzávetőleg felvázoltad az Allais effektus magyarázatát. Ez a helyzet. Napfogyatkozáskor látszik.

Előzmény: Arilou (47729)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.08 00:15:34 © (47728)

A gravitonoknak nincs tömegük önmaguknak. Részt vesznek a tömegalkotásban. Én nem mondtam, hogy nem nő az anyagok (csillagok, bolygók, föld, BH) tömege, de elsősorban hő termelődik, ettől melegszenek fel a csillagok a képződésük során, amint írtam neked 47355 -ben. Véleményem szerint nő a tömeg valamilyen mechanizmus szerint a DVAG elnyelés hatására. Na nem gyorsan..


akkor néha csak találkoznak egymással, és ütköznek, vagy nem?


Ezt nem tudom megkockáztatni, mert a gravitonok tömeg nélküli részecskék, legalábbis az alkotórészei (A és B). Inkább a neutrínók egymás közti ütközéséhez lehetne hasonlítani a gravitonok ütközését, ha egyáltalán van értelme erről beszélni. Bizonyára a szóródásra és az árnyékkúp élességére volnál kíváncsi, szerintem nem nagyon szóródik.


Még a fény is elég jól képes milliárd évekig egyenes vonalban haladni, s az a része amely leképezhetően a Földre megérkezett egy távoli galaxisról az biztosan nem szóródott semmilyen ütközéssel.

Előzmény: Arilou (47725)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.07 22:58:18 © (47724)

Hát a gázmolekulák állandóan ütköznek miközben kalimpálva rezegnek és forognak ezért az útjuk nem egyenesvonalú hanem összevissza cikkcakkos. Az ütközések miatt nyomást okoznak.


A DVAG gravitonok egyenesvonalú egyenletes mozgást végeznek úgyszólván semmitől sem befolyásolva a tömegen átsuhannak mint a neutrínók. Sebességük c2, a gravitonokkal kijelölt tér nem görbe. Gigászi mennyiségükkel alkotják a világegyetem 70% -át, míg a látható anyag csak 5%. Ezen hatalmas mennyiségű graviton igen kis része nyelődik el az anyagban arra nyomóerőt gyakorolva, a többi továbbmegy a Föld másik oldalán kilépve folytatja útját az eredeti irány megtartásával.



ivivan 47718, ugyanezt mondtam én is, ha a megtett utat osztod a utazáshoz szükséges idővel akkor az egész útra vonatkozó sebességet kapsz.


De amikor szembemész a fotonnal akkor nem az egész útra keresel információt, sebességadatot, hanem csak az ütközés pillanatára. A foton útja, sebessége és menetideje a Holdig meg vissza attól semmit nem változik, hogy te gyorsan mozogsz vagy nem mozogsz gyorsan az észlelés pillanatában. Akármekkora fénysebességet is sikerülne mérni a gyors mozgású megfigyelőnek, az csak a becsapódás pillanatára vonatkozik, a Holdig tartó fénysebesség, meg a foton visszaútja a becsapódásig független a te méricskélésedtől akármilyen gyorsan mész is.


És a Hold távolságát nem azért ismerjük mert már voltunk ott... :)



Gergő 47719, Bármikor is csináljuk ezt, a lézerimpulzus indítása és visszaverődése között mindig ugyanannyi idő telik el milliomod másodpercnyi pontossággal.


Látod Gergő az ilyen képzelgések vezetnek a relelm vakon történő elfogadásához is. Esetenként akár 85 000 km es úthossz különbség is előállhat s ez csaknem 0.25 sec. Nem ám milliomod, hol élsz te?

Előzmény: Arilou (47717)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.07 17:33:04 © (47716)

ha ezek a dvag részecskék minden irányban összevissza repkednek, akkor mennyiben különbözik a viselkedésük pl egy gáz molekuláitól?


Nagyon sokban, körülbelül annyival mint a gázok viselkedése a neutrínók viselkedésétől. A gázok nem mennek át az anyagon míg a neutrínók (és a gravitonok is) csaknem akadálytalanul keresztülmennek a Földön. Ég és Föld.



ivivan 47702, ha még néhányszor elolvasod talán magadtól is rájöhetsz mit akartam mondani, teljesen mindegy, hogy mozogsz vagy nem amikor megfigyeled a fényt, mert a foton 1000 évig tőled függetlenül egy bizonyos sebességgel terjedt, tehát a terjedési sebessége (homogén DVAG-ban) = c. Amit te mérhetsz ha gyorsan mész vele szembe az nem a fény terjedési sebessége (mert az = c), hanem a foton sebessége és a te sebességed közötti sebességkülönbség. Persze ezt sem nagyon tudjuk mérni, nincsenek eszközök, nincs akarat sem.


mert szerinted a DVAG áramlik..


Igen de ez az áramlás annyit jelent, hogy a nagy tömeg felől kevesebb graviton jön mint az árnyékolatlan oldalról. Ezért hívom inkább gradiensnek ami lehet bizonyos értelemben sűrűség, ha figyelembe vesszük a gravitonok irányát.


Ha fény hasonlatot mondanék akkor olyasmi mint egy nagy lámpa (pl. Nap) meg egy kis lámpa közötti térben a fotonok eloszlása. A Napról több foton érkezik, míg a másik irányból, a kisebb lámpa felől meg kevesebb foton érkezik.


Miért gondolod, hogy az MM nem lenne képes kimutatni az éterhez képesti mozgást?


Ahogy Gergő is mondja, de az MM nem képes kimutatni, nem tudja és kész, majd valaki megmagyarázza, hogy miért. Ami tőlem telik az itt van: Michelson kisérlet


Azért mert a Silvertooth kisérlet ki tudja mutatni és ez maximálisan elég, a többi sikertelen kisérlet nem szorul magyarázatra, legfeljebb jó ha meg tudjuk magyarázni.



pint 47710, ezzel teljesen visszakanyarodtunk az éterelmélethez


Csak te kanyarodtál vissza, de mindenesetre örülök, hogy végre leküzdve hányingeredet megpróbálsz értelmesen is bekapcsolódni...

Előzmény: Arilou (47708)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.07 02:44:31 © (47698)

a fényterjedés sebessége attól is függ, hogy merre mozgunk az éterben.


Ezt árnyalám egy kicsit, mert valójában a fényterjedés sebessége egyáltalán nem függ attól, hogy a megfigyelő mozog vagy sem, úgyértem a fény egy év alatt 1 fényév utat fog megtenni a mi mozgásunktól, létezésünktől, megfigyeléseinktől függetlenül.


100 év alatt 100 fényévet és 1000 év alatt 1000 fényévet halad a fény.


Ha most mi nagy sebességgel szembemegyünk a fotonnal, akkor mi történik? A fotonbecsapódás pikoszekundumos idejére nekünk esetleg úgy tűnhetne, azt gondolhatnánk, hogy a fénysebesség megnőtt. Dehát a fénysebesség ettől nem nőtt meg ! A fénysebesség a DVAG -hoz képest állandó (ezért a -megfigyelt-fénysebesség független a kibocsátó test sebességétől, mozgás és gravitációs állapotától).


És az előbbiekből következően a megfigyelő mozgásállapotától is.


A foton becsapódási sebességet kellene valahogy mérni.


Sajnos nemnagyon vannak olyan eszközök amivel egyszerűen tudnánk (pontos) fénysebességet mérni, az MM interferométer mindenesetre erre a célra nem alkalmas.


Arilou, mit gondolsz ? (Most ne az MM -re koncentrálj, jó?)

Előzmény: emp (47687)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.06 01:31:10 © (47676)

Amit meg akarsz figyelni, nb az egyik óra ott van a karodon, sose veszed le.


A másik óra ha előtted van az asztalon, akkor láthatod, hogy egyformán járnak, hiszen ettől órák. Ehhez az asztalon lévő órához képest nem mozogsz gyorsan.


Ha gyorsan mozogsz az asztalon lévő órához képest (vagy fordítva, az óra mozog gyorsan) akkor csak a torzított valóságot látod, ez a látszat. Ezt írja le a relelm.

Előzmény: Arilou (47675)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.06 00:54:38 © (47674)

aki lelkesen használja a "valóságban" fogalmát, de még soha nem definiálta azt..


De hiszen arra válaszoltál, ott van lila betűkkel. Nem olvasol, vagy nem érted?


A valóságot akkor látod ha nem sietsz annyira.


A valóság akkor látható ha nem mozogsz gyorsan és azonos gravitációs viszonyok között olvasod le az órákat, ie mindkét óra egymás mellett van egy asztalon.


Ha gyorsan mész akkor egy torzított valóságot látsz ezt hívják látszatnak. Ezt leírtam már százszor, milyen definíciót akarsz még ? Ez a definíció, nem gyorsulsz, nem mész gyorsan és a DVAG gradiens ugyanolyan, nem változó.


Ha az egyik órát megutaztatod gyorsan, akkor menetközben a torzított valóságot látod. Ha visszahozod az órát akkor meglátod, hogy menetközben történt e vele valami, mert a kettyegések teljes, összes számát hasonlítod össze a földi etalonnal.


Ha ugyanannyi akkor bukta az idődilatáció, visszatér az iker és egyforma idősek lesznek a földi tesóval. Vedd észre, hogy csak a relelm állítja, hogy idősebb lesz az egyik, de kisérlet nincs rá.


Csak menetközbeni, a torzított valóságot megfigyelő kisérletek vannak, de ezt a látszatot nem is vitatja senki.


A Silvertooth kisérletre meg azért nem reagáltok, mert fingotok nincs mit kellene reagálni, nincs kit idézni mert senki nem volt képes komolyan belekötni, inkább úgy tekintik mintha nem is lenne. De hadd idézzem ezen topic 1. (első) hozzászólását:


leha, mint azt Einstein is megmondta: száz kisérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van, de egy is bizonyíthatja, hogy nincs.

És ekkor nem kell magyarázni, hogy a száz kisérlet miért nem volt jó

Előzmény: ivivan (47648)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.05 01:20:27 © (47646)

Igen mmormota, és ezer másik rendszerben ezer másik távolságadat, gondolod hogy ezt nem értjük? Vagy csak akkora bajban vagy, hogy nem tudsz mást kitalálni?


Pontosan ez jeleni azt, hogy a gyorsmozgású rendszereidben nem látod jól a valóságot (mert valóság csak egy van, anyáknapja meg sok).


A valóságot akkor látod ha nem sietsz annyira.


Számtalanszor magyaráztad már ugyanazt feleslegesen, hogy az SR szerint hogy van, mi nem értjük, hogy az SR szerint hogy van stb. de engem nem érdekel, hogy az SR szerint hogy van. Az érdekel, hogy a valóságban hogy van.


Én csak erre emlékszem, ahol már rég beláttad, hogy a hosszúságkontrakció csupán virtuális, látszat, a valóságban nem történik meg:


Ebben meg is egyeztünk


ideje lenne már beletörődni.

Előzmény: mmormota (47644)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.05 00:40:51 © (47643)

Nocsak, a valóságban nem történnek meg ezek a relelmi exotikus hosszúságváltozások ??

Előzmény: mmormota (47641)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.05 00:16:54 © (47640)

a mérések alapján tartjuk fixnek a c-t..


Milyen mérések ? Az az egyetlenegy Michelson interferométeres mérés (és annak ezerféle klónja) ami nem alkalmas fénysebességmérésre, s amivel nem lehet kimutatni csak a semmit?


Silvertooth kisérlet, vajon miért nem érkezik hozzászólás, csak nem azért mert ez a kisérlet egyedül dönti a relativitáselméletet ? Ez a mérés nem tartja fixnek a fénysebességet, ám.

Előzmény: emp (47637)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 03:56:01 © (47629)

Ha ki lehetne mutatni, hogy a c csökkenésével minden óra sebessége csökken,


Akkor vedd úgy, hogy megdőlt a relativitáselmélet. Semmi köze a fénysebességnek mondjuk a hangsebességhez, az autók sebességéhez, a gravitációs ingák sebességéhez stb. Egyáltalán, a fénysebességnek csak a fotonok terjedési sebességéhez van köze.


Nyilván először fel kell oldani az 1983as törvényt amely állandónak kiáltotta ki a fénysebességet. A sevresi méteretalon hossza meg nem függ a fénysebességtől.


Fénysebességet pedig tudsz mérni, függőleges tengelyű forgótükrös módszerrel mérik, de 150 000 km/sec fénysebességet meg tudsz mérni egy csomó más módszerrel is, pl a Holdon van egy tükör és 2 másodpercről hirtelen 4 másodpercre nőne a lézerfény visszaérkezése.


Csak a Michelson interferométerrel nem tudsz fénysebességet mérni, mert az nem egy fénysebességmérő készülék.

Előzmény: Arilou (47627)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 03:17:31 © (47626)

Attól, hogy a nagyjából egy helyen levő és egymáshoz képest lényegében nem mozgó órák a pontosságukon belül egyszerre ketyegnek, nem következik, hogy az egymástól igen távol levő és egymáshoz képest igen nagy sebességgel mozgó órák is egyszerre ketyegnek.


Persze, hogy nem következik, csak feltételezhető. Az ellenkezőjét bizonyítani kellene, ez a másként járás nincs bizonyítva. Csak a másként látszás van. A GPS is másként látszik. Ha lehozzák, akkor egyikünk véleményét alátámaszthatja az órák összehasonlítása a földön maradt etalonnal.


Ha ez a másként járás meglehetősen nagy pontossággal ki lenne mutatva, (visszahozták volna az órát) többféle kisérletben, mert külön külön bizonyítani kellene az egyenesvonalú egyenletes mozgás hatását, a körmozgás hatását, a gyorsulás hatását, a gravitációs terek hatását. Ezzel szemben mi a helyzet: 39 nanosec kumulált hazugság/ tévedés/ csalás, hol a közlemény ?


Azért mert millióan elhiszik a meséteket attól még nem lesz igaz.

Előzmény: Gergo73 (47623)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 01:13:09 © (47620)

Muszáj volt ezt a hülyeséget leírnod?


Mivel az atomok egyformán ketyegnek, ezért tudunk vele időt mérni, én ezt mondtam.

Előzmény: Arilou (47619)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 00:59:37 © (47618)

..a világ azonos felépítésű atomórái egyszerre járnak, mintha összeesküdtek volna..


Tudod Gergő, ettől óra az óra. Ha nem így lenne nem tudnánk időt mérni, még akkor is ha ez a te matamatikai beállítottságú észjárásodnak olyannyira hihetetlen.


az előbbinek egy csomó olyan következménye van, ami durván ellentmond a tapasztalatnak


??????????????????????????? Viccelsz?

Előzmény: Gergo73 (47615)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.03 22:26:25 © (47613)

Az SR szerint valóban lelassul.


Ebben a rövidke mondatban sikerült két dolgot vészesen összekeverned. Mert azt írhattad volna, hogy az SR szerint lelassul. Ez tiszta sor, neki ez a véleménye.


Az, hogy valóban lelassul -e, csak akkor derül ki amikor visszahozod az órát, köze nincs az SR-hez. Senki nem hozott vissza órát.


Légyszíves próbáld ezt megérteni, ne kínozzuk egymást feleslegesen. Hányszor írjam le, hogy az összes menet közbeni ún. bizonyítékkal (GPS, rel Doppler, mittudoménmi) egyetértek, mind azt jelzi, hogy menet közben idődilatáció látszik. A relelm arról szól, hogy menetközben megfigyelve a világot azt milyennek látjuk.


Hogy tényleg megtörténnek e a menetközben látott elváltozások azt csak egyféle módon döntheted el, visszahozod az órát.


Mi az alapján állítjuk, hogy lelassul.


Ki nem szarja le, hogy az SR szerint mit csinál az óra. Semmi okotok nincs rá, hogy elhiggyétek, csak a 39 nanoszekundum = 0.000 000 039 sec. Egyetlen óra, közlemény nélkül, grafikon nélkül, azt tódítva, hogy ez a Hafele Keating megismétlése. Hazugság, ez nem a HK megismétlése, köze nincs hozzá.


Te milyen modell alapján állítod, hogy nem lassul le?

Eszem ágában nincs bármiféle modell alapján ezt állítani. Azért állítom ezt, mert nincs rá semmiféle kisérleti bizonyíték, nem lehet megérteni ?

Előzmény: ivivan (47607)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.03 04:16:28 © (47604)

Nem kell rajta filozofálni... IR-ben mozgó óra lelassul, mozgó rúd megrövidül, így ahogy mondom és ahogy egy óvodás is megérthetné.


Nem lassul le, csak álmodozol, jó lenne ha lelassulna, mert akkor nem maradnátok szamarak, a rúd meg nem rövidül le, ezt már mmormota is elkottyintotta csak azóta tagadja, talán szégyelli.


Azt nem lehet megérteni az óvodástól jelentősen eltérő agyatokkal, hogy nincs rá kisérleti bizonyíték ??? (±)

Előzmény: Gergo73 (47598)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.28 04:18:23 © (47370)

Akkor viszont az lenne a következő kérdés, hogy ez az új elmélet milyen pluszt tud nyújtani a régiekkel szemben? Mert gondolom, egy új elméletnek akkor van értelme, ha meg tud magyarázni olyasmit is, amit a régi nem.


Nem bizonyítékokat kértél hanem pluszt meg magyarázatot. Azt adtam.


Bizonyíték csak egyféle lehet, ha visszahoznak egy (néhány) órát és összehasonlítják a földi etalonnal. Ha másként járt az óra pusztán a sebessége végett akkor a relelm igazat mond.


Ha nem járt másként az óra repülés közben akkor a relativisták tévednek. Le kell hozni egy GPS órát, 30 éve keringenek fenn atomórák, bár igaz, hogy egy egy óra csak olyan 5-8 évig működőképes, ezen idő alatt nagyságrendileg 0.1 sec eltérést szedhet össze.

Előzmény: Arilou (47369)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.28 01:10:02 © (47368)

Egy új elméletnek akkor is nagyon sok értelme van ha csak ugyanannyit tud mint az általánosan elfogadott. A nyomó gravitáció nem ilyen.


1. A nyomó gravitáció fizikai okot jelöl meg a gravitáció okaként, míg a relelmnek halvány fogalma nincs mi okozza a gravitációt (már ezzel is bőven több mint a relelm)

2. Nyomó gravitációban nem kell feladni a logikus gondolkodást és az okság elvét. Nincs olyan abszurdum, hogy a fény mindig csak fénysebességgel csapódik be a megfigyelőbe, akármilyen gyorsan is megy az. Nem szégyenítjük meg a matematikát, hogy 2 + 2 = 2. Látszólag lehet annyi, látszólag lehet akármennyi, de a valóságban 2 + 2 = 4. A relelm a látszó világ leírására alkalmas, ez sem kevés.

3. Nyomó gravitációban nincs szingularitás, mert korlátot tud adni a BH középpontjában uralkodó nyomásra. A relelm ilyet nem tud.

4. Nem kell olyan ostobaságot feltételezni, hogy ha növeled egy test gravitációját (tömegét) akkor egyszercsak visszafelé kezd repülni az anyag és egy orbitális pályán fog összegyűlni csak azért mert te úgy véled látni.

5. Magyarázatot ad az Allais effektusra amire a relelm képtelen

6. Magyarázatot tud adni mitől melegszik fel egy hideg gázfelhő a csillagképződés során, miért nem hűl tovább egy fehér törpe (mutass egy fekete törpét ivivan)

7. Továbbmutató lehetőségeket tár fel az űrutazáshoz, relelmmel nem fogsz űrhajót meghajtani

8. Teljesen más kozmológia következik belőle, ahol véletlenül sincs szerepe az Univerzum össztömegének, a Világegyetem tágulását a gravitációs vonzás nem fékezi le, mert gravitációs vonzás nem létezik

9. A Világegyetem nem egy matematikai pontból (a semmiből) keletkezett az Ösrobbanás során, mint ahogy a relem alapján álló kozmológiában vélhetnénk.

10. Összhangban van a Silvertooth kisérlettel, míg a relelm egy sikertelen nulla eredményű (MM) kisérlettel van összhangban, amely kétutas interferométer a fénysebesség mérésére nem alkalmas.

11. Nincs valóságos hosszkontrakció ami még a relelmben is ellenőrizhetetlen, ugyanígy nincs valóságos idődilatáció sem csak látszólagos. Az órák egyformán járnak akármilyen sebességgel repülnek is. A valóságos relelmi idődilatáció egyetlen bizonyítéka egyetlen mérés, egyetlen nyomorúságos eredménye = 39 nanoszekundum. Ettől hiszi mindenki, hogy a visszatérő iker fiatal marad, míg a földi tesója már rég megöregedett.

Előzmény: Arilou (47356)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.27 02:17:10 © (47355)

Igen, kb ezt válaszoltam volna én is, a gravitáció nem a felülettel, hanem a tömeggel arányos.


1 db nukleon pl mindig a gravitonok x százalékát veri vissza vagy nyeli el.


A gravitonok nem ilyen egyszerűen viszonyulnak az (atomos) anyaghoz, hogy vagy lepattannak, vagy elnyelődnek. Az anyag és a gravitonok szerves egységet alkotnak, gravitonok építik fel az anyagot a töltések részvételével. Fogalmam nincs hogyan csinálják, a DVAG gravitonok működtetik az atomos világot, az atomok ugyanis örökmozgók.


Egy a lényeg, a gravitonok működését nem lehet a mechanikus világszemléletünkkel leírni, mert ha úgy viselkednének amint azt ismereteink szerint elvárjuk tőlük akkor ez ekvivalens azzal, hogy rég ismernünk kellene a gravitonok tulajdonságait.


Mindezekmellett úgy gondolom, hogy valamiféle elnyelés létezik, az elnyelt gravitonok hevítik a testet, a csillagok ezáltal melegszenek fel a képződésük során, ezért nem hűl ki a Föld, és ezért nem lehet találni 3400 K -nél hidegebb fehér törpét.


Az elnyelt energia tömeg/anyagnövekedést okoz és ezért törnek ki a tűzhányók. Ellenkező esetben a milliárd éves hűlési folyamat során a föld magmának inkább kotyognia kellene a földkéregben ahelyett, hogy folytonosan kipréselődik belőle.


Azt is megkockáztatom, hogy az Ia szupernovák is felrobbanhatnak a gravitonelnyelés - tömegnövekedés miatt.

Előzmény: Arilou (47353)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 23:36:38 © (47351)

Nem tudom, hogy végeztek-e ilyen kísérletet, amikor az órákat vissza is hozták és összehasonlították..


Igen végeztek. Három ilyen kisérletről tudok, ezt itt a fórumon már teszteltük, eddig nem sikerült többet találni:


1. Hafele Keating kisérlet ami nyilvánvalóan szándékos csalás, ha szükséged van rá szívesen elmagyarázom miért.


2. Egy utasszállítón vitt egyetlen atomóra Európából Amerikába és vissza. Az eredmény 39 nanosec relativisztikus ugrás. A cikket nem találtuk meg.


3. Pár órás repülőgépes körözés Chesapeake bay felett.


Az összes többi kisérlet "menet közben" történt ahol nincs mód visszahozni az órákat. Ezek a kisérletek természetesen alátámasztják, hogy a relelm által hangoztatott (látszólagos) idődilatáció menet közben kimérhető, csak azt nem tudni, hogy a valóságban is megtörténik -e.


Ha szerinted az idődilatáció és a hosszkontrakció látszólagos, akkor nyilván a tömegnövekedés is az.


Egyáltalan nem nyilván. A hosszkontrakció szervesen összefügg az idődilatációval, ha nincs hosszkontrakció akkor nincs idődilatáció sem (valóságos) és fordítva.


A tömegnövekedés viszont energiabefektetést jelent így a részecske a valóságban is nyerhet valami pluszt, annak ellenére, hogy a tömegről egyedi véleményem van és nem bizonyos, hogy az állítólagos tömegnövekedés nem csupán energia/impulzus növekedés. A tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, az elemi részecskéknek nincs tömegük, a tömeg a részecskék együttműködésekor kialakított tulajdonság.


47331, Tehát valami olyasmiről van szó, hogy az univerzumból minden irányból egyenletesen érkeznek ezek a nyomó gravitonok, igaz? És ha két test egymás közelébe kerül, akkor ezek valamennyit kitakarnak ebből a gravitonáramlásból, és a másik oldalról érkező gravitonok egymás felé nyomják a két testet, amit mi eddig vonzásnak hittünk.

Pontosan.


47339, a c2 300 000 c -t jelöl az egyszerűség kedvéért, ALT szövegben van a pontosítás.


47335, Honnan erednek ezek a gravitonok ? Igen ez gond. De gond az is, hogy a CMBR honnan ered, ami ugyanúgy (csaknem) homogén.


A kérdés az, valóban véges az Univerzum ? Valóban gömb ? Talán.

Lehet akár végtelen DVAG véges (ősrobbanásos) Univerzummal.


Azt se felejtsd el, hogy a DVAG = sötét energia. Tehát a kérdésed azt is jelenti, honnan ered a sötét energia ?


Ha viszont minden pontban mindenfelől érkeznek, akkor az valami olyasmit feltételez, hogy a gravitonok folyamatosan keletkeznek a tér minden pontjában,


Nincs kizárva a "keletkezésük" viszont egyáltalán nem szükséges, hogy a tér minden pontjában keletkezzenek, bizonyára nem is keletkeznek a tér minden pontjában. Már csak azért sem mert a tér végtelen sok pontból áll. Bizonyos kitüntetett helyeken akár keletkezhetnek is. A keletkezést itt felszabadulásnak értem, mert a graviton alkotórészei (A és B) elemi részecskék, tehát fizikailag nem keletkezhetnek. Kiszabadulásuk a BH -ból viszont elképzelhető, a tengelyirányban kitörő jetek szuperluminal sebességűek.

Előzmény: Arilou (47288)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 03:59:26 © (47287)

Csak az idő NEM telik másképp. Erről szól a nyomó gravitáció, amit nem értesz.


A valóságban ugyanaz történik, akárhonnan nézed: A test beleesik a fekete lyukba. Csak abban van különbség, hogy mennyi idő alatt. Messziről nézve a végtelen idő alatt. Közelről nézve meg hamarabb.


Majd ha sikerül átgondolnod mit is jelent ez amit írtál esetleg van remény.


Valóság csak egy van. Ezer helyről ezerféleképpen látszik. Ezt jelenti amit írtál, csak nem érted.


A relelm erről az ezer helyről szól, leírja hogy ezeken a helyeken mi látszik. Ez a látszat. De a valóság egyik sem. Az csak akkor látszik amikor nem mozogsz, és a grav potenciálod is azonos, egyszerű szavakkal a két óra egymás mellett van egy asztalon.


Az órák által mutatott értékek összehasonlításához talán tényleg szükséges, hogy a két óra ne mozogjon egymáshoz képest.


Na látod, menni fog. Nem érdekel a sebességük, az érdekel, hogy mennyit mutatnak amikor visszahoztad őket. Mert ezáltal konzerválják az esetleges menetközbeni sebességkülönbséget. Ha visszahozás után nincs különbség az órák által mutatott időben akkor te hiába láttál rajta bármilyen sebességet menet közben, érted ugye ?


A hosszkontrakció nem konzerválódik, csak az óra (persze csak ha tényleg lenne valódi rel hatás)

Előzmény: Arilou (47284)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 03:31:52 © (47285)

Az a probléma, hogy nem tetted hozzá: a relelm szerint.


És ezt úgy vezeted fel mintha a valóságban lenne így.


Ha 1 méterről figyeled meg, akkor is csak ugyanolyan közvetett módon tudod megfigyelni, mint ha 1 milliárd fényévre lenne.


Ki beszél itt erről ? Az órák jó ha 1 méterre vannak egymástól, csak a lényeget nem értetted meg. Ahhoz, hogy 2 órát össze tudj hasonlítani azok


nem mozoghatnak egymáshoz képest


Mert akkor tudsz egy relelm nélküli kontrollt bevezetni. Ezért kell visszahozni az órát.


És ekkor látod meg, hogy történt e valami a repült óra járásával. Máskor nem.


A fekete lyukak esetén pedig olyan mértékű lesz a lassulás, hogy végül a test az eseményhorizonton megáll.


Na látod szakértő, ez az ami teljes képtelenség és bizonyítja a relelm alkalmatlanságát a valóságos események leírására. Ebből az ostobaságból az következne, hogy az anyag az eseményhorizonton szaporodik fel ez viszont semmilyen elméletből nem következik (kivéve a tiédet). Az eseményhorizonton nincs statikus anyag, az a lyuk belsejében van.

Előzmény: Arilou (47283)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 02:49:05 © (47282)

Nem kell a mellébeszélés, az ilyen-olyan, hosszú ideje megalapozott és ezerszer bizonyított elméletek...


Azt akarod ezzel mondani, hogy a  a csillag tömegének növekedésével a testek esési sebessége csökken ?


és ez hosszú ideje megalapozott és ezerszer bizonyított elmélet ??? Hol láttál te ilyet (a relelmen kívül) ? Én nem arról beszélek, hogy mit látsz, nem vetted észre? Az a relelm hatásköre.


Engem az érdekel, hogy mi történik a valóságban. Azt nem láthatod mindig, nem láthatod, ha gyorsan mész és végképp nem láthatod ha a BH eseményeire vagy kíváncsi.


Igen, az emberek magabiztosak a hitükben. Ilyen emberfajta a fizikus például. De ha csak mellébeszélni van kedved az sem baj, én sem vitázom akárkivel.

Előzmény: Arilou (47281)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 01:17:42 © (47280)

A sebesség nyilván nem távolságfüggő..


Hogyhogy nem távolságfüggő? Kérdezz meg egy fizikust. Távolról nézve ugyanaz a sebesség sokkal kisebb sebességnek látszik.


Éppen azt próbáljátok bizonygatni, hogy amit a fizikusok látnak az nekik a valóság,  pl XRive 47245. Tehát ha távolról lassúnak látszik egy csillag akkor az a valóságban is lassú (a fizikus észjárás szerint)


Ja, hogy a látott sebességet átszámítjátok valódi sebességre ? Feltételezve, hogy ismeritek a távolságot ?


Pont ugyanezt kell tenni amikor a BH-ba esik bele egy tömeg, a látott sebességet át kell számítani valódi sebességre. Az eseményhorizonthoz közelítve vagy inkább túllépve ez lehetetlen ? Akkor itt az ideje elővenni a józan eszedet, számolni kell és extrapolálni. Még mindig jobban jársz mintha azt találod ki, hogy a csillag tömegének növekedésével a testek esési sebessége csökken, mert ez bizony nem igaz. Vegyétek már észre, hogy miközben görbítitek a nemlétező teret, lassítjátok a nemlétező időt, ez a diszkrepancia


a relativitáselmélet teljes csődje


mert a csillagtömeg növekedésével a gravitációs gyorsítóerő sohasem csökken, legfeljebb maximumot ér el. Mást látsz? Az csak a látszat. Az EH alatt a valóságot meg nem láthatod, na bumm.



Gergő 47238, nocsak, jön meg az eszed ?


HondVuk 47250, tudnék.

Előzmény: HondaVuk (47279)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.25 04:14:55 © (47242)

Rendben, ez a külső szemlélő meg azt lát belőle ami látszik. A valóságot nem látja, nem baj. A fizikusok meg azt hiszik, hogy amit látnak az a valóság.


Pedig a valóságban már régen beleesett a tárgy a BH -ba (ezt jelzi a sajátidő), de te ezt nem fogod meglátni soha mert az eseményhorizontnál már megáll a fény, ezért soha nem ér ide. Amikor a tárgy mégközelebb kerül a BH nevű csillaghoz, akkor meg az összes fény, bármely irányba indul is, csak befelé mehet a sodrás miatt.


Egy a lényeg, a relelm a látszatot írja le, nem a valóságot.

Előzmény: mmormota (47241)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.25 03:28:30 © (47240)

Végtelen kis tömegű test külső szemlélő számára soha nem zuhan be - ebben nagyjából biztos vagyok.


Na látod ebben biztos lehetsz, mert végtelen kis tömegű test nincs.


Az összes többi test viszont belezuhan, méghozzá legalább olyan sebességgel mintha a Napba zuhanna bele. Itt jön elő a relelm hülyesége, mert ha növeled a Nap tömegét és/vagy a sűrűségét akkor az áltrel azt akarja lenyomni a torkomon, hogy lassul a bezuhanás sebessége pedig nyilvánvalóan gyorsul.


Tök mindegy, hogy közben eltűnik a szemed elől a csillag mert fekete lyukká vált. A fekete lyuk ugyanolyan csillag mint a többi attól eltekintve, hogy nem látszik. Az anyaga persze másmilyen, de a tömege szempontjából közönséges csillag.


Ezen már meg is bukott az áltrel.

Előzmény: mmormota (47237)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.24 01:45:28 © (47157)

Kicsit sokat kérdeztél, véleményem szerint a nyomó gravitáció mindre ad választ, de most csak néhány:


Fel tudsz sorolni olyan kísérleteket aminek végkifejletésről mást mond a te modelled és mást az áltrel?


Allais effektus, napfogyatkozáskor megváltozik az ingák járása.

Silvertooth kisérlet, a fénysebesség nem állandó.


Nálad is elhajlik a fény a gravitációs térben?


Nálam igen. A relelmben nem, mert ott a tér hajlik el.


Nálad is másképp telik az idő?


Nem. A GPS óráknál nincs anomália, mert még egyet sem hoztak vissza.


Léteznek fekete lyukak?


Igen. A DVAG nyomás hozza létre, mert az egyik oldalon (bal) olyan nagy a tömeg, hogy az a DVAG gravitonokat nagy részben vagy teljesen elnyeli. A jobbról érkező gravitonok így hatalmas nyomással préselik az elektronokat/atomokat a tömeghez.


Nyomó gravitációban nincs szingularitás. Relelmben van, ami teljesen természetellenes.


Következik az elméletedből, hogy ha ugyanakkora tömeget kisebb térfogatra (gömbbe) zsúfolunk bele, akkor megnő a gravitáció?


Persze.



ivivan, Tehát a DVAG változása okozhat gravitációt, de a tér változása nem..


Pontosan. A DVAG anyagot jelöl = sötét energia gravitonok. Ezért okozhat gravitációt.


A tér nem anyag, nem létezik, tehát (tömeg hatására) nem görbülhet és legfőképpen nem okozhat semmit, kiváltképp nem gravitációt.

Előzmény: HondaVuk (47064)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.23 01:27:38 © (47060)

Mint mondtam, ez az "ez okoz amazt" elképzelés naiv...


Ez az elképzelés naív, hogy mivel a matematikában nem beszélhetünk okságról, ezért a tapsztalati tudományokban sem. A tapasztalati tudományokban alapvető jelentősége van az okság elvének.


Végre valaki normális, zene füleimnek, szegény fizikus matematikusok bármit odadobnának, hogy mentsék a nimbuszt meg a relelmet. A logikát már rég feladták, most az okságot is oda kellene vetni, csak nehogy a nyomó gravitáció valahogy visszafurakodjon a fizikába. Azért mert fogalmuk nincs mi okozza a gravitációt azt akarják lenyomni a torkunkon, hogy a gravitációnak nincs is oka. Egy biztos, térgörbület nem okozhatja, mert tér az nincs.


Nem baj ha néhány fizikust nem érdekel mi okozza a gravitációt, normális tudósok mind az okokat keresik, pl mi okozza a betegségeket, mi okozza, hogy elindul az autó és mi okozza, hogy nem.


A fizika pillanatnyilag ott tart, hogy megpróbálja leírni az eseményeket, az sem könnyű. Ha a fizikusok nem képesek az okokat feltárni az sem baj, majd megteszi valaki más.



ivivan, gradiens = változás, bizonyos fizikai mennyiségek nagyságának fokozatos, folytonos változása. A Földtől távol a DVAG homogén, izotróp eloszlású. A Földhöz közeledve a Föld egyre nagyobb (látszó) felületen szűri meg a gravitonsugárzást, így a lefelé irányuló és a Földön keresztülhaladt (alulról jövő) sugárzás különbsége egyre nagyobb lesz. Minél közelebb vagy a földhöz, az erők különbsége annál nagyobb. Ez a DVAG gradiens. Kb 4000 km mélyen Földben maximuma van, beljebb csökken. A Föld középpontjában a különbség = 0. A földfelszínen lévő különbség okozza a súlyod. Gravitációnak hívjuk.

Előzmény: csl (47047)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 03:43:20 © (47039)

Mint mondtam, ez az "ez okoz amazt" elképzelés naiv. Az ókorban ... elment, de a későbbi fejlemények fényében tarthatatlan vagy inkább megmosolyogtató elképzelés.


Tényleg megmosolyogtató. Te csak kis naív nyugodtan egyed nagykanállal a ciánt hiszen nem okoz bajt. Beszaladhatsz az alagútba bátran, mert ha jön is a vonat neked nem árthat, nem okoz semmit, vagy akár beugorhatsz a Tiszába, úgysem halsz meg mert a víz fulladást nem okoz (neked). Aki nem így gondolja az naív. Úristen mi lehet a te matematikus fejedben. Szia.

Előzmény: Gergo73 (47037)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 02:23:18 © (47036)

Az ÁR nem azt mondja, hogy a térgörbület okozza ezt meg amazt.


Tényleg? Megegyeztünk.


A térgörbület nem okoz gravitációt.


A gravitációt a DVAG gradiens okozza. Miről vitáztunk itt évekig ?

Előzmény: Gergo73 (47034)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 01:51:00 © (47033)

Ez hihetetlen, Te tényleg nem vagy képes megérteni az anyag és az elvont, emberi elme által kitalált, megfogalmazott és remekül használható fogalmak közötti különbséget ? Matematikus létedre hasalsz a kockáról? A hexaédernek nincs csúcsa (a valóságban) mert a csúcsa egy végtelenül kicsi kiterjedésű tehát kiterjedés nélküli matematikai pont. Az élek egyenesek, ami végtelen sok, kiterjedés nélküli pontból épül fel. A hexaéder éle nem anyag. A hexaéder nem anyag. A csúcsa nem anyag.


A tér a leíráshoz kell, nem pedig ahhoz, hogy gravitációt okozzon.


A gravitációt a DVAG gradiens okozza.

Előzmény: Gergo73 (47032)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 01:21:35 © (47031)

protontóruszok persze vannak, azokra kell építeni.


Úgy van drágám, a proton az anyag. A tórusz meg annak az alakja a nemlétező térben. Mint a kockacukor. Kocka nem létezik, de a kocka alakú cukor az létezik. Kockakő, kockahas, leveskocka, Rubik kocka, dobókocka ezek mind léteznek mert mind anyag. Csak a


kocka nem létezik


Nincs tér, ezért nincs is értelme beszélni róla.


Melyikünkre értetted a lelkiszegényt ? A tér fogalom, attól, hogy hatása nem lehet az anyagi világra miért ne lenne értelme beszélni róla ?

Előzmény: Gergo73 (47030)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 00:25:48 © (47025)

Arról van fogalmad, hogy az egyenesnek van e szerkezete?

Az egyenes egy matematikai konstrukció.


Rendben, feltételezem, hogy ugyanezt állítanád a síkról is.


A térrel ugyanez a helyzet, csak bele van marva az agyadba, meg Einstein is megmondta, hogy az anyagi világ térben létezik. Csakhogy ez nem igaz, akármennyire is azt képzeled, hogy tapasztalod a teret.


Nem a teret tapasztalod, hanem az anyagi világot látod. Látsz egyet itt, látsz egyet ott. A kettő között távolság (fogalom) definiálható, de attól távolság még nem létezik. Ugyanígy a tér sem létezik, nem volt szükséges keletkeznie, nem tágul és nem görbül. Mert NINCS.



pint 46983, a tér csak mentális modell, a valóságnak nem része..


Végre. Kezded ám döntögetni a relelmet. Ha a tér a valóságnak nem része akkor a nemlétező tér görbülete


a valóságra semmilyen hatással nem lehet.


Gravitációt nem okozhat, de az égvilágon semmi mást sem okozhat.


Köszönöm pint.



HondaVuk, nyomó gravitáció, barátkozz meg vele..

Előzmény: HondaVuk (46982)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.21 01:36:49 © (46979)

agyalmányok, végülis az enyém is az de azt remélem a yin-yang modell több mint érdekesség.


Kisebb energiáknál a szétnyíló zippzár esetén a két fél elveszítené egymással a kapcsolatot, ahonnan a fotonná való visszarendeződés, ráadásul szóródás nélküli tehát az eredeti irányt megtartó foton rekombináció szerintem igencsak valószínűtlen.


Másrészt a megfelelő energiájú foton sem okoz magától párkeltést, csak abban az esetben ha ütközik valamivel, tehát a foton megáll. Kisebb energiáknál sem tartom valószínűnek, hogy az amúgy nagyon stabilnak látszó foton elcsalinkázzon. A foton alkotórészei nagyon szeretik egymást, képesek akár 10 milliárd évig utazni szóródás nélkül. A Hubble 7-8 milliárd fényévre ellát és ott élesen leképezhető galaxisokat lát. Ha a fény nem egyenes vonalban terjedne akkor ilyen nagy de még sokkal kisebb távolságokon belül is csak valami homályos derengést kellene látnunk szerintem.



HondaVuk, Fogalmunk sincs, hogy a térnek van-e szerkezete vagy sincs.


Arról van fogalmad, hogy az egyenesnek van e szerkezete?

Előzmény: cíprian (46971)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.21 00:39:40 © (46970)

..a tér és az idő természete ilyen..


Röhögnöm kell, nem is vihognom,


A térnek nincs semmiféle természete, semmilyen szerkezete, semmilyen jellemzője azon kívül, hogy az egy koordináta rendszer.


A tér természetéről beszélni ugyanakkora marhaság mint mondjuk egy egyenes természetéről beszélni, az egyenes szerkezetéről vagy jellemzőiről amik meghatározóak lennének az anyagi világra.


Tiszta röhej amit hajtogatsz, gondold meg: a síkok hatása a tavi kabócák nemi életére. a síkoknak semmi hatása nincs semmire mert a síkok, egyenesek, paralelepipedonok, hexaéderek, a tér és az idő mind ember alkotta FOGALOM


mikor érted már meg.


A teret kitöltő anyagnak (DVAG, atomok, részecskék, sugárzások) van viselkedése, tulajdonságai, mozgása folytán egy másik anyagra lehet hatása. Az anyagnak érted, az anyagnak lehet természete.


A térnek nics természete


És cseppet sem érdekel, hogy az SR szerint van -e neki, mert ha ezt mondja az SR akkor már helyből egy hatalmas baromságot állít.

Előzmény: Gergo73 (46930)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.19 23:59:53 © (46927)

A fizika arról szól, hogy ha ezt meg ezt a mérést (kísérletet) elvégzed, akkor mit kapsz eredményül.


Az összes többi tudomány meg arról, hogy ha ezt meg ezt a mérést (kísérletet) elvégzed, akkor a kapott adatokat értelmezve mit kapsz eredményül. :)

Előzmény: Gergo73 (46926)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.19 00:36:34 © (46917)

Vagyis a foton az élete során rövid ideig tömeggel rendelkezik, amikor végbemegy a részleges párkeltés?


Ez szerintem az elektron energiánál nagyobb (de a protonnál kisebb) foton energiánál megvalósul, ezen esetekben jöhetnek létre a rövid élettartamú különféle részecskék. Ezeknél a tórusz közepén köröző gravitonfél nem zárul pontosan körré és ezért nem stabil.


Pontosan körbe záródik az elektron, pozitronban, az energiát növelve nincs pontos kör, majd egy sokkal nagyobb energiánál ismét pontosan körbezáródik a tóruszban köröző graviton A vagy B. Csak 2 frekvencia van ami kör, ezek adják a stabil részecskéket (elektron, pozitron, proton, antiproton)


A neutron egy elektron tórusz közepébe nyomódott proton tórusz, a neutront az elektromos töltések tartják egyben, de a töltések keringésében nem tökéletes a szinkron (a neutronban amíg az elektron megtesz egy kört addig a proton sokkal több kört tesz meg), ezért a neutron néha szétesik. Ez az atommagban nem tűnik fel mert a felszabaduló elektron keres egy másik protont magának. Ha nem talál könnyen akkor sugárzó izotóp lesz az atommag, talán.


Messzemenő gondalatok következnek ebből. Vajon helyesek-e? Nekem tetszik :)

Előzmény: cíprian (46866)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.18 04:56:41 © (46865)

Igen, ha megüt egy bizonyos energiát akkor kifut belőle egy elektron meg egy pozitron. Ha nagyobb energiát is megüt akkor kifuthat belőle egy proton meg egy antiproton.


De az elektron is két darabból áll (egy graviton fél = graviton A, meg egy negatív töltésrészecske = C), a pozitront meg graviton B és pozitív töltésrészecske = D építi fel.


A proton, antiproton is ugyanezekből áll, csak nagyobb frekvenciával keringenek, ezért az átmérő kisebb, a tehetetlenség 1800 -szor nagyobb. Mivel ugyanazokból a részecskékből áll a pozitron és a proton ezért nem helyes az antianyag elnevezés, magyarul ilyen értelemben nincs antianyag mégha antiprotonnak hívjuk is.


Foton és anyagmodell


Tehát nem elektron meg pozitron van a fényben hanem csak az alkotórészeik vannak a fotonban. Az alkotórészeknek tömege nincs, a tömeg akkor keletkezik amikor a foton száguldó egyenesvonalú mozgása megáll és az alkotórészek egymás körül egy tóruszt alkotva kezdenek keringeni. Ennek tehetetlensége okozza a tömeget.


Így értem a 4 darabot (= graviton A, graviton B, elektromos töltés minusz C és töltés pozitív D)

Előzmény: cíprian (46864)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.18 03:49:42 © (46862)

Szia, csak az a helyzet, hogy nekem a fény egy 4 darabból álló foton részecske és ezek DNS-spirális mozgása okozza a hullámjelleget. Külön nem létezik fényhullám. A kettős tulajdonság csak annyit jelent, ahogy mondod egyes műszerekkel részecskét fogunk fel más műszerekkel pedig ezen részecskék hullámjellege dominál a mérés közben. De ekkor is a fotonrészecskék hordozzák a hullámjelleget.

Előzmény: cíprian (46861)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.18 03:06:29 © (46860)

Aha. Csak nekem még potméteres TVm van, azzal szoktam beállítani a képet olyan specrelesre. Addig tekerem amíg jó nem lesz. Persze közben jár az agyam, 1-v2/c2, gyök izé, azért enélkül nekem sem menne...



Gergő, Mi köze van az űrhajós öregedésének a fény terjedési sebességéhez ????????????????????????   Nagyon sok. Erről szól a SR és az ÁR


tehát az űrhajós öregedése attól függ, hogyan terjed a fény (gyorsan, lassan, egyformán, cikkcakkban stb)


Az én öregedésem is attól függ hogyan terjed a fény vákuumban ???? Vagy csak az űrhajósé függ ettől.


Ha megváltozna a fény terjedési sebessége, mondjuk lelassulna, akkor lassabban öregednék esetleg gyorsabban ? Vagy nem is változna semmit mert a sajátidőm nem változik semmit sem akármilyen tulajdonságai legyenek a fénynek ?


(Ha nem tetszik a terjedési sebesség, akkor legyen a fény bármilyen általad kedvelt tulajdonsága)

Előzmény: HondaVuk (46854)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 23:55:40 © (46853)

..visszajön, a végén egyeztetjük az óráinkat. Az övén 160 hónap telt el (40/3 év), a mienken 200.


Hurrá! Végre eldőlt. Hol van ez a kisérlet ??? :)



ivivan, tekintsd úgy.

Előzmény: HondaVuk (46852)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 21:30:03 © (46849)

Astrojan néha elfogadja az idődilatációt látszólagosnak, máskor meg az éterről beszél.


Nem, nem. Az idődilatáció mindig látszólagos. Nem néha. Mindig. A valóságban nem történik semmi az órákkal. Látszólag történik ha a megfigyelő gyorsan mozog.


Miért ne beszélhetnék éterről? Az én éterem a sötét energia gravitonsugárzás (DVAG), nem a klasszikus rigid éter, nyilván.



Gergő 46791, azért vihogok, mert az óra lelassulásának nincs semmiféle konkrét okozója a rel modellben. Egyszerűen a fényterjedés sajátosságai miatt jön létre a látszólagos idődilatáció és mivel az óra lassulásának egyéb oka nincs ezért a valóságban nem is lassul le.


Csak úgy látszik, mert a fényt látod nem az órát. Az óra jár rendesen de a fényterjedés bezavar. Most már te is ezt állítod csak nem akarod beismerni mert az neked rosszul esik.

Előzmény: ivivan (46793)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 04:27:28 © (46790)

Nem az idődilatáció jelensége függ tőle, hanem az idődilatáció mint jelenség létezése függ tőle. :)

Előzmény: Gergo73 (46788)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 04:04:13 © (46787)

Nem az idődilatáció jelensége függ tőle, hanem az idődilatáció mint jelenség létezése függ tőle.


Értjük Gergő, szorul a hurok. Azt mindenki tudja, hogy az SR szerint így van, az SR azt mondja, hogy ez az igazság.


Az űrhajós nem érzi, hogy ő másként öregedett volna, csak éppen ez az igazság..


Csakhogy ezt az igazságot a nagy semmi támasztja alá.

(HK, Chesapeake bay körözés, Panam 39 nanosec)

Előzmény: Gergo73 (46785)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 03:19:14 © (46784)

Mi köze van az űrhajós öregedésének a fény terjedési sebességéhez ????????????????????????

Nagyon sok. Erről szól a SR és az ÁR.  
Köszönöm Gergő.


Megdöntötted a relativitáselméletet.


Azt nagyon jól tudjuk, hogy erről szól a relelm, csak ezzel hallgatólagosan elismerted, hogy az öregedés folyamata semmit nem változik attól, hogy gyorsan repül az óra vagy lassan, az idődilatáció jelensége a fény terjedési tulajdonságaitól függ.

Előzmény: Gergo73 (46782)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 02:51:54 © (46781)

és ha a világ olyan, amilyennek a SR leírja (magyarán minden IR-ben minden fénysugár ugyanazzal a c-vel terjed), akkor ez a kőkemény valóság.


Szép lassan beszaladsz a csőbe, Mi köze van az űrhajós öregedésének a fény terjedési sebességéhez ????????????????????????


Nem lehetséges esetleg hogy az öregedésnek a hang terjedési sebességéhez van köze áfonyalekvárban ?

Előzmény: Gergo73 (46780)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 00:36:47 © (46779)

Az űrhajós rendszerében ennyi, de ez csak egy rendszer.


Úgy van. Egyetlen apró pici különbség, hogy az űrhajós rendszere a valóság, ami az összes többi gyorsanmozgó gravitációs rendszerből másnak látszik.


Az űrhajós rendszerében ugyanis az űrhajóhoz képest áll az óra, úgyértem nem mozog gyorsan. Az összes többi rendszerben ez nem valósul meg.

Előzmény: mmormota (46778)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.15 04:27:18 © (46713)

Kösz, végre valaki belenézett. Azt hiszem a 4. egyenlettől a balhét nekem kell elvinni mert az átgépelésnél v helyett én írtam frekvenciát. Az eredeti pdf szöveg nem a legjobban olvasható, de az 1 ábrán látható a V sebesség, így a 4,5,6,7 egyenletekben V szerepel. Ha ezzel egyetértesz akkor hamarosan javítom, és ezzel máris sokat segítettél.


A V sebességet 6 és 7. ben persze kiejti állítván, hogy n és t független a V sebességtől.

Előzmény: Gergo73 (46710)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.15 01:25:46 © (46709)

Nekem nincs ötletem, a Silvertooth által használt egyutas interferométert forgatod és érdekes módon mindig az égbolt egyazon pontja felé nézve (Leo) maximuma van a változásoknak. Pontosan azt teszi a műszer amit Michelson Morley szeretett volna látni de az ő eszközével erre képtelen volt akármeddig forgatta.


Nem muszáj figyelembe venni a kisérletet Gergő, de ez esetben előbb utóbb mindenki rajtatok fog röhögni (ez nem neked szól ciprian). Úgyhogy szedjétek össze magatokat a cáfolással, mert a Silvertooth kisérlet működik, a Michelson blöff meg nem, mert a kétkaros kétutas interferométer a mérésre alkalmatlan.


Nyomd meg ezt a linket itt, ez a Silvertooth kisérlet (kösz ivivan):


Experimental detection of the ether

Előzmény: cíprian (46707)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.15 00:29:13 © (46706)

csak hát az MM kísérlet erre rácáfolt. Aki persze nem ismeri a Pithagorasz-tételt (mint pl. Astrojan), az nem érti, miért cáfol rá.


Szóljál már valamit a Silvertooth kisérletre, mert az arra alkalmatlan MM kisérlet nulla, sikertelen, képtelen, semmi eredményével szemben itt egy eszköz ami képes kimutatni azt amit az MM keresett, ráadásul az eredmény összhangban van a COBE méréseivel, 370 km/sec ala Leo.


Hiába szajkózzátok MM istenek kisérletét ha a forgatás közben a karokban történő ellentétes értelmű változások miatt az képtelen kimutatni a fénysebesség változásait, ahogy a radírom sem képes erre.


Experimental detection of the ether


A kimutatáshoz egyutas interferométer kell. Kapjatok már a fejetekhez.

Előzmény: Gergo73 (46664)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.13 03:17:01 © (46648)

A látszólagos idődilatáció nem vezet ellentmondáshoz. Látszatra akármi történhet, a látszó világ lehet bármilyen abszurd, nem baj. Ha látsz egy filmet visszefelé forgatva nem történik semmi csoda, ez a látszat, ettől a valóságban az idő nem jár visszafelé.


A példád jó, jó lehet a valóságos idődilatáció meglétének kimutatásához. Tehát C elmegy A mellett akkor tA = tBC.


Az, hogy Te honnan nézed messziről a gyorsan mozgó órákat, az az órák járására egy cseppet sincs hatással.


Az órák relativisztikus járási sebességének megállapításához egy olyan jellegű kisérlet kell amit felvázoltál. Ez felér egy óra visszahozásával mindenféle zavaró gyorsítás nélkül.


Ugyanis vannak akik éppen a gyorsuló szakaszok miatt esnek zavarba az idődilatáció értelmezésekor.

Előzmény: ivivan (46139)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.12 23:09:41 © (46642)

Más kérdés a hosszkontrakció. Ebben veled vagyok.


Velem leszel az idődilatációban is. Talán később. Semmilyen kisérleti bizonyíték nincs.


Van a 39 nanoszekundumos repülős kisérlet Amerikába meg vissza, meg egy másik nagyon rövid repülős körözés, szégyellem leírni, ezen áll a relativitáselmélet. Ez még csak alátámasztásnak sem elég nemám bizonyítéknak vagy ne túlozzunk, kísérletileg eldöntött ténynek.


