NASA: még nincsenek meg az idegenek - #81 2017.07.07. 18:40
Nem, semmiképpen. A gravitonsugárzásnak nincs forrása, ő van. Mindenhol van, nemcsak az Univerzumban. Ez a világ alapállapota, ez a graviton tenger. A mozgató és felépítő. Ahol az elektromos töltések vannak ott alakulnak ki az Univerzumok. Ott a négy elemi részecske kombinációjával kialakulhatnak fotonok, a foton kettéhasadásával pedig kialakulhatnak elektronok és protonok két- két elemi részecske kombinációjával. Két frekvenciánál záródik pontosan körbe a tórusz, ettől lesz stabil részecske az elektron és a proton is.
Ha nem pontosan záródik körbe akkor nem stabil részecskék alakulnak ki, ezek elspiráloznak.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #79 2017.07.07. 17:10
Vélhetően proton, elektron, vagyis normál, barionos anyag. De foton is lehet, nincs kizárva. Nem mondtam, hogy a graviton megáll hanem azt hogy elnyelődik. Ha elektromos töltéseket köt meg (1db tükörpár töltés energiarészecskét) akkor fotonná alakul. Ezt mondtam.
Ha fotonná alakult akkor továbbmegy, lassabban. Ha a foton kettéválik akkor a két fél körpályára áll, elektron és pozitron tórusz alakul ki. Benne fénysebességgel pörög tovább a graviton töltés páros.
A graviton soha nem áll meg. Nem veszít energiát, nem is nyer. Örökmozgó.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #77 2017.07.07. 15:47
Lehet nem teljesen érthetően fogalmaztam, a végtelen távolságokig meglévő gravitonsugárzás éri az elektront, mindig az éri el amelyik éppen odaér. Minden irányból végtelen mennyiségben áll rendelkezésre a gravitonsugárzás. A sűrűsége nem végtelen, csak a mennyisége. Tehát egyszerre nem végtelen mennyiség éri az elektront.
Ha elmozdítod a tömeget (az elektront) az ugyanannyi tesz mintha nappali fényben mozgatnád az elektront. Gondolod, hogy a fény megváltoztatja az irányát és arra megy amerre az elektront látja? Nem, a gravitonpárok egyenes vonalban haladnak.
Ez téves út, hogy a végtelenből folyamatosan új gravitonok indulnak az elektron irányába. Úgy képzeld el, hogy van egy sugárzás tenger mint a szórt fény. Minden irányba mennek fotonok. Csak míg a fotonok az Univerzumban keletkeznek addig a gravitonok mindenhol vannak. Ha zavar a végtelen kifejezés akkor ne erőltessük. Mindenhol vannak, ok?
Nem nyerik az energiájukat, mert ők maguk az energia, ezt már írtam, olvasd el néhányszor mielőtt ismét kérdezed. Örökmozgók, nem veszítenek energiát és nem is nyernek. Ők az energia.
Amikor fotonná alakul mert megköt két elektromos töltésrészecskét akkor ő lesz a foton motorja, ő a szállító, ő mozgatja a fotont, cipeli a töltéseket.

#75, az elemi részecskék szintjén minden mindennel szembemegy. Például nincs tömegük, a graviton örökmozgó, a sebessége c^2 (így szoktam jelölni a fénysebesség sokszorosát, ne köss bele). Már írtam, hogy a törvényeink makroszkopikus állapotokra vonatkoznak. A törvényeink sok-sok trilliószor trillió mozgó részecske együttműködésével, ütközésével kialakuló statisztikus események szabályszerűségeinek makroszkopikus leírásai. Próbáld megérteni, hogy az elemi részecskék szintje egy más világ. Nem fogják követni a makroszkopikus törvényeket, ezt ne is erőltesd mert téves logika.
A Föld felé egy picit nagyobb a gravitonnyomás mert ami felfelé megy az már keresztülment a Földön és egy kis rész elnyelődött belőle, tehát kevesebb megy felfelé mint lefelé.
A Föld NEM bocsát ki gravitonokat, a Földön csak keresztülmegy a graviton mint az üvegen, mintha ott sem lenne a Föld (szinte). Nagyon kicsi az elnyelés.
"Ezeknek mekkora az összenergiája?(hány közönséges foton energiájává alakíthatóak át)" Ez értelmetlen kérdés, legalábbis nem tudom értelmezni.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #72 2017.07.07. 09:40
A graviton különös teremtmény, hihetetlen erővel nyomja az elektronodat. Minden oldalról, egyformán. Amikor közelítesz vele egy tömeghez akkor a tömeg felől egyre kevesebb graviton jön, mert a tömeg árnyékol. Egy iciri piciri nagyon kicsit, mert a graviton áthatolóképessége rendkívüli.
Törvények nincsenek a természetben, azokat mi találjuk ki a makroszkópikus világ leírására. A gravitonok szintjén az impulzusmegmaradás is homályba vész, mert a graviton örökmozgó, neki ez az attribútuma. Ő mozgat mindent és a gravitonpár nem lassul le. Ha töltést köt meg és azt cipelnie kell attól lelassul, fénysebességre. Ha a fény kettéhasad akkor is tovább száguld fénysebességgel a keletkező elektron és pozitron tóruszban körbe körbe. A proton is így képződik, a proton antiproton tóruszban is fénysebességű a keringés.
A gravitonsugárzás nem jön létre, mert az van. Végtelen mennyiségben tölti ki a mindenséget, az Univerzumon túl is. Végtelen számú Univerzum létezik, mások mint a mienk. Többnyire nem alkalmasak az életre, lakatlanok. A mi Univerzumunk alkalmas rá, nyilván nem mindenhol. Az Ősrobbanással szabadulhat ki gravitonsugárzás, de nem ez a gravitonsugárzás forrása, mert az végtelen mennyiségű.
Elképzelhető, hogy a fekete lyukak jet-jeit is gravitonsugárzás hajtja meg, de ez homályos dolog.
A gravitonsugárzás gravitonpárokat jelent, igen.
"miért csak a tömeg felé mozgó gravitonpár hatása érzékelhető az univerzumban a tömegtől távolodó párjáé pedig nem?"
Azért mert horribilis mennyiségű gravitonpár repked minden irányban és nyom Téged minden oldalról. A gravitációt két ellentétes irányból érkező gravitonok nyomóerejének KÜLÖNBSÉGE okozza. Minden irányból 1.2 x 10^44 newton erő nyom téged, de a Föld felé egy iciri picirivel nagyobb. Az alulról és a felülről érkező nyomóerő különbsége a súlyod. Csak ezen óriási erők eredőjét érzékeled.
Leteszed az elektront a világűrbe és az ezt nyomó gravitonsugárzás a végtelenből jön. Elképzelhetetlenül nagy energiát hordoznak a gravitonok, ők maguk az energia. Nem vész el, nem kopik el. Elemi részecske szinten ez a helyzet.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #67 2017.07.06. 21:28
A gravitonsugárzás terjedési sebessége becslésem szerint kb 1 Mc, azaz millió c, a fénysebesség milliószorosa. De nem tudom pontosan. Bizonyosan nem végtelen és sokkal nagyobb mint c. Ezek gravitonpárok, energiarészecskék, az egyik elemi részecske a kettő közül. A másik elemi részecske az elektromos töltésrészecske. Ezek ketten építik fel az anyagi világot. Mindkettőnek van tükörképi párja, így már vannak négyen.
A gravitonsugárzás egy tükörképi részecskepár, DNS szerű pályán halad lövedékként, egyenes vonalban terjed. Rendkívüli az áthatolóképessége.
Mivel egy sodrott cérna szerű pályán halad ezért rendelhető hozzá hullámhossz.
Amennyiben ez a graviton páros elektromos töltésrészecskéket köt meg -egy pozitív jelű és egy negatív jelű párost- akkor ez a négy részecske fotonná alakul és a gravitonpár ezennel fénysebességre lassul, LASSUL. Ekkora sebességet tud ez a kvartett.
Ha a gravitonszél oldalról fúj, akkor a foton pálya hajlik. De ott az ágyúgolyó pálya is hajlik
Ha a gravitonszél hátulról fúj, akkor a foton gyorsabban megy. De ott az ágyúgolyó is gyorsabban megy.
Ha a gravitonszél szembe fúj, akkor a foton lassabban megy. De ott az ágyúgolyó is lassabban megy.
Kösz a kérdésedet, látod irazsidus így illik kérdezni. (A gravitonszél azt jelenti, hogy az egyik irányból kevesebb graviton érkezik, általában egy közelben lévő tömeg árnyékoló hatása miatt)

