English version Version française Versión espanola Deutsche version Versione italiana Versao portuguese Magyar változat

A gravitáció vonzóerőnek látszik...


Kérdések

Dora Dávid kérdezi (ddavid1987@hótmail.com) Date sent: 2005.12.20. 11:31 Subject: Nyomo gravitacio
Hogyan keletkezett a nyomó gravitáció ha helyesnek feltételezzük az ősrobbanás elvet és próbálunk aszerint gondolkodni?

Valószínűleg nem "keletkezett" a gravitáció sem és a többi anyag sem az ősrobbanással, hanem csak felrobbant egy állapot amely a robbanást megelőzően ott volt, ez valószínűleg egy nagy fekete lyuk volt amely tartalmazta (hozzávetőleg) az Univerzum összes anyagát. A világegyetem fejlődése valószínűleg ciklusos, néha fel - felrobban. Ehhez össze is kell gyűlnie az anyagnak, de ez nem úgy megy ahogy azt ma gondolják, tehát nem úgy hogy majd a tágulás lassan megáll, aztán szépen összeesik az Univerzum egy pontba ami a Nagy Reccs lenne. Ez az elképzelés bizonyosan nem állja meg a helyét mert a vonzó gravitációból indul ki. Az összegyűjtés egy másik mechanizmussal megy végbe.

A nyomó gravitaciós érvek közt a fehér törpékről szóló rész volt érdekes számomra, tehát mivel a törpéknek hatalmas a tömegük, így a gravitációs sugárzásból - ami mindenütt ott lehet az éterben - sokkal többet nyelnek el. De ha a gravitáció mindenütt nagy, s csak nekinyomja a dolgokat az égitestekhez akkor mi köze van a tömeg nagyságához? Azaz, hogy magyaraznád a tömeg és a NYOMÓ gravitáció összefüggését?
Két különböző dologról van szó: a gravitáció okozója a DVAG sugárnyomásból származó erő. Ez tömeg hiányában, tehát a világűrben ahol nincs csillag vagy más tömeg, sajátmagával egyensúlyban van, az egymással szembe ható erővektorok egymást semlegesítik. Ugyanígy a kinyújtott tenyered két oldalát bal és jobb oldalról nyomó DVAG saját magát semlegesíti. Ha elveszed a tenyered akkor is.

Ebből akkor lesz a szokásos értelemben vett gravitáció ha tömeget teszel bele (Földet), s ez az alulról érkező DVAG -ot kicsit megszűri. Tehát alulról kisebb DVAG, felülről az eredeti, világűrből jövő DVAG éri a tested. A két erő különbsége adja a súlyodat (a DVAG nagyon nagyon erős sugárzás). Nem nyelődik el a testedben, átmegy rajtad de mégis nyom a föld felé. Nem tudom, hogy csinálja, csak az a biztos, hogy vonzással még abszurdabb a magyarázat. A térgörbítésA térgörbület mint a gravitáció okozója képtelenség. A látszólagos térgörbületet a DVAG gradiens okozza, tehát az ok-okozati viszony éppen fordított. pedig egyenesen hülyeség.