Ez kéremszépen kisérlet nélkül, önkényesen eldöntött, megtanított, bemagolt és vallásos áhitattal terjesztett kitaláció (= valóságos idődilatáció).


Vagy Te tudsz olyan kisérletről ahol visszahozták az órát ???


De nehogy kinevettesd magad a Hafele Keating kisérlettel ..


Ja és messziről nézve gyorsanmozgó redszerek közt természetesen a relelm jól leírja a látszó dolgokat, nem kérdéses, mozgás közben idődilatáció látszik. Pont.


Experimental detection of the ether


???

Előzmény: cíprian (46602)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.12 02:57:34 © (46601)

Minden mozgó óra ténylegesen lelassul. Nem olyan bonyolult dolog ez.


Persze, hogy nem bonyolult. Csak nem igaz.


Azt hiszed az a probléma, hogy nem értjük mit mond a relelm? Értjük, csak nem hisszük.



privatti 46595, hogy ténylegesen van -e idődilatáció vagy nincs azt könnyű eldönteni. Vissza kell hozni az órákat és megnézni melyik mutat többet, esetleg ugyanannyit.


A relativitáselmélet csak addig érdekes amíg mozgásban vagy. Ha visszahozod az órát és azok már nem mozognak egymáshoz képest relatívan akkor azt is meglátod, hogy ténylegesen mi történt a repülő órákkal.


Hosszkontrakcióra ez nem igaz, mert ha visszahozol valamit akkor nagyon ügyesen azt állítjátok, hogy visszanyeri eredeti hosszát az objektum. Bár abban már többen egyetértünk, hogy a hossz soha nem is változik meg valójában. Csak látszólag.


Hogy mitől is emlékezne a tárgy az eredeti hosszára az még kérdéses.


Ráadásul nagy gyorsulással gyorsított és aztán akármilyen lassan lefékezett objektum is az eredeti hosszát nyerné vissza..

Előzmény: Gergo73 (46597)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.10 02:46:19 © (46529)
Minden olyan megértési kísérlet, amelyik nem veszi figyelembe a mozgást, hanem csak az órák lassabb járásával foglalkozik, eleve kudarcra van ítélve.


Ezt úgy érted, hogy ha nem veszünk figyelembe mozgást, tehát a két óra ne mozogjon egymáshoz képest, ne körözzenek, távolságuk konstans, mondjuk legyenek egy asztalon.


Egy ilyen esetben nem tudod megérteni melyik óra jár lassabban ??



cyprus_people (46500), boldogan hajlítgatják a semmit, a tér egy fogalom, nem anyag, nem lehet hajlítgatni. Ráadásul tökéletesen rugalmas semmi mert ha kiveszed belőle az anyagi testet akkor visszanyeri eredeti alakját a semmi vagyis az üres tér. Vagy az üres téridő, az se rossz.

Előzmény: Dubois (46452)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.09 01:10:30 © (46449)

Nekem tetszett, honnan vetted? A többieknek nem kell ez a fajta ismeret, őket az ilyesmi irritálja.



pint 46289, pletykalap.


Experimental detection of the ether


Nem gondolom, hogy kíváncsi lennél rá, de ha nem pattintod meg akkor nem tudod elolvasni (ivivannak jár köszönet a cikk előbányászásáért)

Előzmény: cyprus_people (46297)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.07 02:39:13 © (46287)

Azt látod, hogy az MM csak akkor adhat negatív eredményt, ha a fénysebesség minden irányban azonos (a kísérleti berendezéshez, mint megfigyelőhöz képest)?


Nem igaz, akkor is negatív eredményt ad ha az MM interferométer nem alkalmas az éterszél kimérésére.


A Silvertooth interferométer az alkalmas eszköz. Ezzel lehet kimérni az "éterszelet".


Nem elgondolkodtató, hogy senki nem reagált a cikkre amit találtál?


Experimental detection of the ether


Nem illik bele a remekül összekotyvasztott relelmbe (nincs valóság, nincs nagyobb sebesség mint c mert még nem láttunk nagyobbat, bárkihez képest c vel megy a fény erre esküszünk de csak az MM nulla eredménye támogatja, Silvertooth meg nem érdekes nem kell minden aprósággal foglalkozni..)

Előzmény: ivivan (46184)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.06 04:39:59 © (46175)

Azt külön bizonyítani sem kell, hogy azért mert nagyítón nézem a vonalzót, nem változtak meg a beosztásai, csak én a megfigyelő számára.


A valóságban nem változik meg a vonalzó beosztása, ez elég nyilvánvaló, de csak a normális (primitív) emberek számára. Fizikus ész azt mondja: nagynak látom?


akkor megnőtt !

Előzmény: Bign (46156)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.06 04:19:20 © (46173)

Csak épp ennek köze nincs az információtartalomhoz.


Hogyne lenne.


Az L-Band szignál függ az FSDU-tól amit az NDU szab meg, ezenkívül légköri hatásoktól, efemeris bizonytalanságoktól, monitorállomás változásaitól, műholdi hatásoktól és még egyéb faktoroktól. Ezt gyúrja össze a Kalman filter -egy program- ami a konkrét mérési adatokat kezelhető formára alakítja.


Még magyarabbul, az L-Band órajel amit a GPS a földre lesugároz, nemcsak a GPS Cs órától függ hanem ezer más dologtól.


Nem a Cs órajelet sugározzák le.

Előzmény: mmormota (46167)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.06 00:45:22 © (46164)

A hang vagy egy felületi vízhullám terjedési sebessége függ attól, hogy a megfigyelő közeledik vagy távolodik a forrástól?


Nem függ. Ki nem szarja le, hogy van e megfigyelő a közelben vagy a távolban, mit csinál a megfigyelő, röpköd vagy nem, egyáltalán megszületett e már egy megfigyelő vagy még csak a szervetlen világ létezik.


A hang vagy vízhullám terjedési sebessége teljes egészében független attól, hogy te éppen becsukod a szemed vagy éppen a vizet nézed, füldugód van, esetleg süket vagy, a hang terjedési sebességét nem érdekli, hogy te figyeled őt vagy sem.


Amit a fizikusok menetközben megfigyelnek az nem a terjedési sebesség. Terjedési sebességet álló megfigyelő tud mérni.



Dubois 46078, jó cikket adtál és úgy tűnik igazad van, csak 1 óra aktív.


De az is kiderül belőle, hogy nem a Cs rezgéseinek abszolút számát adja le a 1.5 GHz -es L band-on a GPS, hanem egy sokváltozós produktumot.


This (L-Band) signal is affected by the (Frequency Synthesizer Distributor Unit) FSDU (which is commanded by the NDU), atmospheric effects, ephemeris uncertainties, monitor station variations, spacecraft effects and other factors. All of these factors are fed into a Kalman filter, which is a computer algorithm for processing discrete measurement data in an optimal fashion.

Előzmény: théta (46073)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.05 04:29:55 © (46069)

Van, aki erre azt mondja, akkor ez nyilván látszat. Nincs a "látszat" kellően definiálva.


Dehogynem, pont ez az, ameddig mindenki mást mér addig az látszat.


Állj meg és megtalálod a valóságot. Ez is látszik de mégsem csak látszat mert az összes megfigyelő mindig ugyanazt fogja mérni (mert állnak vagyis a távolságuk a mért cucchoz nem változó) vagy ha úgy tetszik relatívan nem változik a távolságuk.

Előzmény: mmormota (46065)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.05 04:18:14 © (46068)

De amit javasolsz, meggyőző kísérlet lenne, igen. Szervezd meg, hogy lehozzák.


Ez a beszéd. Nincs esély rá, láthatod mekkora az ellenállás, mindenki tökéletesen elégedett a logikai "bizonyítékkal" (GPS, Doppler stb) valamint a 39 nanoszekundumos repülőúttal. Gravity Próbát sok sok dollárért fellőnek a relelm kitalálásainak ellenőrzése felkiáltással, de GPS órát - ráadásul ami már nem kell odafent, úgyis csak leesne - úgyszólván tilos lehozni.



Dubois 45953, Az üzenetekben egyetlen óra számlálóját használják fel.


Honnan veszed ezt? Betehetnéd a linket, ha van.


ftp://tycho.usno.navy.mil/pub/gps/gpssy.txt


Each satellite transmits a navigation message containing its orbital elements, clock behavior, system time and status messages.  In addition, an almanac is also provided..


(a GPS System Time = Composite Clock = Paper clock is referenced to the Master Clock (MC) at the USNO)

Előzmény: Gergo73 (45950)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.04 02:20:18 © (45948)

Nem küldi le a rezgések abszolút számát, pedig ez lenne összehasonlítható egy azonos földön maradt óra teljes rezgéseinek számával. Leküldi,


Igen? És egy darab GPS műhold hány különböző órajelet küld le szerinted ???

Természetesen egyet..



Ooops, itt nekiszaladtál a falnak, mert egy holdon 3, helyenként 4 atomóra van. Ha mindegyiknek leküldené a rezgései abszolút (teljes) számát akkor eleve 3 vagy 4 órajelet kellene leküldenie. :)


Az idődilatáció (a valós idődilatáció) megállapításához az kell, hogy a visszahozott óra összes rezgéseinek számát összahasonlítsd a földön maradt etalonóra teljes rezgéseinek számával (amely óráknak természetesen egyszerre indították a földön a számlálóit, ebből egyet fellőttek GPS pályára míg a másik maradt a földön rezegni).


Az osztókat ebben az esetben felejtsd el, erre a célra nem kell az osztókkal szorozni. :)

Előzmény: Gergo73 (45875)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.03 03:13:13 © (45874)

A GPS holdak mind a 24-en ugyanazt az időadatot küldik le amit a földi master control állomás szabályoz

Nem ugyanazt küldik le. Mindegyik a sajátját küldi le..


És akkor minek a GPS System Time? (Composite Clock = Paper clock is referenced to the Master Clock (MC) at the USNO)


Nem küldi le a rezgések abszolút számát, pedig ez lenne összehasonlítható egy azonos földön maradt óra teljes rezgéseinek számával.

Leküldi,


Igen? És egy darab GPS műhold hány különböző órajelet küld le szerinted ???

Előzmény: Gergo73 (45813)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.02 05:11:21 © (45767)

Nincs mit tenni, neked definíció szerint azt jelenti, nekem meg nem jelenti ezt definíció szerint.


Ha valóban az előzetesen a földön egyszerre indított atomórák összesen lerezgett számát küldenék le sms ben akkor el kellene gondolkodnom a jövőbelátás paradoxonon. De erről a legcsekélyebb módon nincs szó.


Nem az egyedi atomórák lerezgett számát küldi le a GPS. Minden GPS holdon amúgyis van 4 db atomóra, ezt eleve átlagolják

A GPS holdak mind a 24-en ugyanazt az időadatot küldik le amit a földi master control állomás szabályoz

Hogy lehetne jövőbelátáson töprengeni amikor a földön még rá sem kapcsolják az osztóműveket az órákra, majd valamikor távolról elindítják őket ha pályára álltak (így értetted ivivan?).


A GPS nek csak a jeladás sebessége (a jelek sűrűsége) számít, egy olyan leküldött 1 sec jel ami a földfelszínen 1 sec-nek látszik. Nem küldi le a rezgések abszolút számát, pedig ez lenne összehasonlítható egy azonos földön maradt óra teljes rezgéseinek számával. Addig igazgatják az osztóművet amíg a leküldött sec jel a lehető legpontosabban 1 sec-nek látszik.

Előzmény: Gergo73 (45766)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.02 02:32:56 © (45765)

Astrojan, Dulifuli, és társai úgy gondolják, hogy (1) és (3) nyilvánvalóan megegyezik..


Nem nyilvánvalóan, nagyon tévedsz.


Úgy gondolják, hogy megegyezik, ha érted a különbséget. Ezt gondoljuk, és azért gondoljuk így, mert az idődilatáció valós megléte nincs kisérletileg alátámasztva. Látszólag megvan, de nem tudni, hogy valóságban is megvan-e.


A helyzet éppen fordított, úgy gondoljuk (de legalábbis én úgy gondolom) kisérlet kell a kérdés eldöntéséhez, mint bármely más, normális tudományban.


Ti, viszont görcsösen ragaszkodtok ahhoz, hogy nem kell kisérlet, mert nektek nyilvánvalóan igazatok van és csakis igazatok lehet mert ti kisérlet nélkül is tudjátok mit mutatnának a visszahozott órák:


1. alátámasztja a relelm mindkét feltevését (transzlációs és gravitációs időeltolódás, mindkettő valóságos)

2. csak az egyik feltevés valós voltát támasztja alá (transzlációs) a másik látszólagos

3. csak a másik feltevés valós voltát támasztja alá (gravitációs), a sebességből származó csak látszólagos

4. egyik feltevést sem támasztja alá, mindkettő látszólagos. egyik sem valós.


(Akkor valós ha visszahozod az órát és látod a különbséget mert mást mutat a repült óra. Ha ugyanazt mutatja mint a megfelelő földi etalon, akkor a relelm idődilatáció csak


látszólagos.)


Akármilyen Dopplerrel vizsgáltad menet közben..

Előzmény: Gergo73 (45731)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.01 05:31:18 © (45655)

Igen, vagy nem ?

Előzmény: Gergo73 (45654)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.01 04:20:48 © (45652)

Ha úgy érted a "valóságban" dolgot, hogy az óra mellett álló megfigyelő szerint, akkor igen, igazad van.


Pontosan úgy értem. És azért fontos ez, mert a rel hívők azt állítják, hogy az idődilatáció - ikerparadoxon valóságos, ténylegesen bekövetkező dolog. Ezért ezt csak akkor és csakis akkor dönthetjük el ha az órát visszahozzuk és nem távolról, menetközben olvasgatjuk le az időadatokat.


Ha visszahoztad az órát akkor láthatod, hogy az időkükönbségek ténylegesen megvannak-e. Függetlenül attól, hogy ezt a visszahozott órát bárki más aki nagy sebességgel halad vagy bármilyen más körülmények között nézegeti -e még vagy sem.



Privatti 45593, És nincs döntnök, ki közös nevezőre hozhatná az eltérő tapasztalatokat.


Dehogynincs. Az az ember aki egy asztalon látja a földi etalon és a visszahozott órát



egy mutáns 45595, Te szerinted mennyi idő múlva látom meg a fényt?


Nem fogsz megharagudni remélem, nekem teljesen mindegy mikor látod meg a fényt.

Azt kell megértened, hogy nem kifogásolom a relelm által számított LÁTSZÓ dolgokat. Azt nem hiszem el, hogy tényleg megtörténnek a változások, tehát magyarul a hosszkontrakció csak látszólagos és ebből következően az idődilatáció is csak látszólagos. De látszólag megvan, ezt nem vitatom.



Gergő 45605, Nem értem az "óra járása" kifejezést.


Hát ha ilyen elemi problémáid vannak akkor nem csoda ha értetlen vagy.


Viszont ha Az óra marad olyan, amilyen volt akkor


semmiféle valóságos idődilatáció nincs.


Az egész csak egy áprilisi tréfa lehetett :)

Előzmény: ivivan (45594)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.31 05:23:07 © (45589)

Azt kellene egyszer megértened (bár tényleg nem könnyű), hogy arra válaszolj amit kérdezek, mert a többi hablatyolásod nem érdekel


hiába lát mindenki mást, az óra járása a valóságban nem változik, marad olyan amilyen volt ??

Igen, vagy nem.

Előzmény: Gergo73 (45453)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.30 05:19:54 © (45452)

Nyilván a lehozás alatt ugyanúgy állnia kellene, mint amikor felvitték.


Micsoda?? A felvitel idejére leállították a Cs atomokat ???????????


hogy ki figyeli meg .. Nem befolyásolja az órát. Az marad olyan, amilyen volt.

Én megnézem ezt látok, más mondjuk gyorsan megy, megnézi mást lát, egy harmadik személy a Holdon állva műszerrel leolvassa megint mást lát.


Azt akarod mondani, hogy hiába lát mindenki mást, az óra járása a valóságban nem változik, marad olyan amilyen volt ?? Tehát a valóságban nem is történik semmiféle idődilatáció, csak látszólag ?

Előzmény: ivivan (45445)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.29 23:22:57 © (45441)

Hümm, akkor elmosódott ? Mindig tanul az ember :)

Előzmény: Gergo73 (45440)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.29 22:52:59 © (45439)

A fatengelyes logika így működik:

Egy órát nem befolyásol, hogy ki figyeli meg -> tehát az eltérés csak látszólagos lehet -> látszólagos eltérés nem okozhat valódi következményt -> tehát az iker paradoxon nem létezhet.


A kifinomult, fizikus logika meg így:


Egy órát igenis csakazértis befolyásol, hogy ki figyeli meg -> tehát az eltérés csak valóságos lehet -> látszólagos eltérés is okozhat valódi következményt -> tehát az ikerparadoxon a valóságban is létező, mi hiszünk benne csak még nem mérte meg senki.


De nem is szabad (lehozni GPS-t végképp tilos), mert a relatimisztikus doppler úgyis bizonyítja. Igaz, hogy ez a hangnál nem jött be, de az csak síma doppler, annak nincs tévéje. Meg a Li ionok, amiknek még órájuk sincs.


Látszólagos eltérés = másnak látszik mint ami a valóságban. Nagyító, görbe tükör, mesefilm, sebesség okozta eltérések pl elmosódás (gyorsan mész elmosódottnak látod a tájat, látszólag elmosódott). De a táj a valóságban ettől nem mosódik el :)


Nem kell különösebben definiálni, csak egyetlen dolgot kell tudni róla:


Ha csak látszólagos akkor a valóság más lehet..


Ez még akár egy fizikusnak is mehetne.

Előzmény: mmormota (45348)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.29 01:25:43 © (45253)

Mindenkinek az a valóság, amit mér..


Ez a baja a fizikusoknak, ilyen elementáris baromságot is le mernek írni arcpirulás nélkül. Nem kérlek, a valóságnak ezernyi arca van, de valóság csak egy van.


Akkor mi lehet a virtuális valóság, mi a mese vagy mi lehet a látszat, a látszó világ ? Vagy nincs is olyan ?


Ha a kutyaszart kikloffolom bepanírozom és kisütöm s az rántotthúsnak látszik, akkor az neked már rántotthús lesz ?


Ez hangnál igaz,


Na látod, a Doppler nem alkalmas arra, hogy idődilatációt bizonyíts vele.


de a fény esetében nem igaz, hiszen nincs közvetítőközeg... Így nincs érteleme a "bárhol a térben megállhatsz" kifejezésnek..


Miért ne állhatnál meg a térben ? Nem kell abszolút megállnod, a hajóhoz képest ne változzon a távolságod. Leesik a repülőd és már meg is álltál. Megoldható ??


Amúgy nem tudod, hogy van e közvetítő közeg, csak hiszel valamit. Számomra létezik közvetítő közeg (DVAG gravitonok) amely résztvesz a fény terjedésében.

Előzmény: ivivan (45097)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.28 02:02:15 © (45088)

A hajón nem változik a hangmagasság,


No lám, a valóságban semmilyen idődilatáció nincs


de a hajóhoz képest mozgó többi hajón igen.


Ha te mozogsz akkor megváltozott frekvenciát érzékelsz természetesen, de tudhatnád, hogy a hanggal valójában semmi nem történik, egyrészt abból, hogy a frekvencia attól függ, hogy TE milyen sebességgel mész, másrészt bárhol a térben megállhatsz, mintát vehetsz a hangból és láthatod, hogy tényleg


semmi nem történt a hanggal.


Akármilyen Dopplert használsz.


Ezért is ismételték meg a HK kísérletet pontosabb (???) órákkal.


De honnan tudod kedves Gergő, hogy mennyire volt pontos a repülőgépen szállított egyetlen árva atomóra  ??????????????????????????????????????????


Neked azt mondták... :)

Előzmény: Gergo73 (44942)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.27 01:49:30 © (44911)

A relativisztikus Doppler pedig igazolva van nagy pontossággal.


Azt akarod ezzel mondani, hogy hagyjuk a fenébe az óravisszahozásos kisérleteket, azoknak semmi értelme mert úgyis szarul vannak megcsinálva, mert a valóságban előforduló (nem az elméletekben mert az engem nem érdekel) relativisztikus idődilatációt nem ezek, hanem a relativisztikus doppler igazolja ?


Rendben, HK leírva, HK ismétlésnek kikiáltott 38 nsec leírva, repülőgép körözés leírva. Nézzük a Dopplert.


Szerinted amikor mondjuk egy hajókürt felé mész egy vitorlázó repülőgéppel és a kürtnek magasodik a hangja akkor a hang hullámhossza megváltozik a valóságban, vagy csak te érzed úgy a füleddel, vagy a műszereiddel ?


(Segítségül a hajón az egyik matróz állandóan figyeli és méri a kürt hangját nincs e valami változás a hangmagasságban. Nincs.)



ivivan 44732, neked azt kell megértened, hogy az eddig elvégzett kísérletek igazolták az idődilatációt menet közben. Minden kisérlet igazolja, nem vitatja senki, én sem. Menet közben minden rendben van, relelm működik. A rengeteg fajta kisérlet mind mind erre vonatkozik, menet közben vizsgálva az objektumokat, ami fény segítségével látszik belőle. Eddig tiszta ?


A kérdés az, hogy ezek a gyönyörű és hasznos eredmények a valóságnak is megfelelnek vagy csak úgy látszanak.


Na most ezt a dolgot nem lehet másként eldönteni, csak ha ténylegesen visszahozod az órát és azt a földön összehasonlítod a repületlen etalonnal.

GPS órát nem hozott még vissza senki, viszont HK pontosan emiatt tervezte a kisérletét (az más kérdés, hogy nem volt elég jó)

Előzmény: Gergo73 (44731)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.26 03:38:45 © (44730)

ő kiválaszt egy 101. állítást, ami bassza a csőrét..


Nem hinném, a relelm alapvető állítása, hogy az órák a valóságban másként járnak ha mozognak.


Csak ezt az egy állítást kellene alátámasztani, ha lehet rendesen. Az összes többit már nem kell, mert utána már akármit elhiszünk.


Bosszantó, mi ?

Előzmény: Gergo73 (44728)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.26 02:40:21 © (44726)

Pöf, pöf, rengeteg mérés van, sokba is kerülnek, mindenféléről szólnak, csak egyetlen mérés sincs ami nyilvánvalóvá tenné ezt az egyszerű dolgot: elviszek egy órát sétálni és amikor visszahozom, hangsúlyozom

visszahozom,

akkor megnézem az órákat látható e rajtuk a relelm által kitalált különbség.


Te meg jössz itt folyton az ezernyi kisérleteddel amiből egyik sem erről szól.

Előzmény: Gergo73 (44724)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.26 02:07:35 © (44722)

A legjobb indulattal csak azt mondhatom, hogy az áltrel bizonyítékaként ezerszer idézett Hafele Keating kisérlet nem ér semmit, szállítás közben az atomórák pontossága drasztikusan lecsökkent az egyáltalán nem elég pontosról a tragikusan pontatlanra.


Az olyan nagy örömmel idézett másik két repülőgépes kisérlet amelyet a HK kisérlet megismétlésének kiáltanak ki, de a legcsekélyebb mértékben sem a HK kisérlet ismétlése mert ahhoz még véletlenül sem hasonlít mert a HK kisérletben legalább 4 reptetett óra volt, körbementek a Földön, ott legalább vannak mérési adatok, grafikonok, utánajárható.


mmormota nem szégyelli belinkelni most már sokadszor az egyetlen egy atomóra sokkal rövidebb ideig tartó reptetését, mert ha csak egyetlen kisérlet van akkor nincs vita, nincs szórás, nincs rosszul és mégrosszabbul járó óra csak a halálpontos kimérése a relelm által kívánt eltérésnek.


De honnan tudod kedves mmormota, hogy mennyire volt pontos a repülőgépen szállított egyetlen árva atomóra ??????????????????????????????????????????


Nem mmormota, ez szar, nem a relativitáselmélet bizonyítása. Egyetlen mérés a világon semmilyen tudományban nem jelent semmit. Főleg azokután, hogy a HK kisérletről kiderült, hogy kifejezetten rossz szándékú, a relelm alátámasztására fabrikált, szándékos csalás.


Kapjatok már a fejetekhez.


Ja, és Gergő, az SR ben semmilyen logikai hibát nem látok, megérthetted volna már ennyi év alatt. A természetben meg végképp nem látok logikai hibát.


Csak te összetéveszted a természetet az SR -el...


A kettő együtt nem jön össze....

Előzmény: Gergo73 (44615)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.25 02:30:23 © (44614)

Mi az, hogy "elfogadható karakterisztikája"? Te megmondod, hogy melyik óra járása tetszik és melyiké nem?


Igen Gergő pontosan így van. Mit akarsz mérni egy olyan órával ami össze vissza jár? Csak olyan órát használhatsz a kisérleteidhez amik konzisztensen járnak. Ez azt jelenti, hogy a kék és a piros vonalaknak


párhuzamosaknak kell lenniük


Ha ez nincs meg az azt jelenti, hogy az órák járása a repülés után más volt mint a repülés előtt, Nem tudod, hogy mikor romlott el az óra, ezt a mérést nem tudod használni semmire. Nem használhatod a rossz óra adatait ne nevettesd ki magad.


Csak egyetlen óra volt amiben a piros és a kék vonalak nagyjából párhuzamosak tehát a többi órát nem veheted figyelembe mert a szórás legalább egy nagyságranddel meghaladja a várt vagy kívánt relativisztikus hatást.


A korrekciók meg lélegzetelállítóan arcátlanok


clock 408 (Eastward)  'corrected' from +166ns to    -55ns;
clock 361 (Westward) 'corrected' from    -44ns to +284ns.


Ha a hibák sokkal kisebbek lettek volna akkor sokkal több óra felhasználásával lehetne statisztikázni, ehhez nyilván értesz.

Előzmény: Gergo73 (44612)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.25 01:42:57 © (44611)

Ha már a HK kisérletnél tartunk, paradox módon


pontosan ez a kisérlet támasztja alá az abszolút idő hipotézisét.


A 4 reptetett óra közül csak egyetlenegynek volt többé kevésbé elfogadható karakterisztikája, a 447 számú órának, de ez az óra semmiféle (relativisztikus) lépcsőt nem mutat és így ez a híres kisérlet éppen az abszolút idő hipotézisét támasztja alá.


Vagy az Eastward Test átlagolt eredmények grafikon kihúzása, csaló extrapolációja, ahol az erőltetett lépcső létét a grafikon menete a legcsekélyebb mértékben sem indokolja és ha nincs lépcső akkor nincs idődilatáció sem.

Előzmény: Gergo73 (44609)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.25 01:03:43 © (44608)

Igen, egyetértve Bign 44552 -el, a HK kisérletet a csaló tudósok kategóriájába kell sorolni.


Hafele–Keating-kísérlet


Alul magyar nyelvű összefoglaló + magyar wiki link (ne zavarjon senkit, hogy én írtam,   http://astrojan.zz.mu/hafele.htm  )


Ki ne maradjon: köszönet érte Dubois

Előzmény: TEODOR (44541)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.24 05:37:48 © (44537)
3. Az, hogy ez nem valamiféle látszat, abból is nyilvánvaló, hogy egy megutaztatott óra kevesebbet mutat, ha visszahozod és ismét mellé teszed egy helyben maradónak.


Ezt nem hiszem el, hol van ez a kisérlet ? Nem tudod megérteni, hogy ez a fajta kisérletből csak elkeserítően kevés féle van? Vagy a HK kisérletre vagy olyan büszke?


Meg a két másik, a Hafele Keatingnél is rövidebb idejű repülőgépes próbálkozás szintén nanoszekundumos eltérésekkel. Ezt csak fizikusok hihetik el akiknek bele van verve a fejébe a logika megcsúfolása.


Nem igaz, nincs ilyen (tisztességes) kisérlet csak olyan gyenge lábakon álló amelyen röhögnöm kell.



muallim (44495), bajban vagy, müonok a tengerszinten is keletkeznek, azt számolják össze (csatlakozom Bign-hez)



ivivan, átgépeltem a Silvertooth cikket .pdf formátumban, így talán jobban olvasható


http://astrojan.zz.mu/silverto.pdf

Előzmény: mmormota (44536)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.23 02:25:13 © (44490)
Úgy, hogy nem magyarázni kell, hogy milyen lenne egy kisérlet ha elvégeznénk vagy úgyis tudjuk mi lesz a kisérlet eredménye ha nem végeznénk el stb. Ha minden tudományban ilyen okosak lennének az emberek mint a fizikusok, akkor soha egyetlen kisérletet sem kellene elvégezni mert úgyis tudnák előre a kisérletek eredményét.


Egy idődilatációs kisérlet összeállítása egyértelmű:


1. szinkronizálj a Földön két egyforma órát
2. az egyiket vidd el jó messze jó sokáig
3. hozd vissza az órát és nézd meg többet mutat e valamelyik.


hiszen éppen azt kell eldönteni, hogy valóban másként jár az óra vagy csak röptében valamilyen általad elképzelhetetlen okból másnak látszik


Ha lehozás közben akármi történik az órákkal akkor én nyertem. Ugyanis akkor az órák nem a relelm miatt járnak másként, hanem a fellövés közben történt velük valami....


És miért is nem alkalmas az MM interferométer az éterszél kimutatására?


Azért mert a Silvertooth interferométer az alkalmas, azzal ki lehet mérni.

Ha a kávéskanalammal nem lehet kimérni, akkor a kávéskanál úgy néz ki, hogy nem alkalmas erre a célra. Érted? Egyszerűen nem méri ki. Ezért nem alkalmas.



muallim (44488), ha találsz kisérletet űrrepülőgépen (hetekig akár hónapokig) szállított atomórákról amit visszahoztak és a teljes (összes) rezgések számát összehasonlították az eredetileg ugyanolyan földi óra teljes rezgéséinek számával akkor azzal előállhatsz. Az, hogy szerinted lehetett ilyen az nem ér semmit.

Előzmény: ivivan (44485)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.22 05:38:39 © (44484)
Akkor nem igaz a relativisztikus sebességösszeadási törvény?


Jókat lehet vele számolgatni, de azt akarod mondani, hogy c + c = c ? Akkor nem.


Akkor ilyen esetekben a fotonnak van nyugalmi tömege?


Semmi köze szerintem a nyugalmi tömeghez, mert a foton mindig c sebességgel halad a DVAG -hoz képest. Csak kívülről látszik úgy mintha állna. Ezt úgy értsd, hogy látszana, mert hát a foton ha hozzánk képest áll akkor nyilván sohasem ér a szemünkbe.


A fotonnak nincs nyugalmi tömege, mert az őt alkotó elemi részecskéknek sincs tömege (ezek az elemi részecskék a gravitonok és a töltések)



ivivan (44372), a fény sebességét mindig vízszintes irányban mérik, én a függőleges irányú, a Föld felé eső fényről beszélek. Ha a forgótükröt átfordítanák vízszintes tengelyűre úgy, hogy a fény fel-le menjen, akkor sem tudnák a fénysebességnövekedést kimutatni mert éppen kikompenzálódna a különbség. Amennyivel lassabb felfelé menet ugyanannyival gyorsabban esik lefele. Az a picinyke különbség ami marad, azt még nem tudják mérni. De szerintem eddig motiváció hiányában nem is akarták. (Pontosabban az MM interferométerrel akarták, de az erre a célra nem alkalmas)


A GPS-ről akkor lehetne vitázni ha lehoznának egy GPS órát és végre megláthatnánk valóban másként jártak e az órák odafönn vagy sem. Nincs (tisztességes) kisérlet. Kisérlet nélkül csak annyit mondhatunk, hogy az áltrel szerint. Szerintem meg másként. Kisérlet dönt.


Jó cikket ástál ki, szerintem olvasható, nekem ezek vannak (a tiedet is betettem)
http://astrojan.zz.mu/silverth.htm


A cm/sec különbséget a gravitáció okozza és függőleges irányú. A 380 km/sec más, ezt a Föld mozgása okozza a "háttérsugárzásban" vagy a DVAG -ban..

Előzmény: Aurora11 (44370)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.21 03:47:50 © (44369)
Tehát szerinted a fény sebessége nem állandó,


Pontosan. A Föld felé tartó fotonok gyorsabbak mint c (néhány cm/sec az eltérés a magasságtól függően).


csak még nem sikerült ettől eltérő sebességet tapasztalnunk. Miért?


Földi körülmények között kicsik az eltérések, nem tudunk ilyen pontosan fénysebességet mérni. A GPS figyelembe veszi a leeső fény picivel nagyobb sebességét, azt mondja rá, hogy áltrel hatás.


Csak a tisztánlátás végett, a Michelson interferométer nem egy fénysebességmérő készülék !! Hiába forgatod nem méri a fénysebességet.


Nagyobb fénysebességeltérésekre a fekete lyukaknál lehet számítani. Az eseményhorizonton pl a befelé haladó foton sebessége 2c, míg a (radiálisan) kifelé tartó foton sebessége = 0.


A c-től eltérő fénysebességeket a Silvertooth egyutas lézerinterferométer összeállítással lehet mérni. Forgatod az interferométert és csupán ettől változnak a csíkok. Kiszámítható, hogy a Föld 380 km/sec sebességgel száguld a Crater/Leo felé.


Éppen abba az irányba és éppen annyival amekkora sebességet a COBE is kimér a háttérsugárzáshoz képest.



Gergő (44298), Erre nem érdemes reagálni, akkora baromság.


lehet, hogy nem érdemes, de azért én örömmel reagálok erre a kis baromságodra. :)

Előzmény: ivivan (44299)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.20 03:22:13 © (44297)
A fényt minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek MÉRI.
Tehát a 299,792,458 m/s az egy mese? Netán Albert Einstein szerencseszáma, amit megálmodott? Honnan is van ez a szám?


Mivel inerciarendszerek nincsenek ezért egyetlen inerciarendszerbeli megfigyelő sem mérheti a 299 792,458 m/s -t, tehát mese.

A szád onnan van, hogy a földfelszínen, vízszintes irányban mérve ennyit lehet kiátlagolni c-re a pontosabb forgótükrös mérésekkel.
De sehol egy inerciarendszer ahol valaki is mérne. Tehát helyesen:

A relativisták szerint a fénysebességet minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek KÉPZELI (mert még nem mérte soha)

És nem Einstein szerencseszáma hanem inkább Bay Zoltáné, aki törvénybe iktatta ezt a számot 1983-ban.
Előzmény: Gergo73 (44269)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.19 03:25:28 © (44268)
A fényt minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek MÉRI.


A megfigyelők kétféle módszerrel mérik a fénysebességet, az egyik az MM interferométer a másik egy háromlábú szék.
Sosem fogom megérteni, hogy háromlábú székkel hogyan mérnek fénysebességet.


Ami sokkal nagyobb baj, hogy az MM interferométerrel sem lehet fénysebességet mérni.

Előzmény: beereer (44151)

Mi a tömeg?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a tömeg?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.14 04:52:47 © (992)
Én megelégszem annyival, hogy anyag, tér, idő, alagúthatás.


Aha. És a téridő ? És a virtuális fotonok meg részecskék ? Az nincs ?


Akkor sík is létezik ? És ha a tér nem anyag akkor mitől rugalmas ? (Ha kiveszem belőle az anyagot akkor visszatér az eredeti görbeségébe, tehát rugalmas a semmi)


Ha az összes anyagot kiveszem a térből akkor marad az idő meg az alagúthatás ????


stb, stb

Előzmény: Aurora11 (980)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.13 04:55:57 © (977)

Az Univerzumban csak anyag létezik, más nem.


Rendben akkor tisztázzuk, mi van még a Világegyetemben az anyagon kívül ?


Pl. ilyenek: virtuális anyag, tér, idő, téridő, időtér, görbeség, távolság, magasság, térfogat, tükörkép, geometria, számtan, történelem, szín, szag, szellemek, istenek, manók, angyalok,

mi jöhet még ?

Előzmény: Aurora11 (976)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.12 05:22:11 © (952)

Mondta valaki hogy egy pontból képződött? Ki mondta?


Nem kell messze menni, pl Wikipédia, Gravitational singularity:


According to general relativity the initial state of the universe, at the beginning of the Big Bang, was a singularity, or single point.


Lefordítsam? Persze ha nem fogadod el a relativitáselméletet akkor igazad lehet és akkor egyetértünk, az Univerzum soha nem volt matematikai pont, sem atomnyi méretű, valamint szilvamag méretű sem.



Aurora 942, Ha le lehet írni matematikailag egy jelenséget akkor szerintem létezőnek tekinthetjük..


A jelenséget nem, egy jelenség az nem anyag, hanem anyagi tulajdonság ahol csak az anyag létezik fizikailag, a valóságban. Tehát a jelenség csak mint fogalom létezik a fejünkben.


Az Univerzumban csak anyag létezik, más nem. Az Univerzumot nem tölti ki szeretet, gyűlölet, hatalomvágy, pénzéhség. Ezeket a fogalmakat is le lehet írni de ettől még fizikailag nem léteznek.

Előzmény: Privatti (949)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.11 05:20:29 © (941)

Akkor, hogy lehet, hogy vonzó kölcsönhatás energiája negatív..


Úgy, hogy nincsenek vonzó kölcsönhatások. Minden csak nyomó. Ami vonzónak látszik ott kisebb a nyomás.


Az egy dolog, hogy matematikailag mit lehet leírni, de azt sem lenne szabad elfelejteni, mi lehet ebből fizikai realitás. Negatív anyag nem létezhet, mert vagy van anyag vagy nincs. Mivel az energia az anyag megjelenési formája, erre is lehet mondani: vagy ott van egy térrészban az energia vagy nincs ott.


Csak azt nem lehet mondani, hogy negatív energia vagy negatív anyag van jelen. Meg, hogy virtuális anyag van jelen. Az nincs.


De miért gondolod, hogy valóságosabbak lennének a pozitív eneriájú, ebből következően valós impulzusú részecskék..


Azért mert a valós azt jelenti, hogy valós. A virtuális meg azt jelenti, hogy nem valós.


Milyen műszerrel méred a nem valós, virtuális részecskéket? Vagy hol láttál olyat?


Azt olvastam, hogy az anyag a tértől és a tér az időtől (anyag az időtől) elválaszthatatlan..


Ha olvasol valamit nem jelenti azt, hogy az úgy is van. Most itt azt olvashatod, hogy elválasztható. Csak anyag van. Tér nincs. Idő sincs. Semmi más nincs, csak anyag. A térnek semmi köze az anyaghoz. Az anyag (fogalom) létezik a fizikai valóságában is, az összes többi fogalom emberi kitaláció. Téridő sincs.


Soha nem volt atomnyi méretű a világegyetem. A tér viszont mindig végtelen kiterjedésű, ha kiszedegeted belőle az anyagot akkor is.

Előzmény: Aurora11 (938)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.10 05:29:27 © (933)

Atomnyi méretű sohasem volt a világegyetem, nincs olyan erő ami atom méretűvé nyomná össze, de még csak diónyi sem volt, eltekintve a tudós urak agykörfogatától.


Nagyon fontos, hogy ha nincs vonzóerő, mert nincs, akkor kell egy erő ami összenyomja a világegyetemet elég picire. Ez az elég pici egy nagyon nagy fekete lyuk mérete, galaxis méret jobban közelíti mint a dió.


Azt tudod mit jelent, hogy virtuális? Azt, hogy látszólagos, nem létező. Ezzel ne számolj, mert ez nincs. Virtuális részecske nem létezik sem pozitív hátmég negatív energiával. A virtuális részecskék száma tehát csak akkor nő meg ha te képzelődsz. Máskor nem.



Privatti 924, A fizika szerint természeti törvény tiltja "nagyon nagy" tömegű fekete lyuk felrobbanását..


a te fizikád szerint lehet, az enyém szerint pedig pontosan megköveteli. Ez a relelmes hamuka a megálló időről meg csak akkor jöhet számításba ha lehoznak egy GPS -t és a valóságban is meglesz a 0.3 sec eltérés. Inkább neked kellene mutatni egy kisérletet ahol megáll az idő.


A relelm meg nem természeti törvény ha nem tudnád.

Előzmény: Aurora11 (922)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.09 03:24:31 © (921)

..ha atomnyi méretű volt a világegyetem és felfúvodott az infláció miatt, akkor az akkori elemi részecskéknek nem kellett volna felfúvodnia?


Jó kérdés lenne, ha lett volna felfúvódás. De nem volt. Mivel szingularitás nincs ezért nem kellett a világegyetemnek egy pontból képződnie. Felrobbanhatott egy (nagyon nagy) fekete lyuk mint egy kézigránát, ez volt a Nagy Bumm. De semmiképpen nem egy matematikai vagy egy atomi méretű pont robbant fel, ez csak a relelm vízilója.


Persze lehetett a robbanás sebessége sokkal nagyobb mint c, hiszen a gravitonok amik szétszórták az anyagot, sokkal nagyobb sebességűek. De ezt nem nevezném felfúvódásnak, mert az elképzelt felfúvódás csak a másodperc igen kis törtrésze

(10-30 sec) lenne és erre csak azért van szüksége a relelmnek, hogy a matematikai pont, magyarul a semmi és egy focilabda mérete közötti szakadékot áthidalja.


Nem lehet, hogy régi elemi részecskék voltak azok az anyagtömörülések, amikből a mostani galaxisok lettek? Nem lehet.


DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity

Előzmény: Aurora11 (920)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.07 05:37:08 © (892)

Hogy mehet a fény a fénysebesség 300 000 -szeresével?


Nem a fény megy c2 -el, hanem a graviton párok DNS pályán, egyenes vonalban. A két graviton fél kalimpálása egymást tökéletesen kiegészíti, ezért lesz egyenes a pálya miközben egymás körül keringenek.


Ennek ellenére van lehetőség az akár c2 körüli foton sebességre is. A fekete lyuk eseményhorizontja alatt egy befelé igyekvő foton sebessége rendkívül megnőhet a befelé áramló DVAG sodrás miatt. Kifelé már nem jön semmi. Az eseményhorizonton pedig a kifelé tartó foton kívülről szemlélve áll.


Az okot nem mondhatom el, de nyomós oka van.


A graviton-részecske spirált milyen kölcsönhatás tartja egyben? Fogalmam nincs


..lehet, hogy igazad van, de az elismert tökfejekkel nem lesz könnyű dolgod. :(


Ühüm. De a kevésbé elismertekkel sincs... :)

Előzmény: Aurora11 (885)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.06 04:26:59 © (884)

Így egyesül ebben a modellben a részecskekép és a hullámkép? Igen.


És ezt hogy egyesíted a Selényi nagyszögű interferenciakísérletével,hogy egy részecske már interferál önmagával?


Sehogy, nem különösebben hiszem, hogy valóban mindig egyesével mennek a fotonok. A foton egyenes vonalban terjed, nincs gömbhullám. A tér minden irányába indul foton, ez látszik gömbhullámnak. Ha a foton gömb alakban terjedne, energiája négyzetesen veszne. Nem vesz. Csak a fény intenzitása vesz mert egyre kevesebb foton jut egységnyi gömbfelületre. A foton energia marad, száma (sűrűsége) csökken.


Egy bizonytalan (kétrés) kisérletre támaszkodva nem lenne szabad felrúgni a logikát. A lézerfény a tanú arra, hogy a fény nem nagyszögben vagy gömbalakban terjed. De ha tűvel kiszúrod egy sötét szoba falát, akkor is látod, hogy a napfény nem nagyszögben terjed.


Nem tudjuk mi az oka a kétrés kisérlet interferencia eredményeinek.

Ugyanúgy mint ahogy nem tudjuk mi az oka az MM kisérlet negatív eredményeinek (talán rosszul gondolkodunk).


De mi a sötét energia? A gravitonok összessége? Igen.


A graviton a fénysebesség 300 000-ezerszeresével terjed,számodra c2-t, 90 000 000 000 km/s-ot jelent? Igen, kb.

Előzmény: Aurora11 (862)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.05 04:51:53 © (861)

..és klasszikus fizika törvényeit követő elemi részecskének tekinted a gravitont.


Igen, a valószínűség a megfigyelésre vonatkozik, nem a részecskére. A részecske golyószerű, a mozgása kalimpáló, hullámszerű. De a részecske maga nem hullám.


Ettől a kvmechanika jó lehet, mert az a megfigyelésre vonatkozik, ugyanúgy mint az áltrel. A dolgok ott sem változnak reálisan, csak úgy látszanak. De mivel minden dolgot úgy észlelünk, hogy látjuk vagy mérjük, így ez a félreértelmezett valóságkép kevés gondot okoz.


Ja a sötétanyag a galaxisokban levő sötét halo?


Olyasmi, a lényeg az, hogy a fizikusok amit nem látnak, vagy nem tudnak mérni az nekik nincs. Nagy hiba, mert a molekuláris H2 nagyon nehezen mérhető, sokáig láthatatlan volt. A teleszkópokkal csak az atomos hidrogént tudták kimutatni 21 cm-en. És mivel a disszociációs egyensúly a H2 felé van eltolva a hidrogén zömét figyelmen kívül hagyták. Ebből lett a hiányzó sötét anyag.


A c2 nagyságrendet jelöl, azt jelenti, hogy kb 300 000 c. Nyilván a c2 nem sebesség, csak az egyszerűség kedvéért szoktam így használni.

Előzmény: Aurora11 (855)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.04 04:44:10 © (851)

Azért akarom elkenni,mert a határozatlansági relációt...


Jaa, csakhogy Heisenberg nem tudja megváltoztatni a természetet azzal, hogy ő megfigyeli.


A részecskék határozott kiterjedésűek !!!!!!!!!!!


Csak Heisenberg bizonytalan méretűnek látja őket. Mert korlátozottak a lehetőségei a megfigyelés módját illetően. A megfigyelésnek vannak korlátai, a részecskék nincsenek elkenve. Csak elkenve látjuk őket. Rosszul van értelmezve a határozatlansági reláció.


A gravitonok a jelenlegi módszereinkkel láthatatlanok,

keresztülmennek az anyagon mint a neutrínók,

egyenes vonalban terjednek (a tér nem görbe)

sebességük c2 (becslés)

elemi részecskék, szemben a többi részecskével aminek felépítésében a gravitonok részt vesznek,

a gravitonok maga a sötét energia.


A sötét anyag egyszerűen H2 molekula.

Előzmény: Aurora11 (824)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.01 04:07:46 © (822)

Köszi, de egy dolgot azért szögezzünk le


Mert az energiaszintek azért kvantáltak,meg a töltések,mert a Schrödinger-egyenlet hullámfüggvény megoldás csak egyes meghatározott energiaértékeknél teljesíti bla bla bla..


Az energiaszintek nem ezért kvantáltak, a természet nem azért működik úgy ahogy, mert bármilyen függvény bármilyen eredményre vezet. A természet a mi ostoba függvényeink nélkül is pontosan tudja a fizikát, már az emberiség megjelenése előtt is jól működött a világ. Sőt.


Miért is akarod a részecskéket elkenni?



Privatti 803, hol volt 300 évvel ezelőtt sötét energia? El vagy te tévedve kissé. Nagyon. És nincs kizárva, hogy fékezi a Földet a sötét energia DVAG.


Nem fékezi mérhetően.


Ellentmondások meg a te fejedben léteznek. A kényszerképzeteiddel nincs összhangban a nyomó gravitáció. Mert azt gondolod, hogy a tökéletes ismeretlenségbe burkolózó gravitonok úgy kell viselkedjenek ahogy te elképzeled.


A graviton nem olyan részecskesugárzás mint amilyeneket megszoktunk. Más.

Előzmény: Aurora11 (798)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.29 05:54:20 © (797)

Magukat a részecskéket mozgatják spirálisan a gravitonok?


A fény foton esetében a graviton pár DNS-re szuperponálódik a 2 elektromos töltés.


Itt tudod megérteni hogyan alakul ki a váltakozó elektromos és mágneses tér képzete: fotonmodell. Ha a fenti képet nézed, a töltések és a gravitonok egymáshoz való viszonya a ciklusok alatt változó.


Először egy négyszög alakzatot foglalnak el, ez megfelelhet a mágneses tér vektornak.


Félfordulattal később a 4 részecske egyvonalba kerül, ekkor a rendszerből a C negatív töltésegység kilóg, ez felel meg az elektromos tér vektornak.


Újabb félfordulat múlva négyszög alakzatban állnak, viszont a töltések az ellenkező oldalra kerültek, a nyíl mutatja a vektor irányát.


Ismét fél fordulat, a 4 részecske egyvonalban, de most a D pozitív töltés lóg ki a sorból, lásd nyíl.


A foton így eleve cirkulárisan poláros. A többi kérdésedet nem értem.

Előzmény: Aurora11 (795)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.28 04:28:11 © (792)

Az elemi részecskéknek nincs tömege, s mivel az anyagi világot 4 elemi részecske építi fel ezért a tömeg maga nem alapvető tulajdonsága az anyagnak. A tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor ezek a részecskék úgymond megállnak a rohanásban és egymás körül kezdenek keringeni.


Tehát a gravitonoknak (A és B) valamint az elektromos töltéseknek nincs tömegük.

A graviton sebessége több nagyságrenddel nagyob mint c, s ha töltéseket kap magára akkor lelassul, sebessége = c (ez lesz maga a fény)


A graviton nem alakulhat át semmilyen más részecskévé, lévén elemi részecske. Az anyagi világunk (barionos) részecskéi a 4 elemi részecske kombinációjával alakulnak ki.


Nincsenek azonos előjelű tömegek meg különböző előjelű tömegek, a tömeg az egyhelyben pörgő keringő részecskék tehetetlenségéből adódik, ennek semmiféle előjele nincs. Minden tömeg nyeli a DVAG-ot ezért minden tömeg között egymás felé mutató erő lép fel, ezt hívjuk tömegvonzásnak, de az erő nem vonzóerő hanem nyomó.



Privatti 788, próbáld meg értelmezni amit 785-ben írtam: a csillagok is emiatt gyulladnak be. Itt nem lehet hamukázni radioaktivitással meg súrlódással, egy tiszta hidrogénfelhőből is csillag születik. Ezt az interstelláris galaktikus ködöt valami felmelegíti olyan magas hőmérsékletre, hogy termonukleáris fúzió indulhat meg. A Földön ehhez a fúzióhoz atombombát kell robbantani, a robbanás szolgáltatja a fúzióhoz szükséges hőmérsékletet


Előszöris mi nem részecske:

nem részecske a tér

nem részecskék a függvények

nem részecske a víz, vagy hang hullám (ezek a hullámok részecskék hullámzását jelentik természetesen, de ezek a hullámok önmagukban nem részecskék


Ezzel szemben részecskék a radiohullámok (EM hullámok), a fény, ezek nem is terjednek gömbszerűen, hanem egyenes vonalban. Ha nem így lenne nem létezhetne lézer.


Az elemi részecskéket nevezhetjük kvantumoknak is, a gravitonok energiacsomagok, ezek mozgatják a világot. Az EM töltések fogalmam nincs micsodák, de nem hullámok. Gravitonhoz kapcsolódva spirális mozgásuk van, ebből származik az anyag hullámtermészete, de a töltések is alapvetően részecskék.


A graviton párok is DNS szerűen mozognak, ez is hullámtermészetet generál.

Előzmény: Aurora11 (791)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.27 05:54:57 © (785)

Igen, némileg valamiképpen kölcsönhatnak a tárggyal, sodorják a tárgyakat a Föld felé mert alulról kevesebb graviton érkezik. Sodorja a fényt is, ezt akkor látjuk ha a foton elmegy a Nap mellett görbül a pálya.


Semmi okunk azonban feltételezni, hogy a DVAG csak oldalirányban van hatással a fotonra. A Föld felé eső fotonra ugyanúgy hatással van, a foton gyorsul. Senki nem tudta és nem is akarta ezt a kicsiny sebességkülönbséget kimérni, de a GPS figyelembe veszi mint áltrel hatást.


A tárgyak melegszenek a DVAG nyelés hatására, lásd a Föld is meleg sőt tágul, folyton kitör egy kis láva, tűzhányó. Mielőtt elkezdené valaki a radioaktív Földet emlegetni, a csillagok is emiatt gyulladnak be !! Ha a csillagok keletkezésük közben nem kapnának a DVAG-ból energiát, soha nem indulhatna be a magfúzió.



Aurora 784, de olyan. A graviton is részecske mint a foton. Csak a foton összetettebb részecske (nem elemi részecske). A graviton 2 részecskéből áll (A és B) míg a foton 4 részecskéből (graviton A és B valamint + és minusz elektromos töltés).


De könyörgöm ne magyarázd el, mit mond ezekről a relelm meg a többi fizikus.

Előzmény: Privatti (783)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.26 03:54:36 © (781)

Nocsak, tudsz te normálisan is válaszolni,


..vákuumban lévő - gyakorlatilag surlódásmentes alátámasztású propeller valamelyest forgásba jönne. S ezzel megdőlne az energiamegmaradás törvénye!

Vagy rosszul gondolom?


Igen rosszul gondolod. Mert a propellert egy olyan külső közeg (levegő, golyózápor, vízsugár) hajtja ami a felszínről pattan le.


A gravitonok pedig (gigantikus mennyiségben) úgyszólván kölcsönhatás nélkül átmennek a propeller anyagán és tök mindegy nekik, hogy a propeller meg van e hajlítva propeller formájúra vagy sem. A gravitonok a propeller alakjától függetlenül csakis a tömege arányában hatnak kölcsön a propellerrel. Semmiféle körbehajtó erő nem lép fel, csupán a propeller súlya.


Mindenki tudja, hogy a relelm mit állít az időről, én naívan mást állítok. Majd ha lehoznak egy GPS órát akkor megbeszélhetjük, melyik naív elképzelés talál jobban.

Előzmény: Privatti (779)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.25 05:25:37 © (777)

..nem hiszem, hogy az lenne a feketelyuk anyagának kiterjedése..


Hát persze, fogalmunk nincs miféle anyag van a BH -ban, mit lehet a kiterjedésének nevezni.


..az eseményhorizont szerintem csak annyit jelent, hogy ott a gravitáció olyan nagy, hogy a fotonok nem jutnak ki..


Úgy van. És éppen ezért tekinthetjük a BH átmérőjének az eseményhorizontot. Mert ettől lesz lyuk, semmi mástól. Innentől kezdve minden csak befelé esik, kivéve a gravitációs sugarakat.


Az eseményhorizont annyit jelent, hogy itt a DVAG (befelé) "áramlási sebessége" éppen = c, befelé sokkal több graviton áramlik mint kifelé, befelé fúj a gravitonszél éppen fénysebességgel. Egy kifelé tartó foton tehát éppen c sebességű szembeszelet kap, elmozdulni ezért nem tud, ott áll az eseményhorizonton. Ez a foton hozzánk a földre soha nem érkezik meg, mert a mi szemszögünkből áll.