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #61 2017.07.06. 20:01
Az. De ne képzeld, hogy senki nem érti, vannak néhányan akik értik, nem vitás, kevesen. De azok kérdeznek és nem az az életcéljuk, hogy megtapossanak.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #59 2017.07.06. 19:49
Úgy van, pontosan ez a helyzet, mi még detektálni sem tudjuk a világegyetemet, pontosabban a mindenséget kitöltő gravitonsugárzást, míg más civilizációk akár évmilliók óta használják. A fődi tudósutánzatok jellegzetes példája a radíros aki azt gondolja, hogy ismeri a jelenségeket és azok megkérdőjelezhetetlenek. Nem számít, hogy értelmetlen halandzsa, nekik szentírás.
Csak egy példa, görbítjük a teret. Affenét még csak nem is a teret hanem a téridőt. De létezik ez a téridő egyáltalán?
Természetesen nem, hiszen ez egy matematikai fogalom. Na ez már elég nagy baj, mert akkor nem okoz gravitációt. Fizikailag valami más dolog ami létezik, nem a téridő. Hiszen az csak egy leírásra használt egyenletrendszer. Ami létezik az a gravitonsugárzás. Magyarul a nyomó gravitáció. Ennek gradiensét írja le a relativitáselmélet az egyenletekkel. Rosszul.
A "mi ez a hülyeség" háeszedet ha egy kicsit konkrétabban kifejted szívesen válaszolok, de csak addig amíg nem kekeckedésnek látom.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #54 2017.07.05. 21:56
Már mást használ. Például idereppen a gravitációs sugárzás nyomóerejét felhasználva ami egy horribilis erő, 10^44 newton. Az elérhető sebesség kb 1 Mc, a fénysebesség milliószorosa. Miért is használna rádióhullámokat?
A technológiában a mágnességet használja, nem az elektromosságot. Érdekes ha megjelenik egy ilyen űreszköz csészealj (partraszálló egység, mert a csillagközi utakat anyahajók végzik) akkor leállnak az autók. A dízel nem, mert annak nem kell gyújtó elektromosság).
Ha egy röpcsi támadásba lendül egyszerűen lekapcsolják az elektronikáját. Örül ha le tud szállni.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #50 2017.07.05. 20:47
Figyi, ha csajozni akarsz akkor ne az eget kémleld, ott csak milliószor értelmesebb lények közlekednek mint te vagy én.
(fogadok beszól radírpók, hogy ott a madarak közlekednek. Meg a repülők, rakéták. És a helikopterek :)

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #46 2017.07.05. 20:33
Elég sokféle létforma látogat minket rendszeresen amelyek többsége hasonló létforma mint a földi élet, mi több, humanoidok. A 30 cm-es babáktól a 3 méteres óriásokig. A szürkék gyermekméretűek például. Ismerik a nyelvünket de telepatikusan is képesek kommunikálni.
Nem azért felejtős a rádiójelekkel való kommunikáció mert annyira más létformák, hanem azért mert nem hatékony olyan szinten aminek csillagközi kommunikációban értelme van.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #43 2017.07.05. 18:11
Azért nem fogunk rádiójeleket mert az idegenek nem használnak elektronikát és fényjeleket a kommunikációra. Egy olyan társadalom amely tíz perc alatt képes ideugrani egy közelebbi csillagrendszerből az nem fog fényjelekkel kommunikálni. Mint ahogy mi sem használjuk már a füstjeleket erre a célra. A SETI egy kamu fedőszervezet, céltalan játszadozással.

Hawking: 200 évünk van hátra a Földön - #73 2017.06.28. 12:53
Ideje lenne már ennek a szerencsétlennek elhagyni a Földet.

Ismét gravitációs hullámokat észleltek - #7 2017.06.14. 22:02
Na tessék, miféle tények? Nincsenek tények, képzelődsz. Egészen más oldalról lehet közelíteni a problémát, de ha az elmebaj felé mész el akkor buta maradsz.

Ismét gravitációs hullámokat észleltek - #5 2017.06.14. 21:48
Ahha, világos, hogy semmiféle kísérlet nincs errenézve, tehát legrosszabb esetben 1:1 az állás, tehát indokolatlan volt lezöldségezned. Csakhogy az eredmény nem 1:1 hanem ezer : nulla, mert ezernyi megfigyelés van a gravitációs sugárzás horribilis sebességére és ha normális lennél el is mondanám mi az.

Ismét gravitációs hullámokat észleltek - #3 2017.06.14. 21:37
Tudnál valami komoly indokot erre nézve? Megfigyelés, kísérlet például.
Napersze nem a légsebességű terjedés bizonygatására gondolok, mert az még zöldségnek is halvány.
Úgy értem tételezzük fel, hogy igaz amit írtam. Akkor hogyan tudod eldönteni a beérkező fény vizsgálatával, ha az csak évek vagy évmilliók után érkezik ide? Segítek. Sehogy.

Ismét gravitációs hullámokat észleltek - #1 2017.06.14. 20:15
Csak az a probléma a láthatóban történő keresgéléssel, hogy az esemény fényfelvillanása csak kb 3 milliárd év múlva érkezik meg hozzánk.
Lévén a gravitációs sugárzás terjedési sebessége a fénysebesség kb milliószorosa, tehát a gravitációs lökés (ciripelés) már ideérhetett de a fény még el sem hagyta az anyagalaxist.

10-szer több galaxis lehet az Univerzumban - #52 2016.10.22. 16:18
51. muszáj ide kiírnom az Univerzum összetételét, Ann Fein STSCI:
0.03 % nehéz elemek
0.3 % szellem neutrínók
0.5 % csillagok (figyelsz gerő, a csillagokban lévő H, tehát az összes csillag tömege csak fél %)
4 % szabad hidrogén és hélium (ennek csak kisebb része a He)
30% sötét anyag
65 % sötét energia
"the gas in NGC 891 is relatively warm (80o to 90o K) with still warmer patches (150o to 230o K), which makes it easier to spot"
"the study of NGC 891 reveals that H2 molecular hydrogen is all over the place. Valentijn and van der Werf conclude that the galaxy contains 5 to 15 times more molecular than atomic hydrogen (which is easily observed using radio telescopes). They write, "It is well established that if there is about 10 times as much molecular hydrogen as atomic hydrogen in the disks of spiral galaxies, then the missing mass problem [in galaxies] is solved."
Tehát 5-15 -ször több molekuláris hidrogént találtak mint atomosat, így az atomos hidrogén 10 -szeres mennyiségét kitevő H2 elegendő magyarázat a feltételezett sötét anyagra és ezzel megvan a feltételezett 30 % sötét anyag. A molekuláris hidrogén sokkal stabilabb mint az atomos ezért várható is, hogy sokkal több van belőle mint az atomosból. Azt kell magyarázni ha kevesebb van a H2 -ből, az szorulna magyarázatra, hogy miért lenne belőle kevesebb mint az atomosból amikor a H2 forma a stabil.
Jahh, hogy néhány balfék azt gondolja, hogy ezeket én találtam ki? Meg, hogy néhányan jobban tudják mit mértek ott fenn mint maguk a kutatók?