sokkal több graviton halmozódik fel nagyobb tömegnél, vagy hogyan?
Talán lehet így fogalmazni, de inkább több megy át rajta, a testeden, de nagyon gyengén nyelődik el. Sokkal valószínűbb, hogy a DVAG az anyaggal, a testeddel szoros egységet képez és ez működteti az atomokat is, mert azok ugyebár örökmozgók.
Miért esik gyorsulva az alma a Föld felé?
Itt nincs különbség a vonzó gravitációs magyarázathoz képest, az ok ugyanaz. Ez egy folytonos erő, és ha egy testre folyton erő hat akkor az gyorsul.
Ha a föld felé közelítesz akkor ráadásul a gyorsító erő is növekszik, de ez már más kérdés, mert a föld közelében a DVAG -nak gradiense van. A világűrben nincs, vagy kicsi..
A nyomó gravitáció alapján merre tart a mi univerzumunk? Hogyan tágul?
A megfigyelések szerint tágul és nagyon messze egy kicsit gyorsabban tágul. Ez annyit tesz, hogy régebben gyorsabban tágult, mert a távolabbi fény régebbi is. Az Ősrobbanás a gravitonok sebességével történt, ami a fénysebesség sokszorosa, becslésem szerint olyan 1 millió c körül lehet. A DVAG végtelen mennyiségű. Az Univerzumon keresztülhatoló és kifelé tartó gravitonáram az elnyelődés miatt gyengébb mint a kívülről érkező sugárzás, ezért a nyomó gravitáció fékezi a tágulást, a tágulás lassul.
Egyenletesen vagy erre arra össze vissza?
Viszonylag egyenletesnak látszik.
Azt tudom, hogy a gravitációs erő végtelenül gyenge..
Ezt nem állítanám, mondjuk azt, hogy nagyon gyenge, ez azért van mert a DVAG sugárzás nagyon gyengén nyelődik el az anyagban (a konvencionális anyagban). A DVAG sugárzás maga, ami az erőt szolgáltatja viszont a természet legmeghatározóbb, legerőteljesebb hatóereje. Ezért csalóka azt állítani, hogy a gravitáció a leggyengébb hatóerő. Helyesbítek, ez inkább egy tragikus félreértés.
Az anyag mindenütt ott van és minden anyag?
Igen mindenütt ott van, kb 20 -szor annyi mint amennyi látszik (hacsak meg nem döntik magukat a csillagászok). Az energia is anyag, legfeljebb nyugalmi tömege nincsen, de úgysem tudjuk mi a tömeg. Csak annyit tudunk hogy mérhető, de hogy mi az, azt nem. Úgylehet a tömeg maga nem is alapvető tulajdonsága világunknak, mert csak a lefékeződött (rezgő-keringő, de nem száguldó) energia jelenik meg számunkra tömegként. Az anyag építőkövei ugyanis (nyugalmi) tömeg nélküliek.
..a féreglyukon keresztül egy leány-univerzumot megnyit a fekete lyuk, amibe az anyag már csak beáramlik, persze rendkívül degenerált állapotban. ERRE GONDOLTÁL?
Nem. Nincs semmilyen féreglyuk, mert ez a kitaláció a szingularitásból ered. Ez a fajta rügyezés a képzelet szülötte, mindenfajta alapot nélkülöz, Ugyanígy a bránok ütközése meg ilyenek szintén nem tetszik, és különben is, túl sok dimenzió kell hozzá, szerintem elég a 3 térdimenzió a világ leírásához. A világegyetem összegyűlik egy helyre, annak ellenére, hogy most gyorsulva tágul, vagy legalábbis most úgy látjuk. Ciklusos, az indiaiak úgylehet tudnak valamit, figyelemreméltó a Bráma Visnu Siva vallásuk.
Szerinted miért tűnt el az antianyag az univerzumból gyakorlatilag teljesen ha elméletileg a természet a szimmetriára törekszik? A feketelyukból való születés elmélete szerint ez egyszerű és nyilvánvaló, hisz az anyagi világból csak anyag kerülhet át az újonnan születő világegyetembe, de mi van ha muszáj feltételeznünk a szingularitást mondjuk az első univerzum esetében?
szingularitást soha nem kell feltételezni, csak azt, hogy az anyag van. Létezik. Hogy honnan van azt nem tudjuk, de ha szingularitást feltételeznél is akkor sem tudnád, hogy hogyan ugrott elő a semmiből, mivel a szingularitás csak egy matematikai pont, tehát semmi. Az antianyag, ha elolvastad a fénymodellt, és megpróbáltad megérteni, úgylehet itt van köztünk, mert a fény tartalmazza, benne van az elektron és az antielektron. Ugyanígy benne van a proton és az antiproton is tehát anyagra a két páros ugyanaz az anyag. Tehát az antielektron és a proton ugyanaz az anyag, csak a bennük rejlő energia más, a protonnál 1836 -szor akkora mint az antielektron (pozitron) energiája. Ha így lenne a tudóskáink hiába keresik az antianyagot a világűrben, mert az a keresett formában nem létezik. Két rezonancia állapota van az "álló" graviton - elektromos töltésegység rendszernek. Az egyik az elektron energiánál, a másik a proton energiánál, ezek stabilak. A többi részecske instabil.
A nyomó gravitácós modell szerint az antianyag miben viselelkedne máshogy - ha egyáltalán másképpen viselkedne - mint az anyag? Lehetséges, hogy "felfelé esne"? Vagy teljesen mások lennének a fizikai tulajdonaságai?
dehogy esne felfelé, létre lehet hozni antianyagot, szerintem ugyanúgy viselkedne mint az anyag. Csak ne találkozzanak.
A feketelyuk eseményhorizontján áthaladva a központ felé már csak csökken a gravitációs erő? A nyomás és a sűrűség viszont eszméletlenül növekszik?