Nem áll viszont a szembe fújó DVAG-hoz képest, a foton a DVAG-hoz képest éppen fénysebességgel mozog mint mindig.



Privatti 775, a Földnek soha nem lesz eseményhorizontja, sem almányi, sem atomnyi. Akkor lehet neki ha megnő a tömege legalább 1.4 Naptömegre. Ennél kisebb tömegű (párolgó) fekete lyukak csak Hawking agyában léteznek. Meg a tiedben.

Előzmény: Aurora11 (773)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.24 05:05:33 © (770)

Most teljesen mindegy, hogy mit tekintesz a BH átmérőjének, ha jobbat nem tudsz megteszi az eseményhorizont átmérője. A lényeg az, hogy legyen valamiféle átmérője. Úgysem tudjuk, hogy a BH-ban lévő anyag miféle formában van jelen. Olyan ez mint a Nap átmérője. Nem tudod pontosan mekkora, de biztosan tudod, hogy van neki.


Egy dolog a nagyon fontos, a térfogata nem nulla, az átmérője nem nulla.


A szingularitást felejtsd el, az ezt jósoló elméletek rosszak, ettől rossz a relativitáselmélet is, mert neki kell a (nemlétező) szingularitás.


Nem kell semmit megszelidíteni, mert az egész egy hülyeség. A BH belsejében is ugyanúgy ottvan az anyag mint pl a Napban. A BH közepében lévő nyomás

nem tart a végtelenhez,

a nyomásnak jól meghatározott maximuma van, egy bizonyos BH méret felett már tovább nem nő. A maximális középponti nyomást a külső gravitációs nyomóerő (DVAG) szabja meg. Nincs benne szingularitás. Sem durva, sem szelíd.

Előzmény: Aurora11 (712)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.23 05:02:05 © (709)

Ellent kell mondanom,

mert pl. fekete lyuknak nincs térfogata - egyes fizikusok szerint.


Amikor pl bolygó méretű fekete lyukról beszélsz akkor az eseményhorizont átmérőjére gondolsz, tökmindegy mennyi anyag van benne.


A szingularitással kevered, ami a valóságban természetesen nem létezik.

Előzmény: Privatti (705)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.16 04:31:45 © (172)

..a fény hogyan áll meg?


Ha az ábráról az jutna eszedbe amit melléírok akkor láthatnád hogyan áll meg.


A graviton sebessége c2. Két fél gravitonból áll (A és B), egyenes pályán halad ami olyan mint egy kifeszített DNS.


Ha a graviton töltéseket szállít akkor lelassul, sebessége c lesz, ez maga a fény.


Ha a (megfelelően nagy energiájú) fény lelassul nullára (ütközés után) akkor kettéhasad mint egy zippzár, ez a párkeltés.


Az egyik feléből elektron tórusz (ábra), míg a másik feléből pozitron tórusz lesz. A tórusz belsejében a graviton (A) fénysebességgel köröz és a töltés ugyanennyivel követi miközben spiráloz, tehát valójában egyik sem állt meg csak az egész rendszer nem megy sehova.

A tömeg tulajdonság előugrott, ez az egyhelyben pörgő-keringő részecsketórusz tehetetlenségéből származik.


Nagyobb energiájú foton proton-antiproton párt hozhat létre amiből következik, hogy a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak energiájában különbözik tehát valójában antianyag nincs. Az antiproton elnevezés így helytelen.

Előzmény: egy mutáns (161)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.14 04:52:24 © (152)
Kösz, de neked is legyen egy kis dolgod, te majd teszel bele színes kvarkokat amennyit akarsz, nekem nem kell. Már csak azért is mert kvarkok nincsenek.
Előzmény: mmormota (151)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.14 04:15:40 © (150)

szépek a delfinek, így néznek ki a részecsketóruszok, a pozitív töltésegység által bejárt pálya a protonban. A tóruszok közepében egy egy fél graviton kering (graviton B), ezt járja körül a + töltés.

Az elektronban meg a negatív töltés kering a graviton A körül.


 proton modell

Előzmény: ineo (146)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.13 05:18:09 © (143)

A fotonnak nincs tömege.


Az elemi részecskéknek nincs tömege, a fotonnak van. Nyugalmi tömege nincs. De ha nyugszik akkor már nem foton.


A 4 elemi részecske = Graviton A és B, elektromos töltés + és minusz, de ezt nehogy megkeresd a tankönyveidben..


A graviton még szép, hogy részt vesz a gravitációs kölcsönhatásban, mert ő okozza. A graviton minden másban is résztvesz, alkotórésze az elektronnak, protonnak és vélhetően a többi részecskének is.


A stabil részecskékben a gravitonpálya pontosan körbezáródik, a protonban kisebb a pályasugara mint az elektronban.


A tér meg nem okoz semmit, mert az nincs is. Sem görbe, sem egyenes.

Előzmény: Aurora11 (141)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.07 05:41:49 © (22)

1. Látom magam előtt szistyu (jogos) következő kérdését, akkor mi az arányossági tényező?

2. Már csak azt kellene kitalálni, hogy mi az energia?


De megtisztelnétek azzal, ha nem magyaráznátok el hogyan kell mérni az energiát.


Nembeszélve arról, hogy a kétféleképpen definiált tömegnek azonosnak kellene lennie, nem keverve, mert 1 álló anyagnak csak egy tömege van, függetlenül a leírás módjától: F/a =  m  =  E/c2 --------------> F/a = E/c2


E = Fc2/a


Hú, mit kapok én ezért.. De átalakítva sem rossz: Ev = FTC2 (jó, jó ezt csak a móka kedvéért)

Előzmény: cíprian (21)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.06 02:39:05 © (17)

Senki nem tudja mi a tömeg, foton, proton. Ha érdekel a kérdés nézd meg ezt:


fotonmodell és anyag modell


A tömeg nem egy fizikailag létező dolog, az anyagot felépítő elemi részecskéknek nincs tömege, a tömeg tulajdonságot az egymás körül keringő elemi részecskék (=tórusz) tehetelensége hozza létre. Ez a tórusz maga az elektron, vagy a proton, s a keringés okozza az elektron és a proton spinjét. Ebből következik, hogy az elektron és a proton nem elemi részecskék. A foton sem. A neutron két tóruszból áll, egy nagyobb átmérőjű elektron és benne a fánk közepében egy kisebb átmérőjű proton tóruszból. A neutront a benne keringő elemi elektromos töltésegységek tartják össze.


Ugyanúgy mint a lézerfényt. A lézerfény kristályt is ezek az elektromos töltések tartják össze.

Előzmény: szistyu (8)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.26 05:09:58 © (3135)

Az órák lelassulásának a relativitáselméletben mindenesetre van magyarázata: az hogy mind az órához, mind a megfigyelőhöz kötött rendszerben minden fénysugár c sebességgel mozog..


Ezt most tényként közlöd, pedig csak egy abszurd feltételezés. Mi támasztja alá? Csak a MM kisérlet nulla eredménye. Nem sok. A továbbiak pedig ettől a feltételezéstől függnek, ami vagy igaz vagy nem.

Előzmény: Gergo73 (3134)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.26 02:49:54 © (3128)

Szépen összefoglaltad, feltételezem, hogy a véleményed (1) azonos a relelm (2) vélekedésével.


A kérdés az maradt, hogy mi a helyzet a kisérletek (3) szerint ????? Ja, hogy nincsenek ilyen kisérletek? Hát ez pech.


Annak sincs magyarázata miért lassulnának le az órák menet közben? Hát ez is pech.


A különböző sebességű óráknak semmi okuk nincs, hogy megváltoztassák a járásukat. Ilyen a világ? Majd ha kisérletek ezerszeresen bizonyítják akkor elhiszem. Ugyanis csupán arról van szó, hogy logikátlan e a világ. Ezt nem elég okoskodással alátámasztani. Csak ha kisérletek ezrei (jó túloztam, de mindenképpen több, halálbiztos kisérlet) bizonyítják a logikátlanságot.



gligeti 3111, ne aggódj értem az érvelésedet, szerinted Hafele miért hozta vissza az órákat amikor okoskodhatott volna úgy mint te ? Miért volt szükség a Hafele kisérletre? Azt hiszem sose fogod megérteni, hogy lehetsz bármilyen okos (vagy buta), csak kisérlet döntheti el hogyan vélekedjünk a világról. No persze nem olyan vacak kisérlet mint amit Hafele csinált..

Előzmény: Gergo73 (3110)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.25 05:25:40 © (3109)

Rendben, akkor csak annyit mondj meg, a földön előzőleg egyeztetett órák közül egyet elküldünk a fenébe, távolodáskor az órajeleit (sec jeleit) nyilván ritkábban látjuk. Most megfordul a rakéta és jön visszafelé.


A visszaúton indított jeleket a földi másodpercnél ritkábban vagy gyakrabban fogjuk látni a földről nézve ?


1. szerinted

2. relelm szerint

3. kisérletek szerint

4. szerintem gyakoribbak lesznek a jelek, úgy tűnik mintha a rakéta órája sietne.

Előzmény: Gergo73 (3107)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.25 04:35:29 © (3106)

Természetesen egyre kevesebb és kevesebb idő kell a fénynek a földetéréshez, mivel közeledik, emiatt a lámpa órájának gyorsabbnak kellene látszania.


Ennek nyilvánvalóan igaznak kell lennie. De a relativitáselmélet nem ezt mondja.


Éppen ez a baj.


Gyorsabbnak kellene látszania, rövidebbek lesznek a beütések között eltelt idők, 1 földi másodperc alatt mondjuk nem egyet hanem kettőt kattan (senki nem vizsgálta) de a rel szerint lassabbnak látszana (ha egyszer valaki kisérletileg megfigyelné, de sohasem figyelte meg).


Mikor érted már meg, hogy a relativitáselmélet szerint lassul le és nem a kisérletek szerint ???


Folyamatosan azt bizonygatod, hogy a relativitáselmélet szerint lelassul, de fogd már fel, hogy nem érdekel mit csinál a relelm szerint. Engem az érdekel, hogy mit csinál a kisérletek szerint. Nincs rá kisérlet. Nem érted?

Előzmény: Gergo73 (3105)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.25 03:02:03 © (3104)

Ha így lenne, akkor egy közeledő óra gyorsabban járna, mint az ugyanakkora sebességgel távolodó óra. ...mindketten ugyanakkora mértékben lassulnak le..


Azt akarod mondani, hogy a relativisztikus sebességgel közeledő lámpa fényének egyre több és több idő kell, hogy a Földet elérje mert egyre rövidebb és rövidebb utat kell megtennie ???? S emiatt látszik a földről úgy, hogy a lámpa órája lassul ???


Természetesen egyre kevesebb és kevesebb idő kell a fénynek a földetéréshez, mivel közeledik, emiatt a lámpa órájának gyorsabbnak kellene látszania.


Amúgy a relelmmel ne akard bizonyítani a relelmet. Senki olyan kisérletet nem végzett ami relativisztikus sebességgel közeledő lámpa óráját vizsgálta volna. Sőt még a távolodóét sem. Nem az számít, hogy mit mond a relelm, hanem, hogy mit mond a kisérlet amit ráadásul soha el nem végeztek.



gligeti 3100, Időközben lehoztak volna egy GPS holdat és összehasonlították a soha fel nem lőtt de megerőszakolt etalon párjával? Elmulasztottam valamit ? :)


Csak ez számít, a kisérlet. Ez a kisérlet pedig soha nem lett elvégezve. Csak a Hafele Keating típusu kisérlet alkalmas a kérdés eldöntésére ahol visszahozták az órát. Ha Hafele tisztességes kisérletet csinált volna akkor már meg lenne oldva a kérdés. De nem csinált.


Ha ennyi idő alatt nem tudtad megérteni, hogy a GPS óra menetközbeni viselkedését más is okozhatja akkor rajtad nem lehet segíteni. Vissza kell hozni a GPS órát (ahogy Hafele is visszahozta és nem menetközben olvasta le az órákat) !!!

Előzmény: Gergo73 (3101)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.24 05:33:52 © (3097)

Hogy miért van így, azt igazán senki sem tudja, de tudjuk, hogy így van, ilyen a világ..


Nem a világ ilyen, hanem a látszó világ ilyen. Azért van így, mert a relelm figyelembe veszi, hogy a relativisztikus sebességgel távolodó lámpa fényének egyre több és több idő kell, hogy a Földet elérje (egyre hosszabb és hosszabb távolságokat kell megtennie). A földről emiatt úgy látszik, hogy a lámpa órája lassul. De a valóságban természetesen nem lassul. Nehéz megérteni.


És ez egészen addig így lesz amíg ennek ellenkezőjét tisztességes kisérlet alá nem támasztja, hiába hisztek szilárdan, kisérlet kell az idődilatáció bizonyításához.


Gergő mivel támasztod alá, hogy nem csak a látszó világ ilyen, hanem valóban megváltozik az órák járása ???

Előzmény: Gergo73 (3096)

Csillagközi utazás - reálisan
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csillagközi utazás - reálisan)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.06 05:14:02 © (71)

De nagyonis idetartozik, csak ez tartozik ide, teljes mértékben egyetértve Stocek 61-el.


Ákos az 1947-ben Kievben kiásott félbevágott kétüléses hengerről kérdez, de ez nem múzeumi hatáskör hanem a hadseregé.

Podlipki -be (Kaliningrad) szállították, ahol aztán az első szovjet rakétakisérleti központ épült. A 3m átmérőjű eszközt eredetileg az 1900-as évek elején ásták ki a cári korszakban, de visszatemették nagyon okosan. Amúgy kösz a linket.

Előzmény: Davius (55)

Táguló Föld elmélet :)
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Táguló Föld elmélet :))
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.05 03:45:44 © (12)

A föld pedig szivacsos szerkezetű, tele van zárványokkal...


A Föld nem szivacsos szerkezetű, te a földkéregről beszélsz de annak semmi jelentősége nincs, hogy ez a vékony megszilárdult hártya tartalmaz-e folyadékot vagy sem. Néhány száz km mélyen a föld már folyékony s ha van is benne bármiféle zárvány, az nyomásegyensúlyban van. Ha a nyomás nő -ez történik folyamatosan- akkor ez a folyadék a felszínre tör. Ha a belső, folyékony, kéreg alatti magmanyomás csökkenne akkor a szilárdnak tekintett földkérgen keresztül az elöbbi esettel ellentétesen nem törne elő láva, hanem mondjuk az atlanti törésvonal beszippantaná a tengervizet. Nagyon durván (csak szemléltetésképpen) 1 C fokos magmahőmérséklet csökkenés 60m mély tengert szippantana be (majd kiszámolgatjátok, tök mindegy mennyi).


A holdak honnan veszed, hogy kihűltek? A tömegüknek megfelelő maghőmérsékletük van. Ha egy csillagászati objektum kis tömegű akkor a belső hőmérséklete is kisebb.

Csillagtömeg pedig a csillagképződés során felizzik magától !!!!!

Ezen azt értem, hogy az összenyomódó kozmikus gázfelhő nyeli a DVAG-ot, árnyékolja a gravitációs gravitonsugárzást ami kitölti a világegyetemet ezt manapság sötét energiának hívják. Ha a születő csillag felizzott, akkor és csakis ezután beindulhatnak a nukleáris hőtermelő atommagreakciók.



flugi 8, honnan tudod, hogy nem termelődik energia ?? Csak megjegyzem, hogy a bolygók több hőt adnak le mint amennyivel el tudunk számolni (árapályerők vagy belső rotáció okozta súrlódás, esetleges radioktív bomlási hő, meteorbecsapódási hőtermelés stb).

Előzmény: _vs120_ (9)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.04 02:16:50 © (7)

A másik, hogy a Föld magjáról tudjuk, hogy hűl.


Ugyan honnan tudnánk? Azt képzelik egyesek, hogy hűl, ami nem egészen ugyanaz.


És innentől jogos a kérdésfelvetés: Azonos mennyiségű anyag csökkenő hőmérséklet mellett csökkenő térfogatú kellene legyen.


Igen, így is van, ez éppen azt támasztja alá, hogy nem hűl a Föld magja mert idővel kotyogna a kérgében mint egy záptojás. Nem kotyog, hanem folytonosan láva tör a felszínre ahelyett, hogy mondjuk beszippantaná a tengervizet.


Tehát a Föld magja inkább melegszik mint hűl, de legalábbis a térfogata (= anyaga, tömege) nő. Mitől melegszik? DVAG-ot nyeli.


Ha meteor hullik rá attól csak a kérge lenne egyre vastagabb, az vulkánkitöréseket nem okoz.

Előzmény: flugi (5)

Egy súlyzó hány test?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Egy súlyzó hány test?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.03 04:16:51 © (556)

Nem lehetséges, hogy egyszerűen csak azt akarod mondani, hogy a nagyobb tömegek környezetében a gravitációs erő okozta nyomás olyan naggyá válik ami az orbitális elektront nagy erővel belenyomja a magba, a hidrogénatom ezáltal megszűnik létezni, semmi esély a konvencionális H2 molekula kialakulásához, mert már csak a tülekedő neutron molekulák kialakulásáról lehetne esszét írni ??


A relativisták ezzel ugyanúgy nem értenének egyet, mert szerintük a gravitáció nem erő, legfőképpen nem nyomóerő és ezáltal nem nyomhatja bele az elektront a protonmagba. Szerintük. És csatlakozom, BUÉK

Előzmény: cíprian (551)

Vaj vagy margarin?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Vaj vagy margarin? )
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.17 05:08:59 © (27)

Igen, elég jól összefoglaltad. Egészséges étel nincs, mindegyiktől meghalsz. Minden (élelmiszert) mértékkel lehet fogyasztani, nem véletlenül javasolják a változatos étrendet amit természetesen nem tudunk teljesíteni. A mérgek abban különböznek az élelmiszerektől, hogy azokból kevesebbet szabad fogyasztani.


Betegeknek speciális lehet az étrendje, bizonyos anyagcserebetegségek, enzimdefektusok esetén felhalmozódhat valamilyen bomlástermék pl fenilketonúria, köszvény a húgysavval vagy epe, vesekövek stb.



Csév 20, egyetértek, a margarinban lévő nem enzimatikus, katalitikus hidrogénezéssel keletkező transz kettőskötések lebontására nincs jól felkészülve a szervezet és ezért ha sok margarint eszünk akkor a természetes cisz zsírsavaink (pl sejtmembránokban) lecserélődnek transz zsírsavakra és ez felszaporodhat. Nem tudni mit okoz, cisz kettőskötés amúgy lazítja a membránt (a lipidréteg olvadáspontja csökken).


A (disznó)zsír meg a növényi olajok nagyjából ugyanaz az anyag (trigliceridek, az olajban kicsit több a kettőskötés), "egészséges" ember szerintem mindegy melyikkel főz ugyanis a szervezet ha nem kap koleszterolt akkor készít magának. Sok kell az epéhez ami literszám termelődik persze ennek nagyrésze recirkulál.


Nem hinném, hogy a repceolajat le kellene húzni, hogy milyen adalékanyagok vannak az élelmiszerekben az persze más kérdés. Minden élelmiszernek lehet találni valamit ami miatt nem szabad kizárólagosan fogyasztani, pl a halak összegyűjtik a szennyeződéseket, rengeteg tojás vitaminhiányt okoz és tényleg sok benne a koleszterin, bár az agyban (velő) több van. Vagy akár az alma:


meg kell enni a héját is kisfiam mert abban van a vitamin.

Meg a permetlé.

Előzmény: pergynt3 (26)

A Michelson-Morley-kísérlet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » A Michelson-Morley-kísérlet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.16 02:36:04 © (99)

Tényleg baromi nagy a pontosság.


De én megjósolom neked, hogy bármiféle Michelson-Morley típusú kisérlettel (mint ez is amit itt belinkeltél) akár 10^-50 pontossággal is kimutatják majd a semmit.


Mert a Michelson-Morley típusú kisérletek nem alkalmasak a fénysebesség irányfüggésének kimutatására. (Lehet, hogy nem mondtam még neked?)


Az egyutas kisérleteket kellene erőltetni (Silvertooth!), csak akkor bajban lenne a drágalátos GR.

Előzmény: mmormota (98)

Relativitáselmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitáselmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.14 05:15:02 © (2887)

A vonzerő és a nyomóerő a jelen kontextusban ugyanaz: erő, ami a tömegek között van.


Pontosan, egyetértek, Igen. Rendben. Így van. Stimmel. OK. Mikor érted már meg, hogy végre egyszer egyetértünk. Mindkettőre ugyanúgy érvényes Newton gravitációs törvénye, az


F = G M1 m2/r2


Ezért fontos ez a megállapítás, mert helyet csinál a nyomó gravitációnak a fizikában.

Előzmény: Gergo73 (2882)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.13 03:26:57 © (2881)

De az tényleg csak egy konvenció, hogy a gravitációt vonzóerőnek hívjuk, nem nyomóerőnek.


Gratulálok. Erre várok évek óta, a nyomó gravitációnak helye van a fizikában és tökéletesen helyettesíthető vele a vonzó gravitáció az erővektorok szintjén.


Légy üdvözölve a nyomógravitációsok táborában, még ha ezt nem is fogtad fel teljes egészében (úgylehet semennyire)..

Előzmény: Gergo73 (2873)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.11 04:47:34 © (2748)

Felőlem mondhatod nyomónak is, ez csak játék a szavakkal.


Köszönöm Gergő, ez nem szójáték hanem két abszolúte különböző elmélet amely az erővektorok szintjén egymástól nem megkülönböztethető. Amit Newton kiokoskodott az ugyanolyan pontosan megfelel a nyomó gravitációra nézve mint a vonzó gravitációs modellre. Ezért nem kell újragondolni a Newtoni gravitációs törvényeket a nyomógravitációs modellhez.


Örülök, hogy végre valamiben megegyeztünk.

Előzmény: Gergo73 (2721)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.10 04:11:05 © (2719)

A tömegvonzás egy hipotézis, ami nagyon pontos eredményekre vezet. A természettudományban ezt úgy mondják: tömegvonzás létezik, a tömegvonzás léte igazolást nyert.


Khmm,


A nyomó gravitáció egy hipotézis, ami nagyon pontos eredményekre vezet. A természettudományban ezt mégsem mondják úgy: nyomó gravitáció létezik, a nyomó gravitáció léte igazolást nyert.


Felhívnám a figyelmedet, hogy ebben a szövegkörnyezetben az egy pontra ható húzó és a nyomó erővektor fizikailag azonos, tehát ugyanazt a nagyon pontos eredményt tulajdoníthatod a nyomó gravitációnak is.


úgyhogy ilyen egyszerűen azért ne bizonyítsd a nyomó gravitációt..:)

Előzmény: Gergo73 (2708)

Relativitás elmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitás elmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.27 02:05:31 © (2109)

..az örökmozgó feltalálójával szemben milyen szánalmasan gyenge érv az energiamegmaradás törvénye.


Ha már feltaláltad az örökmozgót akkor ellene pontosan egy szánalmasan gyenge érv az energiamegmaradás törvénye.


Az energiamegmaradás törvényét ebben az esetben úgy kell beépíteni a magyarázatba, hogy figyelembe vegye azt az energiát ami hajtja a szerkezetet. A vákuum tele van energiával, pl sötét energia. Ha ezt fel tudja valaki használni egy gép működtetésére, akkor az értelemszerűen egy örökmozgó. Eddig embereknek nem sikerült, talán, de ez sem bizonyos.


Örökmozgó amúgy létezik. Az atomok örökké mozognak. Legalábbis a bennüklévő elektronok, protonok, neutronok. Mi hajtja őket ? Az örökmozgót is hajtja valami, hiszen éppen ezt állítod az energiamegmaradással.

Előzmény: Mungo (2098)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.25 05:00:36 © (2063)

További felfedezésem:   http://astrojan.zz.mu/foton.htm


Kérem az ábrára koncentrálni, s a hullám alatti ikonokat 90 fokkal elforgatottan - tehát a lap síkjára merőleges állapotúakként elképzelni.

Az egyes ikonok szerintem "szelvények", melyekkel a szerző két anyagfajta viselkedésének elképzelt pillanatképeit próbálja ábrázolni/szemléltetni ( pozitív és negatív elektromosságú anyagmezőkét együttesen ).


Az ábra így szerintem elektromágneses csősugárzásról szól - azaz olyan lézersugárról, melynek energiája tovaterjedése során nagyjából hengerfelületen belül marad.


Ezt egymagad sikerült kisilabizálnod? Gratulálok. :)

Előzmény: Privatti (2033)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.24 03:53:48 © (2024)

A kozmológiában kialakult vélemény szerint a H2 elhanyagolható, ennek oka az, hogy a H2 nem látható és a fizikusok szerint ami nem detektálható az nem létezik.


A véleményformáló fizikusok vélhetően kevés kémiai ismerettel rendelkeztek és mivel remekül megfigyelhették az atomos (semleges) hidrogént a világűrben, a H2-t meg nem látták, úgy gondolták, hogy a hidrogén feltérképezését megoldották.


A H2 nek van ugyan vonala 28 meg 17 mikronnál is, de ezeket a földi távcsövekkel nem lehetett megfigyelni, egyszerűen a technika erre alkalmatlan volt.


Egészen addig amíg az European Space Agency (ESA) fel nem lőtt egy műholdat egy erre alkalmas műszerrel (Infrared Space Telescope, ISO), és ezzel a spektroszkóppal megvizsgálva a galaxisokat az addig elterjedt és elfogadott várakozással szemben


kb 10 szer annyi H2 -t találtak mint atomos H -t.


Vegyész létedre magad is gondolhatnád, hogy a hidrogén molekula sokkal stabilabb mint az atomos. Ha hirtelen egymás mellé helyeznél egy csomó atomos hidrogént az egyszerűen felrobbanna. A világűr nem több ezer fokos hanem csak néhány Kelvin. Ha feltételezed, hogy a különféle sugárzások elbonthatják a H2 -t, akkor elbontanák a különböző molekulákat is de nem teszik. Ionizálni kellene a semleges H atomokat, de nem teszik (mert símán megfigyelhetőek a H atomfelhők, 21 cm-en).


De nem is ez a lényeg, hanem, hogy az első adandó alkalommal hatalmas mennyiségű molekuláris hidrogént fedeztek fel a galaxisokban mindenhol amerre néztek (az űrtávcső kb 2 évig működött).


Ennek ellenére a fizikusok ragaszkodnak az ő kis wimpjeikhez, meg a csodálatos exotikus sötét anyag misztériumhoz. Ez van. Remélem feléred ésszel.

Előzmény: szervetlen vegyész (2002)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.23 03:43:25 © (1999)

H2 térképet kértél?  Mit ad isten, mi van az indexen?


Mit ad isten nem H2 térkép van az indexen, hanem a Tejútrendszerben található semleges hidrogénfelhők... Ez a 21 cm-es semleges hidrogénatom felhőket jelenti.



1995, pint idézek a cikkedből,

Although molecular hydrogen is the most abundant molecule in the Universe, it is very difficult to detect directly.


Bár a molekuláris hidrogén (H2) a leggyakoribb molekula az Univerzumban, nagyon nehéz közvetlenül megfigyelni.


És valóban van a távoli IR ben vonala, de ilyen átfogó vizsgálatokat nem végeztek. Ami vizsgálatot pedig nemrégiben elvégeztek az éppen azt bizonyítja, hogy 10 szer annyi H2 van mint amennyi atomos (semleges) hidrogén.


Éppen kifutja a sötét anyagot. :)

Előzmény: szervetlen vegyész (1996)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.22 03:36:21 © (1987)

Azt kértem, hogy mutass valamiféle H2 térképet, vagy közvetlen H2 megfigyelést.


Nem az a kérdés, hogy laborban lehet-e energiát elnyeletni a H2 gázzal itt a Földön, hanem, hogy a világűrben lévő H2 felhőket meg tudták-e figyelni valaha is.


Nem tudták.


A kérdés az, hogy a világűr hideg vákuumában milyen lehet az atomos H és a molekuláris H2 egyensúlya. Mert ha hasonló egy hideg laborvákuum egyensúlyához, akkor vélhetően nem vettünk figyelembe egy csomó H2t. Csupán azért mert nem látszik. Nem látszik a sötét H2 anyag.

Előzmény: szervetlen vegyész (1912)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.21 04:42:45 © (1905)

Szerintem is a H2-nek biztosan van valamilyen elnyelési színképe, ami rá jellemző.


Rendben, mutass valami térképet amit ez alapján vettek fel.


1% alatti mennyiséget feltételeznek belőle, mert eddig nem látták a H2-t, és a szénmonoxidot vették fel helyette, mert az látszik. Ezek a molekuláris felhők, ahol már nagyobb rendszámú elemek is vannak (C, N, O stb), azok többé kevésbé látszanak is.

Előzmény: szervetlen vegyész (1904)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.20 05:03:58 © (1902)

a H2 molekula ... nagyon alacsony nyomáson - kvázi vákuum - 200-300 fokon atomossá válik.


Celsiusra gondolsz? De a 200 K is elég magas hőmérséklet a világűrben, csillagoktól akár már bolygótávolságban is ettől sokkal hidegebb van.


Ez pont azt jelenti, hogy a csillagközi térben a hidrogén molekuláris formában van jelen. Esetleg H3+ ha a sugárzások által a H2 bomlásával és ionizációjával keletkező protonokat is figyelembe vesszük. A H atom látszik a 21 cm-en, a H2 pedig nem látszik sehogy. De ott van.

Előzmény: Belekotty (1815)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.18 03:39:53 © (1771)

Szia, nem gondolnám, hogy a most látszó hidrogén adja a háttérsugárzást, valamint azt sem, hogy a 2.7K az egy átlaghőmérséklet, ha úgy értetted volna, hogy a csillagok hőmérsékletét meg a 2.7 K -átlagolod és az átlag 3 K lesz. Ugye nem?


Ami látszik az nem a H2. A sötét anyag térképet nem a molekuláris hidrogén közvetlen megfigyelése alapján készítették.


Az indirekt módon elkészített térkép viszont pontosan a H2 eloszlását jelzi (szerintem). Eddig csak azt állapították meg, hogy a galaxisok elhelyezkedése követi a sötét anyag elhelyezkedését.


Én meg azt mondom, hogy a H2 eloszlás követi az atomos hidrogén eloszlását. Csak a H2 eloszlás nem látszik, míg a H eloszlás a 21 cm-nek köszönhetően látható. Vegyésznek ez szerintem triviális, mert a H2 és a H egymással egyensúlyban vannak.


Ha valaki pedig azt képzeli, hogy a csillagközi galaktikus H felhők azért látszanak a távcsőben mert (gravitációsan) melegszenek, hát az egy kicsit téved, mert az nem NYerő :)

Előzmény: szervetlen vegyész (1761)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.17 03:41:45 © (1733)

a Jupiter magjában akár egy Föld méretű nehéz elemekből álló anyag is lehet..


Ez nem lenne rossz, csak a baj az, hogy a hidrogénfelhőkből képződő (primer) csillagok is felmelegszenek a csillagképződés közben. Csak eztán indul be a fúzió, amely során nagyobb rendszámú elemek képződhetnek. Tehát egy ilyen primer csillag nem nagyon állhat másból mint hidrogénből meg legfeljebb pici héliumból.


Egy szupernovarobbanással beszennyezett környezetben már lehetnek magasabb elemek, de ez a csillagképződéssel járó felmelegedést nem zavarja. Egy tiszta hidrogén csillag is felmelegszik a képződése közben és a melegedés forrása a DVAG gravitonsugárzás elnyelése.


A graviton két különböző elemi részecske, amely egymás körül keringve száguld a világűrben. A gravitonsugárzás minden irányból érkezik és gravitációs nyomás alatt tartja az anyagot. Áthatolóképessége nagyon nagy. Mennyisége nagyon nagy, az anyagi világ 65 %-át alkotja (a látható világunk a csillagokkal bolygókkal neutrínókkal is csak 5 %).


A fennmaradó rész -a sötét anyag- pedig H2, molekuláris hidrogén. Mivel a H2 a távcsövekkel nem látszik ezért a fizikusok rögeszméje szerint ha nem látszik akkor az nem is létezik. Ezért hiányzik a sötét anyag, hiába keresik.

Előzmény: Mungo (1710)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.15 03:00:33 © (1642)

És például az elektromágneses mezőről (más néven elektromágneses térről) mi a véleményed, az anyag, vagy nem?


Ismerhetnéd az álláspontomat, de azért kösz a kérdést,


anyag mindösszesen a 2 féle elektromos töltés részecske és a 2 féle graviton.


Ezen 4 elemi részecske mozgása képviseli az energiát valamint az egymással kialakított ringlispilek (tóruszok) tehetetlensége hozza létre a tömeget (a tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, a 4 elemi részecskének nincs tömege).


Ezek építenek fel mindent, az elektront, pozitront, protont, foton-t, a különböző exotikus részecskéket vagy az elektromágneses mezőt is, és ezt nevezheted elektromágneses térnek is, csak egynek nem nevezheted: símán térnek. Mert a tér az nem anyag. A sík sem anyag. Valamint az egyenes sem anyag (ált isk tanulmányok).

De ha úgy tetszik a gömb sem anyag, de az ágyúgolyó az igen (a gömböt kitöltő vas az anyag, a gömb nem anyag).

A kocka (hexaéder) nem anyag, de a kockacukor az igen.

A tér nem anyag, de a világegyetem az igen.


Ha azt mondod gravitációs erőtér akkor azon vélhetően anyagot értesz, de én inkább azt mondom DVAG gradiens (=gravitonsugárzás inhomogenitása, ahol a graviton képviseli az anyagot)

Előzmény: Simply Red (1547)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.13 04:02:00 © (1505)

a fekete lyuk nem test. Legalábbis nem úgy, ahogyan azt klasszikusan elgondolja az ember, hanem téridőtartomány.


Ezt baromira elcseszted. A Fekete Lyuk (BH) ugyanolyan anyagi objektum mint egy csillag vagy egy bolygó. Az anyaga lehet exotikus, valójában nem tudjuk milyen az anyag megjelenési formája a BH belsejében, nyilván csak elképzelésünk lehet róla mert nem látunk bele. Viszont semmi okod feltételezni, hogy azért mert te nem láthatod és nem látod akkor ott belül az anyag megsemmisült.


Az anyag klasszikusan ott van benne, csak te klasszikusan nem látod kívülről, mert az eseményhorizonton kifelé tartó fénysugarak hozzád képest állnak, tehát hozzád soha nem érkeznek meg.


Az anyagot összekeverni a térrel, az idővel vagy akár a téridővel meglehetős ostobaság.



1167, Való az, amit mérünk. Semmi más nem létezik. Látszó világ nincs.


Ez legyen a te véleményed, akkor mérd meg a videómon mekkora a Hamupipőke. És ha megmérted, amitől szerinted mindjárt valósággá is vált, akkor akár el is veheted feleségül.

Előzmény: NYer (1166)

A Michelson-Morley-kísérlet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » A Michelson-Morley-kísérlet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.13 03:00:31 © (80)

2. az "éterszél" fogalma éppen azt jelenti, hogy a föld halad az éterben


Na látod, te is jó vagy valamire.

Előzmény: pint (70)

Relativitás elmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitás elmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.02 04:34:42 © (1150)

Neked elmentek otthonról privatti, a többiek legalább némileg visszafogják magukat, köpjön le téged a nénikéd. Bocs a többiektől de már elég uncsi a gyerek.


Ha majd valami csoda folytán egyszer lesz annyi eszed, hogy megértsd amit számtalanszor leírtam már, nem a relativitáselmélettel van a baj, az elmélet maga szép kerek, a valósághoz való kapcsolata a kérdéses. A látszó világot meglehetősen jól leírja, a kérdés az, hogy a valós történések és ami látszik belőle az ugyanaz vagy sem. Magyarul az óra tényleg másként jár vagy sem.


És itt nem félrebeszélni kellene mert én a kék meg a zöld vonalakról beszéltem, ahhoz bezzeg nem sikerült hozzátenned semmit, persze, hogy nem mert a kisérlet gyenge, nincs is másik, a Hafele kisérlet meg egy csalás, hol látsz te egy tisztességes kisérletet ahol visszahozták az órát ? Van még két kisebb repülőút és kész.


Egy ilyen piknik kisérlet tökéletesen megfelel egy ismeretterjesztői célnak abban az esetben ha már komoly helyen többször és legalább százszoros pontossággal kimutatták volna a reális idődilatációt, ami annyit tesz visszahoztuk az órákat.


Még azt sem sikerült felfognod, hogy az összes többi úgymond bizonyíték mind menet közben készült, és az mind bizonyítja, hogy amit a relelm mond az látszólag megvan. Hogy valóban megvan-e ahhoz vissza kell hozni az órát, pl GPS órát.

Előzmény: Privatti (1144)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.01 03:57:26 © (1142)

Elég néhány napot egy hegyen tölteni néhány atomóra társaságában, hogy kimutatható legyen a gravitációs idődilatáció.


Nem elég. Ez a családi piknikező (móka) kisérlet sajnos nem üti meg azt a színvonalat amire relativitáselméletet lehetne építeni.


Felhívnám a figyelmet pl a kék vonalra, az óra drasztikusan megváltoztatta a járását a kisérletet megelőző időszakhoz képest.

Vagy a zöld vonal a visszatérés után laborkörülmények között is szór két nap alatt úgy 7 nanosec-et és akkor még nincs hidegterhelés, rázkódás, ki tudja mi még ami befolyásolja az órák járási sebességét.



A matematika sokmindent megenged, amit a valóság nem. Nincs esély az időutazásra... A relativitás a fényről szól.. Pontosan így van.


Lehet mondani, hogy az idő lassul. Ezt sajnos nem lehet mondani de jó úton jársz.

Előzmény: idunno (1136)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.29 04:13:42 © (2266)

Könnyen lehet, hogy valami egészen alapvető dolgot nem értek jól.


Ebben egészen biztos vagyok.


Köszönöm, így már nem annyira érthetetlen.


Hanem kb kétszer annyira.


- A tér definíciónk nyílt és végtelen, lásd a síkot vagy az egyenest is (ebbe bele fogtok kötni sajnos minden marhaságba bele szoktatok kötni).

- Az Univerzumot folyamatosan keveritek a térrel, a tér nem anyag. Az anyagot keveritek a fogalmakkal.

- Egyesek végtelen sok galaxissal számolnak, mások meg nem végtelen sok galaxissal számolnak.

- Rees említett egy lehetőséget, mások meg másfajta lehetőségeket említenek. Úgylehet Rees is említett még 13 lehetőséget.

- A Big Bang modell a teljes Univerzumról beszél, Gergő szerint nem a teljes Univerzumról beszél

- Gergő szerint egy fekete lyukban élünk, esetleg őszerinte sem egy fekete lyukban élünk. Szerintem meg biztosan nem egy fekete lyukban élünk, semmi közös nincs a mi világunk meg egy fekete lyuk között, azon kívül, hogy a mi világunkban rengeteg BH van.

- Az órák meg sem gyorsabbak se nem lassabbak de nem is egyformán járnak.


Akkor most mit értettél meg olyan nagyon ? Amikor még az is kérdéses, hogy van e valami a Gergő fejében.. :)

Előzmény: mmormota (2263)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.28 04:06:01 © (2241)

Az "anyag" pedig csupán egy durva gyüjtőfogalom, a fejekben létezik..


Pontosan így van, végre egyetérthetek veled valamiben, az anyag fogalom a fejedben létezik, az anyag maga pedig nem. Egy csepp sem.

Előzmény: Gergo73 (2240)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.28 01:49:35 © (2239)

A tér tágulásán azt értjük, amit Hubble megfigyelt.


Ez nem igaz. Hubble nem figyelte meg a tér tágulását, hanem pont azt figyelte meg amit leírtál:

egymástól távol levő objektumok távolodnak egymástól, mégpedig annál gyorsabban, minél távolabb vannak egymástól.


Amit Hubble megfigyelt annak semmi köze a tér tágulásához. Ha a tér maga tágulna akkor tágulnia kellene az atomoknak vagy a Naprendszernek is. A méterrúdnak is.


Ha a tér tágulna akkor emiatt észre sem vehetnénk a tágulást a méterrúd tágulása miatt.


Amit te leírtál az a világegyetem tágulása.



2209, Még hozzátenném azt is, hogy az "anyag" is csak egy gondolat a fejedben.


nem kellett volna hozzátenned, mert anyag van, fizikailag létezik, ezt kár lenne tagadni. Fogalmak pedig fizikailag nem léteznek, csak a fejedben. Az különbözteti meg az anyagot a gondolataidtól, hogy az anyagot mindenki megtapogathatja vagy érzékelheti és ha szembejön veled az alagútban akkor bajban vagy. Ha egy fogalom jön szembe nem történik semmi.


Az anyagot összekeverni a fogalmakkal meglehetős ostobaság.

Előzmény: Gergo73 (2208)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.27 04:21:20 © (2207)

Én úgy tudom, az ősrobbanás a tér tágulása az időben... Ezekhez a dolgokhoz egyáltalán nem értek..  Ez vitán felüli.


Meg tudnád mondani hol van vége a térnek a mai nap ?

S hogyan tágul egy végtelen tér ami nem anyag hanem csak egy gondolat a fejedben ?

Előzmény: Gergo73 (2189)

Relativitás elmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitás elmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.27 03:23:45 © (1078)

1. Nincs tisztességes kisérlet, Hafele Keating kifújt, bátran állíthatom senki sem hozott vissza órát. Az a két rövid repülőút amiről tudomásom van nem okoz akkora zavart az órák járásában, hogy erre relativitáselméletet lehessen építeni. Az atomórák nem elég pontosak amikor repülővel szállítgatják őket, Hafele Keatingnél még akkor sem voltak eléggé stabilak amikor a földön kondicionálták őket az UTC órákhoz képest. (Amelyik meg viszonylag jó volt -No447- az nem mutatott idődilatációt)


2. A relelm tartozna magyarázattal, hogy a sebesség egymagában miért okozna valóságos változásokat az órák járásában (és a testek hosszában) miközben a fényterjedésből következően az órák járása megváltozni látszik. Ennek a látszó órajel sebességeltérésnek ugyanis megvan az oka: az egyre távolabb kerülő óra fényjeleinek egyre tovább tart az útja ahhoz, hogy a földre elérjen. Ha még emellé a valóságban is megváltozna az óra járása akkor azt (vagy az előbbit) külön is figyelembe kellene venni.


3. Egy (atom)óra járását többféle dolog befolyásolhatja, ilyen pl. hőmérséklet. Lehetséges, hogy a gravitáció is befolyásolja, lehet, hogy nem. Nincs rá kisérlet. A GPS- re mindenki úgy tekint, hogy az maga a bizonyíték, de az csak annyit bizonyít, hogy mozgás közben a földről nézve milyennek látszik. A kérdést csak úgy lehet eldönteni ha az órát visszahozva a földön is közvetlenül, az egymáshoz képest folyamatos mozgást, valamint a gravitációs különbségeket kiküszöbölve hasonlítjuk össze az UTC órával. Ez a kontroll. A világon minden kisérletben van kontroll, kivéve a relelmet. Ott a fizikusok szerint nem kell kontroll mert ők elegendően okosak és kisérlet nélkül is tudják az eredményt.


4. és természetesen lehet, hogy tévedek. De hát ezért kell a kisérlet, mert csak a relativisták tévedhetetlenek.

Előzmény: Privatti (1076)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.26 02:04:25 © (1073)

Huh, egy pillanatra azt hittem, hogy még hiteles vagyok :) Kösz a kérdésed,


A szingularitás matematikai konstrukció, de ott is inkább csak extrapoláció, mert végtelennel nem nagyon tudunk számolni.


Fizikai valóságot sem a vonzó gravitációban, sem a nyomó gravitációban nem lehet tulajdonítani a szingularitásnak, nincs is rá szükség, fel sem merül. A Föld példánál maradva, a Föld középpontjában nem maximális a gravitációs erő hanem nulla. A Föld belsejében kb. 2000 km-es sugárnál van a maximális gravitációs gyorsulás. Tehát ha a gravitáció vonzó lenne akkor is a középpontban az erők éppen kiegyenlítik egymást.


Nyomó gravitációban pedig a középponti nyomást a DVAG nyomóereje szabja meg, ez behatárolja mondjuk egy fekete lyuk középpontjában a nyomást, nem nőhet a végtelenbe a BH tömegét bármekkorára növeled is.


Marad a relativitáselmélet szingularitása de ezzel még saját maga sem tud mit kezdeni, a relativista vélemény szerint is odáig terjed a relelm érvényessége. Egy nyilvánvaló tévedés, a fekete lyuk belsejében lévő objektumnak el kellene vesznie saját szingularitásában, de nem veszik el. Lelassul és megáll az idő a BH belsejében, mondja a relelm, de ezért küzdök, hogy kiderüljön

az idő nem lassul le, legfeljebb úgy látszik.

A fénysugár nem képes kimászni a BH fogságából, mert neki DVAG szembeszél fúj, ezért a földről nézve a fénysugár lelassul (nem az idő lassul le), az eseményhorizontról induló fénysugár a földre sohasem érkezik meg.

A BH irányába fújó DVAG szél az eseményhorizonton éppen c sebességű, a kifelé tartó fénysugár a DVAG szélhez képest c sebességgel mászik, de kívülről nézve áll.

Az események tehát a fekete lyukban is normális ütemben zajlanak.


A relelm éppen ezt keveri össze, a földről nézve nem ugyanaz mint ami a valóságban történik, mert az másként látszik. A fénysebesség nálam természetesen nem állandó a szokásos értelemben, állandó viszont a terjedési közegéhez, a DVAG -hoz képest.


Most itt megkímélhetnétek, hogy elmondjátok mit gondol erről a relelm, nem szükséges.

Előzmény: Privatti (1066)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.25 05:47:22 © (2157)

Sokat segítettél, tudom, hogy nem érdekes számodra a relelm megdöntése, mert akkor nem lehetne oktatni a kiskomákat.


Ha sikerült volna reprodukálni, akkor azt tudnánk, mert Nobel-díjat kapott volna az illető Silvertooth-szal együtt a relelm megdöntéséért.


Azért ne titkoljuk el Marinov forgótárcsás és coupled-mirrors kisérleteit sem amivel szintén 360 km/sec körüli sebességet mért a laborjának (Szófiában is és reprodukálva Graz-ban is) de díj nem járt érte.


Talán azért mert nem sikerült kimérnie a semmit (= sikertelen kisérlet)

Előzmény: mmormota (2156)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.25 03:54:50 © (2155)

Hát még akkor mekkorát nő az arcom ha nem vagy képes megírni, hogy ki volt az aki reprodukálni akarta a Silvertooth kisérletet és nem sikerült neki. (..senki nem tudta reprodukálni a kísérletet)


Mert akkor ez a lé duma nagyon menekülősnek tűnik.. Ettől függetlenül nem akartalak megbántani a helyzetértékelésemmel.

Előzmény: Gergo73 (2154)

Relativitás elmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitás elmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.25 02:29:59 © (1049)

Már meg is egyeztünk, a valóságban nincs szingularitás, elmélet sincs, csak ex katedra okoskodsz, mint én is.


A téridőnek meg nincs szerkezete mert az nem anyag. Szerkezete csak az anyagnak van. Sem a térnek, sem az időnek, így a téridőnek nevezett kitalátumnak nincs szerkezete.


A meztelen galisztaféreg lyukakhoz meg tényleg nem kell szingularitás. Pont.

Előzmény: Callie (1048)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.25 02:07:09 © (2153)

senki nem tudta reprodukálni a kísérletet,


Légyszi írd meg nekem ki volt az aki reprodukálni akarta, megvolt neki a megfelelő Silvertooth féle eszköze, de nem azt az eredményt kapta mint Silvertooth és Whitney.


(Marinov nem ezt a kisérletet reprodukálta, neki más, saját készítésű eszközei voltak.)


A fizikusok nem fogadják el Silvertooth kísérleti eredményét.


Nagyon csodálkoznék, akkor ugyanis csak annyit kellene belátniuk, hogy mindannyian nagyon hülyék voltak. Ez a leghatalmasabb visszatartó erő.


az elemzésben alapvető hibákat találtak..


Csak nem az a hiba, hogy forgatod az interferométert és a mintázat a forgatástól függően változik, a Michelson interferométerrel ellentétben ami a forgatásra érzéketlen ? A linkben egy fizikus fanyalog, ez az alapvető hiba.


hogy inkább hiszel olyanban, amit értesz,


Látod erre az egyre pontosan ráhibáztál, csak olyanban hiszek.


de ami ellentmond a tapasztalatnak


Akárhány eszközzel megmérheted az éterszél fújását amely nem alkalmas arra, hogy azt megmérje. Megmérheted ceruzával, kenyérgalacsinnal, franciakulccsal, MM interferométerrel, egyik sem fogja kimutatni a fénysebesség irányfüggését, s így a tapasztalatod sokszorosan beigazolódik.


Olyan eszköz kell ami erre érzékeny. Ez a Silvertooth interferométer. De a COBE is alkalmas eszköz.

Előzmény: Gergo73 (2130)

Relativitás elmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitás elmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.24 04:06:47 © (1044)

Ide vezet a relativitáselmélet, jellemző. Ennyi marhaságot összehordani..


Ha van egy féreglyuk,... De nincs.


egy meztelen szingularitás környékén találhatunk... Szingularitás csak az áltrelben létezik, azt is mondhatnám a mesében, na meg a matematikában. A valóságban


szingularitás nem létezik.


Sem meztelen, sem nem meztelen. Tehát a mesében többféleképpen lehetségesnek látszik az időutazás... A moziban is. Gondolatban is. A virtuális világban is. Meg itt a fórumon is.

Előzmény: Callie (1037)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.24 01:12:21 © (2129)

Haha,  Nem kineveztük: éppen ez az, amit a tapasztalat mutatott meg. Lásd Maxwell-egyenletek, Michelson-Morely kísérlet.


Éppen csak a Silvertooth kisérletet felejtetted ki, ami valóban tapasztalat, az egyutas interferométerrel kimérhető az éterszél,


tehát a semmit sem tapasztalt Michelson kisérletet elfelejtheted mint valami tudományos (tudománytalan) tévedést. Jó beledugni a fejeteket a homokba...


Ezerszer is okoskodhattok az abszolút fénysebességgel, ha egyszer van egy kisérlet ami kimutatja, hogy a fénysebesség irányfüggő. :)

Előzmény: gligeti (2117)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.21 03:25:41 © (2102)

A mi bolygónk meg tele van gligetikkel meg pintyekkel akiknek hiába magyarázza az ember, hogy ha az egyik óra


Sem nem gyorsabb, sem nem lassabb, de nem is egyforma járásu


a másik órához képest akkor az a szerkezet elromlott és nem méri az időt.


Ne erőltesd a hasonlataidat mert az eddig mind ostobaság volt. Az órákról meg lehet állapítani, hogy a valóságban melyik járt gyorsabban, csak vissza kell hozni a keringő órát. Hafele is ezt akarta csak rossz minőségű volt az atomórája.


Pontosabb eszközökkel és hosszabb futásidővel a kérdés eldönthető, ne fáraszd magad a filózgatással..


...meg jót röhög az egészen, mert ő se nagyságot, se tömeget (meg se időt, se távolságot) nem csinált, hanem valami egész mást..


Na ezt legalább eltaláltad, valóban egészen mást teremtett: mozgó anyagot.


Semmi mást.

Előzmény: gligeti (2101)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.19 03:04:11 © (2091)

Ha a valóság is megfelel neki, és logikai bukfenc sincs benne..


Az egyikből nézve a másik óra megy lassabban a másikból az egyik megy lassabban, mindezt a valóságban, nemám csak látszólag. Logikus.

Sem nem gyorsabb, sem nem lassabb, de nem is egyforma a járásuk

Logikus. Már értem is, akkor ez valószínűleg nem óra hanem függőón. Vagy lekvárosbukta. :)

A repülő tárgyak rövidülnek, de nem ám a fényterjedés miatt hanem tényleg. Logikus.

A tér, ami nem anyag, hatással van az anyagra. Logikus.

A fénysebesség maximális, ha fényjelekkel vizsgáljuk. Logikus.

A szingularitásban megsemmisül az anyag. Vagy a semmiből lesz. Logikus. stb


Fogadok, hogy lesz valaki nálam sokkal okosabb akinek ez mind logikus, én meg kretén vagyok..



pint (2083), ismertesd végre a te álláspontodat.


Az az álláspontom, hogy le kell hozni egy GPS órát.


miért nem vezeted le világosan, ..hogy a mozgó testen mi látszik másképp, és miért?


Ezt a relelm teszi meg. A relelm azzal foglalkozik, hogy mi látszik másképp.

Engem meg az érdekel, hogy mi van másképp és miért.


És mivel ezt a két dolgot (csaknem) mindenki tragikusan összekeveri ezért a relativisták képzeletében az él, hogy ami menetközben másként látszik az másképp is van. Ez a kérdés nem sok módon vizsgálható, de az egyik lehetséges mód a GPS órák visszahozása. Ugye ehhez eddig nem kellett matematika ?



gligeti (2084), Cs rezgésszámlálók abszolút állását nem láthatjuk...

...csakhogy ilyen értelemben a Földön sem láthatjuk


Ez nem igaz.


Szinte semmivel nem látjuk az abszolut állását jobban a Földön, mint a műholdon, és viszont.


Ez igaz. A szinte pedig 10 év alatt egytized másodperc diszkrepancia létrejöttét jelenti, erről megy a vita. Ez tényleg szinte semmi. Távmérésben mégis 30 000 km. Nem semmi.

Előzmény: Dulifuli (2085)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.18 02:45:08 © (2082)

pint, hányszor írjam le, az a lényeg, hogy egymáshoz képest ne mozogjanak, s gravitációs viszonyaik egyformák legyenek nb. legyenek mondjuk egy asztalon. Az ekkor leolvasott számlálók állása tekinthető valóságos eltérésnek.


Tehát ha a megerőszakolt (fellövés előtt elállított osztójú) GPS órát lehozzuk akkor a relativista álláspont szerint a földön UTC időt mutat a lehozáskor.


a, Ha valóban azt sikerülne megállípítani a lehozott óra leolvasásával, hogy UTC időt mutat, akkor és csakis akkor lehetne azt mondani, hogy a rel dilatációk és kontrakciók valóságosak.


b, Ha lehozáskor a GPS óra a földön a megerőszakolt időt mutatja (ami 0.3 sec -el tér el az UTC időtől, kb 0.1 sec/10 év keringés) akkor pedig keringés közben semmi nem történt az óra járásával.



gligeti 2078, Ha beigazolódna, hogy egyforma, akkor hogyan észlelhettünk előtte még meg sem történt rezgéseket?


ha beigazolódna, hogy b, vagy ami ugyanazt jelenti, a rezgések nem változtak keringés közben és nem volt semmiféle anti idődilatáció meg időkontrakáció sem akkor csak érdekesség lehet a kérdésed.