10-szer több galaxis lehet az Univerzumban - #49 2016.10.22. 10:17
47. Ja értem már, beteg ember mit nem értesz. Figyelj.
Tízszer annyi H2-t mutattak ki mint az atomos, ATOMOS H. Érted-e? Nem a H2 -nél mutattak ki tízszeres mennyiséget okostojás, hanem az atomos hidrogénhez képest tízszeres mennyiségű H2-t.
És az atomos hidrogén 21 cm-en megfigyelt mennyisége alapján számolták ki a Világegyetem hidrogéntartalmát ami 4 % -ra jött ki. Ez kevés a gravitációs egyensúlyhoz.
Most megtalálták ennek a mennyiségnek a tízszeresét. Képes vagy ezt felfogni radírusz?

10-szer több galaxis lehet az Univerzumban - #46 2016.10.21. 17:44
44. Akkor magyarázd csak el miért is lesz a most megtalált tízszeres mennyiségű molekuláris hidrogén amit eddig nem láttak és most az eddig látott hidrogénhez képest tízszer annyi anyagot találtak - összesen 10 %-os növekedés?
Csak a tisztánlátás végett az Univerzum összetétele a tudósok pillanatnyi elképzelése szerint:
4 % hidrogén (lényegében atomos hidrogén földi megfigyelésére alapozva, 21 cm -en
30 % sötét anyag (ez kb megfelel az eddig ismert hidrogénmennyiség durván tízszeresének, de kevesebb is elég)
60% sötét energia (téves elképzelés alapján találták ki, de valóban létezik egy ilyen energia, a gravitonsugárzás. Nevezhetjük akár éternek is)
http://astrojan.zz.mu/univcomp.gif

Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.10.21. 17:48:53
10-szer több galaxis lehet az Univerzumban - #39 2016.10.20. 19:18
4. jovokutato: a sötét anyag már megvan, molekuláris hidrogén. Minden galaxisban benne van, kb tízszer annyi H2 -t tartalmaznak mint amennyi atomos hidrogént.
Az atomos hidrogén látszik a földfelszínről ezért feltérképezték vele a Világegyetem hidrogéntartalmát és az anyagtartalom kevés lett a gravitációs egyensúlyhoz. Ezért találták ki a sötét anyagot mert nem volt közöttük kémikus aki megmondta volna nekik, hogy a H2 sokkal stabilabb mint az atomos H. De az ESA már vagy húsz éve megtalálta a molekuláris hidrogént ami feleslegessé teszi a további szarrágást a sötét anyagról.
De vannak sokan akik szeretik rágni a szart. Meg olyan is van akinek a tízszeres mennyiségű H2 neki csak 10 %-ot jelent és ezzel meg is oldotta a maga részéről a kérdést, figyeld meg hogyan rágja tovább a szart.

Minden eddiginél pontosabban mérték meg az elektron tömegét - #4 2016.09.11. 18:55
"A standard modell ugyan általánosan elfogadott elmélet, sok jelenségre, többek közt a gravitáció létezésére, a sötét anyagra és a sötét energiára, valamint az antianyag mennyiségére mégsem szolgál magyarázattal... Az elektron atomtömege kulcsfontosságú paraméter"
Azért nem szolgál magyarázattal mert alapvetően rossz.
Az elektronnak meg nincsen tömege. Olyan a sugallata ennek a mérés pontosításnak, mintha az elektronnak lenne egyfajta tömege mint mondjuk amilyet egy csapágygolyónak képzelünk.
Az elektronnak tehetetlensége van amint a tömeg nélküli két alkotórésze egy tórusz felületen kering. Ezt a tehetetlenséget okozó körpályán keringést nevezzük tömegnek.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #86 2016.09.05. 18:48
83: "Máriázhatsz" Tudod mit illett volna mondanod? - Bocs János, nem vettem észre a következő mondatot vagy csak nem értettem és ezért képzeltem (tévesen), hogy az oldalszélnek nincs hatása a fotonra.
"de a Te teszel önmagadnak is ellenmondó állításokat" - Egyetlenegyet sem találsz. A Te logikádnak mondanak ellent az állításaim. Döntsd el, hogy ezzel a barommal akarsz társalkodni vagy velem. Mert az első esetben ez lesz az utolsó válaszom, ezt vedd komolyan.
A protonnak mióta van belső "motorja" ami csak egyetlen sebességgel engedi menni semleges gravitációs környezetben? A fotonnak van ilyen, csak c -vel mehet (semleges gravitációs környezetben, hozzáteszem mert képes vagy belekötni)
A proton ugyanúgy viselkedik mint egy ágyúgolyó vagy egy bolygó, lásd poiuztrewq üzenetét is - nem úgy mint a fény.
A fekete lyuk környezetében egy feléje kilőtt ágyúgolyó az eseményhorizont alatt már bizonyosan fénysebesség felett van, én sehol nem mondtam, hogy nem lépheti át a fénysebességet.
"azt is mondja hogy a fotont tolja befelé a gravitonszél, de azt is hogy ennek a tolásnak nincs hatása a sebességre az c marad."
Hol a francba olvastad ezt a hülyeséget? Ezt írtam 79 -ben:
Ekkor már nulla azaz semekkora hátszelet sem kap a foton, a sebessége beáll c-re (egy pillanatra) ez van a függőleges tengelynél.
Érted? Egy pillanatra. Mint ahogy a rajzon is látszik tkp a sebesség grafikon egyetlen pontján c a sebesség ami folyamatosan változik. Tehát,
1. a gravitonszél univerzális és minden anyagra hat.
2. a foton különleges, mert saját sebessége van, = c. A barionoknak nincs saját sebessége, azok úgy mozognak ahogy meglököd őket.
3. a proton és az ágyúgolyó c négyzet határsebességig gyorsulhat (a BH -n belül)
4. a barionos anyag sokkal gyorsabb lehet mint c többféle módon is,
4a. fekete lyuk irányába menet
4b. gravitációs sugárzás manipulációja esetén, DVAG fókuszálással.
Ellentmondás a Te elképzeléseiddel és az elvárásaiddal van, máshol nincs.