az eseményhorizonton áthaladva nem a gravitációs erő csökken, az csak egy olyan határ ahol a DVAG éppen fénysebességgel áramlik befelé. Ezért a kifelé indított fénysugár nem jön, hanem ott áll, mert akkora a szembe szél. Ez a fénysugár a földre soha nem érkezik meg. Az eseményhorizonton belül még nagyobb lehet a sodrás, onnan meg végképp nem jön ki semmi (ez nem forgó lyukra vonatkozik). A forgástengely irányában lehetnek zavarok (jetek).
A földfelszint lefelé elhagyva szintén tovább nő a gravitáció és kb R = 3000 km -nél éri el a maximumot. Ezután csökken, a középpontban nulla lesz.
Akkor a gravitáció csak nyomja bele a tölcsérbe kívülről az anyagot?
Igen.
Csak kíváncsiságból szeretném megkérdezni, hogy mit gondolsz a szuperhúr elméletről? Szerinted sikerül felfednünk a legelemibb elemi részecskéket?
Ez csak agytorna. Ha valaki értelmes, akkor kijöhet valami, de nekem nem tetszik. szerintem az anyag nem összevissza mozog, sokkal inkább el tudok képzelni egy toroid pályát például. A rezonanciának sokkal jobban megfelel, mint az összevissza rángatózó 26 vagy 72 dimenziós húrok (tudom csak 11).
A tömeg minden esetben energiát jelent, de az energiát nem kell feltétlenül tömeggel képviseltetni? Nem lehetséges hogy a gravitonnak és a fotonnak is van tömege vagy akár az összes bozonnak - mint a Z részecskéről kiderült - csak elképzelhetetlenül alacsony? A gravitont miért nem sikerült még egyszerűen kimutatni? Nemhogy a fénymodell szerint feltételezett részeit?
látod a tömeg nehéz ügy, szerintem az energia okozza a tömeget, valahogy előugrik ha "megáll" az energia. Ha mozog akkor fény vagy graviton. Az elemi részecskéknek (ABCD) nincs tömegük, ez is anyag, de tömeget akkor kap ha egyhelyben kering. A fény fotonjához szerintem rendelhető tömeg tulajdonság, mert van impulzusa. A nyugalmi tömege azért nulla, mert ha a foton megáll akkor már nem foton, hanem valami más. A gravitonokat azért nem tudjuk kimutatni mert a kölcsönhatásuk az anyaggal nagyon nagyon kicsi, átzúgnak a Földön mint a neutrínók (remélem nem azonosak).
Az teljesen OK hogy a fekete lyukból azért nem tud a fény, s semmilyen más anyag kimenekülni mert akkora a nyomó gravitáció "ellenszele". DE miért kell az anyagnak akkora tömegűnek, sűrűségűnek, nyomásúnak lennie hogy ez történjen, miért "fúj" a gravitációs erő "szele" erősebben a nagyobb tömegű, sűrűbb, stb pontok felé?
szerintem ezt ha az előbbiek alapján újra átgondolod akkor nem okoz problémát. A jobb kezembe fogok egy kilós vasat. Ha a bal kezembe fogok egy fekete lyukat akkor a nagy tömegű fekete lyuk nagyon legyengíti a világűrből balról érkező DVAG sugárzást így a jobb oldalról érkező gyengítetlen sugárnyomásból sokkal több érvényesül a kilós vason, a kilós vas súlya nagyon erősen megnő és a jobb kezemet hozzátapsolja a bal kezemhez mert nincs ami egyensúlyban tartsa a jobb oldali DVAG -ot..
Szerinted kellett lennie, volt egy felfúvódó szakasz a Világegyetem történetében? Én azt olvastam, hogy az univerzumunk korát tekintve 10 a minusz 35.-en másodperctől 10 a minusz 33.-on másodpercig ez volt a jellemző, mert különben az univerzumunk még ez előtt összeomlott volna
nem volt felfúvódás. A felfúvódást azért találták ki, mert azt feltételezik, hogy a világegyetem egy matematikai pontból, a szingularitásból keletkezett. Mivel ez nincs így, szingularitás nem létezik, ezért nem kell felfúvódás sem. Helyette gravitonsebességgel induló valódi robbanás történt. Természetesen egy nagy (master) fekete lyukból és semmi esetre sem matematikai pontból.
Szerinted lehetséges az - bár tudom nem szereted a több dimenziós elképzeléseket - hogy az univerzum születése után a 3 mostani térdimenzión kívüli további hat tágulása leállt egy pár milliomod mp után, igy azok olyan kicsik, hogy nem érzékelhetők, de LÉTEZNEK?
nincsenek extra dimenziók, és 3 dimenzió sincs. Ez ugyanis csak definíció, hogyan definiáljuk a teret.
HA a téridő görbülését elképzelhetőnek tartjuk (amit te bár csak látszólagos dolognak vélsz, ezért lehet, hogy számodra badarság az egész következő rész) igy az időutazás a múltba is lehetőnek látszik, tehát mint sok filmben láttuk, a hős visszamegy pár 100 évre és belerúg egy kőbe, semmi mást nem csinál, de mégis mire visszatér a tetejére fordul minden. Tehát akkor tényleg semmiféleképpen NEM GÖRBÜL IGAZÁBÓL A TÉRIDŐ, ezek tényleg mind csak látszólagosak? Az ikerpardoxon is így teljesen értelmetlen mert az is csak egy látszólagos dolog? Érzéki csalódás? Vagy ennek igazaból nincs túl sok köze a téridőhöz?
nincs olyan időutazás ami a filmekben látható. Az képzelhető el, hogy gyorsabban mész mint a fény és így a régebben indult fénysugarakat utoléred. Ennek azonban a valóságra nézve semmi hatása nincs, mert ez már csak a látszó világ. Nem is abból az irányból látnád a "múlt" fényét hanem pont az ellenkező irányból, hiszen úgy éred utol. Ezért kell abszolút időt definiálni, amit az áltrel sajnos nem tesz meg, ő ugyanis eleve kizárja, hogy gyorsabban menj mint a fény. Ha az eta Carina mondjuk 7000 éve felrobbant akkor ezt az ufok tudhatják, és ideugorhatnak a térben, megmondhatnák nekünk, hogy egy hét múlva ideér a robbanás fénye (és pusztító ereje). Ez bizonyos értelemben időutazásnak tünhet, de valójában ez sem az.