A véleményem az, hogy az individuális Cs rezgésszámlálók abszolút állását nem láthatjuk, ezt nem sugározza a GPS, mmormota téved. Az összes műhold egy közös órajelet sugároz a földre, ez a composit clock (egy holdon 2 vagy 3 atomóra van, a 24 GPS holdon összesen kb 50 db)

Előzmény: pint (2077)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.17 03:25:17 © (2076)

1977-ben az első GPS holdnál 20 napos méréssel győződtek meg arról, hogy leosztáskorrekció nélkül valóban a relativitáselméletnek megfelelően gyorsabban jár a fent keringő óra a földihez képest.


És 20 nap után szerinted lehozták ezt a holdat és megnézték a földön, hogy mennyit kettyegett az óra amíg repült ?



Mungo (2063), ..de azóta a tapasztalat beigazolta az elméleti várakozást. majd ..gyárilag be lett építve..


ezt nem vitatja senki, menetközben szükség van az elállításra, pont a relelmnek megfelelő mértékben, értsd már meg, hogy nem ez a vita tárgya. A vita arról folyik, hogy a keringő óra járása tényleg eltér a földitől vagy csak úgy látszik.


Mindkét esetben ugyanazt látod a földről nézve.


A kérdést ezért csak akkor lehet eldönteni ha visszahozod a műholdat.


Az sem biztos, hogy minden hatás egyformán látszólagos, akár az is elképzelhető, hogy a gravitációs hatás valóságos, míg a sima transzlációból adódó SR hatás csak látszólagos. De ezt ilyen messziről menet közben nem lehet megállapítani, ezért kell lehozni egy kiszuperált GPS órát, egy csomó van ilyen amit már nem használnak és arra vár, hogy leessen.

Előzmény: Dubois (2064)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.16 04:20:12 © (2058)

minden nézőpontból ki lehet számítani, hogy egy lehozott GPS óra mennyivel lenne eltolódva egy UTC órához képest.


Rendben, akkor légyszíves számítsd ki mennyivel lenne eltolódva 30 év alatt. Nem kell pontosan, pl. +0.3 sec.


Kiszámítod, és ha lehozzuk az órát akkor meglátjuk mekkora marhaságot számoltál ki. Persze lehet, hogy már hamarabb meglátjuk...

Előzmény: Gergo73 (2056)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.16 02:08:58 © (2055)

pl valami elvetemült visszahozna egy GPS óraszerkezetet és Astrojan elé tenné, hogy ímé a bizonyság, akkor nyilván valami más kifogást találna..


Drága Mungo, honnan veszed, hogy az eredmény téged igazolna ? Hiszen ezt a kisérletet még nem végezte el senki. És akkor milyen bajban lennétek ha valami elvetemült visszahozna egy GPS óraszerkezetet és kiderülne, hogy az óraszerkezet ugyanolyan ütemben kattyogott odafönn, mint idelenn..


Kisérlet nélkül vagytok bizonyosak az eredményben annak ellenére, hogy Gergő éppen most bizonygatta (állította), hogy semmit nem lehet mondani a keringő órák járásáról mert azoknak


Sem nem gyorsabb, sem nem lassabb, de nem is egyforma a járásuk


a földi UTC órához képest, így a járásuk sebességéről csak akkor lehet információt szerezni amikor visszahoztuk őket.



pint (2053), ...a dvag elméletet, ami nem az övé,...


felvilágosítanál ki találta ki, hogy a sötét energia gravitonokból áll és okozza a gravitációt, ami mellesleg egy nyomó gravitáció, ki nevezte el DVAG -nak, ami mellesleg résztvesz az atomos (részecske) világ vagy a fény felépítésében és ezért akár a fényterjedés közegének is tekinthető stb stb ???

Előzmény: Mungo (2051)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.15 03:17:01 © (2015)

Sem nem gyorsabb, sem nem lassabb, de nem is egyforma a járásuk.


Na ez a fajta tudathasadásos gondolkodás jellemző a relelmre.


Nem lehet két órát összemérni csak úgy önmagában.


Ez elképesztő. Nem vagy képes megállapítani két óráról, hogy melyik ketyegett többet ? Akkor menj vissza a dedóba.


Le kell hozni a GPS órát és egy asztalra letéve össze kell hasonlítani őket. Ne félj ez már nálad nem sokkal értelmesebb pacákoknak is menni fog.

Előzmény: Gergo73 (2008)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.14 04:27:16 © (2007)

X rendszerben A a gyorsabb, Y rendszerben B a gyorsabb.


Tehát a valóságban az A óra sem nem gyorsabb, sem nem lassabb a B óránál.


Köszönöm Gergő, akkor nyilván egyforma. Ezt akartam hallani.


Mire visszatér az iker, ugyanolyan idős lesz mint a földön szomorkodó tesója.

Előzmény: Gergo73 (2005)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.14 04:15:54 © (2004)
 ..nincs olyan, hogy egy óra valóban gyorsabban jár egy másiknál..


A Földről nézve... a GPS órák (leosztás nélkül) gyorsabban járnak...ez nem valami látszat, hanem a valóság.


Azt hiszem ebben maradhatunk... :))

Előzmény: Gergo73 (2003)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.14 03:47:28 © (2002)

..nincs olyan, hogy egy óra valóban gyorsabban jár egy másiknál..


A Földről nézve amúgy a GPS órák (leosztás nélkül) gyorsabban járnak...ez nem valami látszat, hanem a valóság.



Óriási, ezen még gondolkodjál egy kicsit. Kicsit tényleg össze vagy zavarodva. Teljesen.

Előzmény: Gergo73 (2001)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.14 02:48:36 © (2000)

a földi órák valóban lassabban járnak, vagy

csak a műholdról nézve látszanak úgy ??

..a kérdés rossz.


Akkor mit szólsz ehhez a kérdéshez?


a GPS órák valóban gyorsabban járnak, vagy

csak a földről nézve látszanak úgy ??


Ez már tetszik? :))

Előzmény: Gergo73 (1999)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.14 02:00:18 © (1998)

Azt kérdeztem, hogy


a földi órák valóban lassabban járnak, vagy

csak a műholdról nézve látszanak úgy ??


nem tudsz egy mondatban válaszolni? Vagy egyáltalán nem tudsz erre a kérdésre válaszolni ? Vagy nem is érted a kérdést?



gligeti (1979), A Földön mikor látta bárki is konkrétan a Cs vagy az Rb rezgéseit?


A Cs által hajtott számláló pillanatnyi értékei kellenek. Két ilyen egyforma szerkezetből az egyiket röpteted, majd visszahozod. Összehasonlítod a kettőt. Akkor hasonlítod össze őket

amikor már egymáshoz képest nem mozognak.


Az atomokkal kapcsolatban tévedsz, lehet látni őket. A kenyeret is csak úgy látod, hogy az atomjairól fény érkezik a szemedbe, aztán meg már csak egy áramlökés megy az agyadba. Ilyen értelemben láthatóvá tehető pl egy kristályrács aminek a csíkjait már az atomok okozzák. Ezt látod optikailag az elektronmikroszkópban. Elektron optikailag.


Az elektron valójában semmilyen színű, mert nem látod. Esetleg megfeleltethető neki szín. A gamma sugarakat sem látod, tehát értelmetlen kérdés, hogy milyen színű a röntgensugárzás vagy a mikrohullám. Színtelenek. Jóindulattal feketék.

Előzmény: Gergo73 (1982)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.13 03:04:07 © (1977)

De mivel van gravitáció és tehetetlenül keringenek az órák, ezért fordítva áll a helyzet még mindig etalonórákra.


Rendben, tehát a műholdról nézve a földi órák lassabban járnak. Csak annyit mondj meg mielőtt teljesen belezavarodsz, akkor


a földi órák valóban lassabban járnak, vagy

csak a műholdról nézve látszanak úgy ??

Előzmény: Gergo73 (1975)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.13 01:53:00 © (1974)

Valójában az állapítható meg, hogy a földi órák a GPS-ről nézve gyorsabban járnak.


Úgy érted a földi órák valóban (nem csak látszólag hanem a valóságban is) fizikailag és ténylegesen gyorsabban járnak ???

Attól járnak gyorsabban a földi órák, hogy a műholdról valaki kukkolja a földi órát ???

Előzmény: Gergo73 (1970)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.12 02:50:00 © (1950)

látszólagos a kontrakció... erre egyelőre igen nehéz döntőkísérletet tervezni


Akkor szerinted mit játszottak le 50 éve? Néhányan agyaltak azon, hogy a specrel szerint mi a helyzet. És? Engem az érdekel mi a valóságban a helyzet.


Már évek óta nyomom a döntőkisérletet, hogy le kell hozni egy GPS órát, és mit sikerült beleverni a fejetekbe? Nem kell lehozni, nem szabad lehozni, nem akarjuk lehozni, tudjuk előre mi lesz a lehozás eredménye stb.


amikor lehozzuk az atomórát, akkor kiderül, hogy fenn már olyan rezgéseit láttuk az atomnak, amit majd csak egy hét múlva fog lerezegni


Amikor lehozzuk az atomórát akkor az derül ki, hogy ugyanolyan gyorsan járt mint a földi óra. Soha nem láttuk a Cs vagy Rb rezgéseit, sem a számlálóját. A GPS rendszer tudtommal egy közös órajelet sugároz, ez a composit clock, ez jön le a navigation message -el, ezt látod. Így aztán csak okoskodhatsz a jövőbelátásról, de nem derül ki...


De nem szükséges mindent előre tudni, erre való a kisérlet. S csak aztán kell magyarázatot adni, miért is azt mutatja a kisérlet amit.


Én azt mondom az iker visszajön és ugyanolyan idős lesz mint a földhözragadt rokona. Hogy közben te mit láttál vagy mit képzeltél az tökmindegy.

Előzmény: gligeti (1943)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.11 02:43:13 © (1940)

GPS atomórával ugyanez a figura..


Pontosan ez a figura egészen addig amíg a GPS órát nem lövik fel és a gagyi órádhoz képest nem mozog relativisztikus sebességgel és nem köröz körülötted egy kisebb gravitációs potenciálú magasságban.


Te meg azt nem vagy képes megérteni, hogy a gyors mozgások okozta eltéréseknek két oka lehet:

1. tényleg megváltozik az óra járása és ezért úgy látszik.

2. nem változik meg a járása, de valamilyen oknál fogva úgy látszik.


Ez az értetlenség főleg azután érdekes, miután egyszer már beláttad, hogy a hosszkontrakció az bizony látszólagos, valójában nem változik meg a hossz.



gligeti (1932), Azt kell hogy mondjam, hogy persze ebben igaza lehetne Astrojannak..

Oh, köszönöm. De be kell érned a válaszaimmal.

Előzmény: mmormota (1935)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.10 04:51:01 © (1930)

Nem Drágám, a kisérlet az a rezgések száma, a számláló állása.


A többi hókuszpókusz pontosan az, amit kisérletileg le kell ellenőrizni.


Kedves mmormota, most ne azzal gyere, hogy Te ki tudod számolni azt amit én kisérletileg akarok meghatározni. Te kiszámolod, a kisérlet pedig eldönti, hogy Te jól számoltál e, vagy esetleg mindannyian rosszul számoltatok.


Próbáld már egyszer összefüggően végiggondolni miért csinálnak kisérleteket mások...


Az osztóművel együtt is össze lehet hasonlítani a GPS órát és az UTC órát, a lényeg az, hogy egymáshoz képest ne mozogjanak. Ezért kell lehozni.

Előzmény: mmormota (1929)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.10 03:08:27 © (1928)

mindennap megkérdezzük őket rádión, és azt mondják, hogy lassabban ketyegnek.


Az jó, mert akkor legalább megoldottad a jövőbelátás problémáját.


Viszont nem ezt kérdeztem. Légy szíves kérdezd meg az órákat rádión, mennyit rezegtek amióta fellőtték őket. Nem az érdekel, hogy gyorsabbnak látod vagy lassabbnak látod a földről nézve, hanem, hogy pontosan mennyit rezgett egy adott földi időpontig. Egy ugyanakkor indított földi UTC órát is kérdezz meg, akár rádión, hogy pontosan mennyit rezgett az adott földi időpontig. Ha úgy tetszik a számlálók állása a kérdés.


Ha ezt nem tudod megkérdezni rádión, akkor mégiscsak le kell hozni egy GPS órát, hogy a totál rezgések számát lehessen összehasonlítani itt a földön, a földi UTC óra totál rezgéseinek számával. Ha egyforma én nyertem, ha nem egyforma akkor ti.


Nem a másodpercenkénti leosztott ketyegésre vagyok kíváncsi, hanem, hogy mennyi a Rb vagy Cs atom rezgéseinek 30 év alatt összejött száma, számlálója.

Előzmény: pint (1920)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.09 03:09:50 © (1917)

csak még mindig nem tudni, hogy minek lehozni, mikor rádión is kapcsolatba lehet velük lépni


Ja? Ezt nem tudtam. Légy szíves kérdezd meg az órákat rádión, mennyit rezegtek amióta fellőtték őket. És ha többet rezegtek (30 év alatt a 0.3 sec nek megfelelő rezgéstöbblet) mint az ugyanakkor indított földi UTC óra akkor te nyertél. Én kérdeztem őket, nekem azt mondták akármilyen gyorsan mennek mindannyian ugyanannyit rezegnek mint a földön hagyott ugyanolyan szerkezetű társaik :))


A gyors mozgásból származó látszólagos eltérést pedig az osztóval igazítják ki, hogy a földről nézve jónak is látsszanak. Nem hinném, hogy érted..

Előzmény: pint (1907)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.07 02:39:18 © (1906)

Miért, a newtoni fizika, vagy bármely alternatívája a specrelnek a valóságos mérések valóságos eredményein kívül mire is épít még? Mi mást is tudunk a valóságról ezen kívül?


Ti semmit, ez a baj. A Newtoni fizika tuti, azzal nincs baj, nem mozog gyorsan.

A specrelben viszont nagyon ugrálnak a kiscsirkék, nem lehet öket megszámolni. De ha mindnek kitekered a nyakát és leteszed őket egy asztalra akkor megtudhatod hányan vannak (voltak).


Specrelben amit látsz az látszat. A valóságtartalom eldöntéséhez külön kisérlet kell. Pontosan ezért kellett körbevinni a repülőgépeket, majd lehozni az órákat a HK kisérletben, csak jóval pontosabb atomóra kellett volna hozzá, meg egy kis tisztesség. De egyik sem volt meg.


Ezért kell a GPS órát lehozni, hogy a valóságos mérések valóságos eredményeiből azt is meg lehesen mondani, hogy valóságos e az idődilatáció-retardáció, vagy csak úgy látszik.

Előzmény: gligeti (1902)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.02 02:27:46 © (1812)

Végülis mindent el tudok képzelni, csak ez miért hihetőbb így?


Látod ez az. Nem tudom mi történik a látszattal lehozás közben. A relelm őrültségeit már megszoktuk, akármilyen abszurd. Lehet okoskodni de a döntést kisérletek jelentik és pont ez a probléma, nincs tisztességes kisérlet annak eldöntésére, hogy a látott dolgok valóban ott és akkor megtörténnek, vagy csak úgy látszanak.


hogyan ér a szemembe előbb a fény, mint ahogy onnan elindulhatott?


Ez biztosan nem történik meg, de nem is az óra rezgéseit látjuk közvetlenül a földi vételnél mintegy TV műsorként, így a lehozós gondolatmenet s ugyanígy mmormota felvetése is sántít (bár meg kell hagyni nem rossz...)

Előzmény: gligeti (1806)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.01 22:12:56 © (1805)

ha késleltetés nélküli GPS órákat küldenénk fel, amikben nem módosított, hanem pontosan olyan ugyanolyan osztómű szerepel..


magyarul egy közönséges földi normális UTC órát küldesz fel, ha jól értem.


akkor az a Földről sietni látszana,.. Igen (ezért kell a módosított, lassított osztómű)


ám ez csak innen látszólagos,.. Igen, máshonnan mást látnál, de valójában a járási sebességével semmi nem történik.


amint visszahozzuk, akkor újra szinkronba kerül... a földi UTC órával, ami sohasem repült. De ha úgy tartja kedved, egy másik UTC órát akár el is küldhettél volna a Marsra vagy a világvégére, s mire visszahozod az is ugyanannyit fog mutatni mint a másik két óra (természetesen egymás mellett vannak egy asztalon)


És remélhetően nem az lesz a következő ötleted, hogy nem tudod elképzelni hogyan kerülhetnek az órák ismételten szinkronba (ami mmormota, meg Simply Red problémája) mert az órák járásával sohasem történik semmi, valójában nem kell ismét szinkronba kerülniük, mindigis szinkronban voltak.

Előzmény: gligeti (1784)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.01 03:50:48 © (1781)

Kedves mmormota, már annyiszor elmagyaráztam neked, miért eleve hülyeség amit gondolsz a lehozásról.


Egy 5 éve meg egy 10 éve fent levő holdnak ugyanolyan lehozás közben más értékű eltérést kellene lehozás közben produkálnia. Meg is teszi, lásd 1779. :)

Előzmény: mmormota (1773)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.01 02:25:35 © (1779)

az Astrojan-féle "ha visszahoznánk akkor ugyanannyit mutatna" hipotézis már modellként is inkonzisztens.


Úgy érted ha visszahoznánk egy GPS órát a számolóművével együtt, akkor

a kettőt egymásmellé téve ugyanannyit mutatna mint egy földi UTC óra ?? És ez már modellként is inkonzisztens ? Teljesen egyetértek, tényleg az.



Valóságos eltérés:

tényleg siet odafenn az oszcillátor, lassítani kell a számlálóval. Így a GPS óra repülés közben UTC időt mutat és a földön is UTC időnek látszik.

Lehozásig többet rezgett, de a számláló lassította, kikompenzálta, tehát a lehozás pillanatában a földön UTC időt mutat. Ez a relativista álláspont. Kár, hogy inkonzisztens.


Látszólagos eltérés:

ugyanannyit rezeg odafenn az oszcillátor mint a földi UTC óra, de lentről gyorsabbnak látszik. Ezért szintén lassítani kell a számlálóval, hogy a földről nézve UTC időt mutasson.

Ha lehozom az oszcillátort, az szintén ugyanannyit rezeg mint a földi UTC óra, de mivel lassítottam a számlálóművel ezért kevesebbet mutat mint a földi UTC óra.


Ha 10 évet repült akkor 0.1 sec- el mutat kevesebbet,

ha 20 évet repült akkor 0.2 sec- el mutat kevesebbet,

ha 30 évet repült akkor 0.3 sec- el mutat kevesebbet.

Előzmény: gligeti (1774)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.30 01:58:55 © (1762)

Mégegyszer tisztázzuk, a GPS órákat a fellövés előtt az UTC földi időszámításhoz képest előre elállítják, ezáltal repülés közben a földről pontosan, mindig UTC órának látszanak. Ha repülés közben ezek az órák a valóságban is visszaállítódnak UTC órává, akkor lehozás után (a lehozás pillanatában, vagy legalábbis akörül) UTC időt fognak mutatni, ez a relativisták verziója.


Az én verzióm: lehozás után a GPS óra ugyanannyit fog mutatni, mint a fellövéskor egy ugyanúgy elállított de sohasem repült óra, =/= UTC óra. Az eltérés UTC-től 30 év alatt kb 0.3 sec, nem sok.


Az atomórák nem olyan pontosak, hogy néhány órás keringőzés után, egyetlenegy kisérlettel biztosat lehessen állítani egy ilyen nagyléptékű és a józan észt erőteljesen próbára tevő elmélet (relelm) jóslatait illetően.


Azonban ha csaltak is a H-K kisérletben, még abból se következik, hogy nincs idődilatáció, legfeljebb az, hogy a H-K kisérlet eredményét a csalás és kozmetikázás miatt nem lehet figyelembe venni.


Nem is kívánok mást. De mivel más kisérlet nem nagyon van (2 kisebb repülés), ezért kell egy sok ezerszeres pontosságot elérő (30 év repülés = 10 ezer nap) GPS óra lehozás kisérlet.


A más jellegű kisérletekben pedig nem hoznak vissza órát, s ezek csak a relelm látszó eltéréseit bizonyítják, de ezt nem is vitatja senki.

Előzmény: gligeti (1760)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.29 23:35:54 © (1757)

Hogy ér ide elméleted szerint a fény hamarabb, mint ahogy elindul, egy régóta keringő műholdról?


Az én elméletem szerint sehogy, én nem mondtam ilyet, a saját álmaidat ne rajtam kérd számon.


...ugyanúgy elmondod, hogy csaltak, kozmetikáztak, mint a Hafele-Keating (Rossi Hall, és sorolhatnám) kísérletekben.


És ezt honnan veszed? A sorolhatnád kisérletekről semmit nem állítottam, a Hafele Keating kisérletben pedig szándékosan csaltak és kozmetikáztak.


Egyetlen egy óra volt ami nagyjából stabilan járt, a 447 jelű óra, ez pedig éppen azt bizonyítja, hogy semmiféle relativisztikus hatás nem érte az órát.


A többi három óra a szállítás hatására megváltoztatta a járását, (Nézd Meg itt!), a kék és a piros vonalaknak párhuzamosaknak kellett volna lenniük a relativisztikus hatás kimutatásához, de összevissza állnak. Ezt a három szart keverték bele a 447 jelű óra eredményeibe, az eredményeket drámaian kozmetikázták (pl a 408-as óránál mínusz 166 ns -ről plusz 55 nanosec-re), s pont kijött amit látni akartak.


Megemlíteni nem mernék egy ilyen kisérletet a relativitáselmélet védelmében.

Előzmény: gligeti (1754)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.29 02:23:58 © (1752)

Ejnye, ejnye Sred, ..ha történetesen tényleg lehoznának egy ilyen órát, és valóban azt az időt mutatná, amit elvárok tőle, az Simply Red hitét szemernyit sem befolyásolná..


Pedig épp azért kell lehozni egy régóta keringő, használaton kívüli de még működő órát, hogy ne csak hitünk legyen hanem bizonyságunk is.


Felfoghatatlan a vakhit, amivel teljes bizonyosságod van olyan dolgokról amit kisérletileg nem, vagy csak elképesztően hevenyészve támasztottak alá.


Nem vitás, hogy egy fizikus minden más emberfajtánál sokkal okosabb ezért neki nem szükséges kisérlet az elméletei alátámasztásához. Hafele-Keating már úgyis mindent eldöntött, némi kozmetikázással..


Vagy csak egyszerűen azért tiltakozol e kisérlet ellen, mert a lelked mélyén rettegsz a lehozott GPS óra számlálójának megismerésétől ?


(Egy közös asztalra kell tenni a két órát és itt kell összehasonlítani őket. Így megismerhető a valóságos különbség az órák között. Méghozzá azért mert a két óra nem mozog egymáshoz képest és a gravitációs viszonyaik is egyformák, hiszen éppen ezeket a hatásokat akarjuk kimutatni a repült órán. Nehéz ez ?)

Előzmény: Simply Red (1738)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.28 05:48:20 © (1736)

Legjobb esetben is csak annyit mondhatnál, hogy vagy ilyen vagy olyan...


Tudtam, hogy meg fogunk egyezni, Köszönöm Gergő.


...mert mindkettő modell konzisztens a megfigyelésekkel. (Valójában nem erről van szó...)


Pontosan így van ahogy mondod, az egyik nem az. De, hogy melyik annak eldöntéséhez


Le kell hozni egy GPS órát !

Előzmény: Gergo73 (1715)

Fogy a Föld?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Fogy a Föld?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.28 04:54:45 © (13)

Rosszak az emlékeid, egy barna törpe sosem volt fehér törpe.


"A barna törpék olyan égitestek, amelyeknek túl kicsi a tömege ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.

...A barna törpék tehát még nem energiatermelő csillagok; a fehér törpék (jóval nagyobb tömegük max. 1,4 naptömeg) pedig már nem energiatermelő csillagok."

Előzmény: Nautilus_ (12)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.27 04:23:38 © (11)

A DVAG elmélet mit mond azokról a csillagokról, amelyekben már nincs magreakció (neutroncsillag, fehér törpe)? Jól gondolom, hogy az elmélet szerint ezek soha nem hülhetnek egy bizonyos hőmérséklet alá?


Igen, pontosan. Nem is találnak 3400 K -nél hidegebb fehér törpét. Magyarázatként azt mondják rá, hogy nem volt elég idejük kihűlni.

Előzmény: vjozso (10)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.27 04:09:32 © (1714)

Azt nem tudod elképzelni, hogy egyszerűen csak megtörténik az, hogy más időt produkál, mert a természet ilyen.


Nem ilyen. Nincs rá kisérleti bizonyíték, csak az, hogy szerinted a természet ilyen.


Ha úgy működne minden tudomány, hogy megfelelően sok ember absztrakciója és ítélőképessége elegendő lenne a világ megismeréséhez, nem kellene többé kisérlet.


Le kell hozni egy GPS órát !


(a fogyatékos)

Előzmény: Gergo73 (1713)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.27 02:48:16 © (1712)
...tehát a házak is tudják, mit csináltam. Na ezt hívják Gergő logikának.:) Szia.
Előzmény: Gergo73 (1711)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.27 02:23:47 © (1710)

Te továbbra is nyugodtan mondhatnád, hogy a két egymás mellé tett óra közül a fenntről lehozott csak látszólag mutat több időt,...


Mondhatnám azt is, hogy én vagyok a Hófehérke, de nem mondom.


Azt mondom teljesen világosan, hogy ha lehozzák a GPS órát, és a lehozás pillanatában UTC időt mutat a földön, akkor elbuktam.


Ha 0.3 sec különbség van a két óra között akkor a fellövés előtt elállított GPS óra járásával repülés közben az égvilágon semmi nem történt, nem hatott rá sem a repülés sem a gravitáció, mert előzetesen úgy lett elállítva, hogy 30 év alatt kb 0.3 sec eltérése legyen a földi időszámításhoz képest.


A relelm szerint okosak az órák, egyszerűen tudják, hogy milyen sebességgel mennek. Vélhetően megjegyzik mennyi ideig gyorsultak, mert ha megszűnik a gyorsítóerő, az órák ezután is másképpen járnak, attól függően, hogy mekkora lett a sebességük :)


Az a bizarr fiúk, hogy ezt a hülyeséget képesek vagytok megenni, mindenféle kisérleti alátámasztás nélkül. :(

Előzmény: Simply Red (1709)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.26 01:08:05 © (1705)

attól eltekintve, hogy az így definiált idő használhatatlanul bonyolult,


az biztos igaz, de nem is arra a célra kell, hogy mindenhol ezt használjuk.


Akkor abszolút valami, ha nem függ semmilyen önkényes választástól.


Rendben, de én az idő folyásáról beszélek, ez nem függ semmilyen önkényes választástól. Az önkényesen kiválasztott UTC órát reptetheted, gyorsíthatod, bedobhatod egy fekete lyukba, akkor is ugyanúgy fog járni (amíg ép). Másképp látszik ha a földről nézed, de járni ugyanúgy jár.


Ezzel ellentétes véleménnyel akkor tessék kopogtatni, ha már leérkezett egy használaton kívüli GPS óra és az órája össze lett hasonlítva (a földön) egy UTC órával (és pont egyforma időt mutatnak a lehozás pillanatában).



zgyorfi 1703, Egy specrel szerint működő világban semmiféle X centrikusság nem értelmezhető


Lehet, csak a világ nem specrel szerint működik. Csak specrel szerint látszik. És ez óriási különbség.

Előzmény: Simply Red (1701)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.25 04:20:27 © (1699)

a nagy sebességek világában nincs abszolút idő...


Akkor van abszolút idő ha definiálod, pl. legyen az abszolút idő az UTC. Kész,


mostantól van abszolút idő.


Csak annyit mondhattok, hogy ti nem használjátok, nem szeretitek, nem akarjátok. Az idő nem fizikailag létező dolog, nem anyag, csupán definíció kérdése. Gyorsan mozgó rendszereknél a relelm használható az átszámításhoz (a megfigyeléseket a relelm segítségével korrigálni kell az abszolút időre)


Az órák ugyanúgy járnak akármilyen gyorsan repülnek, csak másként látszanak. Ezt a másként látszatot korrigálod a relelm formulákkal és megkapod az abszolút időt.


Vagy talán lehoztak már egy-két GPS órát ??? :)


igenis van abszolut idő.. Teljesen igazad van Dulifuli.

Előzmény: Dulifuli (1694)

Fogy a Föld?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Fogy a Föld?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.22 02:45:59 © (5)

Fogy, vagy hízik a Föld?


Megmagyarázhatatlan sebességgel hízik, a kiszámolt befogott anyagmennyiség nem elegendő a magyarázathoz. Egyes geológusok odáig mennek, hogy a kontinensvándorlást is a Föld hízása okozza, a növekvő Föld kinövi a burkát-kérgét. Ez már eleve magma eredetű hízást jelent, mert ha aszteroidok, kozmikus por okozza a Föld tömegnövekedését akkor az csak egyszerűen ráhullik a földkéregre és a kéreg ettől szépen vastagszik. De nem erről van szó, mert a magma folyamatosan kitüremkedik, állandó vulkánosságot okozva, tehát a Föld belül hízik.


Szerintem a gravitációs sugárzást (DVAG) nyeli el a Föld, a bolygók és természetesen a csillagok is. A csillagok ettől melegszenek fel és csak ezután gyulladhat be az atomreaktoruk. A születő csillagok nem termelhetnek hőt urán vagy tóriumbomlással, hiszen hidrogéngázból keletkeznek, a fúzió pedig csak azután indulhat be miután elég meleg lett a csillag belseje. Ekkor a hidrogén héliummá alakul. Ha a hidrogén elfogy, csak ezután indulhat az oxigén majd a szén szintézise.


A vason túli elemek különbenis csak szupernovákben keletkezhetnek, ami a csillagélet vége.

Előzmény: tUDATLANKA (2)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.20 00:32:52 © (1807)

Hogy sikerült neked a fényre az ellentétét kimutasd?


Tisztázzunk valamit, egy fekete lyuk (BH) az eseményhorizontja alatt tartalmaz egy csillagászati objektumot ami nagyon sűrű. Én csak annyit állítok, hogy az eseményhorizonton a befelé menő fény sebessége 2c, a kifelé haladóé pedig = 0.


Minél beljebb megy a fény annál gyorsabb lesz. Amikor beleütközik az objektumba, akkor fogalmam nincs mi lesz vele. A fekete lyuk kiporszívózza az anyagot maga körül, így az eseményhorizonton még vákuum van, a fény itt még nincs mibe beleütközzön, tehát a foton szabadon gyorsul (szabadesés), a beáramló DVAG gyorsítja.


Tehát nem a vasban gyorsul a fény hanem a BH eseményhorizontján lévő vákuumban. Így sikerült.

Előzmény: vitaminek (1795)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.19 01:15:34 © (1790)

- Miért halad a térben a fény? (Méghozzá a fényforrástól gömbszimmetrikusan)


Gravitonok ha töltést szállítanak fénysebességre lassulnak.


Nem gömbszimmetrikusan halad hanem egy egyenes mentén (ld. laser). Azért látszik gömbszimmetrikusnak, mert a tér minden irányába indul egy-egy foton.


- Miért pont akkora sebességgel halad?


Vákuumban, tömegektől távol a 4 elemi részecske alkotta foton ekkora sebességet "tud". Fekete lyukba befelé menet a fény sebessége sokszorosára . Az eseményhorizonton kifelé igyekvő foton pedig (külső szemlélő számára) áll.


Hagyjatok ezzel a kétrés hülyeséggel..

Előzmény: Zsora (1768)

Gravitáció
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.16 01:38:47 © (835)

Kösz mmormota, ez majd lesz a te dolgod.


Nem kellene látnunk fékezést, mert én a sötét energiáról beszélek (=DVAG), ami nyilvánvalóan és közmegelégedésre nem fékezi a Földet (mérhetően).


Te kiszámolod, hogy a sötét energia miért nem fékezi a földet, én meg majd szépen lekopírozom a Te számításodat, ha egyáltalán érdekelni fog.



Kösz emp



pint ha vennéd a fáradságot és megnéznéd a (45) hivatkozást nem hinném, hogy le kellene nézned a folyóiratot, nekem szaklapnak tűnik:


E. W. Silvertooth, A New Michelson-Morley Experiment, Physics Essays 5, 1, p.82-88 (1992)

Előzmény: mmormota (832)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.15 03:03:35 © (831)

Ühüm, lehet, hogy akarták, de olyan éter úgysincs amilyet szerettek volna.


Másmilyen van, a DVAG gravitonsugárzást (=sötét energia) hívhatjuk éternek. Ehhez persze kell a yin yang fotonmodell is. Ekkor mondhatjuk, hogy ha az éter gravitonjai töltést hordoznak akkor az maga lesz a foton. Így vezeti a fényt az éter, tulajdonképpen töltést szállít. Nem vesszük észre mert mind a két töltést szállítja ugyanaz a graviton pár (= foton). Csak párkeltésnél derül ki.


A relelm szempontjából elég nagy baj ha a fénysebesség irányfüggő. A Doppler effektust is vissza lehet vezetni fénysebesség eltérésekre. A fénysebesség a DVAG-hoz képest mindig állandó, mint a hangnál (a hang terjedés a levegőhöz képest állandó). Ha fúj a szél akkor viszi a hangot. Ha fúj a DVAG (tömeg közelében abba "áramlik" befele) az is sodorja a fényt, a fény sebessége nő (külső szemlélő számára).


Ha nem fúj a DVAG, hanem a Föld repül, akkor a szembejövő fényt nagyobb sebességgel látjuk közeledni, ezt mérte ki Silvertooth.


A háttérsugárzáshoz képest valóban mozog a Föld, de az a doppler-effekt. miatt van.

Ha a fénysebesség minden körülmények között állandó lenne, tehát nemcsak a DVAG -hoz képest hanem a száguldó Földhöz képest is, akkor szerintem nem lehetett volna találni CMBR anizotrópiát.

Előzmény: vjozso (823)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.14 00:00:40 © (821)

jó, hogy ilyen hülyeségeket írsz mert ezt legalább könnyű megcáfolni.


...még ő maga sem tudta megismételni. Lám lám:


In a refined experiment[45], Silvertooth and Whitney confirmed the earlier result and found a speed of v = 378 km/s.


Amúgy pl. a Hafele Keatinget sem ismételte meg senki, a relativisták szerencséjére.

Előzmény: pint (820)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.13 01:24:04 © (819)

Silvertooth alkotta meg az éterszél kimutatására alkalmas eszközt, egy egyutas interferométert, amellyel ki lehet mutatni a Föld 370 km/sec sebességű száguldását a világűrben, a Leo/Crater csillagkép irányába, amit a COBE CMBR mérések is pontosan megerősítenek.


Semmi tévedés, legfeljebb nálad. Silvertooth fénysebesség különbözőséget mért az Oroszlán csillagkép irányába és az azzal szemben haladó fénysugarak között.


Ugyanakkora és ugyanolyan irányú (Föld) sebességet mértek a háttérsugárzás analízisével.


Hol látsz te ezekben a kisérletekben holmi étert ???

Előzmény: vjozso (818)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.12 00:37:26 © (817)

Az az érzésem hogy csak 2 elemi hatás létezik


Igen, ez egy nagyon jó érzés.


A világot 4 féle részecske építi fel, (= 2 féle graviton és a 2 féle elektromos töltésegység). Tömegük nincs. Ezek valóban gyűrűket alkotnak a barionos anyagban, még ha viccelt is Bign. A fény fotonban pedig egymás körül keringenek miközben haladnak.


Nem nevezném egyesített mezőelméletnek, de valójában arról van szó. A mező elnevezés félrevezető, mert csak ezek a részecskék léteznek, mezők önmagukban nem.

Előzmény: Zsora (814)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.10 04:27:16 © (812)

Nyomd meg a logikai hibát, és megtalálod alul a referenciákat, de ideteszek közvetlenül is egyet: Árnyékolható-e a gravitáció? (most éppen nem működik)


Elnézést kérek mindenkitől Eötvös nevében, mert úgy értelmezte a gravitáció árnyékolós kisérleteit, hogy az ólomkvadránsok egyik fele vonzza az ingát míg a másik fele árnyékolja a gravitációt.


Ezt nem gondolhatta volna, mert vagy mindkét kvadráns vonzza az ingát és ekkor nincs mit árnyékolni,


vagy mindkét kvadráns egyformán árnyékol -ez a helyzet nyomó gravitációban-, viszont ez esetben a készülék a szimmetria miatt nem alkalmas az árnyékolás kimutatására Eötvös elképzelése alapján.


Eötvös ugyanis az egyik kvadránst figyelmen kívül hagyta azzal a felkiáltással, hogy az felül van, tehát nincs hatással a kisérletére. Pedig árnyékolás esetén a felül lévő kvadráns ugyanúgy árnyékolja a felülről érkező sugarakat mint az alsó az alulról jövőket.



Bign 810, És miért nem kivül melegszik, ha a nyomó gravitáció esetén a sugárzás kivülről éri a testet?


Azért mert a gravitonsugárzás nem fénysugár amit elnyel a földfelszín. A fénysugárzás a Földkéreg külső, felszíni rétegét melegíti. De a DVAG-graviton átmegy a Földön mint a neutrínó. Elnyelése tömegfüggő, ahol több a tömeg ott több nyelődik el. A Föld döntő tömege nem kívül van hanem a magban, másrészt a magban képződő hőt nem egyszerű leadni, ki kell szivárognia a felszínre.


A tipped butaság.

Előzmény: Privatti (811)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.09 01:41:05 © (809)

Én meg biztos vagyok benne, hogy a nyomó gravitáció felmelegedéssel jár.


Ettől meleg a Föld (magja), ettől gyulladnak be a csillagok.


Sőt még az is lehet, hogy az Ia standard szupernovák is emiatt robbannak fel, nem pedig a spirális anyaglopás miatt ami egy másik csillagról érkezne. Elég fura lenne ha a Nap mondjuk anyagot lopna a földről vagy a jupiterről. Az anyag egyszercsak megúnja a Jupiter hatalmas (és közeli, domináns) gravitációs erejét és egy csatornaszerű csóvában elindul a Jupitertől a Nap felé... De nem ám az egész Jupiter !!!  Kösz a normális választ

Előzmény: Zsora (808)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.08 01:35:05 © (804)

.. egy gravitáló test "ereje" csak nő azzal, hogy minél több tömeget vonz. Nincs ebben semmi misztikum...


Végre egy örömhír, el tudnád magyarázni hogyan csinálja ?????

Honnan tudja, hogy mekkora tömeg van a közelében ? Van egy mérlege ?

Honnan tudja, hogy milyen messze van ez a tömeg? Centije is van ?

Figyeli az összes test mozgását a világűrben és ennek megfelelően állítja be a saját gravitációs erejét ?


Ezt a minden pillanatban újra kikalkulált erőt aztán kibocsátja valahogy ?


Nyomó gravitációban ezek idióta kérdések, de a vonzóban bizony probléma. Igen nagy misztikus probléma.

Előzmény: flimius (803)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.08.30 01:59:50 © (801)
Gravitáció

Rohán János


A gravitáció a világ leghatalmasabb, legerősebb, mindent meghatározó sugárzása. A gravitációs sugárzás a jelenlegi vélekedéssel szöges ellentétben nem a leggyengébb kölcsönhatás, hanem éppen a leghatalmasabb erő a természetben, amely önmagával egyensúlyban van, az egymással szemben haladó sugarak valamilyen módon kiegyenlítik egymást. A gravitáció csak azért tűnik olyan gyengének, mert ezen sugarak elnyelődése a barionos anyagban rendkívül gyenge, áthatolóképességük nagyon nagy. Ennek következtében a két ellentétes irányban haladó gravitációs sugárzás (gravitonok) erejének különbsége kisebb tömegek esetén csak csekély gravitációs erőt mutat. Ha nagy az árnyékolás (nagy a tömeg) akkor nyilvánul meg a gravitációs sugárzás igazi ereje amely egy fekete lyuk esetében már teljesen nyilvánvaló. Egy nagy fekete lyuk irányából csak kevés vagy egyáltalán semennyi sugárzás sem érkezik, így a befelé mutató erő mutatja meg a gravitációs sugárzás igazi arcát, a sugárzás teljes erejét, amely képes összeroppantani az atomokat. Ha az egyik oldalról teljes egészében leárnyékoljuk, akkor az ellentétes oldalról érkező gravitonsugárzás a testek azonnali gigantikus mértékű gyorsulását okozza, amely gyorsulást ráadásul a testen belül észre sem lehet venni.


A gravitáció árnyékolhatósága

A gravitáció árnyékolhatóságáról Eötvös kisérletei óta tartja magát a tévhit miszerint a gravitáció nem árnyékolható. Eötvös azonban súlyos logikai hibát vétett a kisérletei értelmezésekor amikor azt feltételezte, hogy az egyik test által kibocsátott gravitációt egy másik test leárnyékolja. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a vákuumot kitöltő gravitációs sugárzást MINDEN test árnyékolja és egyik sem bocsátja ki. Kivételt csak a fekete lyukak jet -jei jelenthetnek, itt elképzelhető a gravitációs sugarak kibocsátása is.


Tér és Idő

Az einsteini térgörbület okozta gravitáció-axióma minden logikai alapot nélkülöz, mivel tér nem létezik. A tér fogalma csupán a fejünkben létezik, a tér nem anyag, a tér fogalmát mi találtuk ki. Nem igaz az az álságos állítás, hogy a testek és a látható anyagi világ a térben létezik. Nem igaz, hogy a világ ún. keletkezésével együtt keletkezett a tér és az idő, mert ezek a fogalmak akkor keletkeztek amikor egy értelmes elme ezeket definiálta. Ezen fogalmaknak az ősrobbanáshoz semmi köze nincs.
Mivel a tér és az idő csak a fejünkben létező, elvont fogalmak, ezért az anyagi világra közvetlen hatásuk NEM lehetséges. Bármiféleképpen definiált térgörbület így nem okozhatja a testek gyorsulását, nem okozhatja a gravitációt.


A gravitáció erő

A gravitáció egy ERŐ amit a testek körül kialakuló DVAG (Dark Energy Vacuum Energy Aether Gravity) gradiens okoz. Einstein szerencsétlenül térgörbületként írta le ezt a DVAG gradienst, ami látszatra kielégítő, de a gravitáció kialakulását nem magyarázza meg. Az einsteini ralativitáselmélet csak a látszó világot írja le meglehetősen pontosan, de a valóságos történések információit csak a fény segítségével, késleltetve ismerjük meg. Gyorsan mozgó és gravitációs rendszerek pillanatnyi helyzete nem az amit aktuálisan látunk, a valóságos helyzet nem figyelhető meg. Pontosabb képet kaphatnánk a világról ha a gravitációs sugarakat is képesek lennénk detektálni, mivel a gravitációs sugarak sokkal sokkal gyorsabban haladnak mint a fény, sebességük c2 körüli.


Kopeikin méricskélése elvileg hibás, mert fénysebességű fénysugarakkal próbálja detektálni a nagyságrendekkel gyorsabban terjedő gravitációs sugárzást (gravitonokat). Ez olyan mintha pl. hang segítségével próbálnánk mérni a fénysebességet és ezáltal a fény terjedési sebességére minduntalan hangsebesség jönne ki...


Fénysebesség

A fénysebesség ráadásul nem állandó, ez a szintén einsteini téveszme a Michelson kisérletek negatív, nulla eredményén alapul, csakhogy a Michelson interferométer az éterszél kimutatására nem alkalmas. A derékszögben haladó fénysugarak sebességkülönbsége valamilyen általunk érthetetlen módon kinullázódik. Hiába forgatjuk az interferométert, a csíkeltolódást nem tapasztalhatjuk meg.


Silvertooth alkotta meg az éterszél kimutatására alkalmas eszközt, egy egyutas interferométert, amellyel ki lehet mutatni a Föld 370 km/sec sebességű száguldását a világűrben, a Leo/Crater csillagkép irányába, amit a COBE CMBR mérések is pontosan megerősítenek.


Heisenberg

A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy elemi részecske sebessége ÉS helyzete nem állapítható meg egyidejűleg. De könyörgöm, hogyan sikerült ezt a logikusnak mondható dolgot összekeverni azzal, hogy akkor a részecskéknek nincs is meghatározott helyzete és sebessége ugyanabban a pillanatban. Az a tény, hogy nem tudunk információt szerezni egy részecskéről nem jelenti azt, hogy a részecskének ne lenne határozott helyzete ÉS sebessége egyszerre.
Bizonyosan van pontos helyzete, ez meg is állapítható.
Bizonyosan van sebessége, hiszen ez is tetszés szerint megállapítható.
Miért is ne lenne meg ez a két tulajdonság egyszerre? A tulajdonság megvan, abban nincs semmi bizonytalanság, csak nem tudjuk megállapítani.
Ez nagyon lényeges különbség. A világ nem attól létezik, hogy nézegetjük, az anyagi világ tőlünk függetlenül létezik. Már az emberiség előtt is létezett sőt az ősrobbanás előtt is létezett: a 4 elemi részecske (= graviton A és B, elektromos töltés + és –) nem semmisíthető meg és nem is keletkezik.


Szingularitás

A szingularitás matematikai fogalom, egy függvény azon pontja ahol a függvényérték a végtelenbe tart. Szingularitásra sem a vonzó sem a nyomó gravitációban nincs szükség. A szingularitás egyedül a relativitáselmélet terméke amellyel saját maga sem tud mit kezdeni, a szingularitás a relativitáselmélet csődje a maga végtelenül nagy térgörbületével, bár ezen illik jószándékúan átsiklani.


Vonzó gravitációban a szingularitás nem létezik mert egy tömeg középpontjában nemhogy nagy, de semekkora gravitációs erő nincs. Ha létezne ott valamiféle erő akkor az a tömegközéppontot gyorsítaná. A gravitációt nem egy pont hanem a Föld teljes tömege okozza, amely a Föld középpontjában kiegyenlíti magát. Egy homogén gömbnek nem a középpontjában, hanem a felszínén van a legnagyobb gravitációs ereje. Mivel a Föld nem homogén, a belseje sokkal sűrűbb, ezért a Föld gravitációs gyorsulás-maximuma nem a felszínen hanem kb 4000 km mélyen helyezkedik el.
Ettől mélyebben a gravitációs gyorsulás rohamosan csökken, a Föld középpontjában pedig az értéke nulla.


Nyomó gravitációban a szingularitás nem létezik mert a Föld középpontjában a nyomást a Föld tömegén kívül a világegyetem DVAG sugárnyomása szabja meg.
Olyan nagy fekete lyukaknál amelyek már teljes egészében képesek leárnyékolni a DVAG -ot, már nem számít a tömeg, a központi nyomást már egyedül a DVAG sugárnyomása szabja meg. Így a nagy fekete lyukak központi nyomása egyforma, nem nő a végtelenbe, szingularitás nem létezik.


GPS

A relativitáselmélet azt jósolja, hogy az órák másképpen járnak ha azok gyorsan mennek vagy a földfelszínitől eltérő gravitációs körülmények közé kerülnek. Széleskörűen elterjedt vélekedés szerint ez a jóslat számtalan módszerrel, kisérletileg be van bizonyítva.
Csak sajnos ez nem igaz.
Az órákat csak a legritkább esetben hozták vissza, pl. Hafele Keating kisérlet, más kisérleti összeállításoknál pedig nincs is mód az órák visszahozására és a földi etalonnal való összehasonlítására.


Semmi kétség, hogy a relativitáselmélet által jósolt időeltérések látszólag megvannak, ezt a GPS naponta bizonyítja. A kérdés az, hogy ez a messziről látszó eltérés valóságos-e (tehát az órák valóban másként járnak), vagy csupán a keringés és a fényterjedés sajátosságai okozzák és ennek következtében az eltérés csak látszólagos. Ez esetben az órák keringés közben a valóságban pontosan ugyanúgy járnak ahogy azok a földön be lettek állítva.

Mivel a Hafele Keating kisérletről kimondható, hogy az egy kifejezetten rossz szándékú csalás, a müonok pedig a tengerszinten keletkeznek ezért a kérdés eldöntéséhez le kell hozni egy már csaknem 30 éve keringő GPS órát és a földfelszínen összehasonlítani egy etalon órával.


Ekkor kiderülhet, hogy a 30 éve keringő GPS óra valóban összeszedte-e azt a 0.3 sec késést és a földön is UTC időt mutat a lehozás pillanatában, vagy pedig a megerőszakolt időt mutatja ahogy az a fellövés előtt el lett állítva (30 év alatt kb 0.3 sec sietés).

Az első esetben a relativitáselmélet idődilatációs jóslata valóságos, míg a második esetben az idődilatáció csak látszólagos, mert a GPS óra járási sebességével a fellövés után semmi nem történt.


A kérdés mégegyszer hangsúlyoznám nincs eldöntve, mivel a messziről látszó eltéréseket a tudományos világ automatikusan valóságosnak kiáltja ki.


Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.18 01:02:57 © (39834)

van két űrhajóm, ami egymástól távolodik 0,8c sebességgel, akkor ugye mindketten a másik idejét látják lelassulni. A kettő közül melyik a látszólagos?


Mindkettő.


egymás mellől indul A és B, egymáshoz viszonyított sebességük 0,8c. 1 év múlva A megáll. Mennyit fog mutatni A és mennyit B órája?


Ugyanannyit. Ha valaki a szakramentumból elkezdi nézegetni akkor is ugyanannyit fognak mutatni, feltéve ha az órák eredetileg azonosan jártak és egyformát mutattak.


Látni viszont mindenki más és mást lát attól függően, hogy miféle távolságban, mozgásállapotban és gravitációs viszonyok között leledzik az illető aki nézi.


Megtaláltad már az egyetemi tanárt a 16874 linkben ? :))

Előzmény: ivivan (39527)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.14 04:12:22 © (39525)
Előzmény: Privatti (39112)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.12 02:02:00 © (38926)

A 20ezer km magasságban ma több mint 20 műhold kering, s ezek atomórái sietnek a földi órákhoz képest.


Óriási felfedezés. Csak sajnos ezek az órák már indulás előtt a földön így lettek elállítva, a GPS órák előzetesen meg lettek erőszakolva, ezért valóban sietnek, tehát nem mondtál semmit. Ezek az órák fent repülés közben a valóságban sietnek, a földfelszínről nézve viszont pontosan UTC órának látszanak.


Azt nem tudni okoska, hogy fent valóságosan átváltoztak -e UTC órává, vagy csupán innen lentről látszanak úgy.


Tehát semmiféle műholdas tapasztalat erre nézve nincs, mert egyet sem hoztak még vissza.

Előzmény: Privatti (38870)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.11 01:26:41 © (38807)

Ugyanaz a figura alkalmazható egyetlen fényimpulzus két hullámhegyére...

A forrás t időkülönbséggel bocsátotta ki őket..


Miről beszélsz Te ? Egyetlen fotont hogy bocsát ki a forrás különböző időben ?


Ne feledd, hogy nekem saját fénymodellem van, és azt használom. Az én fotonom pontszerű összetett részecske. Egy fotont nem lehet kibocsátani különböző időben.


A foton sebessége folyamatosan nő a Föld felé esve, mert egyre nagyobb a DVAG gradiens.

Előzmény: mmormota (38805)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.11 00:44:56 © (38804)

Newtoni világban a fény gyorsulásával magyarázni a gravitációs redshiftet meg nyilvánvaló ökörség a mmormota szerint.


Kedves mmormi, igazad van hogy a konszekutív fényimpulzusok egyformán viselkednek, csakhogy engem egyetlen fényimpulzus érdekel.


Nem olvastad 38744 -ben,


A gravitációs redshift oka a fény sebességnövekedése, a Föld felé eső foton sebessége nagyobb mint c. Ha a frekvencia azonos a hullámhossz nyúlik


mert a foton több utat tesz meg 1 sec alatt. Egyetlen foton.



Privatti 38789, azt nyilván nem tudod, hogy a magasabban lévő órák másképp járnak-e, mint a lentebbiek, mert senki nem hozott vissza a földre GPS órát.


Tehát semmiféle műholdas tapasztalat erre nézve nincs.


Látszólag másként járnak, tetszik érteni ??

Előzmény: mmormota (38798)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.10 01:47:19 © (38786)
Jó, rendben tévedtem, hülye voltam. Azt hittem Te tudod hogy van.
Előzmény: mmormota (38785)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.10 01:32:00 © (38784)

majdcsak segítesz,


ha pl duplájára nő a fénysebesség de tegyük fel egy sec alatt ugyanannyit rezeg, akkor uannyi rezgés hosszabb úton oszlik el, a hullámhossz nő.


A frekvencia-hullámhossz viszony nem lesz kötött mert a fénysebesség változó.


Na, homályosíts fel, hogy látod Te..

Előzmény: mmormota (38783)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.10 00:50:53 © (38782)

És frekvenciát mértek..


Nem mértek frekvenciát. Azt vizsgálták, hogy a vasizotóp által kibocsátott fény (gamma) milyen emittersebességeknél nyelődik vissza egy másik ugyanolyan mintában. Hol látsz te itt frekvenciát ?


Magyarul milyen emittersebességek tudják kompenzálni a gravitáció okozta fénysebességnövekedést. Ezt mérték, tudtukon kívül.


És kiderült, hogyha a plafon felé mozog az emitter (hangszóró vasmagra szerelt Fe57) akkor az egy bizonyos sebességnél éppen kompenzálja a fény gravitáció okozta sebességnövekedését. Ekkor és csak ekkor a földszinten lévő Fe57 detektor elnyelhette a fotont.


Más emittersebességeknél pedig nem. Semmiféle frekvenciáról nincs szó.


PR -nek persze eszébe sem jutott ez a verzió, ők úgy gondolták, hogy nem fénysebességet kompenzáltak hanem redshiftet. De a redshift csak a fénysebességváltozás következménye.

Előzmény: ivivan (38747)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.09 01:16:16 © (38744)

Hohó, hát sehol sem olvastam ilyet, ez a baj, mert éppen ezt kellett volna olvasnom, de erről szó sincs. PR úgy élte meg a kisérletet, hogy a c állandó, azzal nem kell törődni.


Én meg egyszerűen azt állítom, hogy az emitter sebességének változtatásával sebességet lehet kompenzálni, nem mást.


A gravitációs redshift oka a fény sebességnövekedése, a Föld felé eső fény sebessége nagyobb mint c. Mivel a frekvencia azonos így a hullámhossz nyúlik.


Ne azt nézd, hogy hol olvashatsz ilyet, hanem azt vizsgáld, hogy miért nem igaz amit állítok.