Megjöttek a Juno első képei - #1 2016.09.05. 16:09
IR ben világít a Jupiter ami azt jelenti hőtermelés/energiaelnyelés történik benne. Ami nem is lenne meglepő, a baj csak az, hogy a fizikus uraknak fogalma sincs mitől ilyen erős a hőtermelés.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #82 2016.09.04. 15:32
80: jaj máriám, csak egyetlen egy mondatot kellett volna tovább olvasnod, de már többször is megírtam.
81: sajnálatos, de nem az az igazi különbség több okból is. Előszöris tömege semminek sincsen, a tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak.
Az anyagot felépítő elemek (most itt fundamentális elemi részecskékről beszélek) tömeg tulajdonság nélküliek. A tömeg tulajdonság akkor áll elő amikor ezek az elemi részecskék körpályára állnak, fénysebességgel keringenek egy proton méretű tóruszban. Ekkor az energiarészecskéknek a keringésből származóan tehetetlensége keletkezik és makroszkópikusan ezt hívjuk mi tömeg tulajdonságnak.
Érdekes módon a tömeg definíciója is ez, a testek tehetetlenségének a mértéke, ez a tömeg. Ez a barionokra is igaz.
Másodszor a fényről senki nem állította, hogy "nincsen" tömege hanem csak annyit, hogy a nyugalmi tömege nulla. Nade ilyen fény nincsen, mert ha a foton megáll akkor szétesik.
Ezért aztán a fotonhoz is rendelhető tömeg tulajdonság de ez nem dönt el semmit.
Igen, a foton azért hajlik a Nap felé, mert a gravitonszél befelé fújja.
A két jó kérdésfelvetésed miatt betettelek a vitalapomra, http://astrojan.zz.mu/vita4.htm a lap végére. Igyekezz egy kicsit ne okozz csalódást.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #79 2016.09.03. 15:59
78: kösz, az értetlenség ellen a legkisebb segítség is jót tesz, itt egy grafikon amit kinyögtem: http://astrojan.zz.mu/images/bhc.gif
A fény foton balról jön a nyíllal jelölt irányba és közelít a BH -hoz (black hole) de elkerülő pályán, nem centrálisan közelít. A fénysebesség eleinte nő, mert hátszelet kap.
Aztán maximuma lesz, mert a hátszél lecsökken amint a BH mellé ér a foton. Ekkor már nulla azaz semekkora hátszelet sem kap a foton, a sebessége beáll c-re (egy pillanatra) ez van a függőleges tengelynél. Ekkor oldalszelet kap és ezért a pálya a BH felé hajlik.
A BH -t elhagyva egyre nagyobb szembeszelet kap, ezért a sebessége c alá esik.
A távolság növekedésével a szembeszél lassan elenyészik, így a foton sebessége felkúszik c -re. Ez van a grafikonon.
Sebesség: +/-/0: Ez van a grafikonon
Fekvencia: +/-/0: Nem változik
Hullámhossz: +/-/0: A sebességtől függően változik
Energia: +/-/0: Semmi közöm hozzá, a foton frekvenciájától függ.
Ezeket már előzőleg is leírtam légyszíves figyelj.
Ne keverd a grafikonon feltüntetett esetet (= elkerülő pálya) azzal amikor a foton egyenesen nekimegy a BH -nak (centrálisan)

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #75 2016.09.03. 10:09
74: nézd ha kekeckedés a célod akkor nem tudunk sokáig beszélgetni, mert olyanokkal teli van a padlás.
A leeső foton sebessége növekszik. Amikor a tömeg(középpont) felé esik, nem érzékelted? Nincs oldalirányú komponens.
Az oldalirányú komponenst Te vezetted be, mert neked nem elég az egyszerűsített helyzet, hanem el akarod kerülni a fekete lyukat (Földet). Ám legyen, de a többi kekeckedés a részedről.
Próbáld megérteni amit írok és aztán kérdezzél. Ha prekoncepciód van akkor értelmetlen a beszélgetés. Válaszolok neked mert értelmes kérdéseket vetettél fel. De ha nem érdekelnek a válaszok akkor elfogy a türelmem.
Miféle inflexiós pontról beszélsz? Elmagyaráztam milyen alakú lesz a távolság - sebesség függvény. Fekvő fordított S, rajzoljam is le?
Miféle idő-sebesség grafikont akarsz? Azt értsd meg amit elmondtam.
A foton NEM lövedék, próbáld meg felérni ésszel amit mondok. A lövedéknek nincs saját sebessége, a lövedékre külső erők hatnak.
A fotonnak saját, eredendő sebessége van, neki az a normális sebesség, = c. A külső erők erre a c sebességre hatnak, ha nem hat rá külső erő akkor a foton sebessége automatikusan visszaáll c-re.
A golyónak lendülete van, tehetetlensége. Külső behatás nélkül megtartja mozgásállapotát.
A fotonnak alap mozgási sebessége van (= c), ha nem hat rá külső erő akkor ezt a sebességet veszi fel. Őt a graviton hajtja ami örökmozgó elemi energiarészecske (páros).
Ne kekeckedj mert azt nem szívlelem. Tartsd magad az elmúlt néhány hsz-ed szelleméhez és akkor kérdezhetsz bármit. Jókat kérdeztél de ha a kérdéseidet csak egyetlen dolog vezérli, hogy hibákat kreálj akkor rossz úton jársz. Csak akkor vagyok partner ha a megismerés hajt (najó legalább egy kicsit)

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #72 2016.09.03. 08:24
71: rosszul gondolod, ez egy tökéletes elmélkedés (ne legyen elmélet).
A foton saját, mondhatnánk intrinsic sebessége adott (= c), ennyit tud semleges gravitációs környezetben, nem veszít energiát (magától), mert örökmozgó. Erre a sebességre gyorsul fel pl amikor kilép egy közegből, mondjuk üvegből. Nem gyorsítja semmi hanem felveszi az ő sebességét, magától lesz ennyi a sebessége amikor megszűnik a környezet hatása.
Ha a szél fújja hátulról akkor gyorsabban megy mint c, ez történik amikor közelít a fekete lyukhoz.
Ha nem központosan közelít akkor ez a hátszél fokozatosan megszűnik és oldalról kapja a szelet. Ekkor már a sebessége visszaáll c-re, hiszen nem kap hátszelet. Nincs semmiféle hirtelen ugrás, ekkor megy el a fekete lyuk mellett, a pálya természetesen görbül a lyuk felé, hiszen oldalról fúj a szél (befelé).
Ha már távolodik a fekete lyuktól akkor egyre nagyobb szembeszelet kap (az oldalszél gyengül), a sebessége fokozatosan c-nél kisebb lesz egy ideig.
Aztán a szembeszél a távolság növekedésével lassan lecsökken és a sebesség visszamászik c-re (amint elég távol kerül a lyuktól)
Csak semmi hirtelen mozdulat, minden a szél irányától függ (és természetesen a foton mozgásirányától)
Semmi sem történik nulla idő alatt, ne a magad értelmezésébe kapaszkodj, mert az téves. Próbáld elolvasni párszor amit írok hátha megérted miről van szó.
Ha mondjuk felveszel egy grafikont ahol a fénysebességet ábrázolod a fekete lyuktól való távolság függvényében akkor egy fekvő, fordított S alakú görbét kapnál, a nulla pontban (ami a legkisebb távolságnak felel meg a fekete lyuktól) c sebességgel, ez lenne az S közepe. A görbe két végén is c fénysebesség van (jó távol a BH-tól).
Konzisztens. Nem találhatsz benne hibát mert a világ így működik. Ha hibát találsz akkor még nem érted.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #70 2016.09.02. 22:32
69: amennyiben az atomok abszorbeálják a fotont akkor az kibocsátásnak minősül és így a foton mindig a lokális gravitongradiensnek megfelelően veszi fel a sebességét, iránytól függően.
A lényeg az, hogy minden fotonra hatással van a gravitáció, ami egyfajta gravitonszélnek felel meg.
Vegyünk egy hasonlatot a széllel, utazik a szélben egy pihe. Ha jobbra fúj a szél akkor jobbra tart a pihe is, ha a szél forog akkor forog vele a pihe is.
Egy fekete lyuk közelében a foton sebessége attól függ milyen irányba halad a foton. Ha pont a fekete lyuk felé megy akkor a pálya egyenes, a sebesség gyorsuló, az eseményhorizonton a foton sebessége 2c.
Ha kifelé jönne a foton az eseményhorizonton belülről az nem fog menni, mert c- nél nagyobb sebességű szél fújja befelé.
Az eseményhorizonton kifelé tartó foton látszólag áll, mert pont c sebességű szél fújja befelé, visszafelé.
Az eseményhorizonton kívül kifelé tartó foton lassan majd kimászik és elég távol fénysebességre gyorsul.
Ez azért van, mert a fotont gravitonpár mozgatja, örökmozgó, normálisan c sebességet "tud" amikor minden irányból egyforma gravitációs sugárzás éri. Ha valamely irányból kevesebb gravitonsugárzás érkezik akkor a foton ebbe az irányba hajlik.
Ha most a fekete lyuk mellett akarsz ellőni egy fotont akkor azt természetesen begörbíti az erős gravitonszél.
Ha az eseményhorizonttal érintőleges lesz a foton akkor körpályára áll.
A foton energiáját a frekvenciája szabja meg, az szerintem nem fog változni. Amikor a sebessége változik akkor a hullámhossza változik.
Ha pl nő a sebessége akkor egységnyi idő alatt nagyobb távolságot tesz meg, így a hullámhossza is nő.
A Földre ugyanez vonatkozik értelemszerűen.

Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.09.02. 22:34:02
Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #68 2016.09.02. 19:08
67: nem tudom mit tesz az optikai szálban a fény, vélhetően összevissza verődik a belső falon.
Vákuumban ha vízszintesen indul a fény akkor a sebessége c, hasonlóan mint a világűrben tömegektől távol a sebessége akkor is c.
Ha a tömegközéppont irányába tart akkor a sebessége c-nél nagyobb és tovább nő.
Ha tükörrel vízszintes irányba téríted akkor a sebessége vélhetően c lesz, de azt nem tudnám megmondani az eltérítéskor mi történik a fotonnal.
Ha felfelé indítasz fotont akkor az szembeszelet kap, ezért a sebessége c-nél kisebb lesz, felfelé a sebessége nő, közelít c-hez, a világűrbe kiérve (elég távol) c lesz.
Elmés a kérdésed, de ehhez tudni kellene miféle mechanizmussal térítődik el a foton amikor tükrözöd (a szálon belül is valamiféle tükrözgetés folyik).
Amúgy a múltkori kérdésed is jó volt, lényegretörő és tetszett. Elbújhatnak a többiek akiknek személyeskedésnél és további félreértelmezett kekeckedésnél többre nem futja.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #65 2016.09.02. 15:15
62: még egyszer mert a gyengeelméjűek nem tudnak olvasni:
a foton sebessége irányfüggő. Vízszintes irányban mérve c.
Soha nem is mérték másképpen. A fénysebességet forgótükrös módszerrel mérik ahol a vízszintestől eltérő helyzet hibának számít.
Az egyetlen vízszintestől eltérő mérés a PR kisérlet ahol Rebkáék a fénysebesség függőleges irányú VÁLTOZÁSÁT mérték ki.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #63 2016.09.02. 11:09
62: Ez tévedés, arra a következtetésre kellett volna jutniuk, hogy az idő múlásával nem történik semmi. De mivel az idő múlását képtelenek voltak megállapítani óra nélkül így marhaságokat állapítottak meg.
A tisztánlátás végett: a fotont gravitációs szél fújja a tömeg felé. Ez a gravitációs szél annyit jelent, hogy a tömeg felé több graviton áramlik mint ami a tömegen keresztül, alulról felfelé érkezik. A két ellentétes irányból érkező gravitonsugárzás különbsége okozza a gravitonszelet, ami a hétköznapi gravitációs erő okozójának felel meg.
Ez a szél nemcsak az ágyúgolyót fújja, hanem a fotont is. Tehát a leeső foton sebessége növekszik, a sebessége c+v lesz, nagyobb mint c. A határsebesség kb 1 millió c amit c négyzettel szoktam jelölni a szemléletesség kedvéért (de nehogy belekössön valaki, mert nem valódi c négyzet)
Tehát a foton sebessége irányfüggő. Vízszintes irányban mérve c.
A felfelé induló foton sebessége c-nél kisebb, mert fújja visszafelé a gravitonszél. Amint kapaszkodik kifelé a sebessége c hez közelít, tehát nő. A zakkant tökönszúrhatja magát, a foton sebessége mindkét irányban nő. Felfelé is és lefelé is.
Felfelé a határsebesség c (mert c-nél kisebb sebességgel indul)
lefelé a határsebesség c2 (ezt esetleg egy nagy fekete lyukban érheti el, jóval az eseményhorizonton belül)

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #60 2016.09.01. 21:46
59: nem nagyon értem mit akarsz mondani, de egy dolog bizonyos, a fénysugár lefelé menet gyorsul, az egésznek ez a lényege.
Amit a zakkant nem érthet meg mert sötét mint a fekete lyukam az az, hogy a fénysugár felfelé menet is gyorsul ahol a határsebesség c.
Az esés után a végponton ugyanaz lesz a frekvencia mint a kiindulásnál igen, mert a frekvencia nem változik a sebességváltozás közben,
A hullámhossz változik.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #57 2016.09.01. 20:32
szállj már le rólam zakkant. Ahhoz nagyon sok bocsánatkéréssel tartozol, hogy kérdéseket tehess fel.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #55 2016.09.01. 19:08
54: nem irreleváns mert ez csak a Te logikád. A felfelé haladó foton ugyanis gyorsul.
Nem lassul.
Egy fekete lyuk eseményhorizontján kifelé tartó foton áll. (Látszólag áll, mert c sebességű gravitonszél fújja befelé).
Ha egy kicsit kijjebb indul kifelé akkor szép lassan kimászik a gödörből és a fekete lyuk hatókörét elhagyva c sebességre GYORSUL.
A Te logikád itt nem jó semmire sem sőt a többieké sem. Ha figyelmesen olvasnál akkor emlékezhetnél, hogy ezt már megírtam.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #53 2016.09.01. 10:26
Nem érted, hogy NEM rezeg más frekvencián? Nincs megmérve.
Megmérni csak és kizárólag csakis órával lehet, ezt magyarázom. Tévedsz, az Al rezgéseit NEM számlálják mert akkor óra lenne. Igen azt várom, hogy egyfajta számlált rezgés legyen regisztrálva. Igen. Igen. Igen.
Mivel ez nincs így ezért nincs miről beszélni.
Mivel az egy láb magasságból lefelé eső foton sebessége megnő ebből következően a hullámhossza változik (a frekvencia állandó marad) tehát a felső jeladó érzékelt hullámhossza eltérő lehet, ezt mérték ki, először az életében féligmeddig egyetértek ezzel a marhával.
Idődilatáció nem létezik, tehát nem rezeg más frekvencián a fenti óra sem hanem mire leér a jel, az más hullámhosszú lesz.
Hasonlóan az Al óra sétáltatásához ahol természetesen nem más a kiadott frekvencia csak mire érzékeled másfajta frekvenciát érzékelsz.
Az idődilatáció látszólagos.

Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.09.01. 10:29:18
Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #50 2016.08.31. 21:15
49: szerintem nem rezeg gyorsabban. Véleményem szerint az idő tágulást vagy összemenést órával kell mérni. Az észlelt (távolról észlelt) frekvenciák összehasonlítása nem perdöntő hiszen pl a mentő szirénájának frekvenciáját is másképp érzékeled amint közeledik mint amikor távolodik. Pedig a sziréna tegyük fel egyformán vijjog mindkét esetben.
Tehát a mérésnek így kellene kinézni: veszek mondjuk 10 darab (halálpontosnak mondott) alu órát, szinkronizálom őket. Ezek óraművet hajtanak és számlálják a perceket, a számláláson van a hangsúly.
Ötöt ezután felteszek a polcra és várok. Elég sokat, hogy necsak nanoszekundumos eltéréseket kapjak. Aztán mondjuk egy év múlva (a GPS órák kb tíz évig járnak) visszateszem a polcról az öt órát a többihez az asztalra és összehasonlítom a számlálókat.
Szerintem így lehet gravitációs időösszemenést mérni. De a kérdés jó, valóban gázos, azonban nincs megmérve. Vissza kell hozni GPS órákat vagy a fenti módon kell hozzá kisérleteket tervezni.
Ezzel szemben a sebességből adódó idődilatáció teljes egészében megmagyarázhatatlan, annak fizikai oka nincs. Ezt is vizsgálták a Chou "órával" és a frekvencia érthetően különbözőnek látszott a kb 70 méter hosszú fénykábellel összekötött Al jeladók között (menet közben). Ennek a különbözőségnek viszont fizikai oka nincs, tehát nagy valószínűséggel az eltérés nem valós hanem látszólagos (mint a mentőnél).