Az ikerparadoxon csak látszólagos, de a relativisták belehalnának ha ezt ki kellene mondaniuk. Szerintük reális, és a GPS -t hozzák fel egy példának. Csak a GPS körpályán mozog ahol sok a zavaró hatás és így el tudják mosni a lényeget. Ráadásul a GPS órája a pontos helymeghatározás érdekében szándékosan nem pontosan jár, tehát ha lehozzuk a földre már eleve nem mutathatja ugyanazt az időt mint a földi UTC etalonóra.

A graviton mint elemi részecske milyen és mekkora szerinted? vagy akkor hogyan működik?
A graviton tényleg elemi részecskének tűnik, de az én különvéleményem szerint 2 részből áll, tehát valójában a részek az elemi részecskék és talán párosával adhatnak egy gravitont, lásd fénymodell. Ez a graviton nagyságrendekkel gyorsabb mint a fény, mert a fény egy megbéklyózott graviton, míg az atomos világ állóra béklyózott gravitonokból áll. Az anyagi világ tulajdonképpen gravitonokból áll, nem pedig atomokból, mert az atomok csak kb 5% -ot tesznek ki, és 66% a sötét energia ami szerintem ezen gravitonokból áll, sőt az atomokat is részben gravitonok alkotják. A maradék sötét anyag valószínűleg molekuláris hidrogén, de szerintem ide sorolható a fekete lyukak anyaga is.
Csak azt nem értem hogy mi a szerepe az A és a B gravitonnak?
Az annihiláció értelmezéséhez kell egyrészt, másrészt magához a fénymodellhez. Ha a fénymodellt megérted a rajzon, akkor így kijön a váltakozó irányú elektromos tér-vektor, majd a következő negyed ciklusban az erre merőleges mágneses tér vektor. Ehhez kell, de a yin yang modell is súgja, ha megnézed a koreai zászlót. Abban is két petty van a cseppek közepén és ez az ősi jelkép súg nekem, szerintem nem véletlen, hogy ilyen fontosnak tartják ezt a jelképet. Őseink sok mindent tudtak amit mi még nem, természetesen nem maguktól, valószínűleg súgtak nekik.
Ha ezek nem csatlakoznak C hez vagy D hez akkor lesz belőlük *csupasz* graviton?
Igen, ezt gondolom. De ezek a dolgok a fénnyel, nem nagyon vannak alátámasztva, csak szerintem ez a modell megfelel a fény tulajdonságainak.
Ha igen proton, antiproton, elektron vagy pozitron?
Igen, párkeltésnél ez lesz szerintem. Ilyenkor megáll a foton, s lesz belőle "anyag". Kisebb energiáknál viszont, amikor a foton energia nem elég a párkeltéshez fogalmam nincs hogy lesz a foton. Csupasz graviton fogalmam nincs mi lesz ha megáll, de a fotonban is van kettő, s ha a foton megáll, akkor a benne lévő két graviton is megáll, egyhelyben kígyózik tovább és a töltésekkel együtt alkotja az elektron pozitron párt.

Hogy lehet mind a proton (antiproton) és az elektron (pozitron) ugyanúgy két részecskéből álló?
A proton és a pozitron ugyanabból az anyagból áll, tehát egy B graviton és egy D (=+) töltésegység építi fel mindkettőt. A tömeget máshonnan nyerik, a foton mozgási energiájából. Ez a B és D részecske egymás körül kering egyfajta toroid pályán. A protonnak itt nagyobb keringési sebessége, vagyis nagyobb a frekvenciája ahogy a toroid pályán kering ezért nagyobb a tömege, mert ezt érzékeljük tömegként.. De hangsúlyozom ez csak a személyes véleményem, így csak elképzelhető, hogy így van.
Ezek a kvarkok közt bújnak el? Vagy a kvarkok alkotják ezeket?
Nem vagyok meggyőződve, hogy a kvarkok reális dolgok, az is csak egy elméleti próbálkozás. Nem gondolom, hogy olyan sok kvarkot találtak volna eddig.
A gravitonok a testeken való áthaladáskor (minek mértéke attól függ mekkora a tömeg) úgymond meglökik, lendületbe hozzák a testet ?
Valahogy úgy, de fogalmam nincs, hogy hogyan.
És így mitől kering a messzire, de nem elég messzire kirepített alma a föld körül?
Ez nem függ ettől a modelltől, ugyanazért amiért a vonzó gravitációs modellben. Csak a vonzóerőt nyomóra cseréled, de a helyzet ua marad.
A nyomó gravitációval nekem picit furcsának tűnne az égitestek mozgása a nap körül, hogy hogy nem fékeződik a Föld?
A DVAG nézetem szerint a sötét energiával egyenlő, érdekes módon senki nem kérdezi, hogy a sötét energia miért nem fékezi a Földet. Pedig a sötét energia a látható világ anyagának kb 20 szorosa, borzalmas mennyiségű anyag. Nem tudjuk miért nem fékezi mérhetően, a legjobb ha tudomásul vesszük a tulajdonságait, ahelyett, hogy megszabnánk milyennek kellene lennie. A lényeg az, hogy semmiképpen nem dönti meg a nyomó gravitációt az a tény, hogy nem tudjuk miért nem fékezi a Földet a sötét energia vagy a nyomógravitációs sugárzás.

Üdv, János

 

Cs. Attila kérdezi (rasputin@vípmail.com) Date sent: 2007.01.03. 00:39 Subject: Nyomó gravitáció
Ha a gravitáció valóban sugárzás akkor milyen a spektruma?