Privatti 38722, hiszen Te hozakodtál elő PR -el akik a fénysebesség változását kompenzálták egy hangszóróval. És egy cseppet sem érdekel, hogy milyen bugyuta következtetéseket vontak le a kisérletükből, amit aztán remekül tudtok szajkózni.


Bizonyítsd be, hogy nem a fénysebesség növekedést kompenzálták.


A PR kisérlet nem zárja ki a fény sebességváltozását, viszont remekül alátámasztja azt.

Előzmény: Simply Red (38582)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.08 01:33:49 © (38581)

10. süketség tettetése (érvek totális figyelmen kívül hagyása)


Jó jó lehet, hogy csak az angol nem megy, itt egy kis segítség a többieknek:


Pound és Repka a forrás mozgatásával talált egy olyan sebességet amivel kompenzálni tudta a gravitáció okozta fénysebesség változásokat.


Vagy észre sem vettétek mit jelent ez ?


PR a gravitáció okozta fénysebesség változásokat kompenzálta egy hangszóróval és ezzel megdöntötte a relativitáselméletet. Csak ő még nem vette észre, na persze a többiek sem, de:


A fénysebesség nem állandó.


mindenki süket ?

(Ez nem neked szól pint, tőled nem várok választ)

Előzmény: pint (38572)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.06 02:28:03 © (38425)

Ebben csak a frekvencia változásáról beszélnek, a sebesség változásáról nem!


Igen, ők nem sebességet akartak mérni, hanem kimutatni a gravitációs redshiftet. Nem is értékelték úgy a kisérletet, hogy a fénysebesség változna.


Pedig pont ezt kellett volna tenniük.


..the researchers could find the velocity difference between source and detector that compensated for the gravitationally induced change of velocity of light instead of frequency.


Csak akkor bajba kerültek volna s ahelyett, hogy alátámasztották volna az einsteini kártyavárat, így éppen ledöntötték:


a fénysebesség a Föld felé esve nagyobb mint c, felfelé pedig kisebb.

Előzmény: ivivan (38424)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.05 23:31:17 © (38423)

Nem inkább nyugalmában megzavart "pozitívan és negatívan delejezett" anyagmezők küszködnekk egymás überelésével (felülírásával), de egyikük se győz?


Hát... nem. Nálad miből vannak az anyagmezők ? És mik delejezik a fotont +-, amikor az a vákuumban remekül halad/terjed ?


Terjedési sebessége hírnek/hullámnak van. Ugye? Részecske viszont halad.


Ó, nem hinném, hogy ezen veszünk össze (jobban).


Pound és Rebka: a két fickó fénysebességet mért volna 23 méteren ? Nagyon érdekes feltételezés. Szerintem meg véletlenül sem mértek fénysebességet.


1 db fotonból (dezertőr hullámvonulatból) minimum 2db akármit eleddig még nem sikerült kihoznia senkinek..


Pedig a párkeltéshez egy foton kell meg egy nagy test amin lelassul. Az annihilációban persze 2 foton képződik, de most nem kifejezetten ez a kérdés.

Előzmény: Privatti (38418)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.05 02:45:50 © (38361)

Az én foton részecském is egy hullámvonulat ha úgy tetszik. Egyenesen megy.


Mi köze van a részecsketermészethez annak, hogy eddig nem vetted észre, hogy a foton gyorsítható, pl fekete lyukba befelé menet. Mekkora gravitációval próbáltad gyorsítani ? Elektródák közt miért gyorsulna, hiszen semleges. Egy pozitív és egy negatív elektromos töltés van benne.


Terjedési sebessége van, na és? Vízszintes irányban konstans c, na és? Függőleges irányban meg nem mérte senki, a földi gravitáció hatása nem nagy, nem mérte senki, nem vette észre eddig senki. Hol zártad ki, hogy nem lehet (összetett) részecske ?



ivivan nem muszáj beleszólnod ha ez magas neked :))


Semmi nem tartja össze a lézerfényt. Egyszerűen úgy hozzuk létre (tükrökkel és lencsékkel), hogy ilyen tulajdonságai legyenek...


Ez tényleg nem semmi. Nem kevered a légvédelmi reflektorokkal ???

Előzmény: Privatti (38358)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.04 02:24:29 © (38355)

A foton nem részecske, hanem EM hullámvonulat..


Fogadni merek, hogy csak blöffölsz.


Hogy ez miként lehetséges ill. miként zajlik, arra nincs modell - azaz nincs rá magyarázat.


Na tessék, hát nem megmondtam, hogy blöffölsz. Én meg blöffből mutatok neked egy lehetséges fizikai (nem matematikai !!!) modellt, legalább megnéznéd.


Honnan veszed, hogy a foton összetett?  Mai ismereteink szerint épp úgy nem összetett, mint az elektron!


A ti ismereteitek szerint lehet. Az én ismereteim szerint a foton párkeltéssel elektronná és pozitronná alakul. Nagyobb energiájú foton pedig proton antiproton párt hoz létre. Mi ez ha nem összetett foton részecske.


Nem érdekel, hogy hogyan írjátok le a fotont, azzal többnyire mindennel egyetértek.


Engem az érdekel, hogy mi a foton. Itt a modell, úgysincs senki másnak.


Ami pl megmagyarázza miért és miként jöhet létre lézersugárzás. Mi tartja egyben a lézerfényt koherensen. Miért kötött a lézerfény fázisa. Mitől kristályos a lézerfény.


Benne van a magyarázat lehetősége, hogy mi lehet az az elektromos - mágneses tér váltakozása szerkezetileg, a foton szerkezetéből adódóan.


Az elektronok nem bizonyultak még összetettnek, hát persze. Mert ha graviton és töltés építi fel, ugyan mivel mutatnád ki a graviton alkotórészt ??? Spinje is csak akkor lehet ha összetett.


Na. Amúgy kösz a tűsugárzást, a Selényi kisérletben azt nem értem miből gondolta 1911-ben, hogy csak egyetlen egy foton vesz részt a kisérletében.


Mert szerintem egy foton megy az üvegbe, egy másik foton pedig megy a csillámba, majd egyesítés után interferálnak. Mi a gond ???

Előzmény: Privatti (38310)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.03 02:27:03 © (38297)

A fény interferenciáját tanulmányozhatod mondjuk madártollon átnézve, ...Zsebtükörrel tükrözve sajnos nem.


Mennyiért felejtenéd el az interferenciát, nem az interferenciát akarom tanulmányozni hanem a fény terjedését. Felejtsd el a tükröt és vágj lyukat a szobád falán, engedd be a napfényt és láthatod,


a napfény nem terjed gömbalakban.


Ha gömbalakban terjedne bevilágítaná az egész szobát.


Szép példa a fésűs vízhullám, csak a fény nem ilyen. Nem víz, nem sík és nem is gömb. A foton egyenes vonalban terjed és részecske. Nem hullám mert nincs ami hullámozzon mivel a klasszikus éter nem létezik (amit megpendítesz és úgy hullámzik mint a víztükör vagy térben a hang). Hullámtulajdonsága persze van mivel a foton összetett részecske.


A napfény különbenis összetett, aligha interferál mert a fotonok fázisa is eltérő, nemcsak a hullámhossza.


Ha egyetlen foton gömbalakban terjedne akkor nemcsak az intenzitása csökkenne távolságnégyzettel hanem az energiája is (=frekvenciája is) mert eloszlana a térben.


Nem oszlik el.

Előzmény: Simply Red (38225)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.03 01:46:58 © (38296)

Pontosan így. Az eseményhorizont az a (gömb)felület ahol a kifelé indított fénysugár áll, mint a pisztráng a folyóban felfelé úszva. Befelé 2c lesz a sebessége, beljebb pedig mégnagyobb. Ezt a DVAG befelé áramlása okozza, ez a gravitációs szél befelé fúj, az eseményhorizonton éppen c sebességgel.

Előzmény: TEODOR (38287)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.02 05:27:06 © (38219)

..a sok gömbalakban terjedő "elemi hullám" interferenciája eredményez olyan interferenciaképet..


Azt akarod mondani, hogy a lézerfény egy interferenciakép? Az elemi gömbök pedig valójában nem gömbök mert menet közben interferálgatnak és ettől kiegyenesednek? Ha gömb lenne az elemi hullámok (fotonok?) terjedése akkor egy elvékonyodó és elhalványodó kúpot kapnál nem pedig egyenes vonalat. Nem létezne leképezés, nem láthatnánk semmit élesen.


Függetlenül attól, hogy szörnyű nagy butaság amit írtál ez nem fog menni, mert egy parabolatükörrel is tudsz párhuzamos sugarakat előállítani ahol fehér fénnyel semmiféle interferencia nem jön létre (mivel a fénysugarak nem egyforma hullámhosszúak és a fázisuk sem passzol).


De parabolatükör sem kell, csak egyszerűen tükrözd a napot. Ja és ezt a kisérletet magam is elvégeztem amikor 6 éves voltam: nem megy gömbalakban.

Előzmény: Simply Red (37998)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.01 04:58:31 © (37995)

Az érdekel milyen formában terjed a lézerfény amikor megvilágítod vele a Holdat. Légüres térben. Láttál már lézerfényt? Az az egyenes fényes vonal, ami átszeli az eget.

Hogyan terjed ez az egyenes fényes vonal gömbalakban ?

Előzmény: TEODOR (37994)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.01 04:37:29 © (37992)

Tehát a lézerfény gömb alakban terjed ????

Előzmény: TEODOR (37991)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.01 04:04:01 © (37990)

Kedves Bignum, rájöttem, hogy mi a legokosabb a világon sajnos nem én.


A fény foton nagyon okos. Sok esze van, mindig tudja, hogy milyen sebességgel kell mennie attól függően, hogy ki figyeli. Ha gyorsan mész akkor gyorsít egy kicsit, mi az neki, azért, hogy c legyen a sebessége. Ha szembe mész vele akkor meg lassít, hogy a sebessége hozzád képest meglegyen c.


A Silvertooth kisérlet hazugság, éljen Michelson, egyszerűen okos a fény !!!


Van benne sebességmérő is, máskülönben honnan tudná Te mennyivel mész ?



mindenkinek:


És a lézerfény hogyan terjed gömb alakban ?


Ezt is tudja. Nagyon nagyon okos.

Előzmény: Bign (37778)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.31 03:24:37 © (37777)

..a fény ... a tér egy pontján keletkezik és attól a ponttól terjed gömbhély alakban.


És a lézerfény hogyan terjed gömb alakban ?

Előzmény: TEODOR (37773)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.30 03:31:51 © (37708)

Igazából nem tudom hogyan lehetne kiszámolni, hogy mennyivel mozdul el a csíkozat, hiszen nem is tudom hogyan mérhetnénk, a csíkozás elmozdulását.


Itt a fő probléma, fogadok, hogy senki sem tudja, nem is tudhatja mert az egész elképzelés hibás. A futásidő különbségeken alapuló okoskodás csalóka, pontosan ezért amit mondasz. Senki sem tudja merre kellene mozdulni a csíkoknak a jobbra vagy a balra forgatáskor. Az egyetlen ésszerű magyarázat: semerre.

Előzmény: Astrojan (37707)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.30 03:25:00 © (37706)

így azt várnánk, hogy a minta is változik.


Nem változik mert azonos a két helyzet, a csíkozat 90 fokkal elforgatva azonos lesz.

S ezzel még nincs vége, 45 fokos helyzetekben a futásidők azonosak így a csíkok 45 +-90 foknál is azonosak lesznek.

Előzmény: Astrojan (37705)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.30 03:23:45 © (37705)

De az jól látszik, hogy a forgatás előtt t1-t2-től függ a minta, a forgatás után pedig t2-t1-től,..


Alakul már, de ne felejtsük ki az indexelést. Azt is mondhatjuk, hogy a forgatás előtt t2-t1-től függ a minta, a forgatás után pedig t1'-t2'-től,..


tehát a két érték különböző,


A két érték nem különböző, pontosan, hogy azonos, hatvanszor leírtam már

t1-t2 = t2'-t1' 

valamint ez is igaz

  t2-t1 = t1'-t2' 

hihetetlen ha nem fogod fel, így persze érthető ha az én képességeimet kérdőjelezitek meg. Az az egyenlőségjel a két kifejezés között azt jelenti, hogy nem különböző, hanem egyenlő.

Előzmény: ivivan (37482)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.29 04:32:37 © (37481)

még nem vetted figyelembe a változatlan csíkozást csak a forgatást..


Persze, hogy nem vettem figyelembe a megfigyelt nulla eredményt, hiszen azt akarod kiszámolni, hogy mennyire kellene a csíkoknak mozogni ha forgatod az interferométert miközben fúj az éterszél. Nem veheted figyelembe már a számolásnál az előre eldöntött eredményt. Ha figyelembe veszed előre a számításnál, akkor azt fogod kapni, hogy a csíkok nem mozognak, hiszen ebből indultál ki.


Tehát, az ...ez a képlet 118 fokos elforgatás mellett ugyanúgy érvényes, mint 45 fok vagy 90 fok esetén.. nem igaz, mert kizárólag 45 fokra (+- 90 fok) érvényes,

Előzmény: Astrojan (37480)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.29 04:28:22 © (37480)

A t1-t2 = t1'-t2' = 0 = t2'-t1' = t2-t1


egyenlőség ami a te állításod, csak 45 fok esetén igaz, mert ott egyformák a futásidők. Más szögeknél ez nem igaz. Ekkor t1 és t2 vonatkozik a 45 fok -ra, a t1'-t2' pedig a 90 fokkal elfordított helyzet, tehát 135 vagy 315 fokos helyzetre.


Ha 0 fokról indultál ki és 90 fokot forgatsz akkor ez az egyenlőség fog fennállni:

t1-t2 = t2'-t1'

és nem érvelhetsz azzal, hogy soha nem változik a csíkozat.

Előzmény: ivivan (37477)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.28 22:50:11 © (37475)

az interferencia kép nem változott, ezért kijelenthetjük, hogy az időkülönbség sem változott.


Pontosan így van. Az időkülönbség nem változott. Csak az nem igaz amit te írtál. A te formulád nem igaz.


Azt értsd meg, hogy a t2'-t1' időkülönbség  az ugyanaz, egyenlő a t1-t2 időkülönbséggel. Az időkülönbség nem változott, ugyanaz, egyforma, ugyanakkora.


Amit te írsz az nem igaz, a t1-t2 = t1'-t2' értelmetlen és alaptalan.


Nincs negatív delta t, tehát csíkeltolódás nem is várható és nem is mérhető

Előzmény: ivivan (37474)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.28 20:56:04 © (37472)

Képtelen vagy megérteni, hogy amit itt erőltetsz az nem igaz ?


t1-t2 = t1'-t2'  ez egyszerűen nem igaz akárhányszor írod le, hiába szajkózza ezt ezer fizikus + te. Ez csak a te képzeletedben van így.


A t1 -ből nem t1' lesz hanem t2'

A t2 -ből pedig nem t2' lesz hanem t1'


Tehát az egyenlőség így áll fenn

t1-t2 = t2'-t1' 


Kérj segítséget krisztikétől ő bizonyára érti ha már ily nagy arca van. Bár egy számtantanárral úgylehet jobban jársz.

Előzmény: ivivan (37463)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.28 02:49:02 © (37462)

Ha elforgatás után az interferométer szerint nincs változás, akkor t1'=t2 és t2'=t1


Na látod, fejlődsz. 0-90o esetén pontosan így van.


és azaz t1=t2


De ezt már honnan vetted megint??  A t1'=t2 igaz, nem pedig a t1=t2


A t1 nem egyenlő t2 -vel.


(Kivétel a 45o -os eset, mert ott egyenlő. De te a  0-90o -ot választottad). Nehéz ez ?


45o -os szögnél t1=t2 !!! Ha ezt elforgatod 90o -al akkor is ugyanaz marad a helyzet, t1=t2

Előzmény: ivivan (37353)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.27 03:05:39 © (37311)

..ha lenne éterszél, akkor az éterszél irányában az idő nagyobb lenne, mint rá merőlegesen, amit az interferométerrel ki lehetne mutatni.


Hogy lehetne már kimutatni amikor éppen erre nullázod le a készüléket. Erre a nagyobb idő kell hosszában mint keresztben állapotra nullázod a műszert. De a MM interferométer nem egy stopper, csak a fényhullámok fázisát hasonlítja egymáshoz.


Miután kinulláztad csak ezután kezded forgatni az interferométert. Ekkor a detektor karban a T1 kar fényhulláma elmozdul de ugyanannyit mozdul a T2 kar fényhulláma is. Ezért a csíkozatban semmiféle változás nem várható.


Ha csak az egyik fényhullámot állítom akkor lesz interferencia változás,

ez történik amikor csak az egyik tükör távolságát változtatom meg.


Ha mindkét tükör távolságát növelem egyszerre akkor nem történik semmi a csíkozattal.


Ha mindkét tükör távolságát azonosan csökkentem akkor sem várható semmilyen változás.


Valamint ha

a T1 tükör távolságát növelem és ugyanakkor a T2 távolságot csökkentem

ez nem különböztethető meg attól, ha 

a T1 tükör távolságát csökkentem és ugyanakkor a T2 távolságot növelem.

Előzmény: ivivan (37308)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.26 02:52:40 © (37297)

Szia Helikopter, más eredmény nem is létezhet abban az elrendezésben..


Aha. Csak van ám egy megcáfolhatatlan bizonyíték a relativisták kezében, ime:


ezer és ezer fizikus eddig nem jött rá.


Akkor biztos úgy van. Vagy nincs.

Előzmény: TEODOR (37293)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.25 03:29:53 © (37192)

Persze, lennének csíkok. Vannak is. Csak ezt kinullázod amikor beállítod a mikrocsavarral a távolságokat.


Ugyan mivel méred különben a karok távolságát ? Semmivel. Szépen lenullázod a csíkokat és kész. Ha meg elfordítod ugyanazt kapod. A fejedhez kaphatnál már.

Előzmény: mmormota (37191)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.25 02:52:56 © (37190)

azt akarod mondani hogy ideális (és szimmetrikusan felállított tükrökkel) interferométernél, a 2 eltérő úton az ernyőre érkező sugarak útkülönbsége (fáziskülönbsége) állandó az ernyő egész területén ?


igen és ennek egy sokkal súlyosabb következménye is van. Ha 90 fokkal elfordítod az interferométert akkor pontosan ugyanazt kapod, a semmit csíkok nélkül.


Most jön a lényeg, ha a

90 fokkal elforgatott helyzeten picit fordítasz, vagy a

0 fokos helyzeten picit fordítasz ugyanazt kapod,


nem is kaphatsz mást hiszen ugyanabból a csíkmentes, világos homogén ernyőből indultál ki, innen csak egyfelé lehet menni...


Ha a T1 tükröt közelíted köröket kapsz, s ha ezt visszaállítod

és a T2 tükröt közelíted akkor is ugyanolyan köröket kapsz. Pont.


Az MM interferométer forgatásával semmiféle csíkeltolódás nem várható és nem is mérhető.

Ettől ugyan lehet éter, és van is.

Előzmény: Adi001 (37184)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.24 02:28:07 © (37181)

Jobbra vagy balra ????

Előzmény: mmormota (37179)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.23 03:50:30 © (37177)

Nem mersz állást foglalni ? Jobbra vagy balra. Persze egyik sem, de ez most nem érdekes.


A jobbra ellenkezik a relativitáselmélettel, a balra meg ellenkezik a megfigyelésekkel.


Elég nagy bajban vagy. Még szerencse, hogy érted. :))

Előzmény: mmormota (37168)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.22 02:57:37 © (37167)

Nyilván "balra" fog elmozdulni a csíkozat. Egyéb vélemény valakinek 36908 ?

Mindenki egyetért ???


mmormota, a te véleményedet is várom (jobbra vagy balra?) !

Előzmény: ivivan (36912)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.20 04:14:53 © (36908)

..ha egyetlen fénypontról lenne szó. Akkor valóban a forgatástól függetlenül ugyanazt az intenzitást kapnád 90 fokkal elforgatva is.


Nem egészen értem, hogyan forgatod el a forgatástól függetlenül ? És azt sem igazán ha egy fénypontról volna szó. Hol? Kicsit bővebben légyszi.


Nos legyen a 315o -os helyzet, a detektor felé megy két egyforma fénysugár amit egyesítenek, hogy létrejöjjenek a csíkok függetlenül attól, hogy mi volt a fénysugarak előélete.


Azt vizsgáljuk meg először, hogy ha az egyik fénysugarat elállítom, mondjuk az 1. tükröt félhullámhosszal távolítom, akkor ugye a csikozat elmozdul egy bizonyos irányba, nevezzük jobbra.


Most visszaállítom az 1. tükröt az eredeti helyzetbe miközben a csíkozat mozdul vissza balra és a 2. tükröt állítom el ugyanúgy félhullámhosszal távolítva.


A kérdés az, hogy merrefelé mozdul el a csíkozat. Jobbra vagy balra ?

Előzmény: ivivan (36886)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.19 04:43:37 © (36885)

Nem ez a kérdés, hanem van egy sárga és egy kék szinuszhullámod. 90o elforgatás hatására a kéket átfested sárgára és az eredeti sárgát meg átfested kékre.


Ez a probléma. A detektorod nem tudja hogy a sárga előbb még kék volt, ő ugyanazt látja: egy kék és egy sárga sin hullámot. Az 1. sugár minden tulajdonságában átváltozott 2. -re. 0o -nál még az 1. volt sárga, 90o -nál meg a 2. a sárga.


Nincs negatív delta t, mert ugyanaz lett a helyzet. Te azt gondolod, hogy a detektor megjegyzi milyen delta t -t látott 0o -nál. Nem jegyzi meg. Csak delta t -t lát.


Hogyan ismeri fel a detektor a negatív delta t -?

Előzmény: mmormota (36884)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.19 04:03:07 © (36883)

Hogyan ismeri fel a detektor a negatív delta t -?


Honnan tudja, hogy az nem sima delta t ???????????????????

Előzmény: mmormota (36882)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.19 03:39:37 © (36880)

Szerintem egyébként determinált az, hogy a forgatáskor hogyan változna az interferencia kép..


Ez a szép benne, mert akkor nem az éterszéltől függ a csíkok mozgása, hanem a determinációtól :))))


Senki nem foglalkozott azzal, hogyan kellene változnia a csíkoknak ha lenne éterszél? Nocsak. Magyarul fogalmunk nincs hogyan kellene változnia ha ki tudná mutatni. De nem tudja. Csak Silvertooth. És Marinov. Meg a COBE.


A 10 Ft-os eldőlése is ha úgy tetszik determinált, csak a labilis helyzet megszűnéséhez nagyon kis erő is elegendő, mert a folyamat öngerjesztő: minél jobban dől a forint annál nagyobb erő dönti tovább. Az interferométer nem ilyen.



mmormota, 36865, 45 fokon épp maximum van, azonos fázisban találkozik a két ág fénye... ha fordítod a szerkezetet.. egyiké nőni, másiké csökkenni fog, aszerint, melyik irányba fordítod..


A detektorodnak fel kellene ismernie a fényjeleket ahhoz, hogy meg tudja különböztetni őket. Ha két szinuszhullámot azonos fázisban egymás mellé teszel, teljesen mindegy, hogy az 1. hullámot húzod magad felé vagy a 2. hullámot húzod magad felé, az eredmény ugyanaz lesz. A detektor nem indexeli a fénysugarakat és ez a tévedés oka. Nem baj ha nem érted.


Az a képlet amit leírtál nem helyes (csak statikus helyzetre jó, a forgatásra nem). Mert összezagyválja a t1 -et  a t2 -vel.

Be kell indexelni a fénysugarakat, lásd itt. Nincs olyan, hogy negatív delta t.


delta t lesz mindkét esetben, mert a detektor nem tudja melyik fénynek milyen a fázisa, a beérkező fénysugár csak a másikkal együtt detektálódik, de nincs megjelölve, hogy melyik melyik..  A negatív delta t csak matematikai zsonglőrködés, fizikailag nincs hatása mert a fénysugarak egyszerűen helyet cseréltek,

de ez ekvivalens az előző 90o helyzettel.


Nem lehet megkülönböztetni, mert az 1. sugár átvette a másik helyét és fordítva, tehát a helyzet azonos lett, nem pedig különböző.

Előzmény: ivivan (36864)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.19 01:15:19 © (36860)

Kösz, nagyon jól láttad meg mibe fogsz belebukni.


A 45o -os állás az éterszélre teljesen szimmetrikus.


A karok forgatásával megálltál, állnak a csíkok, és már nem emlékszik MM merrefelé csúszkáltak eddig.


Merrefelé fog elindulni a csíkozat ha jobbra, vagy ha balra kezded el forgatni a készüléket ?? Hiszen már nincs lendületben az interferométer, hogy abból tudják a csíkok merre kell a haladniuk (a legnagyobb sebességgel).


Bármely irányba elindulhatnak a csíkok, mert az állás szimmetrikus, ráadásul a legnagyobb sebességgel mint mondtad, mert 45 foknál vagyunk.


Tehát a véletlen szabja meg melyik irányba indulnak a csíkok ??? :))))


Nagyon félek, hogy semerre sem képesek elindulni, mert fogalmuk sincs merre kellene menni...


45 fokos állás, DVAG -ra szimmetrikus

Előzmény: mmormota (36748)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.18 03:32:14 © (36728)

45 fokos szögben álló karoknál mennyi lesz az időkülönbség? (=0 ?)


45 fokos (az éterszélhez képest) szögnél megáll a csikok vándorlása és visszafordul, vagy továbbmegy?


Kérlek válaszolj ezekre az egyszerű kérdésekre, hadd okosodjak bár még a választ is megadtam rájuk. Tehát folyamatosan vonulnak a csíkok a forgatás hatására vagy meg-megállnak és visszafelé indulnak néha ? Tudom megírtad 36600 -ban,


.. Eközben persze pörög a fázis, annyiszor vonul át egy sáv, ahányszorosa az időkülönbség a periódusidőnek..


de erősíts meg kérlek, a csíkok (egyirányú forgatásról beszélek)


soha nem fordulnak vissza ???



pint: 34919

Előzmény: mmormota (36699)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.17 03:36:55 © (36692)

az irányát a szimmetriák miatt ebből nem lehet megmondani.


Úgy érted, hogy az irányáról semmit sem lehet mondani ? Nem lehet vele kijelölni egy egyenest a térben amely mentén vagy erre vagy arra fúj az éterszél ? A tér bármely irányába fújhat, erre a MM interferométer érzéketlen, egyszerűen nem tudja honnan fúj a szél ?


45 fokos szögben álló karoknál mennyi lesz az időkülönbség? (=0 ?)

45 fokos (az éterszélhez képest) szögnél megáll a csikok vándorlása és visszafordul, vagy továbbmegy?


Ki akarták mutatni, van-e éterszél, és ha igen, kb. mekkora..


Ha az irányára nem érzékeny akkor a nagyságát ugyan hogyan lenne képes megállapítani?


Erre a kütyü nyilván alkalmas.


Akkor lenne nyilván alkalmas ha kimutatott volna valamit. Nyilván alkalmas eszköz a Silvertooth-é, mert az kimutatja az éterszél irányát elsősorban, aztán ráadásként azt is ki lehet vele számolgatni, hogy az pontosan kb mekkora. Az nem megy, hogy kiméri pontosan mekkora és csak utána keresgéli az irányát.


Az iránya nélkül nem tudod megmondani, hogy a sebesség mekkora.


Az, hogy MM nem mutatott ki semmit, többféle dolgot is jelenthet.


a. forgatásra nem mozdulnak a csíkok, mert a két kar kikompenzálja a változásokat.

b. nincs is éterszél.


De mi bizonyítja, hogy az MM interferométer nyilván alkalmas a kívánt célra?

A nyolcadikosod honnan tudja, hogy a válasz a vagy b ?

Előzmény: mmormota (36601)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.16 04:51:44 © (36599)

Azt akarjátok mondani, hogy (feltételezve ha lenne éterszél)

nem is lehet tudni

hány fokkal kellene elfordítani a MM interferométert ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az éterszél nagyságát és irányát ??

Vagy inkább nem is akartok semmit mondani?

Előzmény: Astrojan (36430)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.14 04:25:11 © (36441)

Úgy tűnik olvasni sem tudsz. :)) 36439 :)D)))


Bátran rámbízhatod miről beszéljek, mit nézzek meg, mit írjak fel. Ha úgy se érted, talán más hobby után kéne nézned, mint a specrel hirdetése... :-)  Itt van például a Kis.

Előzmény: mmormota (36440)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.14 03:25:52 © (36439)

Jajj, köszönem, most érettettem meg. Látod érdemes volt ilyen részlegesen és érthetően elmegyaláznod. Máskor is várom építő észrevetélésedet..

Előzmény: mmormota (36437)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.13 23:38:21 © (36435)

pintyőke miért nem ezzel kezdted.

Az első szótól az utolsóig mindennel tökéletesen egyetértek. :))

Előzmény: pint (36433)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.13 23:30:00 © (36434)

t1a-t2a = t1b-t2b, ezt senki nem állította kivéve téged. Ez lesz a helyzet:


t1a-t2a = t2b-t1b

mert t1a -ból t2b lesz, mert a t1a helyére t2b lép a forgatás után, mert


t1a=t2b és t2a=t1b, valamint t1a=/=t2a és t1b=/=t2b.


Nem is lesz semmiféle változás, nem is várható. A többi stimmel. Ezt mondom én.


Tehát amit te írtál t1a=t2a=t1b=t2b az nem igaz, az lehet az ivivan fizika.


Nos a 45o -os fordításnál ha tanulmányoztad a forgatás sorozat ábrát, nem nehéz rájönni, ahogy a 0o -os ábra színes vonalai (1. sugár) fordulnak le jobbra, egyre csökken az éterszél hatása. 45o -os állásnál jól láthatóan éppen a fele lesz az éterszél hatása viszont az eredetileg vízszintes kar fénysugara (2.) pontosan egy fél éterszél hatást szedett össze a fordítás hatására. A kettő együtt pontosan kitesz egy egész értékű éterszél hatást 45o -os állásban is.


Tovább forgatva amint az eredetileg függőleges kar a vízszintesre ér, az éterszél hatása 0 lesz és a teljes hatás áttevődött a 90o -os ábra alsó színes vonalaira ami az interferométer másik karja, amelyben a kettes (2.) sugár halad.


Nem is értem hogy képzelték MM -ék, miért is lett volna kimutatható különbség a fénysebességekben bármiféle elforgatás hatására is, hiszen a két kar a változásokat éppen kikompenzálja így

a csíkoknak semmi okuk nincs a vándorlásra.

Előzmény: ivivan (36431)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.13 03:11:40 © (36430)

Azért lett hirtelen fordítva mert hirtelen elfordítottad az interferométert 90 fokkal.


Tehát t1 =/= t2, egy adott pozícióban lehet eltérés a kettéosztott fénysugár futásidejében,


t1a =/= t2a, ahol az a index jelentsen 0 fok elfordítást

t1b =/= t2b, ahol b a 90 fok elfordítás utáni helyzet, de t1a=t2b és t2a=t1b.


A kérdésedre pedig csak akkor tudok válaszolni, ha definiálod az interferencia képek közötti eltérések esetén két eltérés közül melyik a nagyobb...


Azt akarod ezzel mondani, hogy nem is lehet tudni hány fokkal kellene elfordítani a MM interferométert ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az éterszél nagyságát és irányát ??


Felhívnám a figyelmedet arra, hogy a Silvertooth készüléket 90 fokkal kell elfordítani.

Előzmény: ivivan (36426)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.12 04:17:58 © (36425)

Hát nem kell egyetemi végzettség, hogy lássuk, ez csak egy esetben teljesül: t1=t2


Pontosan így van. Mert amire a t2 -t összehasonlítod az eredeti t1 -el közben elfordítottad az interferométert 90 fokkal és a t1 -ből olyan lett mint az eredeti t2 volt. Ezért beindexelem neked a t-jeidet: t1a-t2a=t2b-t1b


ahol forgatás után a t1a -ból t2b lett, a t2a -ból pedig t1b, tehát


t1a=t2b és t2a=t1b


Annyit szeretnék kérdezni a nagyérdeműtől, hogy ha feltételeznénk, hogy van és fúj az éterszél, akkor hány fokos elfordításnál várnátok a maximális eltérést az MM interferométernél?


a. 90o

b. 45o

c. 180o

d. néhány fok

e. más valami


Valamint hány foknál kapnánk vissza ugyanazt a csíkozatot. A válasz után elmagyarázom mi van 45 foknál, ahogy én gondolom.

Előzmény: ivivan (36376)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.11 04:52:58 © (36373)

a két idő különbségétől függ az interferencia kép..


A két idő különbsége meg függ pl a szárak hosszától. Ezt csavargatva változik is az interferenciakép. Csak attól nem változik, hogy forgatod az interferométert.



Gergő 36233, Beállítod valahova a csíkokat a hossz változtatásával, 90 fok forgatáskor pedig az egyik fénysugár átveszi a másik helyét és viszont. Az interferenciának pedig mindegy, hogy a két interferáló fénysugár közül a balfény gyorsabb vagy a jobbfény gyorsabb, a csikozat ugyanolyan lesz. Ezt sikerül is kimérni. A semmit.

Előzmény: ivivan (36239)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.10 04:12:59 © (36231)

Most akkor a műszer a t1 és a t2 összegére érzékeny vagy a különbségére?


Szerintem semelyikre sem érzékeny, ebben a tekintetben a MM interferométer érzéketlen, hiába forgatod.

Előzmény: Gergo73 (36230)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.10 03:22:51 © (36229)

Ha nullázom a készüléket arra, hogy az egyik száron t1 ideig tart az út, a másik száron t2 ideig majd megcserélem a két szárat


akkor a t1 időből lesz a t2 idő mert akkor az egyes fény fut a kettes fény helyén. A t2 időből pedig t1 idő lesz értelemszerűen.


Tehát nem kell egyenlőségnek lennie, nem is lesz, mert a fény futása és sebessége is változik azzal, hogy beforgatod az éterszél irányába az egyik interferométer kart.


Mondjuk az első pozícióban t1 > t2, míg 90 fokkal elfordítva t2 > t1.


Ez természetesen az összes többi közbülső állapotra is igaz, mert amennyivel csökken t1 annyival nő t2, forgathatod az interferométert akár fokonként vagy bárhogy.


Semmilyen pozícióban nem várható semmiféle csíkeltolódás.

Előzmény: ivivan (36078)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.09 03:32:52 © (36077)

"Én meg azt állítom, hogy

a MM interferométer nem alkalmas az éterszél kimutatására"


Ha alkalmas lenne, kimutatná. Mert van olyan eszköz ami kimutatja.


a crank onnan ismerszik meg, hogy beteg és érvekre nem reagál:


Silvertooth experiment !!!


Miért nem reagálsz rá? Nem mintha érdekelne a nyomoronc válaszod..


Nyilvánvaló lehetetlenség, hogy soha senki nem fedezte fel a hibát.


Dehogynem, csak hiába magyarázom. Az MM elképzelésben hiba van, nem így kell kimutatni a fénysebesség eltéréseket. Az MM interferométert ha elfordítod 90 fokkal ugyanazt kapod. Ekvivalens a két helyzet. Csak nem tudod felfogni.


A te sebességkülönbségeid megvannak az MM interferométer két szárában, csak nem tudod kimutatni mert erre nullázod a készüléket. Amikor pedig elfordítod 90 fokkal semmi lényeges nem történik, csak a két fénysugár megcserélődik. Ami egyes volt az lesz a kettes és fordítva. Semmilyen csíkeltolódás nem várható.


Ez a reakcióm. Százszor elmondtam már te kis butuskrank.

Előzmény: pint (35968)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.08 03:15:30 © (35961)

Definiálnád, hogy mit értesz időn és mit értesz téren?


Nem. De téren nem anyagot értek, nem sugárzás, nem energia. Nem keverendő az erőtér, mező, Univerzum, vákuumenergia, éter (DVAG) fogalmával, mert ezek fizikailag létező, anyagi természetű dolgok. A tér soha nem jött létre, csak valaki megfogalmazta, definiálta ugyanúgy mint az


egyenest, vagy a

síkot.


A tér geometriai fogalom, a tárgyak helyzetének leírásához alkottuk meg ezt a fogalmat. 3 dimenzió elegendő a tér leírásához, minden további dimenzió felvétele szükségtelen, kényelmi szempontokat szolgálhat, tehát nincs 4 dimenziós vagy 11 dimenziós tér, azok csak matematikai zsonglőrködések.


Az idő mozgás, nem anyag, legfőképpen nem a tér egyik dimenziója. Az anyag ciklikus mozgása mérheti az időt, nyilván olyan ciklusokat próbálunk választani amiről úgy véljük nem változik össze vissza.


Ezek a ciklusok messziről, gyorsan mozogva, vagy eltérő gravitációs térből figyelve másként látszanak, de semmi okunk feltételezni, hogy valóban másként is járnak például tisztán a sebességtől. Elvégre éppen Einstein állítja: a nem gyorsuló rendszerek egyenrangúak.


Mert ugye, ha igazad van, akkor a Silvertooth kísérlet kizárja a megfigyelő független fénysebességet, de az MM kizárja az étert, akkor mi marad?


Te azt állítod, hogy Silvertooth és a többiek nem megbízhatóak, bár erre semmiféle alapod nincs. Én meg azt állítom, hogy a MM interferométer nem alkalmas az éterszél kimutatására, mert ez a szerkezet az éterszelet nem képes kimutatni hiába forgatod. Mintha csak egy radírt forgatnál a kezedben, az sem tudja kimutatni az éterszelet. És lám, a radíros kisérlet kizárja az étert, mert sehogy sem lehet vele kimutatni a Föld sebességét.


De van egy másik kisérlet is, a virágvázás kisérlet. Hiába forgatod, az sem tudja kimutatni az éterszelet, tehát már biztos nincs éter....


Silvertooth meg megszab egy pontos irányt és egy pontos sebességet. Mert egyutas az interferométere s így már eleve nem a kétirányú sebesség különbségét próbálja kimérni, ráadásul egy alkalmas műszert használ amit ha forgatsz akkor mér valamit.


Ezerszer ugyanoda fordítod ezerszer ugyanazt méri.


Mi kell még?

Előzmény: ivivan (35874)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.07 04:43:10 © (35871)

a tér és az idő... Nyilván kicsit elvontak, de ettől még létezhetnek.


Hát persze, hogy léteznek. Létező fogalmak. Azért léteznek mert mi kitaláltuk őket de nem létrehoztuk. Nem alkottuk meg a teret, fizikailag nem jöttek létre attól, hogy kitaláltuk definiáltuk ezeket a fogalmakat. Léteznek a fejekben, sehol máshol.


Fizikailag létező dolog az anyag, semmi más. A mozgás (idő), a távolság (tér) már az anyag tulajdonsága, egy-egy fogalom.


Akárhogy fogalmazol, a tér akkor is csak egy fogalom marad. Az idő is.


És igen, a sajtban a lyuk csak egy fogalom. A sajt, a lyukat kitöltő gáz vagy vákuumenergia (DVAG) anyagi természetű, de a lyuk maga egy fogalom.


ha nem létezne idő, akkor nem létezhetne mozgás sem


Ez nem igaz, a helyzet éppen fordított. Mozgás nélkül nem lenne élet és nem lenne senki aki kitalálta volna az idő fogalmát vagy az einsteini téridőt.


Ellenben élet és téridő fogalom nélkül a mozgó anyagi világ remekül elvan.


35845, egy csomó mérés, tapasztalat alátámasztja a fénysebesség állandóságát..


Nagyon tévedsz, egyetlenegy sem támasztja alá, csupán a csomó méréssel nem sikerült kimutatni.


kivéve ezt az egyet...


Ha egyszer kétutas módszerrel nem lehet kimutatni c eltéréseket.

Egyutas módszerekkel pedig ki lehet mutatni. És nem egészen egy mert Silvertooth egy módszer, Marinovnak több módszere is van és ne feledkezz meg az egészen más jellegű COBE mérésekről sem..


Azt hiszem ehhez újra egy Einstein kellene, hogy kibogozza...


Szívesen segítek..:)

Előzmény: ivivan (35844)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.06 02:45:16 © (35843)

Valaki homályosítson fel, hogyha mindig mindenki c-nek méri a fény sebességét, akkor miért nem megy mindig mindenkihez képest c-vel a fény?


Azért mert nem mindenki méri c-nek (pl. Ernest Silvertooth, Stefan Marinov).

Előzmény: ivivan (35832)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.06 02:26:20 © (35842)

A tér létező dolog, ebben helyezkednek el az anyagi dolgok.


Ha létezik a tér akkor miből van ?????? Apró pici kis térsejtekből, vagy tératomokból ?? Elemi térmező hullámok ?? Hullámocskák.


az idő pedig szerintem letagadhatatlan..


Dettó, fogadjunk valaki kitalálja, hogy időpartikulácskákból áll az idő..


Nem kellene keverni a fogalmakat az anyagi világgal. Nemcsak a tér és az idő a fogalmak hanem a gondolat, a tárgyak színe szaga sebessége hőmérséklete, a szépség gonoszság a hülyeség is fogalom, az anyag tulajdonságai ezek.


Hiába filozofálgattok, aki azt mondja hogy az anyagi világ csak a fejünkben létezik, annak a fejében csak víz létezik. Különbenis akkor mi van a hasunkban?


Nem a teret és az időt kell leválasztani a nemtudom miről, hanem a fogalmakat kell leválasztani az anyagi világról mert ezeket vészesen keveritek.


Az anyagi világ a fogalmainktól függetlenül létezik.


Hihetetlen, hogy ennek belátása/elfogadása ekkora problémát okoz.


A tér nem létező dolog, fizikailag nem létezik. A gondolataidban létezik, ettől fogalom.



Privatti 35823, Örömet, bánatot, számok hányadosát, , stb., stb, is létezőnek tartjuk..


Igen drágám ezek a fogalmak, léteznek is. A fejedben. Ha kihal az emberiség, a fogalmak is kihalnak. Nem megsemmisülnek, mert fizikailag soha nem is léteztek.


A semmi a képzelet szüleménye.


Úgy van. Akár a téridő.

Előzmény: ivivan (35821)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.05 03:39:12 © (35820)

A téridő hazugság. :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))


Ez már tetszik. Az a hazugság amit meg akarnak etetni vele.

Maga a téridő nem hazugság csak egy kitaláció, egy fogalom, fizikai valóságában nem létező dolog, a téridő nem anyag. Ha nem anyag akkor nem görbülhet a semmi, nem lehet hatással az anyagi világra a semmi.


Ez a térre és az időre külön külön is érvényes, egyik sem létezik fizikailag, csupán a fejünkben létező, általunk kitalált fogalmak, az anyagi világra fizikailag semmiféle hatásuk nem lehet és nincs is. Az anyagi világ a tértől és az időtől függetlenül létezik, köszöni jól van, nincs szüksége térre, sem időre. Ezeket azért találtuk ki, hogy le tudjuk írni az anyagi világot a mozgásaival együtt.


Ne hagyd magad.

Előzmény: xushan (35811)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.30 03:19:05 © (35536)

Megismételték a HK-t csak nem teljes kerüléssel,


Ha nem teljes kerüléssel akkor nem ismételték meg. Egészen mást csináltak.


Hafeléék teljesen körbe mentek és így két különálló adatuk lett a keleti és a nyugati utazáshoz. A 39 nanosec-es kisérletnél pedig összemosták a két eredményt, mintha HK -ék összegyurmázták volna a két ellenkező irányban kapott eredményüket.


Felejtsd már el a megismétlést, akkor ismételték volna meg ha ugyanazon az úton, ugyanolyan magasságokban !!! ugyanannyi le és felszállással, ugyanolyan repülőkkel (váltották őket vagy 15 ször) ahol ugyanolyan hőmérséklet és nyomásviszonyok lettek volna, de pontosabb órákat használtak volna, legalább négyet. Ekkor össze lehetett volna hasonlítani az új eredményeket az eredeti HK eredményekkel, ez lett volna a megismétlés. De erről szó nincs.


Egy teljesen más kisérletet végeztek el, ami rendben van, csak ez nem megismétlés. A pontossága viszont kérdéses, a HK kisérlet fényében pedig kétséges.


Hangsúlyoznám, egyetlen órát reptettek, nem lehet tudni hogyan változott az óra járása repülés közben, erre semmiféle adat nincs (nem találtuk meg). Egy óra normálisan is tud rosszul járni, sietni vagy késni, az UTC -től eltérő járás még nem jelent relativisztikus eltérést. Azért gondolod, hogy megbízhatóak voltak az órák mert azt mondták neked. De hol vannak az adatok ???


Nem ismételték meg !!!


De ha szerinted az idődilatáció csak látszólagos, akkor mi történik?


Semmi. Az órák ugyanúgy járnak. Más rendszerekből másféleképpen látszanak. Na és??


..a méter definíciója önmagában bizonyítja, hogy ...a fénysebesség mindig mindenkihez képest állandó.


Ez butaság, csak a saját hülyeségünket bizonyítja. Ez a definíció csupán törvénybe iktatja a fénysebesség állandóságát nem pedig bizonyítja. Bizonyítani (inkább alátámasztani) de méginkább cáfolni kisérletekkel lehet. Ha általában semmivel sem tudod kimérni a fénysebesség változásait de találsz egy olyan módszert ami kiméri akkor az egy cáfolat. Bizonyítani viszont nem tudod az állandóságot csak támogatni. Hiába méred állandónak százféle (helytelen, nem megfelelő) módon ha létezik módszer vagy módszerek ami érzékenyen kimutatja a fénysebesség változásait, irányfüggését.



Mungo 35474, nem a párizsi délkör volt a 40M méter? Az egyenlítő persze más hosszúságú..

Előzmény: ivivan (35475)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.29 03:20:56 © (35473)

Kedves Dubois, hálából amiért belinkelted a Kelly-t lerajzoltam neked milyennek kellett volna lennie az eredmény grafikonnak ahhoz, hogy alátámassza a relelm idődilatációjának valódiságát.


Ezt mérték (kissé sematizálva) és


Ilyennek kellett volna lennie.



pintyőke neked a szád sokkal nagyobb mint az eszed,


1. a HK nem helytelen pontossági becslés, hanem az adatok szándékos manipulálása nem megengedhető módon. Rossz kisérleti adatokból halálpontos bizonyíték faragása, pl


clock 408 (Eastward)  'corrected' from +166ns to    -55ns;
clock 361 (Westward) 'corrected' from    -44ns to +284ns.


2. azóta nem ismételték meg.


3. ezer más elven nem ellenőrizték a relelm idődilatációjának valódiságát. A te kisérleteid csak a látszólagos idődilatációt bizonyítják, de ezt nem is vitatja senki.

Előzmény: Dubois (35469)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.28 01:58:33 © (35464)

"hogy a Hafele Keating kisérlet egyszerűen csalás"

2, azóta meg lett ismételve szignifikáns eredménnyel...


Mutasd a közleményt ahol megismételték a Hafele kisérletet ahol körbevittek legalább 4 órát egyszer keletre egyszer nyugatra.


A megismétlés azt jelenti mindent ugyanúgy csináltak csak az órák lehettek pontosabbak. Máskülönben az új kisérlet nem ismétlés hanem egy másik kisérlet, új számítgatásokkal, osztok szorzok majdcsak kijön valami.


A 39 nanosec nem erősített meg semmit, a Hafele kisérleten nincs mit megerősíteni. Ez egy különálló és egyedülálló kisérlet (39 ns) egyetlenegy órával, aminek a pontosságát külön kell értékelni. Mindezidáig ez nem történhetett meg, mert a részletes közleményt (a 39 nanosec-ről) nem találtuk még meg.


Ha nem tudsz ilyen megismétlést akkor máris hazugságon kaptalak,


mert a Hafele kisérletet nem ismételte meg senki


1, nem csalás, hanem elrontott kísérlet,


Na azért ez sem semmi, amit Hafele Keating művelt az egy elrontott kisérlet. :))

Sokkal többet nem is kívánhatok...



Dubois, tanulmányozhatnád még egy kicsit ezt az ábrát hátha rájössz miért nem ér semmit Hafeléék mesterkedése.


Az órák repülés közben megváltoztatták a járási sebességüket, méghozzá úgy, hogy a visszatérés után nem nyerték vissza az eredeti járási ütemet. Eddig érted?


Csak egy órát lett volna szabad használni, mert az összes többi instabil volt repülés közben. Abból kreáltak relativisztikus eltérést, hogy instabilak voltak az órák.


A kék és piros vonalaknak párhuzamosan kellene haladnia de ez csak egyetlen óránál, a 447 -esnél volt megközelítően így, nem is mutat relativisztikus eltérést. Ezt képtelenség felfogni?



durcell 35320, A mozgó órák lasabban járnak. Nem csak látszólag. De tényleg?

Elfelejtetted hozzátenni: a specrel szerint. A valóság szerint pedig most vitatjuk.


Akkor majd mindenki elvégezheti a kisérletet, és majd láthatja hogy a specrel igaz.

Vagy azt, hogy nem igaz.

Előzmény: pint (35326)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.27 05:17:12 © (35312)

Hányszor kell még elmagyarázni, hogy a Hafele Keating kisérlet egyszerűen csalás, a csaló tudósok kategóriájába tartozik.


Így nem fogadhatjuk el, hogy az idődilatáció létező és valós jelenség. Csak azt, hogy létező de nem valós jelenség. Látszólag van meg. Az szorul bizonyításra, hogy valós jelenség.


A HK kisérletből csak annyi látszik, hogy nincs valós relativisztikus időtágulás (lásd 447 sz. órát, az egyetlent ami többé kevésbé jól járt)

Előzmény: ivivan (35310)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.25 04:28:00 © (35095)

Azért lenne jó, ha lenne egy kísérleti leírás..


Persze, persze, nem könnyen elérhetőek a hivatkozások, pár szó itt is van standing waves.


A Nature cikk nem túl bő:


...using a special standing-wave sensor manufactured by the General Electric Co. This photoelectric sensor incorporates a photomultiplier tube through which a laser beam can pass to be reflected back on itself by mirror. This allows the device to scan translationally along the standing wave set up by the interference in the beam.

The experiment shows that the spacing between nodes in the standing wave set up by two oppositely-directed light rays from the same laser source is a function of the orientation of the apparatus.

In effect, it appears that in the standing wave conditions, the waves move at different speeds in opposite directions relative to the apparatus and, as their frequencies are the same, they present different wavelenths in the two directions and so affect the nodal spacing.

...the optical configuration resembles that of the Sagnac experiment... however the sensor scans linearly along a section of the modulated beam in a nonrotating system.


A lényeg magyarul: fotonsokszorozóval vizsgálják az állóhullámot amit a kettéosztott és egymással szembe vezetett lézernyaláb alakít ki. A kisérlet azt mutatja, hogy

a csomópontok távolsága a készülék térbeli orientációjától függ.

Előzmény: ivivan (34920)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.24 04:30:54 © (34919)

Csak az a baj, hogy innen a Földről nézva hajszálnyira együtt járnak a fenti (lassított) és a lenti (normális) atomórák.


A Földről nézve úgy látszik. Senki nem tudja bizonyosan mi van a keringő GPS órák járásával, mert nincs rá kisérlet, nem hoztak le egyet sem. A relativisták okosak és ők mégis helyből tudják, hogy a repülő órák valóban gyorsabban járnak mint a földi órák.


Folyamatos eltolódást okozhat a hálózatba kötött GPS órák shiftelődése. Egy műholdat csak 13 percig láthatsz aztán kimegy a képből és jön a következő. Mivel az összes 24 műhold egy rendszer, ez okozza a shiftet.


Ha sikerült volna, akkor most nem létezne a spec rel...


Nos, hát akkor most sikerült, úgy tűnik.


[42] E. W. Silvertooth, Special Relativity, Nature 322 (August 14, 1986) [43] E. W. Silvertooth, Experimental detection of the ether, Speculations in Science and Technology 10, 1 (1986) [44] E. W. Silvertooth, Motion through the Ether, Electronics & Wireless World, May 1989, p.437-438,

[45] E. W. Silvertooth, A New Michelson-Morley Experiment, Physics Essays 5, 1, p.82-88 (1992)


In a 1986 letter to Nature[42] Ernest W. Silvertooth reported that he constructed an interferometer capable of detecting the absolute motion of the Earth with respect to the ether. In Experimental detection of the ether[43] and Motion through the Ether[44], Silvertooth reported that on the particular day of his measurements, the Earth moved at 378 km/s towards the constellation Leo...

Silvertooth published his findings before NASA launched COBE, the first satellite to accurately measure the CMB. Due to Doppler shift, there is a slight anisotropy in the spectrum of the CMB. Based on precise measurements of this anisotropy, it was determined that, relative to the CMB, the heliocentric frame moves at 390 km/s towards Leo. Given the earth's orbital speed of 30 km/s, this is a very good agreement with Silvertooth's measurement. In a refined experiment[45], Silvertooth and Whitney confirmed the earlier result and found a speed of v = 378 km/s.


Lehet mondvacsinált, ismételni kellene a kisérletet. Csak egy dolgot nem lehet vele:


elhallgatni

Előzmény: ivivan (34850)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.23 05:22:24 © (34846)

Már írták itt többen, hogy a GPS órája lassabban jár. Beépített lassítása van. Ez szerintem elég bizonyíték.


Pontosan így van, ez elegendő bizonyíték. Mivel beépített lassítása van ezért lassabban jár. Előbb utóbb mindenben egyetérthetünk, csak így tovább.


Ezt a beépített lassítást hívom megerőszakolásnak, ha nem esett volna le.


A Föld mozog. Silvertooth interferométere kiméri, Michelsoné nem.


Ehhez ne haragudj nem kell magyarázat. A Silvertooth interferométert a kezedben forgatva kimérhető egy pontos irány ahol a sebességnek maximuma van. Ez a fajta interferométer működik, erre a kívánt célra használható, a COBE méréseinek pontosan megfelelő eredményt ad.


A Michelson derékszögű interferométert hiába forgatod semmit sem mér.


Ezek a mérési adatok. Az, hogy miért nem mér a Michelson interferométer lehet gondolkodni ha valakit érdekel, de a legjobb elfelejteni mint a tudománytörténet egyik legsúlyosabb ballépését.


A háromszög vonalzó és a mérőszalag mindkettő alkalmas hosszúságmérésre.

Az interferométerek közül az egyik elrendezés (MM) nem alkalmas a kívánt célra, a null eredményből aztán sikerült azt a bugyuta következtetést levonni:


a fénysebesség minden irányban állandó


Reccs. Ezzel összedőlt a relativitáselmélet. De még sokáig nem fogjátok fel.

Előzmény: ivivan (34757)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.22 04:35:41 © (34756)

Amit te mondasz, az egy egyszeri korrekciót igényelne, de a GPS órája ettől nem járna lassabban, csak az EM hullám érne ide egy ici-picivel hamarabb.