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #47 2016.08.31. 11:47
45: A téridőt vagy a téridő görbülését definíció szerint nem lehet kimérni, mert azok matematikai fogalmak. Érted ezt az egyetlen mondatot?
Azt kell megértened, hogy a matematikai fogalmakat mi alkottuk és nem léteznek a természetben. A természetben nincs hexaéder, gömb vagy sík.
Kocka alakú cukor van vagy kockakő, de ez nem hexaéder.
Gömbhöz hasonló formájú csapágygolyó van de ez nem gömb.
Síküveg van de ez semmi esetre sem sík. Mert a sík matematikai (geometriai) elvonatkoztatott fogalom és mint ilyen a természetben nem létezik
Nem tudod egy méterrúddal vagy atomórával kimérni a gömböt, mert gömb nem létezik.
Amit mérni tudsz az egy gömbhöz hasonlító alakú tárgy, világos?
A time dilatation alumínium órás kimérése egy óriási tódítás, mert a Chou Al órája az NEM óra ! Nem számolja a beütéseket tehát nem óra, hanem egy frekvencia jeladó, egy metronóm ami nem számol.
Az órák arról híresek, hogy számolják a beütéseket és két órát úgy tudsz összehasonlítani, hogy egyszerre indítod őket, majd egy idő után megnézed hányat kettyegett az egyik és hányat a másik. Ha mindkettő ugyanannyit kettyeg akkor a két óra egyformán jár.
Ha az egyik órát közben megsétáltatod vagy kilövöd az űrbe az természetesen másmilyen üteműnek látszik. Ezért összehasonlítani csak akkor tudod az órákat ha a sétáló órát visszahozod és az etalon órákkal egymás mellett nyugvó állapotban hasonlítod össze.
A Pound és Rebka kisérletet nagyon jó, hogy citáltad mert kulcskisérlet, nagyon érzékeny Mossbauer effektussal mutatták ki a lefelé eső fény sebességnövekedését.
Igen, sajnálatos öngól, ugyanis ha megnézed mi volt a kisérlet akkor megértheted mit is sikerült kimérniük (a kisérletezők tudtán kívül).
A Mossbauer effektusnek hála ugyanis a Fe izotóp gamma fotonját egy másik ugyanolyan Fe izotóp detektor el tudja nyelni. Teszi ezt akkor ha a két izotóp egymás mellett van.
Rebkáék zseniálisan kimérték, hogy már 20 méteres szintkülönbség esetén az elnyelés megszűnik (20 méteres magasságból ejtették le a gammafotont) és a 20 méterrel lejjebb lévő detektor már nem jelzett elnyelést (mert a Föld felé eső fény sebessége a 20 méter zuhanás után megváltozott, megnőtt -egy iciri picirivel, ami pont elég volt az elnyelés meghiúsulásához)
Most kitalálták, hogy kompenzálják ezt a sebességnövekedést (nem ez volt a gondolatuk, de szerencsésen ezt tették).
Az alsó Fe detektort felragasztották egy hangszóró membrájára és rákapcsoltk kb 50 Hz -et.
Láss csodát, amikor a hangszórómembrán lefelé haladt, akkor a Mossbauer elnyelés megjelent, vagyis a hangszóróval kikompenzálták a lefelé eső fény sebességnövekedését. A hullámhosszváltozás csak ezen sebességnövekedés következménye, tehát PR valójában nem gravitációs frekvenciaváltozást mért ki mert ezt nem tudod a hangszóróval kompenzálni, csak a sebességnövekedést.
http://astrojan.zz.mu/prexp.htm

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #44 2016.08.30. 20:24
41: már hogy a csudába mérhették volna ki egy matematikai, idealizált, a természetben nem létező fogalom fizikai létezését? Ráadásul atomórákkal.
Amit Te téridő görbülésnek vélsz (mert ezzel a matematikai formalizmussal próbálod leírni, de csak leírni a megfigyeléseidet) az nem más mint pl a foton trajektória görbülése a Nap mellett. Nem a téridő görbül hanem a foton pálya. Ezt a fizikai eseményt írod le a függvényekkel.
Nem tudom mire gondoltál az atomórákkal kapcsolatban, talán az idődilatációra? Mert ott amit kimérnek az egy látszólagos időeltolódás, mérhető valóban csak rosszul van értelmezve mert az eltérés csak látszólagos. Ugyanis az órákat csak néhány kivételes esetben hozták vissza és ilyenkor előszöris csaltak (= Hafele Keating kisérlet) vagy csak rendkívüli mértékben összecsapott néhány kisérletről van szó. GPS órát kellene visszahozni ami összesen kb 0.1 sec eltérést szedhetett össze. Ezt kell hasonlítani a földi etalon órákkal. Mindezideig ez nem történt meg.
Azon felfuvalkodott hozzáállás miatt amit itt a fórumon is láthatsz a wikipédiatudósoktól.

Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.08.30. 20:27:44
Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #36 2016.08.29. 22:42
33: "A fényre közvetlenül nem hat a gravitációs erő, az a téridőt görbíti meg.."
A téridőt nem tudja görbíteni, mert az nincs, a téridő csak matematika tehát nem lehet görbíteni.
Létezik ellenben a foton részecske, ami egy komplex mozgású, 4 elemű energiarészecske, valójában ezt hívjuk anyagnak. Na erre már lehet hatással a gravitációs erő, mivel mindkettő anyagi természetű és egyik sem matematikai fogalom. A matematikai fogalmakra az égvilágon semmiféle természeti erőnek nincs hatása. Nagy bajban van a fizika ha ezt nem képesek érteni a fizikusok.
Az eseményhorizont azon képzeletbeli felszín ahol a kifelé induló fotont éppen c sebességű gravitonszél fújja befelé, tehát ezen a felszínen a kifelé tartó foton áll. Ettől kijjebb a foton lassan kimászik a gravitációs gödörből és a fekete lyuktól távolodva egyre gyorsulva a sebessége lassan c-hez közelít.
Az eseményhorizonton a befelé induló foton sebessége 2c és egyre gyorsul.
Tehát a Nap mellett elhaladó fénysugár útja ugyanúgy hajlik a Nap felé mint akár egy kilőtt ágyúgolyó útja (csak nyilván kevésbé hajlik a foton kisebb "tömege" miatt. Egyébként nincs neki egy eredendő tömege, mert a tömeg valójában a testek tehetetlenségének a mértéke, ezt tanultuk mi meg tömeg tulajdonságként érzékelni)
És semmiképpen nem a téridő görbült, mert olyan nem létezik a természetben.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #6 2016.08.18. 16:30
Attól eltekintve, hogy az Univerzum nem üres, mert tele van galaxisokkal sokkal, gázokkal, különféle sugárzásokkal és részecskékkel kékkel, a fekete lyukak nem szívnak magukba semmit.
Ami történik az annyi, hogy minden környező anyag és sugárzás (a gravitációs sugárzást kivéve) az eseményhorizontot elérve a fekete lyuk belseje felé halad.
Nem tudom érted e a különbséget? Valószínűleg nem.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #4 2016.08.18. 12:57
morguldae: A fizikusok zseniálisak ebben, sőt lassan azt lehet mondani csak ebben. Egyre nagyobb ütköztetőkről álmodnak, hogy kergethessék a nem létező higgy bozontot, a félreértett szingularitást a nemlétező téridőgörbülettel, a nemlétező erős kölcsönhatást ami egyszerűen közeli elektromágneses erő, miközben nem tudják mi a foton, fogalmuk nincs mi okozza a gravitációt

Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.08.18. 12:59:44
Nevet kapott a periódusos rendszer négy új eleme - #4 2016.08.13. 21:06
A 113. elem atommagjában sajnos nem 113 proton van hanem sokkal több, kb 280 -290 az izotópoktól függően. Miért? Azért mert neutron viszont nincs benne, csak proton.
És annyi magelektron, hogy nettó 113 proton maradjon semlegesítés nélkül, így kifelé 113 pozitív töltés látszik a 280-290 protonból. Mert a többi proton magelektronnal van lefedve. http://astrojan.zz.mu/atommag.htm
A lefedett protonokat véljük neutronnak de nincs ilyen részecske, mert a neutron mindig egy elektrontóruszba pattintott proton tórusz páros.

Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.08.13. 21:06:59
Különös objektumra bukkantak a Neptunuszon túl - #1 2016.08.12. 17:32
Előbb utóbb csak meglesz ez a Nibiru, Marduk bolygója.

Statisztikai fluktuáció volt a Higgs-bozonnál nehezebb új részecske - #1 2016.08.09. 07:36
"az elmélet még így sem ad magyarázatot például a sötét anyag és a sötét energia túlsúlyára a világegyetemben és figyelmen kívül hagyja a gravitációs kölcsönhatást."
Azért hagyja figyelmen kívül a gravitációs külcsönhatást mert a zakkant einstein azt képzelte, hogy a nemlétező tér kunkorodása okozza a gravitációs erőt, amit aztán gőzerővel letagad a fizikus társadalom, mert akkor az szerintünk nem is erő.
A gravitációt a graviton elemi részecske okozza.
"A szellemneutrínó létezésének kimutatására tett kisérletek eredményei magas szintű statisztikai bizonyosságúak, de nem érik el az elvárt 5 szigmát."
De kedveskéim, a Higgs bozon kimutatására tett erőfeszítések eredményei is magas szintű statisztikai bizonyosságúak, de nem érik el az elvárt 5 szigmát !!
Ez a "magas szintű" statisztikai bizonyosság a nullával egyenlő, a sok száz trillió ütközésből számítógéppel kiválogatott néhány tíz ütközés megfigyelésére épül ami a háttérzajnak felel meg.
Nem a Higgs bozonnak.

Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.08.09. 07:40:51
Térkép készült az Univerzumról - #24 2016.07.22. 09:55
Belőled még soha nem rántottam elő semmit.

Térkép készült az Univerzumról - #22 2016.07.21. 21:37
Helyes, vigyázz velem, de én azt javasolnám, hogy az önjelölt wikipédiatudósokkal vagy az önmagát tudósnak tartó kutató-kisérletező cikketíró gondolkodókkal vagy akár csapatokkal is ugyanúgy kell vigyázni. Mert a legnagyobb baj, hogy nekik (jobb híján) mindent elhiszünk, pedig kételkedni kell. Főleg ha valaki elmagyarázza és szájbarágja, hogy miért.
Szerintem nem írtál marhaságot és valóban egy fizikai modell mindig korlátozott érvényességgel bír.
Viszont egy matematikai modell semekkora érvényességgel sem bír !! Abból ugyanis nem lesz erősítő.

Térkép készült az Univerzumról - #19 2016.07.21. 17:22
Nem mindegy, hogy valami némileg pontatlan vagy teljesen téves.
Pontosan ugyanis nem tudod leírni a természet valóságát, mert a természet NEM függvények és emberek által alkotott törvények alapján működik.
Lehet a függvényeket addig simogatni amíg elég jó közelítést adnak a történésekre, de mindig csak közelítések maradnak, mivel a természet irdatlan mennyiségű részecske és annak statisztikus mozgásából tevődik össze amit a graviton (örökmozgó) mozgat.

Idegenek: 1500 év kell a kapcsolatteremtéshez - #93 2016.07.21. 16:08
Ez az egész egy átvágás, egy fedőtörténet. Senki nem fog rádiójelekkel kommunikálni aki a fénysebesség milliószorosával képes közlekedni.
Olyasvalamiképpen mintha egy idegen civilizáció füstjeleket keresne a Föld bolygón és ha nem talál pl morzeabc-hez hasonló jeleket akkor azt a következtetést vonja le, hogy a Föld lakatlan. Pedig tele van lakattal.

Idegenek: 1500 év kell a kapcsolatteremtéshez - #91 2016.07.20. 18:20
Nem tudom miféle megfontolásból linkelted be a fenti cikket, de annyit mondhatok, hogy a gravitációs sugárzás sebessége nagyságrendileg 1 Mc. Ezzel a sebességgel közlekednek az ebek, tehát az ő távolságról alkotott fogalmuk némileg más mint a mienk. Egy szomszédos csillag kb 10 perc.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #171 2016.07.20. 16:22
Mit nem értesz azon, hogy a fogalmakat az ember találja ki? Az anyagot nem mi találtuk ki, az anyag létezik és örök. Függetlenül attól, hogy él e még ember a Földön vagy sem. A fogalmak viszont megszűnnek amint az utolsó ember is kipusztul.
"A matematikai modell-téridőnek nyilvánvalóan nincsenek fizikai tulajdonságai, és nem hatnak rá a benne lévő dolgok." Ez a lényeg, csak ne felejtsd el.
"az általunk ismert téridőre meg igen" Ez viszont ostobaság, csak matematikai téridő van, mert azt definiáltuk. A természetben ilyen nincs.
A természetben gravitációs sugárzás van, nagyon erős ami gravitonpárokból áll. A sugárzás sebessége nagyon nagy, kb 1 millió c.
Ennek a sugárzásnak már lehet "szerkezete" ami annyi tesz, hogy tömegek közelében egyfajta gradiens alakul ki, mivel pl egy csillagba befelé több graviton halad mint amennyi kifelé jön belőle (keresztülhatolva a csillag anyagán)
Ez a sugárzás fókuszálható és az a technológia ami erre képes hihetetlen energiát képes kezelni, mivel a DVAG gravitonsugárzás nyomóereje 1.2 x 1044 Newton. Na így közlekednek az ebek.
A gravitáció jelenséget az előbb leírt fizikai folyamat, a DVAG gravitációs sugárzás és annak tömegek általi elnyelése okozza.
És semmiképpen nem a röhejes, nemlétező matematikai téridő képtelen görbítgetése.
Annális inkább mert a relelm azt vízionálja, hogy a tömegek belsejében a középpontjukhoz közeledve egyre nagyobb lesz a térgörbület, ami az egyre növekvő gravitációnak felel meg.
Csakhogy a tömegek középpontjában nulla a gravitáció, tehát a relelm annál nagyobbat téved minél közelebb vagyunk a tömegközépponthoz.
Egy fekete lyuk esetén (amelynek közepén a relelm szingularitást vízionál) a relelm hibája a végtelenbe tart.
Na ennyit a csoda relelmről. Majd a radíros elmondja, hogy a tömegek középpontjában nem teljesen nulla a gravitáció, mert a tömegek forognak meg izegnek mozognak.
És szerinte a nullához tartó gravitációs hatás ettől lesz végtelen nagy. Butaság.

Idegenek: 1500 év kell a kapcsolatteremtéshez - #88 2016.07.20. 11:37
Nem kifejezetten rá gondoltam, elég széles a választék.