Fogalmam nincs, magamban egyedinek képzelem el: a gravitonsugárzás nagyon nagyfrekvenciájú lehet, 2 gravitonból áll (graviton A és B) amelyek egymás körül csavarodnak mint a DNS. Ezek a kopasz gravitonok. Sebességük óriási, kb 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fény. Nem gondolom, hogy olyasféle spektruma legyen mint az EM - fény sugárzásnak.

Hogy lehet az, hogy egy kísérletben laboratóriumi körülmények között, a cézium gőzben felgyorsított lézernyaláb 300szor gyorsabban haladt mint a vákuum-beli fénysebesség?
Nem ismerem a kisérletet, de a fénysebesség túllépése simán lehetséges. Einstein feltevése a fénysebesség maximumról teljesen megalapozatlan, gyermekded feltevés. Eleve feltételezi, hogy az emberiség soha nem is fog érzékelni olyan dolgokat amit ő még nem látott, pl gravitációs detektorok. A nagytömegű fekete lyukakból előtörő jet -ek sebessége (mért sebessége) is sokkal nagyobb mint c. A legtávolabbi kvazárok számított sebessége is többszöröse c-nek. Csak a relativitáselmélet tiltja meg a c-nél nagyobb sebességeket, más kizáró ok nincs. Ez persze nem jelenti azt, hogy az adott kisérlet maga vagy az értelmezése nem lehet hibás.
A relativitáselmélettel az a baj, hogy nem a valóságot írja le, hanem a látszatot, tehát azt ami a világból látszik. Csak ezt lehet ugyanis mérni. Ezáltal egy fizikai alapokat nélkülöző, a valóságtól elrugaszkodott matematikai elmélet jött létre, egy tudományos zsákutca, amely megbénítja a kozmológiát.

Nem igazán értem azt amit a tömegre írsz, ezt az állóhullámot. Hát a kettő egyáltalán nem viselkedik ugyanúgy.
Nem olyan állóhullám mint amikor egy gumikötelet rángatsz, ez az egész egy tórusz
. Benne karikába záródva megy egy graviton körbe körbe, ez csak egy gyűrű. Ezen gyűrű körül kering mintegy körbetekert spirálfüzetrugó a töltésegység. Mégegyszer: húzzál bele a spiralfüzetrugó közepébe egy cérnát. Aztán tekerd a rugót körbe úgy, hogy érintsd össze a két végét. Kész a tórusz. A cérna a graviton, a rugó a töltés pályája.

A foton modelledet sem értem. Azt írod, hogy nincs antianyag...de hát sikerült már előállítani, akkor mi az hogy nincs? A másik meg, hogy lehet az, hogy a pozitron és az proton ugyanazokból a részecskékből áll?
Nincs antianyag: ezt azért írom mert a pozitron mint antianyagnak nevezett részecske létrejön de ugyanabból a felépítő kövekből van mint a proton. Mind a kettőben van egy db graviton B és egy pozitiv töltésegység D,

a pozitron felépítése: graviton B és egy pozitív töltés D,
a  proton  felépítése:  graviton B és egy pozitív töltés D

anyagában ugyanaz, tehát nem lehet antianyag. Mind a ketten egy tóruszt alkotnak: egy nagyobb fánk a pozitron, egy kisebb fánk a proton.
Rezgési, nem, inkább keringés közbeni ciklusaik számában különböznek. A proton sokkal többször fordul, nagyobb a frekvenciája, az energiája 1800 -szor nagyobb mint a pozitroné. Csak ebben különböznek.
Anyagukban nem.

Anyagában az elektron különbözik tőlük, mert

az elektron felépítése: graviton A és egy negatív töltés C
míg az antiproton áll:  graviton A és egy negatív töltésegység C

a többi ugyanaz. Attól nem lesz valami antianyag, hogy nagyobb az energiája. Csak ennél a két energiatartalomnál záródik körbe a gravitontórusz, az egyik az elektron - pozitronra jellemző energia, a másik ennek 1836 -szorosa a proton - antiprotonra jellemő. Ezek tehát stabil részecskék. Az ettől eltérő energiatartalomnál a gravitontórusz nem záródik körbe ezért az ilyen részecskék nem stabilak (ilyenkor nem ér össze a spirálrugó két vége).
Eszerint 4 stabil elemi részecske létezik: graviton A és B valamint a pozitív és negatív elemi töltésegységek, tömegük nincs. Ezek további 4 stabil részecskét alkotnak: elektron, pozitron, proton, antiproton. Tömegüket az energia adja, amely tkp a gyors keringésből származó tehetetlenség, a pörgő fánk-objektum kimozdításához szükséges erő. A neutron nem stabil, egy elektron tóruszból és benne a fánk közepén egy kisebb proton tóruszból áll. Gluonok nincsenek, mert a neutront az elektromos töltések tartják össze.