Igen ebben igazad van, bár a GPS órája akkor sem jár lassabban, úgy jár ahogy a földön meg lett erőszakolva. Geostacionárius holdon nem is várnék akkumulálódást.


Csak annyit tudunk biztosan, hogy a földről nézve a GPS óra UTC nek látszik. De, hogy valóban megváltozik e a járása ott fenn vagy sem ezt nem lehet tudni, túl kevés kisérleti adat áll rendelkezésre, szinte semmi. Szerintem nem lehetünk elég okosak, ezért lenne nagy szükség lehozni egy, vagy akár több régóta keringő és már használaton kívüli GPS órát.


A Michelson interferométer az éterszél kimutatására nem alkalmas eszköz.

Miért?


Nem tudom. De azt sem kérdezed, hogy a piskótával miért nem lehet fénysebességet mérni, de ettől tekintsünk el. Nem lehet és kész.


Előszöris azért, mert ha az MM interferométert elfordítod 90 fokkal akkor ugyanazt a csík konfigurációt kapod, mert a fénysugarak felcserélődnek.


Nem az a kérdés, legalábbis számomra, hogy miért nem lehet, hanem hogy van olyan eszköz, a Silvertooth interferométer összeállítás ami képes kimérni a CMBR anizotrópiának tökéletesen megfelelő sebességet.


A Föld mozog. Silvertooth interferométere kiméri, Michelsoné nem.


Michelsoné miért nem méri ki?

1. nincs mit mérni (ez nem igaz, mert ki lehet mérni)

2. az MM interferométer nem alkalmas erre a mérésre. Miért? Mert piskóta.

Előzmény: ivivan (34681)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.21 05:47:03 © (34680)

Ez elméletnek nagyon jó, de kellene rá egy kísérlet, ami valóban nagyobb sebességet mér a GPS holdakról érkező EM jelekre, mint c. De mivel a GPS éppen az időzítés alapján működik, hát elég hihetetlennek tűnik, hogy még senkinek nem tűnt fel ez a hiba...


Ez nem hiba, ezt vették figyelembe gravitációs relativisztikus hatásként. A kisérlet maga a GPS. Csak nem a GPS óra jár gyorsabban hanem a fény jön róla gyorsabban. Így a látszat leírásában nincs hiba.


..végeztek fénysebességmérési kísérletet napfénnyel is.


A pontosság döntő. A vertikális fénysebesség csak picivel különbözik a vízszintes irányban mért c -től, ezt nem tudták kimérni, bizonyosan.

A múltkor túlbecsültem a sebességnövekedést, Dubois nagy örömére (akkor szóltál volna amikor rákérdeztem..)


Még mindig nem látom, hogy ez miért lenne érzékenyebb a forgatásra, mint az MM?


Nem érzékenyebb, hanem Silvertoth eszköze kiméri a Föld sebességét, míg az MM eszköze erre egyáltalán nem alkalmas, mert más a működési rendszere, érted? Az MM interferométer helyett háromszögvonalzót, vagy hagymás piskótát is használhattak volna, mert egyik sem alkalmas erre a kívánt célra.


A Michelson interferométer az éterszél kimutatására nem alkalmas eszköz.



Bign 34605, ..a gravitáció miatt itt lent picivel lassabban járnak az órák..


Éppen ez a vita tárgya, hogy valóban lassabban járnak-e, vagy csak úgy látszik.

Ha már lehoztak volna egy GPS órát akkor látnánk, valóban gyorsabban jártak repkedés közben, vagy nem.

Előzmény: ivivan (34610)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.20 02:40:54 © (34603)

Hát én a gravitációval próbálkoznék. :)


Nagyon jó !!! Végre nem a relelmmel próbálkozol.


A gravitáció nemcsak a vízszintesen a Föld mellett elhaladó (vagy a Nap mellett elhaladó) fénysugárra hat, hanem akkor is hat rá amikor függőleges irányból a GPS műholdról esik le a Földre. Ekkor begyorsul egy picit, hamarabb leér a Földre mintha c -vel jönne. A múltkor ugyan rosszul számoltam de mindegy, a lényeg az, hogy a


sebessége c -nél nagyobb

A fénysebesség nem állandó


Ez magyarázza a relativisztikusnak nevezett korrekciókat. Idődilatáció nincs, csak hamarabb ideér a fény mint ahogy a törvény (1983 óta) engedné. Tehát az órák egyformán járnak fent is lent is, csak látszólag járnak eltérően.



ivivan 34454, valóban hasonlítanak mint egyik tojás a másik létrához.


Silvertooth egy Y -ba osztja szét a lézerfényt, majd egymással szembevezeti őket a tükrökkel az Y két szárát összekötő egyenesen. Ezt az egyenest kell menetirányba fordítani és akkor látszik az eltérés (egy másik irányhoz képest).


A Michelson interferométert hiába forgatod.

Előzmény: Dubois (34456)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.19 06:02:36 © (34453)

Nem túl népszerű szegénykém, mint bármi más ami nem felel meg a relativisták kényes ízlésének.


E.W Silvertooth, Nature 322, 590 (1986)

E.W Silvertooth, Electron. Wireless World 96, 437 (1989)


A szerkezet egy lézersugár osztóból 2 tükörből és a detektorból áll. A kettéosztott lézersugarat a tükrökkel egymással szembe vezetik és ebben a sugárútban van a detektor. Ezt a sugárutat különböző irányokba beállítva kimérhető egy 380 km/sec sebesség a Leo/Crater csillagkép irányában.


A Michelson elrendezésű interferométer ezt a sebességet kimérni nem képes, mert az a készülék erre a célra alkalmatlan.


Sajnos az MM kisérlet 0 eredményéből aztán messzemenő következtetéseket vontak le, az eredmény zsákutca.


Az idézett repülős kísérlet miért nem elegendő?


Ha megnézed és megérted mit műveltek Hafele Keatingék akkor nem lesz olyan meggyőző a repülős kisérlet. Egy atomóráról az él a köztudatban, hogy az abszolút pontos, de sajnos ez nem igaz, annak is van hibája, tűrése, a leolvasott adatoknak szórása. HK -ék egyszerűen csaltak. Hogy lenne meggyőző egy ennél még sokkal kevesebb adatból fabrikált eredmény.


Hafelééknek egyetlen valamire való órájuk volt (No447) amit reptettek és ez az óra azt bizonyítja, hogy semmiféle lépcső nem volt a repülések után, tehát a közhiedelemmel éppen ellenkezőleg, az áhított bizonyíték helyett a HK kisérlet


az idődilatáció valós voltát éppenhogy cáfolja

Előzmény: ivivan (34288)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.18 05:49:25 © (34287)

2. A lézernek semmi köze az egyenes vonalú terjedéshez.


Kifejtenéd ezt egy kicsit bővebben, hogy az egyenes vonalban terjedő lézerfénynek miért is nincs semmi köze az egyenes vonalú terjedéshez ?



ivivan 34171, Miért nem tudja kimutatni?


Azért amiért egy háromszögvonalzó sem tudja kimutatni. Egyszerűen a MM interferométer erre a célra nem alkalmas. Silvertooth készüléket kellett volna használni, az ki tudja mutatni: 380 km/sec a Leo csillagkép irányába.


Vagy a COBE - CMBR, 372 km/sec a Crater csillagkép irányába.


..általad említett kísérletet is többször megismételték és mindig mindenki pozitív eredményt kapott ..


Hihetetlen tódítás, soha senki nem ismételte meg a Hafele kisérletet. Egészen mást csináltak, még kevesebb órával, mégrövidebb ideig, sokkal rövidebb távon, összesen két különböző kisérletet sikerült összekaparni, de aki akarja kisérlet nélkül is elhiszi. Le kell hozni egy GPS órát! Mert semmilyen tisztességes kisérlet nem áll a relelm mögött. A GPS óra pedig már összeszedett 2 tized !!! másodpercet (= 0.2 sec)


Nem esküdtek össze a fizikusok, csak mélyen meg vannak győződve arról, hogy a relelmet nem kell kisérletesen alátámasztani, mert ők anélkül is elég okosak.



mmormota 34238, ..ez már nagyon régen nem eldöntendő tudományos kérdés..


Csak egy baj van. Soha nem is volt eldöntve. Emlékeztetőül.

Előzmény: Holden (34188)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.17 02:01:45 © (34168)

Az egyfotonos interferenciakísérletek pedig egyértelmûen bizonyítják, hogy a foton NEM egyenes pályán halad.


Nem hinném, hogy egyértelmûen bizonyítják, kisérletezgetnek a 2 réssel és a kevés fotonnal és mérnek valamit amit értelmezni kell. Az értelmezés hibás.


A többfotonos kisérletek viszont egyértelmûen bizonyítják, hogy a fény (és akkor nyilvánvalóan a foton is) egyenes pályán halad. Ezt a kisérletet saját magad is el tudod végezni ha veszel a piacon egy ceruza lézert.


Ha a foton nem egyenes pályán haladna akkor nem létezhetne lézer.


ivivan 33776, több száz? Hmm.

A módszer tökéletesen képes kimutatni a legkisebb "éterszelet" is, ha lenne ilyen...


Tényleg? Nekem meg tökéletes módszerem van a szellemek, tündérek és manók kimutatására, ha lennének ilyenek...


Az MM interferométer nem képes kimutatni a Föld száguldását. Azt viszont tökéletesen nem tudja.

 

33784, Az idõdilatáció cáfolhatatlanul igazolva van a GPS mûholdak által. Ezzel nem lehet vitatkozni.


Az idõdilatáció akkor sem lesz cáfolhatatlanul igazolva ha lehoznak egy GPS holdat. Ha a 30 éve keringõ GPS óra a földön ugyanannyit mutat mint az UTC óra akkor jól pofára esek, te tapsikolhatsz örömödben, a relelm borzasztó jól alá lesz támasztva.


De addig amíg ilyen órát le nem hoznak az idõdilatáció nemhogy cáfolhatatlanul, de sehogyan sincs igazolva. El vagy egy kicsit tévelyedve, lásd még Hafele Keating kisérlet



Privatti 33798, A fénynek esetleg rendszerideje lehetne, de mert nem bomlékony objektum, szerintem olyanja se lehet. 


Honnan veszed, hogy nem bomlékony? És a párkeltés?

Előzmény: Holden (33777)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.14 06:17:06 © (33774)

Előszöris, ha már nektek olyannyira nehéz idézni, akkor bizonyára a Michelson interferométeres mérés nulla eredményét kellene perdöntőnek tekintenem.


Mivel a Michelson interferométer a Föld 380 km/sec száguldását sem tudta kimutatni, ebből arra lehet következtetni, hogy a fénysebesség változásait sem képes kimérni. Hogy mi az oka az lehet kérdéses, talán nem tudjuk.


Miért kellene vakon elhinni egy olyan kisérleti eredményt amelyben a kisérleti eszköz a mérésre nem alkalmas ? Ha egy háromszögvonalzóval akarod megmérni a fénysebességbeli különbségeket akkor is nulla eredményt kapsz. Csak éppen nem méri a sebességet.

Előzmény: emp (33770)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.13 04:42:31 © (33666)

Most megleptél. Volt olyan kisérlet ahol fénysebességet mértek mozgó megfigyelők?


Csak egyet említs légyszi, de látom túl nagy kérés.

Előzmény: vrobee (33664)

Mit tehetünk a fenntartható fejlődésért?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mit tehetünk a fenntartható fejlődésért?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.13 03:54:48 © (21)

És szerinted hogy férne el fizikailag több százmilliárd ember ezen a bolygón?


Sehogy. Vagy így: http://bocs.hu/_earth_human.html


Viccet félretéve magyarországon is elférne ennyi ember, de így csak néhány bigott hittérítő "gondolkodik": még sokan elférnénk a földön mint a heringek.


A baj csak az, hogy már a jelenlegi embertömeg is lelakja a Földet. A Föld már nincs egyensúlyban pedig Kína, India csak most lódul neki az úgymond "fejlődésnek".


Mi fogja megállítani? A természet megoldja csak az nekünk barmoknak kissé fájdalmas lesz.

Előzmény: Galgadio (20)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.13 00:45:45 © (33663)

nem tudod elfogadni azt a kísérleti tényt, hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára ugyanannyi.


T.emp! Megtennéd hogy felvilágosítasz, melyik az a kisérlet amely ezt a "tényt" szolgáltatta ?

Előzmény: emp (33662)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.11 04:50:55 © (33251)

..mozgó megfigyelő szerint a rúd meg van csavarodva. Mechanikus feszültség viszont nincs benne, így el sem törik.


Na látod! Valójában nem történik semmi a rúddal. Tolhatod akár fénysebességgel is vagy még gyorsabban.


A megfigyelőd azt látja amit lát, mindegy mit lát, az a rúdat a legcsekélyebb mértékben sem érdekli. Ő bizony nem csavarodik meg. Nem megy össze.


És az idő sem nyúlik meg. A megfigyelőd persze másként látja, de hát ezt hívják látszatnak.

Előzmény: mmormota (33238)

Gravitáció
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.10 04:45:31 © (736)

Szívesen segítek a megértésben ha kérdezel.


Egy minden irányú nyomásnak soha nem lehet olyan hatása mint a gravitációnak.


Pontosan gravitációs hatása van. Méghozzá akkor amikor ebbe a homogén DVAG gravitációs tengerbe belehelyezel pl egy bolygót meg egy vasgolyót. A bolygó irányából kevesebb graviton érkezik az árnyékolás miatt, a DVAG már nem homogén, a golyó elindul a bolygó felé.


a kődarabot miért nem préseli oda a másik kőhöz a tengermélyén a víz nyomás?


A tengermélyén oldalirányban homogén a víz nyomóereje, ezért rossz a példa. A világűrben is ha csak 1 tömeget helyezel el a homogén DVAG -ban akkor az nem indul el semerre sem.


Húzó gravitációnál elvileg a forrás meg van.


Mint a nyomónál. A forrás a Föld. Ő okozza az inhomogenitást a DVAG -ban. Mert a gravitáció oka mégiscsak a DVAG. Ha homogén akkor nincs gravitációs erő.


Húzó gravitációnál mi az ami elmegy a Földből mint forrásból a vasgolyóért ???????


Az elektront vonza a proton és fordítva szintén..


Ezt honnan veszed ???? Csak azt tudjuk biztosan, hogy erő lép fel közöttük.


mágnesek is vonzák az ellenkező pólusokat.


Ezt honnan veszed ???? Csak azt látod, hogy egyszer egymás felé hat az erő máskor meg fordítva. A vonzás csak sztereotípia, bemagolt dolog. Csak erőt látsz, nem vonzást vagy taszítást.


sugárzás tengerben élünk. Ami végtelen sűrű...


Miért lenne végtelen sűrű? A DVAG gravitonsugárzás nagyon erős de nem végtelen sűrű.


Ha az előbbieket megértetted akkor folytathatjuk.

Előzmény: Bign (716)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.09 06:02:31 © (715)

Nem tudod megfogalmazni röviden: Mi a gravitáció?


Előszöris mi nem:

- nem lehet vonzás mert annak nincs fizikai létjogosultsága. A testnek vonzó részecskéket kellene kibocsátania amik visszahúznák a közelében lévő tárgyakat. Nem véletlenül nem tetszett Einsteinnek és kitalálta a térgörbületet. De

- nem lehet térgörbület, mert a tér nem anyag. Így oka nem lehet a gravitációnak. Anyagra csak anyag lehet hatással (kivéve az einsteini gravitációt ahol a tárgyak gyorsulását a semmi okozza)


Mi a gravitáció?

A gravitáció gravitonok nyomóerejéből származik. Ha egy irányból kevesebb graviton érkezik akkor a test elmozdul. A gravitonok árnyékolhatók, de elnyelődésük nagyon gyenge, áthatolóképességük nagyon nagy. A sötét energiával lehet azonos, vagy rokonságban. Végsősoron a DVAG gradiens okozza.


A nyomó gravitációt elvetették, de nagy hiba volt. Semmi nem zárja ki a létezését csak néhány téves gondolatkisérlet, pl felforrna a Föld ha a nyomógravitáció olyan lenne amilyennek Poincare elképzelte. De nem olyan.


Eötvös árnyékolási kisérletei logikailag hibásak, a gigászi graviton tengerből egy kis rész elnyelődik, ez fűti a Földet, soha nem fog kihűlni. Ez fűti fel a csillagokat is.


Itt most nem arról beszéltem, hogy mekkora a gravitáció, hanem, hogy mi lehet az.

Mint amikor azt kérdezed, hogy miből van a csokoládé.

Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.27 01:41:10 © (625)

Az a baj, hogy namcsak a Nap mellett hajlik a fény,

de egy csomó más "leképezési zavar" figyelhető meg nagyon távoli objektumokon:


  Gravitational Lens   Abell 2218, 
Gravitational Lens   Abell 1689, 
Gravitational Lens


   Quasar Gravitational Lens   Einstein Cross Gravitational Lens


Minél nagyobb az eltérítő tömeg, annál távolabb jelenik meg tőle a szellemkép (ez nem látszik e képekből, csak okoskodok, és függ a távolságarányoktól is)

Fénytörésnél szerintem nem ez a helyzet, mert a szellemkép helyén már nagyon kicsi a központi eltérítő objektum gázkoncentrációja (hiszen átlátszó).


Amúgy anyagmentes teret ne keress, az anyag nemcsak atomokból áll. Anyag a fény, a vákuumenergia, a sötét energia, a neutrínók, ami mind kitölti az Univerzumot bár nem bizonyos, hogy a végtelen teret is.

Előzmény: Zsora (624)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.20 05:23:49 © (523)

Senkinek semilyen fizikai elképzelése nincs, miért nagyobb a proton tömege mint az elektroné.


Már megbocsáss Gyula, de ez nem igaz, attól, hogy te nem fogadod el még ez egy elképzelés: tömeg


A proton tórusz energiája, frekvenciája 1836 -szor nagyobb mint az elektroné.

A proton és a pozitron anyagában egyforma, ugyanazok az elemi részecskék alkotják őket, csak energiájukban (keringési frekvenciájukban) különböznek.


A proton tömege azért lesz nagyobb mert a pozitív elektromos töltés nagyobb frekvenciával tekeredik a graviton körül mint a pozitronban, így a proton mérete kisebb mint a pozitroné. A tömeg a pörgő elemi töltés-graviton páros tehetetlenségéből származik, mert ellenáll az őt kitéríteni szándékozó erőnek. Ezt érzékeljük tömegként.


Te azt mondod, hogy nagyobb graviton töltés van a protonban mint az elektron/pozitronban, én meg azt, hogy egyforma nagyságúak a graviton töltések.


2 féle graviton van, úgy ahogy te is állítod, de tömegük nincs. Van még a

2 féle elektromos töltés -ahogy te is állítod-, tömegük nincs.


A fénykvantumban (foton) megvan mind a 4 elemi részecske.

Az elektron és antiproton a foton egyik feléből épül fel (graviton A és negatív töltés),

a proton / pozitron a foton másik feléből jön létre (graviton B + pozitív elektromos töltésegység)

Előzmény: iszugyi (511)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.18 05:03:34 © (490)

..tehát én azt állítottam, hogy a téridő nem okozza a szonda viselkedését.


Mi okozza a testek gyorsulását (grav térben) ??


a téridő nem okozza, ez tuti, ebben megegyeztünk. Akkor mi okozza ??????

Előzmény: pint (484)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.17 03:44:41 © (453)

ezt az ámokfutást nincs kedvem elemezni, csak leírom az igazságot:


már mindannyian nagyon vártuk az igazságot, de nekem úgy tűnik csupán a relativista verziót írtad le századszor... :)


..tehát precízen fogalmazva a téridő nem hat a szondára...


Helyes, egyetértünk. Ha pedig a téridő nem hat a szondára az azt jelenti, hogy bármiféle lehet a téridő, kicsit görbült vagy nagyon, a szondára nem hat semmit.


A szonda mozgása független a téridő állapotától.


Még szép, hiszen a téridő nem is létezik, csak a fejedben, hiszen az csak egy ember által kitalált fogalom

Előzmény: pint (224)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.17 03:25:43 © (1515)

..a fény sem terjedhet gyorsabban az információnál..


Nem is kell, elég ha lassabban terjed.


Ha az információ terjedési sebessége determinált...


Ki mondta ezt neked ?? Még fényimpulzusokat használva sem az, de itt a kérdés az, hogy van e valami más ami esetleg gyorsabban vagy sokkal gyorsabban terjed mint a fény. Ez lenne a graviton.

Előzmény: Zsora (1514)

Gravitáció
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.09 02:26:21 © (221)

A Gravity Probe bizonyára kimér majd valamit, de hogy mit, az értelmezés kérdése. Azt biztosan nem méri ki, hogy a forgó test -a Föld- magával ragadja a téridőt, mert a téridő nem anyag, tehát nincs mit magával ragadnia.


Emlékeztető pint -től (191): a téridő NEM hat a dolgokra... a téridő egy LEÍRÁS, nem hat semmire.


Azt állítani, hogy a forgó Föld magával ragadja a téridőt annyit tesz, hogy magával ragadja a LEÍRÁST, ami elég stupid és röhejes megállapítás.


Magával ragadhatna esetleg gravitonokat, főleg ha a gravitonok nem mennének több nagyságranddel gyorsabban mint a fény és nem lenne olyan irdatlanul nagy az áthatolóképességük. Ha eszméletlenül nagy az áthatolóképességük akkor csaknem mindegy, hogy a Föld forog-e vagy sem. Ígyis úgyis átmegy rajta, dragging nélkül.


A befogott (árnyékolódott) gravitonokat természetesen már magával ragadja a Föld, de a Gravity Probe -al nem ez a kérdés.

Előzmény: szazharminchet (176)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.09 01:41:57 © (219)

Megjegyzem nem a relativitáselméletet akarom megérteni hanem a világ működését amit a relelm nem jól ír le. A relelm megértése nem azonos az elfogadásával, amit itt minden relativista módszeresen összekever.


Nos, ha a térgörbület nem oka a gravitációs erőnek (mert az nyilvánvalóan erő), akkor mi az oka ???????


1. TömegVONZÁS ? Hogyan működik? Horgászzsinór, vagy ragadósvégű cérna húzza vissza a testeket? Vagy vonósugár?


2. Térgörbület ? Nem, ezt most vetetted el, ez nem okoz semmit.


3. Nyomó gravitáció !!! Ez az. És ráadásul pont térgörbületnek látszik, de valójában DVAG gradiens, repkedő gravitonokkal.

Normális, menetirányban ható impulzussal aminek a fordítottját soha sehol nem észlelte senki.

Közönséges árnyékolással aminek cáfolata egy logikai hibán alapszik: Eötvös

Súrlódásmentes "közeggel", amit Poincare tévesen acélkeménységűnek képzelt el.

Energiaelnyeléssel amit nem képesek észrevenni, pedig valamitől begyulladnak a csillagok..


4. egyéb javaslat ?

Előzmény: pint (191)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.08 03:43:16 © (190)

Pintyőke már én szégyellem magamat helyetted, ha nem értesz valamit vagy csak nem tudsz olvasni inkább kérdezzél


A TERIDO ... ELEMI ESEMENYEK HALMAZA. Ez renormális állítása, nem az enyém.


Anyagra csak anyag lehet hatással.


Fogadok, hogy ez neked nem evidencia. A tér nem anyag, az idő nem anyag, a téridő nem anyag, tehát egyiksem lehet hatással az anyagra, nem okozhat fizikai változást. A tér (vagy téridő) bármiféle képzelt görbülete nem okozhatja a tárgyak gyorsuló mozgását. Ez a modell rossz.


Gravitációs térben a DVAG (gradiens) okozza a tárgyak gyorsuló mozgását. Ez a modell jó.

Előzmény: pint (187)

Csaló tudósok.....
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csaló tudósok.....)
Astrojan válasz | megnéz 2007.03.07 06:10:13 (1728)

Szerintem itt a Hafele kisérlet. Ez kifejezetten szándékos csalás.


Nézd meg ezt a grafikont és próbáld meg saját magad extrapolálni a görbéket. Egy 236 órás kisérletből 210 órát negligálni és csak az utolsó 26 óra összevissza kilengéseit felhasználva kihúzni egy extrapolációt 65 órával későbbre (65 óra a repülgetés hossza, 236 óra az atomórák előzetes kondicionálása, tesztelése repülés előtt az USNO -ban), amikor az atomórák nyilvánvalóan összevissza jártak, mert a kék és a piros vonalaknak párhuzamosaknak kellett volna lenniük, ez talán egy nem szándékos, jószándékú, nemtudatos tévedés? Ilyet még tudományos elvakultsággal sem lehet tévedni, ez bizony a relelm alátámasztására fabrikált kisérlet.


Eredeti Hafele grafikon adatok   (Köszönet érte Dubois)

Előzmény: értő (1705)

Gravitáció
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz 2007.03.07 03:08:50 (186)

A TERIDO ... ELEMI ESEMENYEK HALMAZA. Ez egyre jobb,


az elemi események halmaza görbül... ez kritikán aluli,


látom új vagy itt. Meg tudod mondani milyen anyagból épül fel az elemi események halmaza??


Mindenesetre örülök annak kedves nemnormális, hogy


a téridő nem anyag


hanem csupán egy rakás esemény.

Előzmény: renormalis (182)

Mit tehetünk a fenntartható fejlődésért?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mit tehetünk a fenntartható fejlődésért?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.03.06 02:34:47 (13)

Mit tehetünk mi magunk kiindulópontnak.


Gravitáció
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz 2007.03.06 01:42:20 (181)

nem a tér görbül, hanem a téridő.. Húú, sokat segítettél, igazad van, máris javítom:


Csak a téridő jobban görbül ha éppen ágyúgolyó repked át rajta. Ha csak fény akkor meg alig görbül. A téridő azt figyeli, hogy mi mászkál benne. Olyan mint egy téridőfigyelő.


Már csak ilyen ez a semmi (= a téridő). Amikor a semmi hatással van az anyagra (vagy az agyadra? :)


Nem, azt hiszem a te agyadra nincs hatással semmi, bár annak nagyon örülök, hogy


a tér nem görbül


még az is lehet, hogy valaha valamiben egyetértünk.

Előzmény: pint (180)
Astrojan válasz | megnéz 2007.03.05 04:14:18 (179)

a fény úgy veszi be a kanyart a téridőgörbületben, hogy "nem tud arról", hogy kanyart vett. Neki minden egyenes.


Az ágyúgolyó meg szintén úgy veszi be a kanyart a nemlétező (látszólagos) téridőgörbületben, hogy "nem tud arról", hogy kanyart vett. Neki minden egyenes.


Csak a tér jobban görbül ha éppen ágyúgolyó repked át rajta. Ha csak fény akkor meg alig görbül. A tér azt figyeli, hogy mi mászkál benne. Olyan mint egy térfigyelő.


Már csak ilyen ez a semmi (= a tér). Amikor a semmi hatással van az anyagra (vagy az agyadra? :)

Előzmény: Privatti (152)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.22 05:13:31 (31416)

Elnevezhetjük ezt a felismerést Astrojan-féle alapigazságnak, ...az ellenkezője sohasem...


Aha, elnevezhetjük, ráhibáztál. Arról nem beszélve, hogy pont ezzel fogunk utazni a csillagokba. Nem érdemled de megsúgom, ezért nem fogjuk érezni a gyorsulást amikor egy másodperc töredéke alatt a fénysebesség fölé ugrunk. Ez nem a Star Trek hanem DVAG manipulációs "térugrásos" űrutazás. Valóban nagyjelentőségű felismerés, hogy nem a rakétaszék gyorsítja a tested hanem a fókuszált gravitációs tér amely a tested összes atomját egyformán gyorsítja s mintha szabadon esnél nem érzed a gyorsító erőt, nem présel palacsintává a gyorsulás. Pedig a fénysebesség ezerszeresére ugrasz másodpercenként húszszor.


Ennek van igazi jelentősége de sose fogod megérteni.


Fénysebesség maximalisták kíméljenek !!

Előzmény: NevemTeve (31352)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.21 04:33:14 (31349)

a gravitációs térben álló szoba hasonlítható össze a gyorsulva mozgó szobával


Akkor egyetértünk, a gyorsulva mozgó szobád (amely szabadon esik) nagyonis megkülönböztethető az álló szobádtól. (Persze persze te nem erre a gyorsuló szobára gondolsz, csak pongyolán fogalmazol)


Hadd tegyek egy hasonlatot én is, hátha (?) meglátjátok miért nem lehet összehasonlítani az almát a körtével.


Mérjük meg egy kisérleti összeállítással, hogy ki tud nagyobb pofont adni, egy amőba vagy te.

De ne használjunk azonos körülményeket a mérésnél, hanem amikor az amőbát méred akkor iktass be egy olyan eszközt amitől az amőba akkora pofont tud adni mint te. Eztán méricskélj és meglátod, hogy mindketten egyforma pofont tudtok adni, a két pofon nem különböztethető meg egymástól. Érted miért írtam ezt?


Ha nem azonos körülményeket hasonlítasz össze akkor bármilyen eredményt kihozhatsz.


Szerinted a gravitációs térben álló szoba hasonlítható össze a gravitációmentes térben (drótkötéllel) gyorsulva mozgó szobával. Mivel van olyan gyorsító erő ami g gyorsulást fog okozni, Einstein a homlokára ütött, s ráadásént kitalálta, hogy a gravitáció nem is erő.


Szerintem meg a gravitációs térben lévő szoba hasonlítható össze a gyorsulva mozgó szobával amikoris egyik sincs akadályozva a mozgásban. Egyformán. Ekkor pedig megkülönböztethető a két szoba.


másképp mondva a gravitációs erő hasonlítható össze a gyorsulásból származó tehetetlenségi erővel.


Felfedezted a spanyolviaszt, egy erő (grav) összehasonlítható egy másik erővel (drótkötél). Ez stimmel.

Előzmény: NevemTeve (31346)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.19 18:40:21 (31336)

Igen, pontosan tudom mit hasonlítottam össze.


Van két egyforma szoba a világűrben, ezt lehet összehasonlítani.


1. az egyiket fellógatom egy drótkötélre és húzom g gyorsulással,

2. a másik mellé pedig odateszek egy Föld tömeget (beteszem gravitációs térbe) amely g gyorsulást okoz.


Ezzel szemben te összehasonlítod az almát a körtével mert:

a második esetben beteszel egy riglit ami megakadályozza a szabad mozgást, míg

az első esetben nem teszel be ilyen reteszt, s ezáltal nem összehasonlítható körülményeket teremtesz.


Ha egyformák a körülmények (egy pókhálóval egyformán kipányvázod mind a két szobát) akkor észre fogod venni a különbséget: a liftben (1. eset) súlytalanság lesz mert a pókháló nem enged gyorsulni, a másik szobában pedig Földi gravitációs viszonyok (2. eset), mert a szoba szintén nem tud gyorsulni a pókhálók miatt.


Ha egyformák a körülmények és egyik szobát sem pányvázod ki akkor ugyancsak meglátod a különbséget, szoba - lift


Tehát a ti példátok, az einsteini példa egy csúsztatás, nem összehasonlítható esetekből von le általános következtetéseket, s lett belőle általános(iskolai) relativitáselmélet.

Előzmény: NevemTeve (31323)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.19 03:25:44 (31322)

..a gyorsuló szoba megkülönböztethetetlen a gravitációs térben álló szobától.


Lehet, Gézoo nem magyaráz olyan elemi szinten, hogy te is megértsd, de a hiba a te készülékedben van: álló - gyorsuló szoba

Előzmény: pint (31294)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.15 01:34:35 (1471)
Kicsit árnyalnám a dolgot, a közvetlen fényreakció nem jelent elbomlást, hanem az A vitamin - retinol cisz transz izomerizációját amely a megfelelő fehérjébe ágyazódva konformációváltozást okoz mintha az ujjaddal felpöccintenéd a villanykapcsolót (itt az ujjad a retinál). Ez a fehérje alakváltozás ionáramlás változást okoz a sejtmembránon, egyszerűsítve becsuk egy ioncsatornát, egyetlen foton millió Na+ sejtbe áramlását akadályozza meg. A különböző "színű" fehérjék (csap sejtek) külön idegszálakhoz kapcsolódnak, mint a TFT monitoron.
Előzmény: Gézoo (1469)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.14 02:50:40 (31238)

A "Nincs gyorsulás nélkül ikerparadoxon", annyit tesz mint a


csak gyorsulással van ikerparadoxon, s ez a kijelentésed továbbá nekem azt jelenti, hogy a


sebesség önmagában nem okoz ikerparadoxont - idődilatációt - mert csak a gyorsulás okoz ilyet, szerinted.


(Szerintem meg semmi nem okoz valóságos idődilatációt, a relelm látszólagos dolgokkal foglalkozik, az iker visszatér és uolyan idős lesz)

Előzmény: NevemTeve (31158)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.13 05:54:19 (31149)

Nincs gyorsulás nélkül IP...


Ez kezd tetszeni. Tehát a sebesség önmaga nem okoz idődilatációt, épp ideje már ezt belátni. Az idődilatáció látszólagos. Ugyanúgy mint a hosszkontrakció.

Előzmény: NevemTeve (31148)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.13 05:09:49 (31147)

Minden pontosan nagyon jó kivéve: 7. Az otthonmaradott emberke látja, hogy az ő óráján több idő telt el, mint az elmenő és visszatérő órán, amely soha egy pillanatra sem gyorsult.


Nem nem. Az otthonmaradó ikerke azt látja, hogy az ő óráján ugyanannyi idő telt el, mint az utazók óráján. A relativisták soha nem fogják beismerni ezt a tévedésüket, de legalábbis semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy az idődilatáció a valóságban is meglévő hatás lenne. Tényként kezelik de csak csalás támasztja alá.


Ne hagyd magad, csak az eszedre halgass (meg rám :).

Előzmény: zgyorfi (31135)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.07 00:33:43 (1449)

Lassan azért eljuttok a yy fotonmodellhez..


Yin Yang fotonA spirál

Előzmény: Gézoo (1446)

A Michelson-Morley-kísérlet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » A Michelson-Morley-kísérlet)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.04 05:09:48 (66)

Mivel a CMBR-t az Univerzum nagyobbrészét kitevö és (e,p)-/(P,e)-neutrínókból álló sötét anyag dominálja...


Huhh, nem kéne ennek mégegyszer nekifutni?


Anális inkább, mert a Sötét Anyag nagyon úgy tűnik, hogy egyszerű hidrogén molekula H2.


A CMBR meg egyszerűen mikrohullámú fény. Ha neutrínó lenne elég nehéz lenne detektálni. Szupernovarobbanásnál is örültek ha összesen 10 darabot össze tudtak számolni.

Előzmény: iszugyi (64)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.03 04:50:44 (63)

Miért, hol írtad le máshol a 60 -as zagyvaságot? ...Az olyan modelleket ugyanis, melyeket alkalmazva pozitív eredményt jeleznek, az MM kísérlet cáfolja.


Magyarázd el medve, miért cáfolja az MM a CMBR anizotrópiát ?? Csak nem azért mert MM nem tudta kimutatni??


(a tudományos válasz: ? evdem neylim)

Előzmény: mmormota (62)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.03 03:24:23 (61)

Remélem Te legalább érted mit akarsz mondani, megpróbálhatnád egyszerűbben pl így:


Az MM kisérlet legfontosabb tanulsága, hogy nem olyan eszközzel kell kimutatni a Föld száguldását amely műszer (interferométer) erre a célra nem alkalmas.


Más szóval, ha egy kenyérpirítóval akarod kimérni a Föld (abszolút) száguldását nehéz dolgod lesz és valószínűleg nem fog menni.


Amint Gyula írja 57-ben, az egy megfelelő eszköz (370 km/s, Leo/Crater). Silvertooth műszere szintén (380 km/s, Leo). Az MM interferométer nem alkalmas műszer (= 0 km/sec).



Gyula a 600 és a 370 km/sec ugyanabból a kisérletből származik csak valószínűleg a 371  pontosabb, míg a 600 egy durvább, előzetes becslés.

Előzmény: mmormota (60)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.02 05:05:32 (56)

Akkor most már nagyon pontosan tudhatjuk, hogy a Michelson interferométer nem képes kimutatni a Föld 370 km/sec száguldását az űrben.


Leszögezhetjük, a Michelson interferométer erre a célra nem alkalmas.



(köszi magnum)


Gyémántgyártás házilag !!! :P
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gyémántgyártás házilag !!! :P)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.02 04:42:32 (97)
Itt van nyomás is, hőmérséklet is, szén is: gyémántcsillag. Akár igaz is lehetne

Mi az a Dark Cold Matter?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi az a Dark Cold Matter?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.01 03:33:11 (42)

Könnyen elképzelhető, hogy a Dark Matter egyszerűen elemi hidrogén molekula (H2).

Távcsövekkel a csillagközi hidrogén ködökben csak az atomos hidrogént látjuk s ennek következtében az a hallgatólagos nézet alakult ki, hogy ezek a ködök atomos hidrogénből állnak.


Azonban az alacsony hőmérsékletű hidrogén sokkal stabilabb molekuláris állapotban, viszont a molekuláris hidrogén jószerével láthatatlan.

Tehát elképzelhető, hogy az eddig is ismert hidrogénfelhők tömege a mostani vélekedés többszörösét teszi ki amely magyarázattal szolgálhat az elveszett vagy inkább soha meg nem talált sötét anyagra.


Csaló tudósok.....
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csaló tudósok.....)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.27 04:46:14 (1659)

A részecskék órája szemernyit sem változik attól, hogy gyorsan vagy lassan mennek. A müonos kisérlet téged meggyőzött, csak van benne egy tódítás. Azt etették meg veled, hogy az összeszámolt müonok 10 km magasságban keletkeztek.


Csak sajnos ez nem igaz, a te müonjaid a tengerszinten keletkeztek és ezeket számláltad össze. Semmiféle rel hatás nem kell hozzá.


Igazad van, a müonoknak van belső órájuk. De ez az óra nagyon nagyon rosszul jár, semmire nem tudod használni. Az egyik müon elbomlik mondjuk 1 mikrosec alatt, a másik müon pedig 100 mikrosec alatt. Ez tényleg egy jó óra :)


Az ébresztő vekkerem ennél ezerszer megbízhatóbb. Százezerszer.

Előzmény: poecoek (1625)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.25 01:28:43 (1620)

Lassan azért csak rájöttök: a relativitáselmélet nincs kisérletesen bizonyítva.


Megpróbálom összefoglalni, két különböző dologról van szó.


1. A relativitáselmélet által és segítségével kiszámolt látszó eltérésekről, aminek létéhez kétség nem férhet, az összes általatok oly gyakran és szeretettel idézett kisérletek ezt alátámasztják és a GPS naponta bizonyítja. Azért látszó mert ezeket az eltéréseket látod, méred, tapasztalod, menet közben regisztrálod, amit akarsz.


2. Ezen eltérések amik remekül látszanak, kérdés, hogy valóságos eltérések is egyben vagy csupán látszólagosak, tehát vissza kell hozni az órát.


Erre vonatkozó kisérlet már nem sok van egy kezemen meg tudom számolni (emp 1594 féle kinyilatkoztatás persze sokkal több)


- A legszeretettebb a Hafele kisérlet, immár bátran állíthatjuk róla, csalás.

- Van a 39 nanosec, ki látta a közleményt? Egyetlen mérés, egyetlen órával nem sokat ér.

- valaki említett egy köröző repülőgépet is.

- és itt az emp hegyre felvitt atomórája, látta valaki a közleményt ?


Magamtól nem tudok többet, íme ez a relativitáselmélet bizonyítéka... Nem elég néhány nanoszekundum. Le kell hozni egy GPS órát !


Tehát mégegyszer, örülnék ha végre mindenki felfogná: nem az első ponttal van a baj. Hanem a másodikkal.

Előzmény: Simply Red (1618)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.23 05:26:41 (1387)

Huhh, tényleg, kíváncsi lennék hogyan döntötték el valóban egyetlen fotonrészecske vitte az információt - amit kétlek - úgy tűnik keveredik az egyetlen foton részecske és a nagyon rövid ideig tartó impulzus fogalma.


Már csak azért is mert ha beam splitterrel ketté tudják osztani akkor hogy lehetne az egyetlen foton.


Dobj be egy levelet légyszi itt

Előzmény: kishenceg (1386)

Csaló tudósok.....
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csaló tudósok.....)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.21 01:52:08 (1588)

Kemény fába vágtad a fejszédet, mert ha nem pontosan azt szajkózod amit a szakértők, akik néhány kitalált és teljességgel megalapozatlan axiómára hivatkozva bárkit képesek lehülyézni akkor jaj neked. Is.


És a GPS órák tényleg másképp járnak, mint a földiek, mondá Gergő, mert az ő agyában és a relelmben ez így van. Csak a valóságban nincs így. Akkor lesz így a valóságban ha majd valakinek eszébe jut lehozni egy GPS órát és az tényleg másként járt mint a földi megerőszakolt óra.


Mert a relelm ezen állítása nincs kisérletesen alátámasztva. A Hafele kisérlet kifújt, mi maradt? Egyetlen mérés, kumulált eltérésként 39 nanosec (repülővel Amerikába meg vissza). Néhány nanoszekundummal remekül lehet csalni.


És a GPS emlegetése mintha abból már lehoztak volna és valóban meglenne a különbség az órák járásában.


Fogjátok már fel, amíg nincsenek kisérletesen összehasonlítva az órák addig a GPS időeltérések csak látszólagosak, Gergő nem hivatkozhatsz rá úgy mint tényekre csupán azért mert Te úgy gondolod okosabb vagy mint a természet.


És ha valaki megint elkezdi a körbekörbe járó müonokat emlegetni tökönszúrom magadat.


Vagy itt van a fénysebesség állandósága, ez is axióma a relativistáknak. Nem számít, hogy éppen a GPS bizonyítja az ellenkezőjét, hamarabb leér a fény mintha c-vel jönne. Mi ez ha nem nagyobb sebesség mint c ?

Ők úgy vélik fénysebességet mértek a Michelson interferométerrel mindenféle inerciarendszerben amelyből persze egyetlenegy sem létezik. És mivel remekül mérték vele a semmit, ebből axióma lett: a fénysebesség állandó, azóta szajkózzák.

Astrojan válasz | megnéz 2007.01.17 05:54:47 (1546)

..a visszatéréskori (látszólagos) elcsúszás így ezt nyilvánvalóan nem egyenlítheti ki.


Én nem tudom milyen logikátok van nektek, a visszatéréskori elcsúszás


csakis akkor egyenlítődhet ki ha az eltérés látszólagos volt.


Ha valóságos eltérés lenne a GPS órán akkor természetesen ez meglátszik amint lehozzuk az órát. Ez esetben a lehozott GPS óra UTC időt fog mutatni a lehozás pillanatában.


Ha látszólagos volt akkor a lehozott GPS óra a megerőszakolt időt mutatja (20 év alatt UTC-hez siet 0.2 sec-et)


Igen, le szeretne hozni egy GPS órát.

Előzmény: mmormota (1545)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.16 05:47:40 (1382)

Igen. Van mindenütt, pl Fotonmodell by Astrojan. Gézoo ne hagyd magad...

Előzmény: vitaminek (1381)

Csaló tudósok.....
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csaló tudósok.....)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.16 05:39:43 (1544)

Milyen tényeket? Egy mérési adatból nem lesznek tények,


ezek is csak mérések, rossz mérések az tény, mert a kék és a piros vonalaknak párhuzamosoknak kellett volna lenniük bármiféle következtetés levonásához.


A kék vonalak a Hafele féle reptetési kisérlet előtti atomóra járását jelzik, míg

a piros vonalak a keleti és a nyugati túra közötti Cs óra viselkedését jelölik.


Az órák láthatóan egészen másként jártak a kisérlet előtt és a keleti túra után, kivéve a 447. órát ami egészen jól járt de nem is mutat relativisztikus hatást.


tény GPS órát pedig még sohasem hoztak vissza.

Akkor most milyen tényekről beszélsz TE ?

Előzmény: alien6 (1543)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.13 06:31:23 (1541)

Egy másik cikk, nincs a legjobb állapotban de Hazafele megteszi,


D.Spencer is elkérte Keating-éktől az eredeti mérési adatokat az USNO -ból és lám mit állapított meg:


"..one of the essential experimental supports of the relativistic theory of time dilation is shown to be invalid."


..a relativitáselmélet által jósolt idődilatáció egyik alapvető kisérleti támogatása érvénytelen, semmis, beteg, rokkant.


"..there is no indication of any significant difference in the behavior of the clocks when in motion."


..semmi jele a mozgó órák viselkedésében beálló bármilyen jelentőséggel bíró különbségnek.


Hangsúlyoznám, a valóságban. Mire visszatérnek az órák elvész a látszólag meglévő különbség. Mert látszólag nyilvánvalóan megvan, a GPS bizonyítja.

Előzmény: magnum56 (1407)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.12 01:59:26 (1379)

Milyen viszonylatban lehet rezgés, ha nincs oszcilláló partnere?


Nézted már ezt a fotonmodell -t?


Így méltán lehetnek korpuszkuláris, és hullámjelenség kisérői.


Aha.

Előzmény: vitaminek (1340)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.28 06:03:26 (28712)

Te azt hiszed az idodilatacio latszolagos?


Aha. Ez a mániám. Nem különösebben tudom elfogadni a kiizzadott nanosecundumos eltéréseket lásd Kelly.


Elgondolkoztál 28586 -on ? Elmagyaráznád hogyan járnak a valóságban összevissza a földi órák attól, hogy valaki fentről nézegeti őket ??

Előzmény: gekko111 (28694)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.27 05:31:21 (28693)

Persze, csak Dubois szerint az nem szinkronizálás ha egymáshoz illesztik az órákat. Naponta.


De Dubois jót is cselekedett amikor kiásta a Kelly linket, a Hazafele kisérlet nem ér semmit, minden valamirevaló tudományos vizsgán meg kellett volna buknia. Fizikában nem így van, ott jelest kapott. Ugyanúgy mint a földfelszínen keletkező müonok. Az is ötös.


Le kell hozni egy régi GPS -t, akkor kisérletileg is eldől: a relativitáselmélet a valóságot írja le vagy csak a látszatot.


Mert elméletileg már eldőlt, pl itt.

Előzmény: gekko111 (28690)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.22 02:53:01 (28586)

amit mindenki más le tudna vonni ott fenn csücsülve: nevezetesen, hogy tényleg, igazán, a valóságban stb. lassabban jár a földi óra. Keresnél más magyarázatot,


Igen jól látod én keresem a más magyarázatot, mert a földi óra a valóságban


teljesen nyilvánvalóan nem jár lassabban.


Csupán az űrhajón lévő órához képest látszik úgy.


Ha lehozzuk a GPS órát ez minden kétséget kizáróan ki fog derülni.


Boldog Karácsonyt mindenkinek.

Előzmény: Gergo73 (28500)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.21 06:07:31 (28499)

Úgy érted mindenki más tudja, hogy a földi MC lelassul attól, hogy én ott fenn figyelem ?


Én viszont nem tudhatom mert távolról figyelem az órát, magyarul távolról nem állapítható meg, hogy mi történik az órával a valóságban ?

Előzmény: mmormota (28497)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.21 05:53:06 (28496)

OK, most ha én ott ülök a műholdon és látom, hogy a földi MC lassabban jár, akkor meg tudom állapítani, hogy a földi MC valóságosan is lassabban jár ??

Előzmény: mmormota (28495)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.21 04:41:38 (28493)

köszi pedig még van egy kérdés,


Most beindítom a rakétákat és a sebességemet kétszeresére növelem, a GPS műhold új pályára áll. A gravitáció kisebb lesz mert messzebb keringek a földtől.


Nézem a GPS órámat az űrhajóban és összehasonlítom a földi Master Clock órával.


Mit látok,

1. egyforma,

2. a földi Master Clock gyorsabban jár,

3. a földi Master Clock lassabban jár mint a GPS óra ?

Előzmény: Gergo73 (28491)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.21 00:17:53 (28488)

Pontosan leírtam a kérdést mi érdekel:


mit gondolsz, ha felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni a GPS CC -vel?

Előzmény: Gergo73 (28423)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.20 04:34:20 (28422)

Teljesen mindegy hogy mi van a minor korrekciókkal, mert akár el is hanyagolhatjuk őket.


GPS system time, in turn, is referenced to the Master Clock (MC)


Ennél többet én nem is állítottam ez nem elég? Gondolod érdekel milyen technikával oldják meg az óra elállítást, az eredmény ugyanaz: közvetlenül vagy közvetve összehozzák a GPS időszámítást a Master Clock -al. Lehet, hogy nem nyúlnak az órához, a Cs vagy Rb rezgéseit úgysem tudnák piszkálni.


Gergo 28232, neked is szól, de mit gondolsz, ha felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni a GPS CC -vel (Composite Clock)?

Előzmény: Dubois (28236)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.19 06:01:47 (28231)
mindkét GPS órát, a keringőt is és a földön rostokolót is ugyanazzal a coloradoi légibázison lévő master órával szinkronizálják.

Hazugság. Az órákat fellövés után már nem szinkronizálják.


Kedves Dubois, én legfeljebb tévedhetek, kerülhetnéd, hogy hazugnak nevezz. Mert a major szinkronizációt elvégzik a földön, bár elvégezhetnék akár keringés közben is, de a minor korrekciós információkat folyamatosan felküldik:


The monitor stations passively track all satellites in view, accumulating ranging data. This information is processed at the MCS to determine satellite orbits and to update each satellite's navigation message (NAV). GPS SYSTEM SEGMENTS CONTROL


Bizonyára te sem hazudtál, csak tévedtél.



vrobe, nem a műhold sebességére vagyunk kíváncsiak, hanem mondjuk hogy hányszor szikrázik a gyertya.

Előzmény: Dubois (27786)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.19 04:02:51 (28228)

ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után többet számlál mint a földi UTC óra.


Zagyvának tűnt, Dubois ? Hát ennél jobban már nem tudtam leegyszerűsíteni.



vrobee 28041, tudjuk hogyan vannak belőve az áttétek, csak most nem az a cél, hogy GPS -ként használjuk a rendszert, hanem, hogy eldöntsük megváltozik-e az idő járása odafenn a valóságban. Erre a célra jó a rezgések/kakukkolások száma.


Áttétel nélkül.

Előzmény: Dubois (28040)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 06:09:01 (28039)

Ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után nem számlálhatott ugyanannyit mint a földi UTC óra.


Ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után nem számlálhatott ugyanannyit mint a földi UTC óra.


Ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után nem számlálhatott ugyanannyit mint a földi UTC óra.


Ezt az egy dolgot be lehet látni ? Azt hittem ez még fizikusoknak vagy matematikusoknak is sikerülhet.

Előzmény: Gergo73 (28038)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 05:01:47 (28037)

Ez elég gyengécske volt, engem csak az érdekel mennyit kakukkoltak.


S ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után többet számlál mint a földi UTC óra.


Ezt a valóban egyszerű dolgot talán nem lesz már olyan nehéz semmitérteni.

Előzmény: Gergo73 (28036)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 04:38:01 (28035)

OK, mindketten ugyanazt mondjátok és fent szaporábban kakukkol a cézium-133 mint a földön.


Csak akkor mmormota ezen válasza nem igaz:


1. ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS órát és egy UTC óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? 0 eltérés, pont jó.


Mert ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után nem számlálhatott ugyanannyit mint a földi UTC óra.


Mert akkor nem kakukkolt szaporábban ami szaporábban kakukkolt.


Kakukk.

Előzmény: Gergo73 (28033)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 04:18:06 (28032)

Aggódom érted, vigyázz az egészségedre,


Fenn: cézium gyorsabb ütemet ad.. mint a földi cézium ütem


de ezt már nem lehet visszaszívni, akkor most melyik


1. ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS órát és egy UTC óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? 0 eltérés, pont jó.



Már mondtam, ne legyen cézium, hanem kakukkolás, hátha könnyebb. Lefordítva:


Fenn: a kakukkolás gyorsabb ütemű mint a földi kakukkolás, vs:


1. ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS kakukkos órát és egy UTC kakukkos óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? 0 eltérés, pont jó.


Ez a két dolog nem fér össze. Mind a kettőt Te mondtad.

Előzmény: mmormota (28031)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 02:46:51 (28030)

Nem is számítottam másra, ugyanis szembekerültél Gergovel.


Ő azt mondja a keringő GPS óra nem válik UTC órává, Te meg azt, hogy UTC órává válik.


Itt én is feladnám. S ha valóban olyan egyszerű lenne neked, már rég megértetted volna, hogy a hosszkontrakció látszólagossága után az idődilatáció jelensége is csak látszólagos.

Előzmény: mmormota (28029)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 02:06:12 (28028)

..nem az alaposzcillátor van elállítva. Többet rezeg..


Na most ezen mit értesz? Ha nincs elállítva akkor hogyan rezeg többet ?



Gergo 28021, A fenti óra nem válik valóságos UTC órává, csak szinkronban jár a (földi) UTC órával.


Ezzel már mmormotának mondasz ellent mert ő megállapította 27946-ban:


1. ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS órát és egy UTC óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? 0 eltérés, pont jó.


Ezzel ő azt állította, hogy ha a földi UTC óra 6 milliót tikk takkolt 20 év alatt, akkor a keringő GPS óra is pontosan 6 milliót tikk takkolt 20 év alatt és ha gyorsan lehozzuk a műholdat ezt még éppen le is tudjuk olvasni. Hiába kavarsz az osztással.


Te Gergo pedig azt állítod, hogy a keringő GPS óra nem válik UTC órává keringés közben, akkor ezen legyetek szívesek most már egymással összeveszni.


Te Gergo ugyanis velem értesz egyet lásd 27938 ahol az 1. kérdésre 0.2 sec választ adtam, mert a keringő GPS óra nem változik át UTC órává.


Csak még nem érted.

Előzmény: mmormota (28020)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.17 06:05:03 (28018)

a keringő órán többször zajlott le ez a fizikai folyamat, mint a földi cézium-atomórákban...Egyszerűen többet rezgett ott fenn a cézium-133 atom, mint itt lent.


mmormota éppen azt magyarázta 27946 -ban, hogy a keringő GPS óra valóságosan is valódi UTC órává válik ott fenn. Akkor, hogy rezeg többet ??


Szerintem meg nem válik valódi UTC órává és többet rezeg a GPS óra mert még a földön így lett megerőszakolva.


Aztán mennyi idő alatt rezgett többet? Hiszen ez a rezgés szabja meg a keringő órán az időt. Ha meg a földről mondod meg mekkora 1 secundum akkor a probléma megmaradt.