Térkép készült az Univerzumról - #14 2016.07.20. 10:39 elolvastad #9-et? Neked írtam. Az egész sötét anyag mizéria azért van mert a H2 a földfelszínről nem látszik.
Ha kimész a légkör fölé akkor az infravörös színképvonalai alapján kimutatható az óriási mennyiségű molekuláris hidrogén. Ez nem látszik a földfelszínről és ezért ez az anyagmennyiség hiányzott, ezért találták ki a sötét anyag wimpeket és hasonló hülyeséget.
Erre az anyagmennyiségre szükség van, mert gravitációsan várható volt a létezése. Csak azt nem tudták eddig, hogy miféle anyag lehet a hiányzó mennyiség.

Idegenek: 1500 év kell a kapcsolatteremtéshez - #75 2016.07.19. 20:45
"..miért nem botlottunk még bele egyetlen idegenbe sem?"
Dehiszen ez elmebeteg! Az internet tele van mindenféle belebotlásokkal, több száz faj látogatja a Földet csak ez a szerencsétlen még nem látott ebet. De attól még itt vannak, idejárnak ezer évek óta.
Olyan fazonok osztják az észt akik eleve elutasítják az idegeneket, pedig a kérdéskör tanulmányozása nélkül nem szabadna állást foglalni ebben a rendkívüli fontosságú kérdésben.
Talán először meg kellene kérdezni azokat akik állítják elvitték őket. ésígy tovább.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #166 2016.07.19. 20:22
"Egyetlen tér van.." Ez sajnos a fizikusok rettentő nagy tévedése. Mert egyetlen egy sincs.
A természetben, a szervetlen világban nem létezik tér, a természetben csak anyag létezik. A fogalmakat, mint a téridő vagy a szinuszfüggvény mi találjuk ki. Ezek a természetben nem léteznek.
Ezt egy értelmes lény ebből a pár mondatból is megérthetné, de sajnos az ilyen hiánycikk. Sokkal több viszont az olyan aki erre rávág valami baromságot, pl ha nem létezik sebesség akkor nem tudnánk közlekedni vagy valami hasonló gyengeelméjűséget.

Térkép készült az Univerzumról - #9 2016.07.19. 18:49 De tudjuk (néhányan), létezik. A sötét anyag molekuláris hidrogén. Nem véletlenül ott van ahol a galaxisok vannak.
Mert eddig ezt a hatalmas mennyiségű hidrogént nem vettük észre, lévén a gyenge IR vonalait a légkör elnyeli. De elég volt csak egy IR spektroszkópot telepíteni a légkör fölé és meglett a hiányzó ("sötét") anyag.
sárkány: Tudjuk mitől van a tömeg (néhányan). Attól van, hogy a tömeg nélküli elemi energiarészecskék körpályára állnak, pl az elektronban, pozitronban vagy a protonban. Ezek tóruszok és ettől kezdve jelenik meg a tömeg tulajdonság.
Kétféle elemi részecske van, ezek energiarészecskék (kvantumok) és egyiknek sincs tömege. 1. graviton 2. elemi elektromos töltésrészecske.
A startrekes űrhajók itt vannak, leesett néhány. Gravitációs hajtóművük hangtalan, villámgyors és a fénysebesség sokszorosát, akár milliószorosát tudja.
Ebből következik, hogy a fénysebesség nem áthatolhatatlan hiszen az ebek így utazgatnak, tíz perc egy szomszédos csillag.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #137 2016.06.17. 16:42
"A szék mint szó egy nem létező dolog, ellenben maga a tárgy igen."
Na látod, ennyi az egész. Most már csak meg kell értened azt amit saját magad írtál. Az anyagi világ létezik, a fogalmak pedig nem.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #134 2016.06.17. 15:49
Szerinted a magyar nyelv fizikailag létezik? Létezik magyar nyelv az Androméda galaxisban vagy a Holdon? Bárhol a szervetlen világban?
A magyar nyelvet leírhatod ugyan, így a papír meg a tinta valóban létezik, de a nyelv akkor sem lesz fizikailag létező, mert az olyan mint egy számítógépes program, csak akkor nyer értelmet amikor az ember, mondom az EMBER sok tanulás után megtanulja mit jelentenek az egymás után leírt betűk.
A magyar nyelv a gondolatainkban létezik csak, fizikailag nem. Ezt az egy mondatot képes vagy megérteni?
Az összes általad hülyeségnek talált dolog amiket magyarázok az természetesen nem létezik. Fizikailag nem léteznek a fogalmak, gondolatok, eszmék és rögeszmék.
Csak a fejünkben. Nélkülünk bármilyen kimondott vagy leírt gondolat értelmetlen macskakaparás. Annyira nehéz ezt megérteni?

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #130 2016.06.17. 11:31
Figyi, a geometria egy olyan elvont -tudod mi az az elvont?- ember által kreált fogalmakkal operáló tudományág amit teljes bizonyossággal állíthatunk, hogy nem létezik hiszen definíció szerint mi találtuk ki. A geometriai fogalmak matematikai pontokból épülnek fel -tudod mik azok a matematikai pontok? Nyilván nem, hiszen akkor nem erőltetnél olyan butaságot, hogy a matematikai pontok a valóságban léteznek.
A materialista felfogást úgy érted nem lehet bizonyítani? Akkor légyszíves csukott szemmel szaladj be egy vasúti alagútba amikor hallod, hogy jön a vonat. Ha símán átszaladsz a vonaton akkor Te nyertél.
De ha kilapított a vonat akkor rémes nagy ostobaságokról filozofálsz.
Egyébként ha ez Neked édeskevés bizonyíték lenne, akkor a világon bármilyen mérés vagy megfigyelés tudománytalanná válna és elég lenne a karosszékből elmélkedni milyen is lehet a kinti világ.
A tudomány igyekszik megfigyelésekre támaszkodni. Az anyagi világ megfigyelhető, mérhető, kisérletezhető. Csak ez használható érvként, a többi templomos zagyvaság.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #128 2016.06.16. 22:15
Ez a legcsekélyebb mértékben sem analógia, mert én azt állítom, hogy a geometria mint valóság nem létezik, a szervetlen világban nem léteznek egyenletek, számok, függvények és még definíciók sem. A fogalmak mind, egytől egyig emberi alkotások, a természetben nem léteznek. A természet nem függvények alapján dolgozik, egy ágyúgolyó nem fogja kiszámítani előre a pályát, hogy merre menjen.
A teret és az időt mint fogalmat mi hoztuk létre, mi találtuk ki azért, hogy jobban eltudjunk igazodni a világban, ezeket a fogalmakat használjuk, mindenki érti többé kevésbé hogyan hasznosíthatja ezeket a fogalmakat. De ettől nem lesz fizikailag létező, a fogalmak (egy szervetlen világban) semmire nem képesek befolyást gyakorolni, egyszerűen azért mert nincsenek, fizikailag nem léteznek.
Na most ha valaki azon kezd agyalni, hogy ő maga vagy bárki más nem létezik az legyen az ő problémája de semmiképpen nem keverendő az ember által alkotott fogalmakkal.
A természetben csak anyag létezik, fogalmak nem. Ha valaki nem képes a matematikai fogalmakat megkülönböztetni a természetben létező anyagi világtól akkor az nem érdemli a tudós minősítést. Pedig sajnálatos, ilyenből van sok.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #120 2016.06.16. 20:45
:))

 

Problémák a relativitáselmélet körül

  Vita 1,   Vita 2,   Vita 3,   Vita 4,         Alias rigó fórum:   OF   OF2   OF3     és       Tudomány cikkek archiv       SG   SG2       Szkept       Hypog       Csivar

Irj a vendégkönyvembe! János Irj a vendégkönyvembe!
janos@biochem.szote.u-szeged.hu


Vissza Astrojan csillagászati képgyűjteményhez

Index Fórum   2016, 2015, 2014, 2013, 2012, 2011, 2010, 2009, 2008, 2007, 2006, 2005,         Reverz   2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011 2012