Nem tudok olyan korpuszkuláris sugárzásról amiben proton sugárzódna ki... Pozitron sugárzás viszont nagyobb energiájú gamma sugárzásnál általában fellép.
Nincs jelentősége, de például a kozmikus sugárzás jelentős része proton. A földi energiákkal nem nagyon érjük el a protonképződés feltételeit, de létezik.
azt írtad, hogy a "A legtávolabbi kvazárok számított sebessége is többszöröse a c-nek.". Akkor hogy lehet az, hogy nem adhatunk "lendületet" a fotonoknak? Mondjuk a Te példáddal élve, ha egy űrhajó a Földhöz közeledve kibocsát egy fotont akkor miért "korlátozza le" az éter a terjedési sebességet
A fotonok terjedési "közege" a DVAG, amely gravitonsugárzás szerves alkotórésze is a fotonnak, mivel a gravitonokat meglovagoló töltések alkotják magát a fotont. Egyszerűen ekkora sebességre képes a töltéseket cipelő graviton = foton. Szemléletesen a DVAG egy közeg és minden közegben megvan a fény terjedési sebessége ami egy adott érték, de ez nem analógia csak szemléltetés. Ezért nem tudsz lendületet adni a fotonoknak mert az éter közegre jellemző sebességgel tudnak csak haladni. Ha az éter "mozog" áramlik, egyik sem jó szó, a legjobb talán a DVAG gradiens, akkor a c lehet nagyobb is meg kisebb is attól függően, hogy a gradiens irányába vagy fordítva halad a fény. A DVAG gradiens gravitációs gradienst jelent, a földön célszerűen le és felfelé irányt.
és a kvazárok esetén miért nem?
A kvazárokról hozzánk érkező fény sebessége is pontosan ugyanolyan mint bármely csillagról érkező fény sebessége. A kvazár sebességét vöröseltolódásukból számítják, nem pedig az érkező fény sebességéből, mert az mindig egyforma a földön nézve, a fénysebességet az éter-közeg szabja meg, a Föld okozta DVAG gradiens pedig némileg módosítja.
lézerfény gyorsítás:
a lézer is fény, nem tudod gyorsítani csak egy módon, lásd előbb: DVAG gradiens gyorsithatja. Fekete lyukba befelé menet gyorsul, sebessége sokkal nagyobb lehet mint c.
És a végén a gravitonok. Ha ezeknek tényleg van hullám és részecske természete is akkor kell hogy legyen spektruma.
Én nem látok összefüggést. Lehet, hogy van, de az előbbiből nem következik a másik. Nem tudunk róla semmit, gravitonokat nem sikerült eddig kimutatni, nem olyan mint az EM sugárzás. Ha olyan lenne már rég ki lenne mutatva. Nem olyan. Nem tudjuk milyen. Képzelődni lehet, mint ahogy én is teszem. Spektrumon frekvenciaeloszlást értek és azt gondolom, hogy a gravitonsugárzásnak egy jól meghatározott sebessége, energiája frekvenciája van. Nincs spektruma

A fény folytonos spektruma azt jelenti, hogy mindenféle frekvencia megtalálható benne.
A vonalas spektrum pedig csak annyit, hogy bizonyos hullámhosszak pl elnyelés miatt hiányoznak, vagy meghatározott hullámhosszu emisszió miatt éppen fényesebb vonalakat láthatunk ha egy prizmával szétterítjük a különböző hullámhosszú fénysugarakat.

Gravitonoknál ilyen analógia még fel sem merült, prizmánk sincs, főleg ha a gravitonok frekvenciája egyedi lenne és nem alkot spektrumot. De mondom: fogalmam nincs, szerintem nincs spektruma, de meggyőzhetsz ha tudsz...

   

Nagy Sándor kérdezi (nagys@gémail.com) Date sent: 2017.01.03. 19:54 Subject: gravitáció
..a mi univerzumunk pontszerű volt?

1. az Univerzumunk soha nem volt pontszerű és soha nem is lesz. Ősrobbanáspárti vagyok, de a Big bang valódi robbanás volt, nem matematikai pontból indult, semmiféle szingularitásnak nincs helye a természetben, mert az matematikai konstrukció, egy függvény határértéke ami a végtelenbe tart. Ilyen a valós fizikai világban nem létezik. Biztosan. A szingularitás csupán a relativitáselmélet ostobasága, ami nyilvánvalóan hatalmas baki, a valós viszonyok teljes félreértése.

A Big bang egy szuper fekete lyuk felrobbanása, a hajtóerő a gravitonsugárzás ami örökmozgó. A gravitonsugárzás sebessége kb 1 Mc. Nyomóereje horribilis, 1.21x10^44 newton. A Világegyetem ciklusos.

2. nem értek egyet a tömeg és anyag előtérbe helyezésével, az elemi részecskéknek nincs tömege. Az anyag összesen kettő féle elemi energiarészecske, tömegük nincs. Ezek ketten építik fel az összes ismert (és akár még nem ismert) anyagi részecskét. A tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak.

Tehát nem a tömeg az elsődleges hanem az energia, az energia (részecske, kvantum, csomag) hozza létre a tömeggel bíró (összetett) részecskéket.

3. A két elemi részecske ami a világot felépíti a graviton és az elektromos töltésrészecske. Mindkettőnek van tükörképi párja (jobbos és balos) így vannak négyen.

4. a neutron ahogy a fizikus elképzeli nem lézetik. A neutron egy részecske páros, egy elektron tóruszba pattintott proton tórusz. Ez a neutron. Vajon mire fog bomlani?
Miért bomlik? Azért mert a protonról leesik az elektron.
Miért nem bomlik az atommagban? Azért mert két protontórusz megvezeti a magban lévő kötőelektronokat, így az nem tud leesni.
Miért bomlik az atommagban? Instabil izotópok nem ideális összetételűek és nagy lehet a tolakodás. Egy proton tórusz nanocsövön helyezkedik el egy külső elektrontórusz nanocső. Ha túl sok az elektron akkor a szélső leszorulhat és leesik.
Ha túl kevés, akkor proton szorulhat ki, a proton kötés nélkül maradva leugrik a nanocső végéről. Esetleg neutron (ami egy proton-elektron páros).