Előzmény: Gergo73 (27950)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.17 05:07:46 (28017)

A földi óra lefelé van a műhold órához képest, emiatt lassabban jár.


Kár, hogy az ingaóra meg gyorsabban jár, a lengésidő: T = 2 pi gyök l/g  :))


=> Gravitációs vöröseltolódás.


Ezt nem egészen értem. Mi köze van a vöröseltolódásnak az atomórák rezgéséhez? Vöröseltolódása a fénynek van, ami a jelet lehozza a keringő GPS órájáról. Pontosan ezt mondtam, hogy a fénnyel történik valami menet közben:


1. a sebessége nagyobb lesz mint c, tehát hamarabb leér mint kellene - ezt hiszitek gravitációs - áltreles - térgörbületes eltolódásnak

2. a hálózatba kötött GPS-network mozgás folyamatos shiftje miatt a specrelnek tulajdonított eltéréseket szedi össze.


Amúgy kösz Gergő 27950, ezt végre értelmesnek találom, és neked is mmormota.


Tudja valaki mi az A1 = 61 nanosec/nap a GPS Time  transferben?

Előzmény: mmormota (27956)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.16 03:18:37 (27949)

A szikár tény az, hogy a földről jónak látszik.


Miből gondolod, hogy a valóságban is átkonvertálódott valódi UTC járású órává? Jönnek róla a jelek és mire leérnek már földi normális UTC-nek látszanak. Ami persze azt jelenti, hogy a földön már valóban UTC üteműek (gyakoriságúak) a jelek.


De nem jelenti azt, hogy fent is UTC üteműek.


Az almanacodban nincs benne, hogy fent valóban UTC -vé alakult volna az 1. GPS óra.

Előzmény: mmormota (27948)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.16 00:55:03 (27947)

Kösz a választ, összefoglalva


A 20 éve keringő GPS óra a földről nézve UTC -nek megfelelő időt mutat, tehát szerinted keringés közben a valóságban is UTC sebességű lett.


Ha lehozod a földre vissza, akkor szerinted abban a pillanatban még UTC -nek megfelelő időt mutat. Járási sebessége pedig olyan lesz mint a megerőszakolt 2. vagy 3. óra, vagyis a valóságban visszaáll a földön beállított sebesség.


Ha lehozod a földre vissza, akkor szerinted abban a pillanatban a 2. számú sohasem repült GPS órától 0.27 sec eltérése lesz, ugyanúgy mint a 3. számú master órához képest is, 0.27 sec.


Én meg azt állítom, hogy a valóságban nem válik UTC órává a keringő GPS óra, csak látszólag (tehát mmormota válasza 1a-2b, az enyém pedig 1b-2a)


Ezért kell lehozni egy régi GPS órát mert a földi összehasonlítás dönt.


Nem gondolom, hogy bármi is preferálná a valóban átváltozott verziót a látszólag átváltozott verzióval szemben.


Szerintetek mi az ami a valóban átváltozott verziót támasztja alá ?

Előzmény: mmormota (27946)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 23:11:52 (27945)

Bocsi azt hiszem elcsesztem,


Akkor lehozva az az egy keringős jó értéket fog mutatni. Ezt úgy értsem: 1.a ??? vagy 2.a ??? Melyik órához passzol ?? Az UTC-hez vagy a (2.)  3. órához ??

Előzmény: Astrojan (27944)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 23:03:36 (27944)

OK, ebből megalkothatom a választ? a harmadik kérdésre már válaszoltál: 3.a


Akkor lehozva az az egy keringős jó értéket fog mutatni. Ezt úgy értsem: 1.a ??? vagy 2.a ??? Melyik órához passzol ?? A 2. vagy a 3. órához ??


Sokat segítene, ha beszámoznád,

Előzmény: mmormota (27943)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 22:31:22 (27942)

Rendben, a korrekció pontosan egy GPS -nek való elállítás, amit a te általad kívánt módon a relativitáselmélettel számítottál ki, tehát beszúrás:


0. a keringő 1. számú GPS óra a földről nézve pontosan UTC időnek látszik.

Előzmény: mmormota (27941)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 22:19:26 (27940)
Kösz, ari vagy. Mihez képest siet ? Esetleg meg tudnád adni 1b, 2a és 3a ??
Előzmény: mmormota (27939)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 20:03:25 (27938)

Nem ugyanolyan a földi óra. Csak az alaposzcillátora ugyanolyan. A számolóműve nem.


Bocsáss meg, hogy 27672 -ben olyasmit feltételeztem rólad amire semmi okom sincs: hogy megértesz valami olyasmit ami már teljesen nyilvánvaló. Te nyertél: azt kértem legyen 3 teljesen azonosra beállított óra. Erre azt válaszolod, hogy a 2. óra nem olyan. Nem tudsz elképzelni három azonosan beállított órát ???

Felejtsd el a számolóműves programos adatbázisos almanachos órát (legyen tikk-takkos, kakukkos), és


vegyél 3 azonosan járó órát, egyik sem UTC időt mér, azonosan el vannak állítva. Tehát mind a háromba eleve be van építve egy ugyanakkora korrekciós érték. Tételezzük fel az órák olyan pontosak, hogy minor korrekció sosem kell, így a harmadik, a master óra csak ellenőrzi a jeleket és látja, hogy olyanok mint az övé, nem kell beavatkozni. Az


1. órát lődd fel, repül 20 évet, ez a keringő GPS

2. óra soha nem repül, ez a föld túloldalán a földön álló (GPS) óra

3. master óra coloradoban


Most 3 kérdés, (légyszíves)


1. szerinted ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS órát és egy UTC óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? (0.2 sec)


2. szerinted ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS órát és a 2. számú sohasem repült GPS óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? (0.0 sec)


3. szerinted ha 20 év után a 2. számú sohasem repült GPS órát és a 3. számú master órát összehasonlítod, mit fogsz látni ?? (0.0 sec) Segítségül:


a. egyforma időt mutatnak

b. a két óra 0.2 sec különbséget mutat

c. a két óra 0.4 sec különbséget mutat


d. a két óra negatív különbséget mutat

e. a két óra irracionális különbséget mutat

f. a két óra gyök kettő különbséget mutat

g. más


Meg tudnád tenni, hogy nem lotyogsz félre, és ezeket megválaszolod, szépen kérlek.

(1.b,

2.a,

3.a)

Előzmény: mmormota (27787)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 06:06:48 (27785)

Ehhez mi kevesek vagyunk.


Sajnos, ezt be kell lássam, igazad van.

Előzmény: Gergo73 (27784)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 05:41:02 (27783)

Egy dolgot kellene észben tartanod:


Van 3 óra, egyforma, baromi pontosan egyformán beállított óra, egyformán beépített megerőszakolással.


Az egyik repül, a másik soha, a harmadik a master óra. De mind baromira egyforma mert a 3. óra akkor is kontrollálja az első kettőt ha azok egy pindurkát elcsellengenének.


Mitől lenne akkor a 0.2 sec eltérés ?????????????????????????????????????


Csakis a látszattól. Mert a valóságban a 3. master óra féken tart minden eltévelyedést.


Ha repül az óra másképpen látszik. Persze.

Előzmény: mmormota (27782)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 04:50:16 (27781)

Nem vagy képes felfogni, hogy mindkét GPS órát, a keringőt is és a földön rostokolót is ugyanazzal a coloradoi légibázison lévő master órával szinkronizálják.


Nem igaz, hogy ilyen kevés eszed van.


Nem is lehet különbség az órák között, mert mindkét óra minor eltéréseit ugyanazzal az órával állítod be.


Nemcsak a földön maradót, hanem az összes húszegynéhány GPS műholdat is ez az egy master óra fogja össze. Egyik sem UTC időt mutat.


Ha esetleg a 20 000 km magasság zavar, akkor a földi órát tegyük a master órával szemben a Föld túlsó oldalára és tükrökkel kapja a master jelet (ekkor szintén 20 000 km lesz a megtett jelek távolsága), de ez tök lényegtelen.

Előzmény: Gergo73 (27780)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 01:26:43 (27777)

..van fent egy keringő GPS óra ami szigorúan kötött a földi mem órához, és

van lent egy sohasem keringő ugyanolyan GPS óra ami pontosan ugyanúgy kötött ugyanahhoz a mem órához..


Mondtam én neked olyasmit, hogy bármi módon másként kezeld a földön maradó GPS óra jeleit mint a keringő GPS óra jeleit ??


Úgy is mondhatnánk, hogy a GPS óra el van rontva, mert mesterségesen késik.


Megtennéd, hogy ne csak a te GPS órádat rontod el, hanem mindegyiket ? Rontsd el légyszíves a földön maradó GPS órát is ugyanúgy. Olyan nagy kérés ez ?? (Az UTC órákat felejtsétek el, semmi közük a kisérlethez).


Két egyformán kezelt órából az egyiket felviszed keringeni a másikat nem.


20 év keringés után lehozod, mellé teszed a sosemrepült órának és megnézed van e eltérés.


Ez a kisérlet támaszthatja alá a relelm fennen hangoztatott kapcsolatát a valósággal amennyiben meglenne a 0.2 sec körüli eltérés a két óra között.


Semmilyen eltérés nem lesz.


Mert mindkét órát egy harmadik, a Schriever AFB master órájához igazítanak.

Előzmény: Gergo73 (27714)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.14 05:22:24 (27675)

Figyelj Gergo, még egyszer, próbáld meg SR gondolkodását követni, Ő már jó úton jár.


Ha van fent egy keringő GPS óra ami szigorúan kötött a földi mem órához,

és van lent egy sohasem keringő GPS óra ami pontosan ugyanúgy kötött ugyanahhoz a mem órához, akkor drága matematikusom


a két GPS óra között mi lesz a különbség ???


segítek kicsit: semmi.


Azon kívül, hogy a keringő óra járása a földről másképpen, méghozzá pontosan az UTC nek megfelelően látszik. Ha nem hozod le a GPS-t akkor is tudhatod, hogy a valóságban egyformák lesznek, mert ugyanattól a masterclock-tól kapják a szinkronjelet.


Az idődilatáció látszólagos, az iker visszatér és ugyanolyan idős lesz mint a földi testvére.


A relativitáselmélet ostoba állításai ezennel kisérlet nélkül is megdőltek.


Ezért kell lehozni egy 20 éves GPS -t.



Epikurosz kedveskedett az Sg.hu -n: Kedves Astrojan!


Te vagy őrült vagy, vagy okos. :-)


Hmm, Kösz.

Előzmény: Gergo73 (27673)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.14 02:01:30 (27672)

Dehogy sugározzák fel másodpercenként milliószor, hiszen éppen ezért van fenn egy óra és nem egy tükör. Mmormota korrekten leírta 27653 -ban:


1. eleve beleépítettek egy korrekciós értéket, amely pontosan megegyezik a relativitáselmélet által számított értékkel, tehát az óra nem olyan gyorsan jár mint a normál földi UTC óra, ez jelenti a földi megerőszakolást.


2. minor korrekciók, mivel nincs tökéletesen pontos óraszerkezet, az esetleges kis eltéréseket (melyek nagyságrenddel kisebbek mint fenti korrekciós érték, mivel jó az óraszerkezet) földi szinkronjelekkel - a helyfüggő futási időt persze figyelembe véve - korrigálják. Pontosan.


A lényeg tehát az, hogy egy előre eldöntött, földön beállított sebességű órát küldenek fel keringeni:


Egy GPS órát tehát ne lőjünk fel, s az mindig maradjon a földi master-etalon-megerőszakoló (mem) óra mellett, folyamatosan fogva a korrekciós jeleket itt a földön. Mind a két GPS órát folyamatos kontroll alatt tartja a földi mem óra. Az egyik óra 20 évet repült, a másik sohasem repült.


A 20 év repülés után lehozott GPS órát és a soha nem repült GPS órát kell összehasonlítani.



SR 27643, Ha a földről mondják meg az órának, hogy mennyit mutasson, akkor mit akarsz hasonlítani mihez? A földi óra állását ahhoz, amit ugyanez a földi óra mond a másik órának?


Kedves SR, azt azért nem fogod fel, hogy most döntötted meg a relativitáselméletet?


Mmormota néhány nap után te is meg fogod ezt érteni, ha nem is azonnal.

Előzmény: Gergo73 (27642)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.13 03:47:52 (27641)

Nem estél hasra, pedig már csak ez van hátra.


Kapaszkodj meg, a földről mondják meg mennyi legyen a GPS óráján az idő.

Azt mondják neki: annyit mutassál, hogy az a földről nézve UTC időnek látszon.


Nem baj, az értelmesebbek ezt meg fogják érteni.

Előzmény: Gergo73 (27640)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.13 01:48:57 (27639)
Le kell hozni és egymás mellé tenni a GPS órát és az ugyanúgy megerőszakolt földi órát.


Mit vársz ettől a kísérlettől? Hogy lehozás közben visszafelé fog pörögni a GPS műhold órája?


Cseppet nem érdekel mit látsz a GPS órán lehozás közben, mint ahogy az sem érdekel mi van vele repülés közben mert a GPS órajelét mesterségesen kontrollálják a földről, egy előre meghatározott megerőszakolt órajelet kap folyamatos korrekcióval.


Csak az érdekel, hogy amikor lehozod a GPS órát és a földi kontroll óra mellé helyezed akkor lesz e eltérés vagy sem. De nem az USNO normál földi időhöz kell hasonlítani !!!


Hanem egy olyan megerőszakolt órához amivel hétről hétre beállítják a GPS órát, aminek a járását felküldik a műholdra és ettől a GPS óra szintén meg lesz erőszakolva (ennek hatására a földről pontosnak fog látszani).


Ha a relativitáselméletet követi a természet és valódi változást okoz a repülő órák járásában akkor a földre visszahozott GPS óra néhány tizedmásodperces eltérést fog mutatni a földi etalon-megerőszakoló órához képest.


Úgy is fogalmazhatnék, hogy 1 GPS órát ne lőjünk fel, s az mindig maradjon a földi megerőszakoló óra mellett, folyamatosan fogva a korrekciós jeleket a földön.

A 20 év után lehozott GPS órát és a soha nem repült GPS órát kell összehasonlítani.


A lelkem ráteszem, hogy egyformák lesznek !!!


Sőt a tiedet is Dubois. És hidd el a legcsekélyebb mértékben sem érdekel a feladatod, te nem követelhetsz tőlem semmit, csupáncsak kérhetsz szépen.

Előzmény: Simply Red (27528)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.12 01:02:03 (27524)

hát a rádión megkérdezéssel mi van?


nincs rádióm, nyugodtan kérdezzél itt a neten :)

Előzmény: pint (27523)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.12 00:37:39 (27522)

Igen, nagy vonalakban úgy van: a specrel összhangban van a mérési eredményekkel.


Nagy vonalakban. De ha pl. a GPS -t vesszük akkor az nap mint nap azt mutatja, hogy a fénysebesség nem állandó, lefelé nagyobb, a földtől felfelé pedig értelemszerűen kisebb mint c.


S ha a fénysebesség valójában nem állandó akkor a relelm nincs összhangban a mérési eredményekkel (sem a valósággal).


..a Janóelmélet viszont nincs.


Megtennéd, hogy pontosítod mire gondolsz, nem kell ezer dolgot felsorolnod csak egy konkrétumot mondj légyszíves.



Dubois 27505: nem kell felrajzolni az ikerparadoxont, elhisszük nektek, hogy a relelm szerint így van. Csak azt nem hisszük el, hogy a valóságban így van !!!!


Ehhez csak le kellene hozni egy 20 éves GPS -t és megnézni az óráját. Nem elég a földről nézegetni hiszen éppen ez okozza a problémát. Le kell hozni és egymás mellé tenni a GPS órát és az ugyanúgy megerőszakolt földi órát.



Gergo 27521, neked is szól, a fénysebesség nem állandó !

Előzmény: NevemTeve (27358)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.11 03:42:58 (27357)

Azért nem hoz ilyen kisérletet mert nincs ilyen. Csak szája van.


Ha valami probléma felmerül akkor feldobálnak egy pár dolgot jönnek a müonok a Hazafele kisérlet na meg a jó öreg Michelson kisérlet.


Ez a Michelson interferométer nagyon elmés készülék, lehet vele fénysebességet mérni, ezerféle nemlétező inerciarendszerben is kitűnően méri a semmit.


Ha veszek egy kiló kenyeret azzal is ki tudom mutatni bármilyen nemlétező inerciarendszerben, hogy nem tudok mérni vele semmit tehát nincs éter.


Aztán itt van a GPS ami a relativitáselméletet ugyebár bizonyítja. Vagy cáfolja.


Aztán jönnek még nagytudású emberek akik bizton állítják, hogy a specrelt a fénysugarak Nap melletti elhajlása bizonyítja (nem tudni miért), mert szerintem ez a DVAG gradienst bizonyítja. Mert ugye nem a fénytörést bizonyítja a napkoronában.


Esetleg a Merkúr perihélium precesszió is a specrelt bizonyítja (nem tudni miért), mert szerintem ez is a DVAG gradiens létét bizonyítja (támasztja alá).


Aztán itt vannak a földfelszínen képződő müonok, jó vele dobálózni csak éppen a specrelt nem bizonyítják egyáltalán semennyire.


Gravitációs vöröseltolódás ugyan hogyan bizonyítaná már a specrelt? A DVAG gradienst bizonyítja.


A bináris kettősök színképei, haha. Vezesd bele ezt a fényt üvegbe. Tök mindegy milyen sebességű csillagról indult a fény, az üvegben mindig egyforma lesz a sebessége mert az üveg az egy közeg. Benne a fénysebesség mindig ugyanaz.

A fény a csillagközi térben is (DVAG) közegben terjed. Semmi köze a specrelhez.


A specrel pedig nem a valóságot írja le hanem ami belőle látszik. A valósághoz ezenkívül semmi köze.


Kihagytam valamit, axied 27287?

Ja, és nehogy azt találd ki, hogy nem a specrelt hanem az áltrelt bizonyítja.

Az áltrelt semmi nem bizonyítja, kivéve a hívők tömegét akik körömszakadtáig bizonygatják. Ha elakadnak akkor még mindig jöhet a medve...

Előzmény: magnum56 (27327)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.10 00:01:52 (27276)

..a fénysebesség függetlensége a fényforrás sebességétől, valóban kísérletileg bizonyított tény.


Úgyvan. Azt is lehetne mondani szemléletesen, hogy a fény közegben terjed. S ha kicsit magam felé hajlik a kezem akkor ez a közeg a DVAG. Ebben a közegben a fény terjedési sebessége a földön mérve vízszintes irányban (!!!) = c.


Másik irányban sosem mérték, de lefelé méri a GPS, ekkor v = c + x km/s. Azért mondom, hogy sosem mérték mert a nem vízszintesen végzett méréstípusok messze nem elég pontosak a pár mm/s -os eltérések kimutatásához, kivéve a GPS.


axied 27271: És akármennyire is kerek önmagában, a valósághoz a specrel és az áltrel van távolabb... A relelm csak a látszathoz van közelebb, ahhoz elég közel van.

Előzmény: magnum56 (27272)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.07 02:38:46 (27102)
Ehhez viszont bizonyítani kéne, hogy a két iker kora a valóságban nem különbözik a specrel szerinti mértékben.

Ettől azonban a cáfolók el szoktak tekinteni. :)


Nono, ragaszkodom ahhoz, hogy egy régi GPS -t le kell hozni és összehasonlítani az óráit egy hasonlóan megerőszakolt földi órával.


lásd itt, 1777217738 vagy 629, 17071


Pontosan ti, relativisták vagytok azok akik tiltakoznak a bizonyítás ellen, mondván, hogy nem kell ezt bizonyítani mert nektek az idődilatáció már eléggé bizonyos.


A relativitáselmélet nincs kisérletesen alátámasztva.

Előzmény: Dubois (26913)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.04 03:21:38 (26847)

Senki nem vitatja, hogy a különböző sebességgel haladó mikrofonok különböző frekvenciákat érzékelnek. Ezt kár volt idekeverni ezzel mindenki egyetért, Magnum is sőt még én is.


Ettől a síp még nem szól magasabban, a valóságban nem változik a frekvenciája, hiába hallod magasabbnak.


Ha egy piros szemüveget teszel fel attól még nem lesz piros a világ.


Te azt tekinted valóságnak amit látsz, mérsz, megfigyelsz. Belenézel egy tükörbe és látod, hogy benne vagy. Csak el ne kezdj vele beszélgetni...

Előzmény: Mungo (26846)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.03 03:51:06 (26754)

Most akkor bent van, vagy nincs? Melyik az igaz?

Mindkettő. Mindkettő valóság, egyenértékűen.


Hogy tudsz ekkora marhaságot leírni, sajnos éppen ez a tudathasadásos elmeállapot jellemző a relativistákra, nem akarlak megbántani de


valóság csak egy van.


Ezt az egy valóságot ezerféleképpen lehet látni, de mindegyik észlelés csak ugyanazt az egyetlen valóságot figyelheti meg.


Kit érdekel, hogy Te bent látod vagy kint látod, az a dolgod, hogy kitaláld, kiokoskodd, kiszámold, hogy valójában hol van.


A fenti állításod ugyanis egymagában önellentmondás, ha ezt használja a relelm akkor már meg is bukott.

Előzmény: Callie (26693)
Astrojan válasz| megnéz 2006.11.26 02:44:11 (25968)

A tanulság: kontrakciót mindig idődilatációval együtt kell számolni.


Helyes, helyes. És ha a kontrakció csupáncsak látszólagos akkor az idődilatáció is csak látszólagos. A valóságban semmiféle dilatációs kontrakció nem történik.


Az iker visszatér és ugyanolyan idős lesz mint földi testvére.

Előzmény: cíprian (25966)
Astrojan válasz| megnéz 2006.11.23 01:46:46 (25770)

KO, akarom mondani OK :)


Itt egy kis sötét energia is.

Előzmény: magnum56 (25762)
Astrojan válasz| megnéz 2006.11.20 01:32:59 (25573)

Nem tesz eleget. A GPS műholdak évtizedek óta keringenek a pályájukon, hogy lehetne összemérni egy félnapos körözéssel egy homlokegyenest eltérő pályán.


A GPS órát le kell hozni és megnézni van e különbség az ugyanúgy megerőszakolt földi órához képest. Nem lesz különbség.


Egyébként az az érzésem elírtad a nevet és talán Allais -t akarál írni Alley helyett, annak legalább volna értelme. (Jól van csak vicceltem). Ez a mérés ugyanis helyből dönti a relativitáselméletet.


És a Kelly-t igen, neked köszönhetjük Dubois.

Előzmény: Dubois (25523)
Astrojan válasz| megnéz 2006.10.22 03:03:09 (24599)

A hal reménykedik először: http://www.nol.hu/cikk/421628/


Az anyagot a 4 féle töltésrészecske és az energia építi fel...

Előzmény: mmormota (24598)
Astrojan válasz| megnéz 2006.10.16 02:42:33 (24204)
buta vagy, jól van
Előzmény: crimsonking (24203)
Astrojan válasz| megnéz 2006.10.13 22:18:13 (24186)

"Azt hiszitek a vilag megertheto? Hat nem." Áltrellel nem is fogod soha. Kis segítség:

 

Gravitáció és az Anyag


A gravitáció nem lehet vonzóerő, sőt továbbmegyek, a természetben egyáltalán nem léteznek vonzóerők. Az összes vonzóerő látszólagos, valódi nyomóerők eredője lehet csupán. Minden tapasztalatunk arra mutat ugyanis, hogy bármilyen részecske impulzusa ha átadódik akkor az a haladás irányában fejt ki erőt és sohasem fordítva, visszafelé.


Mindezekmellett le kell szögeznünk: a gravitáció ERŐ. Einstein gyermekded okoskodása, hogy a gravitáció valójában nem is erő hanem térgörbület nem képes megmagyarázni honnan származik a gravitációs energia.


A tér nem anyag. Az anyagi világot 4 elemi részecske és az energia alkotja. Ezek építik fel a fényt, az elektronokat és a protonokat amelyek már nem elemi részecskék. Mivel a tér nem anyag ezért nem lehet hatással az anyagi világra. Az anyagi világra csak anyag lehet hatással. A tér egy fogalom, egy definíció, a valóságban nem, csak a fejünkben létező dolog. A tér ennélfogva nem keletkezhetett, azt csak kitaláltuk, hogy le tudjuk írni az anyagi világot. Hasonló a helyzet az idővel is, az idő nem anyag, az idő nem keletkezhetett hanem kitalált fogalom. A téridőt pedig már kedvem sincs megemlíteni.


A tér görbülete csak látszólagos és ez a görbület nem oka hanem következménye a DVAG -ban (= Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) tömegek hatására beálló gravitációs gradiensnek. A DVAG a vákuumot kitöltő gravitációs sugárzás, gravitonokból áll. A világ meghatározó, legerőteljesebb sugárzása és a gravitáció csak azért tűnik a leggyengébb hatóerőnek mert a DVAG graviton sugárzás áthatolóképessége hihetetlenül nagy. Az általunk ismert gravitációs erő azáltal keletkezik, hogy a DVAG minket gigantikus erővel nyom a Föld felé. Az alulról érkező DVAG keresztülhaladva a Földön, belőle egy kicsiny rész elnyelődik és a maradék sugárnyomás nyomja alulról a testünket felfelé. A két hatalmas erő különbsége a testünk súlya.


A világegyetemet kitöltő DVAG gravitációs sugárzást tekinthetjük a régóta hőn áhított, majd később elfelejtett éternek. Ez az éter természetesen nem kemény - ahogy azt Poincare elképzelte - és így nem fékezi a Földet. Poincare abból a téves elképzelésből indult ki, hogy a fénysugár valamilyen ismeretlen közeg megpendítésével gömb alakban terjed, mint pl. a hang a levegőben. Csakhogy a fény kvantumos, 4 elemi részecskéből áll. A vivőrészecske a graviton A és B, amely 1-1 pozitív és negatív elektromos töltésegységet szállít a DNS -hez hasonlítható kettős spirál alakban egyenes vonalú pályán és semmiképpen sem gömb alakban.

A fény egyenes vonalú terjedését a lézerfény bizonyítja. Ennél is egyszerűbb kísérlet a napfény síktükörrel való tükrözése, amiből látható, hogy a fény nem gömbalakban terjed. Parabolatükörrel sem lehetne párhuzamos sugárnyalábot előállítani ha a fény gömb alakban terjedne. A kissé túlértékelt egy foton-két rés kísérleteket újra kell gondolni, mert azok értelmezése félresiklatta a fizikát.


A gravitáció sebességét (ti. a gravitonok terjedési sebességét) Einstein teljesen alaptalanul és önkényesen fénysebességűnek vélte. Feltevését a Michelson interferométeres kísérletekre alapozta, csakhogy a MM interferométer összeállítása a világűrben való száguldásunk kimutatására nem alkalmas. A világűrben való száguldásunk kimérésére Silvertooth tett kisérletet és az Ő módszerével 380 km/s sebességet lehetett kimérni a Leo csillagkép irányába. A legújabb COBE mérések ezt a 371 km/s nagyságú sebességet megerősítették, amely szerint a Föld a Leo/Crater csillagkép irányába száguld.


A gravitonok valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb sebességűek mint a fény, sebességük inkább c2 körüli. Fénysebességre akkor lassulnak ha a + és - elektromos töltést cipelik, mert az lesz maga a foton.


A fény sebessége nem állandó, azt megfelelő pontossággal csak vízszintes irányban vagyunk képesek mérni, forgótükrös módszerekkel. A Föld felé leeső fény sebességnövekedését a GPS bizonyítja.


Egy fekete lyuk (BH) eseményhorizontja ennek alapján az a felület, ahol a fekete lyukba "beáramló" DVAG sebessége = c, ezáltal a kifelé tartó fény hiába küzd a "szembeszéllel", a BH fogságából nem tud kitörni. Az idő nem áll meg, az események ugyanúgy zajlanak, csak fény segítségével nem vehetünk róluk tudomást (mert a fény soha sem fog ideérni)

Előzmény: tamas512 (24141)

Mi a fény?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz| megnéz 2006.10.04 23:43:17 (1083)

..mindenképpen kell hozzá valós tömeg valós anyag..


Nyugalmi tömege nincs a gravitonnak, nyugalmi tömege nincs a + és - elektromos töltéseknek, nyugalmi tömege nincs a fénynek. Semmiféle valós tömeg nem kell tehát hozzá (kell viszont valós anyag), a tömeg ugyanis éppenhogy az általam vázoltak alapján alakul ki. Most magyarázom mi a tömeg. De lényegében ugyanezt állítod saját magad is 1067-ben.


Köszi a 23874 linket, nem rossz, ügyes vagy, csak a gravitáció sebességét kapásból c-nek veszi (alaptalanul) így aztán az einsteini zsákutcából nem tud kitörni.


Ja és a tömeget nem tulajdonítom a térnek, mert a tér nem anyag. Anyag a 4 elemi részecske valamint az energia. Ezek okozzák a tömeget, amely egy illúzió csupán, az anyagnak egy tulajdonsága. Nem a térnek a tulajdonsága, hanem az anyagnak. A térnek nincs semmiféle tulajdonsága.

Előzmény: muallim (1065)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.10.02 02:58:32 (23872)

...vajon mi lehet az oka, hogy újra meg akarják tölteni különböző részecskékkel az üres teret és ha sikerül miben lesz más mint az éter?


Már sikerült is megtölteni a teret sötét energiával. Ez nem más mint az éter, csak nem olyan éter amit Poincare elképzelt: nem kemény és nem fékezi a Földet.


Ellenben "vezeti" a fényt, mivel gravitonjaival részt vesz a fény alkotásában is: a foton az elektromos töltéseket szállító graviton A és B. Így egy foton DNS-t utánzó spirális pályán haladó 4 db elemi részecskéből áll és esze ágában sincs gömb alakban terjedni.


A DVAG sötét energia pedig egyszerűen felelős a gravitációért is amit a gravitonok sugárnyomása okoz.


Ráadásként a közönséges anyagot is alkotja:


graviton és pozitív töltés = pozitron

graviton és negatív töltés = elektron

graviton és pozitív töltés (energiája és frekvenciája 1836 szorosa előbbinek) = proton.


Az Univerzum anyagának döntő részét az éter - DVAG - graviton alkotja.


Mi is gravitonokból vagyunk meg egy kis töltés. De azt is lehetne mondani, hogy fényből vagyunk, olyan fényből ami "megállt", s egyhelyben forog. A gyors forgású a proton, a kicsit lassúbb rezgésű-keringésű fotondarab pedig az elektront alkotja.

Előzmény: TEODOR (23356)

Mi a fény?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.31 00:06:37 (1004)

a görbült térben minden "görbülten" halad...


Láttál már görbült teret? Valószínűleg csak görbült fénysugarat láttál, domború tükör, üvegszál, nagyító meg ilyesmi. Esetleg gravitációs lencse görbült fénye. De mi köze lenne ennek a térhez??? Semmi.


ideértve a fotont, a protont, a Jupitert és a neutrinót is.


Akkor miért nem haladnak egyazon pályán amit a térgörbeség szab meg, he?


Elég egyszerű a válasz: a tér nem görbe.

Előzmény: NevemTeve (993)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.07.20 02:02:30 (858)

A tömeget jobban ismerjük, mert róla gondoljuk, hogy az a látható anyag.


Nagyon finoman fogalmaztál, de azt gondolom a tömeget sem ismerjük valami jól, mert mérni ugyan jól tudjuk de nem tudjuk, hogy az micsoda. Ezen fotonmodell (és az ebből következő anyagmodell) szerint a tömeg csupán tehetetlenség: a nagy sebességgel pörgő részecskék az elektron vagy proton tóruszokban (pörgettyűk) ellenállnak minden kitérítő erővel szemben. Ezt érzékeljük tömegként.


Tehát a tömeg nem maga a látható anyag, mert fizikailag a tömeg nem is létezik. Az csak a pergő energia, a tömeg nélküli A,B,C,D részecskék tehetetlen tulajdonsága. A valóságban csak a 4 elemi részecske valamint az energia létezik. Semmi más. A többi csak tulajdonság: a tömeg, a szín, a sebesség, a hőmérséklet, a szag, az idő stb. Ezeket mérni lehet, csak fizikailag nem léteznek.


Ezáltal úgy vélem, éppen a töltések az anyag (C- és D+), a gravitonok az anyag (A és B), valamint az energia az anyag.


A tömeg nem anyag, akármilyen hihetetlen is.

Előzmény: habár (856)

A Michelson-Morley-kísérlet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » A Michelson-Morley-kísérlet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.19 00:58:02 (52)

Milyen medve?


Nagy,     http://astrojan.zz.mu/ursama.htm

Előzmény: mmormota (48)

Mi a fény?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.19 00:27:22 (854)
A c2 -en találod ALT szövegben: km/s (állj rá az egérrel)
Előzmény: egy mutáns (853)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.18 01:05:09 (852)

Ha már megkérdezted: Foton modell


Olyasvalaki szóljon hozzá aki úgy érzi tudja miért nem ez a fény.


A Michelson-Morley-kísérlet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » A Michelson-Morley-kísérlet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.18 00:53:05 (47)

bőven ki lehetett volna mutatni azt is, ha a Föld sokkal lassabban halad az éterben mint 30 km/sec.


Csak a 370 km/sec -et nem tudta kimutatni bőven amit azért már kimértek, pl. E.Silvertooth vagy a COBE-CMBR.


Mindkét mérés 370 km/sec sebességű száguldást mutatott ki a Leo/Crater csillagkép irányába. Ezt vajon miért nem tudja az MM ??

Előzmény: 428134 (40)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.12 00:20:37 (21221)

Az meg lényegtelen, hogy ők ezt beismerik-e, amit sohasem fognak, hiszen akkor abba kéne hagyni a flúgjukat. (Ezt csak neked..)


Valószínűleg fogalmad nincs mit írtál itt le. Ez ugyanis a relativisták ismérve.


20998 Ezért aztán azt sem tudják, hogy mi az, hogy valamit megérteni..


Kedves Dubois. Ha butaságnak tartod a nyomó gravitációt akkor annak nyomós oka lehet: buta vagy.


Én nem cáfolom a rel-t, csak annyit mondok: a rel a látszó világot írja le, valójában nem történnek meg a kamukontrakciók és a mesedilatációk. Az események oka pedig a nyomó gravitáció, a látszat dolgok nem okoznak semmit. A térgörbület látszólagos, tehát nem lehet oka a gravitációs erőnek. A DVAG részecsketermészetű anyag, tehát lehet okozója a gravitációs erőnek valamint a látszólagos térgörbületnek.


Fogadok, hogy el tudtad olvasni az apróbetűt :)


Ne is válaszolj, tudom a választ előre: koygav né ,ygav et meN

Előzmény: Dubois (21166)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.11 01:04:05 (21114)

Kösz muallim, látom egész normálisan is lehet válaszolni,


Tudomásul kell venned, hogy a két leképzés egyenértékű


Sajnos nem az. Vegyünk a két lencséd mellé egy harmadikat mondjuk szénből. A leképezéseddel nem kapsz semmit. Most akkor neked megszűnt a valóság? Ez is egyenértékű? Ha nem látod akkor nincs? Ennyire ostoba még egy strucc fizikus sem lehet.


átélned sok nagyszerű fizikus gyötrődését az abszolut tér és idő feladása kapcsán.


Ez a sok nagyszerű fizikus csupán azért gyötrődött ilyen sokat mert Michelson azt képzelte a saját maga által feltalált interferométerről, hogy azzal ki lehet mutatni az étert. De nem lehet. Ha ez a sok fizikus birtokában lett volna az információnak, mely szerint a Föld a Crater/Leo csillagkép irányába száguld 370 km/sec sebességgel, talán sohasem állított volna a relativitáselmélet olyasmit, hogy ő a valóságot írja le, a térgörbeség okozza a gravitációs erőt, ami nem is erő, vagy a fénysebesség maximális, s egyben állandó is. Mert nem állandó.


Meg azért, mert Poincare azt találta mondani, hogy ha lenne éter akkor az kemény lenne és fékezné a Földet. De ilyen éter nincs. Másmilyen van, s ezt sötét energiának hívják, én meg DVAG -nak.


Néhány kisérlet hibás értelmezése okozta, hogy elvetették az egyszerű és érthető nyomó gravitációt, s helyette a gravitációt misztikus, mesébe illő térgörbülettel magyarázzák, s a (fénnyel) látszó világot a valóságos világgal azonosították köszönhetően Einsteinnek aki azt gondolta: a világ az amit fénnyel látok belőle.


Remélem nem bántottalak meg..

Előzmény: muallim (21079)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.10 02:07:51 (21075)

Inkább zagyválhatnál valamit erről: melyik mondat vagy szó volt butaság:


0. Közben a földi órák hozzá képest le is lassulnak...


1. szegény müon órája már eleve le van lassulva (szerintetek, mivel gyorsan megy ettől a valóságban is lassul nem csak látszólag).


2. És ehhez képest a földi órák még tovább lassulnak (megint a relativisták szerint természetesen, valamint Callie 0. pontja alapján).


3. Persze nem mind, az enyém például mindig pontosan jár.


4. Az idődilatáció csupán látszólagos. A földi órám járása soha nem függ attól, hogy egy müonka éppen repül-e vagy sem.


5. Csupán másképpen látod ha gyorsan repülsz.

6. Tehát a földi órák hozzá képest nem lassulnak le (csak másképpen látszanak),


7. hanem a (távolodó) gyors részecskékről nézve lassúnak látszanak (ezt ki vitatja? Ez a relativitáselmélet ami a látszatot írja le)


8. de a valóságban természetesen nem lassulnak le.



mmormota a Te válaszodat is várom..

Előzmény: Dubois (21074)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.09 01:54:02 (21029)

Kedves mmormota, melyik mondat vagy szó volt butaság, légyszi tedd meg, talán ez:


0. Közben a földi órák hozzá képest le is lassulnak...


1. szegény müon órája már eleve le van lassulva (szerintetek, mert gyorsan megy).


2. És ehhez képest a földi órák még tovább lassulnak (ez is csak a relativisták szerint természetesen, valamint Callie 0. pontja alapján).


3. Persze nem mind, az enyém például mindig pontosan jár.


4. Az idődilatáció csupán látszólagos. A földi órám járása soha nem függ attól, hogy egy müonka éppen repül-e vagy sem.


5. Csupán másképpen látod ha gyorsan repülsz.

6. Tehát a földi órák hozzá képest nem lassulnak le (csak másképpen látszanak),


7. hanem a gyors részecskékről nézve lassúnak látszanak (ezt ki vitatja? Ez a relativitáselmélet, semmi baj)


8. de a valóságban természetesen nem lassulnak le.


Melyiket nem értettem meg annak ellenére, hogy én írtam??

Magyarázd el légyszi melyik ponttal nem értesz egyet, vagy melyiket nem érted.

Égek a vágytól, de ne aggódj miattam.. Dubois sokat segítettél, csak így tovább..

Előzmény: mmormota (20997)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.08 02:02:50 (20996)

Közben a földi órák hozzá képest le is lassulnak...


Kac kac. Képzelhetitek mennyire lelassulnak a földi órák amikor szegény müon órája már eleve le van lassulva. És ehhez képest a földi órák még tovább lassulnak.


Persze nem mind, az enyém például mindig pontosan jár.


Az idődilatáció csupán látszólagos. A földi órám járása soha nem függ attól, hogy egy müonka éppen repül-e vagy sem. Csupán másképpen látod ha gyorsan repülsz. Borzasztó nehezen veszi ezt be a gyomrotok, pedig ideje lenne már.


Tehát a földi órák hozzá képest nem lassulnak le, hanem a gyors részecskékről nézve lassúnak látszanak de a valóságban természetesen nem lassulnak le.


Vagy csak azt nem értitek mit jelent az, hogy látszanak ???

Előzmény: Callie (20993)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.03 01:56:24 (20860)

...a spec. rel. nem tudja leírni ...az ikerparadoxont...


Dehogynem! Az SR nagyonis jól leírja az ikerparadoxont (ez itt most nem te vagy).


Csak nem igaz. (A nemlétező ikerparadoxont írja le nagyon nagyon jól, csodálatraméltó hibátlan matematikával, rendkívül meggyőzően és hihetően).

Előzmény: Simply Red (20842)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.26 02:47:19 (19883)

Honnan venném, hogy nem gömbalakban terjednek?


Onnan, hogy terjedhetne gömbalakban mint egy robbanás-lökéshullám, amely például egy közeg rezgése, de nem így terjed.

Valamint terjedhet lineárisan, mint ahogy így is van a valóságban.


Fogj egy síktükröt és tükrözd a napsugarakat. Látni fogod, hogy a fénysugár nem gömbszerűen terjed, hanem egyenes vonalban. A lézerről nem is beszélve.


Sajnos a fizikusoknak már ez az egyszerű tükrös kisérlet is nehézséget okoz, mert őket a kétrés kisérlet idegesíti, ami miatt képesek szemet húnyni akár a parabolatükör által kibocsátott fény viselkedése felett is. Amely szintén nem gömbszerűen terjed.


Akkor most mégegyszer: Honnan veszed, hogy az EM sugarak gömbalakban terjednek a térben?

Előzmény: Con Storm (19825)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.25 01:11:52 (19824)

Csak beleolvastam: ...Ezek a hullámok viszonylag egy pontból indulnak ki! Gömbalakban terjednek


Honnan veszed, hogy gömbalakban terjednek ?


...addig nem tudjuk, hogy néz ki világegyetemünk, amíg egy másik szemszögből nem tudjuk megtekinteni a galaxisunkat..


Nem gondolnám, hogy a mi galaxisunk egyedülálló, nézzél szét itt.


(dopler = Doppler)

Előzmény: Con Storm (19819)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.16 03:25:22 (19346)

Nyugodj bele, hogy a képleteken kívül az égvilágon minden csak metafora ..


Na végre megvan mi valójában a világ: hát képlet. Mert az nem metafora.


Így az ősrobbanáskor a képlet keletkezett, nem anyag. Nem anyag alakult át csak a metafora.

Mi is csak képletből vagyunk. Proton sincs mert az csak metafora.

Te nyugodtan bedughatod az ujjad a konnektorba mert abban nincs áram csak metafora.

Te beszaladhatsz az alagútba mert vonat nem jöhet szembe csak metafora. Nem is marad belőled más csak egy ragadós képlet.

Kiugorhatsz a tizedikről, semmi bajod nem eshet, legfeljebb kiszáll belőled a metafora.

Ráejtheted a Gellérthegyet is a lábadra az végülis csak egy metafora.


Lehet, hogy fizikusok sincsenek, mert az is csak egy metafora ?

Előzmény: Simply Red (19290)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.15 03:48:51 (19289)

"Tehát nem hagytam ki ezt a számodra oly fontos feltételezést, mert nem is tételezem fel, hogy a térnek keletkeznie kellett.

Dehogynem. Amikor az út = sebesség* idő összefüggést használtad."


Hol látod te ebben, hogy a térnek keletkeznie kellett ???


Maga a téridő is az ősrobbanáskor jött létre...

A téridő egyébként valóban fogalom. Eszemben sincs anyagnak tekinteni.


Remek. Akkor pedig nem keletkezhetett, s tér vagy akár a téridő keletkezése az ősrobbanással egy bárgyúság. Csak anyag tud keletkezni egy másik anyagfajtából, s a magam részéről tartom magam az anyagmegmaradáshoz. Ezekszerint az ősrobbanás anyagátalakulás, valami felrobbant. S nem pedig a semmi, egy matematikai pont, egy szingularitás robbant fel. Sőt nem is a kutyaugatás robbant fel. Valamint egy fogalom nem jöhetett létre semmiféle robbanással.


A téridő keletkezése egyébként egy metafora...


Ez egyre jobb, attól tartok ezt többször fogom idézni.. A végén még egyetértünk, ha nem vigyázok..

Előzmény: Simply Red (18979)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.09 02:41:42 (18976)

Mindig elképedek amikor valaki a teret anyagnak tekinti.


A tér nem anyag, ezért nem jöhetett létre. Az idő nem anyag, ezért az nem keletkezhetett, mert az egy definíció, egy fogalom. Az, hogy néhány agyament elmélet, esetleg Einstein a teret nem térnek tekinti az az ő baja és engem cseppet sem zavar. A mai kozmológiai elméletektől csak rosszullétet kaphatok.


Tehát nem hagytam ki ezt a számodra oly fontos feltételezést, mert nem is tételezem fel, hogy a térnek keletkeznie kellett. Főképpen nem a téridőnek titulált kitaláltat sem tételezem fel.

Előzmény: Simply Red (18924)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.08 04:37:48 (18923)

...de annak, amit ott látunk, annak 13 milliárd évig kellett mozognia, hogy odakerüljön, ahol látjuk. ...Miért nem 1 vagy 2 vagy 5 milliárd év ez az időtartam?


Ha egyszer robbanással "keletkezett" akkor régebben nem volt ilyen nagy térben mint manapság. Ma jobbra is és balra is 13 Gfényév távolságra láthatsz galaxisokat. Ezek régebben kis helyen voltak egymáshoz közel.


Ma egymástól 26 Gfényév távolságban látjuk őket, s ehhez nem elég 5 milliárd év, feltéve ha egy galaxis fénysebességnél nem tud gyorsabban repülni. Legalább 13 milliárd év kellett ahhoz, hogy ezek egymástól 26 Gfényév távolságra eljussanak. Itt kibocsátották a fényt 13 milliárd évvel ezelőtt amit ma látunk.


Tehát LEGALÁBB 13 milliárd év kellett a mozgáshoz,

valamint pontosan 13 milliárd év kellett ahhoz, hogy a fény ideérjen, megtéve a 13 Gfényév távolságot


Ez összesen legalább 26 Gév. Ennél nem lehet fiatalabb az Univerzum ősrobbanás utáni mai alakja. Csak öregebb lehet.


Mert ha ott keletkezett 13 Gévvel ezelött, ahonnét elindult a fénye?


A feltételezések a következők:


1. valóban ellátunk 13 Gfényév távolságra

2. a világegyetem egy ősrobbanással keletkezett, tehát nem ott keletkezett ahonnan elindult a látott galaxis fénye

3. a galaxisok nem tudnak fénysebességnél gyorsabban repülni (ez valószínűleg nem igaz, de most ezt tételezzük fel, mert ha nem tesszük akkor ez helyből dönti a relativitáselméletet)

Előzmény: flogiszton (18857)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.07 03:18:46 (18834)

A relativitáselmélettel pedig egyértelműen lehet kiszámolni mindent.


Igen épp ezért idéztelek. Mert a relativitáselmélettel egyértelműen kiszámíthatod azt a képtelenséget, hogy a feklyuk középpontjában a matematikai szingularitás fizikai valósággá válik


Modellek vannak, amelyeket a ténylegesen elvégzett kísérletekkel való egyezésük minősít


A szingularitás létezése semmilyen kisérlettel alá nem támasztott, a tapasztalatokkal semmiféle módon nem egyezik, a fizika legelemibb alapvetéseinek mond ellent (pl anyagmegmaradás)


Ezt fejeli meg Hawking azzal, hogy ő egészen iciri piciri feklyukat is el tud képzelni ami elpárolog az általa kitalált Hawking sugárzás hatására.


Nemhogy ellentmondás nincs benne, hanem minden eddigi kisérletnek ellentmond.

Erre vagy olyan büszke?

Előzmény: Simply Red (18760)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.06 03:38:37 (18755)

Nem lehet matematika nélkül fizikáról színvonalasan beszélni. Sajnálatos, de ez egy szikár tény.


Nem mmormota, ez nem szikár tény, sem semmilyen tény, ez a Te axiómád csupán. Szokásod. Vágyad. Elképzelésed. Ezzel ugyanis azt sugalmazod, hogy bármilyen marhaságot el lehet adni matematikai hókuszpókuszba csomagolva és ez sajnos így is van. Ez a fizikus társadalom szokása. Ez a tény.

Itt van például az emlitett Hawking jelenség. Hiába vezeted le bárminemű matematikával támogatva egy helytelen elképzelésből a proton méretű fekete lyukat, attól az még nem válik valóságossá. Így az egész fekete lyuk elpárolgás elmélet - Hawking sugárzás akkor is ostobaság marad ha gyönyörűséges a matematikája.


Hadd emlékeztessek SR lassan kétéves alapvetésére 4166: hogy szart sem ér az egész, ha ellentmondás van benne. Hiába színvonalas (tartod színvonalasnak).

Előzmény: mmormota (18738)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.31 04:29:11 (18557)

Ahhoz, hogy megértsd miről van szó több út is vezet,


1. olvasol (18528)

2. kérdezel

3. gondolkodsz


ha ezt nem teszed tényleg hamar elmeorvosi eset lehetsz

Előzmény: emp (18554)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.30 05:10:35 (18540)

Igen, így van, s ezért nem létezik a feklyuk középpontjában szingularitás.


Annyit finomítanék rajta, hogy nem a felszínen van a legnagyobb gravitáció hanem úgy kb 4000 km mélyen. Ez azért van mert lefelé egyre sűrűbb a Föld és a tömeg zöme középen van, nem a felszínen, a Föld nem homogén. Ha homogén lenne akkor a felszínen lenne a legnagyobb gravitációs erő.


Örülök, hogy néha gondolkodó ember is beesik ide. Sajnos csak ritkán.

Előzmény: TEODOR (18538)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.29 04:25:09 (18515)

Üdvözöllek a fikamatyik táborában :) A fénysugarakat görbíti el az anyag,...


Ugyan, hogyan görbíti el egy planéta a fényt, ha a vákuumban nincs semmi ? A relelm magyarázza úgy a fényelhajlást, hogy a tér görbül meg a planéta anyagának hatására:

1. A tér meggörbül ha beletesszük a bolygót

2. a görbe térben eztán a kövek a görbeség mentén esnek le a Földre

3. a fény is ezen görbeség mentén halad


Ne keverd az ok-okozat viszonyt.


A fénysugarakat görbíti el az anyag, az én verzióm, ahol az anyag már a DVAG-ot jelenti amelyben előzőleg gradiens alakult ki mert beletettük a bolygót. Az anyag ebben az esetben nem jelentheti a bolygót mert a fény távol megy a planétától s a hatást közvetítenie kell valaminek.


relelmben a tér görbeség közvetít, a fényhajlás oka a térgörbület.

nyomó gravitációban a DVAG közvetít, a fényelhajlás oka a DVAG sodrása.


Tehát ha azt állítod, hogy A fénysugarakat görbíti el az anyag, akkor átálltál hozzánk és még csak észre sem vetted. Szia. mmonitor kérdése nagyonis jó, nem csoda ha nem tudsz rá válaszolni.

Előzmény: Gergo73 (18512)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.29 00:03:09 (18511)

"hogyan görbülhet el az absztrakció? " Mi ennek a kérdésnek az értelme????????


Nem érted mi? Ez az egyik fő probléma az áltrellel. Az áltrel görbítgeti az absztrakciót azt sugallva, hogy az anyag görbíti meg a fogalmat. Az üres tér fogalmát ami egy absztrakció.


Anyag csak anyagra képes hatni, a semmire nem képes hatni, mondják a fikamatyik. Ilyen baromságot képesek mondani ezek a nagyképű taplók.


Ezzel szemben mit mondanak a relativisták, mint pl astronom aki nem fikamatyi: Egy Nap tömegű test meggörbíti a semmit. Egy astronom tömegű test kevésbé görbíti meg a semmit. Szinte semennyire.



vérobi 18476, Hát az üres tér az áltrel szerint sem görbül el.


Jó úton indultál el, de sajnos éppen azt mondja. A nem üres tér (a DVAG -gal) az én verzióm, nem az áltrelé. Az áltrelnek nincs szüksége "éterre", nincs benne DVAG (18460). Az áltrel a semmit görbíti. A megszemélyesített geometriai fogalmat, a teret. S hogy egy kicsit mégjobban miszti fikálja a dolgot, a téridőt. Mintha azt jobban lehetne görbíteni mint a teret.



TEODOR 18482, Kösz a Wiki idézetet..

Előzmény: flogiszton (18478)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.28 05:01:49 (18467)

1. Az Ált.Rel. az üres teret nem görbítgeti, görbület akkor van, ha anyag van. A görbületet ugyanis az anyag okozza.


Nem, nem. Az anyag nem okoz térgörbületet ebben biztos lehetsz. Ugyanis az anyag csak látszólag okoz térgörbületet, a valóság az, hogy az anyag okozta DVAG gradiens, az adszorpció miatti DVAG "áramlás" görbíti a fénysugarat, s nem a teret. A térgörbületet tehát igenis a relelm "okozza" azt képzelvén, hogy valóságosan görbül a tér, vagyis a semmi. Mert a tér az a semmi, esetleg gondolatban kijelölve benne koordinátarendszert, geometriai fogalom. S mint ilyen az anyag nem lehet rá hatással, mert a tér nem anyag. Ehhez nem sok ész kell, neked is menni fog.


Ha erőteret mondanál kevesebb ellenvetésem lenne mert az anyag, (legalábbis az anyag inhomogenitása), s én ezt az anyagot DVAG-nak hívom, mások mezőnek hívják. Pont ez nincs az áltrelben (? 18460)

Előzmény: vrobee (18466)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.28 03:15:43 (18464)

Az áltrelben nincsen DVAG. Ha neked van egy modelled, amiben van, az már nem Ált.rel.


Értem. Szóval az áltrel nem tud mit kezdeni a sötét energiával. A vákuum energiával sem tud mit kezdeni. Te mondd csak atomok vannak az áltrelben, vagy azzal sem tud mit kezdeni az áltrel ?


Pedig nagyon erős a nyomás, hogy a vákuum tele van valóságos energiával, így az áltrel akármennyire is kompakt a saját buta axiómáival körülírt tartományban úgy tűnik csak a valóságra nem jó.


Lefordítom neked a DVAG ot hátha fogalmad nincs mirőlis vitázol: DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity. Itt az éter nem egy különálló valami, csak azt jelenti, hogy a vákuumot kitöltő energia neve lehetne akár éter is, gyorsanmozgó gravitonokból áll és ez okozza a gravitációt, (a töltésekkel együtt) alkotja a fényt, s hasonlóan szoros egységben van a barionos anyaggal. Az anyagi világ döntő többségét így a gravitonok alkotják ( = sötét energia). Viszont érdekes módon nem ők alkotják a tömeget, sőt a töltések sem alkotják a tömeget. A tömeget ezek csak hordozzák, mert a tömeg az energiából származik, ebben úgylehet jó volt Einstein. Ezek itt feltételezések.


A szegény szerencsétlen áltrel pedig csak görbítgeti az üres teret hótta napjáig. És ráadásul ez is csak feltételezés.



Magnum 18463, két levelet is írtam, ha nem kaptad meg elküldöm mégegyszer. Irjál.