5. Az elektron NEM lehet pozitron. Soha.

Az energia is egy olyan fogalom, akár a tér, stb. mely nem érzékelhető, nem megfogható, fizikai mérete nincs, csupán matematikailag kezeljük, ő egymagában nem létezhet csakis valamilyen anyagi forma..
Nem, nem. Ez egy óriási tévedés, az energia maga az anyag, az energia a graviton részecske. Ő mozgatja a világot, örökmozgó óriási nyomóerővel. Az elektronban és a protonban fénysebességgel kering, örökkön örökké. Ez a tulajdonsága szokatlan, de nem is várhatjuk, hogy az elemi részecskék úgy viselkedjenek mint egy csapágygolyó.

A tér matematikai fogalom, míg az energia maga az anyag.

Azt kell megértened első közelítésben, hogy az anyagi világot energiarészecskék építik fel, felejtsd el ideiglenesen a tömeget és a tapintható anyagot, azt kell megvizsgálni miből épül fel. És hogyan.

A graviton energiarészecske alkotja az anyag nagyrészét (lehetne hívni vákuum energiának, sötét energiának de ez kicsit félrevezető mert ez nem gyorsítja az Univerzum tágulását hanem lassítja). Tömege nincs.

A másik alkotórész az elektromos töltésrészecske, szintén energiarészecske, van belőle + és -. Tömege nincs.

Namost ha a világot alkotó fundamantális, elemi részecskéknek nincs tömege, akkor nem kapaszkodhatsz bele, hogy a tömeg okoz mindent, ezt el kell felejtened, mert a tömeg egy szerzett tulajdonság, egy illúzió amit ugyan lehet tapintani de a megszokott módon nem létezik. Helyette át kell értékelni a világról alkotott elképzeléseinket. Menni fog?

A tömeg akkor ugrik elő amikor a foton (ami 4 alkotórészből áll) kettéhasad és a két fele körpályára áll. Ez csak 2 különböző frekvenciánál lehetséges, az egyik az elektron-pozitron a másik a proton-antiproton frekvenciája ami bizonyos körülmények között lehet némileg rugalmas például izotóp atommagokban. A foton két fele ebben a két esetben körpályára állhat és tórusz felületet alakíthat ki. Tehát az elektron egy 2 komponensű rendszer amiben egy graviton kering és körülötte a töltésrészecske spirálozik így alakul ki a tórusz. Mind a 4 stabil részecske ilyen felépítésű csak a proton kisebb átmérőjű a (1836 szor) nagyobb frekvencia miatt. A tóruszban fénysebességgel tovább pörgő energiarészecskék (hiszen ők a fény foton egyik fele) tehetetlensége okozza a tömeg tulajdonságot.

Semmiféle Higgs bozon nem kell hozzá, a Higgs hazugság, soha nem mutatták ki, Nobelt adtak ezért a baromságért. Soha egyetlen kutató nem merte állítani, hogy megtalálták csak mindig annyit, hogy MAJDNEM megvan. Nincs meg, nincs ilyen részecske.

Részecskének szólítjuk, s csak az a helyzet, hogy az "energiának" hordozója lehet...
Nem. Ő maga az anyag. Nincs hordozó. Egy energia kvantum ami önállóan létező. Ő a mozgató. Örökmozgó. Végtelen mennyiségű. Ez a graviton.

Ez nem az az energia amit pl hőenergiaként vagy mozgási energiaként megszoktunk, mert az már valóban anyagi objektumokhoz kötött, a hőmérséklet jelenséget az atomok és molekulék rezgése, forgása okozza, az impulzust meg az objektum haladása okozza amely ütközéskor jelentkezik.

Semmi köze az időhöz, mert az idő egy a valóságban nem létező fogalom, egy hasznos definíció, míg az energiacsomag (kvantum) ami létezik és semmi más nem létezik. Ez (a 2 féle) energiacsomag alakítja ki az összes többi (általunk már érzékelhető) részecskét ami már rendelkezhet tömeg tulajdonsággal.

Tehát ennek a kétféle energiakvantumnak nincs szüksége tömeggel bíró objektumok jelenlétére, az Ősrobbanás utáni kezdeti időkben nem is voltak ilyen tömeggel bíró részecskék, mert még nem alakultak ki. Csak energiarészecskék léteztek akkor még.

Amit én fejtegetek, az az, hogy energia "tisztán" nem létezhet,...
Ami Te fejtegetsz az a mozgási energia, vagy hőenergia esetleg helyzeti energia (ami valójában gravitációs energia).

A tömeg nem alakul át energiává, mert a tömeg tulajdonság csupán a test tehetetlenségének mértéke. Ha például egy proton antiprotonnal találkozik akkor mivel a frekvenciájuk azonos ezért egymásra képesek felszállni és megalkotják a foton két felét. Ekkor a proton és az antiproton kiegyenesedik (már nem keringenek tovább a tóruszban) és egyenesen haladnak tovább mint foton, fénysebességgel.

Azzal, hogy megszűnt a körpályán keringés megszűnik a proton tömeg tulajdonsága is. Nem alakult át energiává a tömeg. A proton (és az antiproton) tömeg tulajdonsága semmisült meg, nem az anyag. Az anyag megy tovább, párban foton minőségében. Mert a graviton örökmozgó. A fotonban is van keringés miközben a foton fénysebességgel halad, ezért rendelhető némi tömeg tulajdonség a fotonhoz is de ez már nem érhet fel a proton + antiproton együttes tömegével. És ez nem keverendő a foton fénysebességű haladásából származó impulzussal amit a foton ütközésekor, becsapódásakor figyelhetünk meg.

A 2 féle elemi részecskének nem kell hordozó, nem kell neki valamiféle tömeggel rendelkező részecske aminek energiája lenne.

Örökmozgó mert ő maga az energia és nem pedig energiával rendelkező másvalamilyen részecske. Nem olyan mint egy mozgó proton aminek mozgási energiája van, nem olyan mint egy gáz aminek atomjai vagy molekulái összevissza ütköznek és ezáltal egy hőmérséklet tulajdonság jelenik meg.

A 2 elemi részecske tisztán energiajellegű, semmiféle tömegtulajdonsága nincs. Közülük az egyik a mozgató, ez a graviton, míg a másik az elektromos töltésrészecske a normál anyag létrehozója, ő is energiarészecske, egy kvantum. Párban esetleg (+ és -) ők a neutrínók. Ez esetben mondhatnánk, a Világegyetemet gravitonok és neutrínók kombinációi építik fel.

Igen, állíthatjuk, hogy energiahordozó a graviton viszont semmi mást nem hordoz, ő tisztán energia. Csak azt nem állíthatjuk, hogy a létezéséhez szükség van valamiféle normál anyagi részecskére. Nincs. Ő maga, saját maga létezik. A gravitonpárok végtelen tengerében létezhetnek az elektromos töltésrészecskék és ehhez nincs szükség gázokra, csillagokra vagy galaxisokra, mert a töltésrészecskék ezek nélkül is létezők. Fordítva ez nem igaz, mert gravitonok és töltésrészecskék nélkül nem lennének gázok vagy szilárd testek.

Felejtsd el ezt a tömegen alapuló butaságot kérlek, nagyon zavaró.

Abban is egyet tudok érteni, hogy univerzumunk szuper feketelyuk lehetett,...
A tömegben, az összegyűlt, vagy préselt óriási sűrűségű anyagban létezhet belső feszítőerő? Hogyan robban, illetve a másodperc milliomod részénél is kevesebb időtartam alatt, a fotonok méreténél is kisebb elementekre bomlik az óriás feketelyuk összanyaga...
A fekete lyuk először ütközik. Bolygókkal, csillagokkal és másik fekete lyuknak nevezett sűrű csillagászati objektumokkal. Aztán másodszor is. Harmadszor is. Kialakul a galaxisok középpontjában egy óriás fekete lyuk objektum. Galaxisok clusterekbe rendeződnek és ütköznek, a fekete lyukak összeolvadnak, kialakulnak az A jelű (elliptikus) galaxisok mint pl a Virgo A, Kentaur A, Perszeusz A satöbbi. A központi fekete lyuk tömege csak nő és nől ami egyben az átlátszóság csökkenését is jelenti, egyre nagyobb rész árnyékolódik ki a gravitonsugárzásból és ezért egyre nagyobb lesz a gravitációs sugárzás befelé irányuló nyomóereje. Közben nyeli a gravitonsugárzást (ami végtelen mennyiségű de nem végtelen sűrűségű) folyamatosan.

Ez a folyamat valamikor elér egy olyan szintet amikor a sugárzás elnyelése megszalad és az egész Univerzumot besöpri ebbe a fekete lyukba. Ez az esemény hirtelen lesz, a fénysebesség milliószorosával történik meg, előjelek nélkül kb tízezer év alatt.

A gravitonsugárzás végtelen és az Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltések vannak.

Ha elfogytak az elektromos töltések (mindet magával sodorta a gravitonsugárzás ebbe a master fekete lyukba akkor a gravitonok elnyelése folytatódik és ez "felpumpálja" a fekete lyukat ami egyszercsak kidurran. Ez lesz az Ősrobbanás amelynek a sebessége c2. Ezt vélik a fizikosok felfúvódásnak. Volt már ilyen sok, a Világegyetem ciklusos.

 

Problémák a relativitáselmélet körül

 

Vita 1,   Vita 2,   Vita 3,   Vita 4,         Alias rigó fórum:   OF   OF2   OF3     és       Tudomány cikkek archiv       SG       Szkept       Hypog       Csivar

Albert Einstein Fénysebesség Relativitáselmélet AstrojaN Kozmológia nyomó gravitáció

Irj a vendégkönyvembe! János Irj a vendégkönyvembe!
janos@biochem.szote.u-szeged.hu


Vissza Astrojan csillagászati képgyűjteményhez

Index Fórum   2016, 2015, 2014, 2013, 2012, 2011, 2010, 2009, 2008, 2007, 2006, 2005,         Reverz   2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011 2012