Előzmény: vrobee (18460)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.27 03:19:27 (18459)

Minek kavarod bele az áltrelt? Az éter-modellről beszélünk.


Azt akarod mondani, hogy az áltrel nem alkalmas egy DVAG jellegű éter, magyarul a vákuumot kitöltő energia leírására ? Ahol sötét energia van (= a világ anyagának 60 %-a) ott már nem használható az áltrel ? Még erre sem jó ?


És amin lovagolsz 18370 -ben, olvasd tovább hátha megoldódik a problémád,


"Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függően kisebb vagy nagyobb lesz mint c., s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást."


Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne), akkor a maradék kicsiny futásidő különbség a szerkezetet 90o -al elfordítva szintén megjelenik. Az interferencia szempontjából azonban teljesen mindegy, hogy az 1. sugár megy egy kicsit lassabban, vagy az interferométert elfordítva a 2. sugár megy ugyanannyival lassabban, ezért semmiféle csíkeltolódás NEM várható.


Ha pedig számolunk a Lorentz transzformációval akkor a fény c -vel megy oda és c -vel megy vissza, tehát okvetlenül kiejti, a kétféle hatás kiegyenlíti egymást.

Előzmény: vrobee (18369)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.25 05:21:38 (18368)

Gimis példa, a kettő nem ejti ki egymást


Persze, hogy nem. A hajóknál meg az úszóknál a folyóban pontosan így van.


De a fény az áltrel szerint mindig c vel megy. Így aztán mégiscsak kiejti magát ha oda vissza megy. De csak az áltrel szerint.


Mit akarsz ezen számolni? Használd a Lorentz transzformációt.


Nem az a baj, ha valaki nem tud vagy nem ért valamit, hanem ha annyira ostoba, hogy képtelen odafigyelni az érvekre, és csak fújja a magáét :)

Előzmény: vrobee (18366)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.25 03:32:33 (18365)

a GPS mit bizonyit szerintetek a jelen témában ?


A GPS azt támasztja alá ("bizonyítja"), hogy a fény c+x km/s átlagsebességgel esik le a földre a DVAG gradiens miatt.


Ez egy normális, fizikailag megalapozható állítás.


Ezzel szemben a relativisták ezt mondják: mivel Einstein megmondta hogy a fénysebesség állandó (és ezt Michelson úgymond "kimérte" az erre a kisérletre teljességgel alkalmatlan interferométerével), ezért csak a tér görbülhet ami persze üres, valójában a semmi görbülete gravitációs erőt kelt, ezért a legjobb ha nem is hívjuk erőnek, ha Einstein megmondta akkor símán beveszik ezt is.


A relativisták szerint ezt a marhaságot bizonyítja a GPS.


Ha képesek lennének felfogni, hogy a térgörbület csak látszólagos és ez a látszólagos térgörbület csupán a DVAG sodrás következménye, nem a tér görbül, csak a fénysugár térül el mert a tömegek felé DVAG szél fúj, mindjárt helyre zökkenne és logikussá válna minden. Persze a relativisták szerint az is logikus, hogy az üres tér görbül.

Előzmény: TEODOR (18361)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.21 05:01:15 (18297)

Bizonyára álmos vagy, édi:


Fél-élettartam = fél életidő (Half life) = felezési idő = t1/2 (az az időtartam ami alatt a részecskék fele elbomlik).


A müonnak nincs átlagos élettartama, egy müonnak csak egy élettartama van és ez mindig eltérő a többiétől. A müon órája rosszul definiált, s így az a müonok által megtett átlagos távolságot jelöli. Amely azt jelenti, hogy a müonok Maxwell eloszlásnak megfelelő tekintélyes része hosszabb, vagy akár sokkal hosszabb utat képes megtenni mint a többi müon.


Így aztán erre nem alapoznám a relativitáselméletet. Helyette nem ártana lehozni egy-két GPS órát. De inkább megyek és falrahányok egy kis borsót.

Előzmény: vrobee (18296)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.21 03:30:10 (18294)

Láttál már álló müont ?


Nagyon szar órája lehet a müonnak, mert egy részecske élettartama nem jól definiált fogalom. Mondhatnám nagyon rosszul definiált. Ezért adják meg helyette a fél-élettartamot (az az időtartam ami alatt a részecskék fele elbomlik).

Előzmény: Simply Red (18291)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.20 01:27:32 (18287)

..a külső megfigyelések csak látszólagosak ..


Nocsak. Ezzel nem leszel népszerű a relativistáknál.... :) Megnyugodhatsz, Dulifuli ezt tökéletesen érti.

Előzmény: TEODOR (18286)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.18 03:00:55 (18277)

Szia, akkor valami hiba történt például nem ismertem fel a leveledet a sok spam között amit tucatjával dobok ki naponta olvasatlanul, tüntesd fel a tárgysorban, hogy magnum. A


http://astrojan.zz.mu/galaxies.htm


oldal alján a janos@biochem...... kezdetű mailcím élő, írjál ismét légyszi, és ne csigázz, küldjed a ködös dolgot is, várom a leveled.

Előzmény: magnum56 (18270)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.17 03:56:37 (18233)

Nem kell megkérdezni, hogy mihez képest 50 m. Tényleg nem. Ha azt írtad volna: Nem kell megkérdezni, hogy mihez képest 50. akkor tévednél. De így rendben van, a méterhez képest ötven.


a cáfolók ezt alapigazságnak tartják... Igen.


- a rel hívők pedig alapigazságnak tartják azt, hogy a mozgás közben másnak látszó hossz nemcsak úgy látszik, hanem ha már úgy látszik akkor az valóságos változás is egyben. Semmivel nem tudják ugyan bizonyítani, de alapigazságnak tartják annak ellenére, hogy éppen Te voltál az aki belátta, hogy ez a hosszváltozás csupán látszólagos.


- a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy a fénysebesség maximális.

- a rel hívők ennélfogva alapigazságnak tartják azt is, hogy a gravitáció terjedési sebessége nem lehet nagyobb mint c.

- a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy a fénysebesség bármely irányban egyforma c, mert már egy síkban megmérték.

- a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy a geometriai üres tér görbülése erőt generál és okozza a gravitációs gyorsulást.

- vagy ami cseppet sem jobb, a rel hívők alapigazságnak tartják, hogy a trabant gyorsulását annak leejtésekor nem erő okozza, s a becsapódáskor felszabaduló energiát szintén nem erőhatás okozza (hanem az üres tér íveltsége). A trabant felemeléséhez persze erő kell.

- a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy bármilyen átgondolatlan kisérlet ami számukra úgy tűnhet alátámasztja a fentieket az másfajta elképzelést nem támaszthat alá..

- a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy bármekkora marhaság következzen a relativitáselméletből ami szembenáll minden logikai megfontolással, a relelm akkor is tökéletes és az a valóságot írja le.

- emiatt a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy képtelen világban élünk ami logikátlan, csupán amiatt mert ők nem értik. :)

- stb, stb...

Előzmény: mmormota (18221)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.16 03:25:29 (18216)

Huhúú, köszönöm muallim, most fogtad meg a lényeget csak nem vetted észre, hogy én is ezt tanítom:


mi lenne ezzel a véleményeddel, ha nemcsak az elektromágneses hullámokat érzékelnéd, hanem a gravitációs teret is látnád. Akkor a valóságon egészen mást értelmeznél...


Pontosan ezt teszem, mást értelmezek a valóságon mint Te. Én például nemcsak az EM hullámokat érzékelem hanem pl a hangokat is ami egészen más sebességgel terjed ugye. Sőt szagokat is érzékelek ami még lassabban terjed. És képzeld ettől nem fordul fel a világképem, legfeljebb a gyomrom, mindhárom érzékelés jól megfér egymással.


Ha érzékelnénk a gravitációt valamilyen műszerrel (amúgy érzékeljük pl mérleggel), tehát közvetlenül mérhetnénk a gravitációs sugárzást akkor talán kideríthetnénk mekkora sebességgel terjed. És Ti lennétek bajban, ha kiderülne mondjuk az, hogy sokkal gyorsabban terjed mint a fény. Ettől szintén bedőlne a relativitáselmélet.


Látszólagos dolgok nincsenek csak valóságosak


Huh, te nem tanultál fizikát? Nézz bele a tükörbe. Egy majom pillanatok alatt megtanulja, hogy amit a tükörben lát az nem valóság, és úgy is hívják: virtuális kép.


Tudod mit jelent a virtuális ?


Moziba sem jársz? Vagy a tévében ha látod a Hamupipőkét akkor azt el is hiszed, hogy valóságos és elindulsz megkeresni ? Ha kitalálok valamit, vagy hazudok neked akkor az mind mind valósággá válik ?


Egy tárgy hossza annyi amennyinek méred, még akkor is ha más másnak méri.


Hogy tudsz ennyi marhaságot összehordani? Ha a méteretalont megméred az én (rossz) centimmel attól a méteretalon még egy méteres marad. Szóval kár elmenni filozófiai síkra, maradjunk inkább a fizikánál és a fizikai, anyagi valóságnál.

Előzmény: muallim (18213)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.15 04:50:15 (18209)

Az, hogy mit nevezünk egyedüli valóságnak az tök értelmetlen, Ezt Te csak szeretnéd


mert a mérési eredmények amik valóságosak, A valódi eredmény csak egy adathalmaz, ami nem anyag. A valóságon mi az anyagi világot értjük, nem pedig az elvont fogalmakat.


ahány koordinátarendszer annyiféle mérési eredmény lehetséges, tuti, de a valós adatokat (ami csupán azt jelenti, hogy nem hazudsz, csalsz vagy tévedsz) nem keverheted össze a valósággal, ami az anyagi világot jelenti.


Pontosan ez a csúsztató kijelentésed mutatja, hogy eltérő koordinátarendszerekből fénnyel figyelve csak látszólagos eredményeket kaphatsz az egyetlen valóságról, amit csak azonos koordinátarendszerből figyelhetsz meg. Kutyafuttában nem lehet megmérni a valóságot, viszont ezt a tényt lehet tudni.


Amikor SR körülmények között méred, tudod, hogy látszólagosan hosszváltozáson esett át a tárgyad (15758).


Definíció szerint az SR hossz = látszólagos hossz, mmormotának sem hiszel ?


A "gaz relativisták" hajlamosak ezt elfelejteni...

Előzmény: muallim (18207)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.14 03:08:19 (18199)

15758  :)



Mungo 18197, Nem élünk képtelen világban, csak képtelenek vagytok ezt felfogni. A világ logikus, csak nem a ti imádott relelmetek szerelmetek szerint.

Előzmény: muallim (18198)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.11 01:34:31 (18178)

mi határozza meg egy feketelyuk szingularitásának sugarát... ez nem nehéz


Attól tartok mégiscsak nehéz, mivel szingularitás nem létezik.



Simply Red 18124, a gyorsulásnak ... nem csak a gravitációs mező lehet az oka, hanem pl. a gyorsulás is.


Valóban.



pint 18125, csak a feltételezett mező következményei mérhetők. ugye érted?


Nyugodt lehetsz, nekem ez tökéletesen elegendő. Valószínűleg Te nem érted. De mondok néhány példát,


- csak a feltételezett térgörbület következményei mérhetők

- csak a feltételezett fekete lyuk okozta következmények mérhetőek

- csak a feltételezett foton okozta következmények mérhetők (a fotométer cágere arrébbmegy vagy érzékelhetők pl látásban ioncsatornák nyit-csuk, elektromos impulzus szalad, az idegrendszerben vegyszerek kiömlenek, stb)

- csak a feltételezett energia következményei mérhetők (vmi melegszik, vagy meglódul)


ugye érted?

Előzmény: Callie (18147)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.10 01:17:54 (18123)

Egy gyorsuló rakétában "Leejtek egy kalapácsot. Vagy megmérem a súlyát"- akkor hol van ott gravitációs mező, vagy "DVAG".


Azért ha elkezded gyorsítani, rálépsz vagy csak egyszerűen beszélsz hozzá attól még a gravitáció hatással van a kalapácsra, legfeljebb a hatások összegződnek.


Nem árt ismerni a mérés körülményeit, mint bármi más esetben is.



pint 18112, persze, és?

Előzmény: muallim (18110)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.09 03:39:24 (18109)

Leejtek egy kalapácsot. Vagy megmérem a súlyát.


A gyorsulást és a súlyt a DVAG okozza amit itt most "grav mező" -nek hívtunk. Fizikailag létező, valóságos dolog, mert másként nem okozhatna semmiféle hatást az anyagra. Van hatása és ez mérhető is.


Nem azzal kezdeném a tanakodást, hogy hogyan lehet pl gravitációs detektort építeni, de tudtommal ez még nem is sikerült senkinek. Legalábbis olyan ami mér is valamit.

Előzmény: pint (18108)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.08 01:59:13 (18106)

A gravitációs mezőben nagyon jól értelmezhető a Riemann metrika, és a görbületi tenzor is. Ezt lefordítom neked mert nyilvánvalóan nem érted.


A valóságban létező gravitációs mezőben ami anyag (és gravitonok alkotják), nagyon jól értelmezhető a Riemann metrika, és a görbületi tenzor is ami emberi gondolkodás terméke.


Tehát magnum !! még csak véletlenül sem mondott hülyeséget.


magnum írjál légyszi.



pint 18092, a tudomány számára a létező dolgok azok, amik megismételhetően mérhetők.


Így van, s a gravitációs "mező" pont ilyen, megismételhetően mérhető, s ezért létező, valamint ezért anyag. Hogy miből van ? Szerintem gravitonokból, de semmiféleképpen nem zöldségféle. Lehet, hogy kevered a sárgarépával?

Előzmény: astronom (18089)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.07 03:48:53 (18085)

Aháá, most már értem! Kösz, hogy segítettél.


Szóval a gravitáció nem a téridőt görbíti meg, hanem csak a téridő függvényt.


A téridőt nem görbíti meg, jól van ez jelentős előrehaladás, mindigis reméltem, hogy nem görbíti meg.


Magyarul ha ráírom a függvényt egy kőre akkor a gravitáció meggörbíti a függvényt, nem lesz hatással a kőre és a festékre hanem elgörbül a függvény.


Nagyobb kőre írom jobban elgörbül. De ha kör alakban írom egy lapos kőre mint egy nyaklánc akkor meg a görbe függvény okozta gravitáció felkapja a követ. Tiszta kabaré ez a fizika. Egyszerű és piros. Főleg ha szakértők segítenek.


Ha pedig némely szerencsétlen szakértő azt gondolja, hogy a gravitáció nem a kőre hat, hanem a függvényre akkor azért nagy bajban van a fizika. Ez egészen triviális.

Előzmény: Simply Red (18082)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.06 02:31:48 (18080)

OK, akkor ezzel akár azt is bebizonyíthatod, hogy az emberizing előtti időkben amikor még nem voltak függvények mert senki sem volt aki kitalálja őket, akkor sem egyenesvonalú sem másmilyen vonalú mozgás nem létezhetett, mert nem volt meg a függvénye.


A függvényekre nem lehet hatással anyag, mert a függvények csak a Te fejedben vannak. A természet tudja a fizikát, baromi jól elvan a függvényeid nélkül. Egy függvény nem anyag, nektek ez tényleg ilyen nehézséget okoz ?


Hol vagyok, csak nem egy ovodában ? Vagy csak alszol ?


Ráírhatod a függvényedet egy kőre, a gravitáció akkor sem a függvényedre lesz hatással, hanem a kőre meg a festékre.

Előzmény: Simply Red (18075)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.05 00:44:56 (18074)

Csiszoljunk rajta picit, a bizonyítja-t visszavonom, mint általában alátámasztja.


1-4 OK,

5. Rendben, nem cáfolja. De ugyanakkora erővel támasztja alá azt is, hogy a fény c+200 km/s-el esik lefelé. Lehet ez is lehet az is. A lényeg itt az, hogy a GPS NEM BIZONYÍTJA a relativitáselmélet, nem bizonyítja, hogy a tér valóságosan görbe és ez a görbeség okozná a fény elhajlását. A térgörbület látszólagos, ez a látszólagos térgörbület egy okozat, a fényelhajlást a DVAG áramlása okozza és ezt érzékeljük térgörbületnek.


6. Nem mondtam, hogy cáfolja. Azt mondom, hogy az én verziómat is legalább ugyanúgy alátámasztja (bizonyítja) mint a térgörbületet. A térgörbület kitalált dolog, míg a gravitáció köztudomásúan hat a fényre. Geometriai fogalomra nem lehet hatással sem a tömeg sem a gravitáció. Ugyanúgy mint ahogy a függvényekre sincs hatással a gravitáció.

7. nem voltál elég figyelmes, nem vagyok én sem politikus sem újságíró. Ezeket ui nem most írom le először.


És erre jön Navia előáll egy tíz perces kisérlettel ami kimutatja, hogy a fénysebesség nem állandó hanem irányfüggő.


Isten őrizz, hogy lehozzunk egy GPS -t, abban a pillanatban összedőlne a rel nimbusz. Bár én már így sem adnék érte egy fabatkát sem.

Előzmény: pint (18073)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.04 13:58:47 (18071)

Navia, mmormota, Navia. Most már nem velem állsz szemben hanem muallim jóvoltából Naviával. Itt egy kisérlet amely kimutatta a fénysebesség nem állandó.


Ehhez kértem a hozzászólásodat, a véleményedet rólam ismerjük.



pint 18069, 17848: a GPS is kimutatja, hogy a c nem állandó, lefelé egy kicsivel gyorsabban zuhan mint vízszintesen.

Előzmény: mmormota (18067)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.04 02:05:31 (18066)

..ha elég sokszor leírom, hogy "a specrel ellenkezik az intuíciómmal", akkor az cáfolatnak számít?


Igen, ezzel cáfolod azt az állítást, hogy "a specrel megegyezikaz intuíciómmal", mármint a tieddel. :) De ezt egyszer is sok volt leírni.


Az a baj, hogy a specrel a logikával ellenkezik, rosszul tervezett és rosszul értelmezett kisérletek tömegére támaszkodik. A Michelson  kisérletet például fénysebesség mérésnek fogja fel, pedig még az éter kimutatására sem volt jó. Egyetlen kisérlet is elég lenne a kétségek eloszlatásához: le kell hozni egy húsz éve keringő GPS órát és összehasonlítani egy hasonlóan megerőszakolt földi órával.


A fénysebesség nem állandó, bizonyítja a GPS, de lásd muallim 18047 linket is: ezt a kisérletet kellett volna Michelsonnak elvégeznie. Ha c nem állandó,

bukott a specrel axiómája, bukott ezzel a specrel is. Védjétek csak.


A látszatvilág leírására, a kamuvilágban tökéletes a relativitáselmélet. Csak a valóságra nem jó. Ez most már nem kiderülni fog, ez már kiderült.

Mindenértő mmormota, mit szólsz hozzá ? Fogadok erre: Navia a semmitértés újabb magaslatára érkezett. :)

Előzmény: NevemTeve (18054)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.02 04:44:30 (18048)

Ettől remélem megakad a lélegzete még a bigott relativistáknak is. A cikk megerősíti a 370 km/s -os száguldás szerepét a kráterbe, mint abszolut frame-et, aminek kiméréséhez a Michelson interferométer alkalmatlan. Nem mindegy, hogy a fény a Föld sebességvektora irányából vagy éppen ezzel szemből érkezik hozzánk.


jól van muallim, döglő dikmá alú.

Előzmény: muallim (18047)

Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.02 02:09:41 (962)

Dehogynem, nyomó gravitációval, s a DVAG áramlása, sodrása okozza.


A testek is ezért esnek le a földre, mert a DVAG-nak sodrása van a Föld felé (kevesebb graviton jön a Földön keresztül alulról mint árnyékolás nélkül felülről)


Mindettől úgy látszik, hogy a tér görbe mert a fénynek megfigyelhető görbülete van amint a tömegek mellett elhalad. De nem a térnek van görbülete, Gergő.


Sok víz lefolyik még a Tiszán mire valaki ezt képes lesz végre felfogni. Kapaszkodjatok csak a térgörbületbe, az a biztos, mert azt Einstein megmondta.



957, Honnan tudnák, nincs modelljük csak matematikai. Az pedig nem mondja meg hogy mi a fény, csak azt, hogy hogyan viselkedik. Ez sem kevés nem vitás, sőt.


Miért nem próbálod a YY modellt ? Szívesen segítek megérteni.



Gergő 960, ..a pálya két közeli pontját nem lehet rövidebb görbével összekötni.


Fénnyel Gergő, fénnyel. Így a fénynek van görbülete, nem a térnek. De (tételezzük fel) gravitonokkal össze lehet kötni egyenes vonallal. Akkor bukik a térgörbületed.

Előzmény: habár (959)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.01 03:43:17 (946)

" a téridő nem üres, mert tele van görbülettel..."


Huhhh, ilyen butaságot, hogyan Üríthettél? A téridő a semmivel van tele, ezenkívül tele van még hőmérséklettel, impulzussal és frekvenciával és mindenekelőtt függvényekkel amik terjednek is. Tele van még vallási áhitattal és egy csomó marhasággal de ezt mi, barmok soha nem fogjuk megérteni, mert ezt csak a beavatottak érthetik meg, bár ez talán nem is igaz, nekik ezt nem kell megérteni, elég ha megtanulták. És aztán el is hitték. Mondtam, hogy vallás. Írjál levelet. (Rég hahotáztam ilyen jót.. bocsi)

Előzmény: magnum56 (943)
Astrojan válasz| megnéz 2006.04.30 03:39:37 (940)

Egyébként az általános relativitáselmélet szerint a téridő nem tekinthető "üresnek", hiszen van a mindenki által megfigyelhető és azonosnak mutatkozó görbülete


Ezt úgy érted, hogyha a tér üres lenne akkor nem lehetne görbülete ? Ebben az esetben ugyanis nem a tér görbül hanem a teret kitöltő anyaggal történik valami.


A tér matematikai konstrukció, nem lehet rá hatással az anyag (Nikola Tesla).


Rigid éter persze hogy nincs, ennek belátásához nem sok ész kell. Van viszont nem rigid éter, s ez tkp a sötét energia-gravitonok tömkelege (DVAG).



938, Nem a "relativisták" szerint, hanem a relativitáselmélet szerint.


Dehogynem, a relativisták a relativitáselméletet szajkózzák, és igenis az egy vallás, mert igen nehezen, mondhatnám sehogysem tűrik az eltérő szemléletet. Nagyon erősen hisznek benne, ezért érvelek hiába. Másként ugyanis azonnal rájönnének, hogy a GPS a nyomó gravitációt ugyanúgy alátámasztja mint a rel-t. Egy kis ésszel meg ennyi szájbarágással meg még arra is rájönnének, hogy sokkal jobban támasztja alá, mint a kitalált időtérgörbületet, aminek körülbelül annyi értelme van mint a fingszaggörbületnek.


Szajkózzák, hogy a tér görbül

szajkózzák, hogy a fénysebesség állandó

szajkózzák, hogy a fénysebesség maximális

szajkózzák, hogy az idődilatáció valóságos

szajkózzák, hogy a hosszkontrakció valóságos (a többiek, Ti itt a fórumon természetesen már nem)

szajkózzák, hogy szerintük létezik a szingularitás, ezért

szajkózzák, hogy a világegyetem egy matematikai pontból keletkezett felfúvódással

szajkózzák, hogy a világegyetem 14 Géves

szajkózzák a szerencsétlen Hafele kisérletet, a müonokat

szajkózzák a céljára teljességgel alkalmatlan Michelson kisérletet

szajkózzák, hogy a GPS a rel bizonyítéka pedig nem az

szajkózzák, hogy a relativitáselmélet az maga az isten.


És ennek a vallásnak éppen Te vagy az egyik képviselője. Én meg a magaménak.:)



937 -et kicsit korrigálnám, úgy gondolom, hogy az elektron átmérője nagyobb mint a protoné, így a neutronban az elektron-tórusz van kívül s a proton-tórusz helyezkedik el ezen belül. Nagyobb frekvenciánál ugyanis nagyobb pöndörödés várható, így a proton-tórusz erősebben kunkorodik s ezért kisebb átmérőjű lesz.

Előzmény: Gergo73 (939)
Astrojan válasz| megnéz 2006.04.29 04:37:06 (937)
Az em tér pedig nem maga a foton. Ilyet nem állítottam, de még Plank és Einstein bácsik sem.


Simply Red állította itt, kénytelenségből, mert a relativisták szerint a tér üres, nincs benne semmi, főleg nincs benne éter vagy sötét energia a temérdek gravitonnal. Ezért szerintük az EM tér váltakozása nem lehet külső EM tér váltakozás mert a külső tér üres. Ergo muszáj a foton belső terének váltakoznia. Ezzel egyet is tudok érteni, mivel a YY modellben is belülről ered az elektromágnesesség váltakozása.


A következő szakaszban gyönyörűen magadévá téve leírod a véleményemet, nem csoda ha mmormota azonnal tromfolt.


Ezt viszont nem értem: Más az egy foton és megint más a foton csomag viselkedése!

Úgyérted más a foton viselkedése és más a foton csomag viselkedése ? A foton itt több fotont jelent neked, vagy egy energiacsomagot?


atomok: nagyon jól kezded látni, a haladó és az állóhullámok a jellemző megfelelői annak amiért "örökmozgók".   Pontosan így van, a barionok körbenjáró állóhullámszerűen rezgő, egymás körül keringő graviton-töltés párok. A nagyobb frekvencia nagyobb tömeget jelent. Két stabil rezonanciafrekvencia létezik: az egyik az elektron a másik a proton tömegének felel meg. A többi exotikus részecske frekvencia nem stabil mert nem záródik körbe a keringő pálya.


A neutront pedig el lehetne képzelni úgy, hogy a nagyobb frekvenciájú proton-tóruszba beleillik a kisebb frekvenciájú (és kisebb átmérőjű) elektron tórusz. A töltések pedig rezonanciába kerülnek egymással és ez stabilizálja a neutront. De nem teljesen, ezért a szabad neutron elbomlik. Atommagban viszont a kilépő elektront azonnal felveszi a szomszéd proton, tehát a magban az elektronok közösek, egyszer ezé a protoné máskor a másik protoné az elektron. Jó jó, csak képzelődök, nem kell mindjárt anyázni


8. Ezt mondtam én is csak nem vetted még észre.


Mondj egyetlen okot, amiért eltérhet két egymás mellett azonos közegben haladó fénysugár sebessége!


Az egyik foton felfelé megy a másik szembejön és lefelé esik. Eltérő lesz a sebességük. De nehogy elkezdd bizonygatni, hogy nem így van, senki sem mérte a fénysebességet függőlegesen. Egyedül a GPS órajeleltérés utal rá, s az eltérés kicsi.

Előzmény: Gézoo (935)
Astrojan válasz| megnéz 2006.04.28 03:55:26 (931)

1. Rendben, és nyilván semmi egyebet sem jelenthetünk ki. Ne felejtsd el a tér üres, az EM tér maga a foton.

2. Ennek mi köze volt a fotonhoz? A lézerfoton szerinted nem fény-foton hanem valami egzotikus egyéb amit meg kell különböztetni a nem lézer fotontól? Nem érdekel, hogy miként keletkezik a foton, melegíted, dörzsölöd vagy kalapáccsal csapsz oda, a foton az foton.

3-4. nekem ez elég.

5. gömbszerűen terjed de nem gömbszerűen terjed? Ez elég vicces. Pontszerű fényforrás fénye gömbszerűen terjed, de ha tükrözöd akkor vonalszerűen terjed tovább amit Te ivszerűnek vélsz. Ezzel Leonardót még esetleg beetethetnéd. Ha nem hiszed, tükrözd parabolatükörrel, s lám kiderül semmi íve nincsen.

6. hmm

7. ez elég értelmetlen válasz, fogalmazhattam volna úgy is: mi hajtja az atomokat.

8. nem, ha akarok egész életemben csak rosszat teszek. Az emberiség bármit tesz rosszat tesz, bár lehet, hogy Te egyes dolgokat jónak vélsz, de másnak az rossz. Ennek semmi köze a fotonhoz. Nem számít, hogy milyen és hányféle értelmezése van az ősi YY szimbólumnak, a lényeg az, hogy a YY szimbólum ihletője maga a fény.


De nem is túl érdekesek ezek mert ez meddő vita, az érdekes csupán, hogy milyen fotonmodelleket ismersz és a 70-es évekbeli YY fotonmodellt hol találom meg ?


929, azt biztosan állíthatod, hogy egy adott helyzetben két fénysugár sebessége között nem lehet különbség.


Látod ez a baj, törvénybe van iktatva így már mindenki azt hiszi, hogy ez így is van. De sajnos ez tévedés, a fénysebesség nem állandó, ezt támasztja alá a GPS, nem a relativitáselméletet.

Előzmény: Gézoo (930)
Astrojan válasz| megnéz 2006.04.27 05:42:26 (926)

Semmi, a megfigyelések csak alátámasztanak egy egy modellt. Pl a térgörbületet sem bizonyítja semmi, csak a relativisták úgy gondolják, hogy a tér girbe-gurba, pedig csak a fényre is hatással van a gravitáció, ami egyesekben azt a látszatot kelti, hogy a tér görbe.


1-8 támasztja alá.

Előzmény: JFEry (925)
Astrojan válasz| megnéz 2006.04.27 03:14:56 (924)

Rendben, csak arra gondoltam, hogy Te ismersz egy vagy több konkrét fotonmodellt a 70-es évekből vagy bárhonnan. Ezen YY modell vagy modellek elérhetősége érdekel.


Ha véletlenül nem lenne köztük YY modell, akkor az enyém mégiscsak új, nemde ?


És nem használhatok bevált jelzéseket a fény szerkezetére, ha eddig mindenki elemi részecskének tekintette a fotont. Te hogy hívnád a graviton A és graviton B -t? Vagy a negatív töltésegységet a C-t?


...valamint ami a leg lényegesebb: az összes eddigi kisérleti tapasztalat az ellenkezőjét bizonyította.


Ezt nem értem, hogyan gondolod, csak egy konkrét kisérleti példát mondj amivel nem fér össze a YY modell. A kétrés egyfoton kisérletet mellőzzük mert az egy tévedés, lásd Juliska ablaka kisérlet a tükörrel.


1. A YY foton egy hullámtermészetű részecske, eddig feloldhatatlannak vélt probléma kap magyarázatot,

2. megmagyarázza a lézerfény kialakulását,

3. lehetőséget ad az elektromos és mágneses tér váltakozásának megértéséhez a fotonban,

4. megmagyarázza a párkeltés / annihilációt,

5. megmagyarázza, hogy a síktükörről visszaverődve miért nem gömbalakban hanem egyenes vonalban terjed a napfény,

5a. ami ugyanaz, elsötétített szobába apró lyukon belépő napfény miért nem gömbszerűen terjed, ha cigarettázol láthatod is,

6. elvezethet az elektron és proton szerkezetének feltárásához (graviton + töltés)

7. magyarázatot adhat, hogy az atomok miért örökmozgók

8. sőt még azt is megmagyarázza, miért olyan fontos az ősi YY jelkép a keleti társadalmaknak.


De mi bizonyítja, hogy a foton nem ilyen ?

Előzmény: Gézoo (923)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.26 02:34:20 (922)

Köszi Gézoo, kicsit segíthetnél mire gondolsz a jól bevált jelzésekkel kapcsolatban.

És ha tudnál valami linket az említett fotonmodell próbálkozásokról az is jó lenne, persze leginkább az érdekel ha yin-yang modell volt. Előre is kösz, Szia.


A YY modellben a foton hullámzónak látszó, spirál-csavarmozgású részecske, ami 4 elemi részecskéből áll. Ezért a foton hullámtulajdonságokkal rendelkező részecske.

Előzmény: Gézoo (919)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.25 02:07:54 (917)

Gézoo szólj már valamit a fotonmodellemre.


A YY fotonmodellben a fény vonzza a fényt. Persze csak akkor ha a hullámhosszuk azonos és szinkronban vannak egymás mellett, tehát lézersugarak.



JFEry 906, Nem akarok megfigyelni olyasmit amit nem lehet megfigyelni, arról spekulálni kell, miért nem olvasol gondosabban.

Előzmény: Gézoo (913)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.24 02:17:38 (905)

eléggé meddő dolog az 'önmagában való', azaz kölcsönhatásba nem lépő foton milyenségéről spekulálni..   amit itt állítasz az kb ennyi:


eléggé meddő dolog egy autó tulajdonságairól és milyenségéről vitázni vagy spekulálni addig amíg az nem karambolozik.


A fotont nem tudod mérni addig amíg nem kölcsönhat. Spekulálni viszont bármikor lehet a tapasztalataid alapján, függetlenül a pillanatnyi foton-atom kölcsönhatástól.


Megint az einsteini ökörség örökség köszön vissza, mely szerint csak az a valóság létezhet amit aktuálisan mérni tudsz. Ezért kell tagadnotok az abszolút időt is például, mert nem tudjátok mérni, mert másként látszik. Számítani kell, mérni (közvetlenül) nem lehet.

Előzmény: NevemTeve (904)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.14 04:57:54 (855)

..kis sörétszerű részecskékkel nem lehet leírni.


A YY modellben a fotonok nem sörétszerű részecskék, csak sörétszeű elemi részecskék építik fel. A 4 felépítő részecske keringése haladás közben hullámzó mozgást okoz. Ezért különböztessük már meg a söréttől és a máktól.


Nem remekeltél pl. a két rés kísérlet sötét sávjainak leírásával.


Segíthetsz, vizsgáljuk már meg azt a csoda kétrés kisérletet. A sarkalatos pontja, hogy valóban és minden egyes esetben csakis egyetlen foton volt-e a légtérben.


Ezért kérdeztem 832-ben milyenek voltak a fotonok. Honnan lehet azt bizonyosan tudni, hogy minden egyes foton egyedül volt és a másik résen nem mehetett át ugyanakkor egy másik foton amellyel interferálhatott. Mennyi ideig tartott a kisérlet ? Hogyan állapították meg, hogy a fotonok mindig egyedül voltak és nem csak néha. Hány fotont kellett összegyűjteni az észlelhetőséghez, stb.

Előzmény: mmormota (854)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.13 05:16:28 (851)

A réses kísérletek: nem mindegy, hogy a rés mekkora a hullámhosszhoz viszonyítva.


meg sem értetted, hogy mi a probléma. Nem érdekel, hogy tapasztalsz-e interferenciát és hogy mekkora a rés, csak az érdekel, hogy


átmegy-e a tükrözött fénysugár mind a két ablakon vagy az összes nyitott ablakrésen egyszerre.


Tőlem leszűkítheted a többi ablakot amennyire csak tetszik, nem kell interferenciát vizsgálnod, csak egyszerűen nézd meg, látod-e a szobák belső falán a fényfoltot amikor a tükörrel a Juliska ablakán világítasz be.


Nem is tudnál interferenciát vizsgálni mert az ablakok különböző szobákon vannak.


A legelemibb módon bárki kisérletekkel bizonyíthatja, hogy a fény nem megy be az összes ablakon csak azon amelyiken bevilágítasz. A foton tehát egyenes vonalban terjed és magától nem tér le az egyenes pályáról csak azért, hogy átmenjen neked egy másik résen is, vagy száz másik résen egyszerre, hiába nyitogatod őket.


Ehhez nem kell interferencia. Vagy gondolod, hogy matematikai képzettség nélkül nem tudnád megállapítani van-e fényfolt a szobában ? Esetleg kell hozzá neked egy hullámfüggvénytáblázat ?


És ha csak azért szar a YY fotonmodell mert nincs benne számítás, az nekem elismerés. Mert ez azt jelenti, hogy akár ilyen is lehetne. A QED leírhatja a fény viselkedését, de nem mondja meg mi a fény.

Előzmény: gyurika31 (850)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.13 01:52:03 (849)

Ha egy kicsit (?) több eszed lenne azt írtad volna meg, hogy miért szar. És hogy a te modelled ami nincs miért sokkal jobb.


A kétréses kisérletet Juliska kilőtte, azzal kár kínlódnod. Fogj egy (sík)tükröt és próbáld ki mondjuk napfénnyel. Ha a tükröd az összes résnyire nyitott ablakon bevilágít akkor megadom magam. Ha a fotont EM térnek nevezed el azzal nem sokra mentél. Ha függvénynek hívod a fotont akkor csak egyszerűen kinevetlek. Ha azt állítod, hogy a foton akkor keletkezik amikor megsemmisül akkor már nem is nevetek. Vagy csak azzal vagy úgy megelégedve, hogy a foton egy energiacsomag ?


Mondd miszlik mire vágsz fel ? Lehet az enyém szar, de hol a tied ?

Előzmény: gyurika31 (847)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.12 02:41:45 (846)

hogy nem tökéletes a "foton" ill. a haladó em. mező fogalmunk.


Hmm. Inkább erősen tökéletlen. Köszönhető az istenített kétrés kisérletnek. Pedig ezt még a Juliska is megcáfolja.


ugyanakkor em. mezőnek nem lehet önmagát vonzó effektusa.


Vagy mégiscsak lehet, mármint ha em. mezőnek hívjuk a fotont:

fotont

Előzmény: Gézoo (826)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.11 02:11:04 (841)

Megmondom Mér unalmas a parabolatükör. Mert belebuksz. Sőt már bele is buktál:


Ha boldog vagy tőle, gondold azt, hogy abban jól meghatározott helye van a fotonnak. Köszönöm, ebben megegyeztünk.


A foton tehát mindenképpen egy olyan állat amelyik egyenes vonalban terjed, de ha csak egyenként (?) vezeted a fotonokat akkor fogalmad sincs mi történik a kétrés kisérletben, valamint arról sem, hogy hogyan kellene azt értelmezni.


És ez nem azt jelenti, hogy döntetlen a vita közöttünk. Ezzel pontosan így egyetértek.


837, Én nem azt mondom, hogy kúp, vagy gömbalakban terjednek benne a fotonok, hanem azt mondom, hogy nem haladnak.


Ez egyre cifrább, azt akarod mondani, hogy a fény nem terjed sehová ? Csak akkor keletkezik amikor meglátod ? Nem gabalyodtál bele egy kicsit ?


A foton maga akkor keletkezik, amikor kölcsönhat valamivel


Akkor ugyanis éppenhogy megszűnik a foton amikor elnyelődik, nem pedig keletkezik.


azt már láttuk, hogy az interferencia nem tulajdonítható különböző fotonok kölcsönhatásának..


Hol láttunk ilyen ostobaságot ? Csak nem megint az isteni kétréses kisérlet ? Látod ez tényleg unalmas.


Elmondom neked mi a kétréses kisérlet, fogsz egy síktükröt és egy szép napos délután bevilágítasz vele Juliska ablakán. Ha a szomszéd szobában lakó apukája, valamint a szomszéd tízemeletes összes többi lakója meglátja a saját szobája falán a fényfoltot akkor te nyertél, mert akkor az ő ablakán (ablakukon) is bement a tükrözött napfény. Ha csak Juliska néz ki az ablakon akkor viszont te kapod a narancsos buktát. Mire tippelsz ?



mmormota 838, mindig elfelejted, hogy a foton nem egyszerű mákszem vagy sörét, ebben a mákszemben a 4 alkotórész mozgása alakítja ki a hullámzást. Emiatt létezik a "mákszemek" között az interferencia.


Olyan mértékig nem látod át és nem is érdekel a modell, hogy ezt nem veszed észre.

Pedig most kiegészítettem a fénykristály modellel, legalább rápillanthatnál, bár tudom, hogy útálod.

Előzmény: Simply Red (836)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.10 01:31:52 (835)

A lézerfény terjedését sok hullám interferenciája alakítja vonalszerűvé,..


Hmm, Látom nem bírsz a lézerfénnyel. Rendben eztán legyen az előbb már említett parabolatükör. Világítsuk meg ezzel az Andromédát vagy a holdat, ez ugyanolyan párhuzamos fénynyaláb mint a lézer, fogadok, hogy ez sem jó neked. Pontosan lehet benne számítani a fotonok helyét, mint előbb. Miért nem kezdenek a fotonok gömb alakban terjedni, vagy csak letérni az egyenes pályájukról akárcsak egy picit is.


Amiért letérnek az csak a fényszóródás, nem pedig a foton intrinsic tulajdonsága.


Ha egy fénysugár párhuzamos tud lenni, akkor milyen jogon tételezed fel, hogy a benne haladó fotonok nem párhuzamosan tehát nem egyvonalban haladnak, hanem kúp vagy gömbalakban terjednek?


Minek a hullámhossza 10-44 m ?

Előzmény: Simply Red (833)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.09 02:51:45 (832)

Ez bizonyos dolgokra valóban igaz. Nézzük, lehet-e ez a bizonyos dolog a foton helye akkor, amikor nem mérjük.


Abszolút lehetséges. Az előbbi példa helyett nézzünk egy jobbat ha az nem tetszett.


Fogj egy stoppert és lőj egy lézerimpulzust az Androméda felé. Halálpontosan lehet tudni, hogy a fotonod 10 másodperc múlva 2 997 924,58 km-re lesz tőled az Andromédára húzott egyenes mentén. 1000 sec múlva 299 792 458 km-re. És ha tetszik beháromszögelheted a Föld pályamenti mozgását, beszámíthatod a Föld forgását, a gravitációs sodrást vagy amit akarsz. A pontosság nem a fény foton viselkedésétől függ.


A távolságát egyértelműen számíthatod. Nem kell mérned, biztosan ott van ha egyéb baj nem éri pl meteor.


Mondd csak mit akarsz még? Ha a lézer nem tetszik, használjunk parabolatükröt, semmi gond.


A lézer nem egy normális foton? Vagy az nem is foton ? Esetleg nem is fény ? Esetleg nem is elektromágneses hullám ? Mi bajod a lézerrel ? Az a baj vele, hogy kristályos ?


Az egyfotonos kisérletnél ne legyél olyan biztos abban, hogy valóban mindig csak egy foton volt a légtérben. A használt foton poláros volt? Lineárisan? Cirkulárisan? Sehogy?


2. kisérlet jobblyuk nyitva fotolemez ugye elrontottad? Nem baj.

Előzmény: Simply Red (829)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.08 01:48:22 (828)

Ez sajnos Einstein öröksége, aki azt az örökörséget találta mondani, hogy csak az létezik amit mérni lehet. De ez sajnos nem igaz.


Attól, hogy a rendőrök éppen nem mérik az autód sebességét attól az autód még száguld. Ha máshogy nem hát 370 km/sec. Nem kell megmérned mindent és mindenkor, bizonyos dolgokat mérés (és detektálás) nélkül is lehet tudni bizonyos pontossággal.


Tehát igenis lehet tudni, hogy az Andromédáról egy millió évvel ezelőtt útjáraindult laser foton az bizony kb félúton jár a Föld felé. Ráadásul most nem is éppen felénk tart. És azt is meglehetős pontossággal meg lehet mondani ELŐRE, hogy az a foton ha más baj nem éri kb 1.3 millió év múlva elkapható lesz egy távcsővel vagy akár szabad szemmel itt a földön.


Hogy nem pontosan lehet tudni? Hohóó, hiszen a méréseitek sem pontosak. Egy csomó dolgot kiszámolunk. Nem mérünk meg mindent.


Tehát belegondolok és világos, hogy van értelme egy olyan kérdésnek, hol van a foton.


A ..lézerhullám egész más tészta.


Hát ez az. Miért gondolod, hogy a lézer fénykristály foton egy egészen másfajta foton. Mert csődöt mond a valószínűségi függvényed ?


A lézerből kilépő fénnyalábban a valószínűségi eloszlás valóban nem gömbszimmetrikus.


Na, akkor meg is egyeztünk. A foton egyenes vonalban terjed.


Ha a lézerben egyenesvonalban terjed, akkor nyilván más körülmények között is ezt teszi. Ezen más körülmények között (statisztikusan) a tér minden irányába indul egy egy foton. Ettől azt hitted, hogy gömbszerűen terjed.


És ez azért van mert isteníted az egyfotonos kisérletet. Azok ugyanis nem tények hanem megfigyelések, borzasztó rossz értelmezéssel.


A fénykristályon remélem felakadtál, a lézerfény kristályos jellege a yin yang modellből ered, amely nagyon jól megmagyarázza, miért is alakulhat ki egyáltalán a lézerfény. A lézerfény ugyanis valódi fénykristály amit ugyanazok az elektromos töltések tartanak össze és rendeznek el mint ahogy az elektronok (és protonok) az atomos kristályokat.


Az elektronok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (-) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében részt vesznek (a modellben C).


Ugyanígy a protonok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (+) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében is részt vesznek (a modellben D).


A kristályból kihullanak az eltérő frekvenciájú fotonok a lézerfény keletkezésekor, nem passzolnak bele a kristályba. A lézer ezért monokromatikus.


A kristályt az egymás mellett haladó fotonok elektromos töltése tartja egyben, ez csak azonos fázisban lévő fotonokra érvényesül, amikor az azonos töltések egymástól a legtávolabbra de az ellentétes előjelű töltések egymáshoz a legközelebb tartózkodhatnak, mindezt menetközben, tartósan és a menetirányra merőleges síkban. A lézer ezért koherens.


A lézerfényben tehát kristályszerűen elrendeződött fotonok vesznek részt amelyek egymással interferálnak.


(Na nem muszáj lekurvázni azért mert ilyesmit nem mondott Einstein..)

Előzmény: Simply Red (821)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.07 05:55:15 (819)

A gömbszimmetrikus függvény azt jelenti, hogy bármely irányban azonos valószínűséggel nyelődhet el a foton.


Nem azt akartad ezzel mondani ugye, hogy ha szabadon haladhat a fény a világűrben és már félúton van a Föld felé jövet az Andromédáról, akkor egyszercsak bármely irányba haladhat tovább? Mert ez nyilván nem igaz. A lézert sem látjuk oldalról, csak ha egyenesen a szemünkbe világít.


Nem értelmezhető a "terjed", hiszen a hullámfüggvény csak egy valószínűség.


Ez elég baj, mert a fény ugyanis terjed. Ezért nagyon nagy baj ha összekeveredik a foton fogalma ami egy fizikailag létező jelenség a hullámfüggvény fogalmával ami csupán matematikai, fizikailag nem létező fogalom. A fény ugyanis a függvények kitalálása előtt is már terjedt.


Pontosan ebből következik, hogy a hullámfüggvény nem lehet azonos a fotonnal. Mint ahogy a sebesség leírására szolgáló függvény sem azonos az autóval, vagy a gumi nyomását leíró gáztörvény sem azonos a gázzal.


Így nem a kérdésem vesztette élét hanem csak nem tudjátok megmondani merre jár a foton.


Attól tartok sokkal egyszerűbb ha egy lézer fotont vizsgálunk, mert így szóba sem jöhet a gömbszimmetrikus fényterjedés. A lézerfény úgy terjed ahogy a yin yang fotonmodell leírja: egyenesvonalban. Ha elkezded osztani a lézerfényt egyre kisebb és kisebb csomagokra, előbb utóbb eljutsz a fotonhoz: nyilván ez is egyenesvonalban terjed. Semmi szükség a valószínűségi függvényre, mert minden foton (kvázi) ugyanazon az egyenes pályán halad.


Sőt azt is meg tudod mondani, hogy éppen hol van a foton, pontosan hány kilométerre a kibocsátó objektumtól az egyenesvonalú pályán.



776, De az a sáv esetleg egy centivel odébb van. Akkor mekkora is egy foton?!


Ez hogyan függ össze a foton méretével szerinted? Mert szerintem sehogy. A foton átmérője hozzávetőleg akkora mint az amplitúdója, vagyis a cérna átmérője (tévedés ne essék a cérna nem a foton, a cérna csak a foton trajektóriája). A foton maga inkább golyószerű mint a mák.


Ne is mondjatok ellent, úgysem tudjátok milyen a foton. Akár ilyen is lehetne.

Előzmény: mmormota (775)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.06 03:21:05 (771)

Tehát egy darab foton egyszerűen egy nagyon gyenge elektromágneses teret jelent. Akkorát, amely teljesen megszűnik a foton elnyelődésekor.


Tehát neked sem kell külső elektromágneses tér a foton terjedéséhez, ezért a továbbiakban el ne felejtsük: egy (nagyon gyenge) elektromágneses tér definíció szerint egyenlő a fotonnal = energiacsomag.

(Ez a 769-ben említett definícióból adódóan érvényes így visszafelé is, mert az elektromágneses tér így kerül kölcsönhatásba az anyaggal, máshogy nyilván nem, mert akkor nem lenne érvényes a definíció)


Annyit próbáljunk meg kideríteni, ennek az energiacsomagnak van valamekkora térfogata a kibocsátáskor. Útban az Andromédáról növekszik ez a térfogat mire ideér a földre vagy ugyanakkora lesz a foton térfogata mint a kibocsátásakor ?

(Most mindegy, hogy megállapítható-e mekkora ez a térfogat, a kérdés csak az, hogy növekszik-e a megtett úttal)


Vagy ami hasonló kérdés, elfoghatod-e a földön is és a holdon is ugyanazt a fotont ? Még pontosabban, egyetlenegy foton indul az Andromédáról, gömbszerűen terjed, vagy egyenes vonalban ? (Az enyém egyenesvonalban)


Még csak annyit, ha létezik a foton útközben akkor van értelme a kérdésnek: hol jár. Legfeljebb nem tudjuk megmondani, esetleg nem vagyunk rá kíváncsiak. De a kérdés értelmes ettől. A függvények viszont nem terjednek sehová, látod ennek tényleg nincs értelme. A függvények leírhatják valaminek a terjedését és csak akkor terjednek ha pl ezt bemondod a tévében.

Előzmény: Simply Red (769)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.05 05:02:31 (766)

A foton nyilván egy olyan részecske ahogy te elképzeled, ha elképzeled egyáltalán valahogy. De csak szerinted.


A foton definíció szerint az az energiacsomag, amivel az elektromágneses tér KÖLCSÖNHATÁSba kerül egy fizikai objektummal, pl. az ernyővel.


Gyönyörűen összecsaptad, miféle elektromágneses tér van szerinted a világűrben ahol egy liter térfogatban még egy elektron sem található? Ehhez kellene egy kis elektromos tér meg egy kis mágneses tér ami elég gyorsan vátozik de csak akkor ha épp arra kóricál egy foton (fényimpulzus ha így jobban tetszik)


Azért hülyeség az egyenes vonalban terjedés, mert addig nincs értelme fotonról beszélni, amíg a kölcsönhatás be nem következik.


És mit gondolsz a világűrben utazó energiacsomagod félúton az Andromédáról akkor nem is létezik? Te csak egyszerűen nem tudod leírni mi is valójában a foton (vagy csomag vagy akármi)


760, ez meg csúcs: Van egy valószínűségi függvény, ami hullámszerűen terjed.


Értem, tehát a fény egy függvény, ami terjed.


Nem szégyellted leírni ? Lehet, hogy az autó is csak egy függvény ami terjed?



Simply Red 750, nem kerülte el a figyelmemet ne aggódj, csak fenntartásaim vannak.

Előzmény: gyurika31 (752)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.04 06:30:13 (749)

Nem látom be miért zavar, hogy egyenes vonalban terjed a fény foton, a fény is egyenes vonalban terjed. Én csak annyit állítok, hogy a fény nem gömbszerűen terjed tágulva, egy foton csak egy irányba megy és nem a tér összes irányába. Ezzel együttjár, hogy a foton energiája és bármije nem változik a megtett úttal. Ha gömbszerűen tágulva terjedne 1 foton akkor az energiája eloszlana a gömbfelszínen.


két rés esetén miért nincs? Mi történik vele?


Ezt azért én is kérdezhetném, a hagyományos magyarázat sem sokkal jobb, ott mi lesz vele?


Ha két rés van, akkor azon két különböző foton érkezik, egymással interferálnak, ha fázisuk azonos erősítik, ha ellentétes akkor kioltják egymást. Mint a mesében. Egyszerű hullámként sem kérded miért nem hagy nyomot az ernyőn a fény a sötét csíkban.


Mégegyszer: a fényelhajlás vagy fénytörés természetesen az én modellemben is él. A foton csak akkor megy úgy mint egy kifeszített kettősfonatú sodort cérna (vagy egy kifeszített DNS) ha nem ütközik semmibe. A két különböző résből érkező mákszem valamit csinál egymással és egymás hatását gyengíthetik. Ne kérdezd hogyan csinálja. Nem tudom.

Előzmény: mmormota (748)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.04 04:11:48 (747)

gyurika, itt a lehetőség foglald össze néhány sorban mi a foton, mert ezekszerint te tudod. Nekem ez: foton modell.


De a legjobb ha lerajzolod.



mmormota ha két fotonod van akkor azok már egymással interferálhatnak. A fotonok fényelhajlása a réseken nyilván megtörténik és beszórják az ernyődet mintha mákkal szórnád be az asztalt. Magyarázd el légyszi miért nem felel meg ez neked.

Előzmény: gyurika31 (745)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.31 06:38:26 (741)

Á, nem. Egy percig sem gondoltam, hogy el is fogadod amit írtam. Mmormotának is megvan a maga szilárd és megingathatatlan véleménye, nem baj. De az éter nyilván nem lehet szilárd, azt észrevettük volna, lásd fékezés, melegedés stb.


Ezek szerint a foton tehát nem elektromágneses hullám.


Dehogynem, most csak igazán. Megnézted a fotonmodellt? Mert ez a modell meg is magyarázza, hogyan lehet az egy részecskének gondolt foton egyszer elektromos egyszer meg mágneses tulajdonságú: úgy, hogy nem elemi részecske. Nem az üres tér változik ide oda, hanem maga a részecske mutatja egyszer az elektromos felét egyszer meg a mágeses oldalát, rezgésciklusonkét egyszer. Bár szívesebben mondanék keringés-csavarodás ciklust.


A sötét energiáról pedig ha nem hallottál volna az nem jelenti azt, hogy nem létezhet, erről azért a többiek hallottak.


A Hold is meleg természetesen, de mivel kisebb a tömege mint a földé, ezért csak langyos. Ez nem jelenti, hogy melegszik a Hold ! A Hold hőegyensúlyban van, mert az idők kezdete óta éri a gravitációs sugárzás. A Föld szintén. A csillagképződésnél más a helyzet, mert amikor a csillagközi gázok összenyomódnak és csillaggá alakulnak akkor a külső rétegek szigetelőként működnek és az elnyelt gravitációs sugárzásból eredő hő nem tud szétszóródni, a csillag felhevül, majd a belseje begyullad. Ezért is nem hűlnek ki a fehér törpék. Ha szétrobbanna, kihűlne.


Mindenesetre kösz, hogy meghallgattál

Előzmény: egy mutáns (740)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.31 05:01:22 (739)

Eddig még nem említetted, hogy a kisérleteidhez egyetlen fotont használsz.


Akkor pedig mi a kérdés?


A fénytörést nem kifogásoltam.

Előzmény: mmormota